Hozzászólások

  • Ildikó 48803 számú kérdése
  • 2019-11-11

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Szeretnénk beköltözni a párom szüleinek a lakásába, ami felújításra szorul. Ha csak a legszükségesebb felújításokat nézzük, mint a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása, akkor is milliós nagyságrendű tételekről van szó. Az ingatlan örökösei egykor majd a párom és a testvére lesznek, viszont nem szeretnénk, hogy a mi kiadásunk is az örökség tárgyát képezze. Az sem világos számunkra, hogy egyáltalán a hozzáadott pénzösszeget vagy a felújítás miatt az ingatlan megnövelt értékét kell ilyenkor nézni, számolni, és egyáltalán hogyan.
Hogyan kell ilyen esetben eljárni, hogy ne legyen belőle gond az örökléskor?

Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Katka! Ebben a helyzetben feltehetően egy megállapodás - Önök és a testvér,de akár a szülők között - lenne a legjobb megoldás, amiben mind a ráfordításokat, mind azok elszámolását rendeznék a jövőre nézve.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Rezső 48795 számú kérdése
  • 2019-11-03

Tisztelt Ügyvéd úr!
Egy éve egy ismerősömmel közösen társasházat építettünk fele/fele arányban a Balatonnál. Előzetesen írásban kötöttünk egy megállapodást, melyben előzetes ajánlatkérés, illetve a telekár ismerete alapján feltüntettük a megvalósításhoz szükséges összeget, amely teljesítését az ellenjegyzett megállapodás aláírásával vállaltunk. A telket én vásároltam, 1/1 tulajdonosa vagyok jelenleg is. A ház elkészült, azonban a társam a mai napig tetemes összeggel tartozik a kivitelezőnek. Persze ő azt állítja, hogy mindent kifizetett, de "valamiért" nem hajlandó ezt dokumentumokkal igazolni. A vállalkozó viszont pert indított a tartozás érvényesítésére. Mint utólag kiderült, a megállapodás aláírásának idejében a nem rendelkezett az építkezéshez szükséges fedezettel (még a töredékével sem), annak csak egy részét tette bele a kivitelezőtől kapott privát kölcsönökből, amit mondanom sem kell a mai napig nem fizetett vissza. Tehát nem csak az anyagszámlákat, munkadíjat, de a privát kölcsönt sem fizette meg. Azonban az 1/2 tulajdonrészre így is igényt tart. Kérdésem az, hogy milyen úton kötelezhető arra, hogy igazolja, hogy anyagi értelemben teljesítette a tulajdonszerzéshez szükséges vállalásait? Véleményem szerint társam igénye a haszonszerzésre nem teljes mértékben megalapozott, mivel egyrészt tudatában volt annak, hogy nem rendelkezik a kivitelezéshez szükséges anyagi fedezettel (vagyis tévedésben tartott), és véleményem szerint jogtalanul próbál szert tenni az ingatlan 1/2 részére. Nekem nagyon csalás-gyanús. Köszönettel, Rezső

Tisztelt Rezső!

Az ingatlan tulajdonosa Ön, ilyen minőségében önnel szemben a kivitelező várhatóan alappal érvényesíthet igényt a kivitelezés költségeire. Ezt a képet árnyalhatja, ha csak a társa volt a kivitelezés megrendelője. Ha jól értem, a társa tulajdoni igényét az önök megállapodására alapítja, amelyet viszont ő nem teljesített. Ennyi (viszonylag kevés) információ alapján az körvonalazható, hogy ha a vállalkozói követelést Ön fizeti meg teljes egészében, a társa tulajdonjogi igényt nem fog tudni önnel szemben érvényesíteni. Felhívom figyelmét, hogy a helyzet részletes elemzése jóval alaposabb ügyvédi közreműködést igényel.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Ilona 48788 számú kérdése
  • 2019-10-31

8 éve édesapánk halála után öcsémmel megörököltük az apai részt. A hagyatéki eljárás során az örökölt ingatlan felét törvényes öröklés jogcímén megkaptuk. Felesége az özvegyi haszonélvezeti jogot örökölte Az örökséghez tartozott egy garázs, de ennek tulajdonjogáról lemondtunk az özvegy javára. Így annak teljes mértékben ő a tulajdonosa. A Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal hivatalos értesítése szerint részünkre bejegyezték az ingatlanra 1/4-1/4 arányban a tulajdonjogot. Valamint az özvegyi jogot az özvegy részére.
Szeretném tudni, hogy nekünk öcsémmel milyen jogaink és kötelességeink vannak az ingatlannal kapcsolatban?
Mindkettőnknek van saját lakása, tehát mi az örökölt ingatlant nem használjuk.
Van lehetőségünk arra, hogy békés úton hozzájuthassunk az örökölt ingatlan értékéhez pénzben? Mostanában történtek olyan dolgok, amelyek alapján ez lenne a legideálisabb megoldás.

Kedves Ilona! A közös tulajdont meg lehet szüntetni, ennek korlátait kizárólag a felek megállapodási hajandósága és fizetési képessége határozza meg. Le kell ülni, mindenki mondja el, mit szeretne, mit tud és mit akar vállalni, és talán kialakul belőle egy olyan konstrukció, amely minden érintett fél részére kielégítő megoldást jelent. Ha nem tudnak ilyet kialakítani, akkor viszont az üzvegyi jog azt jelenti, hogy az azzzal érintett tulajdoni hányadot az özvegyi jogosult birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja, azaz ezzel kapcsolatban az önök, mint tulajdonosok lehetőségei, finoman fogalmazva is korlátozottak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Bettina 48774 számú kérdése
  • 2019-10-23

Üdvözlöm Ügyvéd Úr!
Lenne egy olyan kérdésem,hogy adott egy telek 2 házzal
4en vagyunk örökösök rajta a 2 nagynényjém és mi ketten a testvéremmel. Tavaly meghalt a nagypapám akié volt a ház. Azóta az egyik örökös ott lakik a házban a fiával, minket hármunkat be se engednek a házba. El szeretnénk adni a házat de aki ott lakik az nem egyezik bele. Mikor tudunk velük beszélni mindig azt mondják hogy miért nem tudunk várni arra hogy kifizessenek minket. De viszont semmi nem utal arra hogy igazából ki is szeretnének minket fizetni, mert csak hitegetnek minket. Mondtuk nekik hogy adjuk el a házat mindenki ki lesz fizetve. Ezt nem szeretnék mert azt mondták hogy nem tudnak hova menni. Esetleg lehet e arra esély hogy az egyik házat mi hárman eladjuk a másik megmarad nekik. Vagy valami lehetőségünk lenne e arra hogy ki legyünk fizetve vagy menjünk bíróságra az üggyel? Több mint 1 éve laknak ott semmit nem fizetnek nekünk,még a gázt is kikapcsolták azóta és még a gázórát is elvitték az illetékes emberek. Mit tanácsol tisztelt ügyvéd úr?!

Kedves Bettina!

Sajnos gyakori helyzet, hogy a közös tulajdon kialakulását követően - ami gyakran öröklés útján valósul meg - az egyik tulajdonos asználja az ingatlant, a másik pedig mind a használatból ki van zárva, mind eredménytelenül sürgeti a közös tulajdon megszüntetését.

Két út áll Önök előtt:

1. Tekintettel arra, hogy kizárólag Ő használja az Önök részét is, ennek a túlhasználatnak a pénzügyi kompenzációját kérhetik ún. többlethasználati díj jogcímén.

2. Kérhetik a közös tulajdon megszüntetését, ennek többféle módozata van, ezekről az ingatlan pontosabb ismeretében lehet részletesebben nyilatkozni, de az egészen biztosan elképzelhető mód, hogy a bennlakó megváltja az Önök tulajdoni hányadát - vagy akár fordítva - vagy árverés útján kerül értékesítésre az ingatlan, megszüntetve ezáltal a közös tulajdont.

A tulajdonostárs részéről az az érv, hogy nem tud hová menni, nem valós érv, megkapja az ingatlanhányadának az ellenértékét, abbólvehet másikat vagy bérlehet stb. Az, hogy az a pénz kevés lesz egy ugyanilyen ingatlan megvételére? Ez igaz, de ez még nem teszi jogszerűvé a jelenlegi használati viszonyokat.

A két megoldás akár párhuzamosan is megvalósulhat, ill. amennyiben peren kívül nem lehet megállapodni egyik kérdésben sem a bennlakó tulajdonostárssal, úgy mindkét megoldás bírósági úton is kikényszeríthető, ezekben a folyamatokban az Irodánk is tud segíteni Önöknek.



Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • János 48769 számú kérdése
  • 2019-10-22

Közös használatú telken van 3 építés alatt lévő ház sorban egymás mögött. Ha a közútról nézzük, akkor a telek bal oldalán van egy kapu, amin keresztül be lehet jutni a házakhoz és a másik hosszabb rész, ami az 1-es ház előtti kerítés rész.
Az lenne a kérdésem, hogy mi a szokás ilyenkor már ami a járda takarítást érinti (fűnyírás és ami leginkább érdekes télen a hóeltakarítás). Közös-e a felelősség vagy rátolják az 1-es házra, ami az utcafronton van?
Gondolom mindenki szeretne majd valami használati megosztást/társasházat. Ebben az esetben, ha ez megtörténne, hogyan lehetne közös felelősséggé tenni a járdán a hóeltakarítást?
A kapu előtti rész is érdekes. Ott feltételezhetően az útnak legalább szolgalmi joga lenne az áthaladóknak, de az is lehet, hogy közös maradna az egész út. Én vagyok az 1-es házban. Mire kell figyeljek, ha nem akarok rosszul járni? Azért érdekel, mert keveset lennék télen a házban.



Kedves János!
A közös használat alat mit értünk? Közös tulajdont? Akkor a fenntartás közös feladat és költség kérdése.
A közösen - vagyis mindenki által - használt részek és az utcafront is ebbe a körbe tartozik, egymás között kell kialakítaniuk a tisztítás, karbantartás rendszerét.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • ÁKOS 48760 számú kérdése
  • 2019-10-13

Tisztelt Ingatlan jog.hu!

A kérdés a következő lenne. Adott egy telek 3 tulajdonossal. Ebből kettő el szeretné adni, van rá vevő is. Lett irva egy előszerződés a leendő vevővel. Ki lett értesítve á 3. fél az elővásárlási joga miatt. Ő válaszolt, hogy szeretne élni á jogával és a meglévő feltételek mellett megvennié az ingatlant. Az lenne a kérdés, hogy ilyenkor van - e rá esély, hogy bármi módon eláljunk az előszerződéstől, ugy hogy azzal ne sértsük a többiek jogait. Tegyük fel azért szüntetnénk meg az előszerződést, mert találtunk másik vevőt aki többet fizetne. A megszüntetés közös megegyezéssel történne a vevő hajlandó rá. Köszönettel Ákos

Kedves Ákos! A facebook ingatlanjog csoportjában elég részletesen megválaszolásra került a kérdése, így itt már mellőzöm a válaszadást.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Máté 48759 számú kérdése
  • 2019-10-11

Üdvözlöm!

A földhivatal honlapjáról lekértem egy tulajdoni lapot mely szerint a tulajdoni hányad a következők szerint oszlik el:
A személy : 24/54
B személy : 20/54
C személy 4/54
D személy : 6/54
54/54 Összesen
A kérdésem, hogy ez az 54- én ez a teljes telekre vonatkozik? Ez a négy tulajdonosé a tulajdonjog 100%-a?
Vagy ha nem a maradék 46-od mért nem szerepel a tulajdon lapon?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Máté!

Az 54/54 is kiadja az egészet, az ugyanannyi, mint 100/100 vagy 1/1, ezért az egész telekre vonatkozik. Valószínűleg a múltban valamilyen tulajdoni hányad-eltolódás következett be, mondjuk valaki hozzáépített az épülethez valamennyit, azt a tulajdonostársak egymás között rendezték és ezért tolódtak el ilyen nem kerek számra a tulajdoni hányadok.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Niki 48754 számú kérdése
  • 2019-10-06

Tisztelt Ügyvédúr!
Árverezésen vettem ingatlant jó pár hónappal ezelőtt és többlethasználati díjat kértem a lakás másik tulajdonosától, nem is volt gond ezzel.Viszont most már szeretnék a párommal venni egy kislakást és külön nekem pénzem erre most nincsen.A páromnak van, de csak a fele részére.Két dologra gondoltam, az egyik,hogy felajánlom az általam árverésen vett lakás másik résztulajdonosának hogy vegye meg tőlem a részemet piaci áron.
Vagy ha ebbe nem egyezne bele mert mondjuk nincsen pénze rá, akkor felajánlhatom neki az ingatlan közös értékesítését szintén piaci áron?Ehhez nekem jogom van?Hogyan működik ez?
Köszönöm megtisztelő válaszát!

Kedves Niki!

Amit Ön szeretne, az a közös tulajdon megszüntetése. Ez megtörténhet megváltás - közismertebb nevén kivásárlás - de akár közös értékesítés útján is. Ezeket a megoldásokat akár közös megegyezéssel, akár peres úton is el lehet érni, nyilván érdemesebb az elsővel kezdeni.

Az ingatlanjog.hu honlap közös tulajdonról szóló archívum rovatában rengeteg kérdés - és válasz - foglalkozik ezzel a témával, javaslom, hogy keresse fel, és olvassa el azokat.

Ha olyan kérdés merül fel, amire nem talál választ vagy a lebonyolításban lehetünk a segítségére, akkor pedig az alább látható módok valamelyikén kereshet!

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Annamária 48742 számú kérdése
  • 2019-09-26

Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem segítsen.Az mbvk oldalán van egy panel lakás amelynek 50%-ra árverezés van elrendelve, de nyilván ez a folyamat csak az ingatlan felére vonatkozik így ugye nem beköltözhető állapotban van.Én nem is szeretnék beköltözni,ellenben befektetésnek venném meg az ingatlant. Ezen a lakáson nincsen senkinek sem haszonélvezete.

Két rövid kérdésem lenne: 1.- hogyha én tudnám megvenni az ingatlan 50%-át amire a végrehajtás vonatkozik,akkor kérhetek bérleti díjat az ingatlan másik 50%-os tulajdonosától és ha igen mekkora összeget? Hiszen az én 50%-os részemet is ő használja és nincsen rajta senkinek sem haszonélvezete.
2.- ha úgy veszek bármikor ilyen résztulajdont,hogy az egész ingatlanon van haszonélvezet akkor is kérhetek bérleti díjat és mennyit?

Köszönettel fogadom megtisztelő válaszát.

Kedves Annamária!
1. Igen, bár nem bérleti díjnak hívjuk, hanem ún. többlethasználati díjnak, de a lényege és a mértéke ugyanakkora. Az adott ingatlan piaci bérleti díjának az 50 %-ra jogosult azért, mert az ön részét is a másik tulajdonos használja. Ezt akár bírósági úton is ki tudja kényszeríteni, ill. ítélet birtokában végre is tudja hajtatni.
2. Nem, mivel a haszonélvező jogosult az ingatlant birtokolni és használni, azaz ezekben a jogokban még a tulajdonost is megelőzi. (Ezért szokás azt mondani - mellesleg tévesen - hogy a haszonélvezeti jog erősebb jog, mint a tulajdonjog.)
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tamás 48716 számú kérdése
  • 2019-08-30

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Tulajdoni jogom van egy ingatlanban és ezt szeretném értékesíteni.
Úgy tudom, megosztási megállapodás nélkül ez csak jóval alacsonyabb áron és nehezebben sikerülhet, de a tulajdonostársam sajnos nem akar se megállaponi se egyben értékesíteni az ingatlant.
A kérdésem az lenne, hogy jogi úton mekkora esély van arra, hogy nem több év múlva születik ítélet, ha bírósághoz fordulok, valamint hogy van-e bármi más módja hogy megoldjam ezt a helyzetet.
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

Kedves Tamás!

A közös tulajdon megszüntetése jelentené a végleges megoldást ebben a helyzetben. Ezt Önnek kell/lehet kezdeményezni, és - amennyiben peren kívül nem jutnak megállapodásra - akár bírósági úton is érvényt lehet neki szerezni.

Tapasztalatunk, hogy hasonló ügyekben a kezdeményezés és a per lehetőséének felvetése gyarkan megváltoztatja az adddig vonakodó tulajdonostárs gondolkodását, és nyitottabb lesz a megállapodásra, így mindenképpen érdemes elindítani ezt a folyamatot.

A közös tulajdon megszüntetése körében kérheti egyébként, hogy a tulajdonostárs váltsa magához (vásárolja meg) az Ön tulajdoni hányadát, vagy a közös értékesítést.

Egy per ritkán vesz igénybe rövid időt, nehéz is becsülni, főként, hogy egyelőre azt sem tudni, hogy melyik bíróság lenne az illetékes.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Magdi 48707 számú kérdése
  • 2019-08-22

Tisztelt ügyvéd úr!
Testvéremmel fele-fele arányban örököltük a házat 10 éve. Először is a tudtom nélkül lakókat költöztetett be, majd ezek a lakók egy Kft-t alapítottak, arról nemrég szereztem tudomást. Nemrég kaptam egy levelet, miszerint a testvéremnek 2,5 millió adóssága van, és az ő részét árverésre bocsájtották. A levélben az áll, hogy beköltözhetően 2 millió, lakottan,1600000. Testvéremről tíz éve nem tudok semmit, a levelei oda mennek a közös házunkba, de én erről sem tudtam, a napokban mentem el megnézni mi van a házzal, és akkor mondták a lakók, de ők nem vehetik át a leveleket, így vissza megy a feladónak. Azt sem tudom, hogy a testvérem tudja-e hogy árverésen van a része. Én szeretnék túladni a házon, mit lehet ilyenkor tenni? 10 éve én szerettem volna a közös tulajdont megszüntetni, de már akkor se találták, így az sem sikerült. Elvileg az ott lakók azt mondták, hogy megvennék a házat,, licitálnának, az én részemet meg megvennék. Ez lehetséges? Vagy olyat tényleg lehet csinálni, hogy az én részemet is felajánlom, hogy elárverezzék? Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Tóthné Ivánkó Magdolna!

A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet, a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.
A közös tulajdon megszüntetésének elsődleges és legcélszerűbb módja a tulajdonostársak megállapodásával történő megszüntetés.A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyik tulajdonostárs megvásárolja a másik tulajdonostárs hányadrészét, vagy pedig az érintettek a dolgot közösen értékesítik, és a vételárat felosztják egymás között. Az is előfordul, hogy ingatlanok esetén a felek a közös tulajdonú ingatlant fizikailag felosztják. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni - mert az egyikük a tulajdonközösség megszüntetését egyáltalán nem kívánja -, akkor a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, ez esetben a bíróság fogja meghatározni a megszüntetés módját is.Ha a közös tulajdon bírósági megszüntetésére kerül sor, akkor a megszüntetés elsődleges módja a dolog természetbeli(azaz fizikai) megosztása, amennyiben ez lehetséges. Ezzel egyenértékű megoldás, ha az egyik tulajdonostárs közös tulajdon hányadrészét a bíróság megfelelő ellenérték fejében a másik tulajdonostárs tulajdonába adja. Ehhez rendszerint a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése is szükséges. Ha a közös tulajdon a fenti módokon nem szüntethető meg, akkor a bíróság a dolog értékesítését rendeli el. Ez lényegében – a felek megegyezése hiányában – árverésen való értékesítést jelenti, és a befolyó vételárat kell felosztani a tulajdonostársak között.
Közös tulajdonú ingatlan esetén az is megoldást jelenthet, ha a bíróság az ingatlant társasházzá alakítja, amennyiben az ingatlan megfelel a társasház alapítás jogszabályi feltételeinek.


Tisztelettel
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd
3530 Miskolc, Rákóczi F. u. 14. 1/5.
iroda@jtkiroda.hu

Közösségi oldal:


  • Viktória 48697 számú kérdése
  • 2019-08-12

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ingatlan szeretnék vásárolni az ingatlan két helyrajzi számon van.
Az egyiknél az eladó mellett a magyar állam a tulajdonos mivel az a rész egy apácáé volt aki elhúnyt és nem volt örököse.
Kérdésem a következő:
- Megtudom így venni az ingatlant.
Amennyiben igen akkor a magyar álllam mint társtulajdonos marad?
Köszönöm: Viktória

Tisztelt Viktória!

Igen, megvásárolható az ingatlan így, de tudjon róla, hogy a Magyar Államnak, mint tulajdonostársnak elővásárlási joga lesz, de ha nem él az elővásárlási jogával, akkor is tulajdonos marad a Magyar Állam.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Anikó 48691 számú kérdése
  • 2019-08-06

Tisztelt Ügyvednő!
Arról szeretnék információt kapni, hogy van egy ingatlan, amelynél én 1/4,testvérem 1/4 és édesapám 1/2 rész tulajdonos, ill. Neki az egész ingatlanon özvegyi joga van. Sajnos 8 éve sujos beteg, kizáró gondnokság alatt áll, én vagyok a gondnoka. Sok időt kórházban töltött, voltam vele 2 évig ápolásin otthon, de 4 éve kb. az állapota rosszabbodott és állandó felügyelet szükséges mellé. Szociális otthonban helyeztem el. Lassan 2 éve megromlott a testvéremmel a viszonyunk...Olyan szinten elmérgesedett, hogy azóta nem is beszélünk. El kellett költözöm a közös ingatlanból. Szerettem volna értékesíteni, de ő semmihez nem járul hozzá. Se engem, se édesapámat nem fizette ki. Azóta a tartózkodási helyét megváltoztatta, de benne lakik. /ő is az élet társa, közös gyerek, sőt azon kívül már a élet társ öccse és a testvérem előző kapcsolatból született fia/közülük senkinek sem szól oda a lakcím kártyája. Ill. a testvérem ott üzemeltet 1 vállalkozást, amihez szintén nem járultam hozzá, és a mai napig kint van az utcán a tábla is, amin hirdeti magát.
Tegnap voltam a gyámhivatalba, hogy el mondjam mi folyik az ingatlanban... És kb. azt a választ kaptam, hogy őket nem érdekli,forduljak ügyvédhez. Itt Szeghalmon próbálkoztam, de senki nem vállalja.
Ezért szeretném az Ön segítségét kérni, hogy milyen lehetőségeim vannak.
Köszönöm

Tisztelt Cím!

A megoldás egyrészt a közös tulajdon megszüntetése, de egyszerűbb, költségben kevesebb, bár nem gyorsabb az ingatlan kiürítése.

Mind a kettő peres eljárás lenne, mivel gondolom, felszólító levél alapján nem lenne eredmény. Ennek ellenére a felszólító levelet a per előtt el szoktuk küldeni, és így biztossá válik, hogy nem kerülhető el a per.

A per hosszú, lassan indul,kb. 3-4 hónapig nem sok esemény van benne, de utána sokat variálni, húzni, nem lehet.

Tehát lehetőség az, hogy az apja nevében, az ő haszonélvezete alapján Ön kéri az ingatlan kiürítését.

A másik lehetőség a bírói árverés alapján a közös értékesítés elrendelése a bíróság által. Ez a nehézkesebb, és szerintem nem lenne sok haszna.

Inkább kérje az ingatlan kiürítését, és ha nem nagy értékű a testvére 1/4-ed része, ami értékét csökkenti a haszonélvezet, amíg az apjuk él, kifizetheti a testvérét a bíróság által meghatározott áron. Persze, az árat először Önnek kell kereseti kérelemként meghatározni. Ezt követően Ön egyedül értékesítheti a kiürített ingatlant, amely egyedül az Öné.

Az eljárás, a per, és a per után az esetleges végrehajtás nem gyors, de ez az ÖN lehetősége, ha a felszólítás nem eredményes.

A cég székhely miatt Ön a cégbíróságnál (5700 Gyula, Kossuth tér 9) előtt kezdeményezhet eljárást, ami költséggel jár, tehát szerintem csak tegyen egy bejelentést, és ne kérjen eljárást, aztán csinál a cégbíróság, amit jónak lát.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Ildikó 48677 számú kérdése
  • 2019-07-16

Üdvözlöm,az a gondom,hogy apukám után örököltünk egy házat még 23 évvel ezelőtt hárman vagyunk a félházra örökösök,én az öcsém meg a féltestvérem.A féltestvérem anyukájának haszonélvezete volt az egész házra,a fele meg az ő tulajdona,idén januárba meghalt a féltestvérem édesanyja.Szeretném megtudni hogy érvényesíthetem a jogaimat,mert a féltestvérem hallani se akar arról ,hogy kifizessen,se a ház eladásáról,a ház mindössze 28 nm-es tehát természetbe se lehet megosztani,a kérdésem milyen jogi segítséget kérhetnék hogy valami módon megkapjam a nekem járó örökségemet.Megtisztelő válaszát előre is megköszönöm.

Kedves Ildikó!
Javaslom, hogy az ingatlanjog.hu honlap közös tulajdonról szóló archívum rovatában olvassa el az ebben a témában írt korábbi kérdéseket és válaszokat.

Nagyszámú tájékoztatást fog találni, Ön is ezen a vonalon indulhat el.

A lényeg pedig, hogy a féltestvér vonakodása ellenére a közös tulajdon megszüntetése kezdeményezhető és akár peres úton is kikényszeríthető.

Amennyiben további kérdések merülnek fel, úgy Irodánkat az alábbi módok valamelyikén érheti el:

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tímea 48668 számú kérdése
  • 2019-07-07

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az édesanyámmal osztatlan közös tulajdonú házunk van, amit 70/30 százalékos arányban vásároltunk meg, az ingatlanhoz tartozó üzlethelyiséggel együtt. Az a kérdésem, hogy jogos e az ő részéről, hogy kisajátította az ingatlan bejáratát, zárat cserélt a kapun, így én csak a hátsó kocsibejárón át tudok közlekedni, valamint kisajátította az üzlethelységet is, amit lakattal lezárt.
A másik probléma, hogy egy szobát az ő részéből évekkel ezelőtt átengedett a lányomnak, így én oda felípétettem egy cserépkályhát, ami az én kéményemre csatlakozik, és a kémény tisztítónyílása is ebben a szobában lett kialakítva. Most azonban visszaköveteli ezt a szobát is.
Jogi segítségre lenne szükségem, mert úgy érzem mindez jogtalan, és nem tzdom hogyan védhetném meg magam és a lányomat. Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Tímea!
Semmi nem jogos, amit egyik vagy másik tulajdonos a birtoklás és/vagy használat körében tesz a másik ellenében, tekintve, hogy a közös tulajdonosok ezen jogukkal közösen jogosultak élni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: