Hozzászólások
- Mária 47450 számú kérdése
- 2015-12-27
Egy szántóföldről van szó. gyermekeim a föld tulajdonának 1/ 2 részével rendelkeznek (édesapjuk halála után), másik tulajdonos a nagynéni 1/2 részben. Haszonélvezeti joga van az anyósomnak illetve nekem. (gyermekeim anyjának).Érvényes földbérleti szerződéssel rendelkeznek, az idén a bérleti díjat nem kapták meg, a haszonbérlő elmondása szerint a másik féllel megbeszélte hogy nem fog bérleti díjat fizetni hanem majd a haszonélvező ( anyós) fog földalapú támogatást igényelni a bérlet helyett, mert az nagyobb összeg. Állítólag erről készült valami írásos megegyezés is ők közöttük, de erről semmilyen iratot a gyermekeim nem kaptak. Hogyan lehetséges az, hogy
ezt a másik tulajdonos nélkül meg lehetett tenni, és nem kaptak a föld bérletért semmi pénzt!!Hol lehet ennek utána nézni? Köszönettel.
Tisztelt Cím!
Nem megy olyan egyszerűen a szerződésmódosítás, ahogy azt a bérlő és a tulajdonostárs előadja. Az ők esetleges megegyezésük a többi tulajdonostársra nem bír kihatással. Ennek oka, hogy feltételezem, a szerződésben nem egyetemleges jogosultakként szerepelnek a bérbeadók, és nem az egyiküknek kell megkapnia a bérleti díjat, hanem a bérlő személyenként, tulajdoni hányad arányában köteles fizetni.
Ha azonban elég, ha csak egyik megkapja, és jelen esetben a nagynéni állítja, hogy ő megkapta, akkor ő tartozik a többi bérbeadónak a nekik járó résszel.
Az, hogy a tulajdonostárs támogatást vesz fel, és akkor úgy tesznek, mintha nem is lenne bérlet, hanem ő használná a területet, a támogatást folyósító szervezet megtévesztése, és elképzelhető, hogy bűncselekményt valósít meg. Én azt tanácsolom, hogy követeljék a bérlőtől a szerződés teljesítését, ahogy az le van írva. Nem ismert, hogy 2014. március 15. előtti, vagy utáni a szerződés, mert ettől függően a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) vagy az új Ptk. (2013. évi V. tv.) szabályait kell alkalmazni. De mind a két törvény megtekinthető a www.njt.hu oldalon. A Ptk. tartalmaz szabályokat a felmondásra, hogyan és mikor lehet a szerződést felmondani. Vagy, ha nem mondják fel a szerződést, akkor lehet fizetési meghagyásos eljárás keretében követelni a pénzt. A terményt, ha az volt kikötve, polgári perben lehet követelni.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu
- katalin 47411 számú kérdése
- 2015-12-03
Tisztelt Jogi fórum.Van egy zártkerti ingatlanunk amit ugy vettünk meg ezelőtt 15 éve hogy van rajta egy ingatlan fennmaradási engedéllyel de nincs rá vezetve a tulajdoni lapra .Eddig nem foglalkoztunk vele hétvégi nyaralóként használtuk de mivel már itt lakunk be szerettünk volna jelenkezni ide de azt mondták hogy nem lehet mivel nincs a tulajdon lapon.Kérdésem az lenne mit tegyek ?Válaszát köszönöm,minden jót üdv.katalin.
Tisztelt katalin!
Éppen mostanság lépett hatályba a zártkertek kapcsán egy új jogszabály, amellyel gyakorlatilag ki lehet vonni ebből a körből őket, másrészt pedig fennmaradási engedély iránti kérelemmel kell(ene) az illetékes építési osztályhoz fordulni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- krisztid 47318 számú kérdése
- 2015-10-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Zártkerti ingatlan eladásakor csak a kifüggesztést, jóváhagyó határozatot követően kaphatjuk meg a vételárat? Válaszát köszönöm.
