Hozzászólások

  • Zs. Làszló 49050 számú kérdése
  • 2020-06-18

Jó napot kívànok.A kèrdèsem az lenne,hogy àllami tulajdonú cèg,indíthat e kisajàtítàst lakóingatlanra?Vagy ezt a cèg nem teheti meg,csak maga a Magyar àllam?

Tisztelt Zs.Làszló!

A törvény szerint a kisajátítási cél a fontos, ezért a válaszom az, hogy nem csak az állam kezdeményezhet kisajátítást. A http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=111418.377018 linken elvileg látja a 2007. évi CXXIII. tv-t, ami a kisajátításról szól.




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Petra 49042 számú kérdése
  • 2020-06-16

Tisztelt Hölgyem/ Uram!

Vásároltam egy telket, mely jelenleg belterületen, üdülőövezetben helyezkedik el, a tulajdoni lapon a megnevezése: kivett, beépítetlen terület.
A telek helyrajzi számmal és utcanévvel, házszámmal is rendelkezik. Az utca egy patak 2 oldalán terül el, a jobb oldalon hivatalos úttal, építési engedélyt is adnak ki. A bal oldalon, ahol a telkem van, nem adnak ki építési engedélyt, mondván nem közelíthető meg közútról. Minden telek jogi határa a patak partjáig ér ki, a fizikai kerítések azonban kb. 40 éve úgy lettek kialakítva, hogy 6-8 méterre vannak a pataktól, tehát autóval is járható. Az önkormányzat álláspontja az, hogy ha mindenki visszaadja a telkének első felét, lesz út és ezáltal építési engedély, azonban van egy szomszéd aki erre nem hajlandó (az ő telke a közút és az én telkem között van), az önkormányzat pedig nem szeretne pereskedni, kártérítést fizetni az említett szomszédnak. Az ingatlanok értéke megnövekedne és mindegyik telek a kialakítható minimum telekméretnél nagyobb maradna.
A kérdésem az lenne, hogy kinek a feladata/felelőssége az, hogy úgy alakítsa ki a telkeket, hogy azok jogilag is megközelíthetők legyenek? Amennyiben az önkormányzaté, kötelezhetőek-e arra, hogy ezt megtegyék és milyen módon? Ha nem, milyen lehetőség van elérni, hogy út legyen ha egy szomszéd nem egyezik bele a terület visszaadásába? Az adott szomszéd esetleg kötelezhető a visszaadásra valahogyan?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel:
Petra

Kedves Petra! Tartok tőle, hogy nem tudok válaszolni. És még az sem biztos, hogy nagyobb időráfodítással meg tudnám tenni, nagyon nincs ötletem ... A vonakodó szmszéd meggyőzése segítene, de hát van aki saját magának is ellensége.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Edina 49017 számú kérdése
  • 2020-05-31

Tisztelt Ügyvéd Hölgy/Úr!
Azzal a kérdéssel fordulók Önhöz, hogy a telkem megvásárlása és azon történő építkezést követően 2 évre rá a szomszédos telket, megvette az önkormányzat, melyen közösségi parkot hoznak/hoztak létre. Az építési szabályzatnak megfelelően a házam szorosan a szóban forgó telek határára épült és határos 50 méter hosszan, a teraszom is azon a részen van, így teljes lett az intimitás hiánya. Idegen emberek jönnek mennek, folyamatos a zaj és a sok ember. 2 kisgyerekem van és egyedül a kertbe ki sem merem őket engedni, mert egy alacsony, nem túl biztonságos oldalkerìtésünk van, melyre nincs keretem hogy belátás ellen, illetve zaj ellen megfelelően kialakítsam. Az iránt érdeklődnék, hogy érdemes-e ügyvédhez fordulnom és sikerülhet-e kártérítést követelnem, hiszen így a házam értéke is csökkent, mivel a nyugodt, vidékies életünknek vége(nem önkormányzati telek mellett vettem annak idején telket) illetve biztonságban sem érzem magam az idegen emberek közvetlen jelenléte miatt az oldalsó kerítésem mellett folyamatosan, mely könnyen átugorható.
Várom megtisztelő válaszát!
Köszönöm!
Üdvözlettel,
Edina

Kedves Edina!
Véleményem szerint itt nem merül fel a megalapaozott kártérítési-kártalanítási igény. Az intimitás akkor is elveszett volna, ha a szomszédban lakóház épül pl. négy lakással és lakásonként 2-2 gyerekkel. Értem, hogy a közpark esetleg nagyobb volumenben enged belátást az életébe, de én a megoldást a megfelelő kerítés kialakításában látom. Értem, hogy erre jelenleg nincs keret, de az ügyvédi közreműködés is pénzbe kerülne, és az utóbbit ráadásul nem látom indokoltnak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Andräs 49013 számú kérdése
  • 2020-05-28

Tisztelt dr. Nagy Zoltán ügyvéd és dr. Lados Melinda Szibilla ügyvéd!

Hivatalos, ällando lakcimem az anyam tulajdonat kepezö ingatlan.
Nincs tulajdoni reszem oda bejegyezve. Egy vegrehajtasi ügy miatt levakartam magam a tullaprol.
Kerdesem az, hogy van -e elövasarlasi jogom egy esetleges külsö ajanlat eseten, annak ellenere, hogy nem vagyok tulajdonos vagy nincs es ezert nem talaltam.

Sajnos a hatam mögött adogatja el a birtokanak reszleteit (garazs , gyümölcsös, mühely, stb). Ezt nem tartom fairnek.

Valaszukat köszönöm szepen.
Tisztelettel,

Andräs.

Kedves András!
Nincs elővásárlási joga.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Balázs 49012 számú kérdése
  • 2020-05-28

Tisztelt Ügyvédnő!

Mi kérdezni szeretnénk, hogy az Édesanyám a nővérével együtt örökölte egy panellakás felét a Nagybátyjuk után, aki 24 éve hunyt el, de mivel a Nagybátyjának a felesége még él, így a szóban forgó ingatlan másik fele az ő tulajdona, természetesen haszonélvezeti jogokkal együtt.
Azonban a Hölgy már eléggé idős és egyedül képtelen ellátni magát már 2-3 éve, így az ő lánya (nem közös gyerek, a Hölgy előzőházasságából született), felajánlotta, anno hogy megvenné az ingatlan ránk eső részét (Édesanyámtól és a nővérétől), de akkoriban sajnos nem sikerült közösen megegyezni az árban, így az adás-vétel meghiúsult, de az elmúlt hónapban ismét jelentkezett és felajánlotta, hogy ismételten kifizetné őket.

A kérdésem az lenne, hogy amennyiben sikerül megegyezni az árban, akkor ez esetben milyen kötelezettségeik lennének édesanyáméknak, hiszen a lakást 24 éve örökölték és nem egyeneságon szülőktől, hanem nagybácsitól.
Milyen adókötelezettségek, illetékek terhelnék?
Továbbá kérdezni szeretnénk, hogy a haszonélvezeti jog, mennyire befolyásolhatja az ingatlan értékét ez esetben, hogyan oszlana meg mondjuk ez egy 10 millió forintos értékű ingatlannál, 50% -50% (együtt édesanyáméknak) vagy a haszonélvezőnek valamennyivel több járna ?
Illetve, hogy a haszonélvezeti jog, az örökölhető-e?

A másik kérdésem az lenne szintén a szóban forgó ingatlannal kapcsolatban, hogy közben kiderült, hogy az említett Hölgynek a kedves lánya kiadta pár éve albérletbe a szóban forgó ingatlant, hiszen az édesanyja már nem a lakásban lakik, mindezt a tudomásunk és a beleegyezésünk nélkül.
Ezt Ő jogszerűen megteheti, hogy kiadja másnak azt az ingatlant, aminek a fele nem az ő tulajdona, hogy egyáltalán nem tájékoztat minket?
A haszonélvezeti jog feljogosítja erre őt, főleg úgy, hogy a haszonélvező se ott lakik már évek óta?
Amennyiben nem, akkor ez esetben van valami lehetőségünk, hogy ezt számon kérhessük rajta, akár visszamenőleg is?
Arról, hogy az albérlő be van-e jelentve az adott ingatlanban vagy sem, erről sajnos még nincs tudomásunk. Ez egyébként mennyire befolyásolná az egészet, hogy bejelentett albérlő lakja vagy sem?

Előre is nagyon szépen köszönöm a megtisztelő válaszát és segítségét!!

Köszönettel;
Balázs

Tisztelt Balázs!

Értékesítés esetén, mivel több mint 5 éve már tulajdonolják az ingatlant ezért személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük az értékesítés után nincsen.
Illetéket a vevő fizet, az nem az eladókat terheli.
A haszonélvezőt a haszonélvezeti jog értéke alapján illeti meg a tulajdonosok terhére a vételár egy részére. Erre az Illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény 72 §-a alapján van egy számítási módszer. A haszonélvezet 1 évi értéke az azzal terhelt dolog 1/20-ad része. Ezt kell annyival szorozni, amelyik kategóriába az életkora alapján a haszonélvező tartozik.
A haszonélvezeti jog nem örökölhető, az a halállal megszűnik.
A haszonélvező jogosult a dolog használatára és hasznosítására, és e jogát másnak átengedheti, a haszonélvezeti jogot azonban nem ruházhatja át. 5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]  
(1) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
Ezek alapján tehát, a bérbeadás előtt Önöket nyilatkoztatniuk kellett volna.
Ha a haszonélvező, vagy annak a lánya veszi meg az ingatlant azt a jogügyletet a bérlet nem befolyásolja, mivel a vevők adták bérbe az ingatlant.



Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Robi 49003 számú kérdése
  • 2020-05-20

Tisztelt Ugyvedno / ur!

Egy belteruleti telekre az onkormanyzat telekadot vetett ki, amin jelenleg kozut celjara torteno lejegyzes van az onkormanyzat reszere. A lejegyzest az onkormanyzat nem csinalja meg mar evek ota, igy a telek nem beepitheto. Tehat fizethetjuk a telekadot eletunk vegeig. Kb 10 evvel ezelott volt egy ugyanilyen lejegyzessel erintett telkunk ,amire szinten nem adtak ki epitesi engedelyt a lejegyzes miatt es arra is kivetettek a telekadot (amig be nem epitjuk - mondtak, es ok akadalyoztak a beepitest a lejegyzessel) Ekkor birosaghoz fordultunk es a birosag joggal valo visszaelest allapitott meg a lejegyzes halogatasa - telekado kivetese miatt. Az onkormanyzatot a lejegyzes vegrehajtasara, kartalanitasra szolitottak fel es a telekadot sem vethettek ki addig, amig a lejegyzes nincs rendezve.
Most hasonlo a helyzet (lejegyzest nem hajtjak vegre, telekadot beszedik).
Kerdesem hogy az elmult kb 10 evben valtozott-e valami a jogszabajokban, ami miatt most ez nem minosul joggal valo visszaelesnek? Van-e ertelme belevagni ismet egy jogi proceduraba arra alapozva, hogy egyszer mar megnyertunk egy ilyen ugyet?

Valaszukat elore is koszonom!

Tisztelettel,
Robert

Kedves Róbert!
A korabeli periratokat is látni kellene, de úgy vélem, hogy az önkorm. eljárása bírósági úton ma is támadható.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Eszter 48993 számú kérdése
  • 2020-05-15

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr,
osztatlan közös tulajdonban lévő, ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztási szerződéssel rendelkező házrészt vásároltunk. A tavalyi évben az egyik tulajdonos felújítást/átépítést kezdett az általa vásárolt házon. Eddig nem volt csatornájuk, egy telken pedig csak egy bekötés lehetséges, így hozzájárulást kért tőlünk, hogy felásva a kertünket, becsatlakozhasson a rendszerbe. Mi akkor még nem laktunk itt, így nem láttuk, hogy hogyan végezték a munkát. Az elmúlt hetekben kezdtük meg a kertrendezést és akkor tapasztaltuk, hogy a csatornájuk csupán 30 cm mélyen található, szemben az előírt minimum 80 cm-rel. Felszólíthatjuk-e a szomszédot arra, hogy helyezze lejjebb a csatornáját, különben nem vállalunk felelősséget az esetleges sérülésekért vagy ha a kertrendezés során bármiféle sérülés keletkezik azért, mert ők nem szabályszerűen végezték el a csatorna fektetést, akkor mi leszünk a felelősek az őt ért kárért? Illetve ugyanez igaz a későbbiekre is, hiszen a 30 cm mélység esetén később fagykár is keletkezhet és nem szeretnénk, ha emiatt újra és újra a mi kertünket ásnák fel.

Válaszukat előre is köszönöm,
Tisztelettel,

Kedves Eszter! Az igényük jogos, javaslom írásban felvenni a kapcsolatot a szomszéddal, és tájékoztatni a fentiekről.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 48983 számú kérdése
  • 2020-05-11

Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

Segítséget szeretnék kérni örökölt ingatlannal kapcsolatban!

A nevezett ingatlan örökléssel került a tulajdonomba.
A telken 1983. november 01- én érvényes építési engedéllyel egy családi ház építését kezdték meg a szüleim amit sajnos nem tudtak befejezni.
A telken lévő ház most sincs befejezve, bár a szüleim ebben éltek halálukig.
A nevezett ingatlant értékesíteni szeretnénk, de a térképszelvényen nincs feltüntetve a telken lévő ház. Használatbavételi engedélyt valószínűleg nem kértek rá.Mit tehetek, hogyan értékesíthető így az ingatlan.

Kérdéseim a következők:

Hogyan lehetne, illetve megoldható-e hogy a térképszelvényre rákerüljön a ház.
Ha lehetséges, milyen anyagi vonzatai vannak. Hogyan lehet így értékesíteni. Ha lehet értékesíteni ,akkor az új tulajdonos mit tehet? Folytathatja az építkezést, át lehet tervezni és egy új építési engedéllyel befejezni vagy a legrosszabb esetben el kell bontani?
Milyen lehetséges megoldások léteznek az ilyen ügyek megoldására?
Befejezni az építkezést nem szeretném.
A háznak minden terve, dokumentációja és az 1983-ban kiadott építési engedélye is megvan.

Várom megtisztelő és együttműködő válaszukat

Kedves Attila!
Az ingatlan a jelenlegi jogi és fizikai állapotában is forgalomképes, eladható. Nyilván magaabb eladási ár lenne elérhető, ha a felépítmény szerepelne az ingatlan-nyilvántartási térképen,de ahhoz használatbavételi engedély is kellene.
Ha jelenlegi állapotában adja el az ingatlant, akkor annak sincs akadálya, hogy a vevő befejezze az építkezést, akár a korábbi, akár módosított építési enegdély alapján, de a helyi építési szabályoka a válaszom ezen részét befolyásolhatják. A bontásnak nem látom kockázatát.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gergő 48970 számú kérdése
  • 2020-05-05

Tisztelt Ügyvédi Iroda,
kedves Hölgyem/Uram!

Családom birtokában van egy a földhivatal által kiállított hivatalos dokumentum szerint is legelőnek nyilvánított földterület, melynek használati jogát - ha a törvényt jól értelmezem - egy rendelettel jócskán megnyirbálták. Ezzel gyakorlatilag lecsökkentve az értékét.

A területre a 2018-ban hozott rendelet szerint a következők vonatkoznak.
"Fővárosi Önkormányzat által elfogadott Főváros Településszerkezeti Tervében rögzített erdőnek fenntartott területfelhasználás alapján a Kerületi Építési Szabályzatról szóló 21/2018(VII, 6) ök rendelet szerint, Közjóléti rendeltetésű erdőterület, természetközeli terület (Ek / XVI / 4)"
1) Ek /XVI / 4 övezetben épület, terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
2)Ek / XVI /4 övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke 90 %.

Az alábbiakat szeretném megkérdezni:
1. Amennyiben a fent említett jogszabály értékcsökkenést eredményezett, jogos/indokolt -e jogorvoslatért folyamodnom?
2. Kérvényezhetek -e földcserét az önkormányzattól?

Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
G.

Kedves gergő!
Ezt a kérdést ezen a fórumon megnyugtatóan nem fogom tudni megválaszolni, de valószínűsítem, hogy kártalanítási-kártérítési igényük merülhet fel, amelyet akár bírósági úton is érvéynesíthetnek. Indokolt lehet ügyvédi segítséget kérni, aki az iratok ismeretében a fntinél hitelesebb választ is tud adni.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ferenc 48967 számú kérdése
  • 2020-05-03

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szomszédom ( tudtommal lakóhely szerinti vállalkozás is egyben ) a családi háza hátsó falára, így a mi udvarunkra márciusban szereltetett fel egy 5,3 KW nagyteljesítményű klíma külsőegységet. Szóltam érte, hogy zajos s zavar, napi 24 órában elviselhetetlen, Kértem, hogy beszéljen a klímásokkal s szereltesse át a saját udvarára, vagy a kert felőli házvégére. A válasz teljes visszautasítás! Fitnesztermet alakított ki és azt klimatizálja vele. Nincs tekintettel ránk, szomszédokra. Ez a ház s udvar az életterünk. Nyári estéken még ablakot sem lehet nyitni a zaj miatt.
Ráadásul a klímát úgy szerelték fel, hogy a szomszéd fala és a melléképületünk közé. A melléképülettől úgy 25- 30 centire, valamint annak ablakától 1,5 méteren belül. A melléképületben bármikor kialakítható lenne akár még szoba is. A melléképületünkben sem lehet hosszú távon tartózkodni a zajtól, mert mintha egy porszívó zúgna. Valamint a kondenzvíz az összes káros anyagával együtt még az épületünk falát is áztatni fogja. Az épületek közötti légfolyosó tovább erősíti a zajt. A szomszéd annyival elintézte, hogy a ház mögötti 60 centis vízelvezető még az övé.
Úgy tudtam, hogy a klíma felszerelésnek szigorú szabályozása van. Kerestem az Építésügyi Hatóságot, akik meg a Környezet és Tájvédelmi Hivatalt javasolták az ügyben. Mindkét helyen azt mondták, hogy hiába folytatnák le az eljárást, ha jogkörük hiányában ezt meg kellene szüntetni. Most úgy tűnik, hogy semmiféle szabályozás nincs, sem olyan hatóság, aki eljárhatna. A Jegyző Úrhoz fordultam, egyelőre még nem hivatalos formában. Csatoltam a fotókat az udvar az épület s klíma elhelyezéséről, s amit az interneten találtam szabályozást : epitesijog/hu/1924-legkondicionalo 2.2 Klíma elhelyezésére vonatkozó szabályok.
Valamint mivel falu besorolású a település nappal 50 éjjel 40 decibel a klíma határértéke tudtommal. A klímán feltüntetett gyári adatokat, amin már eleve ennél magasabb 57 decibel van. kormanyhivatal/hu/hu/heves/--/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly 66. pontban zajkibocsátási határérték megállapítása.
A jegyző úr azt mondta, hogy ez a szabályzat nincs benne az OTÉK –ban. Továbbá ha hivatalosan akarom az ügyet, akkor a birtokvédelmi eljárást kezdeményezőnek kell bizonyítani a szabálytalanságot Jogszabállyal és a többi bizonyítékkal. Ez alapján tud döntést hozni.
A felszerelésre nem adtuk az írásbeli hozzájárulásunkat. Anyumat a szomszéd felhívta, hogy beengedné e a „villanyszerelőt”, akik a ház hátuljánál kötnek be vezetéket. Így a kapu nyitva lett hagyva s utólag döbbenten láttuk, hogy mit szereltek.
Kis település lévén itt mindenki, mindenkit ismer. Személyes kapcsolatok vannak. Nem úgy van, mint városon, hogy csak egy papír dönt.
Kérdés!
Van e ide vonatkozó jogszabály, kormányrendelet, valami, amire hivatkozhatnék? Hivatalosan kihez fordulhatnék az ügyben? Egyáltalán mit tehetnék, hogy a klímát leszereljék az udvarunkból? Pereskedni nem szeretnék egyelőre, már csak az anyagi vonzata miatt sem.
Tisztelettel: neuropot

Tisztelt Ferenc! Kérem, hogy egy egyeztetett időpontban kressen fel az irodámban, és át fogjuk beszélni a lehetőségeket!
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Valéria 48961 számú kérdése
  • 2020-04-27

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Külföldi állampolgár párommal a járványhelyzet miatt "EGT állampolgár regisztrációs igazolásának" intézése közben merült fel bennünk a kérdés, hogy milyen dokumentummal tudjuk igazolni a szálláshely biztosítottságát.
Én, magyar állampolgár vagyok, Szabolcsban (még a szüleimnél) bejelentett lakcímmel, a párom uniós állampolgár, külföldi cégnél alkalmazott, kb. 2,5-3 hónapos váltásan van munkában vagy nálam. Mindketten egy debreceni albérletben lakunk, mert én Debrecenben dolgozom. A bérleti szerződést csak én és a tulajdonos írtuk alá, nincsenek tanúk, és közjegyzőnél sem volt hitelesítve. Az első bekezdésben a tulajdonos használatba adja nekünk az ingatlant, ezzel együtt mindhárman feltüntettük adatainkat. A többi 5 pont a használat szabályait tartalmazza. Első kérdésem ezzel kapcsolatos lenne. Hivatalosan felhasználható-e ez a dokumentum a szálláshely meglétének igazolása céljából, vagy készítenünk kell egy hivatalos szerződést? Ha igen, mitől lesz egy szerződés hivatalos, amelyet igazolásként felhasználhatok.
Felmerült bennem a kérdés, hogy az "EGT állampolgár regisztrációs igazolásához" gondot okozhat-e, hogy nem vagyok lakcím szerint az albérletbe bejelentkezve (különösen, hogy most élettársi nyilatkozatot is szándékozunk tenni, de gondolom ez már egy másik területbe tartozik).
A másik kérdésem pedig azzal kapcsolatban lenne, hogyha az albérlet tulajdonosa nem akar közreműködni (ha szükséges új szerződést írni), akkor lehetséges-e a szüleim házában igazolni a szálláshelyet, mivel én egyébként is lakcím szerint oda vagyok bejelentve. A kérelem felsorol még két másik igazolási lehetőséget az albérleten túl: "szívességi lakáshasználatról szóló okirat és haszonélvező hozzájárulása (ha haszonélvezettel terhelt az ingatlan)" és "a szívességi szállást biztosító, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozata", de nem tudom pontosan ezek mit takarnak. Valamint a "szálláshely befogadó nyilatkozatot", amelyet, nem tudom értelmezhetek-e befogadó nyilatkozatként (tehát én nyilatkozhatnék, hogy befogadom az albérletembe az albérleti szerdőzést pedig csatolom, vagy a szüleim tehetnének befogadó nyilatkozatot a szabolcsi címre). Ha ez már nem tartozna a kérdéskörhöz, esetleg arról tudna tájékoztatást adni, hogy milyen jogkörön belül érdeklődjek felőlük?

Köszönettel várom a válaszát!
Valéria

Tisztelt Valéria!

Köszönettel vettük megkeresését. A kérdések nagy része sokkal inkább a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódnak, nem pedig az ingatlanjog területéhez. A szálláshely biztosítottságának igazolásával és a befogadó nyilatkozattal kapcsolatban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság munkatársai tudnak részletes, mindenre kiterjedő választ adni. Szíveskedjen őket telefonon vagy elektronikus úton megkeresni.

A bérleti szerződésre vonatkozó kérdésére az alábbi tájékoztatással tudunk szolgálni:

Azt, hogy egy szerződés mikor „hivatalos” mindig attól függ, hogy a vonatkozó törvény milyen formát követel meg. Beszélhetünk közjegyző által ellenjegyzett közokiratról, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratról. Vannak azonban olyan jogviszonyok is, ahol nem szükséges ilyen típusú okiratokba foglalni a szerződést és a két tanú megléte sem törvényi kritérium minden esetben. A bérleti jogviszony is ilyen, elegendő a felek hiteles aláírása. Természetesen ez nem zárja ki, hogy a biztonság kedvéért a fent említett okiratokba foglaljanak egy szerződést.

Amennyiben további kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Viktória 48960 számú kérdése
  • 2020-04-26

Ingatlan/ Telek vásárlásàt fontolgatóm gyermekem számára. Kategóriánál: Telek/föld megnevezés szerepel. A kérdés az lenne, hogy lehet ilyen telekre épîtkezni? Ill. A jövőben van / lehetséges,hogy lesz rà mód? Villany, víz van. Gàz, csatorna nincs?

Kedves Viktória!
Ezt a tulajdoni lapot kellene látnom, hogy pontosabb választ tudjak adni. Az azonban bizonyos, hogy a helyi építési hatóság tud részletes tájékoztatást adni a beépítési lehetőségekről.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ágnes 48958 számú kérdése
  • 2020-04-26

Üdvözlöm,
El vagyok keseredve...

?
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Norbert 48941 számú kérdése
  • 2020-03-31

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy aktuális üggyel kapcsolatban írok, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től visszavásároltuk ingatlanunkat (~1200nm2 telek, házzal) Három tulajdonos lett bejegyezve 1/3 - 1/3 ... arányban. Az újonnan bejegyzett tulajdoni lapon is így van feltűntetve, helyesen.
Mi az ingatlant elidegenítési tilalommal terhelve vettük meg , ergo 5 évig nem lehet eladni, stb..
Ezzel semmi gondunk, ellenben szeretnénk addig az öt évig lefixálni a telek elosztását területileg. Az önkormányzat új telekrendezési tervén az ingatlant 2 részre oszthatóvá tették. (gondolom két külön helyrajzi számmal)
Kérdésünk, hogy lehet-e bármilyen hiteles irattal rögzíteni a tulajdoni részeket területileg elosztva. Ebben az esetben az egyik tulajdonos az ingatlan felére, ahol a telek van, a másik két tulajdonos az ingatlan másik felére lenne "jogosult", ahol a lakóház van.

Köszönettel:
H. Norbert

Tisztelt Norbert! Elnézését kérem: nem kaptam értesítést a kérdésről, ezért nem válaszoltam. A telek megosztása kapcsán lehet olyan ügyvédi okiratot készíteni, hogy az Ön által leírtak szerint legyenek a létrejövő ingatlanok tulajdonosai.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Közösségi oldal:


  • Anna 48939 számú kérdése
  • 2020-03-28

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Válásom után,a saját vagyonomból 2003 évben ,Adásvételi szerződéssel vásároltam egy lakást. A fiam mint állagvevő , én mint holtig tartó haszonélvező. A tulajdonlapon a fiam tulajdonosként ,én haszonélvezőként vagyok bejegyezve. Az illetéket , a tulajdonjog és a vagyon értékű jog után is én fizettem meg. A vásárlást követően másfél évig én laktam a lakásba, majd a lakás használatot kb.15 évig átengedtem a fiamnak. Az egyre romló egészségi állapotom miatt (1986-ban leszázalékoltak),kértem hagy költözhessem be az általam megvásárolt lakásba. A lelakott lakás rendbetételére kb.1,5 M.Ft., kellett fordítanom. Az utóbbi időben kapcsolatom a fiammal (közel egy éve )megromlott és veszélyeztetve látom ,hogy idős koromra a segítség nélkül maradok. A későbbiekben a létfenntartásomat is veszélyeztetve látom mivel a lakás tulajdonosa a fiam, a lakást értékesíteni nem tudom így idősotthoni ellátást nem tudok finanszírozni vagy más személyre sem tudok támaszkodni(pl. eltartási szerződés) Kértem,hogy ajándékozási szerződéssel kaphassam vissza az általam megvásárolt lakás tulajdonjogát,hogy tudjak dönteni későbbiekben a sorsomról. Erre a kérésemre nem volt a válasza. 71 éves szerény jövedelmű nyugdíjas vagyok,vagyonom nincs és félek a magas perköltségtől a bírósági bonyodalmaktól és a szégyentől is! Van-e kedvező esélyem ha keresetlevéllel a bírósághoz fordulok? Az akkori rossz döntésem miatt,idős koromban kell egy érdemtelen 41 éves független,gyermektelen fiúval küszködnöm, akinek a lakhatása továbbra is meg van oldva. Köszönöm türelmét és tisztelettel várom válaszát.

Kedves Anna!

A Ptk. az ajándék visszaköveteléséről az aláíbbiak szerint rendelkezik:

6:237. § [Ajándék visszakövetelése]

(1) A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

A fentiek alapján el lehetne gondolkodni a pereskedésen, amennyiben a fia másban nem partner. Sajnos a probléma és az aggodalmai megszüntetéséhez vagy közös megegyezés kellene a fiával vagy a per hozhat döntést.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: