Hozzászólások

  • Maria 48344 számú kérdése
  • 2018-07-07

Osztatlan kozos tulajdonu ingatlanom van. Hasznalati megosztasi megallapodasunk van. Ez mennyire befolyasolja az ing. erteket eladas eseten.

Kedves Mária!

Egy közös tulajdonú ingatlannak a jogi értelemben leginkább rendezett helyzete - ide értve a birtoklás, a használat és a hasznosítás kérdését egyaránt - a társasházi vagy szövetkezeti forma, ha erre egyáltalán van lehetőség, pl. egy lakóház esetén. Ez az a megoldás, ami nem érinti negatívan a forgalmi értéket és az eladhatóságot. Ha erre nincs lehetőség, vagy rendelkezésre áll az Ön által említett használati megállapodás, úgy ez a "második" legrendezettebb helyzetet teremti. Ez lehetővé teszi, hogy a majdani vevő banki finanszírozást is igénybe vegyen, így véleményem szerint érdemi negatív hatással nincs a forgalmi értékre. Megjegyzendő, hogy a megállapodásnak ügyvéd által készítettetnek és ellenjegyzettnek kell lennie ahhoz, hogy a bankok a finanszírozási eljárásban elfogadják.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mariann 48338 számú kérdése
  • 2018-06-26

Tisztelt Szakértők!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz ,hogy az ingatlanomat eladnám.Jelzálog hitel terheli.9 éve fizetem ebből 5 éve teljesen egyedül ,mert a volt férjemnek külső kapcsolata lett ami azóta is tart.A hitel az közösen lett felvéve 50 -50 % arányban,adóstárs de nem fizet semmit mióta elköltözött ,önszántából. Az ingatlan 1/4 része csak tulajdon joga A kérdésem az ,hogy ha értékesítem a lakást amit én fizetek egyedül és tartok fenn, és ápolom ,karban tartom ,hogy az állapota, értéke annak növekedjen ,.Miután eladom a lakást illeti e pénz a volt férjemet ?
Köszönöm Válaszukat!

Kedves Mariann!

Azt nyilván tudja, hogy az eladás csak úgy mehet végbe, hogy a férje is együttműködik, azaz aláírja az adásvételi szerződést. Ez viszont azt is feltételezi, hogy aláírásra csak az Önök - egymás közötti - megállapodása esetén kerül sor. A leírt körülmények okán egyébként Ön joggal követeli az elszámolás keretében az ön által fizetett törlesztések részbeni megtérítését, hiszen a visszafizetés a közös - egyenlő arányú - kötelezettségük.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Béla 48332 számú kérdése
  • 2018-06-17

Tisztelt Ügyvéd úr! Szüleim és és nagybátyám a 60-as években vásároltak közösen egy ingatlant. Nagybátyám az ö rá eső részt eladta a 70-es években. Az új tulajdonos 84-ben építési engedéllyel új házat épített és kerítést húzott. Szemmel láthatóan jóval nagyobbat kerített le a telekből. Édesapámék akkor nem tiltakoztak a jó szomszédi viszony miatt. Először édesanyámat veszítettük el, Ezt a részt húgommal megörököltük, majd édesapám életjáradék formájában ránk íratta az ő részét is. Húgom részét sajnos vitte a bank , és árverésen a szomszéd lánya és férje megvette meg. Sajnos édesapám most meghalt. És az én részem is így eladásra került. A szomszédék szeretnék megvásárolni, de arra hivatkoznak hogy a telek kisebb mint az övék , így kevesebbet is ér. az a kérdésem , mivel édesapámék nem ellenkeztek a kerítés miatt akkor , akkor most már nincs is jogom a megosztást kérni,, vagy így tényleg kevesebbet ér a tulajdonom. Tisztelettel Béla

Kedves Béla!
Minden korábbi történéstől és érvtől függetlenül jelenleg egy "piaci" alku folyhat, azaz szabadon állapodhatnak meg az árban. Amennyiben nem sikerül, úgy természetesen "elő lehet venni" a korábbi történéseket,de az egyelőre számomra kérdéses, hogy azt érdemben miként lehetne a magasabb ár elérésének szolgálatába állítani.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 48330 számú kérdése
  • 2018-06-16

Kérdésem a következö lenne . Apám 2009 -es halála és Anyám 2016 -os halála után Hugomal megörököltük a családiházat fele fele arányban melyben hugom lakik .Szeretnék örökségemhez hozájutni de a testvérem nem hajlando a házat eladni kifizetni a részemet nemtudja . Mit tehetek ,?

Kedves Attila!

Kezdeményeznie kell(ene) a közös tulajdon megszüntetését, amelyet - további vonakodás esetén - perben is érvényesíthet, amelynek végén az ítélet az lehet, hogy a bíróság közös értékesítésre kötelezi a feleket. További részleteket még olvashat az ingatlanjog.hu oldal közös tulajdonról szóló rovataiban, vagy közvetlenül is keresheti az Irodánkt.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zoltán 48327 számú kérdése
  • 2018-06-13

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan közös tulajdonlásának bírósági megszüntetése kapcsán érdeklődök. Ott tartok jelenleg, hogy az első két megszüntetési mód (természetbeni megosztás és társasházzá történő alakítás) nem járható út, a soron következő az egyik tulajdonos által a többi tulajdonos tulajdonrészének magához váltása.
Ha ezen a ponton több tulajdonos is jelentkezik, hogy ő magához váltaná a többiek tulajdoni részét, mi alapján mérlegel a bíró, hogy kit jogosít fel erre?
A helyzet az, hogy én ajándékozás révén kaptam szüleimtől egy nyaralóban kb. 80 %-ot, tehát most lettem tulajdonos (mindkét szülőmnek holtig tartó haszonélvezeti joggal terhelten, akik a nyaraló építésénél is már tulajdonosok voltak). Rajtam kívül van 2 másik tulajdonos összesen kb. 20 %-al, de ők már több mint 10 éve tulajdonosok. Az ingatlant végig mi tartottuk rendben, a másik két tulajdonos évek óta oda se nézett. Nyaralóról beszélünk, nincs állandó benntlakója. Családomnak az építésétől kezdve kvázi második otthona, a többiek érdemben nem jártak lent az utóbbi években. Én ajánlottam nekik egy árat, amit nem fogadták el, helyette ezt követően ők nagyobb árat ajánlottam nekem, de én nem kívánom eladni, tekintettel a gyerekkori kötődésre, előszereteti értékre.
Mi a bírói gyakorlat ilyenkor? Ki kerül feljogosításra? Van-e gyakorlati jelentősége annak, hogy melyik tulajdonos adja be előbb az eljárási kérelmet?
Köszönettel, Anonymus

Kedves Zoltán!

A közös tulajdon megszüntetési perben nem lesz annak jelentősége, hogy ki és milyen jogcímen szerezte a tulajdoni hányadát. Sokkal inkább fontos körülmény, hogy készülni fog egy szakértői vélemény az ingatlan értékéről, ami a megszüntetés alapja lesz, ehhez az értékhez képest vizsgálja majd a bírság az egyéb körülményeket, ill. a felek teljesítési képességét és hajlandóságát.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 48312 számú kérdése
  • 2018-05-27

Tisztelt Ügyvéd Úr
Következőkről szeretnék tájékozódni.
Testvéremmel örököltünk egy ingatlant 50-50%-ban.
Én szeretnék odaköltözni, de ellenzi. Szerettem volna a kertet megművelni, de ez ellen is kifogása van.
Szerettem volna pályázat útján felújítani, de ebbe sem egyezik bele. Azt mondja nincs rá pénze. Mondtam, hogy nem kérek tőle, írásba is adom, de akkor sem.
Semmit nem tudok tenni?
Köszönöm segítségét.
Tisztelettel
Éva

Tisztelt Éva!

Ön és a testvére között a tárgybani ingatlan vonatkozásában – egyenlő tulajdoni hányadok mellett – közös tulajdon jött létre. Fontos lenne tudni, hogy a közös tulajdonú ingatlan milyen művelési ágú, mivel a mezőgazdasági művelési föld ingatlanokra (termőföld, ilyen lehet adott esetben egy zártkerti ingatlan is) különleges szabályok vonatkozhatnak.

A Ptk. közös tulajdonnal kapcsolatban rögzíti, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére (Ptk. 5:74. §).
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is (Ptk. 5:75. §).
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell (Ptk. 5:76. §).
Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni (Ptk. 5:80. §). A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet (Ptk. 5:82. §).
Úgy gondolom, el kell döntenie, hogy mit kíván tenni a későbbiek során (pl. továbbra is fenn akarja tartani a közös tulajdont vagy sem, a közös tulajdonban álló ingatlant hasznosítani kívánja-e vagy sem) és ennek függvényében tud továbblépni.

Javasolom, hogy előzetesen írásban jelezze a tulajdonostársnak, hogy mit kíván az ingatlannal tenni (pl. felújítás, birtokba vétel stb.) és kérje, hogy működjön közre, mivel őt is terheli a polgári jog által megkövetelt együttműködési kötelezettség. Ha a tulajdonostárs elzárkózik az együttműködéstől, úgy bírósághoz fordulhat, ahol kérheti, hogy a bíróság kötelezze a tulajdonostársat a szükséges felújítási munkálatok elvégzésének tűrésére vagy kérheti a bíróságtól a közös tulajdonra vonatkozó használati rend megállapítását vagy legvégső esetben kérheti akár a közös tulajdon megszüntetését is. Ennek keretében felmerülhet a természetbeni megosztás vagy a tulajdonostárs tulajdoni hányadának az Ön tulajdonba adása vagy ingatlan társasházzá alakítása (Ptk. 5:84. §), de a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljeskörű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Varga 48296 számú kérdése
  • 2018-05-11

Tisztelt Ügyvéd Úr,

érdeklődöm mit lehet tenni olyan esetben-
illetve mi a folyamata:

ha árverezésen megszerzett tulajdonjog 1-sö esetben 50 %-át
2-ik esetben 90% ban szerzek tulajdonjogot egy ingatlanban.

Mi a módja amennyiben valaki bent lakik, hogy megszerezzem a fent maradó hányadokat?
Ajánlatot kell tennem?
Mi van ha azt a tulajdonostárs elutasítja?
Illetve, hogy használni vagy hasznosítani tudjam az ingatlant?

Tisztelt Varga!

Vagy megegyezik a tulajdonostársával, és szerződést kötnek, vagy bírósághoz fordul. Bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Perrel el tudja érni azt az eredményt, hogy megveszi a tulajdonostárs részét.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Közösségi oldal:


  • Zsolt 48288 számú kérdése
  • 2018-04-30

T.c.

dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd˘!

Kettő kérdésem lenne.

Egy felvezetés.1972be az Édes anyám szerezte a tanácsi lakást és butorozta be de 1974ben meghalt agydaganatba ekkor apám újra nősűlt és az új házasságból szűletett 1 lány testvérunk a báttyamal .

2010 ben Édesapánk meghalt igy az Apai részt 3man őrőkőltűk
1lánytestvér féltestvér
a bátyám
és én ezzel semmi bonyodalom nincs hanem amivel van az hogy 2012 ben a féltestvérem a bátyámtól meg vette az örökséget lakás Apai 1/3 dát és egy telek Apai rész 1/3 dát viszont ami a gond hogy egy gyík örökség sem lett fel kínálva nekem pedig én is egyeneságú rokon vagyok és ezt a megvételt idén tudtam meg mikor meghalt a féltestvérem Édes anya kérdésem az lenne ez szabályos eljárás és kellett volna kapnom valamien értesitést mert a húgomtól rákérdeztem hogy szerinte ez igy jó igy erre az volt a válasza 5 év elmúlt nem tudok semmit ellene csinálni.

A 2kérdésem az lenne mikor meghalt az Édes Anya én egyből elmentem hozzá és segitettem neki és akkor azt mondta az Édes Anya kérése az volt ne adja el a lakást ő betartja ezt mondta viszonthalála után 40 nappal most elakarja adni mire én azt mondtam hogy én nem szeretném még eladni ővé az 5/6 rész enyém 1/6 rész a két tulajdonból igy biroságra megy és kúlcsot sem ad egyik ingatlanhoz sem pedig nem lakik ott és nekem jó jőnne mivel amig élt az Édes annya bese mehettem egyik ingatlanba sem igy Apám halála után 8 évre gondoltam bemegyek és ha munkából nem tudok hazamenni ott alszom a lakásba de nem hajlandó kulcsot adni mi a teendő a telek meg ott van tőllem 1km re -de az igazság a hugom mindakettő ingatlant használta és leamortizálták. én meg mivel eddig nem tuddtam használni gondoltam 8 évig amig nyugdijbe nem megyek addig használnám a részem mert sokszor a munka helyemen vagy kollegáknál aludtam hogy másnap munkába állhasak de most az őrőkségembe is tudok aludni igy meg lenne oldva a helyem de nagyon nemakarja ezt a hugom mert neki az Apja Anya ott halt meg igaz nekem is ott halt meg mind2tő szűlőm + a Nevelő Anyám is 42 évig volt nekem . mitt tehetek kitehet kőtelezhet az eladásra vagy arra hogy kifizesem ha nincs rá pénzem.

Kedves Zsolt! Az ingatlan közös tulajdonuk, azt közösen jogosultak használni, birtokolni, ennek a jognak akár bírósági úton is érvényt tud szerezni. A közös tulajdon megszüntetési per - ami a jelek szerint megindult - hozhatja azt a döntést (ítéletet), hogy Önt kötelezi a bíróság arra, hogy adja el a saját részét a testvérének, természetesen a bíróság által meghatározott vételár (megváltási ár) fejében.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 48282 számú kérdése
  • 2018-04-21

Tisztelt ügyvédúr!
Alulírott XY azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy 1/2-1/2 tulajdonrészben elosztott osztatlan közös tulajdonú ingatlanban a tulajdonostársam érték alatt eladta az ő részét és a közműveket úgy adta át a tudtom nélkül, hogy az elhunyt nevét írta alá a változási jegyzőkönyvben és így tudtak kikerülni, hogy nélkülem értékesítsék az ingatlant.
Az adásvétel 2015. 10. hónapban történt. van-e elévülési idő és ha van az mennyi időtartam stb., Milyen lehetőségeim vannak?
Kérdésem az lenne ,hogy bűncselekményre hivatkozva kérhetem a bíróságtól az adásvételi szerződés érvénytelenségét?
Emailban várom válaszát.
Tisztelettel: L.

Kedves László!
Elvileg van lehetősége fellépi az eladás ellen, az elővásárlási jog megsértésével történő hatálytalanság okán. Ennek részleteihez - és a válasz megerősítéséhez is - további ismeretek lennének szükségesek, és egyébként is indokolt lehet jogi képviselő igénybevétele.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mónika 48281 számú kérdése
  • 2018-04-20

Tisztelt Ügyvédi Iroda.
Házastársi közös vagyon felosztásából szeretnénk egy ingatlan (családi ház telekkel) 47%-át megvenni. A fennmaradó rész a feleség része marad. A kérdésem az lenne, hogy egy családi házat ezután hogyan lehet felosztani a tulajdoni hányad alapján és leválasztani, hogy mindenkinek meglegyen a külön lakrésze, és minden közműre külön órákat kérnénk. Azt figyelembe kell venni, hogy a feleség nem akar semmibe beleegyezni, tehát biztosan jogi úton tudjuk kérni a szétválasztást. Ez mennyi időt vesz igénybe és körülbelül milyen költségekkel kell számolnunk? Mikor köteles minket beengedni az ottlakó, ha már megvettük a 47%-ot? Ha nem enged be és nem akar beleegyezni a szétválasztásba, akkor milyen lehetőségeink vannak? Évekig elhúzódhat az ügy? Mit követelhetünk tőle addig? Köszönöm előre is.

Kedves Mónika!
Az ingatlan felosztása fizikai értelemben műszaki kérdés, ahhoz nem tudok hozzászólni. Jogi értelemben, ha két önálló, műszakilag különválasztott lakrész (lakás) kialakítható, akkor társasház alapítható az ingatlanon. A feleség vonakodása miatt előreláthatóan peres úton lehet ennek érvényt szerezni, ami viszont a vásárlás létjogosultságát is felveti. A feleség nélkül nem javaslom belevágni a megvalósításba, ennek hiányában nem is feltétlenül prognosztizálhatók a költségek és a lehetőségek.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • István 48268 számú kérdése
  • 2018-04-03

Tisztelt Jogászok!
A következő kérdésben kérem segítségüket.
Ikerházban lakom, amelynek 1/8 arányú tulajdonosa én vagyok, 2/8 arányban édesanyám, illetve 1/8 arányban a testvérem, ebben a részben életvitelszerűen lakunk édesanyámmal.
A további 4/8 részben egy másik család lakik, 2 testvér a tulajdonos. Bár külön bejárata van a két résznek, kerítéssel is el van választva, jól megkülönböztethető a két lakórész, de ugyanaz a házszám és a helyrajzi szám.
Jelenleg felújítást tervezek a saját lakórészünkön, amelyhez lakástakarékot veszek igénybe és hitelt is felvennék. A tulajdoni lap lekérése során szembesültem azzal, hogy különböző jogcímeken végrehajtási jog került bejegyzésre az ingatlanra, a másik család terhére - mivel nekünk ilyen tartozásaink nincsenek.
Kérdésem, hogy ebben az esetben bármilyen kellemetlenség érhet-e minket, ha esetleg árverezésre kerül sor, vagy csak az adós tulajdonrésze érintett? Illetve jelzáloggal terhelhetem-e az ingatlant ennek ellenére, ha hitelt akarok felvenni?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

Kedves István!
A tulajdonostársat terhelő jogok, eljárások csak az Ő részét érintik - ennek ténye a tulajdoni lapról is kiderül, Önnek annyi változást hozhat az életében egy árverés, hogy megváltozik a tulajdonostárs személye.
Nincs akadálya annak, hogy a saját részüket jelzáloggal terheljék, de ehhez a bank minden bizonnyal kérni fog egy ún. használatmegosztási megállapodást, ezt érdemes - és szükséges - velük tisztázni, ami ügyvédi közreműködést és a tulajdonostárs részéről is aktív közreműködést igényel.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Judit 48254 számú kérdése
  • 2018-03-24

Kérdésem:: 1/2 -1/2 arányban örököltük meg húgommal a szülői házat.Kérdésem melyikünknek van elsődleges megváltási joga.Mivel ő is igényt tartana a házra ,viszont két év alatt részletekben akarja a részemet kifizetni.Én ezt egy év alatt vállalnám.A közüzemű számlák felét követeli ,mondván télen fűteni kell hogy a központi fűtés rendszer ne fagyon el.Egyéb felújításokat tervez ,a költségek felét szintén rajtam követeli.Ha nem fizetek , végrehajtással fenyeget.{A házat senki nem lakja}Nekem még kulcsom sincs a lakáshoz ,ő viszont használja a gazdasági épületeket és a kertet beleegyezésem nélkül.Mit tehetek vele szemben,mihez van jogom ?
Válaszát köszönöm !

Kedves Jolika!

Nincs ilyen előjog a megváltás kapcsán. Amennyiben nem tudnak megállapodni - mellesleg egy senki által nem lakott házról beszélünk - úgy bírósági utat tudnak igénybe venni, és a bíróság majd az ügy összes körülményének ismeretében fog dönteni...

A költségek a tulajdonostársakat a tulajdoni arányaik és a tényleges használat figyelembe vételével terhelik, a jelek szerint itt ebben vita van/lesz, bár osztom azt, hogy a háznak a költségeit közösen kell viselni, ő pediglen a többi rész használatával felmerült költségeket - és akár ún. többlethasználati díjat is - lenne köteles fizetni.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ildikó 48250 számú kérdése
  • 2018-03-18

T. Dr. Nagy és társa Ügyvédi Iroda!
Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor ha valaki örököl egy lakás felét és csak az egyik tulajdonos hajlandó kifizetni az örökölt lakás terheit ami évek alatt ráterhelődött a lakásra. Mivel én mint a másik tulajdonos nemrég szereztem tudomást arról, hogy örököltem, így számos tartozás terhelődött a lakásra, de a másik tulajdonos semmit sem tett annak érdekében hogy engem megkeressen vagy hogy bármit is kifizessen. Szeretném Öntől megkérdezni, hogy mik a lehetőségeim, jogaim mit tegyek, hogy a lakás a másik fél trehánysága miatt el ne vesszen, és hogy a másik tulaj se nézzen madárnak hogy én mindent kifizetek ő meg élvezi ennek az előnyeit.
A választ előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Ildikó

Kedves Ildikó!

Az ilyen esetekben - értem ezalatt a nemkívánatos közös tulajdont - a közös tulajdon megszüntetése alkalmas a jogvita végleges lezárására. Ez megtörténhet közös megegyezéssel, tehát pl. az egyik tulajdonos kivásárolja a másikat vagy közösen értékesítik az ingatlant. Amennyiben ez a törekvés meghiúsul, mert valamelyik érintett nem partner benne, úgy ugyanezeket a megoldásokat bírósági úton is ki lehet kényszeríteni. A költségek kapcsán - bár az a kisebb horderejű kérdés - lehetőség van az elszámolásra a fenti eljárások során.
Amennyiben további információkra van szüksége vagy az Irodánk a lebonyolításban lehet a segítségére, úgy kérem, hogy keressen!


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 48246 számú kérdése
  • 2018-03-14

Kedves Zoltán!
Egy négylakásos téglaépitésü sorházban lévő ingatlanomat szeretném eladni,de ez osztatlan közös telken van.
Nevezzük a négy tulajdonost A, B, C, D nek.
A "B" tulajdonos telekrésze egy ügyvédi elirás miatt egy korábbi tulajdonosok nevén maradt, ők testvérek egyikük dunakeszin másikuk ausztráliában él. Mivel rosszindulatúak igy nehéz megszerezni eladásoz szükséges aláírásukat.
Igy nem tudom eladni saját ingatlanomat, ezt meddig tehetik meg. van mód hogy valahogy értékesítsem a házamat.
Ha kérdése lenne hívon nyugodtan :
Gábor

Kedves Gábor!
Közkeletű tévedés, de nem kell a hozzájárulásuk az eladáshoz! Az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd kolléga nyilván ismerni fogja az elővásárlási jog kezelésével kapcsolatos eljárást, és a folyamat a tulajdonostársak aláírása nélkül is lefolytatható lesz! Keressenek vevőt és induljon az eladás! Ha szükséges, és a vevő elfogad minket, akkor köszönettel vesszük a megbízást!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Balázs 48237 számú kérdése
  • 2018-03-05

Tisztelt ügyvédnő!

Egy olyan ügyben kérném a segitségét, hogy 4-en unokatestvérek öröklünk egy lakást egyenlő arányban, illetve egy családi házat. Én szeretném a másik örököstől kivásárolni a részüket a lakásból. Elegendő mindegyiket felkeresnem és megállapodni velük az árban majd ügyvéddel megirni a papirokat külön, külön vagy egységesen mindegyiknek ugyan annyi pénzt kellene kapnia? Csak mert valószinuleg lenne akivel olcsóbb árban megtudnék állapodni és lenne akivel drágábban. Olyan megoldás is lehetseges lenne esetleg hogy valamelyikükkel elcserélném a lakásrészét a családi ház részemre? Nagyon köszönöm a válaszait!

Tisztelt Balázs!

Az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdoni illetőség megvásárlása esetén csak harmadik személyekkel szemben van a tulajdonostársnak elővásárlási joga, ezért Ön külön-külön is megállapodhat a tulajdonostársakkal és nem szükséges közölnie a másik tulajdonossal kialkudott árat.
Ha külön állapodik meg a tulajdonostársakkal,akkor minden megállapodást külön okiratba kell foglalni, aminek a költségei (ügyvédi munkadíj, eljárási díj) más, mintha egy okirat készülne és egy eljárásban történne a földhivatali bejelentés.
Annak sincs jogi akadálya, hogy megegyezés esetén csere útján szerezze meg valamelyik tulajdonostárs tulajdoni hányadát.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Közösségi oldal: