Hozzászólások

  • Laller 49066 számú kérdése
  • 2020-06-29

Kérdésem:1+2 félszobás lakás osztatlan közös tulajdon 50-50% tulajdonosok vagyunk benne lakunk testvéremmel én elakarom adni de ő nem tud kifizetni én 1.5 millióval kérek kevesebbet mint ő,és ő meg nem hajlandó eljönni ügyvédhez hogy kifizessem mert megvásárolnám a részét amennyit ő mondott,ilyenkor mit tudok tenni?

Tisztelt Laller!

A közös tulajdon megszüntetésének bíróság előtt is helye van. A megszüntetés sorrendje, amit a bíróság be kell, hogy tartson: 1.) természetbeni megosztás (ez itt nem lehetséges), 2.) valamelyik fél megváltása, 3.) Értékesítés és a vételár megosztása.

Ha a felek nem tudnak az ingatlan értékében megegyezni, a bíróság szakértői bizonyítás során állapíthatja meg az értéket. Ennek költségei tetemesek lehetnek és végső soron mindkét felet terhelik (a perköltségviselés szabályai eltérnek az általánostól).

A megegyezett, vagy megállapított értéken történik a megváltás. Ha ön képes és akarja is megváltani a testvére részét, úgy ezt a vételárat kell megfizetnie.

Ha nem lehetséges a megváltás, a közös értékesítés akár végrehajtás során is megtörténhet (szintén költséges és bizonytalan ideig tart), ebben az esetben is a minimum-ár a bírósági ítéletben (a szakértő véleménye alapján) megállapított érték.

A perindításhoz ügyvéd igénybevétele a szigorú pereskedési szabályok miatt ajánlott.

Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • L.Zoltánné 49060 számú kérdése
  • 2020-06-26

Tisztelt Ügyvéd Úr.
Édesapám után örököltem tartási szerződés alapján 1/4 házrészt,minden ingó vagyonnal együtt.
A másik 1/4 rész a volt felesége tulajdonában van. Osztatlan közös tulajdon az ingatlan. Egy vastag fallal van elválasztva a két épület, egy mérőóra tartozik mindkét épülethez de egy a porta.
Az első rész tulajdonosa a volt feleség édesanyja, aki még él és otthonban van és 4 gyermeke van.
Mire számíthatok,hiszen Édesapám mindig azt mondta hogy akkor lesz majd gondom ha elhalálozik a néni.
Köszönöm szépen a segítséget.

Kedves L.Zoltánné!
Nem világos, hogy mi a kérdés? Milyen gondról van/lesz szó?

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 49049 számú kérdése
  • 2020-06-18

Tisztelt Ügyvédnő (Úr) !
2008-ban párommal közösen vásároltunk egy családi házat,hitelre,melynek induló költségeit én és szüleim adták. Párom csak tartozással járult hozzá az ingatlanhoz. Az ingatlan 1/2-1/2 részben közös tulajdon.
2010 április óta egyedül élek az ingatlanban,költségeit is egyedül viseltem. 10 év alatt sokminden változtatás volt a házon,ezekhez nem járult hozzá.
A lakáshitel svájci frank alapú hitel volt,amit nem tudtam rendesen törleszteni és a követeléskezelőhöz került. Velük megállapodtam,azóta rendesen fizetem a törlesztőrészletet.
2020 Júniusban a hölgy felkeresett,hogy az ő lakhatása is kilátástalanná vált,nem tudja fizetni a több havi kaucióval hirdetett albérleteket. Így arra döntésre jutott,hogy élne tulajdonosi jogaival és ideköltözne.
A hölgy bejelentett lakcíme az ingatlan címe,de évekkel ezelőtt fiktiválva lett.
Kérdésem az,hogy van-e joga ideköltözni.
Amennyiben nincs,hogyan tudnám távol tartani?

Kedves Attila! A történetben annak nincs jelentősége, hogy be van-e jelentkezve vagy sem a lakásba a tulajdonostárs. A lényeges körülmény, hogy tulajdonostárs, és mint ilyen, jogosult az ingatlant használni, birtokolni, nyilván az ön - mint másik tulajdonos - ezen jogának tiszteletben tartásával. Ez a közös tulajdon lényege.
A megoldás? Közös megegyezéssel a közös tulajdon megszüntetése, akár közös értékesítés útján is, a vételár megosztása, elszámolás és teljes elválás anyagi értelemben is.
B-megoldás: ugyanez peres úton, ha nem sikerül megállapodásra jutniuk.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsuzsanna 49039 számú kérdése
  • 2020-06-16

