Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Öt egységből álló társasházunk (sorház észak-déli tetőgerinccel) északi homlokzatára tulajdonostársunk - a többi tulajdonos előzetes értesítése, illetve hozzájárulása nélkül - egy külső fémlépcsőt építtetett, melynek használatával a tulajdonában lévő sorházi egység első emeleti franciaerkélyének helyén kialakítandó ajtóhoz lehet feljutni. Az előzetes felmérésekről, előkészületekről nem volt tudomásunk, a lépcső gyakorlatilag egy nap alatt fel lett szerelve, kész tények elé állítva a társasházat. Kérdésem: a tulajdonostárs jogszerűen járt-e el a hatályos építési és/vagy társasházi jog rendelkezései alapján? Ha nem, milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a többi tulajdonostárs rendelkezésére?
Köszönettel,
István

Kedves Ügyvédnö, kedves Ügyvéd Úr!
A házunkban teljes gázvezeték-cserére volt szükség. Ez sem a szomszédomat, sem engem nem érint, ugyanis lakásunkból kikötötték a gázt, leszerelték az órát, megszüntették a szolgáltatást - saját kérésünkre, évekkel ezelött.
Kérdésem: nekünk is hozzá kell járulnunk anyagilag a mostani szerelési munkákhoz? Igaz, hogy a ház közös megtakarított pénzéböl fizették a költségeket, de ha úgy tetszik, részben ez is a mi pénzünk.

Válaszukat várva
üdvözlettel
Anna

Tisztelt Ügyvéd úr!
Társasházunk hőszigetelési munkálatokat tervez. A közös képviselő a közgyűlésre hozott árajánlatot, csakis a közgyűlésen kézbe adva volt hajlandó megmutatni, illetve felolvasni. Írott vagy email formában nem bocsátotta a tulajdonosok rendelkezésére, mondván " ez az ajánlatot tevő szellemi terméke " aki kifejezetten azt kérte, hogy ezt ne adja ki a kezéből, tartva attól hogy valaki aláígér. Kérdezem én, hogyan lehet ezt érdemben áttanulmányozni, úgy hogy erről érdemi döntés születhessen. Mi történik, ha a kivitelező nem úgy teljesít ahogy a tulajdonosok elvárják, még bizonyítani sem tudják, hogy az ajánlat mit tartalmazott. Megtehetik e ezt akár a közös képviselő, akár a kivitelező? Mit tehetnek a tulajdonosok?
üdvözlettel
Marcsi

Tisztelt Ügyvédi iroda,

100m2-es ingatlant szeretnénk 2db 50m2-es ingatlanra bontani, mely helyrajzi számban is két ingatlanként jelenik meg. Kérdésem az lenne, hogy mi az eljárás folyamata, illetve mely jogszabály vonatkozik a kérdésre.

Köszönöm

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Köszönöm a válaszát a korábbi kérdésemre. Meg szeretném erősíteni, hogy az említett tulajdonosok idézőjel nélküli valódi tulajdonosok, akárcsak azok, akik lakást vagy garázst vettek az éppíttetőtől. Feltételezem, hogy az ő adás-vételi szerződésükön "kocsibeálló" szerepel, de a tulajdoni lapon ugyanúgy fel vannak tüntetve a II. részben a megfelelő tulajdoni hányaddal, mint azok, akik lakást vagy garázst vettek. Ez így vajon akadályozza a társasházzá alakulást és a lakások alebétre vételét?

Köszönöm válaszát,
B. Tamás

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Egy 2002-ben épített, használatbavételi engedéllyel rendelkező, 16 lakásos ház társasházzá alakításával kapcsolatban lenne kérdésem. A jelenlegi tulajdoni helyzet szerint az osztatlan közös tulajdonban olyan tulajdonosok is rendelkeznek tulajdonrésszel, akiknek nincs az épületben lakás vagy garázstulajdonuk. Ez úgy alakult ki, hogy évekkel ezelőtt ők csak egy kocsibeállót vettek az udvaron az eredeti építtetőtől. Eddig azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez a helyzet akadálya a társasházzá alakulásnak. Ez valóban így van vagy létezik valamilyen megoldás?

Tisztelettel,
B. Tamás

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Lakásszövetkezet területén történtekről szeretnék tanácsot kérni.
Egy tulajdonostárs 3. Klíma berendezés tetőre való szereléséhez gyűjtött aláírást..amihez a tulajdonostársak nem adták engedélyüket. A küldött kérte a szövetkezet és az EON hivatalos szakvéleményét abban, hogy ennek a felszerelése befolyásolja e a lépcsòházi főkábel bárminemű biztonságos üzemelését. A szakvèlemény a mai napig nem érkezett meg.
Az igénylő az igazgatósághoz fordult hogy adják meg az engedélyt a 3. Klíma felszereléséhez. Ők ezt megadták..a tetőre szerelték a 3.dik klímát, arra hivatkozva, hogy a tető a szövetkezet tulajdona, és ők rendelkeznek felette. Az előzö 2 klímánál kérték az aláírást a tulajdonosok többségi szavazatával. Válaszuk az volt hogy nem kell a tulajok beleegyezése, mivel nem társasház vagyunk. Ennek most jártak utána.
Kérdésem a következő: kinek a tulajdona a tető? Nem osztatlan közös tulajdon?
Helyesen járt e el az igazgatóság, mikor a tulajdonostársak többségi szavazata ellen úgy döntött, megadja az engedélyt a szakvélemény beérkezése előtt. Vagy ha van szakvélemény ha nincs, ki döntheti el azt, hogy a tetőre ki- mit helyezhet ki?
Hogy van az hogy az hogy elmondásuk szerint a szövetkezet tulajdona a tető, de annak esetleges javítását a tulajdonosok fizetik?
Maradok tovàbbi tisztelettel és köszönettel: Gabi

Tisztelt Cím!
Van egy családi házam. mely egy telekre épült 2 házból az egyik. Társasház alapító okirattal lett létrehozva, tulajdoni lap szerint társasház. Napelemes rendszert szeretnék telepíteni a házamra, államilag támogatott hitellel. Kérdés, hogy mint társasházi tag szükségem van-e a másik fél hozzájárulására? Ha esetleg valamilyen okból nem hajlandó hozzájárulni, mit tehetek? Át lehet minősíteni az ingatlant mondjuk családi házzá?

Köszönet
Dávid

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Belvárosi társasházi lakás legfelső emeletén lévő lakásomban, szabvány szerinti kéménykiépítés történt a világítóudvar legfelső részénénél. A legalsó lakó magának teraszt alakított ki alul, holott erről közgyülési határozat nem született és társasháznak sem fizet a birtokbavételért.
A kéménykiépítés alatt a ház faláról leesett törmelék kárt okozott az egy “kerti butorában” , amiért engem okol.

Szeretném megkérdezni, hogy jogosan követel e kártérítést tőlem vagy a biztosítójától illetve, hogy pontosan milyen törvények szabályozzák a világítoudvar birtokbavételét földszinti lakók esetében?

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Ugyved ur,

Tarolo birtokba adas idopontjara vonatkozik a kerdesem. Uj tarsashazban tarolot es lakast vasaroltam. A lakas birtokba adasa jegyzokonyvezve Dec 19. datummal megtortent. Szovegezeseben a tarolo nem szerepel, csak az ingatlan. A beruházo a tárolo muszaki kiépitésével (rácsok, zárak, festés) csak 7 honappal kesobb keszult el. Hasznalatba vetel is csakekkor tortent meg. A kozos koltség terhének viselése szempontjából melyik datumot tekintse a kozos kepviselo birtokba adási datumnak?

Koszonettel,

Tisztelt Ügyvédnő/úr!

Megköszönve a 48255 sz. kérdésemre adott gyors válaszát, az alábbiakban megismétlem a konkrét kérdést (hiv. 11439).

Milyen jogok illetik a lakás tulajdonosát a világító udvarral kapcsolatban? Társasházunkban, több lakást közvetlenül érintő (köztük minket is), a lichthofban építendő gáz-és szellőzőcsövek építési engedélyét ki és milyen feltételekkel adhatja ki? Amennyiben mi nem adtunk írásban engedélyt a csövek felhúzására, de ennek ellenére felépült mi a teendő? A világító udvart szinte teljes terjedelmében most a csövek uralják.

Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Éva

Kedves Dr. Melinda és Dr. Zoltán.

Lakásszövetkezeti témában lenne kérdésem Önökhöz.
Tavalyi év során vásároltunk párommal egy panel lakást, amelyhez megkaptuk a lakásokhoz tartozó tárolók közül az egyik felét, mivel az előző tulajdonos is hasonlóképpen jutott hozzá. Sajnos az adásvételi szerződésbe ez nem került bele és már akkor érdeklődtünk efelől, amire az ügyvédünk azt felelte hogy szokásjog alapján kaptuk meg a tárolót erre tudunk hivatkozni a későbbiekben.
Egy-két hete kaptunk a közös képviselőnktől egy levelet, hogy ezek a tárolók a lakásszövetkezet tualjdonát képezik, és mostantól lakásszövetkezeti tagok számára havi 6 000Forintért, nem lakásszövetkezeti tagok számára pedig havi 10 000 forintért bérelhetőek. Amennyiben nem szeretnék (ennyit) fizetni érte pakoljunk ki, ha nem reagálunk semmit február 15.-éig akkor úgy veszik hogy szeretnénk megtartani a tároló részünket, és ki fogják nekünk számlázni a bérleti díjakat.
A kérdéesm az volna, hogy a közös képviselő és a lakásszövetkezeti elnök, dönthet e így egyik hónapról a másikra közgyűlési szavazás nélkül, valamit tudathatja e ezt egy levélben?
Próbáltam utána olvasni a témának, és azt találtam hogy az alapító okiratunkban kellett ezt a kérdéskört szabályozni, abban annyit találtam hogy valóban a lakásszövetkezet tulajdonába tartozik a 4 tároló, azonban közgyűlés dönthet arról ki és milyen kondíciókkal birtokolja azokat.
Mit javasolnak milyen lépéseket tehetünk az ügyben? Kihez forduljunk?
Válaszukat előre is köszönöm!
Dóra

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Lakásszövetkezetünk olyan közgyűlési határozatot hozott, mely szerint a szövetkezet négy házának erkélyeinek felújításának költségét 50%-ban szövetkezeti pénzzel támogatja, s egyben kivitelezőt keres a felújításra.
A határozat miatt az alapszabályunkban rögzített feltételnek megfelelően bejelentést tettem a felügyelő bizottsági tagnak cégbírósághoz való fordulási szándékomról. Ebben a bejelentésben jogszabályokkal támasztottam alá a határozat jogszabályba és alapszabályunkba való ütközését, illetve a kisebbség jogos sérelmét is indokoltam.
Alapszabályunk szerint az erkélykorlátok a lakók tulajdonában állnak, így nincs joga beleszólni a felújítás módjába, nincs joga megváltoztatni annak küllemét. A lakók kötelessége az eredeti állapotot fenntartani, és gondoskodni a korlátok állagmegóvásáról. A szövetkezet pénzének erre való fordítása pedig a kisebbség jogos sérelmével jár, mivel a 256 lakásból 96 lakás nem rendelkezik erkéllyel, így ezen tulajdonosok szövetkezetbe befizetett pénzét kívánják más tulajdonának felújítására fordítani.

A felügyelő bizottsági tag válaszlevelében azon álláspontjáról tájékoztatott, hogy a szövetkezeti tagok többségi szavazatukkal dönthetnek úgy, hogy a magántulajdonban lévő lakások erkély-rekonstrukcióját a közös megtakarítás terhére támogassák, illetve hogy ezen többségi döntés semmiféle kisebbségi jogot nem sért. Ily módon a határozatot fent tartja, annak visszavonására nem tesz javaslatot.

Két kérdésben szeretném kérni az Ön véleményét:
1) Jogosnak tartja-e a bejelentésemet?
2) A cégbírósági beadványommal meg kell-e várnom a vezetőség válaszát is, azaz ezen válaszig nyugszik-e az ügyem, vagy a felügyelő bizottsági tag határozat fenntartási álláspontja elegendő-e ahhoz, hogy most már törvényesen forduljak cégbírósághoz?

Tisztelettel és köszönettel várom válaszát!