Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvédi Iroda,

Szeretnék tájékoztatást kérni a következő ügyben:
Osztatlan közös tulajdon esetén, ahol az állam tulajdonában van 1/4 rész és ezt az egyik tulajdonos szeretné megvásárolni (vételi ajánlatot tett), az állam köteles-e a többi tulajdonost értesíteni (elővásárlási jog címmel) a tulaj vásárlási szándékáról.

Köszönettel:

Zoltán

Férjem 11 éve elhunyt. Özvegyi haszonélvezeti-és fél ház tulajdonjogával eladhatom-e azt az ingatlan fele tulajdonjogát, mely ingatlan másik felét, 2 nagykorú /37-39/ éves gyerekem örökölte. Az ingatlan nem osztható, én az alsó szinten életvitelszerűen, állandó bejelentett lakosként élek. Szeretnék kisebb ingatlanba költözni, tekintettel, hogy 11 éve minden a házzal járó költséget, felújítást, /nyílászáró csere, fűtés gázkazán csere, 2. festés-mázolás, kerítés, csőtörés/ kertrendezés, és természeti katasztrófa által okozott kárt magam fizetem, magam intézem.
Milyen jogi megoldások, lehetőségek adottak a közös tulajdonjogból való kilépésre. Köszönettel.

A testvéremmel közösen megörököltük a szüleink lakását. A bátyám a ráeső fele részről a közjegyző előtt azonnal lemondott a lánya javára. Eddig hirdettük a lakást hogy eladjuk, de most kitalálta, hogy a lánya odaköltözik és nekem ad havi negyven ezer forintot. De én nem szeretném hogy bárki a családból oda költözzön, mert nem tudom hogy tudnám kitenni amikor eladnánk a lakást. A kérdésem a következő, ha netán beköltözne az engedélyem nélkül, hogy tudnám kitenni, vagy ha nem költözne be, de nem akarná eladni a lakást hogy lehetne kötelezni, hogy eladásra kerüljön a közös tulajdonunk. Előre is köszönöm szíves válaszát

Tisztel Ügyvéd úr!
A Testvéremmel Édesapánk halálakor örököltük meg a családi házunkat. Ez már igen korán kb 36 éve történt. Édesanyánk haszon élvező volt, aki 2 éve meghalt. Meg volt a hagyatéki tárgyalás ahol le volt írva, hogy mind ketten 1/2-1/2 arányban tulajdonosok vagyunk. A Tesvérem kb 12 éve vak. Kerestük a meg oldást, mi is lehetne jó mindenki számára. Meg egyeztünk, hogy az eladás az ami mind két félnek meg felelne..Közben meg romlott a viszonyunk, ezért én ritkán látogatom az ingatlan. Főleg akkor teszem amikor Ő nincs othon. Időközben meg ismerkedett egy látó nővel, aki sok mindenki szerint pusztán az anyagi dolgokért van vele.. Már arra a szintre jutottunk, hogy Tesvérem akkor enged be a házba, ha Ő nyitja ki az ajtót és szinte fel ügyeli minden lépésünket.. Kérdésem az lenne, hogy nekem milyen jogom van ebben a helyzetben? Ha meg fogadja a nőt a gyámjának ki semmizhetnek-e a tulajdonomból? És mik a lehetőségek, hogy hozzá juthassak az engem megillető vagyonomhoz? Mert persze Ő természetesnek veszi, hogy egyedül bitorol kb 120 nm2 házat. De nekem szerinte jogomban áll a 2000 nm2 telket rendben tartatni amiért egyedül én fizetek..Szeretném a segítségüket ebben az ügyben kérni, hogy mit tudok a mihamarabb tenni, hiszen az ingatlan állaga évről évre romlik. Tisztelettel várom válaszukat. Üdvözlettel: Zsuzsanna

Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvéd Úr!

Ingatlannal kapcsolatos elővásárlási jogom megsértésével, tudtunk és beleegyezésünk nélkül eladták a társasházunk egyik lakását, holott azt mi is szerettük volna megvenni. Az eladó az adásvételi szerződés aláírásakor tudatában volt, hogy ez az elővételi jog rögtítve van a Társasházi Alapító Okiratban. Ennek ellenére a vevő által megbízott ügyvédet erről tévesen tájékoztatta. Így az ügyvéd azt írta be az adásvételi szerződésbe, hogy a Társasházi Alapító Okirat nem tartalmaz a elővásárlási jogot.

A vevő a tanúmeghallgatások során azt nyilatkozta, hogy nem tudott az elővásárlási jogról és egészen a lakás birtokbavételéig nem is kapott példányt a Társasházi Alapító Okiratból. Az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd a perben a vevőt képviselő ügyvéden keresztül azt nyilatkozta, hogy ő körültekintően járt el az okirat megírásakor, mert mindkét féltől - eladótól és vevőtől - azt az információt kapta, hogy az alapító okirat nem tartalmaz elővásárlási jogot.

Első fokon a bíró elismerve a vevő jóhiszeműségét, elutasította a keresetünket. Az indoklásban kitért arra, hogy a vevő laikus az ügyben, ezért nem várható el tőle, hogy az elővásárlási jogot firtassa, különösen azok után, hogy az általa megbízott okiratszerkesztő ügyvéd az adásvételi szerződésbencáfolta is ennek létezését.

Várom szíves véleményüket, tanácsukat!

Köszönettel,
Sándor

Tisztelt Ügyvédnő! Egyenlő arányban osztozunk egy ismerősömmel egy ingatlan tulajdonjogán (ami osztatlan), de a kapcsolatunk megromlott az évek alatt. A másik 50%-os tulajdonos egyik ellenszenves ismerőse állandóan itt tartózkodik pedig megtiltottam neki, jelenléte különösen zavaró. Gyakorlatilag kilaktak a házból ketten, nem bírom őt elviselni, sérteget a saját házamban és kigúnyol. Fogyassza az áramot, vizet, amit én fizetek. Nem zavarja, ha megtiltok neki bármit. Majdnem úgy viselkedik, mintha az ő tulajdona lenne. Álladó a feszültség és a vita. A másik tulajdonos ennek örül és szinte provokál vele. Nagyon rosszul érzem már magam, hogy ezek történnek velem. Mi lehet a hatékony megoldás?

Én és húgom közösen örököltük a családi házat, fele-fele arányban. Mind a ketten elkerültünk, nem élünk ott. Én kint élek külföldön.
Húgom úgy döntött, hogy eladja a saját részét, de engem nem tájékoztatott.
Interneten pedig elérhető vagyok.
Most pedig már az új tulajdonos be is költözött a házba, erről hivatalos papírja is van. Én viszont nem mondtam le az elővásárlási jogról.
Nem tudom, mi tévő legyek.
Mit tudna javasolni?
Előre is köszönöm szépen a segítséget

Tisztelt ügyvéd úr!
Osztatlan közös tulajdonon van két ingatlan (ház)közvetlenül egymás mellett v.ikerház. A másik ház jelenlegi tulajdonosa felvett hitelt
a tulajdonára. Ami most 32 milliós jelzáloggal van terhelve. Mi nem vettünk fel hitelt a saját tulajdonunkra semmijet jelzáloghitelt sem.
Kérdésem (ezek az épületek egy helyrajzi számon vannak lemondtunk az elővásárlási jogunkról.) Minket is terhel e a jelzálog tartozás, hiszen mi nem vettünk fel kölcsönt saját házunkra sem az
ö házukkkal kapcsplatban sem? Kezességet sem vállaltunk. Nem állunk ilyen kapcsolatban a
neki hitelt adó bankkal sem. Nem is kaptunk a banktól semmilyen levelet
sem felszólítást. Törvényesen bejegyezhet valaki jelzálogjogot
ingatlanunkra, (mert egy a helyrajzi számon vagyunk )mikor nincs alapja tehát nem vettünk fel kölcsönt nincs tartozásunk.
Köszönöm a választ. Tomka Nelli

T.Ügyvéd úr! A fiam ,és a menyem, 2001-ben új házat épített amihez ,2,2 millió szocpol, és 400 ezer ft áfa viszatérítést ígényeltek. A mai napig nincs végleges lakhatási engedélyük, ugyanis a tetőteret nem építették ,be kötelezettségüknek nem tettek eleget ezért a 2,6 millióval terhelve van az ingatlan.2005-ben a férjem halálát követően a fiam 4 milliót örökölt amelyből a feleség vett egy ingatlant,nagyobbik fiúval építettek rá, kölcsönmentesen egy új házat.de az anya nevén van. Jogtalan anyagi előnyhöz jutott annak ellenére, hogy a szocpolos lakóház nem lett befejezve, melynek 50°%-a a menyemé. Mi a teendő, vissza kell-e fizetni a támogatást, annak ellenére hogy 16 év elmúlt. A gyermekek nagykorúak lettek, de nem biztosították a szociális feltételeiket ,mivel nem volt mindenkinek külön szobája, és félkész a ház a mai napig. Azt viszont nem értem , hogy az építési osztály nem ellenőrizte a folyamatot, és nem adott határidőt egy szocpolos házra, bizonyított hogy másra költötték a pénzt új autót is vettek akkoriba, ami szintén a feleség nevén van. Köszönettel Dr BDNé