Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem segítségüket a következő témában: Nem régen kiderült számomra, hogy nagyobb értékű földet örököltünk nagymamám révén, 3 örökös van, a három gyermeke. Ez most derült ki, kb 20 év után. Nagymamám 1992-ben halt meg, 1995-ben pedig nevére került egy nagyobb darab földterület Mivel három örökös van (már csak ketten élnek, a harmadik testvér gyermeke örököl így), elindítottam egy pót hagyatékot. Holnap kell mennünk a közjegyzőhöz, de az egyik örökös eláll mindentől, megjelenni nem fog, alá nem ír semmit és sajnos esélye van annak, hogy a másik örököst sem érdekli a dolog semmilyen formában. Kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, ha a célunk ez, hogy legalább a mi 1/3-ad részünket el tudjuk adni hivatalosan. Ha én kiméretem az egészet és a részemet külön méretem, az működik-e a többi nélkül? Ha kell a közjegyzői díjat is kifizetem egyben mindhármónk helyett, csak haladna a dolog. Előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!.
Egy távoli rokonom 30 évvel ezelőtt meghalt. 2015 évben póthagyatéki eljárásra került sor, mert egy földterület nem szerepelt a korábbi hagyatéki eljárásban. Öröklés jogcímen résztulajdonosként bejegyzésre került a tulajdonjogom az ingatlannyilvántartásba. Tudomásom szerint az érintett mezőgazdasági területet (szántó, rét) 30 éve egy termelő szövetkezet, (jelenleg KFt.) hasznosítja.
Mi a jogszabályi hely az esetleges elmaradt járandóság igénylésére? A választ előre is köszönöm.

Tisztelt Jogi Fórum!

Apám 4 éve meghalt, haszonélvezete volt az ingatlanon, nevén volt villany és víz óra. Kapcsolatot egyáltalán nem tartottam vele semmilyen szinten. Akkor bementem minden szolgáltatóhoz az halotti anyakönyvi kivonattal de elzavartak nem volt számlám nem adtak felvilágosítást, le mondani se tudtam bejelenteni se semmit. Most szólt a tulajdonos hogy nem tudja átíratni az órát nagy tartozás van rajta de mivel az ingatlan nem az enyém mit tudok tenni illetve mit tudnak velem csinálni?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Én egy ügyben már kaptam Öntől nagyon hasznos tanácsot, az ügy rendeződött is, és ezt megköszönöm Önnek. Most újabb próbatétel elé állított az élet, amiben az a legszörnyübb, hogy lelkileg is keményen érint. Volt egy ma már 14 éves autónk, melynek az árát Férjem és én nagyon kemény munkával kerestük meg, mert azt szerettük volna, hogy egyszer nekünk is lehessen új autónk. Két évvel ezelőtt Férjem meghalt és az egyik utolsó kívánsága az volt, hogy az autó a nagyobbik fiamé legyen. Ezzel másik fiam és természetesen én is egyetértettünk, és a hagyatéki tárgyaláson le is mondtunk róla a fiam javára. (ezt a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja). Időközben sajnos a fiam házassága megromlott, elváltak és a volt menyem mindent elkövet, hogy a fiamat kisemmizze mindenéből. A módszerek részleteibe nem kívánok belemenni, de az, hogy a fent említett autót ki akarja az ügyvédjével vonatni a forgalomból, engem teljesen kikészített, egyrészt mert ezért a Férjem és én dolgoztunk meg, másrészt imádott férjem egyik utolsó kívánságának a sárba tiprása, aki egyébként a menyemnek sohasem ártott. Arra gondoltam azért, hogy ez ne történhessen meg, visszaveszem az autót az én nevemre, és tulajdonképpen ehhez kérem a segítségét, hogy ilyen esetben is ugyanaz az eljárás, mintha egy idegentől vásárolnék autót, ugyanazokkal a költségekkel?( Átírási költség, zöldkártya, forgalmi átírás, eredetiség vizsgálat, stb.) Én egy nyugdíjból élek, nem vet fel a pénz, de lelkileg nem tudnám elviselni, hogy ebek harmincádjára kerüljön az az autó, amihez a menyemnek semmi köze. Elnézését kérem a hosszú levélért és azért, mert az érzelmi szálat is Ön elé öntöttem. Várom válaszát, amit előre is nagyon szépen megköszönök.Cs.Antalné

Tisztelt ügyvéd Úr/ Ügyvédnő!

Feleségem ez év márciusában elhunyt. A hagyatéki tárgyalás 2015.dec. 09.-re van kitűzve.
A hagyatékban érdekelt örökösei
- egy az előző házasságából származó gyermeke,
- egy a velem kötött házasságból származó gyermek,
- jó magam mint az özvegye.
A hagyatékban szerepel:
- banki folyószámla,
- banknál nyilvántartott dolgozói részvények,
- édesapja után örökölt s a tuldonába került budapesti lakás 1/2 része, (másik fele az édesanyja tulajdonát képezi aki ott is lakik)
A lakás melyben együtt laktunk nem képezi a hagyaték tárgyát, mivel annak bejegyzett tulajdonosa a közös
gyermekünk.
Szeretném megtudni:
- hogy az új öröklési törvény alapján az érdekeltek az egyes hagyatékokból, részletezve ki mit és milyen arányban örökölhet, továbbá mi után kell esetleg illetéket fizetni.
- az esetleg általam örökölhető részt ingyenesen átadhatom-e valamelyik gyermek részére, és ez esetben keletkezik-e valakinek illetékfizetési kötelezettsége.

Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel
S. János

Tisztelt Szakértők!

Kérem segítségüket a következő témában:
Nem régen kiderült számomra, hogy nagyobb értékű földet örököltünk nagymamám révén, 3 örökös van, a három gyermeke. Ez most derült ki, kb 20 év után. Nagymamám 1992-ben halt meg, 1995-ben pedig nevére került egy nagyobb darab földterület (árverés útján, szerintem kárpótlás). Számomra ez úgy derült ki, hogy édesanyám egészségi állapota megromlott, így én lettem a gondnoka, papírjai között találtam egy papírt, amin a helyrajzi szám szerepelt és a nagymamám neve. Jobban utána néztem és valóban a nagymamán nevén van a földterület. Mivel három örökös van (már csak ketten élnek, a harmadik testvér gyermeke örököl így), elindítottam egy pót hagyatékot. Jövő hónapban kell mennünk a közjegyzőhöz. Pontosan nem tudjuk, hogy ki művelte (műveli) a földet, igazából nem is fontos, visszamenőleg nem akarjuk nyomozni, de kérem adjon tanácsot, hogy mikre érdemes odafigyelni, hol vannak a buktatók. Kérdésem még az, hogy érdemes-e kiméretni a földet majd eladás előtt? Kérem nagy vonalakban írja le véleményét! Előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!Azt szeretném megtudni,hogy a családi házunkba ami Édesanyám tulajdona ő nevén van az ingattlan,vele lakik a nővérem aki kereső képes a férje és a gyerekek.A kérdésem hogy a férjének mien jogai vannak az ingattlan felett Édesanyám halála után?!Be van jelentve lakcimileg!Köszönöm válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy ismerősőm öröklési eljárásával kapcsolatban szertnék kérdezni. Az illető nevelőapja elhunyt, 50%ban az ő nevére iratta az ingatlanát, a másik 50% ugymond "senkié". Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Tehát kérdésem ugymond feltételes: Ismerősöm nevelőapjának egy édes gyermeke született, ha őt nem sikerül felkeresni(sem a házastársát, gyermekeit, stb) a fennmaradó 50% kire száll? Az Államra vagy az ismerősömre? vagy ettől kicsit bonyolultabba a helyzet? Ha esetleg az Államra, meg kell vásárolnia a fennmaradó 50%ot hogy teljes jogú használója legyen az ingatlannak?
Válaszát előre is köszönöm
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Édesapánk 2009 augusztusában maghalt.
Apai nagyszüleink 2009 szeptemberében öröklési szerződést kötöttek nagybátyánkkal,mondván,hogy csak rá számíthatnak.
Ez a szerződéskötés a napokban derült ki,mikor is nagyanyánk halála miatt- aki nagybátyánk "felügyelete" alatt volt míg nagyapánk szívinfarktus gyanújával kórházban feküdt, a mama elesett mert senki nem volt nála ez idő alatt, megütötte a fejét és meghalt a kórházban- levélben értesítést kaptunk a hagyatéki tárgyalásról.
Van e valamiféle jogunk bármire is, ha már így kizártak minket?Miféle egyezségkötésre van jogunk a hagyatéki tárgyalás során?Megtámadható e a szerződés?
Van e értelme elutaznom a hagyatéki tárgyalásra?

Előre is köszönjük a válaszát!

Először is ott kezdeném, hogy van egy lány testvérem és Ő a tulajdonos, az édesanyám (haszonélvező)lakik a lakásban. Kérdésem az lenne: amikor majd az édesanyám elhalálozik akkor tarthatok-e igényt kötelesrészre??
Köszönettel: Sziszike!!!!!

Tisztelt Ügyvéd Hölgy/Úr!
Örökléssel kapcsolatos a kérdésem....
2013-ban egy idős rokon végrendelkezett, gyermeke nem volt, csak testvérei. Végrendeletében fiamra hagyott egy házat (én nem vagyok testvér csak távoli rokon). Az idős hölgy elhunyt és közben sajnos a fiam is. Így a közjegyző azt mondta, hogy a fiam után nem én mint szülő lépek be örökösként, hanem a ház amit a fiamra hagyott volna, a testvéreké lesz majd.
Kérdésem, hogy tényleg így van-e és ha nem, mit tudok tenni érte?
Válaszukat előre is köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
Elvált házaspár egy telken belül, de külön házban élnek. Az ingatlan tulajdonosa a férfi, a feleség szóbeli megállapodás és a férj által írt, de nem ügyvédi ellenjegyzett papír alapján használhatja a telken lévő kisebb házat. A férj meghalt, közös gyerekük nincs. Végrendelet nem készült.A férj szülei meghaltak, egy testvére volt, ő szintén meghalt már. A testvérének egy gyermeke van. Nagyszülei sem élnek már. Mivel a volt feleségnek hivatalosan haszonélvezeti joga sincsen, a volt férj halála után most ki lehet az örökös? Az ingatlan hitellel terhelt. Az elvált feleségnek ebben az esetben van-e valamilyen joga, illetve kötelezettsége ebben az esetben. Mivel közös megállapodás alapján az elvált feleség használja a kisebb házat, azt továbbra is használhatja-e, vagy kitehetik onnan?
Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Ügyvéd úr!

Egy sajnálatos félretájékoztatás miatt nem mondtam le az örökségemről, amikor az édesapám halála miatt hagyatéki tárgyalásra került sor. A jogász arról tájékoztatott, hogy az örökségemet visszautasíthatom, de ha elajándékozom, akkor sem követelhető tőlem később semmi, ha mégsem fizeti az ajándékozott a lakáshitelt. Közölte, hogy ha én most visszautasítom az örökséget, akkor csak azt érem el, hogy újból szükséges egy tárgyalás. Valószínű, ezt akarta elkerülni. A póthagyatékin már nem ezt mondta, de meg szeretett volna nyugtatni, hogy ugyan van felelősségem, de a bíróságon 0 ft tartozást hoznak ki a javamra. Én már nem tudok bízni abban, amit a közjegyző mondott, ezért szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben mivel kell nekem felelnem.
Négyen vagyunk testvérek, mindannyian édesanyám javára ajándékoztuk el az örökségünket. (kb. 4 M Ft tartozás áll fenn) Az ingatlan és a hitel is anyukám nevére került. Ugyan, rendesen fizet mindent és egyenlőre nem feltételezek semmit, de hát tudjuk, hogy bármi bármikor megtörténhet. Mi van akkor ha nem tudja fizetni a hitelt?
A négy testvér közül én vagyok egyedül, akinek kimutatható és viszonylag jó jövedelmem van.
A férjem azt mondja, hogy egyetemlegesen felelek a hitelért, így ha nemfizetésre kerül sor, a fizetésemből kezdik levonni a hitelösszeget és nem csak addig a részig, amíg örököltem, hanem az összesért, mert a többi testvéremtől nem tudnak vonni. Igaz lehet ez?

Előre is nagyon köszönöm a válaszát!

Üdvözlettel: Éva

Üdvözlöm!
Édesapám és az élettársa 13 évvel ezelőtt vásároltak egy lakást, aminek értéke 6 millió volt. A beadott összeg: édesapámtól 2millió, élettárs: 1,5 millió, a többi hitel 2,5 millió svájci frankban. 50-50%-os tulajdonjog, de nem az élettárs javára, hanem a lánya lett a 50%-os tulajdonos az élettárs 50% haszonélvező lett (el akarták az akkor még létező örökösödési adót kerülni, ha meghalna az életttárs)
A banknál édesapám lett az adós az élettárs pedig egyetemleges adóstárs!
Sajnos édesapám jún.iban hirtelen meghalt. Nem volt még hagyatéki, de megkeresett az élettárs és a lánya ügyvédje, hogy mondjuk le az örökségről, mert anno az életközösségükben az élettárs az édesapám nevére szóló bankszámlára beérkezett fizetéséből utalták tovább a hitelrörlesztést!
Most még kb. 1,5 millió forint hitel van még és a lakás értéke 8millió forint. A kérés, hogy akkor nem lesz pozitív örökségem? Illetve, hogy az lettárs, mint adóstárs követelhet e valami, mert ugye a lányának szinte soha nem volt jövedelme, ezért is ő fizette a hitel és ő lakott ott, mint haszonélvező!
Az ügyvéd azt mondta,hogy bizonyítható, hogy a fizetésből lett a hitel fizetve és ezért a 12 év alatt kifizetett összegre igényt tart! De a hitel általában több volt, mint a fizetés! akkor miből evett és fiezette a rezsit!?
Szóval a kérdés az öröklésre vonatkozik! Lesz e örökség pozitív összege ill. az élettárs jogosan követelőzik e?!
köszönöm

Tisztelt Ügyvéd úr!

Lányom 2005-ben öröklakásunk eladásából származó pénzből, valamint élettársammal közösen (lányom adóstárs) felvett hitelből vásárolt egy családi házat. Az ingatlanban én lakok. Élettársam nemrég, végrendelet hátrahagyása nélkül hunyt el. Az örökösök megkerestek, hogy a hitel a mienk lehet, a másik ingatlan, amelyet megörököltek és tehermentes, pedig az övék.

Az ingatlanunk megvásárlásakor 1/1-1/2 tulajdoni hányadot jegyeztek be a tulajdoni lapra, holott a 13 millió forintos vételárból 8,9 millió forintot bizonyíthatóan a saját lakásunk eladásából forgattuk bele a házba, valamint a lányom a közösen felett hitel alapján is jogosult lenne tulajdoni hányadra (tudomásom szerint). Kérdésem, hogy lehet-e kérni utólagosan a tulajdoni hányadok megváltoztatását, tekintettel a vételárhoz való hozzájárulás arányára. Az örökösök a hitelt fizetni nem akarják, holott ők az örökösök az örökségük erejéig (vagyis egy eladható ingatlan erejéig). Eléggé faramuci helyzet lenne, ha ők örökölnek, mi meg fizethetjük a még fennálló 9 milliós tartozást. Lehet-e biztosítékot kérni arra, hogy a megörökölt tehermentes ingatlan eladási árát a hitelbe forgassák be, vagy ha ez nem lehetséges, a hagyatéki hitelezői igény milyen módon érvényesíthető? Nem szeretném, ha 11 évi együttélés után még engem semmiznének ki, holott a kapcsolat alatt közösen fizettük a fennálló hiteltartozást, közösen fizettük 2,5 évig a gyermekek után a havi 50 ezer forintos gyermektartásdíjat, a felújításokat is közösen végeztük, betegsége alatt én ápoltam, gondoztam, gyerekei ehhez semmi módon nem járultak hozzá. De még azt is rajtam kérik számon, hogy hova lett édesapjuk pénze. Az utóbbi 4 évben párom súlyos beteg volt, leszázalékolták.

Hát én ezt így valahogy nem nagyon értem, és nem is tudom elfogadni.

Válaszát köszönöm.