Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd úr !-r-nA lányom ügyében szeretnék kérdezni haszonélvezeti joggal kapcsolatban-r-nMi 10 éve elváltunk és akkor vásároltunk a lányomnak egy Nagytarcsai családi házat. -r-nAz adás-vételt a lányom és a volt férjem intézték.-r-nA volt férjem a lányom nevére vásárolt ingatlanra rátette a az élete végéig tartó haszonélvezeti jogot.-r-nTermészetesen a lányom él benne, a volt férjem pedig a mi közösen szerzett családi házunkban az élettársával.-r-nAz utóbbi időben megromlott a viszonyuk és azzal fenyegeti a lányomat, hogy beköltöztet oda egy 3. személyt.-r-nÚgy tudom ehhez van joga.-r-nAzt kérdezném, hogyha soha egy percet sem lakott ebben a házban, akkor van-e lehetőség megszüntetni a haszonélvezeti jogát ?-r-n-r-nKöszönettel: G. Anikó

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Pár hónapja élettársam egy válás során vállalta és teljesítette, hogy lányának ajándékozza tehermentes, 1/1-ben tulajdonát képező ingatlanját (holtig tartó haszonélvezeti joggal). Az ingatlan akkori és mostani értéke : 7.000.000Ft
Kérdéseink:
1- Amennyiben az előbb említett ingatlant közös akaratuknak megfelelően eladják, élettársam mint az ingatlan holtig tartó haszonélvezője milyen mértékben (talán százalékosan) részesülhet törvény szerint az eladási árból?
2- Az eladással kapcsolatos ügyintézés költségei (közös megállapodás hiányában) kinek a pénztárcáját terhelik?

Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelettel : H. János

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Évekkel ezelőtt telkemre egy villanyoszlopot állított az E-ON nevű német vállalkozás. Az oszlop állításhoz szükséges engedéllyel a mai napig nem rendelkeznek, amit pedig törvény ír elő. A villanyoszlopot nem az utca és a telkem határára tették hanem jóval beljebb. Az utcába a többi oszlopot viszont az út mentén helyezték el. Mivel telkem nincs bekerítve úgy gondolták lévén ők egy német vállalkozás bármit megtehetnek elhelyezték az oszlopot. A mai napig nincs engedélyük és mégis megkapták a vezetékjogot. Én jóhiszeműen abban bíztam hogy az oszlopot ideiglenesen tették oda és látva hogy nem jó helyen van majd elviszik onnan. Mikor szóvá tettem hogy az oszlop elhelyezésre semmilyen engedéllyel nem rendelkeznek a válaszuk annyi volt, mivel több mint öt év eltelt az oszlop állítás óta nem vagyok jogosult kártérítésre. Gátlástalanságukra jellemző, hogy azt írták, az oszlopot áthelyezik ha annak költségét kifizetem.
Kérdésem a következő:
A törvényesség helyreállítása érdekében fordulhatok-e az ügyészséghez, illetve a bírósághoz, vagy pedig tudomásul kell vennem hogy ennyire nincs jogállam hazánkba?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Néhai férjemnek előző házasságából egy leány és egy fiú gyermeke van. Közös gyermekünk nem született. A 20 évi házasságunk kezdetén a férjem az önkormányzattól megvett lakás felét a vele együtt élő fiára íratta, de az én haszonélvezetem kikötéséről elfelejtettünk gondoskodni. Férjem 7 évvel ezelőtti halála után az ő tulajdonrészét a lánya örökölte, amire én a haszonélvezetet megkaptam. Férjem a végrendeletében kérte a fiát (aki külföldön él), hogy az ő tul.-részét is tovább használhassam. (Amire nincs haszonélvezetem.)
A lakás terheit kezdettől kizárólag ketten a férjemmel fizettük, ill. halála óta egyedül fizetem (a közös költséget is).
Abban a bizonytalanságban élek, hogy a fiú esetleg beköltöztethet oda valakit és ellehetetlenül az életem.
Kérem, szíveskedjenek tanácsot adni:
- Ha egyedül lakom a lakásban, de csak a felére van haszonélvezetem, a közös költséget csak nekem, vagy megosztva kell-e fizetnem azzal a tulajdonossal, aki részéről nincs haszonélvezetem, de használom az ő részét.
- Milyen lehetőségem van kivédeni, hogy a fiú valakit beköltöztessen mellém az összesen kétszobás lakásba?
- Van-e lehetőségem, hogy megválthassam az ő részére a holtig tartó haszonélvezetemet?

Köszönettel:
Margit

Tisztelt Iroda!

Pár hónapja egy válás során vállaltam és teljesítettem, hogy lányomnak ajándékozom tehermentes, 1/1-ben tulajdonomat képező ingatlanomat holtig tartó haszonélvezeti jogommal. Az ingatlan akkori és mostani értéke : 7.000.000Ft
Kérdéseim:
1- Amennyiben az előbb említett ingatlant közös akaratunknak megfelelően eladjuk, Én mint az ingatlan holtig tartó haszonélvezője milyen mértékben (talán százalékosan) részesülhetek a törvény szerint az eladási árból?
2- Az eladással kapcsolatos ügyintézés költségei (közös megállapodás hiányában) kinek a pénztárcáját terhelik?

Előre is köszönöm válaszukat,
Tisztelettel : Judit

Tisztelt Ügyvéd úr,- 30 évvel ezelőtt olyan telket vásároltam, mely felett még 2 telek volt, az átjárást nekem kellett biztosítani a szolgalmi úton, annak fejében, hogy a két átjáró szomszéd a füves utat rendszeresen karbantartja a használat fejében.

Tulajdonos váltás volt mindkét telken, azóta ez a szóbeli megállapodás ellenére sem működik, kénytelen vagyok én csinálni illetve pénzért csináltatni.

Mit tehetek? Arra hivatkoznak, hogy gyakorlatilag alig használják az üdülőtelküket.

Válaszát várva, köszönettel:

Robert

Üdvözlöm,
Egy családi házon 30%-os haszonélvezeti jogom van.Szeretném tudni,hogy ez mire jogosít engem,és hogyan határozható meg ,és az ingatlan mely része képezi a 30%-ot?
A fennmaradó 70% egy másik személy haszonélvezeti jogával terhelt.
A házat két személy lakja,tulajdonosként,szintén 30-70%-os arányú tulajdonjoggal bírnak.Várom válaszát,
Gábor

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Telek szomszédunknak átjárási szolgalmi jogot biztosítunk.
Előzetes kérés vagy tájékoztatás nélkül átvezette a vizet és az áramot a mi telkünkön keresztül a sajátjára, annak ellenére, hogy az ő telke a másik oldalán közútról is megközelíthető. (az átjárási szolgalmi jog még korábban került bejegyzésre). A cselekménye óta nem telt el fél év sem.

Szóbeli megkeresésünkre arrogánsan, elutasítóan reagált.

Milyen jogorvoslati lehetőségünk van? Melyik hatósághoz fordulhatunk a problémával? Kérhetjük-e az eredeti helyzet visszaállítását, akár bontással is?

Válaszukat előre is köszönöm.
ZS

Tisztelt Szakértők!
Szolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatban lenne problémám,ami a következő:
Az ingatlanomon a szennyvízelvezetés nem volt megoldott,ezért a szomszédommal kötöttem SZOLGALMI JOGOT ENGEDŐ MEGÁLLAPODÁST.Megterveztettem a a vezeték útját,vázrajz is elkészült. A geodéták beadták földhivatalhoz,az itt kapott érkeztetés alapján,befizettem a Közműfejlesztési hozzájárúlást. Elkészitettem a vezetékrendszert.A Földhivataltól kaptam Szolgalmi jogot elutasító határozatot.Az indok a következő:a szolgalmi jogot adó ingatlan tulajdoni lapján az OTP Faktoring Zrt elidegenítési és terhelési tilalom szerepel ,ezért nem jegyezték be a szolgalmi jogot.Most állok és nem tudom mit tegyek

Tisztelt Ügyvéd Nő!


3 éve bírósági perben vagyok a szomszédommal szorgalmi jog bejegyzése miatt.Már oda jutottunk a szomszéd márc.18 .al a kapukat le lakatolta nem tudunk közlekedni nem tudok tüzelőt hozatni teljesen elszigetelt minket. Sajnos senki nem segít beleértve a polgármestert a jegyzőt a bíróságot sőt a fogadott ügyvéd vissza akarja adni az ügyet,mivel a képességét felül múlja állítása szerint .Anyám 78 éves beteges asszony bármikor közbejöhet probléma a segítség nem tudna bejönni.
Kérem ha lehetséges segítsenek nekünk .

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!

Telkem és a szomszéd telke egyaránt "nyeles telek".
A 4 m széles nyél 2 m-es csíkja az én telkemhez, másik 2 m-es része a szomszéd telkéhez tartozik.
A szomszédnak a tulajdoni lapján van egy 1928-ból származó bejegyzés, mely szerint: az én telkem mindenkori tulajdonosa terhére átjárási szolgalmi jog, mely csak a Főv.Tan.VB hozzájárulásával törölhető.
A mi tulajdoni lapunkon hiányzik ez a bejegyzés, mivel el akarjuk adni a telket és az Önkormányzat ragaszkodik a min 3 m széles úthoz, vagy az úthasználati jog bejegyzéséhez, az építési engedély kiadásához, ezért csináltattunk vázrajzot és az ügyvéd megszerkesztette a szerződést. A szomszéd egyik tulaja, azonban nem akarja megadni a személyes adatait. Mi a teendő, a vevőt lehet, hogy el fogom veszíteni az időhúzás miatt ?
Ha több lehetséges út van, melyik gyorsabb?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A lent leírtakban kérném segítségét.
Adott egy telek kb: 20 m széles 150 m hosszú ( 3000 m2 ) . A telket átszeli egy út ,a telek ( nevezzük) alsó részén, és az út felső részén van egy ingatlan ( 1972-ben épült )ami kb. a telek hosszának közepén van . 1986-ban az önkormányzat az utat megszüntette, és egy új utat sajátított ki a telek legalsó részéből. 1988-ban a telek alsó 1/3 részére új épület készült. Az önkormányzat csak úgy adott építési engedélyt, hogy ezt a hosszú telket meg kellet osztanom 3 részre ( kb. 1000-1000-1000 m2 ), valamint a kialakított 3 telek felső két telke között ( amin az egyiken az 1972-ben épült ház van ) kisajátított egy újabb utat ( ez még pár szomszédos telekkel is így történt, de nem az összessel). Az utak kisajátításáért sem én sem a szomszédok nem kértünk kártalanítást , mivel örültünk, hogy az újonnan kialakított építési telkeinkhez út készül, ami a belterület szabályozási terven ( most már ) 30 éve szerepel. Az út sajnos a mai napig nem készült el . Így létrejött egy olyan helyzet, hogy a létrehozott „új” telket ( telkeket) , illetve a már meglévő ingatlanomat ( ami 1972-ben épült ) se közútról, se magánútról megközelíteni nem tudom. Értelemszerűen ezekre a telkekre se építeni , sem a meglévő épületet bővíteni nem lehetséges, illetve ilyen „adottságokkal” értékesíteni sem tudom. Az önkormányzat a megkeresésemre a következőket válaszolta: „ Az út kialakításához szükséges területrész lejegyzésére, kisajátítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az érdekelt ingatlantulajdonosok településrendezési szerződés keretében átvállalják annak teljes költségét. „
A kérdésem a következő tisztelt Ügyvéd Úr :az egykori telkemből 2 utat is kisajátított az önkormányzat és ennek ellenére a kialakult telkeket , amiből az egyiken épület is van, nem tudom megközelíteni. Mit tudok tenni? Hogyan tudom rávenni az önk. az út elkészítésére? Várom válaszát ! Köszönettel : Tamás

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A ház, amiben lakom a lányom és a fiam örökölte, de nekem haszonélvezeti jogom van. A lányom része végrehajtás alatt áll, bár megegyezés alapján most szünetel mivel élt a részletfizetési lehetőséggel, de ezt korábban is kijátszotta és nem fizette. Jelenleg az ingatlanban lakom és a lányom már elköltőzött. Az lenne a kérdésem, hogy most hogy a lányom vissza akar költözi, köteles vagyok visszaengedni? Vagy erre nem terjed ki a haszonélvezeti jog?

Tisztelt ügyvéd úr!

Édesanyám és édesapám évekkel ezelőtt, a két gyerekükre íratták a lakásuk tulajdonjogát.(fele-fele..) A testvérem különböző be nem fizetett parkolások miatt, eljutott odáig, hogy az ingatlanra terhelték rá a tartozását.. Bár vannak még ezen kívül ingatlanjai..Most bejelentette eladja lakottan a részét, anyám lakik benne haszonélvezőként. Kérdésem, ezek milyen árakon mennek, vagyis kb hány százaléka a normális árnak..van e elővásárlási jogom, anyámnak van e haszonélvezőként elővásárlási joga? Engem érint e az ő tartozása jogilag.. Válaszát köszönöm, üdvözlettel Aisa