Tisztelt krisztid!
Nem, ez a szerződő felek megállapodásának függvénye.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Ancsa 47311 számú kérdése
- 2015-10-12
Tisztelt Ügyvéd Úr/NŐ!
Földhivatali bejegyzés" zártkert" kivét: lakóház és udvar. Lakásra történő cseréjé megoldható-e? Csere esetére is, az ingatlan adás-vétel szabályai vonatkoznak? Azonos értékű ingatlanok esetén mind két felet terheli illetékfizetési kötelezettség? Mi a gyakorlat az ügyvédi költségek megfizetésére? A többször módosított Földtörvény szabályai ebben az esetbe irány adóak-e? Problémamentesen a változó jogszabályok miatt ,belevághatok?Idősebb hölgy köszöni a válaszát és örülök,hogy ilyen szuper weboldalt találtam !
Tisztelt Ancsa!
Idézet a földforgalmi törvényből:
"12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van."
A fentiek egyértelműen kizárják a csere lehetőségét, de az ügylet mégis lebonyolítható két - egyidejűleg megvalósuló - adásvételi szerződés útján.
Amennyiben további kérdései merülnek fel vagy az Irodánk a lebonyolításban lehet a segítségére, úgy az alábbi módokon érheti el Irodánkat:
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Renáta 47270 számú kérdése
- 2015-09-22
Tisztelt Ügyvédnő!
Ha megengedi szeretnék segítséget kérni. Termőföldet szeretnénk eladni, csak nem igazán tudjuk a folyamatát. Most ott tartunk, hogy 60 napig ki volt függesztve a helyi Polgármesteri Hivatalnál és jelentkezett rá egy vevő. Az Agrárkamarához küldték valamilyen elbírálásra, de nem egészen volt teljes a felvilágosításunk, hogy ezt miért kell, meg, hogy ez még hány nap, és hogy miben is dönt pontosan az Agrárkamara. És azt sem tudjuk, hogy még mi vár ránk ezután, hogy pontosan mikor is adhatjuk el a földet a vevőnek, előre is köszönöm válaszát,
Tisztelettel: D. Renáta
Tisztelt Cím!
A termőföld-szerződés már elkészült, így elvileg egy ügyvéd-kolléga el kellett volna, magyarázza Önöknek, hogy mi az eljárás folyamata. A szerződés aláírása után 8 napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző részére el kell küldeni a szerződést 4 eredeti, ebből egy 1 biztonsági okmányos példányban. A jegyző intézkedik a hirdetményi úton való 60 napos közzététel iránt, ez alatt a 60 nap alatt jelentkezhet olyan személy, aki elővásárlási joggal rendelkezik, és élni kíván az elővételi jogával. A jegyző a 60 nap alatt esetlegesen érkezett vételi nyilatkozatokat és a hozzá benyújtott szerződéseket a kormányhivatal földhivatali főosztálya részére továbbítja, ahol egy újabb eljárás kezdődik, amelyben a földhivatal vagy jóváhagyja a szerződést, vagy az elővételt gyakorló személy nyilatkozatát, vagy megtagadja a szerződés jóváhagyását. Azt bírálják el, hogy megfelel-e e törvényes tartalmi és alaki kellékeknek a szerződés és az esetleges vételi nyilatkozat. A régi megyei földhivatal - immár földhivatali főosztály - előtt az eljárás 3-4 hónapig tart. Ez idő alatt beszerzik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatóága állásfoglalását. A saját ügyem adatai alapján az alábbiakat tudom írni. A szerződés kelt 2015. március 25. napján, a jegyző március 31. és június 1. között intézkedett a 60 napos kifüggesztésről, azt követően a kamara 2015. július 10. napján hozott állásfoglalást, ami szintén 2015. július 16. és 22. között, 5 napra ki lett függesztve, aztán a földhivatali főosztály 2015. szeptember 1. napján hozott döntést, amit postán 2015. szeptember 9-én kaptam meg. Ez után kerül abban a helyzetbe az, akinek a nyilatkozata jóváhagyásra került, hogy tulajdonjog bejegyzési kérelmet adjon be a járási hivatal földhivatali osztályánál. Vagyis a régi tulaj törlésre kerüljön a földhivatalnál.
A föld tehát már el van adva, csak még nem tudják, ki fogva megszerezni. Vagy a vevő, vagy más, jogszerűen elővásárlási jogát gyakorló személy szerzi meg, ugyanolyan feltételekkel, mint amiket a vevő vállalt. Kivételes, nagyon ritka esetben az is előfordulhat, hogy senki se nyilatkozott tartalmilag és alakilag megfelelően, ezért senki sem szerzi meg a földet, mert nincs jóváhagyás, és kezdeni kell a cécót elölről.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu
- Krisztián 47221 számú kérdése
- 2015-09-02
Tisztelt Ügyvéd Nő/ Úr!
Tárnokon van egy ingatlan amit szeretnénk megvásárolni. Az ingatlan zártkert besorolású így elméletileg 6 hónapig is eltart mire az adásvétel lezajlik. Az adásvételhez szeretnénk hitelt felvenni.Az lenne a kérdésem,hogy ha az általam megjelölt határidőig ami mondjuk az adásvétel után 2 hónap,nem tudom kifizetni az eladót mi történik ilyenkor? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Krisztián!
Azt a szerződés tartalma fogja eldönteni... alapvetően a felek megállapodásától függ, hogy ezt a helyzetet miként kezelik le, milyen instrukciókat adnak a szerződést készítő ügyvédnek.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Tünde 47174 számú kérdése
- 2015-08-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy az alábbi problémámmal kapcsolatosan jogi segítséget, tanácsot nyújtani szíveskedjen.
2006.-ban Édesapámtól örököltem 2 db szántóföldet, melyeknek 1/6 részben vagyok tulajdonosa. Ezekre a földekre kaptam most levélben egy vételi ajánlatot és egy értesítést, hogy a levél írója (aki nem tulajdonostárs) a külterületi szántóföldek 1/2 részét, mint földműves használatba veszi. A nővérem is kapott ugyanilyen tartalommal levelet, aki szintén 1/6 részben tulajdonos. A többi résztulajdonostól sajnos nincs információm. Kérem Önt, hogy tájékoztasson arról, hogy mi a teendőm ugyanis nem szeretném, hogy ingyen használják a földemet, eladni pedig nem szándékozom.
Válaszát előre is köszönöm Tünde
Tisztelt Tünde!
Alapvetően - az ügy teljes ismerete nélkül feltételezem - az Önt megillető elő haszonbérleti jog miatt kaphatott levelet. A használati jog az ingatlan felére vonatkozik, tehát elviekben az Ön tulajdonrészét nem érinti. Amennyiben a használó mégis az egész ingatlant művelné, úgy Ön ezért követelhet tőle a haszonbérleti díjat.
Tisztelettel:
Dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
+36 46 320 411
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu
- József 47145 számú kérdése
- 2015-07-30
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
A lakhatásomat a rendelkezésemre álló összegből csak egy zártkerti ingatlan vásárlásával tudnám megoldani.
Ezen a telken van egy engedély nélkül épült ház, melyet jelenleg is laknak. A tulajdonos elmondása szerint már több mint 10 éve épült, ezért már nem bontathatják el velük.
A kérdésem az lenne, ha én megveszem ezt az ingatlant, akkor én is ugyanúgy lakhatom tovább a lebontatás veszélye nélkül, vagy velem akár el is bontathatják, hiszen papíron én csak egy üres telket vettem?
Nem szeretnék ebbe a csapdába esni, mert akkor valóban fedél nélkül maradok.
Esetleg van-e lehetőség ennek az építménynek a későbbi legalizálására, és mennyi lenne ennek a költségvonzata?
Válaszát tisztelettel köszönöm!
József
Tisztelt József!
Fennmaradási engedéllyel legalizálható az építmény, de érdemes lenne elsőként megnézni, hogy nincs-e feltüntetve az ingatlan-nyilvántartási térképen a felépítmény, ami azt is jelenti, hogy a legalizálás már megtörtént.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Csaba 47108 számú kérdése
- 2015-07-20
Jó napot kívánok!
Szeretném a segítségüket kérni önkormányzati ingatlan eladásával kapcsolatban.Az önkormányzat képviselő testülete elfogadott egy vételi szándékot legelő besorolású zártkerti ingatlanra.A szerződést kifüggesztették és én élve elővásárlási jogommal, beadtam a jegyzőnek az elfogadó jognyilatkozatomat.A jegyző továbbította jóváhagyásra a földhivatalnak.A földhivatal megszüntette az eljárást, mivel az önkormányzati ingatlan elidegenítéséhez nem szükséges hatósági jóváhagyás.Ezek után az önkormányzat eladta a földet az első jelentkezőnek.Szeretném megtudni,hogy ez így jogszerű e?Figyelembe kéne e venniük az elővásárlási sorrendet?Kinek kell ezt eldöntenie és mi a helyes ügymenet?
Köszönettel várom válaszukat.Tisztelettel:Simon Csaba
Tisztelt Csaba!
Az ügy dokumentumainak teljes ismeretében lehetne érdemben nyilatkozni.
Abban az esetben nem áll fenn elővásárlási jog, amennyiben az önkormányzat venné meg a földterületet közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára, illetve
szerezheti meg. (Földforgalmi tv. 20.§ c.) illetve 11.§ (2) c.)), ha az önkormányzat ún. rekreációs célból adja el a földet (Földforgalmi tv. 20.§ d.).
Rekreációs célú földszerzés: a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait;
Amennyiben a fenti feltételek fennálltak, úgy jogszerű lehetett a föld eladása elővásárlási jog vizsgálata nélkül - bár megjegyzem ebben az esetben kifüggeszteni sem kellett volna.
Tisztelettel:
Dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
+36 46 320 411
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu
- Viktória 47024 számú kérdése
- 2015-06-09
Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!
Szeretném a véleményüket kérni az alábbi esetben:
Zártkerti ingatlan (családi házzal, kerttel, gyümölcsössel) tulajdonosai vagyunk férjemmel osztatlan közös tulajdonban 90%-os mértékkel. A maradék 10% a korábbi tulajdonosoké. Szeretnénk megvásárolni a maradék 10%-ot is. Az érintett terület 1600m2. A kérdésünk az lenne, hogy ilyen esetben is ki kell függeszteni az önkormányzatnál a terület 10%-nak megvételét, hisz mi, az elővásárlási jogosultsággal leginkább bíró (résztulajdonosok) kívánjuk megvásárolni? Végig kell ez esetben is járni a földingatlanok vásárlásával összefüggő 5-6 hónapos procedúrát? Az egész ügylettel pont az osztatlan közös állapotot szeretnénk megszüntetni, nagyon nem szeretnénk, ha valamelyik szomszéd, vagy egyéb személy szerezne tulajdont a mi házunkban, amelyet mi építettünk, szépítettünk, stb. Hallottuk, hogy ha kivennénk művelés alól az érintett területet, akkor nem kellene a procedúrát végigvinnünk. Mi az Ön véleménye erről?
Segítségét nagyon megköszönöm!
Üdvözlettel:Viktória
Tisztelt Viktória!
A földforgalmi tv. szerint: 20. § 7 Elővásárlási jog nem áll fenn
a)
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
... esetén.
Amennyiben további kérdései merülnek fel vagy az Irodánk a lebonyolításban lehet a segítségükre, úgy kérem, hogy az alábbi módok valamelyikén keressenek!
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Balázs 46974 számú kérdése
- 2015-05-13
Tisztelt Ügyvédi Iroda! A földforgalmi törvény fogalommeghatározásának értelmezésében kérném segítségüket. Felajánlottak részemre megvételre két szántó területet amelyek szembe szomszédosak tanyámmal, mindössze egy út választja el őket, azonban a földek és az út már másik településhez tartoznak. Ha jól értelmezem erre még érvényes az 5§ 23. szerinti meghatározás. Ott akadtam el, hogy a helyben lakó (9.) meghatározásnál az szerepel, hogy "az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik" ezt nyilván nem tudom teljesíteni mivel a szomszéd településen élek. A helyben lakó szomszéd (10) viszont úgy fogalmaz "az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;". Ezt a részt nem értem, helyben lakó szomszéd csak akkor lehetek, ha településen belül van a föld, vagy az ilyen egyedi esetekben elég ha a szomszédos tanya és egyben a szomszédos település lakója vagyok? Ilyen esetben is megkövetelt a 3 évi helyben lakás? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Balázs!
A helyben lakó szomszéd szűkebb meghatározás (feltétel), mint a helyben lakó, így ebben az esetben az ingatlanok közelsége ellenére sem minősül helyben lakó szomszédnak.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zita 46934 számú kérdése
- 2015-04-28
Tisztelt Ügyved Ur!
A következö probemaval kapcs. kernem szives velemenyet.
Külterületi ingatlanom adasveteli szerzödeset 5 honapos procedura vegen a Földhivatal , hibas megfogalmazas miatt semmisnek nyilvanitotta. Ujabb szerzodes kotes, az ujabb procedura 4. honapjanal tartunk. mivel az ingatlan lakatlan, a vevö kerte, hogy adjuk at neki a haz kulcsat, hogy addig is gondjat tudja viselni a haznak, ha tul hideg van befüt, stb. Mi ebbe belementünk, es ugyved elött errol keszült feljegyzes. A vevö akkor tajekoztatott bennunket, hogy a vetelarat idökozben lekototte, es igy nem tudja ügyvedi letetbe helyezni. Mivel akkor meg nem tudtuk, hogy az adasveteli szerzödest ujra kell kotni, es mar a procedura 5. honapja Volt, ugy gondoltuk, 2-3 het mulva meg lesz a jovahagyas, belementunk abba, hogy nem ragaszkodunk a letethez. Ez ez ev januarjaban Volt. Idöközben a vevönk a mellettunk levö szantot, ill. tanyas ingatlant is megvasarolta, igy mar elöveteli joggal is rendelkezik a mi ingatlanunkra. A Földhivatali jovahagyas ez ev Julius vegere varhato. Mivel a birtokbaadas reszunkröl megtörtent, kertük a vevöt, hogy fizesse ki szamunkra a teljes vetelarat, mivel mar 9 honap eltelt, a penzun erteke romlik, stb. Mivel a vevö eöveteli joggal bir, szamara mar nincs riziko. A vevö nem fizet a jovahagyas elött, mivel a penzt lekötötte. Arcatlansagnak tartom a vevö reszeröl, hogy neki kamatozik a penz, amikor mi ennyi engedmenyt tettunk, es nem tudunk magunknak masik lakast venni. Mit tehetunk ebben az esetben? Ki kell varnunk a Foldhivatal jovahagyasat? Az ügyvedi letetbe helyezett vetelar kamata kit illet?
Elöre is köszönöm Ügyved Ur valaszat.
Zita
Tisztelt Zita!
Mint ahogy a leveléből is kiderül, a vevővel megállapodtak abban, hogy a vételár megfizetését megelőzően birtokba adják részére az ingatlant („mi ebbe belementünk, és ügyvéd előtt erről készült feljegyzés”), ahogy abban is, hogy a vevő a szerződés jóváhagyásáig nem köteles ügyvédi letétbe helyezni a vételárat („belementünk abba, hogy nem ragaszkodunk a letéthez”). Az Önök hozzájárulása nélkül a vevő nem vehette volna birtokba az ingatlant. Lehetőségük lett volna úgy is megállapodni a vevővel, hogy csupán a vételár letétbe helyezését követően veheti birtokba az ingatlant, azonban nem így tettek.
Csak az adásvételi szerződésük ismeretében dönthető el, hogy követelhetik-e a vevőtől a vételár megfizetését a szerződés jóváhagyása előtt. Amennyiben a szerződésben így állapodtak meg, akkor igen.
A vevő elővásárlási joga nem jelenti azt, hogy biztosan meg is szerezheti az ingatlan tulajdonjogát; különösen akkor nem, ha több elővásárlásra jogosult személy is van. Mindamellett az a tény, hogy valaki elővásárlásra jogosultként kíván megvásárolni egy ingatlant nem garancia a szerződés jóváhagyására sem.
Ha a vételárat ügyvédi letétbe helyezte volna a vevője, annak kamata - a letéti szerződés ellenkező kikötése hiányában - Önöket illetné. A letéti szerződésben azonban a felek szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a letéti összeg kamata kit illet meg, ahogy arról is, hogy kit terhelnek a letétkezelés költségei.
Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu
- Ákos 46789 számú kérdése
- 2015-03-03
Azt szeretném megtudni, hogy az új földtörvény alapján termőföldre illetve tanyára lehet e eltartási szerződést kötni
Tisztelt Ákos!
Igen, lehet, a jogszabály nem zárja ki.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Károly 46767 számú kérdése
- 2015-02-22
Tisztelt ÜGyvéd Úr !
Ezúton is köszönöm legutóbbi segítségét.
MOst abban fordulok Önhöz, hogy zártkerti bérlő vagyok évek óta. A bérleti szerződést mindig 1 év határozott időre kötjük az Önkorményzattal. Az idei évi bérleti szerződés szövegéből kimaradt, hogy van bérlőként elővásárlási jogom a zártkertre. (valamint a zöldkártérítési jogom is kimaradt)
A szerződést készítő ügyvédnő magyarázata szerint az új rekreációs földtörvény miatt nincs benne az új szerződésben az elővásárlási jog, mert az már tilos az új földtörvény szerint. Én ebben kételkedem.
KÉrdésem, hogy az új földtörvény valóban tiltja a szerződéssel kikötött elővásárlási jogot?
Előre is köszönöm: Károly
Tisztelt Károly!
Az egyik vonatkozó jogszabályi idézet az alábbi:
"18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmányelőállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
19. § (1) Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.
(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.
(3) Az olyan föld eladása esetén, amely a 18. § (2) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlannyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 18. § (2) bekezdése szerinti elővásárlásra jog abban az esetben áll fenn, ha a 18. § (2) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.
(5) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak."
a másik pedig:
"20. § 7 Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés esetén."
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Sándor 46763 számú kérdése
- 2015-02-19
Jó napot kívánok!
Termőföldek tulajdonjogát szeretném megszerezni életjáradékkal egy idősebb, külföldön élő, magyar személytől. Jogilag megoldható ez az ügylet? Ha igen, akkor ennek mi a menete?
Előre is köszönöm.
Tisztelt Sándor!
Termőföld tulajdonjogát életjáradék címén a Földtörvény 11.§ (2) alapján kizárólag egyház szerezheti meg.
Adásvétel keretében vásárolhatná meg az földet, esetlegesen a vételár kifizetése történhetne részletekben.
Ebben az esetben is fennáll a 60 napos kifüggesztési kötelezettség, illetve az elővásárlásra jogosultak élhetnek elővásárlási jogukkal.
Tisztelettel:
Dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
+36 46 320 411
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu