Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Kertes családi házunkban nekem 70 %, a volt férjemnek 30%-os a tulajdoni hányada, az ingatlan osztatlan . A volt férjem élettársi kapcsolatot létesített, és az ő 30 %-os tulajdoni hányadára az élettársa javára haszonélvezeti jogot jegyeztetett be.
Kérdésem? A haszonélvezeti jog bejegyzést megtehette-e úgy, hogy az én beleegyezésemet nem kérte ki?
Mivel a földhivatalnál a bejegyzés nyilvántartásban van, úgy abban aznesetben, ha jogellenesen lett a bejegyzés megtéve, milyen jogi eljárással lehet az eredeti állapotot visszaállítani?
Megköszönve válaszukat, maradok tisztelettel: Krisztina

A haszonélvező megteheti azt, hogy beleszól az eladási árba úgy, hogy megemeli az értékét és azután kéri a haszonélvezeti ellenértéket? Tudtommal semmi köze nincs az eladáshoz és az eladási árhoz, mivel a tulajdonos értékesítheti a haszonélvezettel terhelt ingatlant nélküle és pláne nem szólhat bele az eladási árba vagy igen?

AZ EDESANYAM NEVEBEN SZERETNEM MEGKERDEZNI HOGY VAJON A MAGYAR ALLAM TORVENYEI ENGEDELYEZIK-E AZT HOGY EGY SZEMELY 2 INGATLAN HASZONELVEZOJE LEGYEN?
LEHETSEGES EZ VAGY TORVENYSERTO?
KOSZONETTEL, ES UDVOZLETTEL:
ROBERT

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A telekszomszédunk keresetet adott be ellenünk. Szolgalmi utat szeretne az udvarunkon keresztül. Természetesen mi ezt nem szeretnénk, ezért nagyon körültekintően elkészítettem az ellenkérelmet. Csatoltam minden dokumentumot, ami a rendelkezésemre állt, fényképeket készítettem, pontosan megfogalmaztam az ellenérveimet. Október 31-re kitűzték a perfelvételi tárgyalást. Gondolom, a felperesnek is megküldték másolatban a beadványomat. Tegnap felhívott, hogy az ügyvédje megfogalmaz valamit, hogy 4 hónapra szüneteltessük a pert, mert ő mindenképpen el akar állni tőle, és négy hónap múlva a megszüntetést fogja kérni.

Nem értem. Először is, akkor miért nem áll el most azonnal? Miért jó neki az, ha közös megegyezéssel kérjük a szüneteltetést? Milyen megoldással van lehetőségem arra, hogy többé ne lehessek alperes ebben az ügyben, azaz mi az útja annak, hogy a bíróság kimondja, hogy nem kaphatnak úthasználati szolgalmat a jövőben sem? Ha végig megy a per és megnyerjük, akkor az örök érvényű? Esetleg kell viszontkeresetet beadni? Egyelőre nem vontunk be jogi képviseletet, mert annyira abszurdnak tűnt a per.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdvözlettel: Edit

Tisztelt Ügyvéd Úr! Örököltem egy balatoni belterületi telket, melyet egy saját használatú úton lehet megközelíteni, mely közös tulajdonunkat képezi néhány szomszédos telek tulajdonosával. Közművesíteni szeretném a telkemet, de ez csak ezen a közös tulajdonú úton keresztül lehetséges. Első kérdésem az, hogy ehhez kell-e szolgalmi jogot bejegyeztetnem erre az útra, vagy nem, illetve milyen formában tudnám ezt rendezni a tulajdonostársakkal. Néhányukkal már sikerült felvennem a kapcsolatot, de kiderült, hogy az ingatlan nyilvántartásban szereplő tulajdonosok közül már van, aki elhunyt, a házastársa pedig 40 éve próbálja megszüntetni a tulajdonjogát / nem tudom milyen formában, idős emberekről van szó /. Hogyan célszerű hozzákezdeni a közművesítéshez ilyen körülmények között? A választ előre is köszönöm.

Telekalakítási eljárás, csatorna-szolgalmi jog:
Családi házunk közvetlen telekszomszédja csatornaépítés céljára lett kisajátítva 1976-ban, egy főgyűjtőcsatorna vezet át rajta. 1981-ben a házunk akkori tulajdonosa erre létesített csatornarákötést legálisan, közvetlenül, szolgalmi jog keletkezése nélkül. A szomszéd telek állami, majd önkormányzati tulajdonban volt. Később felosztották 2 részre: .../1 helyrajzi számmal a gyűjtőcsatorna nyomvonala, .../2 helyrajzi számmal udvar részre. De továbbra is egyben használták: mezőgazdasági művelés céljára egyben adták bérbe, kerítéssel nem választották ketté, forgalom előtt nem nyitották meg.
2016-ban a velünk közvetlen határos .../2 részt telekalakítási eljárásban egyesítették a hátsó telekszomszédjával. Majd építési telekként értékesítették. A mi csatornabekötésünkről "megfeledkeztek", az új tulajdonost erről nem tájékoztatták.
A telekalakítási eljárásról minket -mint közvetlen telekszomszédot- nem tájékoztattak, pedig Alkotmánybírósági Határozat is született arról, hogy a telekalakítási eljárásban a közvetlen telekszomszéd ügyfélnek tekintendő.
Megkerestem az új tulajdonost, tájékoztattam a csatornabekötés létéről. Ő szolgalmi jog bejegyzéséhez nem hajlandó hozzájárulni, mert akadályozná a tervezett 200 nm-es mélygarázsának megépítését. Mi másik gyűjtőcsatornára átkötni nem tudunk, mert az utcánkban a házunk előtt nincsen csatorna. A FCsM állásfoglalása szerint ingatlanunk csatornázása kizárólag a szomszédos telken keresztül valósítható meg, szolgalmi jog bejegyzésével.
A telekalakításról nem értesítettek, a telekeladásról és az építési engedély megadásáról pedig nem is kell minket értesíteni. Így a helyzet röviden összefoglalva: az Önkormányzat eladta a csatornabekötésünket, amit egyszer csak átvághat a szomszéd telek új tulajdonosa építkezés közben?
Milyen lehetőségeink vannak a 37 éve működő legális csatornabekötésünk további használatára? Kötelezhetjük az Önkormányzatot az utcánkban hiányzó kb. 30 m közcsatorna megépítésére? Ekkor ugyanis átköthetnénk, megszüntetve a szolgalmi jogos csatornát...
Szeretnénk elkerülni egy évekig elhúzódó polgári peres eljárást.
Üdvözlettel: Márta

Jó napot kívánok tisztelt Hölgyem/Uram!

Szeretném megérdeklődni, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jogot ki lehet-e vásárolni egy adott ingatlanból? Adott egy kislakás amelynek 2 tulajdonosa van, de nem igazán akarják értékesíteni a lakást, viszont az anyai nagymamámnak holtig tartó haszonélvezeti joga van abban az ingatlanban.Már sajnos nem olyan a kapcsolata a lakástulajdonosokkal mint korábban volt és el szeretne onnan költözni hozzám, viszont nem szeretne üres kézzel távozni onnan. Lehet arra kötelezni a lakástulajdonosokat, hogy vásárolják meg a nagymamám haszonélvezeti jogát vagy egyszerűbb lenne bírósághoz fordulnunk, hogy a bíróság kötelezze őket a kifizetésre?
Köszönöm és várom válaszukat!

Tisztelt Hölgyem/Uram,
Gyerekeim az apjuktól örökölték a házat, amelyen nagymamájuknak haszonélvezeti joga van. A nagymama súlyos demenciában szenved, tejesen döntés képtelen, kommunikációra sem képes. Gondokság alá vétele folyamatban van, az egyik unokája lesz a gondnok. A kérdésem az, hogy a házra vehetnek-e fel jelzáloghitelt, így, hogy haszonélvezeti jog van rajta. A másik kérdésem, eladható-e úgy, hogy a haszonélvezeti jog rajta maradjon, ha a vevő is vállalja ezt.
nagyon köszönöm válaszát. R. Veronika

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy adott egy Családi házas építési övezet mely egy dunai gát tövében helyezkedik el. Utcának van minősítve és teljes közművel "csatorna, víz, villany, internet...." rendelkezik. Ebből adódóan akadnak olyan ingatlanok melyek úton nem megközelíthetőek annak hiánya miatt. Több olyan telek van melynek van szolgalmi joga egy másik utcára. Az én ingatlanom jobbról és balról sem közelíthető meg, ellenben a szomszédaim rendelkeznek saját szolgalmi úttal így számukra a saját házuk megközelítése nem okoz problémát. Az önkormányzattól ígéretet kaptam, hogy orvosolják a nem csak számomra problémát okozó helyzetet. Ellenben erre a szomszédok akiknek ez nem probléma azzal fenyegettek meg, hogy ezt megakadályozzák. A kérdés végül az lenne, hogy önkormányzati területen Ők meg tudják e hiúsítani az önkormányzatot, hogy utat építsen ? Van e olyan jog amivel Ők bármi nemű vétóval élhetnek ? Az út építése nem befolyásolná a telekhatárokat. Technikai megoldást illetően a kerítések tövébe egy 1 méter magas támfalat építenének melyet aztán a gát irányában feltöltenének. Így kialakulna egy használható út. Ez természetesen az Ő kerítésük és a gátra néző kapujukat elállná. De számukra még mindig ott a másik utcára való kijutási lehetőség . A gátra néző kapuk mind gyalogos kapuk hisz eddig nem volt lehetséges a gépjármű forgalom azon a részen.

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel :
Tibor

Tisztelettel érdeklődöm, hogy 32 évi házasság után az én 1/1 tulajdonjogú lakásomra kérheti-e férjem a Holtig tartó-haszonélvezeti jog bejegyzését, úgy,hogy időközben az ingatlanban nem történt értéknövekmény.
Köszönöm szépen: Judit

Tisztelt ügyvéd úr egy óján kérdésem lenne hogy ki-e vehető albérletbe egy óján ingatlan a tulajdonostol aminek van haszonélvezője vagy kell hozzá a haszonélvező bele egyezése is?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Tulajdonosa vagyok egy lakásnak, melyen a nagymamámnak haszonélvezeti joga van. Idős nagymamám egy otthonban él, magát ellátni képtelen, 24 órás felügyeletre szorul, így a haszonélvezeti jogával élni nem tud. A lakásban jelenleg én lakom a családommal, de a férjem munkája miatt most kénytelenek vagyunk elköltözni, így szeretném kiadni a lakást. Kérdésem, hogy a kiadáshoz szükséges-e a nagymamám hozzájárulása, és ha igen, akkor pontosan milyen formában. Közjegyző elött vagy magánokiratban kötött bérleti szerződés esetében jelen kell lennie vagy elég esetleg egy nyilatkozat tőle? Sajnos nagyon nehezen lehet már vele ilyen dolgokat megbeszélni, így jobb szeretném a tudta nélkül lebonyolítani a kiadást.
Válaszát előre is köszönöm,
Linda

Kedves Ügyvédnő!
A lakásban ahol élek teljes haszonélvezeti joggal rendelkezem míg a volt feleségem a teljes tulajdonjoggal. Kérdésem az lenne, hogy ha én külföldre megyek dolgozni és csak 2-3 havonta tudok haza menni pár hétre ( mivel ott van szállás) akkor a volt feleségem betámadhat-e megszüntetve a haszonélvezeti jogomat?Tehát nem költözök el. Kell-e valamiféle ügyvédi okirat ilyen esetben?
Válaszát nagyon köszönöm! Z.Gábor