Hozzászólások

  • Eszter 48993 számú kérdése
  • 2020-05-15

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr,
osztatlan közös tulajdonban lévő, ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztási szerződéssel rendelkező házrészt vásároltunk. A tavalyi évben az egyik tulajdonos felújítást/átépítést kezdett az általa vásárolt házon. Eddig nem volt csatornájuk, egy telken pedig csak egy bekötés lehetséges, így hozzájárulást kért tőlünk, hogy felásva a kertünket, becsatlakozhasson a rendszerbe. Mi akkor még nem laktunk itt, így nem láttuk, hogy hogyan végezték a munkát. Az elmúlt hetekben kezdtük meg a kertrendezést és akkor tapasztaltuk, hogy a csatornájuk csupán 30 cm mélyen található, szemben az előírt minimum 80 cm-rel. Felszólíthatjuk-e a szomszédot arra, hogy helyezze lejjebb a csatornáját, különben nem vállalunk felelősséget az esetleges sérülésekért vagy ha a kertrendezés során bármiféle sérülés keletkezik azért, mert ők nem szabályszerűen végezték el a csatorna fektetést, akkor mi leszünk a felelősek az őt ért kárért? Illetve ugyanez igaz a későbbiekre is, hiszen a 30 cm mélység esetén később fagykár is keletkezhet és nem szeretnénk, ha emiatt újra és újra a mi kertünket ásnák fel.

Válaszukat előre is köszönöm,
Tisztelettel,

Kedves Eszter! Az igényük jogos, javaslom írásban felvenni a kapcsolatot a szomszéddal, és tájékoztatni a fentiekről.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 48983 számú kérdése
  • 2020-05-11

Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

Segítséget szeretnék kérni örökölt ingatlannal kapcsolatban!

A nevezett ingatlan örökléssel került a tulajdonomba.
A telken 1983. november 01- én érvényes építési engedéllyel egy családi ház építését kezdték meg a szüleim amit sajnos nem tudtak befejezni.
A telken lévő ház most sincs befejezve, bár a szüleim ebben éltek halálukig.
A nevezett ingatlant értékesíteni szeretnénk, de a térképszelvényen nincs feltüntetve a telken lévő ház. Használatbavételi engedélyt valószínűleg nem kértek rá.Mit tehetek, hogyan értékesíthető így az ingatlan.

Kérdéseim a következők:

Hogyan lehetne, illetve megoldható-e hogy a térképszelvényre rákerüljön a ház.
Ha lehetséges, milyen anyagi vonzatai vannak. Hogyan lehet így értékesíteni. Ha lehet értékesíteni ,akkor az új tulajdonos mit tehet? Folytathatja az építkezést, át lehet tervezni és egy új építési engedéllyel befejezni vagy a legrosszabb esetben el kell bontani?
Milyen lehetséges megoldások léteznek az ilyen ügyek megoldására?
Befejezni az építkezést nem szeretném.
A háznak minden terve, dokumentációja és az 1983-ban kiadott építési engedélye is megvan.

Várom megtisztelő és együttműködő válaszukat

Kedves Attila!
Az ingatlan a jelenlegi jogi és fizikai állapotában is forgalomképes, eladható. Nyilván magaabb eladási ár lenne elérhető, ha a felépítmény szerepelne az ingatlan-nyilvántartási térképen,de ahhoz használatbavételi engedély is kellene.
Ha jelenlegi állapotában adja el az ingatlant, akkor annak sincs akadálya, hogy a vevő befejezze az építkezést, akár a korábbi, akár módosított építési enegdély alapján, de a helyi építési szabályoka a válaszom ezen részét befolyásolhatják. A bontásnak nem látom kockázatát.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gergő 48970 számú kérdése
  • 2020-05-05

Tisztelt Ügyvédi Iroda,
kedves Hölgyem/Uram!

Családom birtokában van egy a földhivatal által kiállított hivatalos dokumentum szerint is legelőnek nyilvánított földterület, melynek használati jogát - ha a törvényt jól értelmezem - egy rendelettel jócskán megnyirbálták. Ezzel gyakorlatilag lecsökkentve az értékét.

A területre a 2018-ban hozott rendelet szerint a következők vonatkoznak.
"Fővárosi Önkormányzat által elfogadott Főváros Településszerkezeti Tervében rögzített erdőnek fenntartott területfelhasználás alapján a Kerületi Építési Szabályzatról szóló 21/2018(VII, 6) ök rendelet szerint, Közjóléti rendeltetésű erdőterület, természetközeli terület (Ek / XVI / 4)"
1) Ek /XVI / 4 övezetben épület, terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
2)Ek / XVI /4 övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke 90 %.

Az alábbiakat szeretném megkérdezni:
1. Amennyiben a fent említett jogszabály értékcsökkenést eredményezett, jogos/indokolt -e jogorvoslatért folyamodnom?
2. Kérvényezhetek -e földcserét az önkormányzattól?

Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
G.

Kedves gergő!
Ezt a kérdést ezen a fórumon megnyugtatóan nem fogom tudni megválaszolni, de valószínűsítem, hogy kártalanítási-kártérítési igényük merülhet fel, amelyet akár bírósági úton is érvéynesíthetnek. Indokolt lehet ügyvédi segítséget kérni, aki az iratok ismeretében a fntinél hitelesebb választ is tud adni.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ferenc 48967 számú kérdése
  • 2020-05-03

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szomszédom ( tudtommal lakóhely szerinti vállalkozás is egyben ) a családi háza hátsó falára, így a mi udvarunkra márciusban szereltetett fel egy 5,3 KW nagyteljesítményű klíma külsőegységet. Szóltam érte, hogy zajos s zavar, napi 24 órában elviselhetetlen, Kértem, hogy beszéljen a klímásokkal s szereltesse át a saját udvarára, vagy a kert felőli házvégére. A válasz teljes visszautasítás! Fitnesztermet alakított ki és azt klimatizálja vele. Nincs tekintettel ránk, szomszédokra. Ez a ház s udvar az életterünk. Nyári estéken még ablakot sem lehet nyitni a zaj miatt.
Ráadásul a klímát úgy szerelték fel, hogy a szomszéd fala és a melléképületünk közé. A melléképülettől úgy 25- 30 centire, valamint annak ablakától 1,5 méteren belül. A melléképületben bármikor kialakítható lenne akár még szoba is. A melléképületünkben sem lehet hosszú távon tartózkodni a zajtól, mert mintha egy porszívó zúgna. Valamint a kondenzvíz az összes káros anyagával együtt még az épületünk falát is áztatni fogja. Az épületek közötti légfolyosó tovább erősíti a zajt. A szomszéd annyival elintézte, hogy a ház mögötti 60 centis vízelvezető még az övé.
Úgy tudtam, hogy a klíma felszerelésnek szigorú szabályozása van. Kerestem az Építésügyi Hatóságot, akik meg a Környezet és Tájvédelmi Hivatalt javasolták az ügyben. Mindkét helyen azt mondták, hogy hiába folytatnák le az eljárást, ha jogkörük hiányában ezt meg kellene szüntetni. Most úgy tűnik, hogy semmiféle szabályozás nincs, sem olyan hatóság, aki eljárhatna. A Jegyző Úrhoz fordultam, egyelőre még nem hivatalos formában. Csatoltam a fotókat az udvar az épület s klíma elhelyezéséről, s amit az interneten találtam szabályozást : epitesijog/hu/1924-legkondicionalo 2.2 Klíma elhelyezésére vonatkozó szabályok.
Valamint mivel falu besorolású a település nappal 50 éjjel 40 decibel a klíma határértéke tudtommal. A klímán feltüntetett gyári adatokat, amin már eleve ennél magasabb 57 decibel van. kormanyhivatal/hu/hu/heves/--/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly 66. pontban zajkibocsátási határérték megállapítása.
A jegyző úr azt mondta, hogy ez a szabályzat nincs benne az OTÉK –ban. Továbbá ha hivatalosan akarom az ügyet, akkor a birtokvédelmi eljárást kezdeményezőnek kell bizonyítani a szabálytalanságot Jogszabállyal és a többi bizonyítékkal. Ez alapján tud döntést hozni.
A felszerelésre nem adtuk az írásbeli hozzájárulásunkat. Anyumat a szomszéd felhívta, hogy beengedné e a „villanyszerelőt”, akik a ház hátuljánál kötnek be vezetéket. Így a kapu nyitva lett hagyva s utólag döbbenten láttuk, hogy mit szereltek.
Kis település lévén itt mindenki, mindenkit ismer. Személyes kapcsolatok vannak. Nem úgy van, mint városon, hogy csak egy papír dönt.
Kérdés!
Van e ide vonatkozó jogszabály, kormányrendelet, valami, amire hivatkozhatnék? Hivatalosan kihez fordulhatnék az ügyben? Egyáltalán mit tehetnék, hogy a klímát leszereljék az udvarunkból? Pereskedni nem szeretnék egyelőre, már csak az anyagi vonzata miatt sem.
Tisztelettel: neuropot

Tisztelt Ferenc! Kérem, hogy egy egyeztetett időpontban kressen fel az irodámban, és át fogjuk beszélni a lehetőségeket!
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Valéria 48961 számú kérdése
  • 2020-04-27

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Külföldi állampolgár párommal a járványhelyzet miatt "EGT állampolgár regisztrációs igazolásának" intézése közben merült fel bennünk a kérdés, hogy milyen dokumentummal tudjuk igazolni a szálláshely biztosítottságát.
Én, magyar állampolgár vagyok, Szabolcsban (még a szüleimnél) bejelentett lakcímmel, a párom uniós állampolgár, külföldi cégnél alkalmazott, kb. 2,5-3 hónapos váltásan van munkában vagy nálam. Mindketten egy debreceni albérletben lakunk, mert én Debrecenben dolgozom. A bérleti szerződést csak én és a tulajdonos írtuk alá, nincsenek tanúk, és közjegyzőnél sem volt hitelesítve. Az első bekezdésben a tulajdonos használatba adja nekünk az ingatlant, ezzel együtt mindhárman feltüntettük adatainkat. A többi 5 pont a használat szabályait tartalmazza. Első kérdésem ezzel kapcsolatos lenne. Hivatalosan felhasználható-e ez a dokumentum a szálláshely meglétének igazolása céljából, vagy készítenünk kell egy hivatalos szerződést? Ha igen, mitől lesz egy szerződés hivatalos, amelyet igazolásként felhasználhatok.
Felmerült bennem a kérdés, hogy az "EGT állampolgár regisztrációs igazolásához" gondot okozhat-e, hogy nem vagyok lakcím szerint az albérletbe bejelentkezve (különösen, hogy most élettársi nyilatkozatot is szándékozunk tenni, de gondolom ez már egy másik területbe tartozik).
A másik kérdésem pedig azzal kapcsolatban lenne, hogyha az albérlet tulajdonosa nem akar közreműködni (ha szükséges új szerződést írni), akkor lehetséges-e a szüleim házában igazolni a szálláshelyet, mivel én egyébként is lakcím szerint oda vagyok bejelentve. A kérelem felsorol még két másik igazolási lehetőséget az albérleten túl: "szívességi lakáshasználatról szóló okirat és haszonélvező hozzájárulása (ha haszonélvezettel terhelt az ingatlan)" és "a szívességi szállást biztosító, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozata", de nem tudom pontosan ezek mit takarnak. Valamint a "szálláshely befogadó nyilatkozatot", amelyet, nem tudom értelmezhetek-e befogadó nyilatkozatként (tehát én nyilatkozhatnék, hogy befogadom az albérletembe az albérleti szerdőzést pedig csatolom, vagy a szüleim tehetnének befogadó nyilatkozatot a szabolcsi címre). Ha ez már nem tartozna a kérdéskörhöz, esetleg arról tudna tájékoztatást adni, hogy milyen jogkörön belül érdeklődjek felőlük?

Köszönettel várom a válaszát!
Valéria

Tisztelt Valéria!

Köszönettel vettük megkeresését. A kérdések nagy része sokkal inkább a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódnak, nem pedig az ingatlanjog területéhez. A szálláshely biztosítottságának igazolásával és a befogadó nyilatkozattal kapcsolatban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság munkatársai tudnak részletes, mindenre kiterjedő választ adni. Szíveskedjen őket telefonon vagy elektronikus úton megkeresni.

A bérleti szerződésre vonatkozó kérdésére az alábbi tájékoztatással tudunk szolgálni:

Azt, hogy egy szerződés mikor „hivatalos” mindig attól függ, hogy a vonatkozó törvény milyen formát követel meg. Beszélhetünk közjegyző által ellenjegyzett közokiratról, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratról. Vannak azonban olyan jogviszonyok is, ahol nem szükséges ilyen típusú okiratokba foglalni a szerződést és a két tanú megléte sem törvényi kritérium minden esetben. A bérleti jogviszony is ilyen, elegendő a felek hiteles aláírása. Természetesen ez nem zárja ki, hogy a biztonság kedvéért a fent említett okiratokba foglaljanak egy szerződést.

Amennyiben további kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Viktória 48960 számú kérdése
  • 2020-04-26

Ingatlan/ Telek vásárlásàt fontolgatóm gyermekem számára. Kategóriánál: Telek/föld megnevezés szerepel. A kérdés az lenne, hogy lehet ilyen telekre épîtkezni? Ill. A jövőben van / lehetséges,hogy lesz rà mód? Villany, víz van. Gàz, csatorna nincs?

Kedves Viktória!
Ezt a tulajdoni lapot kellene látnom, hogy pontosabb választ tudjak adni. Az azonban bizonyos, hogy a helyi építési hatóság tud részletes tájékoztatást adni a beépítési lehetőségekről.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ágnes 48958 számú kérdése
  • 2020-04-26

Üdvözlöm,
El vagyok keseredve...

?
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Norbert 48941 számú kérdése
  • 2020-03-31

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy aktuális üggyel kapcsolatban írok, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től visszavásároltuk ingatlanunkat (~1200nm2 telek, házzal) Három tulajdonos lett bejegyezve 1/3 - 1/3 ... arányban. Az újonnan bejegyzett tulajdoni lapon is így van feltűntetve, helyesen.
Mi az ingatlant elidegenítési tilalommal terhelve vettük meg , ergo 5 évig nem lehet eladni, stb..
Ezzel semmi gondunk, ellenben szeretnénk addig az öt évig lefixálni a telek elosztását területileg. Az önkormányzat új telekrendezési tervén az ingatlant 2 részre oszthatóvá tették. (gondolom két külön helyrajzi számmal)
Kérdésünk, hogy lehet-e bármilyen hiteles irattal rögzíteni a tulajdoni részeket területileg elosztva. Ebben az esetben az egyik tulajdonos az ingatlan felére, ahol a telek van, a másik két tulajdonos az ingatlan másik felére lenne "jogosult", ahol a lakóház van.

Köszönettel:
H. Norbert

Tisztelt Norbert! Elnézését kérem: nem kaptam értesítést a kérdésről, ezért nem válaszoltam. A telek megosztása kapcsán lehet olyan ügyvédi okiratot készíteni, hogy az Ön által leírtak szerint legyenek a létrejövő ingatlanok tulajdonosai.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Anna 48939 számú kérdése
  • 2020-03-28

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Válásom után,a saját vagyonomból 2003 évben ,Adásvételi szerződéssel vásároltam egy lakást. A fiam mint állagvevő , én mint holtig tartó haszonélvező. A tulajdonlapon a fiam tulajdonosként ,én haszonélvezőként vagyok bejegyezve. Az illetéket , a tulajdonjog és a vagyon értékű jog után is én fizettem meg. A vásárlást követően másfél évig én laktam a lakásba, majd a lakás használatot kb.15 évig átengedtem a fiamnak. Az egyre romló egészségi állapotom miatt (1986-ban leszázalékoltak),kértem hagy költözhessem be az általam megvásárolt lakásba. A lelakott lakás rendbetételére kb.1,5 M.Ft., kellett fordítanom. Az utóbbi időben kapcsolatom a fiammal (közel egy éve )megromlott és veszélyeztetve látom ,hogy idős koromra a segítség nélkül maradok. A későbbiekben a létfenntartásomat is veszélyeztetve látom mivel a lakás tulajdonosa a fiam, a lakást értékesíteni nem tudom így idősotthoni ellátást nem tudok finanszírozni vagy más személyre sem tudok támaszkodni(pl. eltartási szerződés) Kértem,hogy ajándékozási szerződéssel kaphassam vissza az általam megvásárolt lakás tulajdonjogát,hogy tudjak dönteni későbbiekben a sorsomról. Erre a kérésemre nem volt a válasza. 71 éves szerény jövedelmű nyugdíjas vagyok,vagyonom nincs és félek a magas perköltségtől a bírósági bonyodalmaktól és a szégyentől is! Van-e kedvező esélyem ha keresetlevéllel a bírósághoz fordulok? Az akkori rossz döntésem miatt,idős koromban kell egy érdemtelen 41 éves független,gyermektelen fiúval küszködnöm, akinek a lakhatása továbbra is meg van oldva. Köszönöm türelmét és tisztelettel várom válaszát.

Kedves Anna!

A Ptk. az ajándék visszaköveteléséről az aláíbbiak szerint rendelkezik:

6:237. § [Ajándék visszakövetelése]

(1) A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

A fentiek alapján el lehetne gondolkodni a pereskedésen, amennyiben a fia másban nem partner. Sajnos a probléma és az aggodalmai megszüntetéséhez vagy közös megegyezés kellene a fiával vagy a per hozhat döntést.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Àgnes 48935 számú kérdése
  • 2020-03-25

Jò napot

Màrcius elején eladtuk a hàzunkat, jùnius elején ki kell költöznünk. Ùj hàzat nem talàlunk, Mert senki nem akarja megmutatni Az ingatlant a virustòl való félelem miatt. Ki lehet tolni ilyen esetben a kiköltözés idöpontjàt? Milyen lehetöségeink vannak?

Köszönettel Àgnes

Kedves Ágnes!

Közös megegyezéssel szabadon módosítható a szerződés. Amennyiben azonban nem tudnak a módosításban megállapodni, úgy a szerződést teljesíteni kell, és az önök részéről a birtokba adás elmulasztásának következményeit is viselni kell.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsuzsa 48918 számú kérdése
  • 2020-03-04

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Eladásra kerül egy szántóföld, ami Édesanyám nevén van. Sajnos ő már évek óta idősotthonban él, mozgásképtelen.
Megfelelő-e ha meghatalmazást ad nekem az ingatlan eladására, amit két tanú aláír, ezt ellenjegyzi az ügyvéd?
Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlettel

Tisztelt Zsuzsa! Elnézését kérem, nem kaptam értesítést arról, hogy kérdés érkezett, ezért nem válaszoltam! Ha még aktuális: az ellenjegyzéshez az ügyvéd előtt kell aláírni a meghatalmazást, ha az édesanyja mozgásképtelen, akkor - ha ez megoldható - az ügyvédnek kell bemennie hozzá az idősotthonba. (Én magam is voltam már Eger környékén mindegyikben.)
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Tóth János 48914 számú kérdése
  • 2020-02-27

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy!
Kérdésem a következö lenne. A szomszédomban Árverésre került a ház. 2 tulajdonosa volt az egyik Amerikában van jelenleg is. Másik tulaj aki hitelt vett fel az örá esö részre , kiköltözött. A Vht. 141. § (3) bekezdés c) pont értelmében az ingatlan a tulajdonostárs által lakottan kerül árverésre. Ha meg vásárolom a 1/2 részt mit tehetek a házzal? Felujithatom? hozzá épithetek? Átalakithatom? Csinálhatok veteményest, gyümülcsöst? Közmüveket hogy kell fizetni? kinek a nevére kerül? Ha másik fél haza jön Hogy kell osztozni? Nagyon sok kérdés merül fel bennem. Köszönöm a válaszukat elöre is.
Tisztlettel: János

Kedves János! Ha az ingatlan egy hányadát veszi meg, akkor létrejön egy közös tulajdon, azaz az ingatlant közösen jogosult használni, birtokolni, felújítani stb. Amennyiben a tulajdonostárs nem elérhető, úgy nyilván kényelmes helyzetben lesz, de ez cak részben igaz, mert pl. egy építési engedélyhez kötött módosítást nem fog tudni végrehajtani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Rebeka 48886 számú kérdése
  • 2020-01-27

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Adott egy romos állapotú, kifosztott és hosszú évek óta lakatlan épület, mely korábban egy külföldi személy tulajdonában állt. A tulaj meghalt, a haszonélvezeti joggal rendelkező személy hátra hagyta a házat, ismeretlen helyre távozott a tulaj halála után. A tulaj előző, külföldi címét sikerült kideríteni, de nem tudni, hogy azóta azzal a házzal mi lett, esetleg odaköltözött-e vissza a tulaj özvegye. (Korából ítélve talán már ő sem él, gyermekük nem volt.) A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben, (ha egy örökös sem ismert) hogyan lehetne szert tenni az említett ingatlanra, merre kellene elindulni? Ilyenkor kinek a tulajdonában van az épület? Szükséges-e a helyi önkormányzat bevonása, és ha igen, akkor milyen módon? Előre is köszönöm az iránymutatást.

Üdvözlettel:
Rebeka

Tisztelt Rebeka!

Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Ebből a szabályból következik, hogy minden ingatlannak van tulajdonosa. Elvileg a tulajdoni lapon megtalálhatók az adatok. Ha halott személy van bejegyezve, a területileg illetékes önkormányzatnál lehet kérni hagyatéki, illetve póthagyatéki eljárás lefolytatását.
Ha senkit nem találnak meg, végső soron a Magyar Állam fog örökölni, de tulajdonos nélkül nem marad az ingatlan. Ha lesz élő tulajdonos, tőle meg lehet venni az ingatlant.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Közösségi oldal:


  • Kata 48883 számú kérdése
  • 2020-01-25

Tisztelt Ügyvéd úr!

A neten olvastam ezt a helyzetet. Válasz nem volt rá. Nekem is van egy saját használatú utam, mások használják. Lekeríthetem ? "Tisztelt fórumozók, szakértők. Azzal a kéréssel fordulnék hozzátok, hogy mit jelent a "Saját Használatú út"? Itt, ahol lakom van két közút, amit összeköt egy földút, és az SH -út tulajdonosa kerítéssel körbekerítette, hogy senki nem járhat el rajta. Milyen jogai vannak az út használatához, és mik nem.? Köszönöm a válaszokat!"
Kata

Kedves Kata!

Ezek az utak nem részei a "normál" úthálózatnak, de pl. megnyitni a forgalom előtt, vagy az elől elzárni csak közlekedési hatósági engedéllyel lehet. Ha eléri a hatóság bevonásával, hogy el legyen zárva a forgalom elől, úgy lekerítheti, ill. akár az átminősítésen is elgondolkodhat.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Magdolna 48878 számú kérdése
  • 2020-01-19

Üdvözlöm!
Rövid kérdésemre választ szeretnék kapni,
ahol jelenleg lakom élettársi kapcsolatban (nem hivatalosan) Tartozkódási lakcimmel és Holtig tartó haszonélvezeti joggal. Örökléssel 10 év után eladtam az ingatlant ahol mint Lakcimmel rendelkeztem. Tudom, hogy hivatalosan ki kell jelentkeznem az eladott ingatlanból azonban még nem találtam olyan ingatlant amit meg tudtam volna venni. A lakcimkártyám 2021-ig érvényes melyben a lakcim az eladott ingatlan és a tartozkódási cim ahol most is lakom.
Ön szerint maradhat ez igy?
Köszönettel: Magdolna

Kedves Magdolna!

MIvel az eladott lakás esetében ki kell jelentkeznie, ezért nem világos a kérdés. Ill. nem értem, hogy a életvitelszerűen él valahol, akkor miért nem ott létesít bejelentett lakóhelyet. Ez ugyanis csak egy adminisztratív lépés, senkinek a jogi helyzetét nem érinti, vagy befolyásolja.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: