Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Cím!
Feleségem a házasságkötésünk előtt szüleitől kapott egy telket,melynek kizárólagos tulajdonosa lett. Házasságkötésünk után közösen építkeztünk, de a mai napig ő van feltüntetve a földhivatali tulajdoni lapon 1/1 tulajdoni hányadban. Húsz éve vagyunk házasok.A kérdésem a következő lenne. Vita esetén engem milyen tulajdoni hányad illet meg a közös ingatlanunkból, illetve ilyen lehetőségek állnak rendelkezésemre ahhoz, hogy én is szerepeljek a földhivatali tulajdoni lapon?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Volt feleségemmel van egy közös, fele-fele arányban tulajdonolt, hitellel terhelt lakásunk.
3 éve elváltunk, a közös tulajdonú lakás megmaradt, néhány hónapig még egy fedél alatt laktunk, de én hamarosan elköltöztem. Többször kértem előtte és ezután is, hogy adjuk el a lakást és rendezzük belőle a hiteltartozást mert én fizetni tovább nem tudom, ő erre nem volt hajlandó, a tulajdoni hányadát sem volt hajlandó magához váltani. Szóbeli egyezségként abban maradtunk, hogy továbbra is ott lakik és fizeti a hitelt.
Ő ott maradt a lakásban életvitelszerűen él benne, azóta már az élettársa is odaköltözött, de azóta sem fizetett a lakáshitelbe 1 Ft-ot sem. Gyakorlatilag majd 3 éve, amióta elváltunk és én nem lakom ott ingyen él és virul ott az élettársával, közben csinált több millió Ft plusz adósságot.
Kérdésem, hogy a közös vagyont csak peres eljárás keretében lehet e megszüntetni és túlhasználatért követelhetek e valamiféle kártérítést?
További kérdésem, hogy a lakásban maradt ingóságokat, amiket tulajdonképpen a házasságunk idején vettünk elhozhatom e? Mondhatom e hogy te használtad 3 évig és most én jövök 3 évig?
A benne lakó új élettársat szó nélkül kirakhatom e? Nem kellene az én engedélyem ahhoz, hogy ő oda beköltözhessen?Gondolm igen, örüljön, hogy eddig ott lehetett.
Szólhat e valaki egy szót is, hogy a lakás bútorait amelyek ugyebár az én tulajdonom esetleg megrongálom? Gondolom nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!

Feleségemmel 5 éve külön élünk. Van egy fele-fele arányban közös tulajdonú családi házunk, amely eddig bérlőnek volt kiadva. A befolyt bérleti díjat szintén 50-50%-ban megosztottuk, illetve az ingatlanon lévő hitelt ebből fedeztük. Feleségem nemrég jelezte, hogy szeretne visszaköltözni a közös házba új párjával és közös gyerekünkkel, valamint új párjának két további családtagjával. A hitel felét továbbra is ők fizetnék, illetve a mostani bérleti díj felét ideadnák nekem, amiből a hitel másik felét én tudnám továbbra is rendezni.

Kérdésem az lenne, hogy ebben a felállásban nekem származhat-e bármilyen hátrányom a közös ingatlan tekintetében a majdani válásnál illetve egy esetleges eladásnál, illetve a további két beköltöző családtag formálhat-e bármire jogot ott tartózkodásukkal, ami engem korlátoz? (Birtokvédelem, stb)

Jogilag megakadályozható a beköltözésük? (A további két személyé)

Érdemes ingatlanhasználati megállapodást kötnöm? Abban mit érdemes feltétlen rögzíteni?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
8 évvel ezelött megelőlegező szocpollal vásároltunk új építésű lakást. A két gyermek megszületett. Sajnos most a válás gondolata fogalmazódott meg bennünk.
A kérdésünk a következő:
- A 10 év tilalom mikortól számítandó? Az adásvételi szerződés megkötésétől vagy a használatbavételi engedélytől? (A lakás még épült mikor szerződést kötöttünk)
- Még 2 év van hátra a tilalomból, a teljes szocpolt vissza kell fizetni? Kamattal? (A lakásból a feleség és a 2 gyermek költözik ki.)
- Még Gyesen vagyok, igy nem fogom tudni visszafizetni. van részletfizetési lehetőség? vagy kiskapu?
- A szocpol nem vihető át esetleg 2 külön házra válás esetén? (Illetve a fele maradna a jelenlegi házon)
Köszönettel!

Üdvözlöm Önöket, és kérem segítségüket!
Férjemmel 25 éve vagyunk házasok.Nekem van egy 44 év szüleimtől kapott házam, neki pedig egy lakása. A házban lakunk, a lakását pedig bérbeadjuk. 2-2 gyerekünk van. Kérdésem az lenne, hogy ha eladnám a házam, és vennék egy másikat, maradhat-e az is a különvagyonom.Nincs gond köztünk, de nem szeretném, ha majd örökléskor a gyerekeimnek osztozkodnia kelljen férjem gyerekeivel. Megoldás lehet-e pl. hogy közjegyző előtt nyilatkoznánk, hogy mindketten különvagyonként rendelkezünk saját ingatlanunkkal

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van Poroszlón egy régi, rossz állapotban lévő nyaralóm, amit még házasságkötésem előtt a szüleimtől örököltem, tehát ági vagyon.
Az elmúlt 25 évben férjemmel, lányommal itt töltöttük a szabadságunkat.
A férjemmel szeretnénk ezt a régi épületet lebontatni és a helyére egy új házat felépíteni, ami a nagykorú lányunk nevére kerülne.
A gondot az jelenti, hogy a férjemnek van egy fia az előző házasságából. Nem szeretném ha az újonnan felépített épülettel kapcsolatban a későbbiekben bármilyen követelése lehetne!

A kérdésem a következő:
1. Először a régi házat-telket odaajándékozom a lányunknak, majd mi szülők felépítjük az üdülőt és rákerül mindkettőnk haszonélvezete,
vagy ajándékozás nélkül felépítjük lányunk nevére az üdülőt úgy, hogy ő lesz a tulajdonos, mi meg az építtetők, illetve haszonélvezők lennénk.
2. Létezik egyéb, jobb megoldás a későbbi viták elkerülésére?

Köszönöm szépen a válaszát!

Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

A párommal 2008-ban vásároltunk hitellel ingatlant, de a megromlott házasságunk miatt 8 hónapja külön élünk. Azóta én fizetem a lakás törlesztőjét és ő nem is hajlandó nekem ebben segíteni. Az ingatlan 50-50%-ban van a nevünkön és már egyikünk sem lakik ott. Ha sikerül eladnunk az ingatlant van e rá mód, hogy amit én egyedül fizettem törlesztőt az ő részéből levonásra kerüljön az én javamra?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Férjemmel édesapám telkére építettünk egy házat, amely 50-50% közös tulajdonban van, a ház alapterületére földhasználati jog lett bejegyezve. Később édesapám a telket nekem ajándékozta. Férjemmel elváltunk, vagyonmegosztási pert akar indítani. Kötelezhet-e a bíróság a teljes ingatlan eladására (a telekére is), vagy csak a közös házat kell eladnunk és a telek maradhat az enyém?
Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelt Ügyvédnő, Tisztelt Ügyvéd Úr! Lányom 2002.-ben szülői adományból egy 40 m2-es kertes lakóingatlan tulajdonosa lett, aminek vételi ára 10 millió Ft volt. A költözéshez, kertrendezéshez, hőszigeteléshez, csatornázáshoz nagyanyja további 1 millió Ft-ot ajándékozott a lányomnak. A fizikai munkát lányom, a barátja, és férjem végezték el. Nem tudjuk, hogy a ház értéke ezzel ténylegesen mennyivel nőtt, becslésünk szerint 2004-ben az ingatlan 12 mill. Ft-ot érhetett. Abban az évben lányom, és barátja, röviddel az első gyermekük megszületése előtt házasságot kötöttek. Az ingatlan a házasságkötés után is lányom különvagyona maradt. 2006-ban világra jött a második gyermekük. Tetőtér beépítéssel a ház méretét 60 m2-re bővítette. Az építés költségét 1,2 mill. Ft. szocpolból fedezte. A további költségek fedezetéül (gáz-vízvezeték, lépcső, burkolás) lányom egyéb magánvagyona (kis vidéki telek, kocsi, életbiztosítás 1/3 részének kifizetése), valamint a mi pénzadományunk szolgált. Itt jegyzem meg, hogy a családunk pénzbeli adományairól sajnos nincs szerződésünk, viszont bizonyítani tudjuk, hogy pénzügyi helyzetünk az elmúlt 14 évben lehetőséget biztosított ajándékozásra lányunk részére. Bizonyítható továbbá az is, hogy lányomék jövedelme alapján még csak nem is vélelmezhető, hogy ezeket a kiadásokat akkor ők fedezhették volna. 2008-ban lányom ikerterhessége miatt fokozott segítségre szorult. 2008-ban 16 millió Ft-ért eladta az ingatlant, és egy hozzánk közeli helyen vásárolt egy 110 m2-es kertes családi házat, 18,9 millió Ft. áron. A nagyobb ingatlanra történő cserét kizárólag a család számbeli növekedése indokolta. Lányom, az első ingatlanra igénybe vett 1,2 millió szocpolt az Államkincstárba visszafizette, és az új ingatlanra 2,9 millió Ft. szocpolt vett igénybe. A különbözetre ez esetben is mi adtunk pénzt a lányunknak. A szocpol folyósításának egyik feltétele abban az időben már az volt, hogy mindkét házastárs tulajdonos legyen, ezért a lányom férje részére 1% tulajdonjogot átadott. 2010.-ben megszületett az 5. gyermekük. A férj 2015.-ben válóperi keresetet indított el, és el is költözött a barátnőjéhez. Többek között igényt tart az ingatlan értéknövekményének megosztására, aminél a 2002.-évi vételi árát, és a 2008.-évi ingatlan vásárlás vételi árát veszi figyelembe. Egyébként ez utóbbi ingatlan értéke már a vételt követő évben lezuhant, jelenleg is esetleg 16 millió Forintot érhet, szemben a közel 19 millió Ft vételi árral. Figyelmen kívül hagyva a morális, és érzelmi hátteret, csupán jogi szempontból kérném sz. tájékoztatásukat, hogy a felperes igényt tarthat-e értékkülönbözet megosztásra, és ha igen, akkor mit kell értéknövekménynek tekinteni? A kifizetett vételi ár, vagy az ingatlan jelenlegi értéke a számítási alap?
Tekintettel arra, hogy a napokban kerül sor egyeztetésre, nagyon megköszönöm válaszukat a lehető legrövidebb időn belül.
Üdvözlettel: Mária

Tisztelt Ügyvéd úr!
Ingatlanrész elbírtoklásában kérem tanácsát. A volt férjemmel van egy (75%-25%) osztatlan közös tulajdonunk, ahonnan 2015. augusztusában lányommal többszöri életveszélyes fenyegetés (eljárás van ellene) miatt el kellett hagynunk az ingatlant, és albérletbe kényszerültünk. Az ingatlanba még a személyes holmijainkért sem tudunk visszamenni ill. már zárat is cserélt (rendőrségen feljelentést tettem) A válás során a bíróság házhasználatot ítélt meg, vagyis a nagyszoba az enyém lett a gyerekkel. A tudomásomra jutott, hogy ő ebbe a szobába idegen személyeket albérletbe befogadott, mivel nincs munkahelye valamiből kell a 78 m2-s ház rezsijét fizetni.
Kérem írja meg, hogy a tulajdonrészem elbirtoklása ill. a ház zárjának lecserélése ügyében milyen pert indíthatók, milyen anyagi igényeim lehetnek, van e erre valami formanyomtatvány? Van e mód arra, hogy a bíróság döntést hozzon abban is, hogy jogilag a 25% tulajdonrészem az melyik része a házban?
Köszönettel: Anna

Tisztelt Dr Ügyvéd/ Úr-nŐ!-r-n2007 októberében váltunk el 27 év házasság után, 3 közös gyermekünk Mariann 37 éves 3 Fia van , János 35 éves most vált él nincs gyermek , Erzsébet 21 éves nappalitagozatos tanuló, magam pedig rokkant nyugdíjas vagyok. Erzsébettel élek a váláskor megosztott ingatlanrészemben. Volt férjem először albérlőket helyezett a a különbejáratú szoba, konyha és zuhanyzós fürdőszoba Wc-vel , ahol csak almérő órák vannak. Ebből kifolyolag hátralékot hagytak 60.000.- Ft értkben amit nem rendeztek . Most el akarja adni egy harmadik személynek azaz 2 gyermekes családnak. Kérdésem megteheti-e úgy hogy az ingatlan nincs megosztva és nem rendelkezik külön mérőórákkal ?-r-nNem tudom kivásárolni a részét és a feleösszegből nem tudok venni más otthont ,ahová Erzsébettel költözhetnénk .Volt férjem örökségéből Szigetcsépen vásárolt egy ingatlant . -r-n Válaszokat tisztelettel köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr!

1/1 tulajdonjoggal rendelkezem egy családi házra, melyet hitelre vásároltam. A hitelben egyedüli adósként szerepelek.

Kérdésem, hogy amennyiben együtt éltem több évig a párommal, egy lakcímre voltunk bejelentve, majd az élettársi kapcsolatot közjegyzővel is hitelesítettük, az ingatlan tulajdonjogának valahányad részére igényt tarthat-e a volt párom (időközben kapcsolatunk megszűnt, már lakcíme megváltozott).

A ház vásárlásakor még nem voltunk élettársak, a hitelt saját számlámról fizettem, volt párom igazolt keresettel nem rendelkezett.

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Tisztelettel

Éva

Tisztelt Ingatlanjog!

Második férjemmel kötött házasság (2001-ben) után vásároltam kettőnknek egy lakást saját vagyonból, amely az én nevemen van. Bármelyikünk halála esetén megilleti-e ebből örökségrész a férjem lányát? Ha ezt el szeretném kerülni, célszerű-e átiratni a lakást saját gyermekem nevére?
Előre is köszönöm válaszukat!
Erzsébet