Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Jó napot kívánok!

A következő kérdésekre szeretnék megbízható válaszokat találni.

Egy eladásra kínált zártkerti (nem kivett, 1/3 rész szőlő, 2/3 rész gyümölcsös lakóház) ingatlanra a Nemzeti Eszközkezelő (Magyar Állam) részére elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be jelzálog biztosítására "vételárkedvezmény a 274/2018 (XII. 21.) Kormányrendelet 5.§. 1. bekezdése alapján" címen.

Az eladó ezt a vételárkedvezményt az eladás foglalójából kívánná kifizetni és a bejegyzést töröltetni. Az ügyvédem szerint viszont "mivel az ingatlan tulajdoni lapjára elidegenítési és terhelési tilalom lett bejegyezve, ezért az adásvételi szerződés megkötése előtt töröltetni szükséges a(z jelzálogjogot és az azt biztosító) elidegenítési és terhelési tilalmat, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a szerződést, mivel az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzett elidegenítési tilalom ellenére megkötött szerződés semmis."

1. Ez valóban így van, tehát nem lehetséges az eladó elképzelése?

2. Az ügyvédem továbbá abban sem biztos, hogy mi a pontos menete az adásvételnek, azaz hogy megköthető-e a(z elő)szerződés az ingatlan kifüggesztése előtt? Ha igen, el lehet-e valahogyan kerülni/be lehet-e biztosítani valahogy azt, hogy pl. ne vesszen el a foglaló, ha jelentkezik megfelelő vevő a kifüggesztésre, és én így nem tudom megvenni az ingatlant (pl. a foglaló ügyvédi letétbe helyezése)?

3. És végül az ügyvédem szerint, még ha nem is lenne terhelt az ingatlan, akkor is, a zártkert ténye és a jelenlegi pandémiás helyzet miatt a teljes adásvételi ügylet akár 12 hónapig is elhúzódhat. Ez valóban így van?

Előre is nagyon köszönöm a válaszokat és a segítséget!

Üdvözlettel:
Zsuzsa

Tisztelt ügyvéd úr. 2015oktober5. én eladtam egy külterületi ingatlant. 2016. 03.07. a vevő elhunyt. Mai napig az én nevemen van az ingatlan. Nagyon sok kellemetlenség ért ez miatt. Építmény adót nekem küldik amit én nem fizettem be. Így a visszaigényelt adókedvezményemet levonták mert az önkormányzat a NAV felé küldte a tartozást. Az elhunyt a felnőtt fiának és annak családjának vette meg az ingatlant. Hogy ott éljenek. De a bácsi a saját nevére vette meg. Mit tehetek? Új szerződést akarnak velem íratni. Hogy én most papíron adjam el az elhunyt fiának a feleségének. A kár ami engem ért azzal ilyenkor mit lehet tenni? Mit tehetek mihez van jogom?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Eladott a cégem egy új építésű ingatlant, de (tudom, hogy nem kellett volna) a vételár kifizetése előtt birtokba adtam.
A vételár utolsó negyedét a vevő nem fizeti ki, hibás teljesítésre hivatkozva, aminek az értéke szakértő és általa is elfogadva 1.5 M Ft, de jelenleg 15 M a tartozása.
A birtokbaadást, mint szivességi lakáshasználatot 1 éve visszavontam.
Ennek ellenére nem költözik ki, fizetni sem hajlandó.
Az önkényes lakásfoglaló elleni nem peres eljárást elutasították, mivel elfogadták a birtokbaadást, de annak jogszerűségét nem vizsgálják.
Kérdésem az lenne, hogy fizetési meghagyással indítsak pert ( a valószínűsíthető ellentmondása miatt lesz per), vagy lakáskiürítési perrel kérjem az eredeti állapot visszaállítását?
Vállalná-e a peres képviseletemet?
Köszönöm válaszát.

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán és Dr. Lados Melinda!

Szeretném a tájékoztatásukat kérni azzal kapcsolatban, hogy a testvéremmel közösen vett ingatlan után, ha nekem ajándékozná vagy adná az ingatlan rám eső részét, akkor az milyen anyagi következményt vonna (vagy nem vonna) maga után, pl. illeték.

Előre is köszönöm a válaszukat!

Tisztelettel:
Andrea

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Egy szokatlannak tűnő kérdésben fordulok önökhöz! 100 %-ban tulajdonosa vagyok egy ingatlannak,amin tartozás nincs. Szeretném annak 1/4 részét egy olyan 3. országbeli külföldi személyre íratni ajándékozási céllal,aki nem tud személyesen itt lenni és a távolság miatt nem tud ide beutazni csak ezen ügy miatt. Az illetőt feleségül kívánom venni a továbbiakban.Tehát,ezt indíthatom-e én itt ő nélküle? Mit kell neki bemutatni? Válaszukat előre is köszönöm.

1999 ben házasságot. 2000 a volt feleségem örökségéből kb 3.5 millió ft vettünk egy szerkezet kész ikerházat. Évek alatt felújítottuk,25 éve az építő iparban dolgozom. 2004 a lakásunk teljesen leégett újra építettük. 2014. márciusba elköltöztem a házunkból. 2016 júniusúba válást és gyermekelhejezési és válást pert indított a anyuka, mivel gyermekeim átköltöztek hozzám. Sajnos másodfokú bíroság 2020 februárjáig húzták el a döntést . Napi bérben dolgozom sajnos a paírok beszerzése anyagi kiiesés lenne, van e lehetőségem sikerdíjas Ügyvéd fogadni, vagy hogyan kereshetnék?
Köszönettel

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

A következő esettel kapcsolatban szeretném a szíves segítségüket, tanácsukat kérni. Adott egy családi ház, amelyet szeretnénk megvásárolni.

Az ingatlan vásárlás szempontjából fontos paraméterei:
- a tulajdoni lap alapján két tulajdonos között oszlik meg a tulajdonjog 50-50%-ban
- az egyik (eredeti tulajdonos) jelenleg is a házban él az ő 50%-os tulajonjogára van egy bejegyzett jelzálogkövetelés, már átadva végrehajtásra (bedőlt devizahitel)
- a másik tulajdonos árverezés útján tett szert a ház felére, így ezen tartozás nincs. Az eladó az eladási szándékáról biztosította a társtulajdonost és bennünket is
- a házra - előleg és foglaló nélkül - tettünk árajánlatot 75 000 000 forint készpénz értékben, azonban a tulajdoni lap alapján ez éppen csak fedezi a tartozást, ebből a másik tulajdonost az eladó nem tudja kifizetni
- az eladó tervei szerint a követeléskezlővel történő megegyezés útján csökkentené a tartozást, hogy azt is illetve a másik tulajdonost is ki tudja fizetni, így ő haszon nélkül, de tartozásmentesen tudna megszabadulni az ingatlantól

Nehezítő körülmények:

- a hiteles tulajdoni lapon még nincs átvezetve az a követeléskezelő, akivel az eladó tárgyalást kezdeményezett (az eladó jelezte, hogy az év elején az egyik faktorcég megvásárolta a tartozását a másik (tulajdoni lapon szereplő) cégtől
- lassan 4 hete nem történik érdemi párbeszéd az eladó és a követeléskezelő között

Kérdéseim:

- az Önök tapasztalata alapján ma 2020-ban, van mód a fenti ingatlan tartozásának ilyen mértékű (csaknem felére kellene csökkenteni a tartozást) elengedésére?
- potenciális vevőként szükséges / lehetséges a fenti egyezkedésben szerepet vállalnunk?
- az Önök praxisában milyen kb. átfutási időre számíthatunk az adásvételi szerződés megkötéséig?
- mi lenne az Önök által javasolt ügymenet illetve milyen konkrét dokumentumokra van szükségünk az eladótól, a faktorcégtől és a társtulajdonostól?

Előre is nagyon köszönöm a segítségüket / praktikus tanácsaikat.

Kérem, ha a fentiek alapján úgy érzik, hogy inkább hagyjuk az ingatlant azt is bátran osszák meg. Több generáció által nehéz munkával megkeresett pénzről van szó, amelyet egyszerűen nem költhetünk el felelőtlenül.

Köszönettel,

Máté

Tisztelt Ügyvéd úr!

2019 októberén vásároltam Budapesten egy lakást, egy magánszemélytől. A teljes vételár készpénzben kifizetésre került. Az ingatlant most szeretném értékesíteni, és most detült ki, hogy a mai napig csak a széljegyen szerepel tulajdoni jog bejegyzés kérelmem, vagyis a tulajdonjog bejegyzése még nem történt meg.
A kérdésem az lenne, hogy mi lehet ennek az oka?
Lehetséges, hogy az ügyvéd nem adta be az előző tulajdonos tulajdonjogról való lemondási nyilatkozatát? Ha igen, ilyen esetben mit tudunk tenni? Már van konkrét vevönk a lakásra, de így tudjuk egyáltalán értékesíteni? Van-e lehetőségünk az ügyvédtöl kártérítést kérni, ha emiatt meghiúsul az adásvétel?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt ügyvédi iroda!

Félévvel ezelőtt eladtam egy ingatlant egy ingatlanos irodának,mely KFT - ként működik. A napokban az ügyfélkapun keresztül tudomást szereztem a tulajdonilap szerint róla,hogy még mindég csak az én nevem van a tulajdonlapon. Kérdésem,hogy az ingagtlan irodának nincs kötelezettsége az átírásra a földhivatalnál? Annak ellenére,hogy megtudtam a közösképviselőtől,hogy az a nevű illtő fizeti a rezsiköltséget aki tőlem megvette az ingatlaniroda nevében,és ez érthetetlen számomra,ezért ķérnék választ a feltett kérdésemre.
Tisztelettel várom válaszát.

Tisztelt ügyvéd Úr!
Adásvételi szerződés tartalma kapcsán írok.
Az egyik elképzelés szerint osztatlan közös tulajdonra tennék szert egy hétvégi telekben (Góré dűlő). Építmény vagy közmű nincs a telekrészen.
A kérdésem az ,hogy a szerződésben elég az alapterületet feltüntetni,vagy szükséges az elhelyezkedés megadása is az ingatlanon belül?
Válaszát Köszönöm.