Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Üdv! Van egy erdővel határos belterületi építési telkünk, a hátsó telekhatár mentén egy patak folyik. A szomszédságunkban több olyan telek is található, ahol minden jel szerint a patak egyes szakaszai bele lettek mérve a telkekbe. Érdeklődnék, hogy jogilag ez lehetséges, hogy egy patak egy szakasza magánszemélyhez tartozzon? Ha nem, hova érdemes fordulni az ügyben?

Kedves Ügyvédek!

Véleményüket, tanácsukat szeretném kérni. 1/2-1/2 tulajdonunkban van a testvéremmel egy kertes, családi ház. Itt is élünk mindketten, Édesapámnak van holtig tartó haszonélvezeti joga. A ház tehermentes. Szeretném bővíteni a házat, átalakítani, hogy külön, elszeparáltan élhessünk. Van egy társam (nem vagyunk házasok), akivel szeretnénk a saját életterünket kialakítani. A bővítés anyagi ráfordítással járna, melyből a párom is kivenné a részét. Hogyan lehet azt megoldani, hogy a párom a bővítésbe beletett érték fejében megillesse valami vagy örökölhető legyen a gyermekei (nem közös) részére. Nekem nincs gyermekem. Sok kérdés felmerül a fejünkben. Mi van ha a párommal történik valami? Mi van ha kapcsolatunk zátonyra fut ( ma már minden megtörténhet:) ) Mi van, ha velem történik valami és ott marad a párom a testvéremmel egy esetleges vitás helyzetben?
Milyen jogi megoldások jöhetnek szóba ebben az esetben, hogy mindenki biztonságban érezze magát?
Válaszukat előre is köszönöm, további szép napot és sikeres munkát! Üdvözlettel: Edit

"A társasházi alapító okirat kizárja azt, hogy az ingatlant lakás céljára használják!"- Egy lakashirdetesben ezt olvastam. Mit jelent pontosan? Az ingatlant a lakasok között hirdetik megis, a hirdetesi szövegben azonban az van, hogy müteremnek, vagy irodanak alkalmas.

Tisztelt Ügyvédúr!

A kérdésem a szüleim ingatlanával kapcsolatos lenne,amiben élnek,még...
Sajnos nemrég szembesültem vele a férjemmel,hogy édesanyámék nem tudták fizetni már egy jóideje a megemeledett lakáshiteleiket ,amikből évekkel ezelőtt kicsit felújították a lakást.
Az ingatlan felkerült egy árveréses oldalra. Az árverés a tegnapi nappal lezárult,és sajnos valaki licitált is rá. Az ingatlan rendkívűl jó helyen van,és sajnos olcsón elkelt. A kérdésem ezzel kapcsolatos. Miután megkapják majd a szüleim a hivatalos levelet a végrehajtótól az árverés végeredményéről utánna adhatnánk be valamiféle panaszt arról hogy a ház értéke már jóval több mint ami felkerült,ugyanis a felújítás előtti értékbecslői összeget látom sajnos. ( teljes tető,gipszkartonozás stb. ) Szóval milliós összegekről van sajnos szó.
Másrészről azért is szeretném húzni ezt valahogy mert a férjemmel következő év februárjában már tudnánk segíteni nekik,azzal,hogy mi vennénk meg. De így már lekéstünk,hogy a szüleim nem mertek szólni,hogy baj van?
Nagyon szeretném megmenteni őket. Van még ebből kiút?
Előre is köszönöm!!!

Bérlőként élek a házamban (NETzrt a tulajdonos) a gázóránkat a NET zrt hibája miatt márciusban leszerelték. Azóta nem tudjuk elérni, hogy visszakaphassuk a gázmérőt. Lassan újra fűtési szezon lesz és mi nem tehetünk semmit magánszemélyként az Eszközkezelővel és a Kéményseprőkkel szemben. Tudnának segíteni nekünk?
Természetesen a dijazásra is kiváncsiak lennénk.

Tisztelettel: Sz.Péterné

Tisztelt Asszonyom!

Pályázni szeretnék és hitelt is felvenni más tulajdonára. Az egyik barátom felajánlotta a ingatlanát erre a célra. Kérdésem az, hogy milyen iratok szükségesek a fenti ügyletekhez.

Köszönettel:

Zoltán

Tisztelt Ügyvéd Úr!-r-nKérdésem nem engem érint közvetlenül, csak információra lenne szükségem. Egy vallási szervezet vásárolt több évvel ezelőtt egy portát, amint állt egy romos ház. Engedéllyel le lett bontva és egy vallási épület épült rá. A megvásárláskor és a bontáskor, valamint az egész építés alatt a ház előtti utcarészen nem volt árok. Csak a szikkasztó beépítése miatt lett kiásva egy árok az építkezés befejezése után. Most úgy döntöttek, hogy ezt az árkot szeretnék betemeteni, hogy más célra is fel lehessen ezt a részt használni: pld. parkoló (udvari parkoló esetleges betelése miatt), vagy fát ültetni, vagy padot kihelyezni a várakozóknak... Információink szerint a helyi önkormányzat engedélye kellene a betemetéshez, ami költségbe kerülne. Ha tudjuk képekkel igazolni, hogy a megvásárlás időpontjában nem volt árok a porta előtt, akkor is kell engedély? Nem állíthatjuk vissza az eredeti állapotára, csak költséggel?-r-nKérem a segítségét ez ügyben. Köszönettel: B. Anikó

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani.
A jobb oldali részt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? (Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki...) Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? 1.9 méter magasról lenne szó. Milyen távolságot kell elhagynom az ő kerítésétől?
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani.
A jobb oldali részt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? (Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki...) Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? 1.9 méter magasról lenne szó. Milyen távolságot kell elhagynom az ő kerítésétől?
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó

Tisztelt Cím!
Köszönöm, hogy válaszoltak a ( 47783) az előzőleg feltett kérdésemre. Ha jól értelmeztem a választ, akkor az önkormányzat is hibázott, amikor a szomszéd által készített fotókat, az eljárás folyamán figyelembe vette.
A kérdésem az lenne, hogy milyen jogcímen léphetek a szomszéd és az önkormányzat ellen?
Köszönöm a választ.

Tisztelt Ügyvéd Úr (és Munkatársai)!
Fiam ingatlanának jobb oldali szomszédja szeretne tömör kerítést felállítani a telekhatáron. Van-e lehetőség, hogy ezen határon a kerítésállítás és annak karbantartása kötelezettségét mindenkorra átvállalja, s ha igen:
- mi ennek a hivatalos eljárási útja,
- a kerítést melyik ingatlan területén kell felállítani?
Tájékoztatását (több hasznos előzővel együtt) előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kettő évvel ezelőtt vásároltam a családi házamat 13,5m. Ft-ért. Most szeretném eladni és venni egy budapesti panellakást. Ha találnék partnert, a csere is érdekelne. Azt szeretném megtudni, milyen illetékek terhelnek, ha többért veszem a lakást, mint amennyiért eladom a házamat, ha kevesebbért veszem a lakást, illetve egy az egyben cserénél, vagy én fizetek rá a cserére, illetve a cserepartner fizet rá az én házamra. (különösen azért érdekel a dolog, mert nincs meg az ötéves itt lakásom)
Köszönöm válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lányom egy éve Szigetszentmiklóson megvásárolta egy kétlakásos ház egyik lakását (időközben a másik is elkelt, a lakó benne lakik).
A telken van egy harmadik különálló épület (ez jelenleg is az eredeti tulajdonos tulajdonában van, de nem lakott/lakik benne, az építtető is ő volt), amellyel kapcsolatban azt a tájékoztatást kapta, hogy a használatba vételi eljárás folyamatban van rá. Elfogadta, hogy az épület gyalog szolgalmi út köteles.
A ház összesen nettó 35 m2-es. A tulajdonos egy hónapja beköltöztetett a házba egy 6 tagú családot (két felnőttet, négy gyerekkel). Közölte, hogy a lakók meg fogják venni a házat (a hirdetést az interneten megtaláltuk).
Kiderült, hogy a különálló háznak vízórája és villanyórája van, de az a kétlakásos ház szennyvízemésztőjébe van bekötve (csatorna még nincs).
Lányomék ellenőrizni akarták a külön álló ház státuszát, ezért megkeresték az építésügyi hatóságot, ahol megtekinthették a határozatot, amely arról szólt, hogy az épület gazdasági épület, szabálytalanul lett létesítve, nincs és nem adható rá fennmaradási, illetve használatbavételi engedély (nem csak szabálytalan, hanem az adott telekre (916 m2) csak két lakóépületre adnak engedélyt. A határozat jogerős, a fellebbezés lehetősége nélkül.
A tulajdonos senkivel nem hajlandó tárgyalni és feltételezhető, hogy a beköltöztetett családnak fogalma sincs, hogy mit akar megvenni (állítólag hitel intézése folyamatban van).
Kérdéseim:
1. Mely hatóságnál kell a feljelentést megtenni a ház jogszerűtlen használatával kapcsolatban?
2. Mely hatóságtól kell kérni a lakók kilakoltatását?
3. A házból való elköltözéshez a hatóság szab-e határidőt és mennyit?
4. Fentiektől függetlenül lekapcsolható-e a szennyvízhálózatról az épület önkényesen (a szennyvízszippantás költségébe az új lakók nem szállnak be)?
Köszönettel
Éva

Budapest, XII. kerület Á. utcai, 100 éve családi házas beépítésű ingatlanról a XII. Jegyző 14 évvel ezelőtti Tájékoztatásában megállapította, hogy nem minősül építési teleknek, mert építési korlátozásra okot adó körülményként kezelte bejelentésemet, hogy az Á. utca nem közterület.
Az ingatlan, az Önkormányzat által kiadott Jogerős Építési Engedéllyel folytatott építkezés közben veszítette el építési telek minősítését és értékét.
A Jegyző az építkezés folytatására bíztatott ugyan, de az elkészült lakásra, korábbi ígérvénye ellenére nem adott Használatbavételi Engedélyt, így lakás biztosítást sem lehetett kötni. A ház 3 éve leégett. biztosítási kárenyhítés=0.
A Jegyző, a katasztrófa után, mert az utcát addigra sem tudta rendezni, nem engedélyezte új ház építését, a romokat kellett Jókarbantartási Eljárás keretében rendbehozni.
Okirati tény. hogy az Á. utcát az Önkormányzat jogelődje a Tanács építette szabálytalanul egy állami tulajdonú területre, de elmulasztották nyilvántartásba venni,
Fennáll-e az államigazgatás-közigazgatás hibás működése általi károkozás, illetve a tulajdonhoz fűződő alapvető jog sérelme, és a Jegyző általi birtokháborítás?
Etelka

Tisztelt Ügyvéd Úr / Asszony!
A szomszédunk folyamatosan fotókat készít az ingatlanunkról és a hozzánk járó barátainkról, ismerőseinkről. Néhány fotót , "bizonyítékként" beadott az önkormányzathoz. Kérdésem, hogy a jog szerint megteheti azt, hogy az ablakából fotókat készít rólunk, az ingatlanunkról? Köszönettel: Csicsi