Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt ügyvéd Úr!
Egy 65 lakásos társasház SzVB tagja vagyok! A társasházban az egyik tulajdonos lakását 2014 márciusában a Nemzeti Eszközkezelő vette át! Ezt a tényt most tudtuk meg a közös képviselettől 2016 08 14! A volt tulajdonosnak 2 millió forint tartozás miatt jelzálogot jegyeztettünk be amit az ingatlanjára terheltünk! A közös képviselet most tájékoztatott arról a tényről hogy az Eszközkezelő nem foglalkozik a társasház felé tartozással! Kérdésem! Kell-e valakinek jóváhagyni azt a tényt hogy az Eszközkezelő az új tulajdonos? Mint bejegyzett jelzálog tartozást a földhivatal törölheti-e a ház jóváhagyása nélkül? Az új tulajdonos Eszközkezelő a tartozással együtt vehette meg a lakást? Kitől lehet a tartozást behajtani, ha az Eszközkezelő kilakoltatja a most már bérlőként szereplő volt tulajdonos? Kérhetünk-e betekintést a tulajdonlap vonatkozásába?
Köszönettel várjuk válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasházi földszintes lakás vásárlása előtt állok. Az általam megvásárolni készült lakás, saját tulajdonú terasszal és - ugyan közös tulajdonú -, de kizárólagos használati joggal rendelkező, 40 nm-es kerttel kerül értékesítésre. Jelenleg ez a kert nincs se kijelölve, se leválasztva, a ház lakói rendszeresen keresztüljárnak rajta. A közös képviselőtől érdeklődtünk, hogyan tudnánk kerítéssel leválasztani a kizárólagos használatú kertrészt. Ő a következő választ adta:
"A kert felé néző földszintes lakásoknak van kizárólagos használati joguk a lakásuk előtti kertre, különböző mértékig, a teraszukon kívül, ami viszont már tulajdonjog! Nem keverendő össze, tehát a kettő között az a különbség, hogy míg a tulajdonjog alapján, amelyre fizetik a közös költséget és kizárólagosan birtokolhatják/ lekeríthetik/ a területet, úgy a használati jog esetén ezt nem tehetik meg, mert a kert közös tulajdonban van, azaz gondozása miatt biztosítani kell a bejutást akadálymentesen, mint pl. a teremgarázsban a garázsbeállók esetében."

Kérdéseim ezek lennének a fentiekkel kapcsolatban:
1.) a közös képviselő válasza alapján nem értem, hogy miben áll az én kizárólagos kerthasználati jogom, ha nem tudom érvényesíteni azt, mivel ha nem kerítem el, a ház lakói továbbra is a kertemen keresztül fognak átmenni, kvázi használni azt?
2.) kerítés építésén kívül, milyen más módon tudnám érvényesíteni a kizárólagos kerthasználatomat?
3.) mi van akkor, ha mégis elkerítem a kertrészemet, de egy nyilatkozatot biztosítok a közös képviselőnek, amiben felhatalmazom a kertészt, hogy kertrendezés céljából, használhatja a kertemet?
4.) tegyük fel, hogy a közös képviselő nem együttműködő, én ennek ellenére önhatalmúlag felállítok egy kb. 80-90 cm magasságú kerítést. Ebben az esetben, a közös képviselő jogilag mit tehet a kerítésem eltávolításáért?
5.) a jogi paragrafusokat félretéve, ha Ön lenne hasonló helyzetben, mit tenne? Felállítaná a kerítést vagy milyen egyéb módon szerezne érvényt kizárólagos kerthasználatának?

Köszönettel:
M. Szilvia

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Szeretném a segítségét kérni a következő esetben, egy részben önkormányzati tulajdonú házban vagyunk ingatlan tulajdonosok, az ingatlanunk magán tulajdon.
A lakásunkat évek óta meg szeretné vásárolni az önkormányzat de sajnos nem tudunk megegyezni, most jelentkezett egy magán befektető, a házat le szeretnék bontani, és helyére újat építeni. A kérdésem az lenne, hogy a fentiekben leírt esetben jogilag az ingatlanunkat kötelesek vagyunk eladni a piaci értéken? Eddig csak ezt az ajánlatot kaptuk.

Megtisztelő és segítő válaszát előre is nagyon szépen köszönöm,
tisztelettel: Nikoletta

Több, mint 1 éve a lakásunk mellett lévő társasházi tulajdonú közös WC egy részét (3,75 négyzetméter) megvásároltuk a társasháztól és a lakáshoz csatoltuk. Minden hivatalosan történt, a használatba vételi engedélyt is megkaptuk. Alapító okirat módosítást kért a Földhivatal, hogy a nevünkre kerüljön. Mivel a házban több, nagyobb átalakítás is történt (tetőtér megvásárlás stb.) 3,75 négyzetméterért nem tudtuk vállalni a módosítás költségeit. Most el szeretnénk adni a lakást, van-e valamilyen mód rá?
Köszönettel

Tisztelt Tanácsadók!
A kérdésem egy társasházi lakásingatlanra vonatkozik.
4 lakásos társasházban van egy kétszintes+saját pince, garázs lakásom. A lakáshoz tartozik osztatlan közös kert is. A két szint a közös tulajdonú folyosóról nyílik bejárati ajtóval, az előszobából lehet feljutni a tetőtéri szintre és bejutni az emeletre. Az előszoba fallal és bejjárati ajtóval van kettéválasztva, tehát a két lakrész egymástól független bejárattal rendelkezik, az előszoba és a tetőtérbe vezető lépcső is a jelenlegi tulajdon része (gondolom az a leendő két tulajdonos között oszlik meg valahogyan) A két szint gépészetileg, fizikailag le van választva egymástól két külön lakásra, csak jogilag tartozik egy ingatlanba.
Ezt a jogi szétválasztást szeretnénk valahogyan megoldani, hogy az emeleti szintet a garázzsal, raktárunkkal együtt el tudjuk adni. A tetőtéri szintet megtartanánk. Sajnos a társasházi tulajdonostársak valamiért nem akarják engedélyezni a jogi szétválasztást.
Tudnának-e nekem tanácsot adni, hogy ilyen feltételek mellett el tudom-e adni valahogy az alsó szintet? Milyen megoldás létezik a problémára?
Előre is nagyon köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Érdeklődnék társasház alapítás ügyben.

Ikerház egyik lakásának tulajdonosa vagyok. 2 lakásból álló ikerházunkat át szeretnénk alakítani társasházzá a másik tulajdonossal.

Az én 1/2 tulajdoni hányadomon van jelzálogjog.

Szükséges -e a társasház alapítás földhivatali bejegyzéséhez a jelzálogjogosult hozzájárulása a jelzálognak az én albetétemre való rájegyzéséhez vagy sem ?

KÉr -e a földhivatal a jelzálog- jogosulttól hozzájárulást, vagy egyszerűen - ha kérjük a földhivatalt, hogy az én tulajdonomba kerülő lakásra jegyezze rá a jelzálogjogot-, akkor ezt a földhivatal minden további nélkül megteszi ?

Előre is köszönettel: Szabó K.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

A lakás szövetkezet megtilthatja e panel lakásnál átadó ablak vágását a konyha és a szoba közti falban? A statikus a falat bonthatónak ítélte a falat úgy is, hogy 10cm vastag teher hordozó fal az általa meg adott technologiával és eljárással a szerkezet és statikai rendszer nem károsodik a 9.emeleten a ház 10 emeletes. Egy ház tömbbel odébb a 8.szinten hasonló lakásnál vágtak ki igy falat de az nem ennek a lakás szövetkezetnek a tagja. Valamint megtilthatja e kluma felszerelését vagy előírhatja e klimatechnológiának ellent mondó bekötési mód kivitelezését. Jó magam nem vagyok szövetkezeti tag a lakással csak a lakás a lakás zövetkezeti tömbben van.
A szövetkez kijelentette, hogy vesznek fel tagot és a tagoknak kevesebb a közös költség, mivel a házra szerelt mobil telefon átjátszó bérletét ők hasznosítják. Kizárhatnak e panelházban ennek részesedéséből, vagy bármály bérleményből bejővő haszonból? Valamint köteles vagyok e eltűrni a szövetkezet egyoldalú eljárását. Valamint a fent említett mobil átjátszó elviselését. Úgy is, hogy vásárláskor eről az eladó nem tájékoztatott.
Köszönöm szépen a tájékoztatást.

Tisztelt Ügyvédúr!

Társasházban van-e lehetőség a közös tulajdon átruházására,i.. eladására-szomszéd részére szeretném az udvart átadni.

Köszönettel Horváth Attila

Tisztelt dr.Koczka Judit Ügyvédnő!

Öt lakásos társasházban lakom,(helyi védettségű ingatlan)ahol jelenleg kettő lakás van az én tulajdonomban,a többi (nagyobbrészt) önkormányzati lakások.Olyan kérdésem lenne,hogy milyen előnyökhöz,ill. hátrányokhoz juthatok azáltal,hogy pl. megvásárolok még egy lakást,ezáltal többségi tulajdont szerzek a társasházban- az önkormányzattal szemben.Gondolok itt pl.a társasház felújításakor jelentkező költségekre-ami jelentős lenne mivel az önkormányzati rész totálisan életveszélyes állapotban van,ill.a felelősségre ami tulajdonosként jár-pl. a homlokzati díszek leszakadásakor keletkező személyi sérülésekre.Milyen előnyeim lehetnek azáltal,hogy jelenleg az önkormányzatnak nagyobb tulajdonrésze van-felújítás szempontjából-helyi védettségű ingatlanról van szó-pl.pályázatok elnyerése,vagy pl.hogy a felújítási költségeket nagyobbrészt az önkormányzat állja,jogilag kötelezhető e az önkormányzat a felújításra?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

Kövács Rolano

Tisztelt Asszonyom!

Egy társasházban lévő üzletben többen vagyunk osztatlan közös
tulajdonban, Alapító okiratban így van nyilvántartva. Felosztottuk és így használjuk. Szeretnénk önálló helyrajzi számot kapni. Kell-e Alapító okiratot módosítani?

Köszönettel:

Zoltán

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Bp. 3.ker-ben lévő belterületi telkemen 10 éven túl műhely funkcióval építési engedély nélkül toldalék épületet építettem, a meglévő építési engedéllyel épült házam mellé. Ezzel a megengedett összes beépíthetőséget meghaladtam, a telek túlépített lett. Kérdésem, h tudom-e legalizálni az ingatlan részt (fennmaradási, használatba vételi eng), esetlegesen tudom-e külön albetétesíteni? Amennyiben igen, mi lenne a menetrendje?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt ügyvéd úr!
Két kélrdésem lenne:
- a társasági alapító okiratba a tulajdonostárs és/vagy meghatalmazottja hol és miként tekinthet bele?,
- a házfelügyelői/gondnoki munka ellátásáért ellenszolgáltatásként eltekinthet-e a bérleti díjtól a társasház és az kezelhető-e úgy, mint adómentes természetbeni juttatás?

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán ügyvéd úr!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz.

Ismerősöm társasházban lakik, ahol a közös képviselő megtagadta a társasházi anyagok kiadását ellenőrzésre a Számvizsgáló Bizottság felé, valamint, számos számlát késve fizetett ki (azt is a számvizsgálók felszólítására tette meg), vagy duplán (megvezette az aláírót, azért volt lehetséges) amivel így anyagi kárt okozott a tulajdonosoknak, ráadásnak megfejelte mindezt azzal, hogy körlevélben rágalmazta meg e tagokat, akik mindennek figyelembe vételével a járandóságát nem engedték felvenni, nem ellenjegyezték az átutalhatóságát. Mindezért majd közgyűlés összehívását kezdeményezték, amihez össze is gyűlt a megfelelő hányad, de a képviselő ezt megtagadta, és helyette maga hívott össze közgyűlést, amiben leváltatta a Számvizsgáló Bizottság tagjait, mindenféle hazugságra hivatkozva, így tudatosan megvezetve általa a tulajdonosi közösséget. Majd később, de már az új tagokkal kezdeményezettre fogva, azért megtartotta azt a megtagadott közgyűlést, ahol szintén folytatta a tudatos megvezetést, és aki szót kért, rögtön megvonta tőle, mikor számára kínos területre terelődött a kérdésre várt válasza, és átment provokálásba, így szítva fel a közgyűlésen ott levő tulajdonosokat a felszólalóval szemben. A kérdésem Ön felé az lenne, hogy milyen lehetősége van a tulajdonosoknak, valamint a megrágalmazott bizottsági tagoknak a közös képviselővel szemben? Valamint, volt-e joga a bizottságnak ahhoz, hogy ilyen módon tartsák vissza a járandóságát a képviselőnek, vagy ezzel szabályt szegtek-e?

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel: Barabás

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr,

Egy belvárosi garzont szeretnék "bővíteni" az által, hogy megveszek a szomszédtól 10 m2-t. Tehát az ő lakásmérete csökkenne , az enyém meg bővülne 10 m2-el.

Lehetséges ez jogilag?
Mi ennek a folyamata? Közös képviselő, Földhivatal, önkormányzat?

Megtisztelő válaszát köszönöm.

Üdvözlöm! Vásárolni szeretnék egy házat. Egy telken található a ház amihez hozzáépítettek egy másik házat. A kisebb házat már eladták, társas házzá nyilvánították. Kérdésem lenne, hogy az én házam tetőterét beépíthetem e természetesen a másik tulajdonos beleegyezésével? Illetve telek megosztással vissza lehet e minősíteni egyszerű lakóházzá a két építményt?