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy Hajdúszoboszló településen hat lakásos társasházban élek, melyből 3 magán lakás 3 pedig a Közalkalmazottak Szakszervezetének üdülője, a lakás nincs társasháznak nyilvánítva. A lépcsőházat szeretnénk kifesteni, mert 6-7 éve már nem volt kifestve , de a Szakszervezeti lakások képviselői ebben nem nyújtanak semmilyen támogatást, hogyan tudnánk elérni, hogy a Szakszervezetek is partnerek legyenek a felújításban, hiszen az Ő érdekük is az érték megtartása. Az én lakásomhoz tartozik egy garázs, amivel többlet tulajdonom van a többiekkel szemben.

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Zsuzsanna!

Köszönettel vettük megkeresését.

Teljes körű tájékoztatással a megadott információk alapján nem tudunk szolgálni. Pontos választ csak az ügy részletes ismeretében tudnánk adni. Ha a társasház alapítására nem került sor, akkor abban az esetben közös tulajdonnak minősül. A törvény szerint az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni, azonban az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Amennyiben a tulajdontársak nem járulnak hozzá önkéntesen a közös helyiség karbantartásához, akkor bírói úton van lehetőség kikényszeríteni a támogatást.

Amennyiben további kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.




Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Kata 49024 számú kérdése
  • 2020-06-07

Tisztelt Cím, adott egy ingatlan melynek 2 tulajdonosa és 2 haszonélvezője van. Az egyik tulajdonos és a két haszonélvező szeretné eladni az ingatlant, a másik tulajdonos viszont nem. Van bármi jogi lehetősége azoknak akik szeretnék eladni az ingatlant vagy ebben az esetben ez lehetetlen? Köszönöm a válaszukat!

Kedves Kata!
Van rá lehetség! A közös tulajdon megszüntetés iránti per megoldást jelent, de tapasztalataim szerint sokszor már a per felemlegetése is meg tudja változtatni a vonakodó tulajdonostárs hozzáállását. Ha mégsem, akkor viszont az ítélet végérvényesen megoldja a helyzetet.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anikó 49018 számú kérdése
  • 2020-06-01

Tisztelr Ügyvéd Úr!
A nővéremmel 50-50% arányban vagyunk tulajdonosai egy lakásnak. Édesapánk a holtig tartó haszonélvezője. Mi nem használjuk a lakást, pár éve nem is voltunk benne, viszont a haszonélvező használja. Én szeretném megvenni a nővéremtől az Ő 50% tulajdonát. A kérdés, hogy erről kell e értesíteni a haszonélvezőt, és ott kell e lennie az adásvételi szerződés aláírásánál? Ha nem,akkor milyen formában szerez tudomást a lakásvételről (kell az ügyvédnek küldeni neki adásvételi szerződés példányt, vagy esetleg földhivataltól kap dokumentumot)? Ugyanis nem szeretnénk a tudtára adni. A másik kérdésem: Ha csak a haszonélvező használja a lakást, és nem fizeti a közüzemi számlákat (közös ktg., egyéb), akkor ezt kinn hajtják be?
Köszönettel: Anikó

Tisztelt Anikó!
Ha haszonélvezettel terhelten adják-veszik egymás között az ingatlant, akkor ott a haszonélvező nem lesz részese a szerződésnek, viszont egyéb érdekeltsége miatt a földhivatal a határozatot, amiben a tulajdonjogot átvezeti, közölni fogja vele is, tehát utólag meg fogja tudni az édesapjuk.
A közüzemi tartozások főszabály szerint minden esetben a fogyasztó saját tartozásai, azt jelen esetben az ingatlanra nem fogják ráterhelni, azonban a víz esetében van olyan szabály, hogy amíg tartozás van nyilvántartva, addig nem köteles a szolgáltató mással szerződni.



Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Dia 49009 számú kérdése
  • 2020-05-27

Tisztelt Ügyvéd úr!
Adott egy ikerház, melynek két tulajdonosa van, a terület 6/17-ed és 11/17-ed részre van osztva köztük, ez szerepel a tulajdoni lapon is. Meg szeretnénk vásárolni a 11/17-ed területen található ingatlant. A külön helyrajzi szám nem lehetséges, mert a 6/17-ed telek több, mint 30%-a beépített. Hogyan tudnánk megszüntetni a közös tulajdont? Társasházzá alakításkor fenntartható-e a rögzített telekhasználati arány?
Válaszát előre is köszönve, tisztelettel: CSZD

Tisztelt Dia!

Mivel elmondása szerint Ön mint a 11/17-ed tulajdoni hányad leendő vevője nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a közös tulajdonban álló ikerház ingatlanban, így az adásvétel esetén a 6/17-ed tulajdoni hányad tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg az Ön által megvásárolni kívánt tulajdoni hányad vonatkozásában. Ugyanis a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg (Ptk. 6:221. § (1) bek.). Ezzel kapcsolatban utalnék az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalanságára. Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti (Ptk. 6:223. §).
Amennyiben a fentiek ellenére Ön megvásárolja a közös tulajdonban álló ikerház ingatlan 11/17 tulajdoni hányadát, úgy azt követően intézkedhet érdemben a közös tulajdon megszüntetéséről.
A Ptk. kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére (Ptk. 5:74. §).
A közös tulajdon megszüntetését a Ptk. az alábbiak szerint szabályozza.
Ptk. 5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
Ptk. 5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Amennyiben mégsem kívánják megszüntetni a közös tulajdont, úgy például az udvar stb. használatának rögzítése érdekében javasolt, hogy írásban használati megállapodás keretében rögzítsék a használatot, a hosszabb időn át fennálló használati szokások is elfogadhatóak használati megosztásként. A használatra vonatkozó megosztásban a tulajdonostárak meghatározhatják, hogy az ingatlan mely része van az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában és mely területek közösek. Amennyiben a tulajdonostársak a használatról nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérelmére a bíróság dönt a használat szabályozásáról.

A társasházról a Ptk. az alábbiakat mondja ki (egyebekben a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) rendelkezik).
Ptk. 5:85. § [A társasház]
(1) Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
(2) Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat földhasználati jog illeti meg.
(3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlan.
(4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.
(5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Társasház esetén minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja (Tht. 23. §). A fentiek alapján a társasház közgyűlése dönthet a telek mint közös tulajdon használatának módjáról, annak arányáról.

Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljes körű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok, bizonyítékok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Zsuzsanna 49006 számú kérdése
  • 2020-05-24

Tisztelt Ügyvéd úr!
Lehetetlen az ügyem rövid leírása, mert zavaros lesz, de húsz ügyvédnél voltam, senki nem képes koherens, "de minimis" megközelítő tanácsoz (sem) adni!
Férjem 2017.11.11-én elhunyt. Három fia van, akik két anyától, nem velem közösen nevelt gyerekei. Férjem és három fia a férjem édesanyja halálakor végrendeletben meghagyott örökösi jogot szereztek. 3/6 férjem,, és 3x1/6 fiai (1998-ban). Életkoruk 49,45, és a legkisebb 26 volt tavaly nyáron (értelmi fogyatékos, intézetben gondozták), édesapja halálhíre után kevéssel meghalt tavaly nyáron.
Férjem nagyon rossz viszonyban volt fiaival, aminek valós oka ismeretlen (én 2007 óta éltem vele). Az elmúlt 25 évben elköltöztek, apjuk számára is ismeretlen lakcímük, hát még nekem! Férjem 2016.02. hóban szabályos ügyvégi szerződéssel, ellenjegyzéssel, törvényes keretek között nekem ajándékozta a 3/6 tul.-i hányadát. Akkor már 27 bejegyzés volt a tulajdoni lapon törölt, és folyamatban lévő végrehajtásokról, foglalásokról. Lakás 67 nm 2,5 szoba, panel romokban! Én azt vállaltam át, ami a férjem mulasztása volt, ugyanis 100.000 Ft nyugdíjából 50%-ot vont a végrehajtó évek óta, követhetetlenül. Nem fizette senki a közüzemi díjak egyikét sem, az áramot kikötötték tíz évvel ezelőtt, de férjem nem vallotta be soha, azt mondta csoportos beszedéssel fizet mindent, kivétel, amiről tudtam és vállaltam is, amíg le nem rokkantam. Három fia közül 2 beszámítható, eggyel a gyámhatóság rendelkezett, ahol sosem volt tiszta elszámolás, és nem is hajlandóak az ún. köteles részt kifizetni, amit a XVIII.-XIX.k-i Bíróság jogerősen megítélt 5-7 évre visszamenőleg. Milliós nagyságrend. Az indok: nem élt itt a fia. Nem igaz, mert férjem ápolta, itthon élt 2005-g, de progresszív romló állapota miatt 24 órás felügyeletre szorult, továbbá az örökösi részt felosztották a másik 2 fis között, holott az elmúlt 6 évben én fizettem egyedül, amit bírtam, de nem volt a nevemen, mert férjem tulajdona volt. Amikor nekem ajándékozta 2016-ban, már nem írathattam át, mert 20 millió forint+közjegyzői díjak (csillagos ég), azaz hatalmas összeggel terhet a lakás, amit nem én halmoztam fel! Annyit fizettem, amióta itt élek (20015.08. hó életvitelszerűen is), amennyi kettőnk része volt. Saját kezemmel n, csavarokkal fixált gerincemmel hoztam rendbe annyira a lakást, hogy ne dőljön be a fal, ne legyen csőtörés, az ablak ne essen ki a rohadó keretből, ect.!
A középső fia szélhámos, fiktív cégeket alapít, KKV hiteleket vesz fel, ezt a lakást (kényszer-kijelentett)nem tudom, hogyan, de ai napig székhelyként jelenti be, és mára 40-50 millió forintos adó-és hiteltartozást terheltetett az 1/6 örökösi jogon fennálló tulajdoni része okán, ami a rovarfertőzött, korhadt, lepusztult lakáshoz egy forinttal nem járult soha, nemhogy nem támogatta súlyos cukorbeteg apját, de a rá eső rezsit sem fizette, azt várta, hogy apja meghaljon és eladják, vagy fogalmam sincs. A lakás piaci értéke ezen a környéken ilyen állapotban is 25 millió Ft lenne, de van 2 ismeretlen helyen tartózkodó, soha nem fizető fia, aki mára a maradék 3/6-od rész 50-50%s tulajdonosai. HOGY ENGEDHETTE A BÍRÓSÁG, HOGY A NOTÓRIUS ADÓSSÁGGAL TERHELŐ NEM ÉPPEN TÖRVÉNYES ÚTON ELJÁRÓ FIAI RÉSZÉT, ÖRÖKÖLT ADÓSSÁGGAL, AMI TECHNIKAILAG AZ ENYÉM, VAGY HAJLÉKTALAN LESZEK, MOS MEGKAPHASSÁK, EZZEL A SZORULÓ HELYZETBEN LÉVŐ GYÁMHATÓSÁG, EZER BEADVÁNNYAL TILTAKOZTAK, DE FIZETÉSI MEGHAGYÁST KAPTAK, NEM TELJESÍTETTÉK! SZÓVAL EZ A GYÁMHATÓSÁG LEPASSZOLJA ÍGY A TERHET! MINDENKI JÓL JÁRT, KIVÉTEL ÉN!
Nem tudom értékesíteni a lakást és valami olcsó albérletbe menni, mert több adósság van ezen a rémálmon, mint az ideális piaci érték 20-szorosa.
A középső fia tehát explicite rosszhiszemű, csalással operál. Bejelentettem a NAV-nál, de 2 éce semmi…! Azóta is jön hetente újabb hitelkövetelés, közjegyzői okirat, VH végzés miatta. Durván a 40 millió forint felé közelít a közüzemi tartozásokkal, hiszen örökösi jogáról nem mondott le, de a társasházi lakás állagmegőrzéséhez sem járult hozzá soha, ami miatt quasi veszélyeztet másokat is, mert a lakás omlik össze. A másik fia részéről a helyzet nem ennyire eldurvult, se nem jobb. Éppen most érkezett VH. Végzés, miszerint 990.000 Ft gyermektartási díjat erre a lakásra terelnek, a tulajdonára. Ezen felül a közüzemi tartozás cca. 15 milliós része is az övé lenne, de én még nem is láttam életemben!
Én 47%-os (nem 51, csak éppen hogy..) egészségkárosodott vagyok, nem rehabilitálható, de járulékot nem kapok a nem elegendő biztosított idő miatt. Özvegyi nyugdíjat sem, mert próbálkozik a NYUFIG, erőtlen vagyok, holott az ideiglenes özvegyi nyugdíj kapcsán pert nyertem velük szemben képviselet nélkül, azonban nem folyósítják, holott ugyanazon okból (kétséget kizáróan bizonyítottam a házasságot megelőző, megszakítás nélküli együttélésünket férjemmel)! A FOB sosem engedi,, hogy elérjem az 51%-ot, de abból sem tudnám magam sem fenntartani. Így a felülvizsgálat indifferens, eredmény változatlan, NYUFIGpedig áttolja rájuk, ők vissza, az Önkormányzat a Munkanélküli nyilvántartást erőlteti, ad Abszurdum, hiszen 2002. óta igazoltan munkavégzésre képtelen rokkant vagyok. (Pszichológusi, és mérnöki diplomákkal). Talán megnyerném a pert, ha lenne erőm, de azonnal vonnák a nyugdíjat. Az autómra (14 éves), ami nélkül orvosig nem jutok el) ráterheltek 500 ezer Ft-ot. Ugyanezt a lakásra is, és egyetlen megtakarításomra, 200ezer Ft-ra is, a Bankban. Radics DR? Ügyeskedte ki ugyanazon nem saját adósság 3 helyen jegyzett terhelését, mindezt a korona vírus idején, védett nyilvántartott betegre (rám), és ezzel végképp ellehetetlenített. Feljelentettem.
Összegezve: semmilyen jövedelmem nincs, sem vagyonom. Ebben a lakásban élek, amin nem merem kiszámolni, mennyi az adósság. Fiai agresszív emberek, egyedül vagyok, nem merem megkeresni őket, de nincs vételi szándékom, ha lenne pénzem sem fizetnék nekik, hiszen ilyen terhekkel eljátszották az örökösi jogukat, de nem tudom, ezt hol tudom HATÉKONYAN ÉS ÉRTHETŐEN DE JURE közölni, jelezni, SOS érvényteleníteni a tulajdonhoz fűződő részüket, hivatkozva az ide terhelt vagyonokra, és hogy dacára én élek itt, én tartom már csak az állagát, hivatalosan bevezettettem az áramot 3 évvel ezelőtt, tehát én jóhiszemű vagyok, de gy ideje nem tudok fizetni, mert romlott az állapotom, ágyhoz kötött lettem, nincs segítségem, de állapotom javulhatna, ha nem omlanék össze hetente egy újabb milliós követelés miatt. Bocsánat a hosszúra nyúlt levélért, ez végül is a kérdés, hogyan tudnám a leggyorsabban elbirtoklással megszerezni a tulajdonjogot, az én trészemmel terhelten olcsóbban eladjam ezt a borzalmat, és bárhogyan, bárhol, kivétel hajléktalanság megnyugodhassak?! Nem lakom itt 10 éve, de 5 éve igen, férjemmel együtt megvan a tíz év az elbirtokláshoz, csak hogyan , hová, hogy ne hibázzak, mert nincs más kiút?!
Nagyon várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel:
Zsuzsanna

Kedves Zsuzsanna!
Megértem és átérzem a nehéz helyzetet, de jogi értelemben nem feltétlenül helytálló mit írt.

A lakás jelenlegi tulajdonosi helyzetének kialakulása jelek szerint jogszerűen és érthetően alakult ki: a legfiatalabb testvér után - feltehetően nem volt végrendelete - a törvénye öröklés rendje szerint örökölt a két idősebb testvér.

Az elbirtoklás kapcsán szintén téved, az ingatlan(rész) elbirtoklásához 15 év szükséges a többi feltétel teljesülésén kívül.

Amit viszont nem tudok, hogy mi lenne a legcélszerűbb megoldás:

Indíthatna közös tulajdon megszüntetési folyamatot - akár bírósági úton is. Ez sajnos időt és pénzt idényel, még akkor is, ha a vagyoni-jövedelmi viszonyai miatt költségkedvezményt kapna a perre. Ez elvezethetne oda,, hogy az ingatlan eladásra kerülhetne. Ez végérvényesen megoldaná a jelenlegi áldatlan helyzetet.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • P. Ádám 49005 számú kérdése
  • 2020-05-20

Tisztelt Hölgyem / Uram!
Az alábbi helyzet kapcsán írok Önöknek:
Budapest XVIII. kerültében (belterület) van egy 4m széles magán út ("kivett út"), aminek több mint 60 tulajdonosa van. Ez a magánút két teleksor között húzódik (telkek, amelyek egymás végszomszédjai lennének, de a szóban forgó magánút közéjük ékelődik). A telkek mindegyike egyéként elérhető a másik végük (elejük) felől közúton. Az útban nekem is van tulajdonhányadom (annyi, amennyi a saját telkemhez "tartozik", azaz a telkem szélessége szorozva 2m-el: magyarul a magánút felém eső felének a telkemre eső szakaszának megfelelő négyzetméter). Mivel ezzel a magánúttal (főleg ennyi tulajdonossal) nem várható, hogy bármi történni fog érdemben, viszont jelenleg csak gazosodik, kallódik, ezért a saját tulajdonomat képező hányadot szeretném hozzákeríteni a telkemhez és használni azt. Ezt jogilag megtehetem? Ezt be kellene jelentenem az illetékes hatóságnál? Mi az illetékes hatóság ilyen esetben? Egy idő után (elbirtoklás vagy hasonló okán) jogilag védetté fog válni az elkerítésem? Vagy mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy a tulajdonomat képező hányadot használhassam? A 60+ tulajdonossal való írásos megegyezést esélytelennek látom (a tulajdonosok egy része nem is elérhető, vagy idős és nem foglalkozik a dologgal, stb.).
Köszönöm szépen a válaszát!
Üdvözlettel Ádám

Kedves Ádám!
A közös tulajdonú ingatlant - vagy egy részét - kisajátítani nem jogszerű, ezt a tulajdonostársak hozzájárulásával lehetne jogszerűen megtenni. Ha önhtalmúlag megteszi, és a töbiek nem kifogásolják, akkor 15 év múlva majd el lehet gondolkodni az elbirtoklás lehetőségéről.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Melinda 49000 számú kérdése
  • 2020-05-19

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Családi házunk bátyám (4/5 rész) és az én (1/5 rész) nevemen van. 8 éve nem élek az ingatlanba Ő használja. Én szeretném, hogy megvegye a részemet, de terhelték a részemet a diákhitelemmel, amit fizetek folyamatosan. Úgy gondoltam, hogy kifizet és kifizetem a diákhitel így át tudja íratni a nevére.
Ő teljesen elzárkózik ettől. Nem akarja megvenni. Mit tudok tenni? Esetleg kérhetek házhasználati díjat tőle? A húgom és az anyám is vele lakik. Kapcsolatom szinte semmi velük (elég bonyolult ügy). A ház felújított 120m2 2 "lakásból" áll. Nekem más terveim vannak, van a férjemmel saját házunk.
Kérnék tanácsot!

Köszönöm

Tisztelt Hölgyem!

A Ptk. 5:75. § alapján a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg.
Az Ön által előadottak alapján jogszerűen követelhet többlethasználati díjat a testvérétől, amelynek meghatározása során kiindulási alapként az ingatlan bérleti díjának arányos része szolgálhat.

Tisztelettel:

dr.László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Gabriella 48999 számú kérdése
  • 2020-05-19

Udvozlete! Egy osztatlan kozos tulajdonu ingatlannal kapcsolatos problemaval szeretnem a tanacsukat kerni.
Az ingatlan egy 809nm telek rajta egy 100nm-es alapteruletu ket szint plusz beepitetlen tetoteres csaladi hazzal, egy kisebb kb. 40nm-es kishazzal, szerszamos/pince epulettel. A telek kb. fele kert. Az ingatlant kozosen orokoltuk 50-50%-os aranyban a hugommal. A kezdeti szobeli megegyzes szerint a hugomek lakjak be es hasznaljak a nagyhaz kozepso szintjet plusz a teljes tetoteret, mig en a nagyhaz also szintjet es es a tetoternel kisebb alapteruletu omladozo kishazat. A kert hasznalataban ugy egyeztunk meg, hogy bizonyos szabalyok szerint hasznaljuk.
A hugom most kitalalta, hogy o csak olyan hasznalati szerzodest irna ala, ami nem csakhogy a nagyhaz ket szintjenek az exkluziv hasznalatat biztositana szamara, de a kishaz kozos hasznalatat is. Amennyiben ebbe az igazsagtalan hasznalati megoldasba nem egyezek bele ugy inkabb adjuk el az ingatlant., de o eladni sem hajlando hacsak nem szamara megfelelo aron.

A viszonyunk nem jo es az az erzesem, hogy szandekosan teremt olyan korulmenyeket, hogy ne legyen egyezseg se a hasznalat, se az eladast illetoen.

Tulajdonkeppen abban kernem a tanacsukat, hogy mint feles tulajdonos mit tudok tenni ebben a roppant kellemetlen helyzetben, hogy vagy kb. felesben tudjam belakni es hasznalni a kozos ingatlant vagy ki tudjak szallni belole belathato idon belul.

Elore is koszonom a tanacsukat.

Kedves Gabriella!

Egyáltalán nem vagyok "perpárti" ügyvéd, amennyiben lehetséges, úgy kifejezetten lebeszélem az ügyfelet a pereskedésről, ill. sarkallom a peren kívüli megegyezésre. Most is ez utóbbit tenném, de az a tapasztalatom, hogy az ilyen ügyek nagy %-ában segít a perrel való "fenyegetés" vagy ennek eredménytelensége esetén a per megindítása. Ezek a lépések - ismét a tapasztalat mondatja velem - gyakran megváltoztatják a vonakodó tulajdonostárs hozzáállását, és konstruktívabban lesz hajlamos közreműködni a közös tulajdon megszüntetésében.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 48981 számú kérdése
  • 2020-05-11

Abban szeretném a segitseget kerni, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak osztatlan kozos tulajdonra? Ikerhazról van szó.

Mi az amibe az ikerhaz szomszédom beleszolhat illetve ha valtoztatni szeretnek a hazon belul vagy a kertben akkor mihez kell a hozzájarulása?

Pl:
-Fa ültetés
- locsolo kiepitese a mi oladunkon
-Internet elofizetés bevezetese
-Felújítás a hazban
-10nm alapreuletu kis fahaz elhelyezése a kertben a mi oldalunkon
-haz homlokzatara barmit felszerelése (napellenző).
Ezek csak most felmerult kerdesek de biztos van meg csomo minden.

Létezik e olyan doksi amiben rogzitjuk hogy mettol meddig, mely terulet az amin (sarkitva)azt csinalunk amit akarunk.

Kedves Krisztina!
Az ingatlanjog.hu honlapon talál jogszabályi idézeteket, magyarázatokat és a közös tulajdon körében született - és megválaszolt - kérdéseket az archívum rovatban.

Javaslom ezeket végigböngészni, szerintem mindenre fog választ találni. Ha mégsem, akkor jöhet a kérdés ismét!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Kristóf 48922 számú kérdése
  • 2020-03-07

Közös tulajdonú családi ház többségi tulajdonos általi értékesítése

Tisztelt Címzett!
Kérem szakmai javaslatát az alábbi ingatlanértékesítési lehetőség kapcsán:

Tulajdoni lapon 2/3 és 1/3 tulajdonú családi ház értékesítését szeretné a többségi tulajdonos, azonban a kisebbségi tulajdonos nem akarja eladni az ingatlant. Jelenleg nincs ingatlan használati megállapodás, de a családi ház a tulajdoni laptól eltérő mértékben a kisebbségi tulajdonos által töb mint 15 éve túlhasználatban van (kb 50-50%). Az ingatlan nagyjából két részre van osztva: kisebbségi kapott szolgalmi utat kerítéssel + lakás külön bejárattal; többségi: lakás külön bejárattal a földszinten + előkert szolgalmi kerítéssel leválasztva + hátsó kert (nincs leválasztva kerítéssel)

A többségi tulajdonos értékesítené a tulajdoni lapon lévő 2/3-os tulajdonrészt és az ingatlant egyik saját bejáratú lakását, valamit a saját használatú lakáshoz tartozó részben már leválasztott kertrészeit (hátsó kert jelenleg nincs kerítéssel leválasztva). A kisebbségi tulajdonos mindenáron társasházzá szeretné alakíttatni a jelenlegi közös tulajdont, de ezt a többségi nem akarja, mert jelenleg a rövid távú azonnali eladás a célja.

Kérdések:
- a 15 éven túli túlhasználat miatt a kisebbségi tulajdonos jogosan kérheti-e, hogy a tulajdoni lapon az 1/3-os joga 1/2-re módosuljon
- Eladható-e a többségi tulajdonos 2/3-os tulajdoni hányada, illetve az ingatlan kisebbségi tulajdonos által nem használt része a kisebbségi tulajdonos jóváhagyása nélkül, ha nem él az elővásárlási jogával?
- A többségi tulajdonos a hátsó kertben építhet-e egy kerítést a 2/3-os tulajdoni hányad figyelembe vételével, de használati megosztási dokumentum nélkül, hogy az saját maga által értékesítendő ingatlan így teljesen leválasztásra kerülhessen (a kisebbségi tulajdonosnak egy korábbi szóbeli megállapodás értelmében most is rendelkezik kerítéssel leválasztott szolgalmi úttal - sajnos ennek építésekor nem került megépítésre a most kérdéses kerítés szakasz).
- A kisebbségi tulajdonos megakadályozhatja-e a többségi által történő leválasztást céljából történő kerítés építést? Ha igen, milyen jogi alapra hivatkozhat?
- A kisebbségi tulajdonos lebonthatja-e a többségi tulajdonos által megépített elválasztó kerítést? Ha lebontja, akkor a többségi is lebonthatja a szolgalmi úthoz tartozó korábban épített kerítést?
- A többségi tulajdonos milyen jogi lépések nélkül tudja a leggyorsabban értékesíteni az ingatlan rá eső, általa használt részét a kisebbségi tulajdonos nélkül?

Kedves Kristóf!

Válaszaim a kérdései sorrendjében:

1. Elvileg elképzelhető, hogy elbirtoklás címén tulajdonjogi igényt érvényesít, de az ilyen esetekben a bíróságnak fokozott körültekintéssel és részletesebb bizonyítási eljárással lehet megállapítani az elbirtoklás tényét.

2. A saját tulajdoni hányadát a tulajdonos szabadon értékesítheti, ennek során csak a tulajdonostárs elővásárlási jogára kell tekintettel lennie. Az más kérdés, hogy jelen esetben a függő elbirtoklási igénnyel "együtt" tudja eladni, ami nem jogszerű/korrekt eljárás a leendő vevővel szemben.

3. A közös tulajdonú ingatlanok használata körében a tulajdonosoknak közös döntést kell/ene hozniuk. A kerítéssel ezt a használati viszonyt a többségi tulajdonos egyoldalúan határozná meg.

4. Birtokvédelmi eljárásban igen. Alapja a 3. kérdésre adott válasz.

5. Az önhatalom nem jogszerű.

6. Lásd 2. válasz.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Fullerton 48912 számú kérdése
  • 2020-02-24

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!
Pár éve vettünk egy házat Édesanyám akkori Élettársával amiben nekem 1/4-ed tulajdonrészem lett, a többi 3/4-ed pedig az Élettársé. Most az utóbbi pár napban annyi változás történt, hogy ezt a 3/4-ed tulajdonrészt a volt Élettárs eladta a jelenlegi Élettársának 3.000.000 Ft-ért. Na most nekem az ő ügyvédjüktől múlt hét pénteken jött a levél, hogy 8 napom van rá, hogy élek-e az elővásárlási jogommal. A fontosabb kérdéseim a következők: Önök szerint ha 3.000.000 ft-ot lerakok az ügyvédjük asztalára akkor onnantól kezdve enyém az egész tulajdon és nincs semmi "turpisság" a dologban? A másik fontos kérdésem pedig az, hogy az Élettárs és a családja is ott lakik a házban. Milyen gyorsan kötelezhetem őket arra, hogy kiköltözzenek a házból?

Előre is köszönöm a válaszukat!

Maradok tisztelettel:
Fullerton

Kedves Fullerton!
Elméletileg igen, de biztosat csak az adásvételi szerződés és/vagy a vételi ajánlat alapján tudnék mondani.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Juci 48902 számú kérdése
  • 2020-02-13

Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvéd Úr!
Az alábbi helyzetben szeretném segítségüket kérni.
Adott egy osztatlan közös tulajdonú saroktelek, melyen két különálló lakóház áll. A közművek teljesen különválasztva, a bejárat is külön-külön a két utcáról történik. Ez az egész ingatlan valamikor a családom tulajdona volt, de bonyolult folyamaton keresztül, ily módon lett megosztva és az egyik ingatlan a telekrésszel együtt értékesítve. A másik ingatlanban jelenleg is én élek a családommal.
A terület még korábban a családom tagjával használati megosztás keretében -fizikailag-kerítéssel is le lett választva. Az egész telek kb. 800 m2. Tudtommal az új jogszabályok szerint albetétesíteni kellett volna a területeket.
A másik ingatlan tulajdonosai külföldön dolgoznak, nem mutattak nagy hajlandóságot ennek a jogi helyzetnek a rendezésére. Tudomásomra jutott, hogy eladták az ingatlant. Az online felületről kinyomtattam a tulajdoni lapot, melyen már az új tulajdonosok széljegyként be vannak jegyezve és számomra "furcsa" az egész.
Több kérdésem lenne: ez az eljárás jogszerű-e így, hogy nincs albetétesítve a két ingatlan? Korábban volt egy elővásárlási jogról történő lemondásom. Ez ebben az esetben is érvényes? Nem kellett volna engem is tájékoztatni, akár hivatalosan? Előre is köszönöm segítségüket.

Kedves Juci!
1. Nem kellett volna albetétesíteni, az mindössze lehetőség lett volna.
2. Az eladás során Önnek elővásárlási joga lett volna, ennek körülményeit meg kellene vizsgálni, mert lehet, hogy élhetne ezzel a jogával. A lemondás - a korábbi - nem lett volna alkalmazható ebben az eladásban.

Szerintem egy ügyvédi konzultációt megérne a dolog...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: