Hozzászólások

  • Joe 49216 számú kérdése
  • 2020-10-07

Tisztelt Jogász Urak!

Életjáradéki szerződéssel kapcsolatos kérdésemre nem kaptam választ. Nem türelmetlenkedem, gondolom, rengeteg munkájuk van.
Azonban, még egyszer felteszem a kérdéseimet, most már kiegészítve.
1. A tulajdonjog szerződéskori átruházása visszaélésekre adhat lehetőséget a kötelezett részére? Hallani olyan rémhíreket, hogy a kötelezettek 2 hónap múlva eladták a lakást az idős hölgy feje felől, az ügyvéd tehetetlen, a hölgy az utcára került. Hogy fordulhat elő ilyesmi? Rosszul volt megkötve a szerződés?
2. Köthető-e a szerződés határozott ideig fizetendő életjáradékra, pl. 8 évre? Utána kötelezettnek már nem kéne fizetnie, azonban az ingatlan tulajdonjoga csak az életjáradékban részesólö szerződő halálakor fog átruházódni a kötelezettre, mert addig, amíg az életjáradékban részesülő életben van, nem kívánja elhagyni az ingatlant?
3. Az élejáradéki szerződés két külön helyrajzi számú ingatlanra vonatkozna, ezek egymás mellett vannak ugyan, de külön helyrajzi számmal. Ilyenkor egy vagy két szerződést kell kötni?
4. Az életjáradéki szerződés olyan, jelenleg társasházi közös tulajdonban lévő kis területekre is vonatkozhat, pl. előtér, amelyek megvásárlása az életjáradékban részesülő részéről csak a közeljövőben fog megtörténni? Gondolom, nem. Ebben az esetben, utólag külön szerződést kell kötni, vagy elég a meglévőt kiegészíteni?
5. Milyen jogi garancia van arra, hogy amennyiben kötelezett nem teljesíti kötelezettségét, vagyis egy idő után nem fizet, a szerződés felbontható legyen bírósági eljárás nélkül, ami, tehát a bírósági eljárás, amint a gyakorlatot jól ismerjük, évtizedekig húzódik általában? Arról is van információm, hogy annyira megnehezítették egy bírósági eljárás kezdeményezését, hogy ezerféle nyomtatványt kell kitölteni. A kérelmet olyan esetben is visszadobták, amikor az ügyvéd a telefonszámát +3630 formátum helyett 0630-ként adta meg. Szánalmas.

Köszönöm válaszukat.

kedves Joe!

1. Érdemes a hasonló városi legendákat a helyükön kezelni. Nyilván születhetnek "rossz" szerződések, történhetnek visszaélések, de egészen biztosan nem ez az általános jellemző. Egy életjáradék jogcímén átruházott ingatlan egyébként forgalomképes, de a járadék jogosultját több dolog is biztosíthatja, így pláne nem indulnék ki a rémhírekből. Ki kell választani a megfelelő ügyvédet, meg kell bízni és akkor nem lesz gond!

2. Elvileg köthető ilyen tartalommal szerződés, bár a jogosult halálakor történő tulajdonjog átszállás miatt ez inkább öröklési szerződésnek tekinthető. Az ingatlan elhagyása nem attól függ, hogy fizet-e még a kötelezett, hanem attól, hogy a szerződésben a birtokba adást miként határozzák meg a felek.

3. Egy szerződésbe foglalható a két megállapodás.

4. Amíg a jogosult nem tulajdonos, addig nem is ruházhatja át az adott ingatlanrészt. De a szerződés tartalmazhatja az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek szerint a jogosult azt köteles a TH-tól megszerezni, majd az életjáradéki szerződés módosítása útján szintén átruházni a kötelezettre.

5. Nem húzódnak ilyen sokáig a perek, és a megindításuk sem tragikusan nehéz, bár kétségtelen, hogy vannak furcsa bírói döntések, de ismétlem magam: ne az egyediből általánosítsunk! Másrészről pedig a szerződés megszűnésének eseteit lehet a szerződésben szabályozni, de annak módosítása és/vagy szerződése valóban bírósági hatáskör.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Joe 49212 számú kérdése
  • 2020-10-06

Tisztelt Jogász Urak!

Rémtörténeteket hallottam arról, hogy a tulajdonjog szerződéskötéskori átruházásával a kötelezett eladta a volt tulajdonos feje fölött a lakást 2 hónap múlva. Ügyvéd mondta, akinek volt ilyen ügye, és semmit sem tudott tenni. Én látom ugyan a szerződésmintában, hogy ennek lehetősége kizárásra kerül a szerződésben, a gyakorlatban mégis előfordul. Erre kérnék valamilyen választ.
A másik kérdésem, hogy lehetőségem van-e az életjáradékot csak határozott időre kérni, pl nyugdíjba vonulásomig. Természetesen, életem végéig szeretnék a lakásban maradni.

Köszönettel

Kedves Joe! A kibővített, később feltett kérdésénél találja a válaszunkat!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anna 48964 számú kérdése
  • 2020-04-29

Tisztelt Ügyvéd úr!
Életjáradéki szerződést szeretnék kötni. Tudom, ez egy szerencse szerződés, de mégis mi a biztosíték, hogy a haszonélvezeti jogommal életem végéig a lakásomban maradhatok és nem tesznek ki a híd alá a tulajdonjogot megszerzők.

Kedves ANna!

A haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy ön élete végéig jogosult birtokolni és használni a lakást, és ettől mindenki mást - így a tulajdonost is - eltilthat. Ez ellen legálisan nem is tud senki fellépni, a tulajdonos feleslegesen fordulna bírósághoz, hogy Önt tegyék ki az ingatlanból, vagy biztosítsák számára a bejutást. Illegálisan persze elképzelhető birtoksértés - de az ellen Ön megalapozottan tud jegyzői vagy bírósági jogorvoslatot keresni.
A szerződés megkötése során indokolt lehet a saját érdekeinek védelme érdekében saját ügyvédet igénybe venni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: