Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr,Ügyvédnő!

Négylakásos társasházban lakom ,ahol megsüllyedtek a főfalak,(150 éves épület)ennélfogva a lakásom falain 5-10cm-es rések ,repedések keletkeztek,valamint a födém gerendái is életveszélyes állapotban vannak.Az alapító okiratban a főfalak,alapozás ill. a födém is közös tulajdonban van ennélfogva -gondolom a rendbetétel költségei is közösen elosztandóak-hiába csak az én lakásom került ilyen rossz állapotba.Kérdésem az lenne,hogy kötelezhetem e a többi lakóktól a rendbehozatal költségeinek arányos részét?

Köszönettel Tóth Attila

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
15 lakásos társasházunkban az egyik tulajdonos értékesíteni kívánja a lakását, amihez egy garázs is tartozik. Az értékesítést megelőzően meg kívánja osztani külön tulajdonát úgy, hogy a garázs külön (albetétre) helyrajzi számra kerüljön, így az külön is forgalomképes lesz és azt így külön is értékesíteni tudja.
A fent vázolt változtatáshoz elegendő-e közgyűlésen az összes tulajdoni hányad négyötödös (vagy kétharmados) többséggel elfogadott határozata, amely ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva készül el és bejegyzésre kerül az ingatlannyílvántartásba?

Tisztelt Ügyvédúr! Egy belvárosi 78m2-es lakásból szeretnék kettő kisebb,külön bejáratú lakást kialakítani (az egyiket szeretném eladni),kérem szíves segítségét milyen hivatali eljárások szükségesek,ill.körülbelül mekkora anyagi kadás (tervrajza szükség van-e?)lesz ennek intézése számomra?Az ingatlan egy saroképületben helyezkedik el,ennélfogva a 2 külön bejárat megoldható lesz.

Köszönettel Kovács Roland

Tisztelt Ügyvéd Úr!
6 lakásos házunk egyik tulajdonosa volt az elmúlt 5 évben a közösképviselőnk, térítés nélkül .
A házunkban két lakása van.
A napokban leváltottuk , mert kiderült , hogy komoly közösköltség és vízdíj tartozása van.
A közgyűlésen leváltottuk , majd új közösképviselőt választottunk . Ezutan , az elszámoltatás során azzal fordult a tulajdonosokhoz, hogy méltányossági alapon visszamenőleg szavazzunk meg neki visszamenőleg 5 évre az 1900 Ft- ot albetétenként.
Nem kérdés , hogy ezt a kinnlevőségeinek a csökkentése miatt szorgalmazta.
Szavazásra került a sor és ő maga és férje , ill. egy tulajdonos "igennel" szavazott. A többi három lakó "nemmel".
Kérdésem a következő :
- visszamenőleg saját magának megszavazhatja -e a tiszteletdíjat , ha igen ebben az esetben az 51%, vagy a 4/5 - ös szavazat van érvényben .
Köszönettel várom válaszát !

Tisztelt Ügyvéd Úr,

A közös képviselőt a társasház közgyűlése választja meg, a jelenlévő tulajdoni hányad egyszerű többségével.

Ez mit jelent? Aki több szavazatot kap, az lesz, vagy csak olyan lehet, aki 50%-nál több szavazatot kap?

Pl. van 5 jelölt. Egy kap 40%-ot, a többi 4 egyenként 15-15-öt. Érvényes ekkor a szavazás? Vagy akkor kell egy második kört tartani, a két legerősebb jelölt között? Ott már bizonyára 50% fölötti szavazatot kap a győztes (hacsak nincsenek tartózkodások).

Tisztelt Ügyvédek!

Adva van két kis lakás egy th-ban. Mielött a szomszédét megvennénk tudni szeretnénk a következöket:ha egy ajtót nyitnánk a két lakást elválasztó falra akkor,
hogyan oldjuk meg jogilag a dolgot? Még nem tudjuk, hogy hordozó vagy nem hordozó falról van - e szó?
Jogilag nem egyesitenénk a két albetétet.

Válaszukat előre is köszönöm:

Fruzsina

Egy nagy, ötven albetétes társasházról van szó. A két lakás – mindkettő a mi tulajdonunkban van - a harmadik emeleti (ötemeletes a társasház). Fizikailag szeretnénk őket egyesíteni (ajtót nyitnia falban), de jogilag nem.

A lakásokat elválasztó fal az szmsz szerint közös tulajdonban van. Statikai szakvéleményt egyébként mindenképpen fogunk kérni.


Fontos kérdés, hogyan kell értelmezni a "szomszédokat".
Ez van a törvényben:
21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

56. § Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévő külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.

Az én logikám szerint a munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak, az "én magam" vagyok, hiszen a fal két oldalán, vagyis az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak én vagyok, ezek olyan albetétek, amik az én tulajdonomban vannak.

Ez így helyes?

Szerintem nem helyes úgy értelmezni a jogszabályt, hogy a két érintett lakásom alatti, feletti melletti tulajdonostársakat is meg kell kérdezni.
Hogyan lehetne "az ilyen munkával közvetlenül érintett" tulajdonostárs, az a szomszéd, aki ugyan az én lakásommal szomszédos, de az érintett falhoz semmi köze, onnan hét mérföldre van, a lakás másik oldalán, sőt másik lépcsőházban.

Szerintem az 56. §-t nem is kell nézni, mert ott egy másik fogalmat definiál a törvény: "Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak". Nekünk nem az kell, hanem az "ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak". Az pedig csak két lakás.

Üdvözlöm!

A következő témában kérném a segítségeteket. Van egy lakásom vidéken egy 5 lakásos társasházban. Van egy nyitott teraszom . Az alattam lakó szomszéd állítólag miattam ázik ha esik az eső. A ház kb 8 éve épült. Az esetleges rossz szigetelés gondolom a kivitelező hibájából következhetett be, persze a kivitelező mára már eltűnt. A várható 100k ft javítási költségbe a szomszéd nem akar beszállni. Most bírósággal fenyegetőzik ha nem hárítom el a hibát. Jogos a követelése, valóban nekem kell fizetnem a javítás költségeit?

Köszönöm
k.kelemen

Két lépcsőházból álló társasház, külön társasházzá alakítás nem történt meg,anyagi okok miatt a tulajdonosok nem vállalták, minden maradt a régiben. DE, közgyűlési határozat született, hogy a másik lépcsőház -ahol nem a kkv. lakik- külön képviselőt választ, de ez nem történt meg, hiszen nem váltunk külön társasházzá. A meglévő közös képviselő meghatalmazott egy lakót, aki nem tulajdonos, hogy szedje össze a másik lépcsőházban a közös kts-et. Ez az ember közös képviselőnek tekinti magát és úgy is viselkedik a tulajdonosokkal szemben, ráadásul az igazi kkv ebben közreműködik. A ál kkv.-t se közgyűlési határozat, sem mb.szerződéssel nem hatalmazta meg a tulajdoni közösség. Az igazi kkv.nem hajlandó tőlem átvenni a havonta fizetendő közös költséget, visszaküldi nekem, hogy adjam át annak a lakónak, aki kkv-nek tekinti magát és Ő is annak ismer el. Az igazi, megválasztott kkv.levélben többször felszólított, hogy ne fizessem neki a közös költséget, nem fogja átvenni tőlem. Mit tegyek? Jelentsem fel az igazi képviselőt?

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!

Egy 50 éve épült, osztatlan közös nyaralóingatlan tulajdonosai szeretnének társasházzá alakulni. Az egyik tulajdonos, aki kizárólag haszonélvezeti joggal terhelt tulajdoni hányaddal (4/96-od) rendelkezik sajnos nem hajlandó aláírni az alapító okiratot, így bírói végzéssel szeretnénk azt pótolni. A lakások (azonos méretű 4db ) műszakilag már az építés óta jól elkülönültek, átalakításra nincsen szükség, közös tulajdonú épületrész nem keletkezne a szokásos elemek (tető, főfalak, alap, kerítés, stb.) mellett. A tulajdoni hányadok minden tulajdonosnál meghatározottak, nem változnának, a telek osztatlan közös maradna. Érdeklődni szeretnék, hogy ennek a peres eljárásnak lehet olyan kimenet, hogy a bíróság nem támogatja a társasházzá alakulást? Nagyságrendileg milyen költségekkel kell számolnunk és azokat kinek kell megfizetni? Ha a peres eljárás alatt megszűnik a haszonélvezet a fent említett tulajdoni hányadon, akkor az befolyásolhat-e valamit? (pl.: kérheti-e tulajdoni hányad megváltását)

Köszönettel: László

Tisztelt dr.Koczka Judit Ügyvéd Nő!

Négylakásos társasházban lakom (közösudvaros)(52%önkormányzati tulajdonban van),az én lakásom és még egy lakás van magántulajdonban.A társasház önkormányzati része megsüllyedt életveszélyessé vált-ez épület mellet van a bejárat(1890-ben épült a ház,azóta szinte semmit nem költöttek felújításra).Fél éve beomlott az egyik,tegnapelőtt a másik lakás tetőszerkezete,így az is életveszélyessé vált.A kérdésem az lenne-bár ugyan az önkormányzat ajánlatot tett a tető felújításra nekem "csupán"2,5 millió forinttal kellett volna beszállnom-ezt természetese elutasítottam-az én tetőszerkezetem rendben van-ennek ellenére van-e jogom arra hogy az önkormányzat kártérítést adjon-magyarul fizesse ki nekem a lakásom értékét-ill.milyen lehetőségeim vannak,ugyanis nagyon szeretünk itt lakni-a környék-belváros miatt.Kötelezhetnek arra hogy egy általuk felajánlott lakást mindenképpen el fogadjam,ha nem tetszik,akkor is?Közös költséget 10 éve -akkor vettük meg a lakást fizetünk-csak nem értem miért,ill. hol van a befizetett összeg?

Várom megtisztelő válaszát!

Üdvözlettel Kovács Roland

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Az lenne a kérdésem, hogy elvi lehetősége fennáll e annak, hogy egy olyan társasház mely 2 lépcsőházból áll, egy tulajdoni lapon szerepel, jogilag különváljanak. A két lépcsőház lakói között nagyon nagy problémák vannak és ezt látnánk megoldásnak. Tudomásom szerint minden fogyasztónak külön órája van a két lépcsőház tekintetében, így gondolom ez nem akadály.
Új Alapító Okiratot tudunk e kötni és milyen feltételekkel?

köszönettel

Ha esetleg tudna valaki segíteni hasznos tanácsokkal ill.milyen jogok illetnek meg az előző írásommal kapcsolatban,(ÉLETVESZÉLYES TÁRSASHÁZ önkormányzati ,ill. magántulajdonnal)szívesen várom a royalablak@gmail.com email címre-Köszönettel Roli

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Négylakásos társasházban lakom (52%önkormányzati tulajdonban van),az én lakásom és még egy lakás van magántulajdonban.A társasház önkormányzati része megsüllyedt életveszélyessé vált(1890-ben épült a ház,azóta szinte semmit nem költöttek felújításra).Fél éve beomlott az egyik,tegnapelőtt a másik lakás tetőszerkezete,így az is életveszélyessé vált.A kérdésem az lenne-bár ugyan az önkormányzat ajánlatot tett a tető felújításra nekem "csupán"2,5 millió forinttal kellett volna beszállnom-ezt természetese elutasítottam-az én tetőszerkezetem rendben van-ennek ellenére van-e jogom arra hogy az önkormányzat kártérítést adjon-magyarul fizesse ki nekem a lakásom értékét-ill.milyen lehetőségeim vannak,ugyanis nagyon szeretünk itt lakni-a környék-belváros miatt.Kötelezhetnek arra hogy egy általuk felajánlott lakást mindenképpen el fogadjam,ha nem tetszik,akkor is?Közös költséget 10 éve -akkor vettük meg a lakást fizetünk-csak nem értem miért,ill. hol van a befizett összeg?

Tisztelt Ügyvéd Hölgy/Úr!
Emeleti lakásom erkélyének az aljára az alattam lakó felfúrt egy "eresz"- féleséget, megkérdezésem nélkül, körbe-körbe, mindhárom szabad oldalra. Van hozzá joga? Birtokháborítást követ el, vagy rongálásnak minősül vagy megteheti? Ezen kívül attól is tartok, hogy mivel több helyen fúrta meg, statikailag nem lesz biztonságos. Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Andi