Hozzászólások
- Gyula 47457 számú kérdése
- 2015-12-30
Tisztelt Szakértők,
Az alábbi probléma megoldásával kapcsolatosan vettem fel Önökkel a kapcsolatot.
Adott egy ingatlan, melynek jelenleg 3 tulajdonosa van (tehermentesen), az alábbi elosztásban:
- T1, 1/2 rész + haszonélvezeti jog
- T2, 1/4 rész
- T3, 1/4 rész
A kérdéseim az alábbiak lennének:
- ki élhet az ingatlanban?
- be- és kiköltöztethető-e olyan személy aki nem szerepel a tulajdoni lapon?
- kötelezhető-e arra a T1 (haszonélvező), hogy megvegye T2 és T3 tulajdonrészét?
- eladható-e bárkinek T2 és T3 tulajdonrésze, T1 (haszonélvező) beleegyezése nélkül?
Köszönettel:
Gyula
Tisztelt Gyula!
1. A T1 - részben tulajdonosként, részben haszonélvezőként - kizárólagosan jogosult használni az ingatlant.
2. Bárki, a T1 hozzájárulásával.
3. Igen, közös tulajdon megszüntetési per útján.
4. Igen. T1-nek elővásárlási joga van, azaz megveheti a vevőjelölt helyett/előtt az ingatlanrészeket,de ha nem teszi, akkor az eladást nem tudja megakadályozni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Myryam 47422 számú kérdése
- 2015-12-08
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Osztatlan közös tulajdonú telken, használat-megosztási szerződéssel élek a szomszédommal. A szerződés szerint közös tulajdonunk az utcai nagykapu, mert mindketten azon keresztül közelítjük meg a saját használatú parkolónkat. Én befelé nyitva a kaput állok be az udvaromra, ő kifelé nyitva tud beállni.Leaszfaltozták az utcánkat és a kapubeállót, ezáltal a kapu nem nyílt kifelé. A szomszédom a megkérdezésem nélkül úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy leflexelte a kapu alját, ahogy éppen sikerült. Ezáltal semmi tartása a kapunak, egy erősebb szél simán bedönti, egy akkora darab hiányzik a kapuból, hogy csak az nem jön be rajta, aki nem akar. Nem vagyunk még köszönő viszonyban sem. Azt szeretném megtudni, hogy ha megcsináltatom a kaput, kifizettethetem-e vele a számla összegét, vagy legalább a felét, bár nem én tettem tönkre, vagy kötelezhető-e arra, hogy normálisan megcsináltassa, amit tönkre tett? Előre is köszönöm a választ!! Tisztelettel: Myryam
Tisztelt Myryam!
Sajnos - vagy szerencsére - a közös tulajdon esetében az elsődleges megoldási helyszínt mindig az érintettek közös megegyezése jelenti, így itt is ezt javaslom elsőként. Amennyiben nem működik, úgy Ön megjavíthatja a kaput, az más kérdés, hogy a tulajdonostárstól megtérítést követelni valószínűleg nem "rentábilis", figyelembe véve az eljárás költségeit.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Anikó 47416 számú kérdése
- 2015-12-07
Tisztelt Jogi fórum!
Érdeklődni szeretnék egy olyan ügy kapcsán, hogy testvéremmel közös építkezésbe kezdtünk a szüleim telkén ahová az állandó lakcìmünk is szól. Mindketten szereplünk az építési engedélyen viszont rohamosan megromlott a kapcsolata velünk is és a szüleinkkel is. A családi házunkból elköltözött onnan ki is lett jelentve viszont ugye ott áll a közös ház, nincs még se engedély rajta és a tulajdon is a szüleim nevén van, viszont majdnem teljesen kész és lakható. A kérdésem az lenne, hogy tehet e az ellen valamit hogy én beköltözzek illetve ezen felbuzdulva ő is beköltözhet e ha akar?
Válaszukat köszönöm!
Tisztelettel: L. Anikó
Tisztelt Anikó!
Az ingatlan ingatlan-nyilvántartási tulajdonjogi helyzetét ebben a helyzetben akár közös megegyezéssel, akár bírósági úton is lehet rendezni, hiszen az nyilvánvaló, hogy az ingatlanon egy hármas - szülők, Ön és a testvér - közös tulajdon jött létre. A közös tulajdont egyébként minden tulajdonos jogosult használni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- károly 47406 számú kérdése
- 2015-12-01
Tisztelt Ügyvédi Iroda. A feleségem és még három rokona örökölt egy ingatlant 1984ben.Az egyik résztulajdonos idöközben elhunyt.Az ingatlan akkori értékbecslővel 700000 ezer forintra értékelte.Mostanában megkereste az eggyik résztulajdonos és kétmilliot kért tölle mert ha nem Birosághoz fog fordulni.Ezelött négy éve a telekböl eladtunk és 450000ezer forintott kapott mivel a feleségem lakik az ingatlanba ezáltal ö nem kapott semmit de viszont a házadótt is ö fizeti a csatornát és a gázt is mi köttettük be a házat mi pucoltuk be mert sárfalbol készült és még a drótók is látszodtak. Tisztelettel kérném az Önök segitségét.Tisztelettel
Tisztelt károly!
Ha jól értem, akkor a közös tulajdon megszüntetése iránti igénnyel lépett fel, amihez neki joga van. A helyzet megoldása első lépésben peren kívül lehetséges, ha tehát meg tudnak állapodni egy, mindenki által elfogadható vételárban (megváltási árban), akkor azon meg tudják valósítani a közös tulajdon megszüntetését. Ha nem születik ilyen megállapodás, akkor bármelyik fél bírósági utat is igénybe vehet, amikor is a bíróság az eljárásban meghatározott értéken kötelezi a feleket a közös tulajdon megszüntetésére, akár közös értékesítés útján is.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zsuzsanna 47395 számú kérdése
- 2015-11-25
Üdvözlöm!
Segítséget szeretnék kérni egy bonyolult ügyben.
A helyzet a következő:
Férjemnek a szülei meghaltak, így őt és a hugát a nagymama nevelte. 1997-ben vettek egy családi házat, melynek a fele a mamájé, egy-egy negyed részben pedig a férjemé és testvéréjé lett. Sajnos a mama 2010-ben elhunyt, így azt a fél részét hárman örökölték meg, a mama lánya, a férjem és testvére.
A mama lánya külön házban lakik a családjával. Férjem testvére az itt lakása alatt nem igazán fizetett se rezsit, semmit, mindent mi fizettünk folyamatosan helyette. Idő közben elköltözött innen.
A probléma itt kezdődik. Ugyanis a napokban el kezdték követelni a rájuk eső rész összegét vagy az eladást erőltetik. Jelenleg mi lakunk a házban a férjemmel és a két gyermekünkkel. Az évek során felújítottuk a házat és mivel rengeteget költöttünk rá, így eladni nem szeretnénk. Jelenleg a másik két tulajdonos részét nem tudjuk kivásárolni. Illetve a mama lányának és férjem részén terhelés van.
Elkeseredésünkben nem tudjuk, hogy merre indulhatnánk el ez ügyben.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Zsuzsanna!
Sajnos ebben nem tudok segíteni, a közös tulajdon megszüntetését ugyanis bármelyik tulajdonostárs kérheti. A megszüntetés úgy történik, hogy valamelyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdoni részét, ennek hiányában társasházzá nyilváníthatja a bíróság az ingatlant (amennyiben ha ennek feltételei fennállnak), végső soron pedig a bíróság elrendelheti az ingatlan árverés útján történő értékesítését, és az így befolyt vételárat osztja meg a tulajdonostársak között. Az Önök által elvégzett értéknövelő beruházásokat viszont érvényesíthetik a tulajdonostársakkal szemben.
Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu
- K.Ákosné 47390 számú kérdése
- 2015-11-21
Tisztelt Címzett!-r-nÉrdeklődni szeretnék,hogy van-e lehetőség arra,hogy egy szülői örökségi házat az alsó szint a miénk - jogi viták vannak,mert a tetőtér ami a sógornőmé jelzálogjoggal terhelt- milyen formában adható el a mi tulajdonunk?.A ház egy helyrajzi számon van.Öcsém özvegyének az alsó szinten 4/18 ad rész haszonélvezete van.Túl bonyolult sajnos tudom,ezért szeretnék megválni a szülői örökségtől.Kérem segítségét.Üdv. K.Ákosné
Tisztelt K.Ákosné!
A tulajdoni lap ismeretében lehetne pontosan meghatározni a lehetőségeket, de elvileg nincs akadálya az eladásnak.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Csaba 47386 számú kérdése
- 2015-11-20
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz hogy megtudjam , egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek és ház esetén eladáskor mekkora %-ban értékcsökkentő tényező a megosztás? ( A telken 2 család osztozik, mindkettőnek saját háza van a telken és rendelkeznek megosztási szerződéssel, mint a házakra mint a telekre vonatkozóan.)
Ha van értékcsökkenés akkor annak mértékéről van szabályozás vagy annak mértéke ingatlanonként változhat?
Esetleg abban tudnak segíteni hogy ennek hol tudok részletesebben utánanézni?
Válaszokat előre is köszönöm!
Tisztelt Csaba!
Nincs ilyen szabályozás, két tulajdonos (tulajdonosi kör) esetén úgy vélem, ez nem lehet jelentős értékcsökkentő tényező, "rosszabb lenne a helyzet több tulajdonos esetén... A használatmegosztási megállapodás ráadásul jogi szempontból rendezett viszonyokat teremt.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Erzsébet 47381 számú kérdése
- 2015-11-18
Az ügy amiben tanácsot kérnék egy kedves ismerősöm problémája, de nem tudjuk mit tehetnénk. Elvált a férjétől, két gyermekével albérletbe költözött, mivel már tarthatatlan volt a kapcsolat. A férj a házban lakik. Két éve próbálja az ismerősöm eladni, ő szervez ingatlanost, ő szaladgál a házat megmutatni, a volt férj semmivel sem foglalkozik, ami már a ház állagán is látszik. Neki egyáltalán nem célja az eladás sajnos. Ráadásul ő kikötötte, hogy mennyi pénzt akar a ház árából, ami jelen pillanatban is több mint amit a ház ér, ill. amennyiért ellehetne adni...a felénél. Már telejsen kétségbe van esve az ismerősöm, szinte semmit sem tud tenni ellene. Váláskor osztott tulajdont irtak be, most azzal próbálkozik, hogy ezt megszünteti, és próbál kérni a volt férjtől legalább bérleti dijat a ház használatért. Nem tudjuk ez jó megoldás-e, félünk, majd azzal védekezik, hogy ő csak a saját részét használja. A ház eladásra is nem tudom hogy lehetne rá venni, mert ez mégsem állapot, hogy ő ott él vigan, a barátnőm pedig két nagy gyerekekkel nyomorog egy albérletben. Nem hiszem, hogy semmi lehetőség nincs hogy ez megoldódjon. Kérem adjon nekem tanácsot, hova forduljon, mit tegyen, hogy érhetnénk már el vmit...Tisztelettel Erzsébet
Tisztelt Cím!
Lehet kérni a lakáshasználat szabályozásának a megváltoztatását, vagyis, hogy a férj legyen köteles elhagyni az ingatlant, és a barátnő lakja a gyermekekkel. Persze, kérhet a feleség lakáshasználati díjat is. Az ügy mélyebb ismerete lenne szükséges, a felek egyezségét kellene ismerni, a felek közötti személyi viszonyokat, konkrét magatartási konfliktusokat.
Lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését, perben, bíróság előtt, azzal, hogy a férj vegye meg a feleség részét, fizesse ki.
Vagy a feleség eladhatja a maga részét akárkinek, aki kész megvenni egy 1/2-ed tulajdont. Olykor előfordul, hogy egy Rostás-Farkas- Kanalas nevű személytől érkezett vételi ajánlat alapján a bentlakó tulajdonostárs azonnal elő tudja keríteni az eladni akaró fél részére a megváltási árat.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu
- Cristian 47372 számú kérdése
- 2015-11-10
Tisztelt Szakértő!
A problémám a következő lenne: Öröklés révén hozzájutottam egy szántó művelési ágú földterülethez. A földterület osztatlan közös tulajdonban van,10 másik tulajjal,a legnagyobb probléma az,hogy a tulajdonosok közül (egyet leszámítva) valószínűleg már senki sem él (születési dátumokból következtetve),de legalábbis biztosan nem elérhető a tulajdoni lapon szereplő címen,így megvásárolni sem tudom a többiek részét,mivel az ingatlant szeretném saját részre használni.Az egy élő elérhető tulajdonostárs pedig saját részre nem akarja használni (kb 15 éve műveletlen),azonban sem eladni sem használatba kiadni nem akarja.Így a többi tulajdonostárs területét szeretném megvásárolni,majd kezdeményezni az osztatlan közös tulajdon megszüntetését a területre. Van e valamilyen eljárásrend ilyen esetben,hogyan tudom azokat a földeket amelyek tulajdonosa nem ismert/meghalt tulajdonba venni,vagy legalább használatba venni?
Tisztelt Cristian!
Részletesebb ismeretekre lenne szükség a tulajdoni lap kapcsán, de elvileg van lehetőség a közös tulajdon megszüntetésére.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Rita 47341 számú kérdése
- 2015-10-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy osztatlan közös tulajdonú házrészünkre sikerült egy vevőt találnunk. Most írjuk az adásvételit, és a szomszéd hölggyel alá kellene íratnunk a nyilatkozatot, hogy nem él elővásárlási jogával. Sajnos ez a hölgy eléggé elszigetelten él, és nem vagyunk jó viszonyban. Már egyszer volt egy adásvétel, aminél az ügyvéd többször is kiküldte neki postán tértivevénnyel a nyilatkozatot, de annak átvételét ő megtagadta a postán. A kedves Vevő elállt a vételi szándékától. Most megint ott tartunk, hogy nyilatkoztatnunk kellene. Mit tud nekem ajánlani, megint várjak türelemmel míg magatartásával elijeszti ezt a vevőt is, vagy bizonyos számú kiküldés és annak átvételének megtagadása után a földhivatal befogadja mint lemondó nyilatkozat. Sajnos a hölgy rendkívül barátságtalan, és nem tudunk vele szót érteni. Azt sem szeretném, hogy utólag megtámadjon azzal, hogy ő nem is tudott semmit az egészről. Esetleg korára vagy szellemi teljesítőképességére (annak hiányára) hivatkozva. Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Rita!
Nem kell aláíratni a hölggyel semmilyen nyilatkozatot! Tájékoztatni kell őt a szerződés összes fontos feltételéről, és Ő nyilatkozhat, hogy él-e az őt megillető elővásárlási joggal. Ha nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem él vele. Ugyanez a helyzet, ha a z ingatlan-nyilvántartásban szereplő címére megküldik neki a levelet, de Ő nem veszi azt át.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Erzsébet 47306 számú kérdése
- 2015-10-09
T. Ügyvédnő!
Az ügy amiben tanácsot kérnék egy kedves ismerősöm problémája, de nem tudjuk mit tehetnénk. Elvált a férjétől, két gyermekével albérletbe költözött, mivel már tarthatatlan volt a kapcsolat. A férj a házban lakik. Két éve próbálja az ismerősöm eladni, ő szervez ingatlanost, ő szaladgál a házat megmutatni, a volt férj semmivel sem foglalkozik, ami már a ház állagán is látszik. Neki egyáltalán nem célja az eladás sajnos. Ráadásul ő kikötötte, hogy mennyi pénzt akar a ház árából, ami jelen pillanatban is több mint amit a ház ér, ill. amennyiért ellehetne adni...a felénél. Már telejsen kétségbe van esve az ismerősöm, szinte semmit sem tud tenni ellene. Váláskor osztott tulajdont irtak be, most azzal próbálkozik, hogy ezt megszünteti, és próbál kérni a volt férjtől legalább bérleti dijat a ház használatért. Nem tudjuk ez jó megoldás-e, félünk, majd azzal védekezik, hogy ő csak a saját részét használja. A ház eladásra is nem tudom hogy lehetne rá venni, mert ez mégsem állapot, hogy ő ott él vigan, a barátnőm pedig két nagy gyerekekkel nyomorog egy albérletben. Nem hiszem, hogy semmi lehetőség nincs hogy ez megoldódjon. Kérem adjon nekem tanácsot, hova forduljon, mit tegyen, hogy érhetnénk már el vmit...Tisztelettel Erzsébet
Tisztelt Erzsébet!
