Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tiszt(elt Ügyvéd Úr! Vásároltam egy évvel ez előtt egy 1175 nm üres telket, - ami zártkert volt, de átminősitést kapott igy épitési telekként szerepel. Épitettem rá egy könnyüszerkezetes 6o nm-es házat. Miután egyedül élek - őzvegyként - a telek ami 12 m széles és 11o m hosszú volt és 10 m szintkülönbséggel. Ugy döntöttem, hogy a telek felső - panorámás részét - eladom. Igy is törtét 375 nm-t eladtam. Ügyvédnél kötöttük a szerződést és az adás - vételi szerződés mellé egy kizárólagos területhasználati szerződs is készült. Az adás-vételi szerződés utolsó bekezdésében szerepel, hogy a két szerződés csak együtt érvényes és hatályos. Ennek ellenére a vevő csak az adás-vételi szerződést küldte be a Földhivatalhoz. Ott be is jegyezték, de mint oszthatatlan közös tulajdon. A vevő 3 hónap mulva eladta és most épitkeznek rajta, mint szálláshely. Az egész terület mint a csatatér, figyelmen kivül hagyva a kizárólagos szerződésben foglaltakat. Még földmérővel változási vázrajz is készült a 375 nm és a közöshasználati út feltüntetésével. Ez sem került be a Földhivatalhoz. Hol ott előzetesen jóváhagyta a Földhivatal. Csupán a két tulajdonosnak kellett volna aláirni és visszaküldeni, de ez nem történt meg és igy lett eladva. Ilyenkor mi a teendő, Én szeretném ha a Földhivatalhoz bekerülne és a két szerződés csak együtt müködne. Én 76 éves vagyok nem akarok a gyerekeimnek itthagyni egy ilyen bizonytalan helyzetet. Kérem szives válaszukat. Milyen jogszabály iraja elő , hogy a Kizárólagos használati szerződés az adás-vételi szerződéssel együtt valóban hatályos és érvényes lehet. A Földhivatalnak nem kellett volna hiánypótlásra felszólitani az első vevőt, hogy csatolja be a Szerződést - hiszen az Adás-vételi Szerződésben benne volt, hogy csak együtt érvényes és hatályos.? Válaszukat előre is köszönöm Tisztelettel Ené Valéria

Tisztetl dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd!

Tulajdonhasználattal kapcsolatban kutatok információ után. Tavaly költöztünk egy ügyvédi megosztással rendelkező osztatlan közös tulajdonban lévő ikerház félbe. Nyelvtanárként jelenegl GYES-en vagyok, de januártól szeretném újraindítani a KATÁ-s vállakozásomat. Azzal tisztában vagyok, hogy a KATÁ-s vállakozás székhelyét csak akkor jegyeztethetem be a lakhelyemre, ha ahhoz a tulajdonostárs is beleegyezését adja. A tulajdonostárs ezt megtagadta, úgyhogy erre már kerestem más megoldást. A munkavégzést illetően viszont az lenne a kérdésem, hogy a saját ingatlanrészemben fogadhatok-e magántanítványokat? Nem tömegesen, heti 2-3 diákról lenne szó (egyébként nyelviskoláknál végzek munkát). Kifogást emelhet a tulajdonostárs az ellen, hogy a saját, teljesen különálló lakásomban végezzek munkatevékenységet (egyéni nyelvóra)?
Számomra abszurdnak tűnik, hogy egy panellakásban fogadhattam tanítványokat, a kertes házamban viszont ezt ne tehessem meg, mert az ikerház másik felében lakónak ez nincs kedvére...
A kormányablakban érdeklődtem efelől, de nem tudtak felvilágosítást adni, jogi szakértő igénybevételét javasolták.
Megtisztelő válaszukat előre is hálásan köszönöm!
Tisztelettel,
Teréz

Tisztelt Dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd,

Egy 18. kerületi osztatlan közös tulajdonú ingatlan ügyében - mely nem társasház- szeretnék tanácsot kérni.
Az ingatlan 6 házrészből áll, mely a 90-es évekig az Önkormányzat tulajdonát képezte.
Javarészt nyugdíjasok lakják, ami először kedvezőnek tűnt, de elhalálozásukkal gondok fogak felmerülni, mely a 6-os lakás esetében már fennáll. Ezt az örökös 2018 novemberében értékesítette mindenféle használati megosztás nélkül.
Perelhető e azért, mert erre nem gondolt?
Mi az ingatlan vásárlásakor kaptunk használati megosztást, mely szerint a házrészek előtti és mögötti résszel illetve a felette lévő padlásrésszel rendelkezhet kizárólagosan az adott házrész tulajdonosa(i), átjárást biztosítva a többi lakó részére. A ház melletti rész közös, de a legszélső elkezdte kisajátítani magának. Megoldás lenne, ha felmérettetnénk az ingatlan alapterületét és kiszámíttatnánk, hogy tulajdonrész arányban ki mennyi négyzetmétert használhat az udvarból? Aki túlhasználja azzal fizettethető e bérleti díj?

Az új lakó a házrész felújításakor közel félévre elzárta a közös udvar parkolóját, így azt nem tudtuk használni, emellett átrakta a bejárati ajtaját, elé építve egy hatalmas teraszt. Semmihez nem kérte hozzájárulásunkat és nem is keresett meg minket a mai napig. A munkásai elégették a bográcsozásra felaprított tűzifánkat, az ott elhelyezett balta eltűnt, a pincéből kilopták a világítást… Sérelem díjra perelhető e? (Még Áprilisban sikerült elkapnom említve a sok kárt és ha nem kárpótol akkor rendőrséghez fordulok, ő erre megfenyegetett, hogy olyan bandát hozat ide, hogy többet egy percet sem fogok aludni illetve kárt tesz az autónkban)
A most itt lakó a terasz mellé parkol, így se ki se be nem tud más autó parkolni. Kedves szavakkal nem lehet nála elérni semmit. Már két hónapja nem tudunk kiállni a saját autónkkal mögüle.

Még májusban eladó ingatlanként meghirdették a legszélső lakást, külön árulva a hozzáépítést: garzonként… Ekkor bementem az ingatlanfelügyelethez. Itt kiderült, hogy nincs engedély semmire. Mivel a hozzáépítések 10 éve fennállnak, azt tanácsolták vigyem polgári perre az ügyet, mert maga az ingatlan túl van építve (6 lakás helyett kb 3 lehetne), azok semmilyen szabálynak nem tesznek eleget, egyértelmű bontás lenne.
Voltam egy ügyvédnél, aki azt tanácsolta mihamarabb szabaduljak meg az ingatlantól, nem éri meg a pereskedés. (A mai ingatlanárak mellett nem szeretnénk életünk végéig hitelt fizetni, ezért a maradás mellett döntöttünk párommal. Illetve adtunk esélyt az új lakónak, hátha jobb lesz.)
Júliusban egy magát új tulajdonosnak valló nő elkezdte újra szétbombázni az épületet. Most ez a nő csak rajtunk követel 23500 Ft-ot a hátsó kapu felújításáért. (Mert 3 doboz festéke ráment és zárt cseréltetett rajta). De jogilag ő egy senki ezen az ingatlanon, a tulajdoni lapon nem történt változás 2018.11.08. óta…
Állítása szerint összességében 70000 Ft-jába került ez a művelet és mivel három lakó használja szerinte ezt a bejáratot így ennyit kell fizetnünk. (Nem jogsértő, hogy ezzel az első három lakó nem használhatja a hátsó kaput?) A felújítás költségéről természetesen nem tájékoztatott minket előre (én ingyen lefestem, párom meg lecseréli a zárat, így 10-15 ezer Ft anyagköltségből meg lett volna.) Kértem bizonyítsa számlával a kiadását. Azóta másfél hónap eltelt, de számla nincs. Mi meg nem fizettünk, már vissza se köszön.
Mindemellett az ő házrésze három helyen is akadályozza tulajdonom hozzáférését (kiálló épületekkel, lépcsőkkel, kerti bútorokkal, illetve a közös részen tárolja az építési törmelékét). 60 nm-nek van feltüntetve a 2018-as adásvételin (az Önkormányzat 35m2-errel adta el, építési engedély nincs, papíron tehát továbbra is 35m2 alapterülettel rendelkezik) Egy 1989-es gázterv alapján amit most előszobának használ az egy közös raktár. A közös terület kisajátítása miatt perelhető e?
Az 5-ik házrész illegális hozzáépítése kb 15 m2, bejárati ajtaja pont az én udvaromra nyílik, az én részemet használja 6 éve, itt dohányzik, zavarja a magánszférámat (ha 15 fok felett van tárva-nyitva áll az ajtaja, káromkodik, látom ahogy esznek). A saját maga előtti rész körbe van kerítve egy kapuval ellátva. Illetve a közös parkolón van egy illegális azbesztet tartalmazó palából tákolt kb. 20 nm-es tárolója. (Sajnos az illetékes jegyző nem foglalkozik a magánszférám megsértésével és a terület elbirtoklásával és az életveszélyes tároló szerinte nem az)

Bontást szeretnék kezdeményezni mindkét épületrész és a tároló esetében, szeretnék egy házirendet, szeretnék egy olyan használati megosztást, mely be van jegyezve a földhivatalnál, hogy a lakók nézeteltérésükkor tudjanak mire hivatkozni és ne legyen az, hogy „neked semmi közöd hozzá, mert nem laksz itt negyven éve”… Ez talán megkönnyítené házrészünk későbbi eladását is.
Többi lakótól támogatást nem kapok, mert nem akarnak rosszban lenni a hátsó lakókkal, mindemellett igen kevés pénzből gazdálkodnak, mert nyugdíjasok. De szeretném őket is némiképp képviselni, mert túlságosan jóhiszeműek.
Nem tudom, hogy mennyire támadhatóak a fent leírt esetek? Megéri e a fáradságot (egy 2-3 éves pert)?
Tényleg az az egyetlen kiút, ha eladom az ingatlant?

Van e lehetőség személyes tanácsadásra Önöknél, hogy részletesebben megbeszélhessük milyen úton érdemes továbbindulni? Mennyi lenne ennek az óradíja?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket és előzetes tanácsukat.
Üdvözlettel,
Beáta

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Szeretnénk beköltözni a párom szüleinek a lakásába, ami felújításra szorul. Ha csak a legszükségesebb felújításokat nézzük, mint a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása, akkor is milliós nagyságrendű tételekről van szó. Az ingatlan örökösei egykor majd a párom és a testvére lesznek, viszont nem szeretnénk, hogy a mi kiadásunk is az örökség tárgyát képezze. Az sem világos számunkra, hogy egyáltalán a hozzáadott pénzösszeget vagy a felújítás miatt az ingatlan megnövelt értékét kell ilyenkor nézni, számolni, és egyáltalán hogyan.
Hogyan kell ilyen esetben eljárni, hogy ne legyen belőle gond az örökléskor?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd úr!
Egy éve egy ismerősömmel közösen társasházat építettünk fele/fele arányban a Balatonnál. Előzetesen írásban kötöttünk egy megállapodást, melyben előzetes ajánlatkérés, illetve a telekár ismerete alapján feltüntettük a megvalósításhoz szükséges összeget, amely teljesítését az ellenjegyzett megállapodás aláírásával vállaltunk. A telket én vásároltam, 1/1 tulajdonosa vagyok jelenleg is. A ház elkészült, azonban a társam a mai napig tetemes összeggel tartozik a kivitelezőnek. Persze ő azt állítja, hogy mindent kifizetett, de "valamiért" nem hajlandó ezt dokumentumokkal igazolni. A vállalkozó viszont pert indított a tartozás érvényesítésére. Mint utólag kiderült, a megállapodás aláírásának idejében a nem rendelkezett az építkezéshez szükséges fedezettel (még a töredékével sem), annak csak egy részét tette bele a kivitelezőtől kapott privát kölcsönökből, amit mondanom sem kell a mai napig nem fizetett vissza. Tehát nem csak az anyagszámlákat, munkadíjat, de a privát kölcsönt sem fizette meg. Azonban az 1/2 tulajdonrészre így is igényt tart. Kérdésem az, hogy milyen úton kötelezhető arra, hogy igazolja, hogy anyagi értelemben teljesítette a tulajdonszerzéshez szükséges vállalásait? Véleményem szerint társam igénye a haszonszerzésre nem teljes mértékben megalapozott, mivel egyrészt tudatában volt annak, hogy nem rendelkezik a kivitelezéshez szükséges anyagi fedezettel (vagyis tévedésben tartott), és véleményem szerint jogtalanul próbál szert tenni az ingatlan 1/2 részére. Nekem nagyon csalás-gyanús. Köszönettel, Rezső

8 éve édesapánk halála után öcsémmel megörököltük az apai részt. A hagyatéki eljárás során az örökölt ingatlan felét törvényes öröklés jogcímén megkaptuk. Felesége az özvegyi haszonélvezeti jogot örökölte Az örökséghez tartozott egy garázs, de ennek tulajdonjogáról lemondtunk az özvegy javára. Így annak teljes mértékben ő a tulajdonosa. A Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal hivatalos értesítése szerint részünkre bejegyezték az ingatlanra 1/4-1/4 arányban a tulajdonjogot. Valamint az özvegyi jogot az özvegy részére.
Szeretném tudni, hogy nekünk öcsémmel milyen jogaink és kötelességeink vannak az ingatlannal kapcsolatban?
Mindkettőnknek van saját lakása, tehát mi az örökölt ingatlant nem használjuk.
Van lehetőségünk arra, hogy békés úton hozzájuthassunk az örökölt ingatlan értékéhez pénzben? Mostanában történtek olyan dolgok, amelyek alapján ez lenne a legideálisabb megoldás.

Üdvözlöm Ügyvéd Úr!
Lenne egy olyan kérdésem,hogy adott egy telek 2 házzal
4en vagyunk örökösök rajta a 2 nagynényjém és mi ketten a testvéremmel. Tavaly meghalt a nagypapám akié volt a ház. Azóta az egyik örökös ott lakik a házban a fiával, minket hármunkat be se engednek a házba. El szeretnénk adni a házat de aki ott lakik az nem egyezik bele. Mikor tudunk velük beszélni mindig azt mondják hogy miért nem tudunk várni arra hogy kifizessenek minket. De viszont semmi nem utal arra hogy igazából ki is szeretnének minket fizetni, mert csak hitegetnek minket. Mondtuk nekik hogy adjuk el a házat mindenki ki lesz fizetve. Ezt nem szeretnék mert azt mondták hogy nem tudnak hova menni. Esetleg lehet e arra esély hogy az egyik házat mi hárman eladjuk a másik megmarad nekik. Vagy valami lehetőségünk lenne e arra hogy ki legyünk fizetve vagy menjünk bíróságra az üggyel? Több mint 1 éve laknak ott semmit nem fizetnek nekünk,még a gázt is kikapcsolták azóta és még a gázórát is elvitték az illetékes emberek. Mit tanácsol tisztelt ügyvéd úr?!

Közös használatú telken van 3 építés alatt lévő ház sorban egymás mögött. Ha a közútról nézzük, akkor a telek bal oldalán van egy kapu, amin keresztül be lehet jutni a házakhoz és a másik hosszabb rész, ami az 1-es ház előtti kerítés rész.
Az lenne a kérdésem, hogy mi a szokás ilyenkor már ami a járda takarítást érinti (fűnyírás és ami leginkább érdekes télen a hóeltakarítás). Közös-e a felelősség vagy rátolják az 1-es házra, ami az utcafronton van?
Gondolom mindenki szeretne majd valami használati megosztást/társasházat. Ebben az esetben, ha ez megtörténne, hogyan lehetne közös felelősséggé tenni a járdán a hóeltakarítást?
A kapu előtti rész is érdekes. Ott feltételezhetően az útnak legalább szolgalmi joga lenne az áthaladóknak, de az is lehet, hogy közös maradna az egész út. Én vagyok az 1-es házban. Mire kell figyeljek, ha nem akarok rosszul járni? Azért érdekel, mert keveset lennék télen a házban.

Tisztelt Ingatlan jog.hu!

A kérdés a következő lenne. Adott egy telek 3 tulajdonossal. Ebből kettő el szeretné adni, van rá vevő is. Lett irva egy előszerződés a leendő vevővel. Ki lett értesítve á 3. fél az elővásárlási joga miatt. Ő válaszolt, hogy szeretne élni á jogával és a meglévő feltételek mellett megvennié az ingatlant. Az lenne a kérdés, hogy ilyenkor van - e rá esély, hogy bármi módon eláljunk az előszerződéstől, ugy hogy azzal ne sértsük a többiek jogait. Tegyük fel azért szüntetnénk meg az előszerződést, mert találtunk másik vevőt aki többet fizetne. A megszüntetés közös megegyezéssel történne a vevő hajlandó rá. Köszönettel Ákos

Üdvözlöm!

A földhivatal honlapjáról lekértem egy tulajdoni lapot mely szerint a tulajdoni hányad a következők szerint oszlik el:
A személy : 24/54
B személy : 20/54
C személy 4/54
D személy : 6/54
54/54 Összesen
A kérdésem, hogy ez az 54- én ez a teljes telekre vonatkozik? Ez a négy tulajdonosé a tulajdonjog 100%-a?
Vagy ha nem a maradék 46-od mért nem szerepel a tulajdon lapon?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvédúr!
Árverezésen vettem ingatlant jó pár hónappal ezelőtt és többlethasználati díjat kértem a lakás másik tulajdonosától, nem is volt gond ezzel.Viszont most már szeretnék a párommal venni egy kislakást és külön nekem pénzem erre most nincsen.A páromnak van, de csak a fele részére.Két dologra gondoltam, az egyik,hogy felajánlom az általam árverésen vett lakás másik résztulajdonosának hogy vegye meg tőlem a részemet piaci áron.
Vagy ha ebbe nem egyezne bele mert mondjuk nincsen pénze rá, akkor felajánlhatom neki az ingatlan közös értékesítését szintén piaci áron?Ehhez nekem jogom van?Hogyan működik ez?
Köszönöm megtisztelő válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem segítsen.Az mbvk oldalán van egy panel lakás amelynek 50%-ra árverezés van elrendelve, de nyilván ez a folyamat csak az ingatlan felére vonatkozik így ugye nem beköltözhető állapotban van.Én nem is szeretnék beköltözni,ellenben befektetésnek venném meg az ingatlant. Ezen a lakáson nincsen senkinek sem haszonélvezete.

Két rövid kérdésem lenne: 1.- hogyha én tudnám megvenni az ingatlan 50%-át amire a végrehajtás vonatkozik,akkor kérhetek bérleti díjat az ingatlan másik 50%-os tulajdonosától és ha igen mekkora összeget? Hiszen az én 50%-os részemet is ő használja és nincsen rajta senkinek sem haszonélvezete.
2.- ha úgy veszek bármikor ilyen résztulajdont,hogy az egész ingatlanon van haszonélvezet akkor is kérhetek bérleti díjat és mennyit?

Köszönettel fogadom megtisztelő válaszát.

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Tulajdoni jogom van egy ingatlanban és ezt szeretném értékesíteni.
Úgy tudom, megosztási megállapodás nélkül ez csak jóval alacsonyabb áron és nehezebben sikerülhet, de a tulajdonostársam sajnos nem akar se megállaponi se egyben értékesíteni az ingatlant.
A kérdésem az lenne, hogy jogi úton mekkora esély van arra, hogy nem több év múlva születik ítélet, ha bírósághoz fordulok, valamint hogy van-e bármi más módja hogy megoldjam ezt a helyzetet.
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

Tisztelt ügyvéd úr!
Testvéremmel fele-fele arányban örököltük a házat 10 éve. Először is a tudtom nélkül lakókat költöztetett be, majd ezek a lakók egy Kft-t alapítottak, arról nemrég szereztem tudomást. Nemrég kaptam egy levelet, miszerint a testvéremnek 2,5 millió adóssága van, és az ő részét árverésre bocsájtották. A levélben az áll, hogy beköltözhetően 2 millió, lakottan,1600000. Testvéremről tíz éve nem tudok semmit, a levelei oda mennek a közös házunkba, de én erről sem tudtam, a napokban mentem el megnézni mi van a házzal, és akkor mondták a lakók, de ők nem vehetik át a leveleket, így vissza megy a feladónak. Azt sem tudom, hogy a testvérem tudja-e hogy árverésen van a része. Én szeretnék túladni a házon, mit lehet ilyenkor tenni? 10 éve én szerettem volna a közös tulajdont megszüntetni, de már akkor se találták, így az sem sikerült. Elvileg az ott lakók azt mondták, hogy megvennék a házat,, licitálnának, az én részemet meg megvennék. Ez lehetséges? Vagy olyat tényleg lehet csinálni, hogy az én részemet is felajánlom, hogy elárverezzék? Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ingatlan szeretnék vásárolni az ingatlan két helyrajzi számon van.
Az egyiknél az eladó mellett a magyar állam a tulajdonos mivel az a rész egy apácáé volt aki elhúnyt és nem volt örököse.
Kérdésem a következő:
- Megtudom így venni az ingatlant.
Amennyiben igen akkor a magyar álllam mint társtulajdonos marad?
Köszönöm: Viktória