Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

  • Főoldal
  • Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Hozzászólások

  • László 48852 számú kérdése
  • 2019-12-28

Üdvözlöm,
Gyermekem és párja új építésű ingatlant szeretnének vásárolni.
A hirdetésekben a szobák számát jelölik meg.
Egyes ingatlanhoz tartozó rajzok szerint a szobák mérete 8-9 négyzetméter.
Mivel nincs 12 négyzetméter akkor az értelmezésem szerint csak félszobáknak sorolhatóak ezek a szobák?
Ha egy eladásra szánt ingatlanban egy "szoba" mérete sem éri el a 12 négyzetmétert lakhatási engedélyt kaphat e így az ingatlan. 2. Ha a méretek ténylegesen nem érik el a szobának számító méretet kérhetem e a tulajdonost a vétel ár módosítására.3. A banki hitelnél beleszámíthat e, hogy a szoba mérete nem éri el az előírt 12nm-t

Kedves László!
A lakás definíciója az alábbi:
"105. § * (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3) * A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell."





Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:

  • László 48824 számú kérdése
  • 2019-11-25

Tisztelt Cím!Olyan kérdésem lenne, hogy adott egy sátortetős vendéglátóegység.Közvetlen mellette van csak simán egy 4 x 12 m betonos rész. " terasz" amin eddig nem volt tető.Én most csináltattam a kettőt összehozva egy teraszt fából tetővel ami vendéglátóegységbőll indul ki.Ahogy olvasgattam , nem kell építési engedély hozzá.Vagy nem jol értelmeztem?Csak bejelentési kötelezetség.Másik kérdésem az, ha ezt a teraszt esetleg füthetővé akarnám tenni, pl beüvegezném , kb 3-4 hónapra, utána üveget elvenném , akkor mi a helyzet?
Várom válaszát!

Tisztelt László!

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a teljes körű (jogi és műszaki) információ, valamint a szükséges okiratok hiányában a kérdéseivel kapcsolatban konkrét, felelősségteljes válaszokat adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdések pontos és szakszerű megválaszolásához – álláspontom szerint – a teljes ténybeli és jog helyzet feltérképezése lenne indokolt. A feltett kérdéseivel kapcsolatos válaszok teljes körű kifejtéséhez a jelen rovat sem elegendő, de a fentiektől függetlenül javasolom, hogy szíveskedjen elolvasni az epitesijog.hu honlapon található Mihez nem szükséges építési engedély? című szakcikket az alábbi linken: https://epitesijog.hu/144-mihez-nem-szukseges-epitesi-engedely. Különös tekintettel arra is, hogy a fenti cikket szerző ügyvéd kolléga nagyon precízen és részletesen összefoglalja az Ön által jelzett kérdéskörrel kapcsolatos válaszokat, valamint a releváns jogszabályi rendelkezéseket.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:

  • Piroska 48805 számú kérdése
  • 2019-11-13

1995-ban szabálytalanul telefkhatárra épített ingatlanra lehet-e fennmaradási engedélyt kérni az építésügyi hatóságtól, hogy a vázrajzot véglegesítésre kerülhessen? Van-e esetleg más mód, hogy ne szaggatott vonallal jelenjen meg a vázrajzon az ingatlan? Előre is köszönöm a segítséget.

Kedves Piroska!
Ezt a kérdést az építéshatóságnak kellene feltennie, kizárva nincs.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:

  • András 48654 számú kérdése
  • 2019-06-10

Üdvözlöm! Budakeszin szeretnénk építkezni, a kiválasztott építési telek a HÉSZ szerint az LKE3-as övezetben van, amelynél a két beépítési mód is lehetséges: szabadonálló vagy ikres elrendezés. A telek jobb és baloldali szomszédján is áll már épület, mindegyik a telekhatártól több, mint 3 méterre, így értelmezésem szerint szabadonálló beépítésűek. Az építendő ingatan egy korábbi frissen lebontott ház helyére épülne, ami a telek jobb oldali közvtelen határán állt (értelmezéseben ikres beépítésimód lehetett). A kérdésem, hogy az ikres beépítési mód esetében a ház elhelyezhető lehet a telekhatártól 1 méterre is és nem csak közvetlenól a telek határra? Esetleg a kettős beépítési módú telek esetében befolyásolja-e a ténylegs beépítési lehetőséget a szomszédos telkeken ténylegesen alkalmazott beépítési mód (a szomszédos épületek kellően messze állnak)? Például hogy mindekét szomszéd szabadonálló elrendezéssű épülettel rendelkezik, nekünk viszont a telek szűkössége miatt az ikres beépítési mód lenne a preferált, a ház a telek eyógyik oldalától 1 méterre, amásiktól 3-ra kerülne (a szomszédos épületektől így is 6-10 méterre fog állni). A HÉSZ erről egyáltalán nem rendelkezik (az "ikres" szó mindössze kétszer szerepel a szövegben más kontextusban), az OTÉK-ot értelmezve arra jutottam, az ikres beépítési mód mindössze lehetővé teszi a szabadonálló módhoz képest -a nyílászárók korlátozásával- azt, hogy az oldalkertet elhagyva az egyik oldalon az építési határvonalat a telekhatárra tolva, az építési hely kitolódik a telekhatárig, de ez pusztán lehetőség és nem jelenti, hogy a házat a telekhatárra kellene kötelezően elhelyzeni (nem épül ikerház, csak a beépítési mód az ikres). Érdekelne még, hogy az ikres elrendezés esetében mi dönti el, hogy a bal v. jobb oldali telekhatár lesz az építési határvonal, vagy az a telektulajdonos döntése?

Mit jelent a "kialakult állapot szerinti" kitétel az OTÉK-ben, ezt pontosan hogyankellene érteni? Esetünkben még látszik a telekhatáron álló korábbi épület alapja, bár az ingatlan nyilvántartásban már üres telekként szerepel a terület. Ez esetben mi akilakault helyze? A 30 évig ott álló épület v a pár hónapja papíron üres telek?

Válaszukat előre is kösznöm!

Kedves András! Véleményem szerint ezt a kérdést az építési hatóságnál tegye fel, részletesebb - és talán helytállóbb - tájékoztatást fog kapni, mint ezen a fórumon, hiszen a helyi szabályok ismerete nélkül ezt nem lehet pontosan megválaszolni itt.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:

  • Elena 48592 számú kérdése
  • 2019-03-31

Üdvözlöm,
Kérdésem következő:
Vásárlás céljából gondolkozom egy olyan ingatlanon, amelyik közös-osztatlan tulajdon. Elkerített telken fel van építve szép nagy ház, ápolt kerttel. A ház területe tullépte a megengedett nm-t. Ahogyán sok más ház arrafelé.
Mennyire rizikos döntés venni ilyen ingatlant?

Kedves Elena!

Ennyi információ alapján igen, kockázatos. Meg kellene vizsgálni, hogy van-e építési engedélye, használatbavételi engedélye és ezek milyen tartalommal születtek meg és mikor. Ezek ismeretében lehet megalapozott döntést hozni a vásárlásról! Ha beszerzi ezeket a tulajdonostól, akkor segíthetünk az iratok értelmezésében és a döntés előkészítésében!


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:

  • Felix 48578 számú kérdése
  • 2019-03-19

Tisztelt ügyvéd úr!Még szeretnénk vásárolni egy 45 nm-es ingatlant,amit 40 éve építettek,de a helyszínrajzon nem szerepel.be van vezetve a villany, telken belül a gaz,víz, csatorna.lehet ezt az épületet lakoepulette nyilvánítani és osszkomforotssa tenni?(most jelenleg szoba,konyha)de a víz sincs bevezetve.aram van bent és cserepkelyhas a futes.fennmaradasi engedélyt kell kerni rá?tervek nincsenek a házról,de szeretnénk összkomfortossá tenni.megvszabad venni vagy álljunk el a vásárlási szándéktól?
Köszönettel!

Kedves Félix!

Az ingatlan fekvése szerinti építési hatóságnál kellene érdeklődni, hogy milyen szabályok, milyen átminősítési és fejlesztési lehetőségek érintik az ingatlant. Az információ begyűjtéséi nem javaslom a vásárlást.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: