Hozzászólások

  • Valika 48485 számú kérdése
  • 2018-11-28

Tisztelt Ügyvèdnő!
Az alàbbi bonyolult ingatlanvètellel kapcsolatban kèrnèm a segìtsègèt.
Szeretnènk egy csalàdi hàzat venni. A tulajdonos 1/1 arànyban egy közèpkorù fèrfi. Felesègèvel mèg nem vàltak el, de a vàlàs benyùjtàsànàl a hölgy többször jegyzőkönyvbe nyilatkozta, hogy a fèrjèè a hàz, neki semmi köze hozzà, mivel màr kèszen volt amikor összehàzasodtak. A fèrfivel megàllapodtunk egy vètelàrban, de a felesèg ès a lànyai a duplàjàt akarjàk. (Nincsenek tisztàban az itteni ingatlanok àràval,kb 7ève mèg csak a hàzat sem làttàk mert elköltöztek) Mellèkesen az àltalunk kìnàlt összeg a helytàllò, ezzel az eladò is egyetèrt) Felajànlottuk,hogy hìvjanak egy független èrtèkbecslőt ès ìgy ők is tisztàn làtnànak, de erre nem hajlandòak.
A hàzat a fèrfi màr fenn sem tudja tartani, jelenleg munkanèlküli, de sofőrkènt dolgozott èvtizedekig.
Ès itt kezdődik a csavar. A csalàd bìròsàggal fenyeget minket, mivel mi egy alkoholistàval akarunk adàs -vètelt kötni. Holott csak a pènzről szòl nekik minden. Nem titkolom, a fèrfi szokott inni, de nincs gondnoksàg alatt, nem alkoholista. A nő a vàlàsnàl is erre hivatkozott, hogy a fèrje iszik.
Ügyvèdnèl voltunk màr, annàl töbet nem tudott segìteni, hogy az adàsvèteli megìràsàt követően 1èvig bàrmikor megtàmadhatjàk a szerződèst ès inkàbb közjegyzőnèl kössük meg, de az sem garancia.
Nem mellèkesen messenger üzenetben zaklatnak minket, hogy a hàz nem eladò, legalàbbis nem ennyièrt. Szòval tènyleg csak a pènzlehùzàsròl szòl nekik, mivel a fèrfit nem is làtogatjàk, az sem èrdekli őket, hogy fűteni sem tud magàra. Mindenkèppen el akarja nekünk adni, hogy egy kisebbet vegyen helyette.
Ilyen esetben mit tudnànk tenni? Nem szeretnènk bìròsàgra jàrni. A közjegyzői okirat segìtsègünkre lehet?
Vàlaszàt ès segìtsègèt előre is köszönöm.
Tisztelettel: Valika

Tisztelt Valika!

Az eset nem bonyolult. Ha tényleg a férj különvagyona ez a ház, akkor nyugodtan kössenek vele szerződést. És ha megtámadják, akkor majd a bíróság dönt, de nem lesz semmi probléma, hiszen már a bíróság előtt elismerte a feleség, hogy semmi köze a házhoz. Nem fogja tudni alapos okkal megtámadni, és semmit nemfog elérni.

Csak arra figyeljenek, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor többen legyenek jelen, akik esetleg később tudják tanúsítani, hogy a férfi teljesen józan állapotba jelent meg.

Amennyiben további segítségre van szükségük, keressenek bizalommal.

Tisztelettel
dr.Szekrényes Ida
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.
+36 42 310 745

szekrenyes.ida@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Bernadett 48470 számú kérdése
  • 2018-11-14

Tisztelt Ügyvédúr!
Osztatlan, közös társasházi tulajdon (tehermentes) a férjem 2007-ben elhagyta visszaköltözés szándéka nélkűl, közös kiskorú gyermekemmel lakom az ingatlanban immáron kizárolagos lakáshasználattal! Amit egyedül tartok fent!
2016-ban a férjem mint felperes, kezdeményezte a bontó/illetve vagyoni pert! Igazságügyi szakértőt kért aki az értéket megállapitotta, persze ez neki nem felel meg a mai áron,ami a 2007 forgalmi érték 3x nyilván én nem is tudom megválltani (ő sem ezen az áron) csak a szakértő által értékelt rám eső részt tudom kifizetni amit ő nem fogad el!
Kérdésem: Árverezést elrendelhet e a bíróság ha egyik fél sem vagy csak a Felperes kezdeményezi?!
Értékesitheti az ingatlant a bíróság ugyan ebben az esetben!?
Nekem nem áll szándékomban elköltözni illetve elhagyni az ingatlant a közös kiskorú gyermekkel, kifizetésre a Felperes értelmezésében nem kerülhet sor! Aki folyamatosan kitart az ő általa elképzelt összeg mellett!

Köszönöm szépen!

Kedves Bernadett! Ha a megváltás (kivásárlás) nem tud megvalósulni, akkor a közös értékesítésre kötelezhetőek a tulajdonostársak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bence 48432 számú kérdése
  • 2018-10-01

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő a kérdésem:

Eladhatok-e úgy egy ingatlant ( ami jelenleg vállakozás telephelyeként működik), hogy az ingatlannak a tulajdoni lapon 100/100 részben tulajdonosaként vagyok feltűntetve, azonban az ingatlan felét házasságunk ideje alatt szereztem meg életjáradéki szerződéssel, így volt feleségemnek 25%(25/100) arányú tulajdoni hányada van. (A tulajdoni lapon az ő neve nem szerepel.)

Az ingatlant szertném értékesíteni, a volt feleségemmel azonban egyelőre nem tudunk megegyezni, és a megegyezés várhatóan elhúzódik. A házasság felbontását a bíróság kimondta, az jogerőre emelkedett.

Létezik-e olyan megoldás, részemről tett nyilatkozat, amelynek segítségével kiküszöbölhető a volt feleségem hozzájárulása, engedélye az ingatlan értékesítéshez?

Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel,
Bence

Kedves Bence!
Az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatok szerint kizárólag Ön a tulajdonos, így azt el is adhatja. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a feleségének a közös vagyonra tekintettel megtérítési igénye lesz, amelyet az eladásra tekintet nélkül is érvényesíthet Önnel szemben. Megjegyzem, hogy az életjáradéki szerzés nem feltétlenül zárja ki azt, hogy kizárólagosan Ön a tulajdonos, de ennek eldöntéséhez további információkra lenne szükség. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Róbert 48424 számú kérdése
  • 2018-09-13

Tisztelt dr. Nagy Zoltán,

Abban kérném segitségét, hogy a volt párommal akivel élettársi kapcsolatban voltam 6 évig, aki haszonélvezője az ingatlannak 3 éve elváltak útjaink. "Természetesen" én minden nélkül jöttem el... Egy közös gyermekünk is van.
Az ingatlan vétele már akkor történt, amikor együtt éltünk.
Az lenne a kérdésem, hogy érvényesithetek az eladott ingatlanból a részem, ha egyáltalán ilyen létezik a jogban.

Köszönöm Válaszát
Tisztelettel

Kedves Róbert!

A szerzésről szóló szerződés és néhány további körülmény ismerete lenne szükséges ahhoz, hogy a kérdésére választ lehessen adni.

Az fontos körülmény - de nem kizárólagosan ügydöntő - hogy az élettársi közösségük időtartama alatt vásárolták az ingatlant, fontos tudni pl. hogy milyen forrásból történt a vásárlás.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anikó 48406 számú kérdése
  • 2018-08-31

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdeklődnék hogy házasság előtt szerzett ingatlan nem számít közös tulajdonnak mêg akkor sem ha eladja és másik lakást vesz ugyanabból a pénzből ? a házasságban az továbbra is külön vagyonnak számít vagy már 5ev házasság után nem?
Kérném szíves válaszát
Üdvözlettel
Anikó

Kedves Anikó!

A házasság előtt szerzett különvagyon megőrzi ezt a minőségét akkor is, ha eladják és pénz formájában, vagy akár másik ingatlanban "őrzik" tovább.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ezen 48392 számú kérdése
  • 2018-08-24

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
15 évvel ez előtt vásároltunk a feleségemmel egy ingatlant. Az ő részéről egy 5 millió forintos induló tökével rendelkeztünk az én részemről egy stabil hitel felvételi lehetőséggel. Az adás-vétel (ahol 50-50% az érték) után eltelt 10 év , ki is fizettem a hitelt. Aztán további fejlesztésekre megint felvettünk pénzt a ház terhére. Ez kb 2 éve volt. Most úgy döntött váljon ketté utunk és Ő szeretne az ingatlanban maradni. Hogyan lehetne rendezni ezt a legkönnyebben peres út nélkül .
Köszönöm Válaszuk!

Kedves Ezen!

Az ingatlan tulajdoni viszonyai - a bejegyzéstől függetlenül - meglehetősen kuszák. Ha jól értem, akkor a feleségének volt egy 5mFt-os különvagyoni része benne, a további említett körülmények viszont már közös vagyonnak minősülnek, még akkor is, ha a hitelfelvételi lehetősége Önnek volt meg - feltételezem a kedvezőbb jövedelmi viszonyainak. De azok a jövedelmek - ide értve a felesége esetleges jövedelmeit is - közös vagyonnak minősülnek, így ennek megfelelően kell figyelembe venni az esetleg megosztásnál.
Ezen alapelveken lehetne elindulni és meghatározni, hogy kinek mekkora tulajdoni hányada van valójában,azt az arányt rávetíteni a jelenlegi ingatlanértékre, és az Ön tulajdoni hányadát az alapján válthatná meg a felesége.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Sebestyén 48389 számú kérdése
  • 2018-08-23

Feleségemmel 25 éve vagyunk házasok. Közös erőből 18 éve épitettünk egy házat / nem a mostani cimem / A házra nézve,
feleségem iránti bizalomból beleegyeztem egy olyan tulajdonjogi / földhivatali / bejegyzésbe. hogy " A házasság egész tartama alatt a ház a feleségem kizárólagos tulajdona. " Valóban közösen épitettük és laktuk és tartottuk fenn a házat / illetve most is ez van, csak van lakcimem Bp.-on is, / Tehát közös vagyon lehetne jogilag is ha nem egyeztem volna másba bele/ Kérdésem hogy ha én maradok életben tovább, akkor elismeri e a jog a házastársi közös tulajdon / felerész / bejegyzési jogát nekem. ugy mintha ezt eleve is kértem és megkaptam volna. Avagy teljesen uj jogviszony állana fenn, ami igényem bukását is okozhatná.
Emiatt kérdezem hogy ha én maradnék életben tovább, érvényesiteni lehetne e pótlólag könnyen a házastársi közös tulajdon elvét a tulajdonjogban is. Vagy talán esélyem sincs, vagy nagy kinlódás árán oldható meg, hogy pótlólag házastársi résztulajdont kapjak.
SEMMI SEM HIÁNYZOTT VOLNA HOGY JOGOSULT LEGYEK A RÉSZTULAJDONRAÍ MAGAM MONDTAM LE BIZALMAM ALAPJÁN. Köszönöm

Kedves Sebestyén!
A hagyatéki eljárásban előterjesztheti a házassági vagyonközösségre alapított igényét, és ennek helyt is adhat a közjegyző, amennyiben az örökösök ezt nem vitatják. A vitatás esetére viszont Önnek perben lesz/lenne lehetősége érvényesíteni ezt az igényét, ami az elmondottak alapján megalapozottnak is látszik. Ha szeretné elkerülni a pert, úgy viszont érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy még életében/életükben visszaállítják az Önök által gondolt valós arányt az ingatlan-nyilvántartásban.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Csilla 48380 számú kérdése
  • 2018-08-15

Tisztelt Ügyvéd Úr!A helyzetem a következő. Fele-fele arányban van egy 4 szobás összkomfortos családi ház,a volt férjem és az én tulajdonomban.Válásunkkor én külföldön tartózkodtam,és jelenleg is külföldön élek.A volt férjemmel megbeszéltük,hogy az akkor még kiskorú gyermekeink , az én külföldi munkám miatt nála maradnak. A bíróság a ház kizárólagos használati jogát a volt férjemnek ítélte. Mivel válásunkkor a gyerekek még kiskorúak voltak,vállaltam a gyerektartáson felül,hogy a ház fenntartásának a költségeit is fizetem . Menet közben a gyerekek felnőttek ,én meg továbbra is külföldön élek.A kérdésem a következő.Kötelezhető vagyok e,hogy továbbra is én fizessem a ház fenntartásának minden költségét?Van e egyáltalán valamilyen fizetési kötelezettségem,ha nem használom az 50%-ban tulajdonomban lévő ingatlant?

Tisztelt Csilla!

A bíróság ítéletének ismerete nélkül a kérdés teljes körű megválaszolása nem lehetséges.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:75. § alapján: „A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.”

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

Amennyiben olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.


Tisztelettel
Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
iroda@jtkiroda.hu

Közösségi oldal:


  • Eszter 48300 számú kérdése
  • 2018-05-15

Tisztelt dr. Nagy Zoltán ügyvéd és dr.L ados Melinda Szibilla ügyvédnő.
A kérdésem az lenne, hogy eladtam a lakásom és a párommal közösen tervezünk venni. Még nem vagyunk házasok, de tervezzük. A lakás vétele nem 50-50 %-ban lenne, hanem kb. 80-20 % illetve lenne még hitel is.
Mi a legoptimálisabb megoldás, ennek a lepapírozására? Elegendő, ha adás vételi szerződésben rögzítjük az arányokat?
Vagy legyen vagyonjogi megállapodás? De gondolom ez házasságkötés után lehetséges.

Köszönöm
Eszter

Kedves Eszter!

Az adásvételi szerződésben szabályozhatják a vagyoni viszonyaikat is egymás között. Amennyiben úgy érzik - teszem hozzá, hogy ez indokolt lehet - hogy ez a harmadik félre (eladó, földhivatal stb.) nem tartozik, akkor külön megállapodás is írásba foglalható.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 48171 számú kérdése
  • 2018-01-13

Tisztelt Ügyvédnő/ Ügyvéd Úr!
Szeretnék tájékoztatást kérni az alábbi ügyben. Férjemmel 1991. ben házasodtunk össze és az életközösséget anyósomék házában kezdtük meg, egy másfél szobában, a tetőtérben. Az életközösségünk 2009.-ben szakadt meg, amikor is én elköltöztem a férjemtől. A 18 év alatt rengeteget változtattunk . BeépÍtettük a teljes tetőteret, Tetőablakokat,korszerű műanyag nyilászárókat épÍtettünk be, hőszigeteltünk, alapterületet növeltünk. Közben meghalt az apósom, Így a magunk által létrehozott kis lakás örökségként kizárólagosan a férjem nevére került. Kérdésem az lenne, hogy van e mód arra, hogy a jogosan nekem járó tulajdoni hányad a nevemre kerüljön. A történetet tovább bonyolÍtja, hogy az anyósom is elhunyt két éve. Az Ő tulajdonát 4 gyermekünk örökölte, mert a férjem lakcÍm hátrahagyás nélkül külföldre költözött. Nem tudjuk hol van, viszont a házon rengeteg tartozás miatti végrehajtás van. A szolgáltatóknál hagyott adósságait, a jelzálog hitelt is mi fizettük, fizetjük ki két éve helyette, miatta. Szeretnénk eladni az ingatlant, de nem tudjuk, mert nem tudjuk, hol keressük, és sajnos az ingatlan nem megosztható. Az aláÍrása nélkül mit tehetünk? Köszönöm válaszukat.

Kedves Ildikó!
Az elmondottak alapján Ön tulajdonostárs az ingatlanban, ún. ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos. A tulajdoni hányadának mértékét viszont nem tudom megmondani, ahhoz további adatokat és körülményeket kellene ismernem. A tulajdonjogának bejegyzését kérheti, akár bírósági úton is. A férje távolléte ezt nem akadályozza, legfeljebb egy ügygondnok fogja képviselni őt egy perben. Viszont az eladás csak úgy mehet végbe, hogy egy közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítanak ellene - ahol őt szintén ügygondnok képviseli - és így kényszerítik ki az ingatlan eladását. Ez a két per egyébként valójában nem is kettő, egy per keretében elérhető a kettős cél. Amennyiben további kérdései merülnek fel, úgy az elérhetőségeimet alább találja.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: