Hozzászólások

  • Attila 48781 számú kérdése
  • 2019-10-28

Tisztelt Űgyvédur!
A páromnak meghalt a dédmamája,egyedül élt az ingatlanába! Mivel mi lakásnélkül voltunk,a párom dédijének a fia Jenő beleeggyezett hogy odaköltözhetünk,mondva hogy nem kell neki az ingatlan! Nem irtunk semmijen papirt csak azt mondta hogy nyugodtan lehetünk ott neki már nincs szüksége rá! Neki van saját lakása de mi pedig a párommal,költottünk rá egy jelentős összeget. Nagyon rossz állapotban volt a lakás,A tulajdoni lapon 1/20 része van a Jenőnek,mig apósomnak meg 2/20 része! Na most az lenne a kérdésem,hogy eltelt 2 év és idejött hogy költözzünk ki mert szüksége van az ingatlanra,de nekünk nincs hova mennünk! Ijen esetben mivel apósom is tulajdonos,és a párom nagybáttya is,mindkettönek 2/20 része van a lakásban. Ki rakhat e igy minket a lakásból,és ha igen kifizeti e azt amit ráköltöttünk? Számla megvan mindenről amit ráköltöttünk! A válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Lakatos Attila

Tisztelt Attila! 1/20 tulajdoni hányaddal nem kötelezheti Önöket a kiköltözésre, különösen, ha az apósa és a párja nagybátyja egyetértenek azzal, hogy Önök lakják az ingatlant.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Alexandra 48779 számú kérdése
  • 2019-10-25

Jó napot kívánok!
Most vásárolnánk ingatlant a párommal ( nem vagyunk megesküdve), ő lenne a haszonélvező de félek hogy az ő tartozását ráterhelik az ingatlanra.
Tehát a kérdésem a haszonélvaző magán tartozása (NAV) miatt elárverezhetik az ingatlant vagy terhelhetik a párom tartozásával?

Tisztelt Alexandra!

Ha a saját nevére vásárol és a párja ( aki nem a házastársa) haszonélvezetet kap az ingatlanon, akkor az ő tartozása az Ön ingatlanán nem hajtható végre, csak az Ön kifejezett hozzájárulásával.



Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Nikolett 48777 számú kérdése
  • 2019-10-24

Tisztelt Ügyvéd Úr! 3 éve vásároltunk egy házat. Az előző tulajdonos a bal oldali szomszéd felé tujasort ültetett, mely fokozatosan elnyomta a szomszéd drótkerítését. Miután a ház a mi tulajdonunkba került, a szomszéd jelezte, hogy vágassuk ki a tujákat, mert tönkrement tőle a kerítése. (az előző tulajjal nem tudtak erről megegyezni) Megegyeztünk ebben, megtörtént a kivágás, majd fel is építettek zsalukövekből egy kerítést. Kb. 1,5-2 évig nem vakolták be, a szürke zsaluköveket néztük. Egy hónapja jeleztük nekik, hogy szeretnénk, ha rövidesen befejeznék a kerítést, mert tavasszal már szeretnénk a kerítés előtti részre is növényeket ültetni (bokrok, virágok). Jelezték, hogy nincs pénzük vállalkozót hívni, ők fogják megcsinálni a munkát. Tegnap el is készült, de a minősége és a színe minősíthetetlen. A kerítés élénk citromsárga színt kapott (pedig megbeszéltük közösen, hogy a hátsó kerítéshez hasonló színt szeretnénk, ami halvány barack színű), illetve a kerítés maga teljesen egyenetlen, az összes zsalukő tisztán kivehető, néhol pedig a vakolásnál használt háló is látszik. Összességében tehát teljesen igénytelenül néz ki, ami azért is zavaró, mert kifejezetten ápolt kertet tartunk fent. Kérdésem, hogy mit lehet akkor tenni, ha a szomszéd közölte, hogy ők csak ilyet tudnak csinálni, szakembert pedig nem hajlandóak megfizetni?

Kedves Nikolett!
Véleményem szerint - joi értelemben - semmit. Lefestik maguknak olyan színre, amilyet szeretnének látni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • János 48757 számú kérdése
  • 2019-10-10

Üdvözlöm
Bírósági végrehajtótól vettem egy lakást. Az árverési jegyzőkönyvben szerepel, hogy az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.
A közös képviselő szerint viszont nekem kellene kifizetnem az előző tulajdonos közös költség hátralékát.
1, Követelhető-e tőlem az előző tulajdonos közös költség vagy közmű hátraléka?
2, Melyik naptól követelhető tőlem a közös költség: a lakás birtokbavétele napjától, vagy az árverési jegyzőkönyv aláírásának napja utáni 30. naptól, mert addig nem volt köteles birtokba adni a lakást?
3, Kapható-e kártérítés a végrehajtótól, ha az árverési hirdetményben 2,5 szoba szerepelt, a valóságban viszont csak 2 szoba van?
4, Ha kérem a lakás kiürítését a végrehajtótól, akkor e lomtalanítás, szemételszállítás költségét a végrehajtó fizeti vagy az árverési vevő?

Tisztelt János!
Az Ön által megadott adatok alapján a tárgybani társasházi ingatlant Ön végrehajtási eljárás (végrehajtási árverés) keretében vásárolta meg. A végrehajtási árverésen való tulajdonszerzés a jogi szaknyelv szerint „eredeti szerzésmódnak” minősül, ami azt jelenti, hogy az ingatlan tiszta tulajdoni lappal kerül a birtokunkba (tehermentesen), mégis vannak olyan jogok, amelyek árverés után is fennmaradnak. A Vht. akként rendelkezik, hogy a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. [A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 137. § (1) bek.].
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)5:41. §-a szerint [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]
(1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.
(2) A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult - ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik - ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.
(3) Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot az ingó dolog birtokának a hatósági árverést végző általi átruházásával, ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.
(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű.

1. Kérdéssel kapcsolatos válaszom: Saját tapasztalatom szerint a bírósági gyakorlat is megosztott az ügyben. A fentiek alapján könnyen mondhatnánk azt, hogy a közös költség tartozást nem követelheti a társasház az új tulajdonoson (jelen esetben árverési vétel útján tulajdonjogot szerző vevőn), elvégre a Vht. fenti eredeti szerzésmódja ezt kizárja. Sajnos, a válasz mégsem ilyen egyértelmű, mivel a fenti helyzetet árnyalja az, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) nem ad kifejezett iránymutatást a tulajdonjog átszállás esetén a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség vonatkozásában és a fenti kérdésben, egyes bíróságok a törvény egyik, egyébként nem ezt a kérdést szabályozó rendelkezéséből olyan tartalmat olvasnak ki, miszerint a tartozás törvénynél fogva átszáll [Ptk. 6:207.§], tehát tulajdonosváltás esetén a társasházközösség akkor is az új tulajdonostól követelheti, ha azt az elődje halmozta fel.

A közüzemi költség (pl. áram-, vízdíj stb.) tartozásokkal kapcsolatos (általam ismert) bírósági határozatok az alábbiakat mondják ki.

A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.700/2015/6. számú ítélete szerint a közüzemi díjtartozásból eredő kötelezettség kötelmi jogviszonyból származó követelés, amely a korábbi tulajdonossal szemben a végrehajtási árveréstől függetlenül továbbra is fennáll, a szolgáltató azt az árverést követően is jogosan követelheti a korábbi tulajdonostól. Nem annak van jelentősége, hogy a fogyasztó az ingatlant árverésen szerezte meg, illetve, hogy az igény dologi vagy kötelmi jellegű-e. A szolgáltatót a jogszabály – a Vksztv. 51.§ (5) bekezdése – egyértelműen feljogosította arra, hogy az adott felhasználási helyre vonatkozóan a korábbi közszolgáltatási szerződés alapján fennálló rendezetlen követelés esetén az adott felhasználási hely tekintetében az 58.§ (1) bekezdése szerint járjon el (vagyis szűkítőt helyezhet fel).
A Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.079/2018/5. számú ítélete szerint a Ptk. és a Vszt. együttes értelmezéséből az következik, hogy származékos tulajdonszerzés (pl. átruházás) esetén a korábbi fogyasztó tartozása akadályát képezheti az új tulajdonossal, új bejelentés alapján, a víziközmű-szolgáltatási szerződés megkötésének és a korlátozás feloldásának, azonban eredeti tulajdonszerzés esetén, bár a Vszt. és a Vvhr. ezt külön nem jelöli meg kivételként és nem differenciál, mégsem lehet megtagadni a szerződéskötést, és a vízfogyasztást sem lehet korlátozni, mert ez ellentétben áll a Ptk. eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályával és a Vht. erre vonatkozóan eltérést nem tartalmaz.

A Kúria nemrég hozott ítéletével felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla ítéletét. Rögzítette, hogy a víziközmű-szolgáltatás nem az ingatlan tulajdonjogához kapcsolódó jogosultság, hanem közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy a szolgáltatás igénybevételével keletkezik. A követelés a korábbi felhasználóval szemben érvényesíthető, ebből következik, hogy a követelés nem az ingatlanhoz, hanem a felhasználóhoz kötődik, a tulajdonosváltozástól függetlenül fennmarad. Erre figyelemmel nincs jogértelmezéssel feloldandó ellentmondás (vagyis teljesen felesleges a Ptk., a Vht. és a Vksztv. összevetése). A díjhátralék kihat a vevőre, ugyanis amíg az fennáll, a vevő nem tud szerződést kötni, nem jut vízszolgáltatáshoz. De a víziközművekre vonatkozó speciális szabályozás miatt még az Alaptörvény felhívásával sem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a szolgáltató a nyilvántartott díjhátralék ellenére is köteles a szerződést megkötni, az ivóvizet szolgáltatni.

Mivel a fenti bírósági döntések nem kötelezőek adott esetben az eljáró bíróságra (csak iránymutatóak lehetnek), az Ön számára egyértelműen legkedvezőbb azon álláspont, amely szerint Önt nem terhelik a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség és egyéb közüzemi tartozások. Én is ezzel az állásponttal értek egyet, de jelezném, hogy adott esetben elképzelhető, hogy a bíróság más értelmezést fogad el és másként fog dönteni.

2. Kérdéssel kapcsolatos válaszom: amennyiben a fenti logikát követjük, úgy véleményem szerint a lakás birtokbavétele napjától követelhető Öntől a közös költség és a közüzemi díjak, de amint már említettem nem biztos, hogy adott esetben az eljáró bíróság is ekként döntene.
3. Kérdéssel kapcsolatos válaszom: Véleményem szerint a vevői szerződéses együttműködés kötelezettség körébe beletartozik az is, hogy a vevő meggyőződjön a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatairól és amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdoni lapján csak 2 szoba van feltüntetve, úgy erre való hivatkozással nem lehet eredményesen kártérítési igényt érvényesíteni a végrehajtóval szemben. Különös tekintettel arra is, hogy a végrehajtási eljárásban (mint nemperes eljárásban) a helytelen hirdetménnyel szemben (1. jogorvoslatként) kifogást kellett volna benyújtani, amely tudomásom szerint nem történt meg.
4. Kérdéssel kapcsolatos válaszom: álláspontom és tapasztalatom szerint a lakás végrehajtó általi kiürítése csak a „bennlakó személyek eltávolítását” és az ingatlan vevőnek történő birtokba adását jelenti. A végrehajtó nem fogja a lomtalanítást, szemétszállítást megoldani, arról a birtokba vételt követően a vevőnek saját költségére kell gondoskodni.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljes körű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok, bizonyítékok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Monca 48748 számú kérdése
  • 2019-10-03

Tisztelt Ügyvédi Iroda.
Szeretném a segítségüket kérni. A jófogás oldalon a Perfecting Property Kft. féláron hirdet ingatlanokat. Személyesen elmondták, hogy a Royal Admiral Követeléskezelő Zrt. veszi meg a bankoktól a követeléseket, majd az adósokkal megállapodnak, hogy mikor költöznek ki az ingatlanból, akkor törölve lesz az adósságuk és a Perfecting cég lesz a tulajdonos. Tehát mi tulajdonjogot fogunk megvásárolni. Megbízási szerződést kell velük kötni, ami szerint 20% előleget be kell fizetnünk, az ingatlanról csak az utcanevet adják meg, pontos házszám, emelet, ajtó nincs, helyrajzi szám sem áll rendelkezésre adatvédelmi okokból. Minimum fél évre vállalják az ügyintézést, de inkább 1 év. Ha nem tudnak teljesíteni, akkor visszakaphatjuk a befizett pénzt. A megbízási szerződésből másolatot nem adnak, hogy ügyvédnek megmutathassuk. A 20%-ot engedik letétbe tenni, de csak az ő ügyvédjüknél. Mindkét cég 2019 alakult, a Követeléskezelő 10m Ft alatti jegyzett tőkével. Mit javasol, érdemes ilyen ügyletbe belevágni? Hol nézzünk utána a cégeknek? Tulajdonosi háttereknek? Hogy esetleg korábbi cégeik felszámolás alatt vannak és évről évre új céget alapítanak? Köszönöm.

Kedves Monca!
1. rövid válasz: Meneküljön!
2. hosszabb válasz: Nem tudom, hogy facebookozik-e, amennyiben igen, úgy keresse facebook-on az ingatlanjog.hu oldalt vagy az ingatlanjog csoportot, és keressen rá az IBH DEPO kapcsán írt cikkemre.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Andrea 48729 számú kérdése
  • 2019-09-15

Üdvözletem...

Egy kisebb-nagyobb jogi segítségre lenne szükségem.

A férjemnek van Pilisvörösváron egy belterületi teleke aminek 50 %-ának ő a tulajdonosa... El szeretnénk adni.. Egy hosszú bonyulult utána járás után kiderült 1 hónapja, hogy a telekre igényt tart a pilisvörösvári önkormányzat, mert "majd valamikor" utcát szeretnének oda építeni. Múlt héten felkerestük Őket, hogy akkor értékesítési szeretnénk (akár Nekik is) a telket, mert pénzre lenne szükségünk. Mire közölték, hogy ezt a telket kb 35-40 éve már kisajátították... Akkor még az apósom és másik 2 tulaja volt. Papírt a kisajátitásról nem tudnak felmutatni.. De a tulajdoni lapon semmi bejegyzés róla.. Azóta történt 3 hagyatéki öröklés is a tulajdoni lapon .. De még mindig a férjem és másik 2 tulaja van a teleknek... 6 éve az Elmű kivásárolt egy részt a telekből ami után a párom is kapott pénzt. Kérdezem én, hogy lehetséges hogy az önkormányzat a saját tulajdonának gondolja a telket ha semmi nyoma sincs a kisajátitásnak... Mi a teendőnk?

Válaszukat előre is köszönöm.

Andrea

Kedves Andrea!
Az ingatlan-nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartás a benne foglalt adatokat közhitelesen tartalmazza. Ennek megjelenítési formája a tulajdoni lap. Ha tehát a tulajdoni lapon a férje tulajdonosként szerepel a II. részben, és a III. rész sem tartalmaz az önkormányzatra utalóan semmiféle jogot vagy tényt, akkor egyszerűen khmmhhm... nem mondanak igazat.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Éva 48712 számú kérdése
  • 2019-08-27

T. Ügyvédnő!
T. Ügyvéd Úr!

2007-ben vettünk egy ingatlant, az adásvételi szerződésben az áll, hogy 3 x 80 m2 ház, 1100 m2 telek, 37 millió forint.
Akkor kértem az Eladótól a házról alaprajzot, engedélyeket, stb. Azt mondta, nincs.
Most, 12 év után, szükségünk lenne azokra.
Az Önkormányzatnál nincs semmi más, csak a Szociális Csoportnál egy 2002. évi Nyilatkozat az Eladó aláírásával, hogy a ház 99,9 m2 lakrészű. Nekünk 5 évvel később 3 x 80 m2 - ként adta el ugyanezt az ingatlant! Más irat ott az irattárban nincs, a Jegyző hivatalos módon, levélben értesített.
További "mentem" az Országos Levéltárba.
Ma kaptam tőlük e-mailt, hogy náluk sincs semmi anyag...
Az Ügyfélkapumon keresztül lekértem a tul. lapot: 1100 m2 telek, lakóingatlan "0"!!!
A "térképen" viszont rá van rajzolva egy kisebb "ház" - de hogy mi alapján, azt nem tudom.
Ráadásul ezek a telkek az utcánkban "ikertelkekként" lettek parcellázva, ez a ház pedig EGY nőnek (az Eladónak) építette az apja...
Tehát úgy tűnik, hogy vettünk egy telket, "lakóház" áron...
Azt olvastam, hogy ha 10 évig nem bukik meg vele, már nem fogják lebontani...
Oké, de " átverés gyanús"
Most végrehajtás kért a házra, mert tartoztunk neki közel 5 millióval, ami mára 10 mFt lett.
Kifogást adtunk be a Bíróságra, amelyre még nem kaptunk választ, pedig "soron kívüliséget" kértünk. Az ingatlant megvette egy licitáló időközben, de még nem kaptunk másfél hónapja sehonnan se semmit... Egy-egy részinfót sikerült kapnunk innen-onnan, de nem írásban.
Minden jól van így?
A papíron nem létező és bizonytalan paraméterekkel rendelkezó házzal ÉRVÉNYES AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS?

Válaszukat köszönöm

Éva

Kedves Éva!

Az adásvételi szerződés mindaddig érvényes, amíg annak érvénytelenségét íróság jogerősen meg nem állapítja. A kérdése kapsán elé sok mindent nem értek, többek között azt sem, hogy a 2007-es adásvétel miért éppen 2019-ben jutott el egy, már végrehajtással is terhelt jogvitához.

Ön egyébként nem telket vett felépítmény áron, hanem telket és ténylegesen ott lévő felépítményt, ameny ingatlannak - összsségében - tistázatlan volt a jogi helyzete, nem a tulajdonost illetően, hanem az ingatlan minősítése, ill. a felépítmények nyilvántartása kapcsán. Nem segít már, de a kérdései jelentős részét 2007-ben kellett volna feltenni és/vagy tisztázni, és adott esetben elállni a vásárlási szándéktól.
Az tény, hogy a felépítmények létesítésétől már eltelkt tíz év, innen megváltozott - kedvezőbb - építéshatósági szabályok vonatkoznak az ingatlanra, de ennek pontos lehetőségeit az építési hatóságtól lehet/kell megkérdezni. Amennyiben a végrehajtás eredményre vezetett, úgy az ellen még vannak lehetőségek fellépni, de a vh. mindig egy jogerős és végrehajtható határozaton alapul, azaz ismét csak úgy tűnik, mintha valamilyen kérdés kapcsán elkésett lenne a reakciójuk.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 48698 számú kérdése
  • 2019-08-12

10 eve megvasaroltunk egy kistelepulesen levo ingatlant a hozzà tartozò szàntofölddel egyutt. Az azt követö evekben szembesültünk azzal, hogy amikor hirtelen lezùdul nagy mennyisegű csapadèk a szantofoldekrol, elàztatja a lakohàzam oldalàt, a garàzsomat, es a konyhamba kamramba is folyik a viz. A telek földrajzi adottsag folytan lejtős. A csapadek a szomszedos szantòròl folyik le ès a szomszed földjèn keresztül a keritesen àt kb 1,5-2 meter szeles teruleten ömlik a lakòhàzam oldalàra, ott talàlva lefolyast magának. Ez az esemeny evente 1-2 alkalommal kovetkezik be. A biztosito termeszetesen fizet, de a hazam oldala szigetelese.azik es.vizesedik. Kerdeseim: kinek a felossege hogy a szantorol lefolyo viz aztat? A szomszed is felelos? Az ő ingatlanàrol folyik a viz az enyemre! Amikor kertük hogy vezesse el a csapadèkot, nem teszi meg mèg neki àll feljebb mondvan ő se tehet róla.
Kerhetek a jegyzotol birtokvedelmet? Mit tegyek?

Tisztelt Krisztina!



A csapadékvíz elvezetésére jogszabály kimondja, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon, és a szomszédok ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Ezáltal az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége és felelőssége az, hogy ingatlanáról a csapadékvíz elvezetését úgy oldja meg, hogy az a szomszédos ingatlanokon kárt ne okozzon.



Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Edit 48696 számú kérdése
  • 2019-08-10

A megkötött adásvételi szerződés elegendő -e a lakcím bejelentéséhez, annak ellenére, hogy az ingatlan nyilvántartásban a címnél még széljegyként sem szerepel az új tulajdonos?

Tisztelt Edit!

A lakcím bejelentéséhez olyan adásvételi szerződés szükséges, amelynek alapján a Vevő az ingatlan tulajdonjogát megszerezte azzal, hogy az ingatlan teljes vételárát megfizette és amely alapján az ingatlan birtokba adása is megtörtént.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Solymosi Péter Róbert 48685 számú kérdése
  • 2019-08-01

Tisztelt Ügyvédúr!

Egyik ismerősöm, barátom "szívességi lakásfelhasználóként" lakott nálam éveken keresztül, állandó bejelentett lakcíme is az én címemre szólt. Sajnálatos módon ismerősöm a elhunyt. Az egyik biztosító társaságnál van érvényben lévő "OTTHON BIZTOSÍTÁSUNK" és miután beadtuk a kárigényünket, arról tájékoztattak (idézem) :

" ...Tájékoztatjuk, hogy az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződési feltétele alapján biztosított:

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az a személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

· tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

· bérlője és bérlőtársa(i),

· haszonélvezője

b) az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó, valamint

c) az a) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatviselési helyen állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója...."

A biztosító elutasította a kárigényemet.


Kérdésem az lenne, hogy a szívességi lakásfelhasználó, esetleg nem-e az albérletek, vagy haszonélvezeti jogok valamelyik alternatívája? Van esetleg valami "jogi kapaszkodó", ami szerint érvényesíthetem az igényemet a biztosító felé?

Amennyiben a Tisztelt Ügyvédúr lát benne " fantáziát", abban az esetben megbízást szeretnék adni az Ön részére!

Válaszát várva maradok tisztelettel:

Solymosi Péter Róbert

Tisztelt Solymosi Péter Róbert!

Elöljáróban tisztázni szeretném azt, hogy pontosan miről is szól a szívességi lakáshasználat, hogy utána tisztább képet kapjunk a fennálló helyzetről. A szívességi lakáshasználat során valaki lakbér fizetése nélkül vesz igénybe egy más tulajdonában álló lakást. Ezt a hatályos jogszabályok nem tiltják, mindösszesen a tulajdonos, illetve a lakó egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges a megállapodáshoz. Nincs olyan kötelező jogi norma, miszerint egy lakás használójától minden esetben lakbért kell követelnie az arra jogosultnak. A szívességi lakáshasználati szerződés annyira „nem tipikus”, hogy maga a Polgári törvénykönyvünk sem említi konkrétan, nevesítve. Ezért az ingyenes szerződések, és ezeken belül is a haszonkölcsön szerződések szabályait alkalmazzák rájuk, amennyiben szükséges valamilyen írásos formát adni a megállapodásnak. Egyébként megköthető szóban és írásban is.

Az Allianz Otthonbiztosítási Plusz termék Ügyfél-tájékoztató és Szerződési feltételek c. dokumentuma - a többi biztosítóhoz hasonlóan – rendelkezik arról, hogy ki lehet biztosítottja a szerződésnek. Itt feketén-fehéren le van írva, hogy milyen jogviszony alapján lehet valaki biztosított személy. A szívességi lakáshasználó nem bérlő, hisz nem fizet bérleti díjat, de nem is tulajdonos, hiszen egy szívességi lakáshasználati szerződéssel nem is lehet tulajdoni hányadot szerezni az adott ingatlanon, arra az adásvételi szerződés nyújt megoldást. Harmadrészről nem is haszonélvezője az ingatlannak, hiszen a haszonélvezeti jogot a tulajdonos külön ingatlan-nyilvántartási eljárásra alkalmas formában, ügyvéd által ellenjegyzett okiratban alapíthatja valaki részére.

Tehát összességében elmondható, hogy a szívességi lakáshasználati szerződés nem vált ki olyan joghatást, melynek eredményeként a szívességi lakáshasználó halála után biztosítási szolgáltatásra lehetne Ön jogosult tekintettel a fent említett tájékoztató 38. oldal IV. fejezet 1. pontjára is, ahol rendelkezés található a biztosítási szolgáltatásra jogosultak köréről („Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) a jogosult(ak)”). Így a biztosító társaság tájékoztatása teljes mértékben megállja a helyét. Azáltal, hogy a szívességi lakáshasználó nem tekinthető biztosítottnak, de ha még annak is lehetne tekinteni, Ön akkor sem tekinthető törvényes örökösének tekintettel a Polgári törvénykönyv Öröklési jog könyvére, így sajnos nem jogosult a biztosító társasággal szemben igényt érvényesíteni.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Anna 48682 számú kérdése
  • 2019-07-28

Tisztelt ügyvéd úr

2o1o áprilisától külföldön élek és dolgozom a lakásomban maradt a fiam és a volt férjem a lakás közös tulajdon fele fele alapon a volt férjemmel ezzel nem is volt problémám sőt örültem neki hogy a lakás nem marad üresen .De mára annyira lelakták hogy használhatatlan .A benelévő személyes dolgaim szintén el tűntek vagy tönkre mentek .Amikor el jöttem még volt hitel az ingatlanon amit igazságos módon ki szeretnek fizetni de nem vagyok hajlandó addig még ők rendbe nem teszik az ingatlant . Kérdésem lehet őket kötelezni arra hogy vissza állítsák a lakás álapotát arra az időszakra mikkor elhagytam.
köszönettel Anna

Kedves Anna!

Nehéz lesz - mondhatnám, hogy lehetetlen - olyan pert indítani, amelynek az ítéletében a bíróság a helyreállításra kötelezné őket, és ennek a végrehajtása is lehetetlen. Ami elképzelhető, hogy Ön végzi el a felújítást és a ráfordított összeget követeli tőlük, és ennek a pernek az ítélete is végrehajtható lenne, legalábbis elméletileg, ha lesz végrehajtás alá vonható vagyona a bennlakóknak. DE: annak bizonyítása, hogy a lakás milyen állapotban volt, a perben kulcskérdés lesz, és ennek megvalósítása nem látszik egyszerűnek.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ilcsi 48681 számú kérdése
  • 2019-07-25

Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan problémára szeretnék tanácsot kérni, hogy nem jött létre egy lakásvásárlás és szerződést bontottunk. Hitelből szerettünk volna lakást venni, de sajnos elutasították a hitelkérelmet. Hiánypótlást írtak a levélben, de igazából nem tudtunk bevonni még egy adóstársat. A korábban megkötött adás-vételi szerződésben úgy egyeztünk meg, ha nem kapjuk meg a hitelt, akkor minden vissza áll eredeti állapotába. Jelzem, adtunk 500.000 foglalót.Na most az eladók nem
akarták vissza adni a foglalót és az ügyvéd azt mondta, egyezzünk meg valamiben. Végúl, a felét, azaz 250.000-et adnak vissza, mivel az ügyvéd azt mondta, ez így reális. Kérdezem Öntől, hogy jogos ez a megállapodás, vagy vissza kellett volna kapnunk a teljes foglaló összeget, Megteheti az ügyvéd, hogy nem szól bele, hogy egyezünk? Hiába kérdeztem, hogy jogilag vissza járna- e a teljes foglaló, ő csak arra hivatkozott, hogy egyezzünk meg. Az összeget még nem kaptuk meg, 2 hónap határidőt kötöttünk ki. Lehet ezzel kezdeni valamit, vagy törődjünk bele, hogy buktuk a fele foglalót? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ilcsi! A válaszhoz látnom kellene a szerződést, amit kötöttek.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Tamás 48678 számú kérdése
  • 2019-07-20

Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

Ismét kérdéssel szeretnék Önökhöz fordúlni ,mert az előzőekben is elég gyorsan és használható választ kaptam Önöktől,amit ujból szeretnék megköszönni.A mostani kérdésem az lenne,hogy gondnokság /aki nem én vagyok ,hanem hivatal által kijelőlt/ alatt álló édesanyámmal "osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk /lakás/ .rám eső azaz 1/2 részét milyen
törvényes módon lehet értékesiteni ? Mivel édesanyám már több mint egy éve egészségügyi intézményben van és én sem tartózkodom a lakásban már az áramot is kikapcsolták és tartozás van rajta.A lakás állaga rohamosan romlik és várható hogy egyre több adósság lesz rajta. Én munkanélküli vagyok és albérletben élek.Milyen lehetőség van az értékesitésre ,hogy anyám a rá eső részből a további ellátást finanszirozni tudja és az ingatlannnal kapcsolatos tartozásokat le tudjuk,tudjam rendezni?

Tisztelettel:
Tamás

Kedves Tamás! A korábbi válaszomat fenntartva javaslom, hogy keresse fel a gyámhivatalt és egyeztessen velük a lehetőségről, mert a hozzájárulásuk szükséges. És ahogyan írtam, jogi értelemben nincs akadály!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tamás 48675 számú kérdése
  • 2019-07-11

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Milyen módon ertekesithető törvényesen olyan ingatlan aminek edesanyámmal közösen ,fele-fele arányban vagyunk tulajdonosok.Mivel édesanyám több mint egy éve pszihiatriai felugyelet alatt van ,intezményben ,gyámja,képviselője van.Én jelenleg munkanélkül vagyok és sajnos nem tudom potolni az ellátásához szükséges anyagiakat.Viszont ha el lehetne adni az ingatlant,akkor tulajdonosi arányban részesülhetnénk a lakás arából.Mik a jogaim ilyen estben és mit tehetek,mint az ingatlan felének tulajdonosa?


Köszönettel:
Tamás

Kedves Tamás!
A gyám azt jelenti, hogy az édesanyja gondnokság alatt van? Amennyiben igen, úgy rajta keresztül fel kell venni a kapcsolatot a gyámhivatallal, és megbeszélni velük a körülményeket és a terveket, így pl. az ingatlan eladásának a lehetőségét is.

Jogi akadálya nincs a folyamatnak, csak kell az Ő hozzájáruló támogatásuk, a tapasztalatom az - éppen mi is benne vagyunk egy ilyen ügyletben - hogy konstruktívak szoktak lenni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Hajnalka 48666 számú kérdése
  • 2019-07-01

Udvozlom!10 eve szolgalati lakasban lakunk,hazfelugyelokent.Fizetesunk nincs,n is volt,a hazfelugyeloi feladatok ellatasaert cserebe lakhatjuk a lakast.Munka viszonyban sem allunk a hazzal.Befogado nyilatjozatot az akkor szerzodesunk kotesekor adtunk a parommal,de kesobb szuletett a 7 eves fiunk,neki nincs befogado nyilatkozata,es neki ez a lakas az allando lakohelye,nekem es az apukajanak csak a tartozkodasi cimunk van az emlitett lakasban.El szeretnek adni a lakast,es a mai naptol uj szerzodest akarnak velunk ala iratni amiben az all ,hogy matol fizetunk berleti dijat (60ezer+rezsi)+el latjuk a hazfelugyeloi faladatokat,illetve fel ujitjuk szeptember 31-ig a lakast,hogy eladhato legyen.Majd augusztus 31tol 120ezer ft berleti dij elleneben maradhatunk ameg vevo nem lesz a lakasra.Az lenne a kerdesem,hogy ha nem irjuk ala az uj szerzodest akkor a 10 evvel ezelotti marad e ervenyben.Illetve van e joguk ki koltoztetni minket gyerekkel ugy,hogy nincs neki befogado nyilatkozata.Nem akarunk eroszakkal a lakasban maradni,de nem szeretnenk ujitani rajta(10evvel ezelott megtettuk sajat koltsegbol)es berleti dijat sem szeretnenk fizetni.Par honapra van szuksegunk,hogy ossze gyujtsunk penzt,hogy el tudjunk koltozni alberletbe.Esetleg van valami javaslata,hogy hogyan maradhatnak par honapot meg,ugy hogy ne arra keljen haza jonni,hogy zarat csereltek?.Elore is koszonom valaszat!Hajnalka

Kedves Hajnalka! Amennyiben a ház szándéka az eladás, úgy a társasház alapító okiratának módosítása válhat szükségessé - bár egyértelműen ez nem állapítható meg a kérdéséből - az időigény pedig az Önök malmára hajtja a vizet.

Az ingatlan kiürítése Önöknek a befogadó nyilatkozat megléte/meg nem léte kérdéstől függetlenül is kötelezettségük, hiszen - ha a szolgálati, gondnoki jogviszonyt a ház megszünteti - jogcím nélküli használói lesznek az ingatlannak. Ezt a ház - ha Önök önkéntesen nem tesznek eleget - ún. kiürítési perben érhetik el, ill. a perben meghozott ítélet alapján indított végrehajtási eljárásban. Ezek mind-mind időigényes lépések, és persze nem is feltétlenül előnyösek - az időtényezőn túl - az Önök számára.

A ház egyoldalú, önkényes lépései - lakás lezárása, zárcsere - jogellenesek, ennél fogva még birtokvédelmi eljárás is indítható a saját védelmükben.

A fenti - hivatalos, bírósági - eljárásokon túl azonban szerencsésebb lenne ah a jogviszonyukat közös megegyezéssel tudnák rendezni a hátralévő időszakra.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: