Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd úr!

Amennyiben osztatlan közös tulajdonra készült ügyvédi megosztás, ami jogutódokra is kiterjed és ezután megvásárolt másik fél tulajdonosával “Megosztás kiegészítése címszóval a terület határokat újra húztuk, úgy hogy egyik fel telek elől, a másik fél telek hátul kapott 1-1m-t, de a területek gyakorlatilag ugyanakkorák maradtak, viszont ezt már nem ügyvéd jelenlétében lett aláírva, csak a tulajdonosok által, plusz két tanú. Kérdés: 1. A kiegészítő megállapodás érvényes-e? 2. Valamint jól gondolom, hogy az ügyvédi szerződés teljes mértékben — a nem érintett részek — érvényben maradtak ugyan úgy és nem mondhatja a másik fél, hogy ez alapján az ügyvédi megosztás semmisnek tekinthető?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Adott egy belterületen levő, osztatlan közös tulajdonban levő telek, aminek tulajdonosi megoszlása a következő:
- Édesanyám 1/4,
- Testvérem 1/4,
- Jómagam 1/4,
- Két távoli rokon 1/8-1/8,
- Egy további tulajdonos 1/4 részt birtokol.
A telek évtizedek alatt kialakult használati megosztása (amely még az eredeti tulajdonosok megegyezésén, illetve egy korábbi végrendeleten alapult) úgy néz ki, hogy a telek fele (a szűkebb családom birtokában levő rész) képez egy egységet, a másik két rész pedig két külön egységet. A telek összesen 2000 m2, hosszában került megosztásra (mivel így csatlakozik közterülethez).
A tulajdonosok közös megegyezéssel értékesíteni szeretnék az ingatlant, ugyanakkor az egyik tulajdonos irreálisan magas összeget fogadna csak el a saját része fejében, így a telek egyben nem értékesíthető. A telek felére lenne komoly vevő, de ő ragaszkodik egy írásos használati megállapodáshoz, amit viszont csak a szűkebb családom írt alá, a többiek megtagadták ennek aláírását, és nem is látszik annak lehetősége, hogy megegyezésre tudnánk jutni.
A kérdésem az, hogy mit lehet ilyen esetben tenni? Ha jól tudom, lehet önállóan is kezdeményezni albetétesítést, amit lehet hogy nem fellebbeznének meg a társtulajdonosok, így jogerőre tudna emelkedni. Vagy csak egy bírósági eljárás segíthet ilyen esetben (ha igen, akkor annak nagyságrendileg milyen költsége lehet)?
Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt dr.Schvertfőgel Zsuzsanna Ügyvéd Asszony,

Szeretném eladni az ingatlanomat, amiben a testvéremnek 43 1000 tulajdon
hányada van. Erről lemondani nem akar, nem komunikál velem ezen kívül.
Most megtalálta ezt a hányadot egy követeléskezelő társaság. ( a nővéremnek sok adóssága van)
A kérdésem az , hogy ha eléri a követelés az ő hányadának az értékét hogy tudom eladni a házamat ? Ekkor kell-e már az ő aláírása , beleegyezése ? A követelés értéke szinte hetente nől, ez csak és kizárólag addig a 43 1000 erejéig vonható le ? A követelést az adásvételt bonyolító
ügyvéd utalná majd a jogosultnak ? Meg kell várnom , hogy az adósság elérje az ő hányadának
az értékét, vagy van valami más megoldás is , ha hamarabb szeretném az ingatlant eladni, de a testvérem nem hajlandó aláírni semmit ebben az ügyben ?

Tisztelettel

Kaposi B. Mária

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy építési telek, melyet szeretnénk megvásárolni, de sajnos nem olyan egyszerű. Az ingatlan az alábbi hányadokra osztódik: 6/8, 1/8 és szintén 1/8. Az egyik 1/8-ad tulajdonos nem hajlandó eladni a részét nézeteltérés miatt, illetve elmondása szerint magának szeretné, de eddig nem cselekedett az ügy érdekében. A másik két tulajdonos szeretné nekünk eladni az ingatlant. Tegyük fel, hogy a másik két tulajdonos eladási szándékát jelzi az 1/8-ad tulajdonosnak, és ő nem él az elővásárlási jogával, így a 7/8-ad tulajdon a mi kezünkbe kerül, de mi lesz a maradék 1/8-ad résszel? Mit tehet a másik két tulajdonos, aki szeretné értékesíteni az ingatlant, illetve mit tehetünk mi, mint potenciális vásárlók, hiszen csak az ingatlan 100%-os tulajdonjogával lennénk elégedettek?
Köszönjük a segítséget!

Jó napot kívánok!

A következőkkel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Szüleim közös tulajdonú (50-50%) családi házban éltek házastársként, azonban édesapám körülbelül 2 éve elköltözött. Jelenleg az élettársával egy családi házban laknak, melynek hivatalos tulajdonosa az édesapám tudomásom szerint.
A régi családi házat szabad akaratából hagyta el, ahová bármikor visszamehet, de nincsenek ilyen tervei, viszont édesanyámtól követeli a házból származó részét. A házat jelenleg árulják, de jelenleg kicsi az esély arra, hogy a közeljövőben el tudják adni.
Szeretném megkérdezni, hogy az érintett feleknek milyen jogaik vannak ezzel kapcsolatban. Édesapámnak van-e joga havi szinten pénzt követelnie azért, mert a ház fele az ő tulajdonában van, viszont nem használja, illetve édesanyám köteles-e neki fizetni úgy, hogy egyedül él a házban jelenleg, de nem ragaszkodik a kizárólagos használatához.

Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy ingatlan tulajdonjoga az alábbiak szerint történt,
T1- 8/16-od rész
T2-3/16-od rész
T3-3/16-od rész
T4- 2/16-od rész
Az ingatlanon jelzálog hitel és egyéb tartozások miatt végrehajtási eljárás van. T2, T3 és T4 tualjdonsok az ingatlanban laknak. A jelzálog hitel miatt a végrehajtási eljárás elkezdődött, azonban a bank kérésére nem ezt az ingatlant fogják első körben kiírni árverésre, hanem egy másik ingatlant, aminek T1 tulajdonos 1/1-ben tulajdonosa.
T4 tulajdonost nem érinti az árverés.
Kérdéseim a következők lennének:
1. T1 tulajdonos kérhet bérleti díjat a bentlakó többi tulajdonostól? Ő nem lakik az ingatlanban.
2. T1 tulajdonos kérvényezheti bíróságnál a közös tulajdon megszüntetését, hogy az ingatlan esetleges értékesítéséből befolyó összegből tudja rendezni a többi tulajdonos a jelzáloghitel tartozást?
3. Tulajdonrész értékesíthető ilyen esetben?
4. Peres úton kötelezhető T1 kárának törlesztésére T4 tulajdonos amennyiben a másik ingatlan árverésére kerülne sor?
Üdvözlettel,
M.Gabriella

Tisztelt Ügyvéd Úr,

lakcímünk egy osztatlan közös tulajdonú telek a szomszéddal, telek részünk 800nm, a szomszédé 400nm, kerítéssel el vagyunk választva. Önálló telek a kerületi szabályozás szerint 1000nm alatt nem alakítható ki. Az építési hatóság tájékoztatása alapján a teljes osztatlan közös tulajdonra 1 épület, maximum 2 rendeltetési egység építhető.
A saját 800nm-es részünk 50-50%-ban öcsém és saját nevemen van, szertenénk építkezni és kialakítani két lakrészt az ingatlanból. A másik telekrészen nincs épület, tudomásunk szerint a tulajdonos nem tervez építkezni. A kérdésem, hogy a 2 rendeltetési egységből az egyiket építenénk, azt meg tudjuk e úgy osztani, hogy bár a cím azonos, külön al mérő órákat szerelnénk fel, egy közös bejárat lenne az épületbe egy előtérbe, onnan mindkét lakrészbe saját ajtó, tehát egyértelműen behatárolható melyik öcsém lakrésze, melyik sajátom.
Sajnos anyagi okokból két külön hitel felvételével tudnánk finanszírozni az építkezést, mindketten a saját lakrészünk terhére.
Azt láttam a környező utcákban, amik azonos besorolásban vannak, hogy 1000-1200nm-es telkekre nőttek ki a 4 lakásos házak, amik a kerületi szabályozás szerint ott se lehetnének.
Ebből gondoljuk van rá mód, csak nem sikerült még megleljük.

Szíves segítségét előre is köszönettel,
István

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő kérdéssel fordulnék Önhöz:
Másfél évvel ezelőtt négyen lettünk elhúnyt szüleink után örökösök, mint gyermekek. A közjegyző hagyatéki végzése szerint egynegyed részt örököltünk mind a négyen, ami egy ingatlant jelent. Két testvérünk itt él a családjával, és négyen abban állapodtunk meg, hogy az ingatlant értékesíteni kell, és azt négy felé osztani. Ezt hárman valóban szeretnénk is, de az egyik ott élő testvérünk mindenféle kifogásra hivatkozva ezt akadályozza, és a testvérei kifizetése sem történt meg. Jelenleg nem tudunk semmilyen megoldásban együttműködni vele, látványosan húzza az időt, várva, hogy feladjuk. Mi eközben több lehetőséget is felajánlottunk.
Milyen jogi segítséget kaphatunk, hogy hozzájussunk a nekünk járó, törvényessen is megállapított örökségünkhöz?
Előre is köszönöm a válaszát!

Érdeklődnék közös osztatlan ingatlan 1+2 félszobás panellakás 50-50% testvéremmel benne lakunk mindketten én elakarom adni a részem de ő nem veszi meg tőlem de én megvenném az ő részét csak nem akar ügyvédhez jönni hogy kifizessem neki az ő részét amit ő mondott hogy végre külön életünk legyen már és egy névre kerüljön a lakás végre,ilyenkor mit tudok tenni?pereskedni?mik a költségek ilyen peres eljárásnál mennyivel kell számolni kb? 12m ér ő szerinte a lakás de a 6 m odaadnám neki de nem jön ügyvédhez,válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlöm!

Tulajdonjogom van egy házon, aminek a haszonélvezeti joga anyukámon van.
4-en vagyunk testvérek.
Az egyik testvérem már most meg akarja vásárolni az egyik testvérem részét a házból papíron, pedig még édesanyám él.
1. Az lenne a kérdésem, hogy ezt megteheti úgy, hogy édesányám még él, és nekem nem kell ehhez a beleegyezésem?

2. A másik kérdésem, hogy ha megvásárolja tőle, akkor ugye neki igy 50%-os haszonélvezeti joga lesz a házon.Tud olyan lépéseket tenni ezzel, amivel engem, mint tulajdonos, meg tud kerülni?

3. A másik dolog, hogy édesanyám szeretné, hogy a tulajdonjog is 4-felé menjen a testvérek között (ajándékozási szerződéssel). Ergo nekem kellene a testvéreim között elosztani a tulajdonjogot, így mind a 4-en tulajdonossá válnánk. Ez testvérek között ingyenes? (Én is ajándékozási szerződés által lettem tulajdonos).

4. A legidősebb nővérem felújítás céljából költekezik erre a házra. Ha közjegyző előtt rögzítünk egy olyan papírt, hogy amit ráköltött összeget a házra abban az adott évben, édesanyám halála után 4-felé osztódik, és mindenki akkor kiegyenliti ezt a tartozást , de a ház felújítási évében lévő árfolyamon? Ez igy hiteles és nem megtámadható?
Sajnos tartok tőle, hoy ha példának okáert 2020-ban költ felújításra 600 ezer forintot, akkor 2040-ben ennek a tripláját akarja majd visszafizettetni velünk, merthogy ugye a forintnak is van romlása, illetve a ház értékén is jócskán emelt ezzel a felujítással.

Elnézést, ha hosszú lett.
Előre is köszönöm a segítséget

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Lehetőségem lenne egy lakás megvásárlására, mely egy házból kialakított 4 lakás egyike. Problémám ezzel kapcsolatban az, hogy ez így osztatlan közös tulajdon, egy helyrajzi számon nyilvántartva. Hiába vásárolok meg adott területet, félek az osztatlan tulajdon bonyodalmaitól.
Kérdésem Önöktől az, hogy lehetőség van-e a 4 lakásra külön albetétesítést kérni a Földhivataltól, ezzel megszüntetve az osztatlan közös tulajdont, vagy van-e más mód az esetleges "csapdák" kikerülésére. Bele merjek vágni egy ilyen vásárlásba?
Válaszukat előre is köszönöm, üdvözlettel: Júlia

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kecskemét külső területén van egy örökölt ingóságom.
Édesanyám sajnos elhunyt, és a testvéreimmel 3-an örököltük a részét, mely ingatlan fele tulajdon.
Másik fél az élettársa tulajdonában.
Jelenleg nem lakik senki a tanyán.

Az ingatlanra az élettárs, tehát fele tulajdonnal rendelkező fél, építési törmeléket rakott le a belső udvarra. A lánya elbontott mellék épületét.
Erről mi nem tudtunk, engedélyt rá nem adtunk. Kérdés hogy kinek kell ebben az esetben elszállíttatni?

Illetve az egyik nővérem most közöltem, megvenné a tanyát.

Nem tudom még az összeget, mennyiért, mert nem árulja el.
Másik testvéremmel is megegyezett már de nem tudom mennyiben.
Az élettárs fele részt is kiváltaná, de itt sem tudom miben egyeztek meg.

Kérdés! Mit tehetek? Mondhatom hogy nem adom el nagyon olcsón? Kérhetek hogy becsültesse fel értékebcslővel? Ilyenkor ennek költségét ki állja?
Ha nem megyek bele az adás -vételbe, mert az összeg méltánytalanul alacsony, a másik két fél igen, mi történik?
Használhatja az ingatlant?
Engedélyeznem kell hogy a tanyát bármi célra használja? Stb.

Köszönöm megtisztelő válaszát.

Üdvözlettel:
Krisztina

Üdvözlöm

Közlekedés céljára használt, osztatlan terület használható e saját tulajdonú gépjármű állandó parkolására?
A tulajdonosok között nincs megállapodás.
Válaszát köszönöm.

Üdvözlöm!
Lakásvásárlás előtt állok és a kiválasztott ingatlan úgy tünik egy helyrajzi számon van bejegyezve a felette lévő ingatlannal, de külön lakásként árulják. A tulajdoni hányad 69/130. Kérdésem az lenne, hogy ez jogi szempontból milyen buktatókat rejt és erdemes-e ilyen ingatlant vásárolni.
Köszönöm szíves válaszát.

Üdvözletem! Férjem 1/12-ed részben tulajdonosa a szülői háznak,amitől 350 km-re lakunk. A ház lakhatatlan, a kert elhanyagolt. Két testvér él még a közelben, de egyiket sem érdekli az ingatlan. Felszólítást kaptunk a jegyzőtől kaszálásra és állagmegóvásra. Kérdéseim: hogyan tudna megszabadulni a tulajdonrésztől, ha egyik testvér sem fogadja el ajándékként. Büntetés esetén 1/12-ed részt kell-e fizetni, vagy az egészet. Lehet-e esetleg az önkormányzatnak ajándékozni. Elsősorban szeretnénk valamilyen módon kilépni a tulajdonosok közül, lehetőleg minél előbb. Nagyon köszönöm a segítséget.
Krisztina