Hozzászólások
- Sándor 49318 számú kérdése
- 2020-12-23
Tiszteletem.!
Egy Tapolca-i ingatlant vásároltam aminek a szerződése 2020 dec 28.-án lejár.! Kétszer hosszabbítottuk 3-3 hónappal ami után kötbért fizettem.! A tulajdonos már nem akar hosszabbítást, kérné a fentmaradt 9M hátralékot.! Szeretnék még 30 napot kérni. Van-e valami lehetőségem úgy,hogy ne bukjam el a foglalót és a kötbért...?
Köszönöm szépen.!
Tisztelt Sándor !
Köszönettel fogadtuk megkeresését, sajnos technikai okok miatt késve érkezett hozzánk kérdése, mely miatt elnézését kérjük! Az alábbi válasszal tudunk szolgálni, reméljük még aktuális:
Az Ön esetében a hatályos Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) rendelkezései alapján az Önök között fennálló adásvételi szerződés ismételt módosítására csupán konszenzussal van lehetőség, melyhez az eladó beleegyezése is szükséges. Ezáltal ha nem sikerülne a határidőről megegyezniük sajnos a Ptk. 6:185.§-a, és 6:186.§-a értelmében elveszíti a foglalót és a kötbért.
Ha a hitelintézeti kölcsön nyújtásának meghiúsulásáról lenne szó, abban az esetben valószínűleg nem veszítené el a foglalót.
Amennyiben egyéb kérdés merülne fel Önben, keressen bizalommal minket.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com
- Kolossa Attila 49301 számú kérdése
- 2020-12-03
Tisztelt dr. Nagy Zoltán ügyvéd Úr!
Az alábbi problémával fordulnék Önhöz:
Adott egy 2600 nmes ingatlan Budapest Hűvösvölgyben.
A telken 2db. lakóház található. A "nagy" ház egy 1920-ban épült négylakásos lakóház, melynek a magasföldszintjén egy 130nm-es, az első emeleten egy 100nm-es, a tetőtérben (melynek a nagy része egyelőre beépítetlen padlás) egy 22nm-es, a szuterénben pedig egy jelenleg kb. 40 nm-es lakás és pince található.
A telek területén áll továbbá egy korábban cselédházként funkcionáló, mára részben felújított kétszintes 94nm alapterületű családi ház, amely a jelenlegi ingatlan nyilvántartás szerint melléképület.
A teljes ingatlan jelenleg közös osztatlan tulajdonban van. A kert területe a lakások hányadával arányos mértékben van felosztva, ügyvéd által hitelesített módon.
A melléképület tulajdonosa le szeretne válni a nagy házról és önálló ingatlanként szeretne tovább létezni. Ehhez a művelethez neki az arányosan az ő házához járó területen felül további kb. 100nm-re van szüksége, amit a nagy ház lakóinak kertjéből kellene biztosítani. Előzetes számítások szerint a nagy háznak éppen megmarad a beépítettségi aránya, a leválás ebből a szempontból kivitelezhető.
Amennyiben a szomszéd ház a területet megkapná és önálló ingatlanként jelenne meg, a nagy ház éppen társasházzá alakulási folyamatában neki nem kéne részt vennie.
A fentebb írt, kb. 100nm-nyi területet a nagy ház lakásainak tulajdonosai adnák el a kis ház (ajánlat tevő) tulajdonosának.
A jelenlegi vételi árat a kerületben érvényes aktuális átlag négyzetméter ár figyelembe vételével határozta meg a melléképület tulajdonosa (ajánlat tevő). Véleményem szerint ha a jövőben önálló ingatlanként jelenne meg az ingatlanpiacon, összességében a már független (kb. 1000nm) ingatlan ennek az értéknek kb. a tízszeresét érné.
Amennyiben a 100nm eladása nem valósulna meg, a melléképület tulajdonosának is részt kellene vennie a társasházzá alakulásban, ami megbonyolítaná, de remélhetőleg nem lehetetlenítené el a későbbi leválást.
Az lenne a kérdésem, hogy a 10millió forintos vételi ajánlat reális-e?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm,
Tisztelettel, Attila
Kedves Attila, az ingatlanok értéke kapcsán nem tudok érdemi segítséget adni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Tamás 49265 számú kérdése
- 2020-11-12
Tisztelt Dr. Nagy Zoltán Úr!
2020-ban vásárolt üres, valamint közmű nélküli teleknek lettünk a legalább 3. tulajdonosai, feleségemmel és 3 gyermekkel. Korábbi tulajdonosa egy fiatal pár, elmondásuk szerint kb. 1,5 évig voltak tulajdonosok, illetve előttük egy családé volt. Építkezést terveztek, de később inkább eladásra kínálták a telket és mi megvettük. Mi szintén egy önálló családi ház generálkivitelezővel történő építése miatt döntöttünk mellette. Jelenleg már a tetőszerkezet fóliázása zajlik. Hétvégén (2020.11.07-én) a szomszéd idős hölgy megjelent azzal, hogy kifogásolja a tetőszerkezetünket, mert onnan majd nagyobb esőzés során átzúdul hozzá a víz, ami tönkreteszi a veteményt (kertszomszédság). Többször kérdeztük a generál kivitelezőnket, valamint már a tervezőt is, hogy elképzelhető-e a fent említett probléma, de cáfolták. Véleményük szerint minden tervezési és kivitelezési munka a helyi önkormányzat által előírt szabályok szerint és megfelelő minőségben készült és készül. Aggodalomra tehát semmi okunk. Ellenben a szomszéd azóta folyamatosan zaklatja a kivitelező szakembereit és minket is. Már levelet is írt, hogy ha folytatjuk a tető felé eső részének kiviteleztetését és nem változtatunk, akkor ő bejelenti nem tetszését az önkormányzatnál. Továbbá szeretné velünk közölni, hogy az általunk megvett telekből egy kb. 50-60 cm-es sáv még valójában az övé lenne (egy évekkel ezelőtti földmérésre hivatkozik, de nem mutatta be) és a ránézésre 20-30 éves drótkerítést ő nem tudja, hogy mikor létesítették. Kérdeztük, hogy ezt miért csak most, a 3. tulajdonosnak jelzi, amikor az már a lakóházat építteti, de erre nem adott magyarázatot, viszont előtérbe helyezte, hogy pénzt szeretne kérni majd tőlünk ezért az egykor valaki által állítólagosan eltulajdonított 50-60 cm-es sávért.
Sajnos már a mindennapjainkat ez lengi körül és szeretnénk tisztábban látni. Egyáltalán van-e joga a szomszédnak rajtunk olyat számon kérni, olyan dolgokkal zaklatni, és a munkásokat is hátráltatni, amelyről mi semmilyen tájékoztatást nem kaptunk korábban sem tőle, sem a telek előző tulajdonosától, illetve az előző tulajdonos állítása szerint őt sem értesítette sosem erről a szomszéd hölgy.
Segítségét előre köszönöm!
Kedves Tamás!
Ebben a helyzetben szerintem a legbölcsebb, amit tehetnek, az a várakozás. Értem, hogy kellemetlenek a szomszéd próbálkozásai, ezekkel kapcsolatban lehet jelezni felé, hogy ezeket a magatartásokat szüntesse be, ellenkező esetben zaklatás miatt feljelentik, hátha használ. Egyebekben semmilyen konkrét igény nem jelenik meg, a szóbeszédre alapított igények nem minősülnek ilyennek. Ha majd leírja a szomszéd, hogy mit akar, mit szeretne, milyen igénye van, akkor lehet vele érdemben foglalkozni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Réka 49239 számú kérdése
- 2020-10-20
Tisztelt ügyvédúr!
Azt szeretném megkérdezni, hogy amennyiben nekem nincs semmilyen ingatlanom - nincs a nevemen ingatlan sem telek - eladhatják-e a fejem fölül csak úgy a házat ahova be vagyok jelentve? 20+ évet éltem ott nagymamámmal aki sajnálatos módon tavaly elhalálozott. Majd nagybátyámék odaköltöztek - feleség és gyerekük - ami nem baj, viszont most elakarják adni ami szintén nem gond, de ha eladják nekem nincs hol laknom. Szeretném megkérdezni, hogy nekem semmi beleszólásom nincs? Nagybátyám ide van bejelentve, ha el akarja adni akkor osztoznia kell tudtommal édesanyám és egy mostohatestvérük között.
Engem nem zavar, hogy elakarják adni elég nagy ház amivel én nem tudnék mit kezdeni, de az érdekel, hogy ezután nem lenne hol laknom.
Köszönöm segítségét/segítségüket
Réka
Kedves Réka!
A kérdése alapján Önnek sem tulajdonjog iránti igénye, sem birtoklási-használati jogcíme sincs a nevezett ingatlanban. Ennélfogva a tulajdonos szabadon eladhatja az ingatlant, és ennek keretében kötelezheti Önt az ingatlan elhagyására. Ezt a bejelentett lakcím sem akadályozza meg vagy zárja ki.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- József 49220 számú kérdése
- 2020-10-10
Tisztelt Ügyvéd úr! Segítő válaszát kérem. A mellettem lévő ingatlan tulajdonosa 2 éve elhunyt. Azóta a telek teljesen elhanyagolt. A rajta levő fák, növényzet már a mi házunkat rongálják, veszélyeztetik. Mit tehetek,hogy a helyzet változzon, mivel a telekre hivatalosan bejutni, nem tudok? A helyi önkormányzatnak (Jegyzőnek) már írtam, de válaszra sem méltattak. Köszönöm válaszát: József
Kedves József!
Pedig jó úton indult el, jegyző, közegészségügy, ÁNTSZ, ezek jelenthetnek megoldást. Vagy kinyomozza a tulajdonost - a földhivatalnál a tulajdoni lap alapján - és megkeresi őt.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Alexandra 49182 számú kérdése
- 2020-09-12
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Adott egy panel lakás 7. Emelete ahol a férjemmel és a 4 hónapos kisfiammal élünk.
Olyan problémába ütköztünk,hogy a felső szomszédunk erkélyéről folyamatosan hullik a mi erkélyünkre a galambürülék. Mivel a tulajdonost nem ismerjük és jelenleg albérlők laknak az ingatlanban akik nem beszélik a magyar nyelvet, így a közös képviselőhöz fordultam segítségért telefonon.
Másfél hónappal ezelőtt jeleztem először a problémát mert nemcsak a galambürülék volt bosszantó hanem a szaga is. Akkor azt mondták, hogy jelzik a tulajnak szóban és írásban is. Nemtudom , hogy ez megtörtént e akkor.
Legutóbb 2 hete újra jeleztem,hogy a probléma fenn áll ugyanúgy,de ekkor is csak azt mondták, hogy jelzik a dolgot a tulajnak.
Azóta is folyamatosan teli van az erkélyünk galambürülékkel, de ami talán még aggasztóbb hogy galamb tetem is látható a szomszéd erkélyén.
Amitől félek, hogy ez a folyamatosan hulló galambürülék és galambtetem potenciálisan fertőzésveszélyt hordozhat magában, és mivel van egy 4 hónapos kisfiunk aki abban a szobában van ahol ez a dolog történik, félünk hogy egészségi károsodás is lehet a következménye.
A kérdésem leginkább az,hogy ebben a helyzetben nekem mint tulaj és mint ember, édesanya milyen jogaim/lehetőségeim vannak, hogy ez a probléma megszűnjön? Kihez kellene fordulnom , hogy a kisfiam egészségét ne károsítsa meg a hanyag szomszéd? A közös képviseletnek semmilyen beleszólása sincs?
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel: Alexandra
Kedves Alexandra!
Elsőként azt kellene tisztázni, hogy ezek háziállatként tartott galambok, akik a bérlő hobbijából vannak ott, vagy vadon élő állatok. Ha előbbi, akkor a bérlővel szemben kell - akár a jegyző előtt indított birtokvédelmi eljárással - fellépni, ha utóbbi, akkor a társasháznak kellene valamilyen eszközt igénybe venni - riasztás - hogy elszoktassák onnan a madarakat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Samu 49163 számú kérdése
- 2020-08-27
Utcáról nézve a jobb oldali kerités az enyém. Ha az én oldalamon teszek nádszövetet végig akkor aszomszéd az ő oldalárol tehet e még fel nádat , esetleg magasabbat mint az enyém ami ebben az esetben nem lenne indokolt. Válaszukat előre is köszönöm
Kedves Samu!
Ez nagy problémát jelent? A kerítés az öné, elvileg nem is tehetne rá semmit, de miért probléma ez?
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Miklós 49154 számú kérdése
- 2020-08-24
Tisztelt Ügyvéd Úr !
A 49110 számú kérdésemre adott válaszát köszönöm. A kérdésem egyik része a "mit tehet ilyen esetben az eladó" volt. Csak szubjektív módon állapíthatom meg a vevőről a belátási képesség meglétét? Van-e olyan joggyakorlat, amely képes megállapítani a szerződés pillanatában az ügyfél belátási képességét. Például, ha én ragaszkodom, hogy közjegyzői meghatalmazotti megbízással rendelkezzen az adásvételhez az állítólagos „élettárs”, akkor a közjegyző köteles-e vizsgálni az idős úr belátási képességét valamilyen, nem szubjektív módon? Van-e ebben az esetben jogi felelősség a közjegyzői gyakorlatban?
Köszönöm előre is a nem szokványos ügyemre adható válaszát.
Üdvözlettel
Miklós
Kedves Miklós! A közjegyzőnek sincs egyéb eszköze, legfeljebb nem készíti el a kért okiratot, ha úgy ítéli meg, hogy az aláíró nem cselekvőképes.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- N 49152 számú kérdése
- 2020-08-22
Tisztelt Ügyvéd Úr, Ügyvéd Asszony!
Házfelújításba kezdtünk.
Egy ismeretlen az utcáról lefotózta a befejezetlen házrészt, és Facebookon megosztotta egy 'Építőipari Szégyenfal' nevű csoportban, megjelölve a település nevét is. Több komment is érkezett alá.
Egy ismerősünk értesített erről. Ez nagyon bánt, és felháborít.
Mit tanácsol?
Köszönettel!
Kedves Nóra! Az ismeretlen sem fotót nem készíthetett az Önök házáról, és főleg nem tehette azt közzé. Az más kérdés, hogy egy ismeretlen ellen lehet-e, van-e értelme fellépni?
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gabriella 49145 számú kérdése
- 2020-08-16
Tisztelt Ügyvéd úr! Budapesti ingatlanon idős rokonunknak haszonélvezeti joga volt, idősotthonba került a néni, azonban az ottani költségeket a nyugdíja nem fedezte, ezért az ingatlan bérbe adta. Édesanyám mint segítő (nem gondnok) is szerepel a bérbeadási szerződésen, Ő intézte az adózást (a haszonélvező adózott), valamint a bérlőkkel való kapcsolattartást. Az idős néni elhunyt, így a haszonélvezet megszűnt. A kérdésem az lenne, hogy édesanyám (mivel szerepel az bérbeadási szerződésben) köteles továbbra is intézni a bérbeadást? Azt az információt kapta, hogy a hagyatéki tárgyalásig köteles továbbra is bérbe adni az ingatlant, és az addig befolyt bérleti díjat félre tenni a tulajdonosnak (ebben az esetben ki adózik?). A tulajdonos a hagyatéki tárgyalásig nem hajlandó semmit intézni az ingatlannal kapcsolatban (a közüzemi szolgáltatóknál sem jelentette be, hogy az haszonélvező elhunyt). Édesanyámnak van bármi teendője, vagy megszüntetheti a bérbeadási szerződést? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Gabriella
Kedves Gabriella!
Érdekes probléma ... Az édesanyja "pozíciója" is kérdéses, meghatalmazottja volt a haszonélvezőnek, hogy intézze a bérbeadás ügyeit? Ha igen - és erre hajlok - akkor a néni halálával megszűnt a "megbízatása", és nincs további kötelezettsége. Akik szerint van további kötelezettség, azok nem tudom, hogy mire alapítják ezt, érdemes lenne megtudakolni, de egyebekben én a fentebb említett véleményen vagyok. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Erika 49141 számú kérdése
- 2020-08-13
Tisztelt Ügyvèd úr.
Egy osztott portán ingatlanba èlek. Enyèm a külső házrèsz s van egy belső házrèsz. Közös a bejáratunk.13 ève èlünk így hol jobb ,hol rosszabb kapcsolatba.Sajnos az utobbi mostanába állandósúlt. Règi ingatlanok. Az ő háza falán van a villanyórám. 1hónapja leszakadtt a teteje a házának s tönkre vágta az egèsz áramellátásomat. Règ rossz vezetèkek voltak. Nem volt pènzem felujítani. Na most meg lett nagyából csinálva .Azt mondta hogy a felèt kifizeti. Szerintem mivel ő okozott kárt neki kelett volna az egèszet de nem vitatkoztam. No de a felèt most nem akarja kifizetni csak ha az órát áthozatom magamhoz. De az 70ezer ft. Nekem erre nincs pènzem. Tehetek valamit? A másik kèrdèsem az volna,hogy a kedves szomszèdom albèrletbe ki akarja adnia a lakását. Igazából valami munkásoknak. Rajtam keresztűl járkálnának idegen emberek. Ezt a bele eggyezèsem nèlkűl megtehet? Ès ha kirabólnak ?Köszönöm a vállaszát előre is.
Tisztelettel: Erika.
Tisztelt Hölgyem!
A Ptk. 6:560. § (1) bekezdése értelmében az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felel. Álláspontom szerint az Ön áramhálózatában keletkezett kárt teljes mértékben a szomszédjának kellene kifizetnie, mivel a kár abból fakadt, hogy ő elmulasztotta a tető kötelező karbantartásának elvégzését. Véleményem szerint, ha annak idején volt egy érvényes megállapodás annak tárgyában, hogy a villanyóra oda kerüljön, ez továbbra is érvényes Önök között.
Sajnos az albérletbe adás ellen nem tud mit tenni, maximum az előbérleti jogával élhet, mint társtulajdonos.
Tisztelettel:
dr. László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com
- Anikó 49140 számú kérdése
- 2020-08-12
T. Ügyvédi Iroda !
Azt szeretném kérdezni, hogy ha valaki 50 % -ban tulajdonos anyukájával egy lakásban, és kivásárolja az 50 %-ot az édesanyjától, akkor az adásvételi szerződésben csak az anyukát jelölheti meg kedvezményezettként, vagy az anyuka a saját bankszámlája helyett megadhatja-e másik lányának a bankszámlaszámát, ahová a fizetést kell teljesíteni ? Ezeetben annak a testvérnek, aki a pénzt kapja a nővérétől, kell-e fizetnie adót vagy illetéket kapott összeg után ? Köszönöm.
Kedves Anikó!
A vételárat az eladó tetszése és nyilatkozata szerinti helyre lehet - és kell - fizetni, ez akár a másik lány számlája is lehet!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Miklós 49110 számú kérdése
- 2020-07-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van-e ingatlan eldáskor, mint eladónak felelősségem a vevő cselekvőképességével kapcsolatosan?
Ingatlanunkat egy 91 éves úr nevében eljáró élettárs, illetve annak fia bonyolítja. Az úr nem beszél, számomra nem tűnik tiszta elmeállapotúnak. Tudomásom van, az élettárs elmondása alapján, hogy az úr házát eladták és annak összegéből vásárolják a panellekást. (!) Az adásvételi szerződést fogalmazó vevő ügyvédje szerint semmi oka nincs, hogy a vevő belátási képességét megkérdőjelezze. Hogyan előzheti meg a joggyakorlat, a későbbi szerződés semmisség lehetőségét egy esetleges beszámíthatósági nyilatkozattal, vagy egyéb módon?
Köszönöm a lehetséges választ.
Üdvözlettel
Miklós
Kedves Miklós!
Érdekes felvetés! A szerződő felek célja - az ingatlan eladásán-megvételén túl - hogy a szerződéses szándékukat egy érvényes okiratba foglalják. Abban az esetben, ha egyik vagy másik fél - gondnokság alá helyezés nélkül is - cselekvőképtelen állapotban van a szerződés aláírásakor, úgy az a szerződés semmis. Azaz ez nem lehet célja az eladónak sem, még akkor sem, ha a vételárat megkapva mondhatná azt, hogy utánam a vízözön. Ha ugyanis ezt a szerződést, ennek érvényességét valaki utóbb - vevő rokona, örököse, etc. - megtámadja, és a kereseti kérelme megalapozott lesz, akkor a bíróság jó eséllyel eredeti állapot visszaállítást is elrendelhet.
Szóval eladói oldalról is felmerül ennek a problémafelvetésnek a jogossága, nem is teljesen világos az ügyvéd kolléga hozzáállása, bár az is lehet, hogy neki további ismeretei is vannak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Ilona 49083 számú kérdése
- 2020-07-08
T Ügyvèd Úr!
Elvàltunk 7 ève,fèrjem önkèntesen itthagyta az ingatlant,1/2 tulajdon,èn lakom az ingantlant,azota fentartom,az összes közüzemi szàmlak a nevemen vannak fizetem,de a volt fèrjem tartozkodàsi bejelentèse ide szòl.Ki lehete e a tulajdonbòl jelenteni?
kedves Ilon! Amennyiben életvitelszerűen nem lakik az ingatlanban, úgy fiktiválhtja a lakcímét.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zoltán 49056 számú kérdése
- 2020-06-24
Tisztelt Ügyvédnő!
Több, mint 20 éve olyan önkormányzati bérlakásban élek, amelynek bérlője édesanyám.
A bérleti szerződésben én is szerepelek, mint együtt költöző.
Később megnősültem és gyermekünk is született, így később feleségem és a gyermekünk is ide lettek bejelentve.
A gyermekünk már nagykorú. Házasságom megromlott, válni készülünk, lehetőleg közös megegyezéssel.
Ha jól értem, akkor a lakás nem tekinthető házastársi közös lakásnak:
"Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak."
A válás után szeretnék a lakásban maradni, úgy hogy a feleségem költözzön ki. A nagykorú gyermekünk dönthet, hogy hol szeretne élni, valószínűleg ő is maradna.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha nem sikerül így a közös megegyezés, akkor is van esély a bíróságon a fent említett végkimenetelre?
Ha más oldalról közelítjük meg a dolgokat, akkor az is felmerülhet, a válástól függetlenül, hogy édesanyám, mint a lakás szerződött bérlője kérheti-e az oda bejelentett együttélők kiköltöztetését? Akár az enyémet is?
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Zoltán!
Főszabályként, a lakás használatot az életközösség megszűnésekor a felek megállapodásban rendezhetik, ennek hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról - bármelyik házastárs kérelmére - a bíróság dönt.
Szintén főszabály, hogy ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme (az Ön esetében a bérleti szerződés szerint a bérlővel együtt költöző)alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén, ha nincs kiskorú gyermek, akinek a lakhatását biztosítani kell, a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.
Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com