Hozzászólások

  • Szilvia 48499 számú kérdése
  • 2018-12-09

Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvéd Úr! Családommal, édesanyám házában (aki egyedüli 100%-ban tulajdonos és haszonélvező) éltünk, élünk, bejelentett lakcímkártyával hárman, Én, a gyermekem, aki kiskorú 9 éves, és a párom. 2015. nyarán el kellett költöznünk a családommal egy ismerősünk lakásába (két utcával lejjebb édesanyámtól), mert gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette a mindennapi életünket az alkohol problémai miatt. Ekkor zárat is cserélt, a házba azóta önnállóan nem tudunk bemenni. Több személyes tárgyuk van az ingatlanban. Természetesen a bejelentett lakcímünket nem változtattuk meg, ide egyébként sem lehetséges bejelentkeznünk. A kérdésem az lenne, hogy édesanyám bejelentette, a tudomásunk nélkül eladta a házát, venni szeretne egy kisebb belterületüt vidéken, van e bármilyen jogom az eladási árból rész százalékot, vagy kártérítést követelhetek tőle? Így a továbbiakban nem lesz bejelentett lakcímünk, saját lakást nem áll jelenleg módunkban vásárolni, önerő hiány miatt. Tervei szerint egy másik városban venne egy kisebb családi házat magának, és a különbözetet fel szeretné élni. Gyermekem általános iskolába jár, nekünk a párommal szintén stabil munkaviszonyunk van. Mi nem szeretnénk elköltözni egy másik városba, de édesanyám tervei között az nem is szerepel, hogy esetleg a mi további lakhatásunkban anyagilag, vagy "csak" lakcím ügyileg bármit is segítsen. Milyen megoldást javasolna ebben az esetben, édesanyám már a kész tényeket közölte? Köszönöm válaszát előre is! Üdvözlettel: Szilvia

Kedves Szilvia!

Amennyiben az édesanyja kizárólagos tulajdonosa az ingatlannak, úgy arról életében szabadon rendelkezhet, és a befolyó vételárat is szabadon használhatja fel, akár fel is élheti.

Amennyiben Ön is tulajdonos az ingatlanban - de a tulajdoni hányadát az édesanyja haszonélvezeti joga terheli - úgy az eladásnál az adott tulajdoni hányad ellenértéke - csökkentve a haszonélvezeti jog értékével - Önt fogja megilletni. Ön nélkül nincs is lehetőség az ingatlan egészének tehermentes eladására, azaz eladóként Önnek is meg kell jelennie az adásvételi szerződésben.

Az édesanyja részéré járó vételárra semmilyen igénye nem lehet az édesanyja életében, ahogyan írtam, azt ő szabadon felhasználhatja.

Ha az eladás valóban megtörtént, akkor az első bekezdésben írtak határozzák meg az Ön pillanatnyi jogi helyzetét, de a haszonélvezetre való utalás miatt nem egyértelmű az ingatlan jogi helyzete számomra ezért is írtam a második bekezdést.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gabriella 48478 számú kérdése
  • 2018-11-21

Tisztelt David,

Roviden irnam le mi tortent velem es kernem szives valaszat. Kulfoldon elo magyar allampolgar vagyok, 2018 junius 5.-en kotottem egy ingatlankezelesi szerzodest egy ingatlanugynokseggel. Azota csak felmeres tortent es az ugynokseg szerint a lakast fel kell ujittatnom, bebutoroznom ami nekem kozel 1M Ft koltseget jelentene. A lakas teljeskoruen fel lett ujitva az elmult 2 evben, es 4 megkereses erkezett hozzam amelyek kozul egyet tovabbitottam az ugynoksegnek. Ok gyakorlatilag elkuldtek a bekoltozni szandekozo lakasnezot es a lakas tovabbra is uresen all. Finoman szamolva kb. felmillio Ft karom van eddig abbol, hogy ok kezelik a lakasomat. Mi a teendo? Fel tudom bontani a megallapodasomat? Elkepeszto, hogy ilyen megtortenik - ez mar szandekos karokozas, mivel az ingatlan 100% piackepes. Koszonom megtisztelo valaszat.

Gabriella

Kedves Gabriella!
A szerződés ismeretében lehet hiteles véleményt formálni a felmondási, megszüntetési lehetőségekről.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Varga Tamás 48460 számú kérdése
  • 2018-11-06

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Most ősszel zajlott le egy zalaegerszegi ingatlan vétele. Sajnos csak az átvétel után szembesültünk, avval a ténnyel, hogy a házban hagyott szemét sokkal nagyobb volumenű, mint azt az átvételkor felmértük, valamint egy részéréről nem is tudtunk. A kérdésem az, hogy ilyen esetben az eladó utólag kötelezhető-e az elszállításra, illetve az elszállítás költségének megtérítésére? Mi szükséges annak igazolására, hogy valóban a házban az átvételkor ott maradt lomról, és nem a ház részét képező bontott hulladék elszállítását szeretném megtéríttetni?

Köszönettel,
Tamás

Tisztelt Tamás!

Álláspontom szerint az Ön által felvetett kérdésre a felek megállapodása, azaz elsősorban az adásvételi szerződés rendelkezései az irányadóak. Javasolom, hogy nézzék meg az adásvételi szerződésben, hogy miként szabályozták az ingatlan kiürítésével kapcsolatos kérdéskört (rögzíti-e az adásvételi szerződés, hogy kiürített állapotban kell a feleknek birtokba adniuk az ingatlant vagy ezt a vevő feladatává teszi). Amennyiben a szerződés nem tesz erről említést, úgy a szerződés aláírását megelőző, felek közötti egyeztetés az irányadó, valamint kérdéses, hogy a birtokba adást jegyzőkönyvben rögzítették-e, illetve a jegyzőkönyvben tettek-e észrevételeket az ingatlanban található hulladékkal kapcsolatban (fénykép vagy videó felvételt készítettek-e a helyszínről). Amennyiben az adásvételi szerződés – mint a felek megállapodása – az eladó kötelességévé teszi az ingatlanban történő hulladék elszállítását, az ingatlan kiürített, kitakarított állapotban történő birtokba adását, úgy jogosan kérhetik az eladót a hulladék elszállítására, de amennyiben Önök a szerződésben vállalták, hogy kiürítik, kitakarítják az ingatlant, úgy ez az Ön feladatuk és a rossz felmérés miatti utólagos és eredményes vitatásra kevés lehetőséget látok.
A fentiektől függetlenül javasolom, hogy – a felek közötti együttműködés jegyében – vegyék fel a kapcsolatot az eladóval és jelezzék neki a problémát.
Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljeskörű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Renáta 48450 számú kérdése
  • 2018-10-23

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem lenne azzal kapcsolatban, hogy a szomszédom a házam falát feltöltötte földel, aminek következtében a fal vizesedett és a vakolat a helységben leomlott.A ház hátulja bevakolásra került, így a felesleges föld el lett távolítva/kiásva/.
A vakolás után a szomszéd kérte, hogy lapátoljuk vissza a földet, ami ki lett szedve, mert különben feljelent.
Azt a föld mennyiséget, ami eredetileg az alappal egy síkba volt azt visszalapátoltuk, a többit ott hagytuk.Kinek a feladata a maradék földet eltünteti? Nekem, aki pár hónapja szembesült a dologgal, vagy a szomszédnak, aki feltöltötte ezzel a házam hátsó falát?
Csatornázva is lenne a ház hátulja, azzal fenyeget, hogy nem fogja beengedni a szakembereket.A másik kérdésem, ehhez van joga?
Kérdéseimre várom válaszát.
Előre is köszönöm.
Simon Gáborné



Tisztelt Renáta!

Általában ilyen helyzetben célszerű a szomszédoknak együttműködni egymással. Ahhoz, hogy érdemben tudjak válaszolni a kérdéseire több információra van szükségem. Melyik ingatlan? Kié? hol húzódik a telekhatár stb., stb.
Kérdéseivel javasolom, hogy forduljon ügyvédhez és kérjen konzultációs időpontot.

Tisztelettel
dr.Szőllősi József
8200 Veszprém, Budapest út 8. II/217.
+36 30 2244 843

drszollosi@hotmail.com

Közösségi oldal:


  • József 48448 számú kérdése
  • 2018-10-21

T. Ügyvédnő.
A problémám abból adódik, hogy a családi házam elött található, egy buszmegálló, mely a lakás életvitel szerű használatát jelentős mértékben zavarja, vagy gátolja. A megállóban elhelyezett pad, közvetlen kapcsolatban van a ház falával, így már a várakozók megrongálták a vakolatot, és az ablakot sem lehet kinyitni, mert a dohányzási tilalom ellenére az utasok az ablak elött dohányoznak. A megálló, és induló busz zaja, füstje elviselhetetlen, és már reggel 3/4 5-kor áll meg elöttem az első busz. Próbáltam segítséget kérni a polgármestertől, a jegyzőtől, és a DDKK-tól, de mindenki a másik felé hárít. A kérdésem az lenne, van e rendelet arról, hogy milyen távolságra lehet a megálló a házam falától, ki az ilettékes a megálló áthelyezésében, és milyen jogszabályokra hivatkozhatok, hogy a zavaró körülmények megszüntethetőek legyenek. Sajnos így, folyamatosan szembesülnöm kell a zavaró tényekkel, mert ha a busz nem jár, akkor a megálló találka helyként funkcionál. Itt találkoznak a fiatalok, és a telefonukon teljes hangerőn hallgatják a zenéket, pár centire a nyitott ablakomtól. A választ, előre is köszönöm. Üdvözletem.

Tisztelt József!

A 20/1984. (XII.21.) Km rendelet VII. fejezet 25 pontja foglalkozik a megállóhelyek kialakításával, azonban a háztól való távolságot nem jelöli ki, illetve arra nem tér ki. Javasolom, problémájával az alábbi hatóságokhoz forduljon:
-Kormányhivatal Közlekedési hatóság
- Nemzeti Közlekedési hatóság,
- Magyar Közút Nonprofit Zrt Baranya Megyei Igazgatósága.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Dóra 48444 számú kérdése
  • 2018-10-15

Tisztelt Gáspár Úr,

a segítségét szeretném kérni, ugyanis nem vagyok tisztában pár ingatlanügyi témával.
A bal oldali szomszédunk jobb oldali kerítése csak a háza előtt és után fut a telekhatáron, a háza mellett nem húzott kerítést, mondván hogy az előző lakóval így egyeztek meg.
Mi körbekerítettük a telkünk egy részét, és beleegyezett, hogy a tűzfalánál érjen véget a kerítés.
Most azt mondja neki ott kaput kellett volna hagynunk a szabad átjárásához az elkerítetlen keskeny sávra.
Emellett a házunk oldalfalához nyitott kocsibeállót építtettünk, ami kb 20-30 cm-t átlóg ezen a határon, amibe ő szóban beleegyezett, most pedig félrészegen átjött reklamálni, hogy hogy képzeltük.
Nem szeretnnk örök konfliktust, ill. egyszer jó-egyszer nem helyzeteket, ezért ha kell visszabontjuk a kocsibeállót és a kerítést a határig, de akkor őt is szeretnénk kötelezni, hogy vigye végig a kerítést, ugyanis mi kutyát szeretnénk tartani, ezért is kerítettünk elsősorban.
Emellett mi még nem szóltunk, hogy 20-30 tyúkot tart közvetlen a telekhatárhoz épített tyúkketrecben, aminek gyakran szaga van, ill.minden kéménye a mi oldalunkon található amiből a füstöt felénk fújja a szél.
Mit tehetünk, és ő mit tehet ellenünk?

Segítségét előre is köszönöm!

Dóra

Tisztelt Dóra!
A rendelkezésemre álló kevés és néhol pontatlan információk alapján az alábbi megállapításokra jutottam.
1. A telekhatárokon húzódó (így az oldalirányú) kerítések építésének részletszabályait a helyi önkormányzatok helyi önkormányzati rendeletben szabályozzák, így az ingatlanjuk fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjétől kérjenek felvilágosítást a kerítésépítés helyi szabályozásával, részletszabályaival kapcsolatban.
2. Az Ön által leírtak alapján az Önök telekhatáron át történő kocsibeálló építése túlépítésnek minősülhet, mely adott esetben lehet jóhiszemű és rosszhiszemű túlépítés is. Ezek jogkövetkezményei jelentős mértékben eltérhetnek egymástól. Ez számos problémát felvethet. A rosszhiszemű túlépítés szabályait a Ptk. 5:29. §-ai szabályozzák.
„Ptk. 5:29. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
a) az épületet bontsa le; vagy
b) a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa tulajdonába.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a szomszédot - választása szerint - megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltak szerinti jogok.
(3) A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítőt megilleti a beépített anyag elvitelének joga.”
A fentiek ismeretében célszerű lenne a szomszédukkal történő írásbeli megegyezés (adott esetben a földhasználat rendezése) a kérdésben.
3. Ahogyan a korábbiakban említettem, a kerítés építésének (melyik oldalon ki köteles kerítést építeni stb.) helyi önkormányzati rendeletek szabályozzák részletesen. Célszerű lenne a jegyző felkeresése a témában.
A „tyúkketrec” és a „füst” kérdésében célszerű lenne először a szomszédnak jelezni a problémájukat, és közösen a megoldásra törekedni. Amennyiben a szomszéd nem tesz eleget jogos kéréseiknek, úgy birtokvédelmet kérhetnek (posszesszórius birtokvédelem) a helyi önkormányzat jegyzőjétől a zavarás megszüntetése érdekében.
Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljeskörű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Eszter 48423 számú kérdése
  • 2018-09-12

Tisztelt Ügyvédi iroda!
Kérdésem egy magán vízvezeték ügyével kapcsolatos. A felső szomszédunk 35 évvel ezelőtt az én és az osztatlan közös tulajdonos társam földterületén keresztül vezette be a vizet, úgy hogy onnan egy almérőn keresztül én is vízhez jutok. A kiépített vezeték rossz minőségű, a fagyhatár felett helyezkedik el, ezért télen nem tudom használni az ingatlanomat. A szomszéd szerint szívességből biztosítja számunkra a vizet amely bizonyos kételyeket ébreszt bennem. Mi szeretnénk ikresíteni a vízmérőt és a kérdésem az, hogy kötelezhetem-e arra, hogy a "tűrt" vezetéket a megfelelő műszaki szinten, az általam meghatározott nyomvonalba telepítse át? Félő, hogy az ikermérő telepítéséhez nem ad hozzájárulást, ha kifogásolom a vezeték minőségét és kérem annak cseréjét. Mik a jogaim ebben az esetben? Önmagában egy vezetékjog elbirtoklása olyan erős, hogy a "tűrő" minden neki kedvezőtlen viszonyt tűrnie kell a saját tulajdonán? köszönettel Eszter

Kedves Eszter!

Nem világos a kérdése számomra, ugyanis a jelek szerint Önök engedtek vezetékjogot a felső szomszédnak, aki - ha jól értem - nem is része most a jogvitának. A jogvita talán Önök (?), mint tulajdonostársak között van? Amennyiben igen, úgy a szükséges változtatások végrehajthatóak, még bírósági úton történő kikényszerítés alapján is.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Arnold 48412 számú kérdése
  • 2018-09-05

Jó napot !Szeretném megérdeklődni,hogy ha valakinek az ingatlanjában a szomszédja kárt okozott, akkor kártérítést csak az ingatlan tulajdonosa tud kérni, vagy az adott ingatlanra bejegyzett, holtig tartó haszonélvezettel rendelkező személynek is jogában áll ezt kérnie?

Remélem tudnak segíteni,köszönöm!

Kedves Arnold!

A tulajdonos jogosult, bár a kár ismeretében talán még biztosabb lehetnék a válaszomban.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gergő 48394 számú kérdése
  • 2018-08-24

Néhány hónapja vásároltam egy közös osztatlan tulajdonban lévő lakóingatlant, amely rendelkezik használati megállapodással. Az eladótól azt a tájékoztatást kaptam a vásárlás előtt, hogy minden tulajdonos saját vízórával rendelkezik. Most kaptam meg az első vízszámlát, amiből látszott, hogy túl nagy a kiszámlázott (becsült érték alapján) fogyasztás. A Fővárosi Vízművek, illetve a Díjbeszedő Zrt. telefonos ügyfélszolgálatán sikerült kiderítenem, hogy a víz főmérő után, ami az én nevemre került, mivel előtte az eladó nevén volt, van még 2 mellékmérő. Az ügyfélszolgálaton elmondták, hogy a számlán azért magasabb összeg a vártnál, mert a 2 mellékmérőről nem érkezett idejében diktálás, így nem tudták levonni azok fogyasztását a teljes fogyasztásból. Erről nem tájékoztatott engem az eladó. Ráadásul, mint kiderült, az egyik mellékmérő nem is a mi telkünkön van, hanem a szomszédos telek egyik tulajdonosa rajtuk keresztül kapja a vizet. Műszakilag a saját telkén keresztül is kaphatná a vizet, de az a telek is közös osztatlan tulajdonban van, így valószínűleg egyszerűbb volt a mi irányunkból bevezetni hozzá a vizet. Az lenne a kérdésem, hogy milyen módon tudom jogszerűen ennek a szomszédnak a mellékmérős vízfogyasztását megszüntetni (ne az én főmérőmön keresztül kapja a vizet)? Hangsúlyozom, hogy az előző tulajdonosnak kellett ehhez hozzájárulnia, amiről engem nem tájékoztatott. A tulajdoni lapunkon nincs bejegyezve semmilyen vízvezetési szolgalmi jog számára. A Fővárosi Vízműveknél azt mondták, hogy a telken belüli (főmérő után) vezetékhálózatra nekik semmi ráhatásuk nincs, így ők ebben nem tudnak nekem segíteni.

Kedves Gergő!

A tulajdoni lap, a szerződés, a Vízművek részletes tájékoztatása alapján lehetne meghatározni a lehetőségeit. A külön mérők kiépítése is felmerülhet, ill. a jelenlegi struktúrának a fenntartása akkor, ha azt kellően lehet szabályozni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsofia 48376 számú kérdése
  • 2018-08-05

Tisztelt Ugyved Ur/Holgy!
Belteruleti beepitetlen telkemre buszmegallot es parkolot raktak. A terulet nincs elkeritve keritessel. Evek ota ezek a letesitmenyek ott vannak, tajekoztatast errol nem kaptam. Milyen jogszabalyozas van erre az esetre, mik a jogaim mint telektulajdonosnak? Kaphatok-e evekre visszamenoleg karteritest? Az onkormanyzat keruli az egzakt jogszeru valaszt,szeretne kiterni. Ugyanakkor 2013-ra visszamenoleg a napokban kaptunk kozel 300ezer forintos adokivetest,amit kovetel az onkormanyzat. Jogos az evekre visszamenoleg valo adokivetes?
Erre a ket ugyre kerek szepen onoktok egy gyors valaszt.
Koszonom szepen
Zsofia

Kedves Zsófia!

Az ingatlant, mint tulajdonos kizárólagosan jogosult használni és hasznosítani. Ezt az alapszabályt még az önkorm. vagy a közlekedési társaság sem sértheti meg. Felléphet velük szemben - akár bírósági úton is - és kéreti a jogsértő magatartás abbahagyását, az attól történő eltiltást, és kártérítést is.
Az adófizetés kapcsán viszont az önkorm. eljárása jogszerű, elévülési időn belül jogosan kéri a helyi adó megfizetését.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Pap Emese 48351 számú kérdése
  • 2018-07-11

Tisztelt Ügyvéd Úr,
Párommal ketten tulajdonosai vagyunk egy Piliscsabai ingatlannak, melyet felújíttunk kivül-belül. A külső festés során nem sok változás történt: a talpazat szürke helyett sötét zöld lett. A fal a régi poros, megfakult narancssárga helyett ugyancsak narancssárga lett.A gond az, hogy a polgármesteri hivatal felszólítoott, hogy fessük át fehér, tojás vagy halványsárga színüree. Az épület nem múemlék és a közelében sincs ilyen jellegú éppület, max ami romokban áll.. Büntetéssel ffenyeget. Megteheti ezt? Jogszerú? Köszönöm válaszát.

Kedves Emese!
Meg kellene nézni, hogy van-e az ingatlanok színére előírása az önkormányzatnak, ez feltehetően kitűnik a határozatból, amit küldtek, hiszen annak van indokolás része is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ágnes 48335 számú kérdése
  • 2018-06-21

Tisztelt Hölgyem, Uram!
Az lenne a problémánk, hogy a szomszéd nyári konyhája átlóg a mi telkünkre. Kb. 1 m mélyen, és 6 m hosszan. Anno, mikor megvettük a házat, ő volt ennek is a tulaja. Sajnos az adásvételi szerződésben "tudomásul vettük", hogy ez az épület itt van, és nem ragaszkodtunk a bontáshoz. Viszont azóta is csak romlik az állaga. A csapadékvíz elvezetés nincs megoldva, hullik a vakolat, van rajta egy kb 2-3 cm széles 1 m hosszú repedés, és a legutóbbi viharnál ráesett egy cserép a gázcsövünkre, ami el is görbült, szerencsére nem tört el. A tulajjal nem tudunk beszélni, mert nem lakik itt, egyébként is összevissza hazudozik, ígéretből nincs hiány. És most lehet, hogy eladja. A földhivatali rajzon nincs rajta, viszont 10 évnél régebben épült. Az lenne a kérdésem, hogy az új tulaj kérhet e fennmaradási engedélyt, a mi hozzájárulásunk nélkül? Van e bármilyen lehetőségünk, hogy visszakapjuk a hiányzó telekrészt? Esetleg visszabontatni az átlógó részt? A kis épület és a mi házunk között csak 1-1,5m van, és a nyári konyhán van ablak a házunk felé. Fotókat is tudnék mellékelni. Vagy meg kell várnunk, míg a következő viharnál elszáll minden, ha a gázcsövünk eltörik?
Köszönöm előre is a válaszukat!
Üdvözlettel: S. Ágnes

Kedves Ágnes! Az a tény, hogy az eladóval szemben tudomásul vették a kialakult helyzetet, nem jelenti azt, hogy a szomszéddal szemben ne léphetnének fel. A szomszédot fel lehet szólítani az ingatlan visszabontására, bár itt annak is lesz jelentősége, hogy a túlépítse jó- vagy rosszhiszemű volt. A körülmények pontosabb ismeretében lehet majd meghatározni a megoldást is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Judit 48331 számú kérdése
  • 2018-06-17

Tisztelt Címzett!
Ezúton szeretnék tájékozódni, hogy mi volna a legjobb megoldás az alábbi problémára:
Nagymamám házának 100%-os tulajdonosa én lettem, de alkoholista apukám is mamámmal lakik, akinek megromlott az egészségi állapota. Félek, hogy milyen tartozást (pl. közüzemi) fog apukám felhalmozni a házhoz, ha már nem fog élni nagymamám. Milyen módon "védhetem ki", hogy ez bekövetkezzen? Én Pesten élek, így még nehezebb lesz az ingatlan ügyeivel foglalkoznom, de apukámat sem szeretném utcára küldeni ha egy mód van rá!
Várom szíves javaslatát!
Köszönöm!

Kedves Judit!

Csak a tartozások kifizetésével tudja ezt a helyzetet elkerülni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 48328 számú kérdése
  • 2018-06-14

Tisztelt ügyvéd úr,egy olyan kérdésem lenne önhöz hogy hangfelvételt lehet e felhasználni, ha csak azzal tudom bizonyítani, az ártatlanságom,az igazam,és hogy korupt valaki?

Tisztelt László !

Kérdése nem ingatlanjogi vonatkozású. Egyébként egyedi elbírálás alá esik, hogy milyen bizonyító ereje van egy - feltételezem - engedély nélkül készített hangfelvételnek.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Beatrix 48320 számú kérdése
  • 2018-06-05

Tisztelt Válaszadó! Kedves Ügyvéd Úr!
A kérdésem a házunk mellett folyó vagyis csak folyni akaró patakról szól. A házunk mellett található patak az esőzésektől odahordott szeméttől és sártól megtelik. Mi szoktuk takarítani vagy takaríttatni. Szerintem nem a mi dolgunk, de mivel nem szeretünk szemétben élni (mert a járókelők is beledobálják az üvegeket zacskókat stb.), kitakarítjuk. Nagymamim mikor élt, szólt a polgármesternek, hogy valahogy oldjuk meg a patak tisztogatását, mert nem bírjuk mindig takarítani, a hordalékot kilapátolni. A heves esőzés után mindig egyre feljebb került a víz. Ezért a pincénkben rendszeresen áll a víz. A konyha fal megrepedt. Süllyedni látszik. A polgármester erre azt válaszolta, hogy nem kellett volna patak mellé építkezni. Puff. Ennyivel elintézze, majd lebetonozotta a patak aljat ami a járda híd alatt van és az út alatt. Így a víz már nem tud elcsörgedezni. Megpróbáltunk utat törni a víznek, de kevésbé sikerült. Nagyapám mikor még élt, kézi erővel lapátolta mindig mélyre a víz helyét.
A kérdésem csak annyi, hogy kinek kellene gondoskodni a patak tisztántartásáról?
A patak a házunk mögött folyik. Vagyis csak folyna, mert most is csak ott büdösödik.
Köszönöm szépen ha válaszol.
Szép napot!
Beatrix

Tisztelt Beatrix!A jog szerint ez a vízvédelmi hatóság, pl. a Heves Megyei Vízmű Zrt. feladata.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal: