Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd/Ügyvédnő!

Halásztelken építtettünk magunknak részben CSOK finanszírozással házat ikertelken. Mivel az akkori CSOK feltételek szerint még iker-részre nem lehetett felvenni, így társasházi alapítót írtunk az ikerszomszédunkkal, és társasházzá alakítottuk a két készülő házat. Az építkezés mindkét házon lezajlott, mi a birtokbaadást is megszereztük. A szomszédunk sajnos perben áll a kivitelezővel. A kivitelező már több mint 1 éve nem szerezte meg házunkra a használatbavételi engedélyt, arra hivatkozva, hogy társasháznál ezt külön nem lehet, csak egyben, de mivel a szomszéddal perben áll, így ez nem történhet meg. Mi pedig aggódunk, mert a CSOK feltételei között szerepel a határidőre leadott Használatba vételi engedély. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e törvényi lehetőség a társasház egyik részének engedélyeztetésére, illetve ha van, akkor milyen módon tudnánk ezt meggyorsítani, ha a kivitelező erre nem hajlandó?

Előre is köszönöm a segítséget:
Bertalan

Tisztelt Illetekes!

Tulajdonilapon “pinceszint”-kent megnevezett ingatlan vasarlasan gondolkozom. Szeretnem megtudni, hogy pontosan hogyan minosittethetnem at uzlette vagy esetleg lakassa.
A z amugy utcai lejaratu pince a VII. Keruletben talalhato.
Sehol nem talalom az interneten az atminosites felteteleit, pl: nyilaszarok merete, jardaszint feletti magassag, belmagassag, stb.

Koszonettel

Andrea

Tisztelt ügyvéd úr,
a (bekerített) telkünk mögötti földterület magántuladonban volt, majd garázstelekként értékesítették. A garázstelkek helyét már kijelölte a földmérő, ez alapján pontosan a kerítésünk tövében kapnának helyet a garázsok. Meg szeretném kérdezni:
1. Építhető garázs közvetlenül a telekhatárra, a kerítés tövébe vagy az építettő köteles egy minimális távolságot kihagyni?
2. Az építtető kötelezhet minket a kerítésünk elbontására, ha bizonyos munkákat csak így tudna elvégezni? Ha igen, jogosultak lehetünk kártalanításra?
3. Amennyiben a telekhatárra épülnének a garázsok, köteles vagyok a munkálatok idejére beengedi a telkünkre a munkásokat?

Köszönettel,
B.

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
A párommal vettünk egy sarok telket Tordason. Az egyik mellettünk lévő utca közút, a másik pedig közforgalom elöl elzárt magánút. A magánútban nincs tulajdonjogunk és nincs rá szolgalmi jogunk se . A polgármester nem engedi hogy bejárót nyissunk a közút felé. Megteheti, ha van egy közúti csatlakozásra lehetősünk, akkor nem ad engedélyt a csatlakozásra? A magánút tulajdonosai kötelezhetőek, hogy minket rá engedjenek a saját útjukra?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Asszony!

Tanácsát / segítségét szeretném kérni a lenti ügyben. Bocsánat, hogy kicsit hosszúra nyúlt a leírás, de talán így teljes a kép.
Van egy nyaralónk a Balaton déli partján, melyet még a háború után épített nagyapám. Ez most édesanyám tulajdonába került és mivel a család is nőtt és az épületen sem lett azóta semmilyen komolyabb felújítás végezve, szerettük volna körüljárni a lehetőségeket. (felújítás, bővítés, újjáépítés)
Az utca amelyikben a nyaralónk van, kicsit „furcsa” képet mutat, olyan szempontból, hogy az összes telek kerítése beljebb van kb 3 méterrel, mint a miénk. Ez úgy alakult ki, hogy az adásvétel után az új tulajdonosnak az önkormányzat csak abban az esetben adott építési engedélyt (még abban az időben mikor kerítésre is kellet) ha azt az új kijelölt határa építi. Ezzel elvettek területet. Úgy hallottuk, később ezt valaki megfellebezte és az önkormányzat (papíron) visszaadta majd valami kártérítés fejében átvette / kisajátította.
Édesanyám elmondása alapján a kisajátítási folyamat a mi telkünkre is elindúlt valamikor a 2000-es évek elején. (nagy fejlesztési tervei voltak az önkormányzatnak és ehhez kapcsolódó útépítéshez kellett volna a terület) . Már ajánlat is született, de az egyeztető megbeszélés napján a közgyűlés leszavazta a dolgot.
Mivel azóta sem kaptunk semmilyen megkeresét az önkormányzattól és pár év múlva az út is megépült (átépült murvásból aszfaltosra eredeti helyén, szélességben) , szerettünk volta tisztán látni.
Első kőrben az építési hatósághoz mentünk, ami községi szinten egy közeli nagyobb városban van.
Ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az egy az egyben való felújításon kívül semmilyen változtatásra nincs lehetőségünk, mert „az ingatlan státusza rendezetlen”, mivel annak nyugati határára a település belterületi szabályozása terve út szélesítést ír elő és ez jelentőssen érinti a területet. (A telek kb 750 m2 az érintett terület kb 150 m2)
Ahhoz, hogy bármit is kezdeni tudjunk a hatóság szerint a telek státuszát rendezni kellen:
Ha továbbra is igényt tart rá az önkormányzat, akkor kisajátítani (felbecsültetni, kiméretni, telekalakítási eljárást lefolytatni),
de ha nem tart rá igényt akkor visszamódosítani a szabályozási tervet (ez egyébként kb 10 éves). (aminek költsége szintén őt terhelné)
Azt javasolta az ügyintéző, hogy a Polgármesteri hivatalban érdeklődjünk. Ott a beruházásért felelő illető nem tudott érdemben nyilatkozni, hanem a polgármesterhez küldött. Ő csak a következő héten volt elérhető, de addigra már „képben volt”.
Sajnos úgy tűnik az önkormányzat „vérszemet kapott” látva az érdeklődésünket, mivel „gáláns” ajánlatott tettek (szóban) 180 ezer forint összegben és ezt úgy, hogy minden további költség (földmérés, telekalakítási eljárás és ki tudja még mi minden, teljes költsége minket terhelne) Feltételezésem szerint ezek jóval többe kerülnének ennél az összegnél (+ nekünk ott lenne az új kerítés építése is)
A 180 000 Ft-ot azzal indokolta a polgármester, hogy nem telekárban számolják a négyzetméterárat, hanem valami egyébb földterületként (sajnos a használt szakkifelyezésre nem emlékezett édesanyám)
A kérdésem az lenne, hogy mi ebben az esetben a járható út?
Lehet-e kötelezni az önkormányzatot a helyzet (telek) rendezésére?
Mi igazából csak tiszta helyzetet szeretnénk. Vagy így vagy úgy, de a megnyilvánulásból úgy tűnik, igazából igényt tartana rá az önkormányzat, de pénze nincs rá.
Viszont ha már át kell adnunk az ingatlan 1/5 –ét akkor úgy gondoljuk annak minden költségét az önkormányzatnak kellene viselnie illetve mivel így az ingatlan értéke jelentőssen csökken annak kompenzálását is várnánk. Feltételezem a normál kisajátítási eljárás során ez megtörténne.
(Biztos máshogy van kalkulálva az eljásrás során, de nézve az üres telekárakat adott településen 1 – 1,5M Forintot jelentene ez a 150 m2.)

Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
István

Tisztelt Ügyvéd Úr, Ügyvédnő!

Nagykőrösön szeretnénk ingatlant vásárolni lakhatás céljára. Állítólag IRODA besorolásban van. Korábban, építésekor egy 80 nm-es lakás volt, amelyet ketté választottak és egyik fele üzlethelyiség, másik iroda lett. Az irodai fele lakás céljára megfelelő lenne, igaz, zuhanyozó nincs benne, csak a kiépítés lehetősége, amelyet szeretnénk is megoldani. Van-e lehetőség az átminősítésre, milyen költséggel és eljárási folyamattal jár? Kinél kezdjük?

Válaszukat előre is köszönjük.

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
1981-ben Balatonfelvidéki nyaralóra kapott, visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel kapcsolatban lenne kérdésem. A nem végleges engedély a területrendezés hiányára hivatkozik, mely még jelen pillanatban sincs meg (40 éve).
Eladáskor jelenthet-e ez problémát? Előfordulhat-e, hogy a hatóság nem ad végleges engedélyt? Érdemes-e kérvényezni? 1981-ben kiszabott bírságot is már fizettünk. Olvastam több helyen 10 éves elévülésről, de nem tudom, hogy erre az esetre ez vonatkozik-e.
Köszönöm szépen válaszukat!

Tisztelt dr.Schneidert Erzsébet!

A következő témakörben szeretnék érdeklődni. Adott településen rendkívül sok a rossz állapotú, omladozó, elhagyatott ház. Szeretnénk a település képet rendbe tenni, amihez az is hozzá tartozna, hogy ezeket az épületeket elbontsák (esetleg felújítsák). A kérdésem az, hogy ki, és milyen módon kérvényezheti ezt? Az önkormányzat tehet bejelentést? Vagy magánszemély is? Hova kell fordulni, és milyen esélyek vannak? Pályázati lehetőség van-e erre, ha pl a tulajdonosoknak nincs rá keretük, vagy esetleg nincs tulajdonos, vagy nem található? Hol lehet felkutatni a tulajdonosokat? Kinek kell őket felszólítania?

Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi ügyben kérem segítségüket.

2015-ben meglévő házamhoz egy előtetőt építettem.

Mindent jogszerűen csináltam
Tervezővel megterveztettem az előtetőt és benyújtottam a helyi önkormányzat építési osztályára a megfelelő tervrajzokat, műszaki tartalmat illetve kértem az engedélyüket.
A településképi eljárást lefolytatták, mindent visszaigazoltak, az előtetőt a benyújtott tervek szerint (tehát attól el nem térve) megépítettem.
A megvalósulás tényét az Önkormányzatnak bejelentettem, kijöttek, ellenőrízték, rendben találták és küldtek erről egy "áldásunk rá" iratot.
Most összerúgtam a port a szomszédommal, aki feljelentett a járási építéshatóságnál, hogy vizsgálják meg az előtetőmet, mert az az eredeti terveken nem szerepelt, biztosan engedély nélkül építettem.

A biztonság kedvéért átnéztem az összes tervet, iratot és azt vettem észre, hogy van egy kis "szépség hiba" a dologban, ugyanis ha szigorúan összeadom az így kialakult beépítési területet, akkor kb. 2-3 négyzetméterrel túlléptem a megengedett értéket (nem az előtetőt építettem nagyobbra a bejelentett, és a településképi eljárásban jóváhagyott tervekhez képest, hanem így együtt, a teljes beépítettséget).

Ugyanakkor azt olvastam a helyi Önkormányzat településképi eljárási szabályzatában, hogy:
"A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak."
Ez magyarán azt jelenti szerintem, hogy az Önkormányzatnak minden benyújtott tervet meg kell vizsgálni aszerint, hogy a megépítendő építmény szerint kialakítandó állapot megfelel-e többek között a HÉSZ előírásainak (a "településrendezési eszköz" fogalom része a HÉSZ is tudomásom szerint).

Én úgy gondolom, hogy részemről eleget tettem állampolgári kötelességemnek, amikor a törvények szerint benyújtottam a terveket és kértem a hatóság engedélyét.
Mint átlagember nem vagyok építész szakember, feltételezem azért tartjuk ezeket a szak-hivatalokat, hogy felügyeljék a HÉSZ, OTÉK stb. szabályok betartását, ha pedig mindent mérlegelve engedélyeztek valamit, akkor azért nekik kell tartaniuk a hátukat, én meg annyit tehetek, hogy az engedélyezett módon építek.

Szóval a kérdés az, hogy most támadható vagyok én és az előtetőm, vagy "mindenki menjen szépen haza"?

Köszönöm!

Szeretnem megtudni; szantofoldemre tehetek-e le egy elore gyartott, alap nelkuli epuletet? kell-e engedely?
kutfurashoz kell-e engedely? Az onkormanyzat megtiltotta kerites epiteset 1 HA-nal kisebb
szantofold korul. Joga van-e?
tisztelettel Aladar

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nemrégiben vásároltunk egy ingatlan. Amin áll egy téliesített faház. Így is adták el nekünk, de csak később vettük észre hogy a tulajdoni lapon ez nem szerepel, pedig az előző tulajdonosok fizették rá a nyaralóra kiszabott éves adókat. Összközműves minden be van kötve,csak a csatorna nincs. Tehát a ház létezik,de nem lett feltüntetve a tulajdoni lapon, viszont a földhivatalban nincs a helyrajzi térképen. Mi a következménye ha mi így használjuk az ingatlant? Fennmaradási engedély miatt kaphatunk bírságot az "illegális" építmény miatt? 20 éve épült és be volt jegyezve nyaralóként. Ide érvényes a 10 éves elévülési idő? Átsorolás volt lakóövezetbe, és valószínűsítem hogy ekkor valamiért nem került átjegyzésre az ház. Építkezni fogunk 4 éven belül egy új házat,de addig nem tudjuk mi legyen.

Válaszát nagyon szépen köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd úr!
Az lenne a kérdésem, hogy a 2010 ben az önkormányzattól megvásárolt szuterént, mely egyéb ingatlan besorolású, miként lehet lakásnak átminősíteni.
Kell e, és ha igen milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen.
Jelenleg lakásként használom, sőt kb 1 éve albérletbe van kiadva, de felmerült az ingatlan értékesítése.

Tisztelt Ügyvédnő
Kérdésem ugyan csak tanyasi ingatlanunkkal kapcsolatos. A tulajdoni lapon 4500 nm területen fekvő, ebből 1500 nm bejegyzett szántó es 3000 nm kivett tanya. A tanya 60 nm plusz 40 nm terasz. Masfél szoba, nappali, konyha és fürdőszoba. Fúrott kút es derítő. Szeretnénk 2 gyermekre A CSOK-ot igénybe venni es majd tanyafelújítási pájázatot indítani. Ehhez a tanyát át kell minősítetnünk lakóépületté. Lehetséges e ez? Hová kell forduljak? Kb.mennyi egy ilyen procedúra?
Válaszát előre is köszönöm.