Hozzászólások

  • Gergő 48496 számú kérdése
  • 2018-12-07

Tisztelt Ügyvéd úr, Hölgyem!

Párom édesapja mint kiderült beteg, kevés esélye van a gyógyulásra. Rendelkezik egy Zuglói ingatlannal - ott is lakik kb 35 négyzetméter - amit szeretne páromra íratni. Rajta kívül van még 2 fia másik anyától, de őket családi okok miatt nem akarja, hogy bármit örököljenek.
A kérdésem, hogy egy Önök által hivatalosan megírt ajándékozási szerződéssel megoldható-e, hogy párom legyen a kizárólagos tulajdonos?
Válaszukat előre is köszönöm

Kedves Gergő!
Nem! Egyrészt magát a szerződés ellenjegyezni is kell, egyébként is ügyvédnek kell készíteni, másrészt a leírt esetben az ajándékozás csak félmegoldás lenne a céljukhoz képest. Érdemes lenne egy ügyvéddel konzultálni a lehetőségekről, aki mind tanácsadással, mind az esetleges lebonyolítással a segítségükre tud lenni!

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 48493 számú kérdése
  • 2018-12-05

Üdvözletem! Igyekszem röviden leírni gondomat. Férjemmel 30 éve vagyunk házasok. Neki saját lakása, nekem saját házam volt egészen két évvel ezelőttig, ez külön vagyonunk volt neki és nekem is. De eladtuk mindkettőt, s az árukból vettünk másik 2 ingatlant, egyet az ő, egyet az én nevemre Közös gyerekünk nincs, neki is nekem is 2-2 felnőtt gyerekünk van. Nincs béke közöttük, ezért szeretnénk megnyugtatóan rendezni ügyeinket, hogy öröklés esetén kizárólag saját gyerekeink, s kizárólag csak a saját ingatlanunkat örököljék, ne legyen egymással "ügyük" Megoldás lenne-e, ha közjegyző előtt nyilatkoznánk, hogy elismerjük, mindkettőnknek külön vagyona maradt az eladott ingatlanból vásárolt 1-1 "új" ingatlan. Vagy van-e más megnyugtató megoldás. Köszönöm segítségüket.

Kedves Ildikó!
Egy vagyonjogi szerződés jelenthet megoldást bizonyos szempontból. De a halál esetére az öröklési helyzetet is kell rendezni, az viszont végrendeletben szabályozható problémakör.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Erika 48480 számú kérdése
  • 2018-11-23

Jò Napot!
Keresztanyukàm a napokban halt meg. Tulajdonàban volt 2 ingatlan.Az egyiket kiadta albèrletbe szàmlàval. Nincs se vègrendelete se örököse.

Èrdeklődni szeretnèk,hogy ilyen esetben mit lehet tenni az albèrlőkkel vagy mi a teendő?
Köszönöm

Kedves Erika!

Ha végrendelete nincs az örökhagyónak, akkor a törvényes öröklés rendje fog érvényesülni, amely a - közelebbi, ezek hiányában a távolabbi - hozzátartozók öröklését fogja jelenteni. Ha hozzátartozók nincsenek, akkor az örökös az állam lesz!
Ha Ön nem örökös, akkor miért akar bármit is tenni? A hagyatéki eljárásban fény derül az örökösre, örökösökre, majd ő eldönti, hogy mit csinál az ingatlannal és/vagy a bérleti jogviszonnyal.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Melinda 48474 számú kérdése
  • 2018-11-17

Megtámadhatò egy vègrendelet ha idegennel lett megkötve halàl előtt hèthònappal ? Ugyan is a testvèrek háta mögött lett egy szerződès megkötve. Aki megkötötte a szerződèst fel is akarta bontani de sajnos szerződèskötés utàn hamarosan el halt. Idegenekkel lett a szerződès megkötve. Vàrom vàlaszukat. Üdvözlettel Melinda.

Kedves Melinda!

Önmagában az a tény, hogy egy "idegennel" kötött öröklési szerződést - vagy a javára végrendelkezett - az elhunyt, nem teszi az adott okiratot érvénytelenné.

Az okirat ismeretében lehet meghatározni, hogy tartalmi vagy formai okai lehetnek-e a megtámadásnak, pontosabban eséllyel lehet-e élni a megtámadás esetén.

A vizsgálat ügyvédi feladat, azt teljes körűen a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző sem fogja megtenni, ezért érdemes és indokolt lehet jogi képviselőt igénybe venni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • István 48447 számú kérdése
  • 2018-10-20

Üdvözlöm! A segitségét szeretném kérni az alábbi kérdésben:

Az édesanyám a testvéremnek adta a tulajdonjogot. Most ezt az ingatlant értékesíteni akarja. A kérdésem, hogy ebből nekem nincs semmi jogom , nem követelhetek semmit vér szerinti testvérként?

Köszönöm szépen!

Üdv,
István

Kedves István!
Egyelőre nem. Életében a saját vagyontárgyaival a tulajdonosok önállóan, korlátozás nélkül rendelkezhetnek, itt is ez történt. Az édesanyja esetleges halála esetén merülhetne fel kötelesrész iránti igénye a testvérével szemben.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Nikolett 48429 számú kérdése
  • 2018-09-23

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van a környezetünkben egy lakatlan ingatlan, melynek a tulajdonosa elhunyt, de a tulajdoni lapon jelenleg is ő szerepel tulajdonosként. Szeretném megvásárolni az ingatlant, és az a kérdésem, hogy hogyan tudhatom meg, hogy volt-e hagyatéki tárgyalás, ha igen, akkor honnan tudhatom meg, hogy kik az örökösök, és ha nincsenek örökösök, akkor mi a teendő.
Köszönettel:
Nikolett

Kedves Nikolett!

Az elhunyt utolsó lakcíme - ami remélhetőleg egyezik a tulajdoni lap szerinti lakóhellyel - alapján ki lehet nyomozni, hogy melyik közjegyző illetékes a hagyatéki eljárás kapcsán. Ha ezt sikerül kideríteni, akkor a következő probléma az lehet, hogy a közjegyzőt is titoktartás köti az eljárásával kapcsolatban, de ha volt hagyatéki eljárás, akkor annak eredménye előbb-utóbb egyébként is megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján.
Ha nem volt hagyatéki eljárás, akkor pedig a járási hivatal hagyatéki osztályával kell felvenni a kapcsolatot, talán ők is tudnak mondani valamit az ügy kapcsán, vagy tudnak intézkedni a hagyatéki eljárás iránt.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 48388 számú kérdése
  • 2018-08-23

Testvérem van, akivel anyai ágon közösek, apai ágon nem / féltestvér ?/ státuszban vagyunk. Nics több testvérünk, se fél, se egész, összesen ketten élünk. Várható egy öröködöési eljárás. Ez sajnos a testvérem eltávozása révén várható
Testvérem engem nevez szóban örökösének, de iratot nemigen készit. Persze mert ki szeret a halálával még irásban is foglalkozni. KÉRDÉS. Ha nem nevez meg végrendeletében is örökösének , akkor hányan, milyen rokonok, vagy akár idegenek avatkozhatnak be az örökösödési végintézkedésbe. / ami nyilván ügyvédi eljárást igényel. /Van valami paralentia vagy ilyesmi, hogy nagyanyánkig minden leszármazottat lekérdeznek? Akkor én is meghalok, mielőtt a dolog véget érne.
Tehát a kérdésem: végrendelet nélkül rajtam kívül ki midenki avatkozhat még bele. / Ha lenne röviditési megoldás, azt nem ingyen akarnám. Köszönöm ha segit, vagy ha nem ért rá, akkor is. K.L.

Kedves László!

Az öröklési viszonyokat az életben maradó örökösök ismeretében lehet meghatározni. A testvére gyermekei, unokái, házastársa a törvényes öröklés rendjében megelőzik Önt, amelyet azonban végrendelettel felülírhat az örökhagyó. A szóbeli végrendelet a jelen - bár inkább csak sejtett - körülmények között érvénytelen lenne, így az írásbeliség nélkülözhetetlen - lenne - az érvényes végakarathoz.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kovács Éva 48382 számú kérdése
  • 2018-08-16

Tisztelt Ügyvéd Úr
Korábbi kérdésemre köszönöm a választ, de biztos, hogy bonyolultabb lesz az ügy és majd helyben kell segítséget keresnem.
Most a következőt kérdezném: Nagynénink halála után maradt egy kis készpénz. Abból fizettem a temetést és azóta is a számlákat. Most a húgom kérni a maradék pénz felét. Nagynénim márciusi halála óta mindent én intézek. Rendszeresen eljárok a házhoz, szellőztetek, gondozom a kertek, figyelem a számlákat, megyek ha postai értesítő jön, mérőórákat jönnek olvasni. Hugom külföldön él és nem foglalkozik ezekkel a dolgokkal. Még a temetésre sem jött el. A ház lakatlan, eladásra fog kerülni, nem tudunk megegyezni. Nem tudok annyit fizetni, amennyit kér. Szerettem volna kérni a maradék pénzból nagyobb részt de Ő azt mondja lopással vádol, ha elveszek a pénzből.
Mit javasol? Hagyjam az egészet? Vagy eladáskor tartsak igény nagyobb részre?
Köszönettel
Kovács Éva

Tisztelt Éva!

Amennyiben jól értelmezem az Ön által előadottakat, a nagynénjük után Ön és a testvére mint törvényes örökösök örökölnek (egyenlő arányban) és a hagyaték tárgyát egy ingatlan és készpénz képezi és az Ön testvére igényt tart a hagyaték felére. A készpénz is a hagyaték tárgyát képezi, amelyet Ön és a testvére fog örökölni egyenlő arányban. A pénzből – a törvényes öröklés szabályaira tekintettel – Ön nem kérhet többet, de az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei hagyatéki tartozásoknak minősülnek [Ptk. 7:94. § (1)-(2) bek.] és ezeket Ön hagyatéki hitelezői igényként érvényesítheti a hagyaték terhére a hagyatéki eljárásban.

Amennyiben a fenti hagyatéki tartozásokat Ön rendezte, fizette ki, úgy javasolom, hogy a temetési költségeket, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségeket írásban és összegszerűen jelentse be hagyatéki hitelezői igényként a hagyatéki eljárásban (a hagyatéki leltárt készítő jegyző és a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző részére) a számlák eredeti példányainak bemutatása és azok másolatban történő csatolása mellett [Hetv. 6. §]. Az örökös (így az Ön testvére is) a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek [Ptk. 7:96. § (1) bek.]. Javasolom továbbá, hogy személyesen jelenjen meg a hagyatéki tárgyaláson és amennyiben lehetőség van rá, kérje meg a testvérét, hogy ő is személyesen vegyen részt azon, mivel így megfelelően meg tudják beszélni a szükséges egyéb kérdéseket. A közjegyző a hagyatéki eljárásban felmerülő kérdésekről tájékoztatni fogja Önöket.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljeskörű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Péter 48367 számú kérdése
  • 2018-07-27

Van egy Zártkert melyet meg szeretnék vásárolni a tulajdonosa elhunyt és van rajta tartozás 1,2M az őrökösök és mindenki lemondott rolla. A közjegyző által meg lett hirdetményezve és már 3 hete elküldte a papírt az MNV-nek mellyel vége lett a hagyatéki eljárásnak. A fia hagyatéki papirján amit kapott az áll hogy az MNV-é kapja a tulajdoni jogot. Felhívtam az MNV-t és küldtem emailt is azt mondták küldjek egy vételi szándék nyilatkozatot, na most válaszoltak rá és azt írták hogy nem rendelkeznek tulajdoni joggal de ha hozzájuk kerűl a ház akkor át adják a nemzeti főld alapkezelőnek. A tulajdoni lapon még így 1 év utan is az elhunyt a tulajdonos.Utánna olvastam és ugy tudom hogy az MNV nem szokta fel tűntetni a tulajdoni jogát a tulajdoni lapon. Sajnos senki nem tud semmit. Kihez forduljak? Hogyan tudhatnám meg hogy ki a tulajdonos?

Kedves Péter! A tulajdoni lapnak a hatályos adatokat kell tartalmaznia, így jelen esetben a Magyar Állam tulajdonjogát, amelynek kezelője lehet az MNV vagy a Földalap is. A hagyatéki végzést a közjegyzőnek kell eljuttatni a földhivatalhoz, amely átvezeti a tulajdonosváltást.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tibor 48323 számú kérdése
  • 2018-06-07

Tisztelt Ügyvédi Iroda,

Elhunyt férj után két felnőtt gyermek és az özvegye az örökösök. Az özvegy a gyermekeknek nem édesanyja.
Az örökség tárgya ingatlanvagyon és hitel - mely jelentős bár, de az örökölendő ingatlan értéke azért nagyobb.
A hitelszerződésben az elhunyt férj és egyik gyermeke az adós, a másik gyermek kezes volt. Az özvegy, bár a hitel megkötésekor már feleség volt, a hitelszerződésben nem szerepel (viszonylag friss családtagnak számított akkor).
A haláleset után a gyermekek és az özvegy viszonya súlyosan megromlott, ésszerű kompromisszumok kötése látszólag lehetetlen köztük. A hitelt törlesztik, de mindenki mást állít arról, milyen arányú hitelmegosztás várható.
Pedig az elhúzódó hagyatéki eljárás miatt fontos volna ezt addig is tudni, ehhez kérnénk szíves segítségüket.
Tehát, az alapképlet:
- Adóstárs gyermek: 1/3 örökös, de a hitelszerződésben megnevezett adós is;
- Kezes gyermek: 1/3 örökös;
- Özvegy: 1/3 örökös.
A képlet alapján a legszélsőségesebb értelmezések merülnek fel:
1) Az özvegy a hitelszerződésben nem is szereplő fél, mégis a hitel 50%-át kell rá kiróni, mert a hitel felvételekor házasságban élt az elhunyttal. A másik 50% hármuk közt egyenlő arányban öröklődik (gyermekek értelmezése);
2) Mindhárom fél egyaránt 1/3 arányban örököl a hitelből, mert az adós gyermek osztatlan mértékben volt adós az édesapjával, és az eddig osztatlan hitelt az örökléskor megtörténő felosztáskor az öröklés arányában kell felosztani;
3) Az örökléskor az addig osztatlan hitel arányosan megosztandó, így az adós gyermeknek a hitel 50%-át adóstársként kell továbbvinnie, és a másik 50% az öröklés tárgyaként hármuk között arányosan felosztandó;
4) A hitel 100%-a az adós gyermeké, mert ő az élő adóstárs, így a hitelnek nem is kell az öröklés hatálya alá esni.

Kérjük, szíveskedjenek megítélni, melyik értelmezés helytálló, a törvényi szabályozás szerint. Hálásan megköszönnénk, ha mindezt rövid indoklással is érthetőbbé tennék számunkra. Várjuk megtisztelő válaszukat.

Kedves Tibor!
Az e-mailben küldött kiegészítéseket is figyelembe véve van egy tisztázandó kérdés: Az adott ingatlan a házaspár utolsó közös lakhelye volt avagy sem?



Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Íren 48303 számú kérdése
  • 2018-05-18

Van egy fel haz ami orokseg lessz .de ha időközbe eladjak a hazat orokolhetek?

Kedves Irén!

Az örökség tárgya (hagyaték) az a vagyon,ami az elhunyt tulajdonában áll a halála pillanatában, legyen az ingatlan vagy pénz. Az eladás nyomán az ingatlan kikerül tehát a majdani hagyaték köréből, de a helyébe pénz lép, amely majd a hagyaték tárgya lesz, ha addig nem költi el az örökhagyó vagy nem vásárol rajta valami más vagyontárgyat.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 48287 számú kérdése
  • 2018-04-29

Tisztelt Ügyvedúr! Helyzetem kicsit bonyolult. Anyámnak van egy lakása amin van hiteltartozás, testvérem eladja és odaviszi magához de a maradék pénzből ami nem kevés szeretné felujítani a saját házát. Így én teljesen kiesnék az örökségből. Mit tehetek?

Tisztelt Krisztina!

A rendelkezésre álló információk alapján csak annyit tudok írni, hogy a saját tulajdonával a tulajdonos rendelkezik, tehát azt tehet vele, amit jónak lát. Kérdéses számomra, hogy Ön kinek vagy kiknek a tulajdonát képező ingatlanról írt. Ahhoz, hogy érdemi választ tudjak adni az Ön kérdésére, szükséges a tények pontos ismerete. Ha szeretne a kérdéssel kapcsolatossal kimerítőbb jogi tanácsadást, felvilágosítást, egyeztessen egy időpontot és hozza el a rendelkezésére álló iratokat. Ne felejtse elhozni az ingatlan tulajdoni lapját, vagy legalább valamilyen okiratot, ami a pontos helyrajzi számot tartalmazza(pl. adásvételi szerződés).


Tisztelettel:
dr.Szőllősi József
8200 Veszprém, Budapest út 8. II/217.
+36 30 2244 843

ugyved@drszollosi.hu

Közösségi oldal:


  • Annamária 48247 számú kérdése
  • 2018-03-14

Tisztelt Forgács Gábor ügyvéd úr!Nagyon szépen köszönöm a válaszát. Egy óján kérdésem lenne még hogy abban a hejzetben is ez a tehendő ha a bátyám már elhunyt?Mivel hogy igy már nem tud nyilatkozni a végrendeletről,de ha élne sem tenné meg!

Tisztelt Annamária!

Igen.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Annamária 48245 számú kérdése
  • 2018-03-13

Tisztelt ügyvéd úr! Egy óján kérdéssel fordulnák önhöz hogy kiderült édesapám élettársától hogy édesapám halála elött írt végrendeletért ami nem lett hitelessítve mert édesapám váratlanul előbb haltmeg mint hogy ezt hitelesíthette volna.És ezt a végrendeletért a bátyám eltűzelte szándékossan.Az lenne a kérdésem hogy hogy tudnám bízonyitani hogy létezett ez a végrendelet?Ebben a végrendeletben tőbb ingatlanrol,szántofőldekről volt szó amit édesapám rám hagyhatott mivel velem tartotta a kapcsolattot,a családban engem szeretett a legjobban mivel a bátyámmal nem volt jóban ,nem tartották a kapcsolattot egymással a bátyám az eskűvőjére sem hívta meg édesapánkat.És amint kőzben az is ki derűlt hogy a bátyám a kőzjegyző felé hamis papírt adott le arrol hogy én a javára lemontam az őrők részemről.De ijen nem tőrtént nem is írtam alá ijesmit valaki alá hamisította a nevem.És az az igazság hogy itt az egész őrőkségben nem stimmel semmi sehol!Amit még tudni kell hogy a bátyám volt a gyámom mivel hogy édesanyánk sem él de sokáig nem maradtam a bátyámal mert el jőttem tőle mert a felesége miatt nem jőttünk ki jól egymással,támaszom óján ember akire számíthattam nem volt.Akár kitől próbáltam segitséget kérni,mivel hogy nem értek a mai napig sem az ingatlanokhoz a főldekhezz,a jogokhozz,senkitől nem kaptam csak a titokzatosság és a fére vezetést kaptam eddig.Ezz űgyben kérném a segítségét! Előre is kőszőnőm! Tc:Annamária!

Tisztelt Annamária!

Amennyiben nincs másik példány a végrendeletből, akkor ahhoz csak akkor tekinthető létezőnek, ha minden érdekelt, azaz az ön bátyja is elfogadja, hogy 1) az létezett 2) mi volt a tartalma 3) érvényesen lett megtéve.

Egyébként a végrendelet miatt bírósági pert kell indítani, ahol a fenti három dolgot önnek kell bizonyítania, pl. az élettárs vallomásával.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Pál 48243 számú kérdése
  • 2018-03-09

Tisztelt Ügyvéd!

A kérdésem az alábbi:
Ingatlan megvásárlása előtt állok, aminek 6 örököse van eredetileg.
A hagyatéki tárgyalás óta eltelt néhány év, mire az ingatlan eladósorba került.

Az örökösök eladnák a házat viszont 2 közülük "eltűnt". A hagyatéki tárgyalás óta eltelt időben a tulajdoni lapon feltüntetett állandó lakcíme 2 örökösnek már nem él.

Továbbá 1 örökös meghalt, akitől 3 leszármazottja örököl. Az ő (3) nevük nem szerepel az eladó ház tulajdoni lapján (még?).

Mi a teendő, mit tanácsol a ház megvásárlására?

Köszönöm előre is.

Tisztelt Pál!

Az ingatlan megvásárlásával a következőket tanácsoljuk:
Amennyiben az örökös, akitől 3 leszármazott örököl, hagyatéki eljárása még nem történt meg, az eljárást mindenképp meg kellene várni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljenek az örökösök nevei.
A hiányzó adatokkal kapcsolatban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához kell egy adatszolgáltatás iránti kérelmet benyújtani, megjelölve az indokot, ami miatt az adatokat kéri, valamint a pontos hiányzó adatokat.

Természetesen ezek az információk tájékoztató jellegűek, pontos felvilágosítás iránt keressen fel egy ügyvédet!

Tisztelettel:
Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
+36 46 320 411
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu


Közösségi oldal: