Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A kérdésem a következő lenne: Vásároltunk 2 éve egy 1. emeleti társasházi lakást, maga a társasház 2 emeletes. A nappalink egy része felett a felső szomszéd terasza van. Amikor esik az eső a mi lakásunk mennyezete és oldalfala az erkély vonalában átázik, 10-20cm szélességben 4-5m hosszan vizes a fal, ami később bepenészedik. A társasház közös képviselője szerint a felső terasz a fenti szomszéd tulajdona, a fenti szomszéd szerint a lakásunk födémje, ami az ő terasza az a társasház szerkezeti eleme. Kérdésem az lenne, kinek kell állnia a beázás megszüntetéséhez szükséges teraszburkolatok alatti vízszigetelés javítását, illetve az újraburkolást? Illetve akitől vettük a lakást az adásvételi szerződésben lenyilatkozta, hogy a lakás rejtett hibájáról nem tud, de a felső szomszéd szerint amikor még ő volt a tulajdonosa a lakásnak, több alkalommal kereste a beázás okát. Elő lehet venni, vagy mit lehet tenni 2 év távlatában rejtett hibás lakás értékesítéséért?

Köszönöm a segítségét:

József

Üdvözlöm tisztelt ügyvéd úr. Kb 10 éve vettem Kecskeméten egy közös zárt udvaros részen egy kicsi mellék épület jellegű 37 m2 lakást 335/1000 eszmei hányaddal. A lakás külön álló épület az udvar sarkában helyezkedik el . Az óta fizetem rendesen a közös költséget. Az idén esedékessé válik a különálló , külső utcafrontos épület tető szerkezetének a felújítása 15 millió forint összegben . 11 lakó van ebből 7 a nagy házban 4 a melléképületekben . Köteles vagyok-e én is részarányosan belefizetni a tetőfelújításba . Ugyan is én minden felújítási munkálatos saját erőből végeztem el a lakásomon a 10 év alatt . Ha fizetnem kell akkor mennyit ? És ha nem tudom kifizetni közben el adhatom e a lakást,mert gondolom különben ráterhelik a lakásomra az összeget .--Sajnos a válasz sürgős lenne . Előre is köszönöm tisztelettel F Sándor

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

10 lakásból álló Társasházunk nemrégiben azzal szembesült, hogy több millió forintos felújításra lenne szükség a pinceszinten a ház statikai állagának megóvása érdekében. Önkormányzati támogatás mellett is csak nagy összegű hitelfelvétellel tudnánk véglegesen megoldani a problémát. A bank azonban nem ad hitelt Épületünkre, mivel telekkönyvileg egy helyrajzi számon vagyunk egy másik épülettel (40 lakásos társasház). Az alapító okiratunk szerint a két épület együtt alkot egy társasházat (a két épület különböző időpontokban épült, zártsorú építési móddal), de évek óta külön gazdálkodunk (külön bankszámla, külön közös képviselő).
Az osztatlan közös tulajdonú épületeknél ilyen esetekben használati megosztási szerződést írnak, amit általában a bankok elfogadnak. Több épületből álló társasház esetében van ilyen, illetve hasonló (költségkímélő) jogi lehetőség?
A társasházi törvény 8.§(2) bekezdése alapján lehetősége lenne Társasházunknak a bíróságtól kérni önálló társasház alapítását, mivel a telek, amin az épületek állnak osztható. (Ezzel a lehetőséggel viszont csak végső esetben élnénk költségessége miatt.) A két épületet jelenleg is egy kerítés választja el, így minkét épület saját udvarral rendelkezik, megosztás esetén is ezt az állapotot szeretnénk fenntartani. A probléma az, hogy ebben az esetben a másik épület (tulajdoni hányadokhoz viszonyítva) többlet földterülethez jutna. A kérdés ez esetben az, hogy a bíróságtól lehet-e egyúttal azt is kérni, hogy az új társasház alapításával egyidejűleg pénzbeli kompenzációra kötelezze a másik épületet?
Köszönettel,
Rita

Üdvözlöm!
Van egy kis lakásunk egy 4 lakásos társasházban, ahol beépítettük a tetőteret. A lakóktól megkaptuk a hozzájárulást írásban, van használatbavételi engedélyünk is, de a megnövekedett négyzetméter adatot nem tudjuk átiratni a tulajdoni lapon, mivel az egyik szomszéd megakadályozza a társasházi alapító okirat módosítását. Egyszerűen nem hajlandó megadni a szükséges adatait. Ügyvéd által küldött levélben is kértük, azt fel sem veszi a postán. 4 hónapja elakadtunk miatta, hiába minden egyezkedés.
Közben nem merjük meghírdetni a lakást, pedig szeretnénk még az ingatlan árak zuhanás előtt eladni,a stagnálásba már így is belecsúsztunk. Mit tehetünk?
Létezik hivatal, aki kötelezheti az adatai megadására?
Köszönöm szépen a segítséget előre is : Gabriella.

Panel lakás falvágása felől érdeklődnék. Augusztusban szóltunk a közös képviselőnek hogy szeretnénk kivágatni egy válaszfalat. Azt mondta hogy rendben de közgyűlést kell összehívni illetve statikus engedély szükséges. Az engedélyt beszereztük de a közgyűlést nem hívta össze így mi a mai napon kivágattuk a falat, mert jövő héten jönnek a vizet illetve utána a villanyszerelést csinálni és addigra ennek meg kellett lennie. Becsengetett a gondnok majd bement a lakásba hogy ezt közgyűlés nélkül nem lehet stb hiába mondták az ott dolgozó emberek hogy ezt nem kéne. Az lenne a kérdésem hogy lehet ebből bajunk feljelenthetnek, perelhetnek? A falvágósok azt mondták törvényileg a válaszfalak a mieink semmiféle közgyűlés hivatalosan nem kellene. Ennek ellenére mi a szakvéleményt beszereztük és sokszor kértük hogy legyen meg a közgyűlés. Válaszát előre is köszönöm!

Adott egy kis szövetkezeti lakótelep, amelynek házai és lakásai az Otthon melege pályázat keretében szigetelve lettek és ablakcserék történtek. A szerződéses összeget úgy írtuk alá lakásonként, hogy egy része az állami támogatás, egy részt a lakástulajdonos vállal, egy részét pedig a szövetkezet adja hozzá a tartalék tőkéből. Lehetett választani egy összegben vagy 5 vagy 10 éven át havonkénti részletekben fizetni. Aztán úgy alakult, hogy a munkálatokat végző vállalkozó rengeteg csúszással, hibával, pazarlással végezte el a munkát. A műszaki elenőr többször szedette le a falakról a szigetelést, stb. Mi lakók akkor reklamáltunk, állandóan nekünk kellett a műszaki ellenőrrel együtt kűzdeni azért, hogy valamennyire elfogadhatóan végezzék el a munkát, mert nagyon durva hibák voltak. Egyébként a vállalt 2 hónap helyett a mi házunk például több mint egy évig volt felállványozva. Az akkori elnök nem akart kötbért kérni a vállalkozótól, egyáltalán nem a lakók érdekét nézte, gúnyolódott rajtunk a vállalkozóval együtt és úgy beszéltek velünk, mintha tőlük kaptuk volna ajándékba, ingyen az egészet. Ráadásul, mint utólag kiderült, még valamiféle pótmunkára is szerződött a vállalkozóval. Ezt a szerződést már velünk lakókkal nem iratták alá, és fogalmunk sincs róla, mit takarhat, mivel még a kötelező munkát sem végezték el maradéktalanul. Majdnem minden lakónak még külön szakembert kellett fogadnia, hogy a hiányosságokat elvégeztesse, pedig a szerződésben állítólag benne volt a helyreállítás. Aztán az is kiderült, hogy a banknak sem fizette rendszeresen a részleteket az elnök, az a szövetkezeti pénz eltűnt, ami a szövetkezeti hozzájárulást adta volna, amivel együtt aláírtuk a szerződést, tehát most ennyivel többet kellene fizetnünk a szerződésben általunk aláírt összeg felett. Például én úgy írtam alá, hogy 5 éven át fizetek havi 9800 Forintot, ebből most az lett, hogy az általam aláírt összeg helyett most már egy évig havonta 38 ezer forintot kell fizetnem és még az sem biztos, hogy ez elég lesz, mert kérdezni sem lehet. Az új elnök azt mondja, hogy majd akkor pereljük be majd ESETLEG! az előző elnököt, ha már befizettük a hiányzó összeget, meg még bizonyítékok kellenek, majd akkor összehív egy közgyűlést és megbeszéljük. Nekem ez furcsa, mert azért, ha eltűnik a szövetkezet pénze, az miért olyan nehezen bizonyítható, sőt az is, hogy az aláírásunk nélkül szerződött a szigetelést végző céggel még pótmunkára is, amikor az első naptól kezdve látszott, hogy nem képesek elfogadható munkát végezni. Sajnos a lakók többsége, bár van zúgolódás, már beletörődött, hogy kifizesse az összeget, sőt vannak, akik azt mondják, örüljünk, hogy valaki elvállalta a vezetést a kusza ügy után. A mostani elnöktől sem nagyon lehet semmit kérdezni, mert agresszívan, támadóan válaszol.
Egyáltalán lehet-e valamit tenni esetleg egyénileg vagy tényleg büntetlenül megteheti egy szövetkezeti elnök, hogy lelép több tízmillió forinttal?
Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A helyzet a következő: adott egy nagy társasházi lakás, amelyet szeretnénk kettéválasztani, hogy értékesíthető legyen az egyik fele.

1. Olvastam, hogy a társasház döntésén múlik, lehetséges-e két albetétre osztani. Tegyük fel, hogy valamiért ez nem sikerül. Megoldás lehet az, hogy - akár a lakás alapterületének terhére - kialakítunk egy kis előteret, mindkét lakásrészt különbejáratúvá téve, majd miután fizikailag így kettéválasztottuk a lakást, használati megosztási szerződéssel rendezzük a jogi helyzetét? Ha igen, megoldható a közművek külön leválasztása vagy a közös költség fizetésének kérdése? Milyen módokon rendezhető például a társasházi közgyűlésen való részvétel joga?

2. Elképzelhető, hogy nem 40+40 négyzetméteres, hanem egyéb felállásban kerül felosztásra a lakás. Ez esetben (ha sikerül a külön albetétesítés), van valamiféle előírt minimum terület a kisebbik lakás részére?

3. Elképzelhető, hogy jobb taktika a társasházzal szemben, hogy előbb az ember elvégzi a két lakás fizikai leválasztását, és utána kéri a külön albetétesítést?

Válaszát előre is köszönöm!

Zoltán

T. Ügyvéd Úr!

12 lakásos társasház teremgarázsában 22 gépkocsibeálló lett kialakítva, osztatlan közös tulajdonban,
rögzítve az egyes beállóhelyek kizárólagos használati jogával.
Egy eddig nem használt 6-8 állásos helyet megvásároltak az én beállóhelyem mellett.
A vásárló a saját területén belül cölöpöket fúrt fel, ezzel gátolva azt, hogy én beállás után
a gépjárművem jobboldali ajtaját normálisan ki tudjam nyitni, illetve az utas is csak a beállás előtt tudja a gépjárművet elhagyni.

Kérdésem, hogy meg lehet-e szüntetni ezt a lehetetlen helyzetet, és hogyan.

köszönöm a mielőbbi választ.

üdvözlettel: László

Társasház osztatlan közös tulajdonú udvarán 4 gkbeálló (betonozott alap, faszerkezet, oldalfalak nélkül) került kialakításra tulajdonosok által, egy földhivatalhoz be nem jegyzett, az alapító okirat részét nem képező térkép alapján, amelyen az első generációs lakók felosztották a területet.
Az egyik lakó, szintén szeretett volna fedett részt az autójának, telek adottságaiból adódóan a lakásához tartozó telekrészen egy félereszt alakított ki, melyet a szomszéd telek kerítésétől távolabb, fém lábakra rögzített ( oldalfala nincs)
Azok a lakók felháborodtak, akiknek szintén fedett beállójuk van, problémájuk, hogy nem kért tőlünk engedélyt.
A féleresz nem korlátozza az udvaron való közlekedést, így nem értem a felháborodásukat.
Lakógyűlésen támadják, a közös képviselőt megbízták,hogy kérje számon a lakót.
Kérdésem a következő: jogsértő-e ez a fajta diszkrimináció? Mely jogszabály írja elő, hogy a félereszhez a lakóktól engedélyt kellene kérnie?
A társasház udvarára nem tud tűzoltó autó behajtani (a kapubejárón nem fér be) tűzcsap az udvarban nincs, a 4 faszerkezetű beálló tűzveszélyes, megépítésükhöz nem kellett volna hatósági engedély ( kb.80 cm-re a lakóépület mellé épültek zárt láncban)?
Válaszukat köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A közös képviselőnk az elszámolásról és a költségvetésről szóló közgyűlést írásbani szavaztatással akarja megtartani, és mindezt teszi a jegyző tanácsára. Érdeklődnék, hogy ezt, melyik törvény engedi számára? Sem elszámoltatni, sem számonkérni nem lehet ilyennél, sem választási lehetőség nem adott egy idei évre tervezett munka kivitelezőjéről. Azt kell elfogadni, akár az elköltöttnél, akár az idei évre tervezettnél, amit egy vállalkozó előír a megbízói számára. Horribilis emelést is betervezett magának erre az évre! Szerintem, ez törvénytelen, mert így azt csinálhat a pénzünkkel, amit csak akar! Nem lesz eredményes, így addig húzhatja, míg világ a világ?
Kérem, segítsen nekem a válaszában, hogy mi tévők lehetünk, hova és kihez fordulhatnánk, hogy ez meg ne történhessen. Többeket hazudozással megtérített maga felé, akik a gyűléseken provokálásokba kezdenek, és eldurvulnak az emberek egymással, mert ez az érdeke a képviselőnek.

Válaszát előre köszönöm.

Tisztelettel: Mária

A lakoparkban az erkélyemtől 5 6 méterre a ház kertjében van egy olyan fa.amely mivel a harmadikon lakom a teljes lombkoronåjával eltakarja az erkélyemet. A közgyűlésen a lakok leszavazták a fa kivágását. Mit tehetek hogy a fa ágai ne vegyenek el minden fényt a lakásban?már egyszer volt gallyazva, de nem tudom lehet- e egyoldalról csak. Ki fizeti a felmérőt? Egyáltalán mit tehetek?
Köszönöm válaszukat

Tisztelt Cím!
Újépítésű társasházban vásároltunk lakást az építtetőtöl aki értesítés és a többi tulajdonos jóváhagyása nélkül a közös udvart kizárolagos használatra odaadta egy a házban több ingatrlant is megvásárló befektetőnek, így a többi tulajdonos nem használhatja a közös tuljdont/udvart.
Kérdésem, hogy ezt önkényesen megtehette-e? Van-e valami jogorvolati lehetőség?
A másik kérdésem, hogy az építtető kiválasztott és szerződést kötött egy társasház kezelő céggel akik jócskán a piaci ár fölött teszik dolgukat a fent említett befektetői társaság kedvére. Van-e rá mód, hogy a megkötött szerződést ezzel a társasággal felbontsuk?
A harmadik probléma, hogy a fent említett befektetői társaság a saját és a kizárólagos használatban lévő társasházi udvaron és garázsban a sáját kénye és kedve szerinti átalakításokat akar elvégeztetni az összes tulajdonos terhére/kültségére. Mivel kb 40% -os tulajdoni hányaddal rendelkeznek ezért a közgyűlésen meg is szavazták a társasház kezelő aszisztálásával.
Ebben az esetben lehet-e valamilyen jogorvoslattal élni, esetleg feljelentést tenni ellenük?
várom válaszuk
üdvözlettel
Béla

Tisztelt Dr. Menczel-Kiss Gergely,

Egy többlakásos társasház földszinti lakását vásároltuk meg. A lakással együtt az egész társasház felett lévő padlásteret is megvásároltuk mivel az már az előző tulajdonos tulajdonába volt és a lakással együtt adta el. A padlástér két részből áll egy kissebb 50m2 és egy nagyobb 180m2-s részből. A két padlástérnek kettő kölönböző helyrajzi száma van.
Be szeretnénk építeni a padlást, 3-4 lakást szeretnénk kialakítani.
A kérdésem az lenne, hogy a társasház megakadályozhatja e a padlástér beépítését, lakások kialakítását?

Válaszát előre is köszönöm,
Tisztelettel,
Tibor

Lakásszövetkezetből szeretnénk kiválni. Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Lépcsőházanként 14 lakás. Ha jól adtuk össze (tulajdoni lap betekintés után), akkor 96 tulajdonossal. A kiválással kapcsolatban a lakásszövetkezeti törvény értelmezésében kérnénk segítségét:

"Kiválás a lakásszövetkezetből
50. § * (1) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai - amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen válhatnak ki."


1. Mit jelent pontosan a műszakilag elkülönült? Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Kiváláskor előfordulhat, hogy bár összeségében meg lenne 2/3-ad a kiváláshoz, viszont társasházzá alakuláshoz az alapító okiratot mindenkinek el kell fogadni. Ekkor lehet B terv, hogy ha lehet külön lépcsőház(ak) válnának ki, attól függően melyikbe írnák alá 100%-osan az alapító okiratot. Persze olvastuk a lakásszövetkezetté alakuláshoz elég lenne 2/3-ad az alapszabály elfogadásához, de beszéltünk már társasházkezelővel, ebbe az irányba haladnánk.

2. Mivel vannak közös költséggel tartozók a lakásszövetkezet felé. S ugye ez akadálya még a kiválásnak, hogy lehet ez megoldani, ha ezen tulajdonosok a kiváláskor nem tudják kifizetni a hátralékukat? Vállalhatja-e a közösség (kilépéskori szavazáskor), hogy majd a lakás szövetkezet vonja majd le a vagyon megosztásakor egy-egy lakó fennálló tartozását? Vagy mi erre szabályos megoldás?

3. Haszonélvező vagy családtag részére írt általános meghatalmazás a tulajdonostól az ügyeinek intézésre, megfelelő-e egy kiválási szavazásnál?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Amennyiben bizonyítani tudom, hogy szövetkezetünk elnöke nem csak az éves beszámoló közgyűlésre, hanem az utolsó, évközi rendkívüli közgyűlésre is meghívta szövetkezetünk nem tag tulajdonosait (és a közülük megjelentek még szavaztak is majdnem minden napirendi pontban), akkor jogosan támadható meg a teljes közgyűlés bíróság előtt? Úgy vélem, hogy ez súlyos jogsértés.
És ha igen, akkor a közgyűlés jogszerűtlen összehívása kimeríti a tisztségviselők kötelességeik megszegésének fogalmát, és így a közgyűlés a feltételesen megnyert peres eljárás után a tisztségviselővel szembeni kártérítési igényét (a peres eljárás költségét) jogosan érvényesítheti bíróság előtt? Vagy ezért a közgyűlés felelős? Ki a felelős, ha az elnök rosszul tájékoztatja a lakástulajdonosokat arról, hogy kik szavazhatnak a közgyűlésen, a jogsértés ellen felszólalókat pedig személyeskedő hangnemével lehetetleníti el a tájékozatlan lakók előtt?
Illetve tisztségviselő választásnál kötelező a megüresedett posztot meghirdetni a tagok között, kötelező jelölő bizottságot felállítani, vagy elegendő a (vezetőség által kiválasztott) jelölteket a közgyűlésen bemutatni? Előírja valamilyen törvény a jelölő bizottság választását, vagy azt kihagyhatja egy belső szabályzat?
Önök vállalnak ilyen ügyet, ügyeket (közgyűlés megtámadása, kártérítési igény érvényesítése)?
Még nem telt el a 60 napos perindítási határidő, de tisztelettel várom mihamarabbi válaszát!