Bármelyik tulajdonostárs, tehát az Ön ismerőse is bármikor indoklás nélkül kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszűntetését. Ha van vevő a házra és a vevő tud várni, akkor megoldás lehet, hogy a vételárat letétbe helyezve a per során ő fizet a volt férjnek. Az ismerőse viszamenőleg is kérhet ún. többlethasználati díjat (amit Ön bérleti díjnak mondott) és nem védekezés a férj részéről, hogy csak a saját fele részét használja (kivéve ha pl. az van a megállapodásban, hogy van egy szoba ami a feleség kizárólagos használatában áll és le is lett ez a szoba zárva; de akkor is vannak közös helyiségek, ami természetből fakadóan nem felezhető, pl. esetleg a konyha, hacsak nem 2 konyha van a házban). A többlethasználati díj a férjre jutó vételárrészből elszámolható a feleség javára. Az ingatlan állagmegóvása sajnos annak is kötelezettsége, aki nem lakik ott, de tulajdonos.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu
- Atilla 47289 számú kérdése
- 2015-10-02
Tisztelt Válaszoló!
Szeretném megtudni hogy ha egy lakas 3 ember tulajdonába van, eladásra kerülne, de az egyik résztulajdonos felújítaná az ingatlant akkor hogy oszlik el a megnövelt ingatlan értéke a tulajdonosok között? pl.: 6 millióra becsülik, rákölt 500 ezer forintot és ezzel megnöveli az ingatlan értékét mondjuk 8 millióra akkor az a 2 millió is eloszlik az alap árral, vagy a 2 millió forint azt a személyt illeti aki költött rá? a lakás 1/4-1/4-2/4 alapján oszlik és egy negyed tulajdonban lévő személy költene rá!
válaszát előre is köszönöm!
Atilla
Tisztelt Atilla!
Alapvetően a tulajdonostársak jogosultak tetszőleges tartalommal megállapodni, de a ráfordítás okozta értéknövekedés a költséget vállaló tulajdonostársat illeti, ellenkező esetben a többiek jogalap nélkül gazdagodnának.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- György 47286 számú kérdése
- 2015-09-30
Tisztelt Ügyvéd Úr és Ügyvéd Nő!
Ajándékozás útján tulajdonosává váltam a korábban Édesanyám tulajdonát képező fél ingatlannak és háznak, amelyen nem lett haszonélvezeti jog bejegyezve Édesanyám részére. Mivel Édesanyámat egy szociális otthonba kellett elhelyeznem az állapota miatt, mert a férje nem vállalta, így az ingatlanban második férje él egyedül. Nem tudja megbocsátani Édesanyámnak, hogy az Ő tudta nélkül elajándékozta Édesanyám a saját részét nekem az egyetlen édes gyermekének. Férjének is van egy előző házasságból született fia, akinek azóta elajándékozásra került a férj ingatlanrésze, igaz haszonélvezeti joggal.
Nagyon megromlott a viszonyom Édesanyám férjével, gyakorlatilag majdhogynem kirakta a házból anyukámat, mivel ápolásra szorult, ő nem vállalta, ezért el kellett hoznom a házból és nem is látogatja az otthonban. Amúgy nincsenek elválva. Kérdésem az lenne, hogy milyen jogaim és kötelezettségeim vannak a tulajdonomat képező fél ingatlanban, ahol nem lakom. Állandó követelése van a második férjnek velem szemben, de nekem semmi jogom nincs szerinte az ingatlanban. Szeretném megkérdezni, hogy milyen költségeket kell kifizetnem a részére, mire kötelezhet, továbbá lehetőségem lenne-e a részemet albérletbe kiadni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt György!
Az Ön helyzetét, mint az ingatlan tulajdonostársáét a Ptk. az alábbiak szerint szabályozza, ill. az alábbi idézet határozza meg a másik tulajdonos jogait, ill. az Önök egymáshoz fűződő jogait és kötelezettségeit:
"A közös tulajdon
5:73. § [A közös tulajdon fogalma]
(1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.
5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása]
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
5:77. § [Több dologból létrejövő közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsa]
Ha közös tulajdon több dologból jön létre, harmadik személyeknek a közös tulajdon keletkezése előtt a dolgokat terhelő jogai a külön dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik.
5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
5:79. § [A szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadása]
(1) Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; a bíróság a végrehajtást szükség esetén felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Határozat hiányában a birtoklást, a használatot vagy a hasznosítás módját a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő jogi érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja.
5:80. § [Rendelkezési jog a saját tulajdoni hányaddal]
Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni.
5:81. § [Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog]
(1) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.
(2) Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
(3) A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
(4) A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot.
(5) A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
5:82. § [A közös tulajdon védelme]
A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik."
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Éva 47273 számú kérdése
- 2015-09-24
Tisztelt Iroda!
Testvéremmel örököltem egy lakás tulajdoni részét.
A lakás két másik testvérem (öcsém és egyik húgom) tulajdonában volt. Öcsém ez év januárjában elhunyt, így az ő 50 % részét hárman örököltük (2 húgom és én). Az egyik húgom része így 2/3, másik húgom része 1/6, az én részem 1/6. A 2/3 résszel rendelkező húgom már kb. 10 éve elment a lakásból és azóta sem találkozott a család többi tagjával, vagyis 10 éve nem él a tulajdoni jogával. A lakás rezsi díjait és egyéb költségeit nem fizette. Most sem tudunk felőle semmit. Tudomásunk szerint hajléktalanként élhet.
Próbáltuk megkeresni, hogy a lakást eladjuk és a kapott összeget a tulajdoni részek hányadában elosszuk, de nem találtuk sehol. Rendőrség ebben nem tudott segíteni.
Van-e arra lehetőség, hogy 2/3 résszel rendelkező húgom nélkül valamilyen módon értékesítsük az ő tulajdonát is vagyis a lakást?
Feltételezhető, hogy már nem fog előkerülni. Jelenleg senki nem lakik a lakásban, de én és 1/6 résszel rendelkező húgom fizetjük a szükséges rezsi költségeket azóta is.
Milyen megoldás van arra, hogy eladhatóvá váljék a lakás, így én és 1/3 résszel rendelkező húgom is hozzájussunk az örökséghez?
Válaszukat köszönöm
Tisztelt Éva!
Közös tulajdon megszüntetési pert kezdeményeznék az Önök helyében, ahol a húgát ügygondnok képviselhetné, és a közös értékesítés során az ő része bírósági letétben, vagy gyámi letétben maradna, Önök pedig megkapnák a tulajdoni hányadaik ellenértékét.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Erzsébet 47265 számú kérdése
- 2015-09-21
Tisztelt Ügyvédúr!
Szüleim halála után, 2013 - ban az öcsémmel közösen (50-50% - ban) örököltünk egy ingatlant, melyről azóta sem sikerült egyeszségre jutnunk. Jelenleg az ingatlant albérletbe adtuk ki melynek bevételét elosztjuk egymás közt, viszont a költségeket csak én állom pl.: festés, bútorozás stb. Ezért úgy gondoltam, hogy megvásárolnám az öcsém tulajdonrészét, de ezt ő nem akarja a rendszeres havi bevétele miatt. Az lenne a kérdésem, hogy mit tudok tenni ez ügyben.
Köszönöm.
Tisztelt Erzsébet!
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik fél kérheti a bíróságtól. A bíróság ítélete fogja megszüntetni a közös tulajdont. A perben kirendelt szakértő által megállapított áron veheti meg a testvére fele részér.
Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58
info@menczelkiss.hu