Hozzászólások

  • Csilla 48416 számú kérdése
  • 2018-09-05

Tisztelt Ügyvéd Úr! Örököltem egy balatoni belterületi telket, melyet egy saját használatú úton lehet megközelíteni, mely közös tulajdonunkat képezi néhány szomszédos telek tulajdonosával. Közművesíteni szeretném a telkemet, de ez csak ezen a közös tulajdonú úton keresztül lehetséges. Első kérdésem az, hogy ehhez kell-e szolgalmi jogot bejegyeztetnem erre az útra, vagy nem, illetve milyen formában tudnám ezt rendezni a tulajdonostársakkal. Néhányukkal már sikerült felvennem a kapcsolatot, de kiderült, hogy az ingatlan nyilvántartásban szereplő tulajdonosok közül már van, aki elhunyt, a házastársa pedig 40 éve próbálja megszüntetni a tulajdonjogát / nem tudom milyen formában, idős emberekről van szó /. Hogyan célszerű hozzákezdeni a közművesítéshez ilyen körülmények között? A választ előre is köszönöm.

Tisztelt Csilla!

Közigazgatási hatóság határozatával
külön jogszabály alapján létesíthet telki
szolgalmi jogot. Ilyen jogszabály a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet,
melynek 76. § (6) bekezdése szerint a
felek megállapodásának hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza - a járási (fővárosi kerületi) hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat.
A jegyző jogerős határozata ingatlannyilvántartási
bejegyzésre alkalmas okirat.
Kártalanítás a kötelezettet
ebben az esetben is megilleti.

Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu

Közösségi oldal:


  • Márta 48401 számú kérdése
  • 2018-08-28

Telekalakítási eljárás, csatorna-szolgalmi jog:
Családi házunk közvetlen telekszomszédja csatornaépítés céljára lett kisajátítva 1976-ban, egy főgyűjtőcsatorna vezet át rajta. 1981-ben a házunk akkori tulajdonosa erre létesített csatornarákötést legálisan, közvetlenül, szolgalmi jog keletkezése nélkül. A szomszéd telek állami, majd önkormányzati tulajdonban volt. Később felosztották 2 részre: .../1 helyrajzi számmal a gyűjtőcsatorna nyomvonala, .../2 helyrajzi számmal udvar részre. De továbbra is egyben használták: mezőgazdasági művelés céljára egyben adták bérbe, kerítéssel nem választották ketté, forgalom előtt nem nyitották meg.
2016-ban a velünk közvetlen határos .../2 részt telekalakítási eljárásban egyesítették a hátsó telekszomszédjával. Majd építési telekként értékesítették. A mi csatornabekötésünkről "megfeledkeztek", az új tulajdonost erről nem tájékoztatták.
A telekalakítási eljárásról minket -mint közvetlen telekszomszédot- nem tájékoztattak, pedig Alkotmánybírósági Határozat is született arról, hogy a telekalakítási eljárásban a közvetlen telekszomszéd ügyfélnek tekintendő.
Megkerestem az új tulajdonost, tájékoztattam a csatornabekötés létéről. Ő szolgalmi jog bejegyzéséhez nem hajlandó hozzájárulni, mert akadályozná a tervezett 200 nm-es mélygarázsának megépítését. Mi másik gyűjtőcsatornára átkötni nem tudunk, mert az utcánkban a házunk előtt nincsen csatorna. A FCsM állásfoglalása szerint ingatlanunk csatornázása kizárólag a szomszédos telken keresztül valósítható meg, szolgalmi jog bejegyzésével.
A telekalakításról nem értesítettek, a telekeladásról és az építési engedély megadásáról pedig nem is kell minket értesíteni. Így a helyzet röviden összefoglalva: az Önkormányzat eladta a csatornabekötésünket, amit egyszer csak átvághat a szomszéd telek új tulajdonosa építkezés közben?
Milyen lehetőségeink vannak a 37 éve működő legális csatornabekötésünk további használatára? Kötelezhetjük az Önkormányzatot az utcánkban hiányzó kb. 30 m közcsatorna megépítésére? Ekkor ugyanis átköthetnénk, megszüntetve a szolgalmi jogos csatornát...
Szeretnénk elkerülni egy évekig elhúzódó polgári peres eljárást.
Üdvözlettel: Márta

Kedves Márta!
Értem, hogy szeretnék elkerülni a pert,de tudomásul kell venni, hogy a jogviták eldöntésének két platformja van:

1. A jogvita szereplői leülnek, és megállapodnak abban, hogy a vitát miként szüntetik meg oly módon, hogy az mindkettejük számára kielégítő legyen.

2. Ha az első megoldás nem vezet eredményre, akkor a sérelmet szenvedett fél bírósághoz fordulhat és ott érvényesítheti a követelését bízva abban, hogy a bíróság megalapozottnak fogja tartani azt.

Jelen esetben nekem úgy tűnik, hogy az első lehetőséget kimerítették, és marad a bírósági út, ami a szolgalmi jog bejegyeztetése irányába mehet.



Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Angéla 48378 számú kérdése
  • 2018-08-09

Jó napot kívánok tisztelt Hölgyem/Uram!

Szeretném megérdeklődni, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jogot ki lehet-e vásárolni egy adott ingatlanból? Adott egy kislakás amelynek 2 tulajdonosa van, de nem igazán akarják értékesíteni a lakást, viszont az anyai nagymamámnak holtig tartó haszonélvezeti joga van abban az ingatlanban.Már sajnos nem olyan a kapcsolata a lakástulajdonosokkal mint korábban volt és el szeretne onnan költözni hozzám, viszont nem szeretne üres kézzel távozni onnan. Lehet arra kötelezni a lakástulajdonosokat, hogy vásárolják meg a nagymamám haszonélvezeti jogát vagy egyszerűbb lenne bírósághoz fordulnunk, hogy a bíróság kötelezze őket a kifizetésre?
Köszönöm és várom válaszukat!

Kedves Angéla!
A haszonélvezeti jog - bár vagyoni értékű jognak minősül - forgalomképtelen, azaz nem átruházható. Annak azonban - épp a vagyoni értékű jog minőségéből kiindulva - nincs akadálya, hogy azt ellenérték fejében - vagy akár ingyenesen is - megszüntessék. Az ellenérték fejében történő megszüntetés azonban csak a másik fél - azaz a tulajdonos - beleegyezésével lehetséges, megállapodásukat ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Amennyiben ez a megegyezés nem tud megvalósulni, úgy viszont a bírósági kikényszerítésre sincs lehetőség.
Ami még a tényállásból kiderül nekem, hogy a haszonélvező azért akar elköltözni, mert "nem jön ki" a tulajdonossal. Ha a haszonélvezeti joga az egész ingatlanra kiterjed, úgy egyedül jogosult meghatározni, hogy ki használhatja az ingatlant, tehát akár a tulajdonost is kérheti arra, hogy hagyja el az ingatlant, és ehhez már bírósági utat is igénybe vehet.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Veronika 48359 számú kérdése
  • 2018-07-20

Tisztelt Hölgyem/Uram,
Gyerekeim az apjuktól örökölték a házat, amelyen nagymamájuknak haszonélvezeti joga van. A nagymama súlyos demenciában szenved, tejesen döntés képtelen, kommunikációra sem képes. Gondokság alá vétele folyamatban van, az egyik unokája lesz a gondnok. A kérdésem az, hogy a házra vehetnek-e fel jelzáloghitelt, így, hogy haszonélvezeti jog van rajta. A másik kérdésem, eladható-e úgy, hogy a haszonélvezeti jog rajta maradjon, ha a vevő is vállalja ezt.
nagyon köszönöm válaszát. R. Veronika

Kedves Veronika!
A haszonélvezeti jog a vevő tudomásával fennmaradhat, nem lesz tehermentes az ingatlan, de mivel a nagymama nem használja, így feltehetően elfogadható a vevő számára is.

A ház megterhelése a tulajdonosok által lehetséges, a gondnoknak nem lesz ilyen lehetősége, főleg, mert a gondnokolt "csak" haszonélvező, és nem tulajdonos.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tibor 48334 számú kérdése
  • 2018-06-21

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy adott egy Családi házas építési övezet mely egy dunai gát tövében helyezkedik el. Utcának van minősítve és teljes közművel "csatorna, víz, villany, internet...." rendelkezik. Ebből adódóan akadnak olyan ingatlanok melyek úton nem megközelíthetőek annak hiánya miatt. Több olyan telek van melynek van szolgalmi joga egy másik utcára. Az én ingatlanom jobbról és balról sem közelíthető meg, ellenben a szomszédaim rendelkeznek saját szolgalmi úttal így számukra a saját házuk megközelítése nem okoz problémát. Az önkormányzattól ígéretet kaptam, hogy orvosolják a nem csak számomra problémát okozó helyzetet. Ellenben erre a szomszédok akiknek ez nem probléma azzal fenyegettek meg, hogy ezt megakadályozzák. A kérdés végül az lenne, hogy önkormányzati területen Ők meg tudják e hiúsítani az önkormányzatot, hogy utat építsen ? Van e olyan jog amivel Ők bármi nemű vétóval élhetnek ? Az út építése nem befolyásolná a telekhatárokat. Technikai megoldást illetően a kerítések tövébe egy 1 méter magas támfalat építenének melyet aztán a gát irányában feltöltenének. Így kialakulna egy használható út. Ez természetesen az Ő kerítésük és a gátra néző kapujukat elállná. De számukra még mindig ott a másik utcára való kijutási lehetőség . A gátra néző kapuk mind gyalogos kapuk hisz eddig nem volt lehetséges a gépjármű forgalom azon a részen.

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel :
Tibor

Kedves Tibor!
Az érintett ingatlanokat és az ingatlan-nyilvántartási térképet ismerni kellene a helyzet és a megoldási lehetőségek feltérképezése érdekében, de általánosságban annyit tudok mondani, hogy a szolgalom is kikényszeríthető más telkek tulajdonosaitól, és az önkorm. útépítése is végrehajtható.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • judit 48297 számú kérdése
  • 2018-05-13

Tisztelettel érdeklődöm, hogy 32 évi házasság után az én 1/1 tulajdonjogú lakásomra kérheti-e férjem a Holtig tartó-haszonélvezeti jog bejegyzését, úgy,hogy időközben az ingatlanban nem történt értéknövekmény.
Köszönöm szépen: Judit

Tisztelt judit!

Holtig tartó haszonélvezeti jog ingatlan vonatkozásában kizárólag meghatározott jogügylet (szerződés) eredményeként, illetve jogszabály rendelkezése, esetleg bíróság határozata alapján jöhet létre.
Ön mint a tárgyi ingatlan kizárólagos tulajdonosa a házastársával kötendő szerződésben (haszonélvezeti jogot létesítő szerződésben) természetesen alapíthat haszonélvezeti jogot házastársa részére, mely szerződést – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas legyen – ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratba vagy közjegyző által közokiratba foglaltan kell megkötni, és az illetékes ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) benyújtani.
A haszonélvezeti jog jogszabály alapján meghatározott jogi tény bekövetkezte esetén keletkezhet. Ilyen jogi tény a tulajdonos házastárs halála, melynek esetén a Ptk. 7:58. § (1) bekezdés a) pontja alapján az örökhagyó házastársát megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ezt nevezik özvegyi jognak is.
Összegezve, a férje egyoldalú jognyilatkozatával nem létesíthet haszonélvezeti jogot az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában, a szerződés útján történő haszonélvezeti jog alapításához pedig megfelelő alakiságok megtartása mellett az Ön hozzájárulása, és erre irányuló szerződéses akarata is szükséges.
Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak az egyes okiratok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.
Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Annamária 48278 számú kérdése
  • 2018-04-16

Tisztelt ügyvéd úr egy óján kérdésem lenne hogy ki-e vehető albérletbe egy óján ingatlan a tulajdonostol aminek van haszonélvezője vagy kell hozzá a haszonélvező bele egyezése is?

Tisztelt Annamária!

Ha a haszonélvezőnek a teljes ingatlanon van haszonélvezeti joga, akkor tőle bérelhető csak az ingatlan, akkor a tulajdonos nem adhatja bérbe, ellenben a tulajdonost meg kell előtte kérdezni, hogy nem akarja-e ő az ingatlant ugyanazért a pénzért és ugyanazokért a feltételekért bérelni.

Lehetséges tehát olyan, hogy a tulajdonos a haszonélvezőtől visszabérli a saját ingatlanát.

Ha a haszonélvezet nem a teljes ingatlanon van rajta, akkor mind a kettő személy kell a bérlethez.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Linda 48269 számú kérdése
  • 2018-04-04

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Tulajdonosa vagyok egy lakásnak, melyen a nagymamámnak haszonélvezeti joga van. Idős nagymamám egy otthonban él, magát ellátni képtelen, 24 órás felügyeletre szorul, így a haszonélvezeti jogával élni nem tud. A lakásban jelenleg én lakom a családommal, de a férjem munkája miatt most kénytelenek vagyunk elköltözni, így szeretném kiadni a lakást. Kérdésem, hogy a kiadáshoz szükséges-e a nagymamám hozzájárulása, és ha igen, akkor pontosan milyen formában. Közjegyző elött vagy magánokiratban kötött bérleti szerződés esetében jelen kell lennie vagy elég esetleg egy nyilatkozat tőle? Sajnos nagyon nehezen lehet már vele ilyen dolgokat megbeszélni, így jobb szeretném a tudta nélkül lebonyolítani a kiadást.
Válaszát előre is köszönöm,
Linda

Kedves Linda!
Mivel a nagymamája nem gyakorolja a haszonélvezeti jogait, így Ön jogosult birtokolni és használni, valamint hasznosítani az ingatlant. Amennyiben a leendő bérlő nem ragaszkodik hozzá, úgy mindez megoldható a nagymama tudta nélkül is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 48215 számú kérdése
  • 2018-02-19

Kedves Ügyvédnő!
A lakásban ahol élek teljes haszonélvezeti joggal rendelkezem míg a volt feleségem a teljes tulajdonjoggal. Kérdésem az lenne, hogy ha én külföldre megyek dolgozni és csak 2-3 havonta tudok haza menni pár hétre ( mivel ott van szállás) akkor a volt feleségem betámadhat-e megszüntetve a haszonélvezeti jogomat?Tehát nem költözök el. Kell-e valamiféle ügyvédi okirat ilyen esetben?
Válaszát nagyon köszönöm! Z.Gábor

Tisztelt Z.Gábor!

Nem.
Ugyanakkor azt tanácsolom, hogy a lakás időszakonkénti felügyeletéről gondoskodjék, mert a használattal összefüggésben felmerülő kötelezettségek (is)tovább terhelik Önt.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Közösségi oldal: