Hozzászólások

  • Alex 49290 számú kérdése
  • 2020-11-25

Tisztelt Ingatlanjog!

Egy házat kínálnak nekünk eladásra, melyre a jelenlegi tulajdonos egy másik házat építene magának. Az elképzelés megosztási szerződés és a házak társasházzá alakítása, önálló albetéteken. Az lenne a kérdésünk, hogy meg tudjuk-e vásárolni a meglévő házat kiemelés útján úgy, hogy az számunkra hitelezhetővé váljon, ugyanakkor a jelzálog a meglévő házra terhelődjön de a telekre ne, (ami osztatlan közös tulajdon lesz)?
Olyan megoldást keresünk, mely által az adásvételt le tudjuk bonyolítani azelőtt, hogy az “új ház” felépül és a társasházzá alakítás megvalósul, mivel ez csak egy év múlva reális.

Köszönöm válaszát!

Alex

Kedves Alex!

A megfelelő megoldás megtalálásához a kérdésben megadott infók nem elégségesek, pl. nem állapítható meg az sem, hogy létrehozható-e társasház a jelenlegi és a tervezett építmény vonatkozásában.

Szerintem megfelelő megoldás lenne, ha egy használat-megosztási megállapodás okirattal "megtámasztott" tulajdoni hányadot vásárolnának, az is finanszírozható lenne, és ráadásul így tulajdonosaivá válnának a teleknek is, ami a kiemelés-vásárlás megoldásban nem valósulna meg.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anikó 49285 számú kérdése
  • 2020-11-24

Tisztel Ügyvéd Úr!
A fiam venne nekem egy lakást, amit teljes egészében ő fizetne, de az én tulajdonom lenne. Neki van már saját lakása, nekem szeretne segíteni azzal, hogy vesz egy lakást a részemre.
Kérdésem, hogy kell-e valamilyen szerződés kettőnk között?
Kell-e nekem valamerre igazolni, hogy honnan van a pénz a lakásvásárlásra?
A fiamnak van felesége, kisgyermeke. Kell-e az ő feleségével valamilyen szerződést írnunk? Arra gondolok, hogy ha netalán-tán ők elválnának akkor az a lakás amit nekem vettek, abból nekem kell-e felé fizetnem valamit?
A lakás az én tulajdonom lenne, ebbe a feleség is beleegyezett.
Még egy kérdés! Ha én meghalnék,- mivel nekem a fiamon kívül van még két felnőtt gyermekem - ezt a lakást akkor szeretném, hogy a fiam kapja meg. Erről kell-e valamilyen szerződés vagy őt jelöljem-e meg haszonélvezőnek?
Várom a válaszát!
Köszönettel: Gergely Anikó

Tisztelt Anikó!

A válaszomat általánosságban tudom megadni, a konkrét ügylet vélhetően további "adalékokat" tartogat, amely miatt konkrét ügyvédi megbeszélés nélkül nem javasolt megkötni az ügyletet:

-Minden ingatlanátruházást a törvényi formának megfelelő okiratba kell foglalni és azt a földhivatalnál bejegyeztetni.
-A vételár eredetét a NAV vizsgálhatja
-A házastársak minden pénze fő szabály szerint házassági közös vagyont képez.
-A szülő után a gyermekei ill. a házastársa az elsősorban felmerülő törvényes örökösök.
-Az egyenesági rokonok közötti átruházás mentes a vagyonszerzési illeték alól.

Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Csaba 49279 számú kérdése
  • 2020-11-22

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy ha öröklés útján egyenlő arányban tulajdonjogot szerzett 4 ember, akik közül csak az egyik lakja életvitelszerűen az ingatlant, akkor annak valóban joga van-e kisajátítani/elidegeníteni a többi tulajdonostárstól a tulajdonjogot, ha a hagyatéki tárgyalás után 10 éven belül a "csendes tulajdonosok" nem nyújtottak be bármiféle igényt a tulajdonjog ellenértékének céljából a használati jogot valóban gyakorlóval szemben?
Magyarul a tulajdonjognak van-e bármiféle "elévülése"

Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
F.Csaba

Kedves Csaba!
A tulajdonjogi igényeknek nincs elévülése, de itt nem is erről van szó.
Ön az elbirtoklásról kérdez, amelyre 15 év sajátkénti, szakadatlan birtoklással és használattal lehet jogot szerezni a más ingatlanán. A jelenlegi helyzetben ha Ön időről időre - azaz mondjuk 14 évenként - jelzi a tulajdonostársanak, hogy a tulajdoni igénye fennáll, és akár kéri az ingatlan részleges birtokbaadását vagy a közös értékesítését, úgy ezeket a tizenötéves elbirtoklási időket megszakítja és újraindítja, és ezzel el tudja kerülni, hogy elbirtokolják Öntől a saját tulajdoni hányadát. Az másik kérdés, hogy ebben a helyzetben végérvényes megoldást a közös tulajdon megszüntetése - megállapodás vagy akár bírósági per útján is - jelentene.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Lilla 49160 számú kérdése
  • 2020-08-25

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy területet szeretnék megvásárolni, ami szomszédos a telkemmel. A tulajdoni lapon szereplő személy elhunyt. A helyi önkormányzat elmondása szerint ki kell derítsem hol hunyt el és akkor ők el tudnak indítani egy pót hagyatékot. Ezt hogy tudnám kideríteni? Illetve ennek nincs valami törvényes/hivatalos útja, hogy ne nekem kelljen nyomozgatni? Mi van akkor ha el kezdem használni a területet, mert ugye örökös nincs?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Lilla

Tisztelt Lilla!

Véleményem szerint Önnek semmilyen jogi érdekeltsége nincs olyan jellegű, hogy egy póthagyatéki eljárást tudjon kezdeményezni, ehhez az a tény, hogy az adott telket szeretné megvásárolni, nem elegendő.

Azt Ön valóban megteheti, hogy kideríti, ki az örökös, és az örökös kéri a póthagyatéki eljárást lefolytatni.

Erre Ön nem köteles, de jelenleg más sem, így tkp. az Ön érdeke, hogy kiderüljön, ki az örökös ill. tulajdonos.

Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Brückner Valéria 49150 számú kérdése
  • 2020-08-19

Tisztelt Ügyvéd Asszony /Úr!

Édesapám 2020 januárban elhunyt. A szülői házar édesanyám és mi, a három gyerek örökölte. Mivel a ház nagy, sok munkával jár, anyukám a mi támogatásunkkal, szeretné eladni. Vevő is van, 26 millióban állapodtak meg. A kiválasztott lakás ára 17,6 millió forint. Anyukám a mi nevünkre venné a lakát, de csak novemberben lesz öt éve, hogy a házat vették.Ebben az esetben kell anyukàmnak SzJA-t fizetni? Illetve létezik olyan megoldás, ami ezt a problémát áthidalja? (előszerződés, stb)? A vevő CSOK-ot és hitelt vedz fel a vásárláshoz.
Köszönöm. Valéria

Tisztelt Brückner Valéria !

Elnézést, a leírtak alapján nem egyértelmű ki mikor mit szerzett, mennyiért és most ki mennyi vételárat szerez és mikor. A feltett kérdésekre pontosítás után tudok csak konkrét választ adni.

Általánosságban, főszabályként igaz, hogy az 5 éven belüli, jövedelmet keletkeztető értékesítés adóköteles, továbbá a 3 évvel korábbi és 1 éven belüli eladás eseteiben a vásárolt ingatlan után illetékkedvezmény vehető igénybe.

Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Jolán 49131 számú kérdése
  • 2020-08-03

Tisztelt Ügyvédúr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz hogy én egy éve vásároltam egy kézzel irott ingatlan adásvételi szerződéssel 2tanuval egy lakást azért igy mert az ügyvéd akinél voltunk mondta hogy mivel tartozás van a lakáson igy nem tudjuk átiratni csak ha a tartozást kifizette a tulajdonos igy bele mentünk abba hogy előre kifizetük kp ba a tulajt mivel az azt mondta hogy ebből az összegből kirendezi a lakást és utánna egyből irathato lesz a nevünkre viszont ez nem tőrtént meg hanem kiment kűlfőldre és hitegetett azóta minket hogy kifizeti ...nemrég jött haza és most nem akarja a házat kirendezni hogy a nevünkre kerüljön hanem vissza akarja fizetni a lakás árát azota viszont mi felujitottuk és nem szeretnénk vissza mondani a lakásvételt . Segitségét szeretném ebbe kérni hogy mi a teendő ebben az esetben mit lehet tenni ?
Üdvözlettel: Jolán

Tisztelt Jolán!

A leírtak alapján - ha az előszerződésük megfelelő tartalmú - az Eladó köteles lenne Önökkel leszerződni.

A szerződés létrehozását ilyenkor bíróságól lehet/kell kérni, ha az Eladó nem hajlandó önként.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • József 49123 számú kérdése
  • 2020-07-30

Szép napot!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy a tulajdonomban lévő 1/1 ingatlanom felét szeretném odaajándékozni a feleségemnek!
Kérdésem az lenne, hogy meg tudom e tenni úgy, hogy Ő ne tudjon róla?
Szó szerint ajándék lenne.
Köszönöm válaszát

Tisztelettel

Tisztelt József!

Sajnos az ajándékozási szerződés alapján való jogszerzéshez (a földhivatali bejegyzéshez) szerződés kell, ami kétoldalú (a megajándékozottnak is alá kell írnia)

Így azt javaslom, hogy a meglepetés után kössék meg a szerződést.

Az egyébként vizsgálandó kérdés, hogy a feleség nem tulajdonosa-e már most (ingatlan-nyilvántartáson kívül) a fele ingatlannak házassági vagyonközösségi alapon.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Miklós 49117 számú kérdése
  • 2020-07-27

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

A napokban aláírtam egy ingatlan adás-vételi szerződést mint vevő. A tüzetesebb átvizsgálás során kiderült, hogy a felújítás többe kerül mint terveztem. Elállhatok-e a szerződéstől?

Kedves Miklós!
Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó lehetőséget, akkor igen. Tartok tőle, hogy nem rendelkeztek ilyenről, a Ptk. pedig nem biztosít lehetőséget egy ilyen esetre. Ez a vevői kockázat része egy ingatlan adásvétele során.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • János 49111 számú kérdése
  • 2020-07-24

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy kis lakásban élek albérletben, ahol a lakás tulajdonosa elhalálozott kettő éve. Örököse nem volt, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába került az ingatlan. Felvettem velük a kapcsolatot akkor és kértem, hogy az albérleti szerződéseknek megfelelően fizetném tovább a bérleti díjat és maradhatnék a lakásban. Válaszukban megkérdezték milyen úton szeretném fizetni (postai, átutalás), majd miután kiválasztottam a nekem megfelelőt akkor többet nem válaszoltak. Egészen múlthéten, amikor felhívtak és tájékoztattak arról hogy ki kell költöznöm, ugyanis internetes árverésen eladják a lakást. Felajánlottam hogy megvásárolom, de a bérleti szerződésben nem szerepelt elővásárlási jogom. Valamint utaltak arra is, hogy remélem félre tettem a bérleti díjat.
Miután nem vehettem meg a lakást, megkértem hogy majd az új tulajdonossal megbeszélem aki megvásárolja.
Ők viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy mindenképpen költöznöm kell amíg eladják és majd az új vevővel beszéljek hogy vissza mehetek vagy sem.

Mindenképpen költöznöm kell vagy van lehetőség arra hogy mivel eladásra kínálják az ingatlant a bérlővel együtt adják el? A lakás tiszta, rendezett és sosem volt gond a fizetéssel sem.

Válaszát előre is köszönöm szépen!

Tisztelt János!

Ha lehetősége van, vegye Ön meg azon a bizonyos árverésen, Ön is licitálhat, tehet ajánlatot. Egyébként sajnos szerintem ki kell költöznie.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Angyal 49109 számú kérdése
  • 2020-07-24

Van két unokám akik most 4-6évesek.szerettem volna nekik ajándékozni a lakásomat.De azt hallottam,hogy az azért nem jó mert amíg nagykorúak nem lesznek akkor a gyámhatóság sok mindenbe bele köthet. Ha esetleg a velem történne valami akkor viszont ha a lányom nevén van a lakás akkor ő bármikor eladhatná ha szüksége van rá! .És inkább a Lányomnak szeretném ajándékozni szeretném tudni lehetséges-e?Mivel van még egy fiam is.Ennek van -e akadálya?És szeretném megtudni,hogy a szerződésbe azt is bele szeretném íratni,hogy halálomig a haszonélvezet az enyém maradjon.
Szeretném a tanácsukat ki kérni és ,hogy ilyet vállalnak-e?És ennek mi volna a díja?
Tisztelettel.
Angyal

Kedves Angyal!
Nincs akadálya annak, hogy az unokáknak ajándékozza az ingatlant, de a gyámhatósági megjegyzése is megfelel a valóságnak, a gyerekek nagykorúságáig a gyámhatóságnak lesz ráhatása az esetleges értékesítésre. A lánya részére is ajándékozhatja, de itt meg kell vizsgálni a másik gyermek öröklési helyzetét, hiszen a majdani hagyaték ezzel kisebb lesz, és a másik gyerek kötelesrészre tarthat igényt. Javaslom, hogy egyeztessünk egy személyes találkozót, ahol elmondom a lehetőségeket, a költségvonzatokat, és azt követően hozhat majd döntést.
Amennyiben ezzel egyetért, úgy az aláírásom alatt találja az elérhetőségeimet.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gyongyi 49097 számú kérdése
  • 2020-07-17

Tisztelt Ugyved/no,
Elbirtoklasi szerzodest szeretnek kotni. A Bp.-i lakasomban 13 eve lakik valaki bejelentve, szivessegi lakashasznalokent. Azota o sajatjakent kezeli, pl. tobbszazezerert felujitotta, atiratta a kozmu-orakat, fizeti a kozos koltseget, stb. Szeretnem, ha az ove lehetne ez a lakas, mert en oda visszaterni nem akarok semmilyen korulmenyek kozott (meg latogatoban sem voltam Magyarorszagon azota).
Nem talaltam szerzodesmintat - avagy mik a lehetseges verziok? Az elbirtoklasi szerzodessel egy esetleges, majdani orokosodesi vitat akarnek elkerulni.
Koszonom,
Gyongyi

Kedves Gyöngyi! Nincs akadálya a megállapodásnak. DE: az ingatlan elbirtokláshoz 15 év sajátkénti használat szükséges, az egyéb feltételek mellett. Ezért az elvi lehetőség mellett érdemes lenne konzultálnunk a gyakorlati megvalósítás érdekében is. Másik megbeszélendő kérdés az "örökösödési vita elkerülése", mert a megoldásnak meg kell felelnie annak a célnak is, és így már nem biztos, hogy ez a jó megoldás.

Nincs szükség az ön személyes megjelenésére, az irodánk a skype segítségével képes lebonyolítani szerződéses ügyleteket úgy is, hogy a felek egyike-másika - vagy akár egyikük sem - nem jelenik meg személyesen az irodánkban. Amennyiben erre igényt tart, úgy kérem, hogy az alábbi módok valamelyiké keressen engem.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Szilvia 49045 számú kérdése
  • 2020-06-17

Tisztelt Ügyvédnő / Tisztelt Ügyvéd úr!

Vásároltam egy lakást, amelynek május végétől én vagyok a tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosa. Az eladókkal abban egyeztünk meg (és az adásvételi szerződésbe is belekerült), hogy a teljes vételár kézhezvételétől számítva egy hónapig maradhatnak ingyen, majd ennek lejártát követően előre, 30 naponként 90.000 Ft kötbért kötelesek fizetni.
Május 21-én lett a teljes vételár kifizetve az eladók felé, a napokban jár le az ingyenes hónapjuk.

Az eladók már a vásárlás során is amennyire lehetőségük engedte, húzták az időt. Először áprilisra mondták, hogy elkészül a lakásuk, majd ebből az lett, hogy május végén már csak a csempét kellett kiválasztani, legutóbb pedig indoklás nélkül leghamarabbi kiköltözés dátumának augusztust jelölték meg. Kezdek aggódni, hogy esetleg még évekig/sosem fognak kiköltözni.
Szeretnék felkészülni minden eshetőségre, így az egyik kérdésem az lenne, hogyha ismét halogatják a kiköltözés dátumát, de fizetik a kötbért, akkor milyen módon lehet rábírni őket a mielőbbi kiköltözésre? Többlethasználati díjat ezesetben felszámolhatok? Többlethasználati díj nem szerepel a szerződésben, ezt utólag milyen módon lehet követelni? Illetve ezt csak adott hónapokban előre lehet kérni, vagy x hónap után is, egy összegben?
Az ingyenes hónap végén fel kell szólítanom az eladókat írásban, hogy hagyják el a lakást vagy ezzel várjam meg a legközelebbi időpontot, amikor ismét elhalasztanák az ígért kiköltözés dátumát?
Illetve, amennyiben akár pár napot is késnek a kötbér fizetésével, el lehet már indítani a lakás kiürítésére vonatkozó folyamatokat?

Köszönettel,
Szilvia

Tisztelt Szilvia!

Az Ön által vázoltak alapján megállapítható, hogy nagyon előnytelen adásvételi szerződést kötött. Az adásvételi szerződés tartalmának ismerete nélkül csak általánosságban tudok Önnek válaszolni. Az ingyenes hónap után az eladók nem kötelesek kiköltözni, a kötbér fejében az ingatlanban maradhatnak. Ha nincs kikötve bérleti vagy használati díj, ilyet csak akkor követelhet, ha a kötbért meghaladó kára van, mert pl. a piaci bérleti díjakat nem éri el a kötbér mértéke. Az ingatlan kiürítése iránt nem indíthat pert, mert a birtokba adás késedelmének szankciója a kötbér. Javaslom, hogy keresse fel az okiratot szerkesztő jogi képviselőt és konzultáljon vele a lehetséges megoldásról.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Anikó 49044 számú kérdése
  • 2020-06-17

Tisztelt ügyvéd Úr!
Kerdésem a következő lenne. Lányom szemelyikölcsönből vásárolt egy ingatlant, amit fele fele aranyban az élettarsával irattak a nevükre. Született egy közös gyerekük azóta. Az élettárs lelépett egy új kapcsolatba. Mit lehet tenni, hogy az ingatlan lekerüljön a nevéről. Illetve az"uri embernek" milyen jogai lehetnek az adott ingatlannal kapcsolatban. Kihez fordulhatunk jogi segítségért.
Válaszát előre is köszönöm szépen
Tisztelettel
Anikó
Egy aggódó nagymama

Tisztelt Hölgyem!

Jelenleg az úr az ingatlan tulajdonosa, tehát megilletik mindazon jogok, amelyek a tulajdonost megilletik (birtoklás, használat, hasznosítás, megterhelés, rendelkezési jog). Mindenképpen ügyvéd által ellenjegyzett okiratra van szükség ahhoz, hogy "lekerüljön a nevéről". Adásvételi szerződést kell kötniük, de a közös gyermek javára történő ajándékozás is szóba jöhet. Amennyiben az úr ebben nem közreműködő, polgári perben kell kérni a közös tulajdon megszüntetését.


Tisztelettel:

dr. László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Erika 49023 számú kérdése
  • 2020-06-07

Tisztelt ugyvedi iroda, .

Edesapam halala utan az o es edesanyam tulajdonaban levo ikerhaz eladasa kapcsan kerek tanacsadast. Az ingatlan 84ben epult, 92ben tetoter beepitest kezdtek engedely alapjan, amit 96ban befejeztek szuleim. Az ingatlan igy 2 szobarol 5 szobara bovult. Ezt a hazat szuleim laktak kozosen apa halalaig =2019 oktober.
Azapara eso resz megoroklesre kerult koztem es batyam kozott mig anya megtartotta az o reszet. Igy harman tulajdonoltuk a hazat, es elkezdtuk az eladast. A hazra talaltunk egy vevot, kifizette, Tulajdonjogot atirtuk most majusban. .
Egy hettel kesobb a vevo kijelentette hogy a tetoter padlozat cserelesekor eszrevettek hogy Nem betongerendak hanem fa gerendak lettek beepitve. A tetoter 1992-es epitesi engedelye leirja a betongerendakat, es azt is hogy az engedelytol valo elterest statikussal kell megvizsgaltatni es leirni az epitesi naploban.
A vevo arra a kovetkeztetesre jutott hogy ez rejtett hiba es vissza akarja mondani a szerzodest, szerinte igy a haz nem kapott hasznalatba veteli engedelyt es igy ytulajdonkeppen ez egy 2 szobas haz amin nincs tetoter mivel szerinte igy nem kapott engedlyt a haz.
A tetoter epites 1996ban lett befejezve, es ekkor lett ra hasznalatba veteli engedely kerve, ezt a papirt mi megtalaltuk.
A vevo a vasarlasi folyamatban egyszer sem kerdezett tolunk a gerendakrol, vagy a tetoter anyagairol, es mi nem adtunk at semmilyen okiratot errol a vevonek.
Az ingatlan ugynoknek a haz eladas kezdesekor majusban atadtunk a haz dokumentacionak azt a rezet ami leirta hogy az eredeti regi haz mibol epult, es ebben volt a raepitesi engedely is. De ez azelott volt hogy a vevo megjelent, valamint ezutan sem egyszer sem kerult szoba a gerenda kerdes vele vagy a kesobb megjelent vevovel.
A vevo most azt allitja o a beton gerendak tudataban vette meg a hazat - errol nekunk nem szolt a folyamatban. Azt is allitja igy az ingatlan nem az amit o akart venni, es valoszinuleg statikailag nem megfelelo - annak ellenere hogy lakva volt 30 evig. Azt allitja szerinte nem volt hasznalatba veteli engedely - mi tudjuk hogy ez meg volt kerve es erkeztetve a hivatalban, ez a papir megvan, de magat az engedelyt otthoni papirok kozott nem talaltuk meg. Ki lehet ezt valahonnan kerni?
A vevo tovabba kitalalta hogy mivel o kozben eladta a sajat lakasat amibol kikoltozik augusztusban, es addig nem tudna uj hazat venni igy o szeretne hogy majd mi fizessuk neki az alberletet augusztustol amig o talal egy masik hazat megvenni.
Milyen jogi alapja lehet itt a vevonek megszuntetesre? ki lehet e kerni ilyen regi hasznalatba veteli engedelyt? Mi alapjan hihette a vevo hogy mi van a hazba beepitve es ez alapjan o utolag karosultnak szamit?
Erdeklodve varom valaszat
Udvozlettel

Tisztelt Erika!

Köszönettel vettük megkeresését. Pontos tájékoztatást csak az ügy részletes ismeretében tudnánk adni, de a rendelkezésünkre álló információk alapján a következő felvilágosítással tudunk szolgálni:

A használatbavételi engedély kiadása a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének a hatáskörébe tartozik, így az ingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzattól szíveskedjen érdeklődni a régebbi engedélyek kiadásával kapcsolatban.

Hibás teljesítésről akkor beszélhetünk a törvény alapján, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ez alól azonban van egy kivétel; nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Nyílt hibának minősül minden olyan hiba, amelyről az eladó tájékoztatta a vevőt, illetve az ingatlan alapos vizsgálata során egyértelműen láthatóak, felismerhetőek. Rejtett hiba körébe tartoznak azok a hibák, amelyeket az eladó nem közölt a vevővel, illetve a legnagyobb körültekintés mellett sem észrevehető.
A gerenda anyagának a megismerésére az ingatlan megtekintése során általában nincs lehetőség és csak a szerződés megkötése után, a felújítási munkálatok során derülhetett ki, hogy fából vagy betonból készült a gerenda. Úgy gondolom, amennyiben a vevő valóban a betongerendák miatt szerette volna megvásárolni az ingatlant, abban az esetben érdeklődött volna Önöktől ezzel kapcsolatban. A másik lehetőség, hogy a vevő mi miatt alapozta erre az adásvételt az pedig az lehet, hogy megtekintett valamely, az ingatlannal kapcsolatos dokumentumot, feltehetően a használatbavételi engedélyt, amelyen szerepel a gerenda anyaga.
Összegezve tehát az Önök kötelezettsége az volt, hogy tájékoztassák a vevőt minden olyan hibáról, amely nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hivatkozva arra, hogy az építési munkálatokat több mint húsz éve befejezték, nagy valószínűséggel Önök nem tudhatták ténylegesen milyen anyagból készültek a gerendák, illetve az engedélyek alapján okkal feltételezhették a betongerendák meglétét.

Amennyiben további kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Zsolt 49016 számú kérdése
  • 2020-05-31

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Mivel sem a NAV honlapján, sem pedig más egyéb fórumon nem kaptunk érdemi választ a következő, ingatlannal kapcsolatos kérdéseinkre, megkérném Önt, hogy véleményezze az alábbiakat:

Én és a barátnőm, akivel nem vagyunk házastársi viszonyban és ezt a közeljövőben nem is tervezzük, eladnánk a saját nevünkön lévő lakásainkat, e két lakás árát visszaforgatnánk egy családi házba, aminek összértéke nem haladná meg a kettőnk ingatlanából befolyt összeget.

Lehetséges ezt ily módon kivitelezni?
Van-e olyan dolog, ami a szokványos, azaz, egy ingatlan áráért vett másik ingatlan vásárlásától eltér.
Jogi,adózási vagy bármilyen szempontból lehet-e különösebb buktatója a dolognak?
Csak néhány dolog, ami laikusként eszembe jut: Ingatlanadó megoszlása?
Illetékfizetés mértéke?
(Édesanyám is velem él, gondolom szükséges lesz a haszonélvezeti jogot is törülni, majd
átvezetni azt az új ingatlanra.)

Válaszát tisztelettel köszönöm.

Kedves Zsolt! A terv végrehajtásának nincs akadálya!
Az eladott ingatlanok kapcsán adófizetési kötelezettségük merülhet fel, ezt az ingtlanjog.hu honlap adókalkulátorával ki tudja számolni (A kérdése nem tartalmazza a számításhoz szükséges információkat.).
Ha az eladott ingatlanok eladási árát fordítják mindeketten az új házrész kifizetésére, akkor nem lesz illetékfizetési kötelezettségük, feltéve, hogy az eladásoktól számítva 3 éven belül vásárolnak.
Az édesanyja haszonélvezeti joga "átvihető" a másik ingatlanra (az Ön által megszerzendő részre), de nem kötelező.
Egyébként pedig - mivel három ügyletről beszélünk - érdemes a "projekt" megindítása előtt már konzultálni a megfelelő ügyvéddel, aki elsőként tanácsadással, majd az eladásoknál az iratok véleményezésével, végül pedig a vásárlásnál az okiratszerkesztéssel tud a segítségükre lenni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: