Hozzászólások
- Ferenc 49321 számú kérdése
- 2020-12-29
Kedves szakértők. Szeretnék választ kapni, hogy jó megoldás lenne-e.:. Feleségemmel, mindkettőnknek 1-1 különvagyonba tartozó ingatlanunk van. Az enyémben élünk. Halálom esetén ő mint haszonélvező maradhat a gyerekem által örökölt házban. Ha én maradnék egyedül, akkor az ő házához, amit a lánya örököl, semmi közöm nem lenne, nem abban lakunk. Megoldás lenne, ha mindketten a másik javára holtig tartó haszonélvezeti jogot adnánk? (ez a későbbi, egyedül-megélhetés miatt lenne fontos A leendő örökösök viszonya miatt szeretnénk megtartani a különvagyoni jelleget. Köszönöm előre is a segítséget.
Kedves Ferenc! Ez jó megoldás lehet, aztán majd a túlélő házastárs esetleg lemond a haszonélvezeti jogról, ha úgy alakul ... Mindezt adó- és illetékvonzat nélkül meg tudják valósítani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Tünde 49307 számú kérdése
- 2020-12-14
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Adott egy helyzet, amiben a sogorom, az elhunyt férjem testvére nem engedett be a saját tulajdonu lakásomba, lezárta az előlem. Én kihivtam a rendőröket,de azok is engem szólítottak fel arra,hogy menjek el onnan. Amikor sikerült bejutnom, addigra ő mindent elpakolt, igy még a gyerekek felügyeleti jogát is p kapta meg, mivel a gyámügy mondta,hogy tegyem lakhatóvá a házat, de nem tudtam, mivel a volt férjem elhunyt és nem is volt vagyon megosztás.
A fele ház maradt az enyém, a másik fele a gyerekeké, akiknek a gyámja immáron a sogorom . aA házhoz tartozik egy nagy telek is, ahonnan ő egy hete adja el a homokot a telekről. Nagy tételröl van szó.
Az lenne a kérdésem,amennyiben feltehetem,hogy ezt ő jogosan teszi e?
A többi rész, hogy ő kapta meg a gyerekeket, nagyon jogtalan, de a gyámügy csak annyit mondott ez van. S bárhova mentem ezzel, meg sem hallgattak.
Köszönöm szépen előre is,ha módjában áll választ adni.
Kedves Tünde! Gyakorlatilag semmit nem értek a kérdéséből. A saját tulajdonú ingatlanát kizárólagosan jogosult használni, ez nem kérdés, ennek akár bírósági úton is érvényt szerezhet. Hogy a gyerkekek miért kerültek a sógorához, na ez az, amit egyáltlaán nem értek ...
Lehet, hogy nem ártana egy ügyvédi konzultációt kérni ...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Árpád 49303 számú kérdése
- 2020-12-08
Tisztelt Ügyvéd Úr,
Az élettársam a volt élettársával együtt 2005 évben vásárolták a lakást. Az élettársam a vidéki szülői házra felvett hitelt ami a saját tőke bizonyítására kellett, hogy felvehesse a maradék összeget a vásárláshoz. Az akkori társa a második hitelnél kezes. A lakást 1/2-1/2 részben jegyezték be. 2007-ben a társa otthagyta , így mindent neki kellett fizetni.( rezsi, javítások, a két hitel ... ). Most 13 év múlva megjelent és kéri a lakás árának a felét.
Leszögezte, hogy hivatalos személlyel felnyitja a lakást és beköltözik.
Ezeket megteheti?
Tisztelettel :
Ápád
Kedves Árpád!
Az önhatalmú beköltözés, különösen a lakás feltörésével nem jogszerű, bár ettől még éppenséggel választhatja ezt a megoldást.
Az viszont tény, hogy az ingatlan közös tulajdon, amelynek sorsát - a nem egyenlő hiteltörlesztésre is tekintettel - rendezni kellene.
Indokolt lenne ügyvédi segítséget igénybe venni a megoldás kitalálására, a tanácsadásra és a képviseletre.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gábor 49270 számú kérdése
- 2020-11-17
Üdv!
Olyan problémám lenne hogy 6évig együtt éltem barátnőmel, ezidő alatt én tartottam el fizettem a rezsit az állatai fenntartását stb stb, 2 éve lett vásárolva egy ingatlan az ő nevére de ide már be voltam jelentkezve hivatalosan, de továbbra is csak barátnőről van szó. A lényeg hogy itt is továbbra is csak én dolgoztam plusz a házat is fel kellett újítani. Rengeteg munkám van benne , de úgy alakult hogy szakítottunk . Tudok bármire igényt tartani bármilyen jogcímen így hogy 6évig én tartottam el , de csak 2évig voltunk azonos lakcímen bejelentve? Mert ez idő alatt neki mindent megadtam megvettem, míg én csak lefele épültem és megközelítőleg egy szatyor ruhával jöttem el
Tisztelt Gábor!
Sajnálom, de nem ingatlanjogi, hanem élettársi vagyonközösség megszüntetése témába tartoznak a feltett kérdések, javasolom, forduljon bizalommal ilyen ügyekben jártas jogi képviselőhöz.
Elszámolásra igényt tarthat egyébként, de módja és mértéke részletes tényfeltárás után állapítható meg.
Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254
gforgacs@t-online.hu
- Ferenc 49267 számú kérdése
- 2020-11-13
Tisztel Ügyvédnő !
A következő problémával fordulnék önhöz.
11 éve élettársi kapcsolatban élek. 2 éve vásároltunk közösen egy 59 négyzetméteres ,2 szobás lakást.
Élettársam 3/4 , míg a kiskorú gyermeke (17 éves ) 1/4 rész tulajdon jogot szerzett az ingatlanba, nekem a 3/4 a részen holtig tartó haszonélvezeti jogom van, visszterhesen.
Kapcsolatunk nagyon megromlott az élettársammal, nem akar már velem együtt élni, felszólított ,hogy költözzek el, amit én nem akarok. Ő sem akar a 3/4 részben tulajdonában levő lakásból elköltözni.
Most egy szobában élünk egymás mellet, ami mondanom sem kell, hogy milyen kellemetlen .
A kiskorú tulajdonos 2021 januárjában már nagykorú lesz.
Milyen jogi lehetőségeim vannak a helyzet megoldására ?
Kötelezhetem-e a lakás elhagyására ?
Ha Ő költözne el , cserélhetek-e zárat a lakáson, köteles vagyok -e bármikor beengedni a lakásba ?
Későbbiekben , ha találnék magamnak egy új párt, ide költözhetne-e a tulajdonos hozzá járulása nélkül ?
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel : Ferenc
Tisztelt Kérdező!
Ha csak Önökről lenne szó, azaz az élettárs-párról, akkor a haszonélvezete alapján bármikor kiköltözésre szólíthatná fel a tulajdonost.Azonban, van egy 1/4-ed résszel rendelkező tulajdonostárs, aki szintén megengedheti, hogy az Ön volt élettársa a lakásban legyen. Azonban az arányokat ez nem érinti, tehát az élettárs és a gyereke 1/4-ed részt használhat, míg Ön 3/4-ed részt, terület arányosan. Nyilván ez nem lehetséges, vannak közösen használandó helyiségek, mint. pl. konyha, fürdőszoba, stb.
Azaz két megoldás van:
- ők is maradnak Önnel együtt, de az 1/4-ed részt meghaladó használat után többlethasználati díjat fizetnek Önnek. Ehhez Önnek tértivevényes levélben, vagy ott, személyesen, átvételi aláírással átadott levélben fel kell szólítania őket, hogy csak az 1/4-ed részt használják, Ön a saját 3/4-ed részére a szívességi lakáshasználatot megvonja.
- ők elköltöznek, és mivel a gyerek a saját 1/4-ed részét nem tudja hasznosítani, ezért Ön azzal arányos többlethasználati díjat fizet érte.
A többlethasználati díj azzal az összeggel arányos, ami ellenében a lakás bérbe lenne adható. Pl. 60.000.-Ft-ért lehetne bérbe adni, akkor Ön vállal 15.000.-Ft-ot fizetni havonta, ha elköltöznek.
Igazából ebből a két opcióból lehet választani.
A legokosabb persze a közös értékesítés és a pénzen való osztozkodás lenne. Vagy az, hogy valaki kifizeti a másikat. Pl. Önt kifizetik, vagy Ön fizeti két a tulajdonosokat.
Az, hogy kiskorú csak abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy azt nem lehet kérni, hogy ő váltsa magához az egész ingatlant, azaz fizesse ki a 3/4-edes tulajdonost és Önt. Ilyen nyilván nem is lenne.
Aztán, ha ők elköltöznek, akkor hogy ki megy az ingatlanba, nem tartozik rájuk, az 1/4-ed rész utáni használati díj tartozik rájuk.
De szerintem nem várható, hogy elmennek, mert mégiscsak ők a tulajdonosok, és ebből adódóan a sajátjukénak érzik. Ezért maximum akkor mennek el, ha tudatosul bennük, - lehet csak bírósági eljárás hatására, - hogy a 3/4-ed részt nem használhatják, ha abból használnak, fizetniük kell.
Tisztelettel:
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
drkoczkajudit@gmail.com
- Éva 49164 számú kérdése
- 2020-08-27
Tisztelt Ügyvédnő!
2000-ben építkeztünk,a telket 1/2, 1/2 részben vettük hitelre, nem voltunk összeházasodva csak később került erre sor.Az önerőt én biztosítottam mint külön vagyon amiről bizonylatok vannak 1800000 ft. Az építkezés költségvetése 6141000 ft. Hitelt közösen vettük fel, valamint az előző házasságból származó 3 gyerekre járó 2200000 szocpolt vittem be .Most váláskor az ingatlan részesedéskor engem megillet- a szocpol mint tulajdoni többlet hányad?
Üdvözlettel, válaszát köszönöm.
Tisztelt Cím!
Igen, a CSOK, vagy szocpol, annak a javára számolandó el,aki a folyósítás alapjául szolgáló gyermekeket biztosítja. Másolom Önnek a Legfelsőbb Bíróság, immár Kúria egyik döntését. A jelen esetben az Ön különvagyona.
BH 2000.3.108 A szociálpolitikai kedvezmény elszámolásának módja a házastársi közös vagyon megszüntetése iránti perben [106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (1) bek. és (4) bek.].
A peres felek 1990. március 31-én megkötött házasságát a bíróság az 1993. május 5-én kelt és jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta.
A házastársi közös vagyon megosztása iránt utóbb indult perben a bíróság jogerős ítéletével a felek egyenlő arányú közös tulajdonaként bejegyzett ingatlannak - mely egyébként a felperes szüleinek házas ingatlanán egy tetőtér-beépítéssel létesített 99 m2 alapterületű lakást foglalt magában - az alperes nevén álló 1/2 illetőségét a felperes tulajdonába adta. A közös tulajdonú ingóságokat, illetve vagyoni értékű jogokat természetben osztotta meg, és a teljes elszámolás eredményeként kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 136.441 forint értékkülönbözetet.
A megállapított tényállás szerint a felek a közös tulajdonú ingatlan létesítéséhez két születendő gyermek után megelőlegezett 200.000 forint szociálpolitikai kedvezményt vettek igénybe, melyet abban az esetben, ha gyermekük nem születik, a vállalt határidő letelte után 478.011 forintos összegben tartoztak volna visszafizetni. A házasságból gyermek nem született, a felperes újabb házasságából született két gyermekre tekintettel azonban a szociálpolitikai kedvezmény visszafizetése alól a felek mentesültek.
A másodfokú bíróság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény szerint az ingatlan forgalmi értékét 940 597 forintban fogadta el, a tiszta forgalmi érték meghatározásához a fenti összeget csökkentette a közös tulajdon megszüntetésekor fennállott OTP-tartozással, és az életközösség megszűnésekor közös tartozásként jelentkező szociálpolitikai kedvezmény összegével. Az így fennmaradó tiszta forgalmi érték alapján számította ki az alperesnek jutó összeget, melyből levonta az életközösség megszűnése és a közös tulajdon megszüntetése közötti időszakban a felperes által egyedül törlesztett OTP-tartozásnak az alperesre eső fele részét.
Az ítélet indoklása szerint az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése során a megváltási ár megállapításánál állandósult bírói gyakorlat, hogy a szociálpolitikai kedvezmény annak a tulajdonostársnak számolható el, aki az ingatlanban lakik a megszületni vállalt gyermekkel vagy gyermekekkel. A pénzintézettel szemben fennálló kötelezettséget ily módon a felperes teljesítette, aki erre figyelemmel jogosult a kedvezmény teljes összegének a javára történő elszámolására.
A jogerős ítélet fenti rendelkezése ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint a bíróság azzal sértett jogszabályt, hogy a közös tulajdon megszüntetésekor már fennálló tartozást, tehát "nem létező adósságot" a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdésében írt megfelelő ellenérték kiszámításánál figyelembe vette. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet megváltoztatásával az őt terhelő marasztalási összeget a 200.000 forint felével csökkentse, és azt 36 441 forintban állapítsa meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint lakásépítés, -vásárlás céljára, a méltányolható lakásigény kielégítésére az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után az építési költség (eladási ár) megfizetéséhez vissza nem térítendő állami juttatásként szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. Ez a juttatás a kedvezmény megelőlegezése esetén csak akkor válik az építtető (vásárló) tulajdonává, ha teljesül a rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében írt feltétel, azaz a gyermekek - akik után a kedvezményt megelőlegezve biztosították - a jogszabályban előírt idő alatt megszületnek, és róluk az építtető saját háztartásában gondoskodik. Ellenkező esetben a juttatás olyan kölcsöntartozássá válik, melyet kamataival együtt vissza kell fizetni.
Az adott ügyben nem vitás, hogy a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény teljes összegét az ingatlan kialakításához használták fel, tehát az az ingatlan értékének részévé vált. A felvett összeg azonban mindaddig kölcsöntartozásnak, tehát a házas felek közös tartozásának minősült, ameddig a juttatás ingyenességének feltétele meg nem valósult, tehát az építtetők két gyermeke meg nem született. Az életközösség megszűnéséig a házasságból gyermek nem született, így a felek közös adóssága ekkor fennállott. Tévesen hivatkozik a felülvizsgálati kérelemben az alperes arra, hogy a felek egymás közti viszonyában ezt az adósságot azért nem lehet elszámolni, mivel az ingatlan a közös tulajdon megszüntetésének időpontjában - a felperes utóbb született két gyermekére tekintettel - már mentes volt a szociálpolitikai kedvezmény visszatérítésének kötelezettsége alól. Annak a feltételnek ugyanis, amelynek folytán a jogszabály alapján a felek az időközben kamatokkal növelt kedvezmény visszafizetése alól mentesültek, a felperes tett eleget azáltal, hogy újabb házasságából két gyermeke született, akikről saját háztartásában gondoskodik. A közös adósság megszűnése érdekében így az alperes helyett a felperes "teljesített", tehát a szociálpolitikai kedvezmény jóváírása kizárólag a felperes javára történhetett. Ezért a bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ingatlan tiszta értékének meghatározásánál a szociálpolitikai kedvezményt a felperes javára levonta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.II.21.251/1998. sz.)
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
drkoczkajudit@gmail.com
- Erzsébet 48906 számú kérdése
- 2020-02-18
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A házasságkötésünket követő 2. évben a férjem vásárolt saját nevére egy ingatlant, amelyet azóta felújítottunk. Ezen felül mindkettőnknek van különvagyonában egy-egy ingatlan, amit még a házzaságkötésünk előtt szereztünk.
Most úgy döntöttünk, hogy az én különvagyonként tulajdonomban lévő ingatlanomat eladjuk, és a házasságkötésünk után a férjem nevére vásárolt ingatlant megvásárolom a férjemtől, vagy elajándékozza azt nekem. Nem tudjuk, hogy két szempontból melyik mód lenne a célszerű, vagyis a vásárlás, vagy az ajándékozás. Vagy valami más? Vagy a házasságkötésünket követően vásárolt ingatlant nem is tudom megvásárolni a férjemtől? A cél, hogy ez a lakás a bármilyen módú tranzakciót követően az én különvagyonom legyen.
Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Erzsébet!
Bármi lehetséges :)
Gyakorlatilag tetszés szerint emelhetnek be a házassági közös és/vagy különvagyonba elemeket, ebben csak a saját megállapodásuk jelent korlátot.
Érdemes lenne egy konzultciót tartanunk, ahol az illeték- és adókötelezettségekre is kiterjedően ki lehetne találni az optimális megoldást, ill. folyamatot.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu