Tisztelt Marianna!
Lejjebb másolva küldöm a www.njt.hu oldalon olvasható 1994. évi LIII. tv. vonatkozó részeit. A végrehajtási árverés szempontjából mindegy, hogy hogyan fizet a vevő. 30 nap alatt, vagy, ha a végrehajtó hosszabb időt enged, akkor a megadott határidő alatt. Mindegy tehát, milyen forrásból, csak legyen fizetve.
A pénzintézetek kölcsönt is szoktak adni árverési vételre, ezért meg kell érdeklődni a pénzintézetnél, hogy mennyi az ügyintézési ideje a CSOK-nak, és meg kell kérdezni a végrehajtót, hogy olyan időtartamban hajlandó-e nyújtani a 30 napos törvényi fizetési határidőn. Valójában ez a kérdés, mert szerintem az árverés esetén irányadó 30 napos határidőbe nem fog beleférni a CSOK ügyintézés.
Árverés esetén nincs szerződés, abban az esetben az árverési jegyzőkönyv alapján lesz bejegyezve az árverési vevő tulajdonjoga. Az árverésnél nem kell energetikai tanúsítvány, és CSOK-nál sem kérte a pénzintézet a beszerzését. Adásvétel esetében az eladó kötelezettsége egyébként a beszerzés.
A fő kérdés viszont a 30 napos fizetési határidő nyújthatósága, és, hogy meddig kellene nyújtani.
TÖRVÉNYSZÖVEG
Ingatlanárverés
141. § (1) Az ingatlant - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.
(2) Az ingatlant - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.
(3) Lakottan kell árverezni az ingatlant,
a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
b) ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,
c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.
(4) Ha a (3) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a hatályukat vesztik.
(5) A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan- vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.
142. § Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,
b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,
d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
f) az ingatlan kikiáltási árát,
g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,
h) az árverésen a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak vagy tulajdonostársnak előárverezési joga,
i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,
j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített licitküszöböt,
k) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, az elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejártáról, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el.
(2) A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakról szóló általános tájékoztatást folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell
a) a feleknek,
b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,
c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
d) az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
145. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
a) a bíróság hirdetőtábláján,
b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
c) az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.
(2) Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
(3)
(4) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.
(5)
145/A. § Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
145/B. § A 132/F. § (6) bekezdésének az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.
145/C. § (1) A vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a 132/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa.
(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha az
a) nem éri el a becsérték 50%-át, lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén 70%-át, vagy
b) nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot.
(4)
(5)
(6)
146. §
147. § (1) Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.
(2) Az ingatlanra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
(3) Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
(4) Lakóingatlannak kell tekinteni
a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,
b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.
(5) A 138/C. § alkalmazásában lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartásban üdülő rendeltetési jelleggel nyilvántartott ingatlan, ha az ingatlan címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában megjelölt címmel és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt.
148. §
149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
(2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
(3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
150. § (1) Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozóan a végrehajtást elrendelték, az árverési vevő - a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges.
(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. naptól esedékes - kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára.
151. § (1) Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog - amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad.
(2) Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, - a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.
(3) Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 150. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
152. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:
a) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére mely szabályok vonatkoztak (147. §), és az árverési vételárat,
b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.
(2) A végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére halasztást - a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel - a vételár megfizetésére.
(4)
153. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.
(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,
b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett.
(3) A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről; adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették.
(4) Az elektronikus árverési rendszer az árverés befejezését - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását - követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.
154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.
(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.
(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.
(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.
(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.
(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.
(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.
(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(11) Az árverési vevő köteles a 138/C. § szerinti igazolást kiállító jegyzőnél - ha a 138/C. § alapján a végrehajtást kérő nem tett bejelentést, akkor az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél - bejelenteni, hogy az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő, amelyről a jegyző 8 napon belül igazolást állít ki. Az igazolást az árverési vevő köteles megküldeni a végrehajtónak.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerinti, a jegyző által igazolt bejelentéstől számított 60 nap eltelt.
(13) Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti
a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,
b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,
c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának megfelelő összeg.
(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.
155. § (1) Az árverés sikertelen, ha
a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 70%-át;
b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy
c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.
(2) Az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó az ingatlannak a 143. § (1) bekezdés c)-h) és j) pontban foglalt adatait és az ingatlanról készült képfelvételt - az árverés későbbi kitűzéséről szóló tájékoztatással együtt - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
156. § (1) Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani. Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.
(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.
(3)
(4) A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására - a 140. § (8) bekezdésének figyelembevételével - az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)
(6)
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu