Hozzászólások
- Gyöngyi 49277 számú kérdése
- 2020-11-21
Jó napot kívánok!
Érdeklődni szeretnék, hogy osztatlan közös telek esetén hol lehet helyrajzi számot kérni, mi ennek a folyamata, illetve milyen anyagi vonzattal jár.
500 nm2 körüli telekről van szó.
Előre is köszönöm a választ.
Kedves Gyöngyi!
Elsőként javaslom utánanézni a kormányhivatalnál, hogy a telek egyáltalán megosztható-e, azaz a megosztás után elérik-e a létrejövő új telkek a helyben kialakítható minimális telekméretet, ami a budapesti kerületekben általában 1000 m2-t jelent. Ez azt is jelenti, hogy a megosztás egy min. 2000 m2-es teleknél elképzelhető, esetleg némi méltányossági "sáv" még elképzelhető.
Amennyiben a fentiek alapján a telekmegosztás elvileg lehetséges, úgy a gyakorlati megvalósítása az, hogy telekalakítást kell végrehajtani, földmérői és ügyvédi közreműködéssel, ebben akár a mi irodánk is tud segíteni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Balázs 49275 számú kérdése
- 2020-11-19
Tisztelt Ingatlanjog!
Egy ingatlant szeretnénk megvásárolni, melynek van egy rendezetlen kérdése.
Adott egy ház, melyhez engedély nélkül hozzáépítettek egy részt a telekhatárra, mely szobaként funkcionál.
A hozzáépítés eredeti helyén egy sufni volt, jelenleg ez látszik is a térképvázlaton, a hozzáépítés nagyjából felét fedi le.
Ez az állapot több mint 10 éve áll fenn.
A tervünk az volna, hogy a szobát garázzsá szeretnénk alakítani.
A kérdések a következők:
Kaphat-e fennmaradási engedélyt a meglévő szoba úgy, hogy a telekhatáron helyezkedik el, ergo nem felel meg a mai hatályos HÉSZ-nek? Amennyiben nem kaphat, akkor lebontathatják az épületrészt?
A szoba garázzsá alakítása lehetséges-e egyáltalán, ilyenkor nem indul elölről a 10 éves elévülési idő? Amennyiben lehetséges, a fennmaradási engedély megkérése előtt vagy után célszerűbb átalakítani?
Köszönöm válaszukat!
Kedves Zerga!
Véleményem szerint nem kaphat fennmaradási engedélyt, de már bontásra kötelezés sem lehetséges, így egyfajta "jogon kívüli" épületrész lesz, amíg csak fennáll. Így viszont megfontolandó a megvétele is, ill. tudniuk kell, hogy ehhez bankhitelt sem Önök, sem az esetleges majdani vevőjük nem fog tudni igénybe venni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Viktória 49253 számú kérdése
- 2020-10-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ingatlanunkat átépítettük , bővítettük .Építési engedélyünket 2005 évben kaptuk meg rá!
2007-ben beköltöztünk, de azóta sem kértünk használatbavételi engedélyt.
Ha jól tudom ez az engedély már hatályát vesztette.
Mi a teendő ilyen esetben?
Ha jól gondolom fennmaradási engedélyt kell kérni az ingatlanra, hogy rendezzem az ingatlant a földhivatalnál.
Várható ilyen esetben büntetési tétel?Ha igen akkor milyen értékben?
Válaszát előre is köszönöm
Kedves Viktória!
Valóban a fennmaradási engedély a lehetőség ebben a pillanatban, szankció már nem fenyegeti.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gergely 49227 számú kérdése
- 2020-10-14
Tisztelt Ügyvéd úr!
Egy olyan kérdésben fordulok önhöz, hogy a kivett útként árusított telekre lehet e lakóházat építeni?
Illetve ha nem lehet, akkor az ilyen fajta telket mire lehet használni?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Gergely! Ahogyan a minősítés is mutatja, ez egy út, ennek megfelelő használati lehetőséggel. Átminősítés nélkül nem lehet rá építeni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Anna 49201 számú kérdése
- 2020-09-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mintegy 20 évvel ezelőtt építési engedély nélkül épült a házunk egy saját tulajdonban lévő telken.
Szeretném rendezni a lakóingatlan állapotát illetve felvezettetni a tulajdoni lapra, térképvázlatra.
Kérném segítségét, hogy merre induljak, milyen teendőim vannak ahhoz, hogy a lakóház fennmaradási engedélyt kapjon?
(Emlékeink szerint volt egy türelmi időszak a faluban, aminek idején építési engedély nélkül épült házakra nem kellett büntetést fizetni. )
Milyen tervek, dokumentumok benyújtására van szükség, illetve ki az illetékes hatóság, ahol a folyamatot el kellene indítanunk?
Milyen esetleges bírságra lehet számítani 20 év elteltével?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Anna!A helyileg illetékes építési hatóságnál a fennmaradási engedély iránt lehet eljárni, aztán a földhivatali térképen lehet felvezetni a felépítményt. Szankicóra már nem kell számítani, arra csak tíz éven belül lett volna lehetősége.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Ildikó 49193 számú kérdése
- 2020-09-21
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Problémám miatt napok óta az internetet bújom, próbálok eligazodni a különböző hatályos jogszabályok sűrű erdejében. Aztán időről időre rá kell jönnöm, hogy igazából a jogszabályokat csak hozzáértő, tanult szakember tudja jól értelmezni.
A probléma ami miatt Önhöz fordulok a következő:
A megyeszékhely egyik kertvárosi részében élünk, ahol a szabadonálló beépítési mód a jellemző, tehát az itt épült házakat két oldalról oldalkert, előkert és hátsókert övezi. Szomszédaink kb. 15 éve építették be idős szüleik házának emeleti (tetőteri részét) úgy, hogy annak idején jóhiszeműen hozzájárultunk ahhoz, hogy udvarunkra nézzen egy kb. 130x150 es ablakuk, mely a földszinti lepcsőháznál van, s amely egyébként egy földszinti szobájuk ablaka. Annyit kértünk csak tőlük, hogy az akkor éppen borostyánnal befuttatott kerítés helyébe, amit lebontottak, (a borostyant mi telepítettük még az előző tulajdonos hozzájárulásával) egy magas, átláthatatlan kerítést létesítsenek, hogy ne zavarjuk egymás privát szféráját. Ehhez képest építettek egy körülbelül 120 cm magasságú kerítést, mely ritkán lécezett, s mivel a bejáratuk is felőlünk van, úgy érezzük megfosztottak benünket a magánélet szentségetől. (A kerítés létesítésére ők voltak jogosultak HÉSZ szerint.... sajnos.) Ennek már 10 éve. Kerítésükkel párhuzamosan tujasort telepítettünk, mely fák sajnos minden gondoskodásunk ellenére is elcsúnyultak, megritkultak, pusztulásnak indultak. Ezt a tujasort szeretnénk most kiszedni, de szükség lenne valamilyen megoldásra, mely az egész napi fárasztó munka után, vagy akár pihenés, vendégeskedés, medencézés alkalmával biztosíthatná az intim szférát a család számára. Időközben sajnos a viszony megromlott közöttünk. Nincsenek viták, veszekedések, ám a család és a hozzánk érkező vendégeink is úgy gondolják, hogy ez több mint egészségtelen. Férjemmel mindketten az igazságszolgáltatásban dolgozunk, sok csúnya perről hallottunk már, ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni, ezért az lenne a kérdésem, hogy nekünk mint a telkünk tulajdonosának van-e törvényadta lehetőségünk a szomszéd már meglévő kerítése mellé a saját telkünkön egy újabb átláthatatlan kerítést emelni azzal a céllal, hogy biztosítani tudjuk családunk számára a tulajdonunk fesztelen használatát, illetve a mindennapi magánszférát védeni tudjuk.
Sajnos a helyi építési szabályzat erre így konkrétan nem tér ki, az OTÉK nem tiltja. Ám számomra nem világos, hogy törvényesen járok-e el, ha saját telkemen húzok egy újabb kerítést. Ha ezt megtehetem, akkor a telekhatártól, a szomszéd kerítésétől milyen távolságra tehetem azt, Illetve mekkora lehet annak a maximális magassága?
Válaszát tisztelettel köszönöm!
Üdvölettel: Ildikó
Tisztelt Ildikó!
Köszönettel vettük megkeresését.
Az ügy megítélése nagy mértékben függ az egyéni tényezőktől, illetve helyi szabályoktól, így a részletes tájékoztatás érdekében kérem a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályon (Debrecen, Hatvan utca 16.) érdeklődjön.
Általánosságban azonban tájékoztathatom arról, hogy a telkükön létesíthető kerítés azzal a kikötéssel, hogy teljes egészében a saját telkükön kell állnia. A telekhatártól való távolság pedig egy olyan speciális kérdés, amelyben mindenképpen az illetékes hatóság tud kielégítő, pontos válasszal szolgálni.
Amennyiben további kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com
- Enikő 49189 számú kérdése
- 2020-09-17
Tisztelt Cég!
Egy most épülő, januárban költözhető óbudai társasházban szeretnénk megvásárolni a férjemmel egy földszinti lakást, illetve a lakás mellett található tárolót. A tároló (10 négyzetméter) ablakokkal és két teraszajtóval is rendelkezik.
A kérdésem az lenne, hogy amennyiben szeretnénk egy ajtót csináltatni a nappaliból a tárolóba, szükséges-e engedélyt kérnem bármilyen hatóságtól, vagy kell-e a lakókkal megszavaztatnom?
A fal, ahová az ajtót szeretnénk, egy 30 cm-es hanggátló Porotherm, tartó és tűzgátló szerepe nincs, építészetileg könnyen kivitelezhető.
Ha jól tudom arra nincs lehetőség, hogy a tárolót lakássá minősítsék, mert fő útvonalra néz az egyik teraszajtója, és ide nem nézhet földszinti lakás, de ettől függetlenül az ajtót a két helyiség közé megcsináltathatjuk?
Ahhoz, hogy a tároló is szobaként funkcionálhasson, az ajtón kívül 3-4 konnektort és egy elektromos fűtőtestet helyeznénk meg el benne.
Köszönettel,
Enikő
Kedves Enikő! Az elmondottak alapján nem látom akadályát, hogy összenyissák a két ingatlanukat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Veronika 49081 számú kérdése
- 2020-07-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Meg szeretném kérdezni, hogy adott egy külterületen lévő ház ami mezőgazdasági épület, rajta van a térkép rajzon, viszont van mellette egy 30nm gar@zs mint most kiderűlt engedély nélkül lett építve 2016ban.ez a telek édesapámé volt, én örökőltem. Kérdésem, hogy az Engedély nélküli garázs után én kapható e bírságot, vagy lebontathatják e velem ha már több mint 10éve itt áll? Kaphatok rá fennmaradási engedélyt? Vagy ez mind a telek méretétől függ hogy beépíthető e!? Akkor hiába a 10év elévülési idő, ha nincs beépithetőség lebontathatják velem?
Válaszát előre is köszönöm!
Szép napot kívánok!
Tisztelt Hölgyem!
A kérdéséből nem egyértelmű, hogy mikor épült a garázs. Ha 2016-ban, akkor még ugye nem telt el a 10 év. Ha azonban elírta a dátumot, és 10 évnél régebben épült, az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)48/A. § (8) bekezdése alapján fennmaradási engedély kérhető rá ebben az esetben is azzal, hogy az építésügyi hatóság nem írhat elő átalakítási kötelezettséget, bontási kötelezettséget, és nem szabhat ki építésügyi bírságot. Az engedély akkor adható ki, ha az épület egyébként műszakilag megfelel az országos építési követelményeknek, és a helyi építési szabályzatnak.
Tisztelettel:
dr.László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com
- Henrietta 49058 számú kérdése
- 2020-06-25
Jó napot kívánok!
Érdeklődni szeretnék, hogy abban az esetben mi a teendő, ha megvásároltam egy zártkertet (nem kellett kifüggeszteni) amin áll egy gazdasági épület, ami engedély nélkül épült (több mint 25 éve). Ez már akitől én vettem szerződésében is szerepel. Illetve a mostani adásvételi szerződésben is benne van. Ez az ingatlan nem szerepel a tulajdoni lapon. Lakható épület, én is lakni szeretnék benne. Az ügyvéd szerint akinél az adásvételi szerződés kötése történt a zártkertek legtöbb helyen így működnek. Viszont engem azért érdekelne, hogy mik a lehetőségeim, fennmaradási engedély kérés vagy valami hasonlót szeretnék. Az ügyvéd arról is tájékoztatott, hogy 10 éven túl épült gazdasági épületet nem bontatnak el. Ettől függetlenül én szeretnék lépni valamilyen irányba. Még nem jártam utána, hogy hány % beépíthetőség ezen a részen, de ha esetleg több az alapterület mint amennyi lehetne akkor mi a teendő?
Olvasgattam az interneten, de nem jutottam egyről a kettőre, illetve az ügyvéd se tudta pontosan megmondani mi a teendőm
Az a kérdésem, hogy érdemes e belevágni az engedélyeztetésbe, vagy álljak be én is a sorba...?
Válaszát köszönöm előre is :
Henrietta
Tisztelt Hölgyem!
Attól függetlenül, hogy az épület 10 évnél régebben épült, az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)48/A. § (5) bekezdése alapján fennmaradási engedély kérhető azzal, hogy az építésügyi hatóság nem írhat elő átalakítási kötelezettséget, és nem szabhat ki építésügyi bírságot. Az engedély akkor adható ki, ha az épület egyébként műszakilag megfelel az országos építési követelményeknek, és a helyi építési szabályzatnak.
Az épület ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez még szükséges egy földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajz is.
Tisztelettel:
dr.László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com
- Beáta 49057 számú kérdése
- 2020-06-24
Tisztelt Cím!
2018. decemberében találtam egy külterületi ingatlant, mely a közművekhez, belterülethez közel esik (kb. 50 méter). 1,4 hektár szántó, melyre lakóépületet illetve mezőgazdasági épületet szerettem volna építeni. A helyi illetékes hatóságokat hivatalos úton írásos formában kérdeztem meg a terület ilyen célú hasznosításáról - és pozitív válaszuk alapján megkötöttem az ingatlanra 2019. márciusában az adásvételi szerződést. A terület a tulajdoni lap alapján szántó, építési övezet besorolása a helyi HÉSZ alapján MÁ1 övezet volt. 2019. áprilisában a kifüggesztés ideje alatt az illetékes önkormányzat település rendezés során a területi besorolást MÁKo-ra azaz korlátozott mezőgazdasági övezetbe sorolta, meghiúsítva ezzel az építési terveimet. Erről hivatalos tájékoztatást sem eladó, sem én mint vevő nem kaptam. 2020. januárjában jöttünk rá egy véletlen során a változásra (és még ekkor sem történ még meg a terület tulajdonjogának átadása). Az önkormányzat Önök véleménye szerint jogszerűen járt el? Van valamilyen lehetőségünk (az eladónak és nekem) arra, hogy az eredeti állapotot visszaállítsák? Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Beáta!
Meg kellene vizsgálni az önrkom.határozat meghozatalának körülményeit és pontos tartalmát,az alaoján talán ki lehet találni valamit... De most és ennyi info alpján egyelőre nincs ötletem.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- István 49020 számú kérdése
- 2020-06-03
Tisztelt ügyvédnő,
Az alábi kérdéssel fordulnék önhöz: A szomszéd háza telekhatárra épült,(földmérés megtörtént) viszont a ház mögött kivitelezésre került egy 60cm széles beton vízelvezető rész(állítólag a korábbi tulajjal megállapodtak erről, de írásos dokumentum nem áll rendelkezésre). Ebből adódóan jelenleg 60cm-t veszítek el az udvarrészemből. a Betonrész a funkcióját nem látja el(a házfaltól elvált, kb 10-15cm távolságban, megsűlyed, és a látványvilággal is van probléma.
Kérhetem/Kötelezhetem a szomszédot hogy eltávolítsa ezt a betonrészt? Ha nem kötelezhetem, mekkora betont használhat?( az én házam is telekhatáron van, viszont ott csak egy 20cmes vízzáró réteg van
Előre is köszönöm a válaszát
Tisztelt István!
A helyi építési szabályzatban van előírva az állagvédő járda maximális szélessége. Nem kizárt, hogy megengedett a 60 cm széles járda.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu
- Péter 48987 számú kérdése
- 2020-05-12
Tisztelt ingatlanjog.hu
Vásároltunk egy "kivett telek" megnevezésűt, rajta ingatlannal (130m2) (és két garázs). Az ingatlan 2000-es, érvényes építési engedéllyel épült, majd elakadt. (Ereszcsatorna, egyik szoba külső belső pucolása, és a garázs belső-külső pucolása, és ennyi(!))
Régen állt a helyén egy másik ház, azt elbontották, és a helyére húzták fel az újat, mindent engedéllyel.
2010.03-ban a helyi hatóság már kijött megnézni, megállapították hogy "építési engedély köteles munka nincs hátra, csak szakipari munkák". A hatályos szabályoknak megfelel, a tervektől eltérés nem volt, azóta sem. A régi bontását is rendben találták.
Lakhatást megtiltották, mivel nincs "kész", akkori éppítetőt közelezték használatbavétel tudomásulvételire. Ez nem történt meg, de lakott benne, majd 2019ben elhunyt. 2019 végén megvettük.
Ellentétes információkra alapozva szinte befejeztük (a 30-as ytong falak kaptak 20cm szigetelést (a meglévő 4cm volt), 16Kw hőszivattyús fűtés hajtja a már meglévő padlófűtést, kifestettünk-vakoltunk, ablakokat cseréltünk)
Már csak az ereszt kell felraknom, és akkor minden "szakipari munka" elkészült ami a felsorolásban szerepel, és szeretnénk jogszerűen itt lakni.
Mivel az elmúlt 2 hónapban csináltam/csináltattuk, és nem volt soha nyitva e-napló, így nem is kell már nyitni ezekhez ugye?
Építtető elhunyt, örökösöktől vettük, napló nem maradt fent. Akkori felelős művezetőt nem találjuk a kamarai oldalon "Kováts Zoltán Budapest"
Vásárlás előtt is kaptunk szerkezeti szakvéleményt, megállapította ugyanazt, építési engedély köteles munka nincs hátra, csak pár szakipari munka (komolyan kb 20m2 külső-belső vakolásról festésről + ereszről beszélünk)
Földhivatalnál még a régi ház (és garázs) képe van, de gondolom ezt használatbavételi után földmérőzzük.
Ami érdekes, hogy Pont 10 éve és 2 hónapja állapították meg hogy építési engedély köteles munka nincs hátra, de megtiltották a használatát, mert nincs "kész". Innen lehet 10 évet számolni? Mert a fórumon azt írják hogy 10 év a használatbavételtől, de ki mondja meg mikor volt használva, de pont hogy nincs használatbavételi engedély a kérdéseknél...
Tehát fennmaradási? használatbavételi? hatósági engedély? indítsak magam ellen építésügyi eljárást?
Előre is köszönök minden nemű információt!
Kedves Péter!
Fennmaardási engedély vagy hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nyújtanak be, szerintem inkább az utóbbit, az alkalmas lesz a majdani legalizálásra is, azaz a térképen történtő feltüntetésre is. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gábor 48975 számú kérdése
- 2020-05-07
Tisztelt Ügyvédnő / Ügyvéd Úr!
Szüleim telekvég szomszédjának telkén több kisebb épület található, melyek regisztrált társasházat alkotnak. A tárasházról az alábbiakat lehet tudni:
- Valamennyi épület/lakás ugyanazon természetes személy tulajdonában van.
- Az épületek/lakások bérleményként funkcionálnak.
- A telken található épületek lakóterületének összege az övezeti besorolás szerinti beépíthetőség alatt van fél százalékkal. (Azaz a falazatokat is figyelembe véve, a beépíthetőség felső korlátja vélhetően már átlépésre került.)
A telken a hetekben egy újabb könnyűszerkezetes lakáscélú épület épült, amellyel a tulajdonos már biztosan átlépi az övezet szerinti bépíthetőség felső határát. Továbbá az új ház nem szerepel az ingatlan nyilvántartásban, de már laknak benne. Végül pedig a ház a telekhatártól hozzávetőleg 1 méterre épült, amelybe egy kb. 150 cm x 150 cm-es, szüleim kertjére néző, őket meglehetősen zavaró ablakot is beépítettek. Ezen ablak elhelyezése a HÉSZ szerint ugyancsak szabálytalan. Azaz meglátásom szerint az épülettel legalább három szabályt megszegtek.
Ezúton kérem szíves tanácsukat, hogy a szabálytalan építkezéssel szemben milyen jogi lehetőségeink vannak fellépni? Továbbá mekkora a valószínűsége annak, hogy a tulajdonost az épület bontására kötelezik?
Közönettel:
Gábor
Kedves Gábor!
A helyi építési szabályokat és a tényállást kell(ene) összevetni, és az alapján tudnék véleményt formálni. Önnek ügyfélként be kellene jelentkeznie az építési hatóságnál, és azt követően lehet majd fellépni az esetleges építési jogsértések ellen.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Tímea 48968 számú kérdése
- 2020-05-04
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Egy művelés alól kivett, zártkert minősítésű telket szeretnék megvenni Pomázon az iparterület mögött ahol csak szántók és egy-két, már körbekerített telket találni. Szeretnék villanyt vezettetni (igény beadva - állítólag nincs akadálya) ill. egy kis mobilházat/lakókocsit tenni a telekre. Tulajdonos említette, hogy cca 10éve mindenkivel elbontatták ami állt a telkén, azóta nem történt ilyen eset és van is egy-két szép faház a területen. Félek beleugrani az adás-vételbe hisz ha nem tehetek rá egy kis házat számomra hasztalan lesz. Nem kertészkedni szeretnék hanem pihenni, elvonulni a világ elől legalább hétvégente. Nem találtam információt arról, hogy pl. hogyan is lehetne üdülő övezetté nyilvánításba kezdeni, mik a feltételek. Egyáltalán van-e ilyenre lehetőség.
Esetleg zártkertre valóban nem gond-e arrafelé kis házikót telepíteni.
Az építésügyi osztályt nem érem el sajnos.
Megtisztelő válaszukban bízva, köszönettel
Tímea
Kedves Tímea!
A helyi építési hatósággal kell felvenni a kapcsolatot és feltenni nekik ezt a kérdést, mert településenként elétrő szabályozás képzelhető el az ilyen felépítmények vonatkozásában.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gábor 48957 számú kérdése
- 2020-04-25
Tisztelt Cim,
Ha egy pl 1980-ban epult, tulajdoni lap szerint kivett udvar, hetvegi haz besorolasu ingatlant 2020-ban at akarok minositeni lakoingatlanna, akkor a hivatal az 1980-ban letezo epitesi eloirasok, vagy a 2020-ban fennallo epitesi eloirasoknak valo megfelelest kell hogy nezze? Ergo ha pl a haz a jelen formajaban 1980-ban atminositheto lett volna (valtoztatasok nelkul) lakohazza, akkor gond-e az, hogy ma mar vannak szigorubb megkotesek, amiknek jelen formajaban nem felel meg a haz? Koszonom!
Kedves Gábor!
A terve végrehajtásához szükségesek lesznek az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok (az épület rendeltetését megjelölő hatósági bizonyítvány, esetlegesen jogerős használatbavételi/fennmaradási engedély), amelyeket a jelenlegi szabályoknak való megfelelés esetén tuf majd megszerezni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu