Hozzászólások

  • Zoltán 48726 számú kérdése
  • 2019-09-12

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A helyzet a következő: adott egy nagy társasházi lakás, amelyet szeretnénk kettéválasztani, hogy értékesíthető legyen az egyik fele.

1. Olvastam, hogy a társasház döntésén múlik, lehetséges-e két albetétre osztani. Tegyük fel, hogy valamiért ez nem sikerül. Megoldás lehet az, hogy - akár a lakás alapterületének terhére - kialakítunk egy kis előteret, mindkét lakásrészt különbejáratúvá téve, majd miután fizikailag így kettéválasztottuk a lakást, használati megosztási szerződéssel rendezzük a jogi helyzetét? Ha igen, megoldható a közművek külön leválasztása vagy a közös költség fizetésének kérdése? Milyen módokon rendezhető például a társasházi közgyűlésen való részvétel joga?

2. Elképzelhető, hogy nem 40+40 négyzetméteres, hanem egyéb felállásban kerül felosztásra a lakás. Ez esetben (ha sikerül a külön albetétesítés), van valamiféle előírt minimum terület a kisebbik lakás részére?

3. Elképzelhető, hogy jobb taktika a társasházzal szemben, hogy előbb az ember elvégzi a két lakás fizikai leválasztását, és utána kéri a külön albetétesítést?

Válaszát előre is köszönöm!

Zoltán

Kedves Zoltán!
1. Elvileg elképzelhető egy ilyen megoldás, bár ez is felvet építéshatósági, közüzemi szolgáltatói kérdéseket és megoldandó feladatokat.

2. Lakás minősítést kell kapnia az építési hatóságtól, amibe belefér, hogy ne két 40 m2-es lakás kerüljön kialakításra.

3. Ez társasházanként változik, ha nem zárkóznak el a módosítástól - hiszen a saját laásukra ez semminemű vűltozást nem jelent - akkor máris el lehet kezdeni a TH-módosítási folyamatot.



Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • László 48673 számú kérdése
  • 2019-07-11

T. Ügyvéd Úr!

12 lakásos társasház teremgarázsában 22 gépkocsibeálló lett kialakítva, osztatlan közös tulajdonban,
rögzítve az egyes beállóhelyek kizárólagos használati jogával.
Egy eddig nem használt 6-8 állásos helyet megvásároltak az én beállóhelyem mellett.
A vásárló a saját területén belül cölöpöket fúrt fel, ezzel gátolva azt, hogy én beállás után
a gépjárművem jobboldali ajtaját normálisan ki tudjam nyitni, illetve az utas is csak a beállás előtt tudja a gépjárművet elhagyni.

Kérdésem, hogy meg lehet-e szüntetni ezt a lehetetlen helyzetet, és hogyan.

köszönöm a mielőbbi választ.

üdvözlettel: László

Kedves László!
Első körben ez társasházi kérdés, azaz a TH-n belül kellene megoldást keresni, amely akár egy közgyűlési határozatot is jelenthet a visszaállítás irányába. Amennyiben ez nem működik vagy nem vezet eredményre, úgy a jegyző előtti birtokvédelem - hiszen nem tudja a korábbihoz hasonlóan használni a saját tulajdoni hányadát - feltételei is megállnak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Agnes 48672 számú kérdése
  • 2019-07-10

Társasház osztatlan közös tulajdonú udvarán 4 gkbeálló (betonozott alap, faszerkezet, oldalfalak nélkül) került kialakításra tulajdonosok által, egy földhivatalhoz be nem jegyzett, az alapító okirat részét nem képező térkép alapján, amelyen az első generációs lakók felosztották a területet.
Az egyik lakó, szintén szeretett volna fedett részt az autójának, telek adottságaiból adódóan a lakásához tartozó telekrészen egy félereszt alakított ki, melyet a szomszéd telek kerítésétől távolabb, fém lábakra rögzített ( oldalfala nincs)
Azok a lakók felháborodtak, akiknek szintén fedett beállójuk van, problémájuk, hogy nem kért tőlünk engedélyt.
A féleresz nem korlátozza az udvaron való közlekedést, így nem értem a felháborodásukat.
Lakógyűlésen támadják, a közös képviselőt megbízták,hogy kérje számon a lakót.
Kérdésem a következő: jogsértő-e ez a fajta diszkrimináció? Mely jogszabály írja elő, hogy a félereszhez a lakóktól engedélyt kellene kérnie?
A társasház udvarára nem tud tűzoltó autó behajtani (a kapubejárón nem fér be) tűzcsap az udvarban nincs, a 4 faszerkezetű beálló tűzveszélyes, megépítésükhöz nem kellett volna hatósági engedély ( kb.80 cm-re a lakóépület mellé épültek zárt láncban)?
Válaszukat köszönöm.

Kedves Ágnes! A korábbi társasházi iratok - alapító okirat, szmsz - kellene ismerni ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a korábbi beálló jogosultaknak milyen jogai és kötelezettségeik vannak, ill. milyen lehetőségei vannak a "hősünknek". Nagy kérdés, hogy a féleresszel érintett ingatlanrész kizárólagos használatú-e vagy sem, ill. ha igen, akkor is kérdés, hogy a féleresz ebbe a kiz. használatba "belefér-e" vagy sem.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mária 48657 számú kérdése
  • 2019-06-17

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A közös képviselőnk az elszámolásról és a költségvetésről szóló közgyűlést írásbani szavaztatással akarja megtartani, és mindezt teszi a jegyző tanácsára. Érdeklődnék, hogy ezt, melyik törvény engedi számára? Sem elszámoltatni, sem számonkérni nem lehet ilyennél, sem választási lehetőség nem adott egy idei évre tervezett munka kivitelezőjéről. Azt kell elfogadni, akár az elköltöttnél, akár az idei évre tervezettnél, amit egy vállalkozó előír a megbízói számára. Horribilis emelést is betervezett magának erre az évre! Szerintem, ez törvénytelen, mert így azt csinálhat a pénzünkkel, amit csak akar! Nem lesz eredményes, így addig húzhatja, míg világ a világ?
Kérem, segítsen nekem a válaszában, hogy mi tévők lehetünk, hova és kihez fordulhatnánk, hogy ez meg ne történhessen. Többeket hazudozással megtérített maga felé, akik a gyűléseken provokálásokba kezdenek, és eldurvulnak az emberek egymással, mert ez az érdeke a képviselőnek.

Válaszát előre köszönöm.

Tisztelettel: Mária

Kedves Mária!
Az alapító okirat és/vagy az szmsz rendelkezhet az írásos szavazás lehetőségéről és szabályairól. Ha ilyen szabályok megtalálhatóak a nevezett iratokban, akkor nem látom akadályát.
A közös képviselő visszahívását lehet kezdeményezni szintén a társasházi okiratokban meghatározott módon és feltételek szerint.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Melinda 48634 számú kérdése
  • 2019-05-12

A lakoparkban az erkélyemtől 5 6 méterre a ház kertjében van egy olyan fa.amely mivel a harmadikon lakom a teljes lombkoronåjával eltakarja az erkélyemet. A közgyűlésen a lakok leszavazták a fa kivágását. Mit tehetek hogy a fa ágai ne vegyenek el minden fényt a lakásban?már egyszer volt gallyazva, de nem tudom lehet- e egyoldalról csak. Ki fizeti a felmérőt? Egyáltalán mit tehetek?
Köszönöm válaszukat

Kedves Melinda!

Egyik lehetőség a társasház vonatkozó közgyűlési határozatának a megtámadása bíróság előtt. A másik - és ebben tudok kevesebb segítséget nyújtani - hogy a fa ritkítását és/vagy metszését úgy elvégezni, hogy ne zavarja Önt. A kivágás feltehetően egyébként úgy lenne keresztülvihető, hogy vállalnia kellene,hogy újabb fát vagy fákat telepít a kivágott helyébe.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Jani 48624 számú kérdése
  • 2019-05-02

Tisztelt Cím!
Újépítésű társasházban vásároltunk lakást az építtetőtöl aki értesítés és a többi tulajdonos jóváhagyása nélkül a közös udvart kizárolagos használatra odaadta egy a házban több ingatrlant is megvásárló befektetőnek, így a többi tulajdonos nem használhatja a közös tuljdont/udvart.
Kérdésem, hogy ezt önkényesen megtehette-e? Van-e valami jogorvolati lehetőség?
A másik kérdésem, hogy az építtető kiválasztott és szerződést kötött egy társasház kezelő céggel akik jócskán a piaci ár fölött teszik dolgukat a fent említett befektetői társaság kedvére. Van-e rá mód, hogy a megkötött szerződést ezzel a társasággal felbontsuk?
A harmadik probléma, hogy a fent említett befektetői társaság a saját és a kizárólagos használatban lévő társasházi udvaron és garázsban a sáját kénye és kedve szerinti átalakításokat akar elvégeztetni az összes tulajdonos terhére/kültségére. Mivel kb 40% -os tulajdoni hányaddal rendelkeznek ezért a közgyűlésen meg is szavazták a társasház kezelő aszisztálásával.
Ebben az esetben lehet-e valamilyen jogorvoslattal élni, esetleg feljelentést tenni ellenük?
várom válaszuk
üdvözlettel
Béla

Kedves Jani!
1. Az Ön(ök) adásvételi szerződését és a történtek kronológiai leírását is kellene ismerni ahhoz,hogy korrekt választ tudjak adni.
2. A szerződést szintén ismerni kellene ahhoz, hogy a megszüntetési, felmondási lehetőségekről tájékoztatást lehessen adni.
3. A közgyűlési határozatok a meghozataluktól számítva 60 napon belül bírósági úton megtámadhatóak.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tibor 48599 számú kérdése
  • 2019-04-09

Tisztelt Dr. Menczel-Kiss Gergely,

Egy többlakásos társasház földszinti lakását vásároltuk meg. A lakással együtt az egész társasház felett lévő padlásteret is megvásároltuk mivel az már az előző tulajdonos tulajdonába volt és a lakással együtt adta el. A padlástér két részből áll egy kissebb 50m2 és egy nagyobb 180m2-s részből. A két padlástérnek kettő kölönböző helyrajzi száma van.
Be szeretnénk építeni a padlást, 3-4 lakást szeretnénk kialakítani.
A kérdésem az lenne, hogy a társasház megakadályozhatja e a padlástér beépítését, lakások kialakítását?

Válaszát előre is köszönöm,
Tisztelettel,
Tibor

Tisztelt Tibor!

Társasházi közgyűlés hozzájárulása szükséges, illetve a beépítés helyi szabályaival is tisztában kell lenni. Javaslom, hogy mielőtt bármibe belekezd, konzultáljon tervezővel az engedélyeztetés végett, illetve ügyvéddel, a jogi lebonyolítás miatt.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Közösségi oldal:


  • László 48557 számú kérdése
  • 2019-02-28

Lakásszövetkezetből szeretnénk kiválni. Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Lépcsőházanként 14 lakás. Ha jól adtuk össze (tulajdoni lap betekintés után), akkor 96 tulajdonossal. A kiválással kapcsolatban a lakásszövetkezeti törvény értelmezésében kérnénk segítségét:

"Kiválás a lakásszövetkezetből
50. § * (1) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai - amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen válhatnak ki."


1. Mit jelent pontosan a műszakilag elkülönült? Négy lépcsőházból álló „L” alakban lévő négy emeletes házakból álló tömb vagyunk. Kiváláskor előfordulhat, hogy bár összeségében meg lenne 2/3-ad a kiváláshoz, viszont társasházzá alakuláshoz az alapító okiratot mindenkinek el kell fogadni. Ekkor lehet B terv, hogy ha lehet külön lépcsőház(ak) válnának ki, attól függően melyikbe írnák alá 100%-osan az alapító okiratot. Persze olvastuk a lakásszövetkezetté alakuláshoz elég lenne 2/3-ad az alapszabály elfogadásához, de beszéltünk már társasházkezelővel, ebbe az irányba haladnánk.

2. Mivel vannak közös költséggel tartozók a lakásszövetkezet felé. S ugye ez akadálya még a kiválásnak, hogy lehet ez megoldani, ha ezen tulajdonosok a kiváláskor nem tudják kifizetni a hátralékukat? Vállalhatja-e a közösség (kilépéskori szavazáskor), hogy majd a lakás szövetkezet vonja majd le a vagyon megosztásakor egy-egy lakó fennálló tartozását? Vagy mi erre szabályos megoldás?

3. Haszonélvező vagy családtag részére írt általános meghatalmazás a tulajdonostól az ügyeinek intézésre, megfelelő-e egy kiválási szavazásnál?

Tisztelt László! A házak akkor minősülnek műszakilag elkülönültnek, ha "önállóan elbonthatók", azaz ha nem egy közös, hanem két saját határolófallal és különálló tetőkkel rendelkeznek, lépcsőházak pedig nem lehetnek műszakilag elkülönültek. A közös költség tartozásokat vélhetően úgy lehet rendezni, hogy a különváló közösség kiegyenlíti a hátralékot a szövetkezet felé, és köt egy (írásbeli) megállapodást a tartozókkal, hogy azok milyen ütemezésben törlesztik a helyettük kifizetett összeget. Az általános meghatalmazás a kiválási szavazásra is kiterjed.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Sándor 48523 számú kérdése
  • 2019-01-21

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Amennyiben bizonyítani tudom, hogy szövetkezetünk elnöke nem csak az éves beszámoló közgyűlésre, hanem az utolsó, évközi rendkívüli közgyűlésre is meghívta szövetkezetünk nem tag tulajdonosait (és a közülük megjelentek még szavaztak is majdnem minden napirendi pontban), akkor jogosan támadható meg a teljes közgyűlés bíróság előtt? Úgy vélem, hogy ez súlyos jogsértés.
És ha igen, akkor a közgyűlés jogszerűtlen összehívása kimeríti a tisztségviselők kötelességeik megszegésének fogalmát, és így a közgyűlés a feltételesen megnyert peres eljárás után a tisztségviselővel szembeni kártérítési igényét (a peres eljárás költségét) jogosan érvényesítheti bíróság előtt? Vagy ezért a közgyűlés felelős? Ki a felelős, ha az elnök rosszul tájékoztatja a lakástulajdonosokat arról, hogy kik szavazhatnak a közgyűlésen, a jogsértés ellen felszólalókat pedig személyeskedő hangnemével lehetetleníti el a tájékozatlan lakók előtt?
Illetve tisztségviselő választásnál kötelező a megüresedett posztot meghirdetni a tagok között, kötelező jelölő bizottságot felállítani, vagy elegendő a (vezetőség által kiválasztott) jelölteket a közgyűlésen bemutatni? Előírja valamilyen törvény a jelölő bizottság választását, vagy azt kihagyhatja egy belső szabályzat?
Önök vállalnak ilyen ügyet, ügyeket (közgyűlés megtámadása, kártérítési igény érvényesítése)?
Még nem telt el a 60 napos perindítási határidő, de tisztelettel várom mihamarabbi válaszát!

Kedves Sándor!
Tekintettel a kérdés összetettségére és arra a tényre, hogy az okiratokat nem ismerjük, de jogosnak tűnő igényei merültek fel, így visszadobnám a labdát, és javaslom, hogy a következő lépés a megfelelő ügyvéd kiválasztása legyen. Mi most ebben némi kapacitáshiány okán nem tudunk segíteni, de ha ír nekem egy e-mailt, akkor adok elérhetőséget a terület szakértő ügyvédhez.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Vera 48521 számú kérdése
  • 2019-01-20

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!
2010-ben vásároltam egy ingatlant, amelynek tényleges nagysága nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő mérettel. (Valószínűleg ez abból adódik, hogy a befektető-kivitelező cég, akitől a lakást vásároltam, két szomszédos ingatlant újított fel, amelynek során a két lakást elválasztó falat arrébb helyezték-de ez csak feltételezés.) A lakás ténylegesen 36, míg a tulajdoni lapon 45 nm.
Most szeretném eladni ezt az ingatlant, de előtte szeretném rendezni ezt a problémát, azaz szeretném elintézni, hogy a tul.lapon a tényleges méret szerepeljen.
A kérdésem az volna, hogy milyen hivatal illetékes ebben az ügyben, azaz hová forduljak ezzel a problémával?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Sz. Vera

Kedves Vera!
A másik társasházi ingatlan hasonló helyzetben lehet, így érdemes lenne annak tulajdonosával összefogni, és a társasházi alapító okirat módosításával - egy hatósági bizonyítvánnyal kiegészítve - aktualizálni az ingatlan-nyilvántartásban lévő adatokat!
Megjegyzem, hogy az ingatlana így is forgalomképes, de a vevő részére korrekt tájékoztatást kell adnia a lakás főbb paramétereiről.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: