Hozzászólások

  • Tamás 49291 számú kérdése
  • 2020-11-25

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Adott egy belterületen levő, osztatlan közös tulajdonban levő telek, aminek tulajdonosi megoszlása a következő:
- Édesanyám 1/4,
- Testvérem 1/4,
- Jómagam 1/4,
- Két távoli rokon 1/8-1/8,
- Egy további tulajdonos 1/4 részt birtokol.
A telek évtizedek alatt kialakult használati megosztása (amely még az eredeti tulajdonosok megegyezésén, illetve egy korábbi végrendeleten alapult) úgy néz ki, hogy a telek fele (a szűkebb családom birtokában levő rész) képez egy egységet, a másik két rész pedig két külön egységet. A telek összesen 2000 m2, hosszában került megosztásra (mivel így csatlakozik közterülethez).
A tulajdonosok közös megegyezéssel értékesíteni szeretnék az ingatlant, ugyanakkor az egyik tulajdonos irreálisan magas összeget fogadna csak el a saját része fejében, így a telek egyben nem értékesíthető. A telek felére lenne komoly vevő, de ő ragaszkodik egy írásos használati megállapodáshoz, amit viszont csak a szűkebb családom írt alá, a többiek megtagadták ennek aláírását, és nem is látszik annak lehetősége, hogy megegyezésre tudnánk jutni.
A kérdésem az, hogy mit lehet ilyen esetben tenni? Ha jól tudom, lehet önállóan is kezdeményezni albetétesítést, amit lehet hogy nem fellebbeznének meg a társtulajdonosok, így jogerőre tudna emelkedni. Vagy csak egy bírósági eljárás segíthet ilyen esetben (ha igen, akkor annak nagyságrendileg milyen költsége lehet)?
Előre is köszönöm a választ!

Kedves Tamás
Ebben a helyzetben - a másik "oldal" vonakodása miatt - csak a közös tulajdon megszüntetés iránti per segíthet, egyedül sajnos nem tudják megoldani a helyzetet. Erről a perről sokat olvashat az ingatlanjog.hu honlap közös tulajdonról szóló archívum rovataiban. Amennyiben a lebonyolításban a segítségünkre számítana, úgy kérem, hogy az alábbi módok valamelyikén keressen meg, akkor tudok adni a várható költségekre és a munkadíjakra vonatkozóan teljeskörű ajánlatot.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Mária 49261 számú kérdése
  • 2020-11-04

Tisztelt dr.Schvertfőgel Zsuzsanna Ügyvéd Asszony,

Szeretném eladni az ingatlanomat, amiben a testvéremnek 43 1000 tulajdon
hányada van. Erről lemondani nem akar, nem komunikál velem ezen kívül.
Most megtalálta ezt a hányadot egy követeléskezelő társaság. ( a nővéremnek sok adóssága van)
A kérdésem az , hogy ha eléri a követelés az ő hányadának az értékét hogy tudom eladni a házamat ? Ekkor kell-e már az ő aláírása , beleegyezése ? A követelés értéke szinte hetente nől, ez csak és kizárólag addig a 43 1000 erejéig vonható le ? A követelést az adásvételt bonyolító
ügyvéd utalná majd a jogosultnak ? Meg kell várnom , hogy az adósság elérje az ő hányadának
az értékét, vagy van valami más megoldás is , ha hamarabb szeretném az ingatlant eladni, de a testvérem nem hajlandó aláírni semmit ebben az ügyben ?

Tisztelettel

Kaposi B. Mária

Tisztelt Mária!

Ha a testvérének bármilyen csekély tulajdoni hányada van az ingatlanban, akkor az egész ingatlan eladása esetén természetesen kell az ő hozzájárulása és aláírása a szerződés megkötéséhez. Az adásvétellel nem kell megvárni, hogy az adóssága elérje a tulajdoni hányada értékét, a kérdés viszont az, hogy az ő tulajdoni hányadát terheli-e a hitelező javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamilyen jog, vagy vh jog? ez esetben a jogosulttal kell egyeztetni az eladás esetén, de a követendő eljárást a szerződést készítő ügyvédnek tudnia kell.
Ha a testvére nem akar az eladáshoz hozzájárulni, akkor sajnos nem marad más lehetősége, mint a közös tulajdon megszüntetése iránti per.




Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Erzsébet 49242 számú kérdése
  • 2020-10-21

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy építési telek, melyet szeretnénk megvásárolni, de sajnos nem olyan egyszerű. Az ingatlan az alábbi hányadokra osztódik: 6/8, 1/8 és szintén 1/8. Az egyik 1/8-ad tulajdonos nem hajlandó eladni a részét nézeteltérés miatt, illetve elmondása szerint magának szeretné, de eddig nem cselekedett az ügy érdekében. A másik két tulajdonos szeretné nekünk eladni az ingatlant. Tegyük fel, hogy a másik két tulajdonos eladási szándékát jelzi az 1/8-ad tulajdonosnak, és ő nem él az elővásárlási jogával, így a 7/8-ad tulajdon a mi kezünkbe kerül, de mi lesz a maradék 1/8-ad résszel? Mit tehet a másik két tulajdonos, aki szeretné értékesíteni az ingatlant, illetve mit tehetünk mi, mint potenciális vásárlók, hiszen csak az ingatlan 100%-os tulajdonjogával lennénk elégedettek?
Köszönjük a segítséget!

Tisztelt Erzsébet!

Köszönjük a megkeresését, az alábbi tájékoztatással tudunk szolgálni:

A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha az 1/8-ad tulajdoni hányadot megillető tulajdonossal meg tudnának egyezni akképpen, hogy megváltják a tulajdonrészét. Amennyiben erre nincs lehetősége úgy a közös tulajdon megszüntetése lenne a megoldás, amelyet bármely tulajdonostárs követelhet. Erre vonatkozóan a törvény kimondja, hogy elsősorban természetben kell megosztani az ingatlant, amely a gyakorlatban úgy történhet, hogy Önök 1/8-ad tulajdoni hányadnak megfelelő terület résszel kisebb építési telket tudnának megvásárolni, azonban ez valószínűleg nem megoldható, mivel feltehetően ez a területrész nem felelne meg egy önálló teleknek.

A következő lehetőség az lenne, hogy a megfelelő ellenérték fejében a bíróság a tulajdonostársak tulajdonában adhatja az ingatlant, azonban erre csak indokolt esetben kerülhet sor. Véleményem szerint indokolt eset lehet, hogy a 6/8-ad tulajdoni résszel rendelkező tulajdonos kéri a tulajdonrész megváltását, mivel semmi nem indokolja az 1/8-ad tulajdoni hányad visszatartását. Természetesen ugyanúgy igaz arra az esetre is, ha Önök megszereznék a 7/8-ad tulajdoni hányadot.

Ha ez sem vezetne eredményre és más módon sem lehet a közös tulajdont megszüntetni az ingatlant értékesíteni kell, akár árverés útján is. Ebben az esetben a vételár kerül megfelelően felosztásra a tulajdonostársak között.

A fent említettek közül azonban a bíróság nem alkalmazhat olyan módot a közös tulajdon megszüntetésére, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Összegezve célszerű lenne peren kívül megegyezni és megváltani a tulajdonrészt, amennyiben mégis bírói útra kerülne az ügy könnyen egy hosszadalmas és költséges eljárássá alakulhat, de végeredményként a megfelelő ellenérték megfizetésének a fejében valószínűleg megváltható lenne a szükséges tulajdonrész.

Amennyiben további kérdése merülne fel forduljon hozzánk bizalommal!




Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Edina 49233 számú kérdése
  • 2020-10-17

Jó napot kívánok!

A következőkkel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Szüleim közös tulajdonú (50-50%) családi házban éltek házastársként, azonban édesapám körülbelül 2 éve elköltözött. Jelenleg az élettársával egy családi házban laknak, melynek hivatalos tulajdonosa az édesapám tudomásom szerint.
A régi családi házat szabad akaratából hagyta el, ahová bármikor visszamehet, de nincsenek ilyen tervei, viszont édesanyámtól követeli a házból származó részét. A házat jelenleg árulják, de jelenleg kicsi az esély arra, hogy a közeljövőben el tudják adni.
Szeretném megkérdezni, hogy az érintett feleknek milyen jogaik vannak ezzel kapcsolatban. Édesapámnak van-e joga havi szinten pénzt követelnie azért, mert a ház fele az ő tulajdonában van, viszont nem használja, illetve édesanyám köteles-e neki fizetni úgy, hogy egyedül él a házban jelenleg, de nem ragaszkodik a kizárólagos használatához.

Előre is köszönöm a választ.

Kedves Edina!

Kérni éppenséggel kérhet ún. többlethasználati díjat, de ha önként hagyta el az ingatlant, és oda bármikor visszatérhetne, akkor ezt így nem fogja neki a bíróság sem megítélni.
Amit még kérhet, az a közös tulajdon megszüntetése, de a jelek szerint az - közös eladás útján - folyamatban van.

Jelenleg szerintem az édesanyjának nincs különösebb teendője, talán az eladás az egyetlen, amivel rendezheti ezt a helyzetet.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • M.Gabriella 49230 számú kérdése
  • 2020-10-15

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy ingatlan tulajdonjoga az alábbiak szerint történt,
T1- 8/16-od rész
T2-3/16-od rész
T3-3/16-od rész
T4- 2/16-od rész
Az ingatlanon jelzálog hitel és egyéb tartozások miatt végrehajtási eljárás van. T2, T3 és T4 tualjdonsok az ingatlanban laknak. A jelzálog hitel miatt a végrehajtási eljárás elkezdődött, azonban a bank kérésére nem ezt az ingatlant fogják első körben kiírni árverésre, hanem egy másik ingatlant, aminek T1 tulajdonos 1/1-ben tulajdonosa.
T4 tulajdonost nem érinti az árverés.
Kérdéseim a következők lennének:
1. T1 tulajdonos kérhet bérleti díjat a bentlakó többi tulajdonostól? Ő nem lakik az ingatlanban.
2. T1 tulajdonos kérvényezheti bíróságnál a közös tulajdon megszüntetését, hogy az ingatlan esetleges értékesítéséből befolyó összegből tudja rendezni a többi tulajdonos a jelzáloghitel tartozást?
3. Tulajdonrész értékesíthető ilyen esetben?
4. Peres úton kötelezhető T1 kárának törlesztésére T4 tulajdonos amennyiben a másik ingatlan árverésére kerülne sor?
Üdvözlettel,
M.Gabriella

Kedves Gabriella!
1. Igen, ún. többlethasználati díjra jogosult.
2. Igen, akár a tartozás megfizetése is lehet ilyen cél, de nincs is szükség indokolásra.
3. Igen, de a tulajdonostársak elővásárlási jogát tiszteletben kell tartani.
4. Általánosságban igen, de kérdés, hogy milyen kár következik be, az miként "forintosítható", és miként bizonyítható...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • István 49211 számú kérdése
  • 2020-10-06

Tisztelt Ügyvéd Úr,

lakcímünk egy osztatlan közös tulajdonú telek a szomszéddal, telek részünk 800nm, a szomszédé 400nm, kerítéssel el vagyunk választva. Önálló telek a kerületi szabályozás szerint 1000nm alatt nem alakítható ki. Az építési hatóság tájékoztatása alapján a teljes osztatlan közös tulajdonra 1 épület, maximum 2 rendeltetési egység építhető.
A saját 800nm-es részünk 50-50%-ban öcsém és saját nevemen van, szertenénk építkezni és kialakítani két lakrészt az ingatlanból. A másik telekrészen nincs épület, tudomásunk szerint a tulajdonos nem tervez építkezni. A kérdésem, hogy a 2 rendeltetési egységből az egyiket építenénk, azt meg tudjuk e úgy osztani, hogy bár a cím azonos, külön al mérő órákat szerelnénk fel, egy közös bejárat lenne az épületbe egy előtérbe, onnan mindkét lakrészbe saját ajtó, tehát egyértelműen behatárolható melyik öcsém lakrésze, melyik sajátom.
Sajnos anyagi okokból két külön hitel felvételével tudnánk finanszírozni az építkezést, mindketten a saját lakrészünk terhére.
Azt láttam a környező utcákban, amik azonos besorolásban vannak, hogy 1000-1200nm-es telkekre nőttek ki a 4 lakásos házak, amik a kerületi szabályozás szerint ott se lehetnének.
Ebből gondoljuk van rá mód, csak nem sikerült még megleljük.

Szíves segítségét előre is köszönettel,
István

Kedves István! Nincs akadálya a külön mérőórás, fizikailag elkülönített lakrészek építésének, de szükséges lesz hozzá egy ún. használatmegosztási megállapodás, amely mindhármuk majdani használati viszonyait rendezi. És azt is látnia kell, hogy ha Önök "kimerítik" a két lakóegységes beépítési lehetőséget, úgy azzal elzárják a mindenkori 3. tulajdonost az építés lehetőségétől.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Nóra 49204 számú kérdése
  • 2020-10-03

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő kérdéssel fordulnék Önhöz:
Másfél évvel ezelőtt négyen lettünk elhúnyt szüleink után örökösök, mint gyermekek. A közjegyző hagyatéki végzése szerint egynegyed részt örököltünk mind a négyen, ami egy ingatlant jelent. Két testvérünk itt él a családjával, és négyen abban állapodtunk meg, hogy az ingatlant értékesíteni kell, és azt négy felé osztani. Ezt hárman valóban szeretnénk is, de az egyik ott élő testvérünk mindenféle kifogásra hivatkozva ezt akadályozza, és a testvérei kifizetése sem történt meg. Jelenleg nem tudunk semmilyen megoldásban együttműködni vele, látványosan húzza az időt, várva, hogy feladjuk. Mi eközben több lehetőséget is felajánlottunk.
Milyen jogi segítséget kaphatunk, hogy hozzájussunk a nekünk járó, törvényessen is megállapított örökségünkhöz?
Előre is köszönöm a válaszát!

Kedves Nóra!

A közös tulajdon megszüntetését kell kezdeményezni - ez peren kívül már meg is történt - és ha ez a törekvés sikertelen, akkor bírósági úton is ki lehet kényszeríteni. Az ingatlanjog.hu honlap közös tulajdonról szóló archívum rovatában sokat olvashat ebben a témában, ill. ha szükséges, úgy az Irodánk közvetlenül is a segítségükre tud lenni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Laller 49199 számú kérdése
  • 2020-09-28

Érdeklődnék közös osztatlan ingatlan 1+2 félszobás panellakás 50-50% testvéremmel benne lakunk mindketten én elakarom adni a részem de ő nem veszi meg tőlem de én megvenném az ő részét csak nem akar ügyvédhez jönni hogy kifizessem neki az ő részét amit ő mondott hogy végre külön életünk legyen már és egy névre kerüljön a lakás végre,ilyenkor mit tudok tenni?pereskedni?mik a költségek ilyen peres eljárásnál mennyivel kell számolni kb? 12m ér ő szerinte a lakás de a 6 m odaadnám neki de nem jön ügyvédhez,válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Laller!


A közös tulajdon megszüntetésének majdnem minden esetben van helye bíróság előtt, perben. Ennek sajnos tetemes költségei vannak, előzetesen és összesen 5%-10%-ig terjedő összeggel érdemes számolni (a lakás értékéhez képest) Erről bővebb tájékoztatást kérjen személyesen ügyvédkollégától.

Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Nikolett 49197 számú kérdése
  • 2020-09-26

Üdvözlöm!

Tulajdonjogom van egy házon, aminek a haszonélvezeti joga anyukámon van.
4-en vagyunk testvérek.
Az egyik testvérem már most meg akarja vásárolni az egyik testvérem részét a házból papíron, pedig még édesanyám él.
1. Az lenne a kérdésem, hogy ezt megteheti úgy, hogy édesányám még él, és nekem nem kell ehhez a beleegyezésem?

2. A másik kérdésem, hogy ha megvásárolja tőle, akkor ugye neki igy 50%-os haszonélvezeti joga lesz a házon.Tud olyan lépéseket tenni ezzel, amivel engem, mint tulajdonos, meg tud kerülni?

3. A másik dolog, hogy édesanyám szeretné, hogy a tulajdonjog is 4-felé menjen a testvérek között (ajándékozási szerződéssel). Ergo nekem kellene a testvéreim között elosztani a tulajdonjogot, így mind a 4-en tulajdonossá válnánk. Ez testvérek között ingyenes? (Én is ajándékozási szerződés által lettem tulajdonos).

4. A legidősebb nővérem felújítás céljából költekezik erre a házra. Ha közjegyző előtt rögzítünk egy olyan papírt, hogy amit ráköltött összeget a házra abban az adott évben, édesanyám halála után 4-felé osztódik, és mindenki akkor kiegyenliti ezt a tartozást , de a ház felújítási évében lévő árfolyamon? Ez igy hiteles és nem megtámadható?
Sajnos tartok tőle, hoy ha példának okáert 2020-ban költ felújításra 600 ezer forintot, akkor 2040-ben ennek a tripláját akarja majd visszafizettetni velünk, merthogy ugye a forintnak is van romlása, illetve a ház értékén is jócskán emelt ezzel a felujítással.

Elnézést, ha hosszú lett.
Előre is köszönöm a segítséget

Kedves Nikolett!
1. Nincs akadálya az adásvételnek, és a tulajdonostársaknak nem szükséges a beleegyezésük, de még elővásárlási joguk sincs.

2. Nem lesz neki 50 %-os haszonélvezeti joga, hiszen az adásvétel nem fogja érinteni - legalábbis nem feltétlenül - a haszonélvezeti jogot, ami továbbra is az édesanyjukat jogosítja.

3. Nos, akkor innen már nem értem. Nem világos a tulajdonosi struktúra és a felek szándéka sem. Ha az édesanyja egyenlő arányt szeretne, akkor ezt meg lehet valósítani, de érdemes lenne az ingatlan használatát és a majdani felújítást is rendezni a jövőre nézve is.

4. Ez egy megfelelő megoldás lehet, megtámadni éppenséggel lehet, de nem a siker esélyével. Az más kérdés, hogy mennyire korrekt pl. húsz év múlva a mostani árakon elszámolni. Korrektebb lenne, ha megállapítanák a felújításnak az értékre vonatkozó arányát meghatározni, és azt az arányt érvényesíteni a majdani eladásnál.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Júlia 49186 számú kérdése
  • 2020-09-15

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Lehetőségem lenne egy lakás megvásárlására, mely egy házból kialakított 4 lakás egyike. Problémám ezzel kapcsolatban az, hogy ez így osztatlan közös tulajdon, egy helyrajzi számon nyilvántartva. Hiába vásárolok meg adott területet, félek az osztatlan tulajdon bonyodalmaitól.
Kérdésem Önöktől az, hogy lehetőség van-e a 4 lakásra külön albetétesítést kérni a Földhivataltól, ezzel megszüntetve az osztatlan közös tulajdont, vagy van-e más mód az esetleges "csapdák" kikerülésére. Bele merjek vágni egy ilyen vásárlásba?
Válaszukat előre is köszönöm, üdvözlettel: Júlia

Kedves Júlia!
Elvileg lehetséges társasházat alapítani az ingatlanra, kivéve ha valamilyen helyi szabályozás ezt akadályozza.

Az is felmerül kérdésként, hogy ezt még a vásárlás előtt "csináltatná" meg a jelenlegi tulajdonosokkal vagy a vásárlást követően valósulna meg, már az Ön közreműködésével.

Megjegyzem egyébként, hogy egy ilyen kisebb lakóközösségnél elég jól tud működni az ún. használatmegosztási megállapodás, amiben az érintettek rögzítik, hogy az egyes tulajdoni hányadok mely ingatlanrészek fizikai birtoklására és használatára jogosítja fel őket. lehetséges, hogy ilyen egyébként is van a tulajdonosok között, de ha nem, akkor ez lehet a minimális elvárás a vásárlás feltételeként az Ön részéről.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 49179 számú kérdése
  • 2020-09-09

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kecskemét külső területén van egy örökölt ingóságom.
Édesanyám sajnos elhunyt, és a testvéreimmel 3-an örököltük a részét, mely ingatlan fele tulajdon.
Másik fél az élettársa tulajdonában.
Jelenleg nem lakik senki a tanyán.

Az ingatlanra az élettárs, tehát fele tulajdonnal rendelkező fél, építési törmeléket rakott le a belső udvarra. A lánya elbontott mellék épületét.
Erről mi nem tudtunk, engedélyt rá nem adtunk. Kérdés hogy kinek kell ebben az esetben elszállíttatni?

Illetve az egyik nővérem most közöltem, megvenné a tanyát.

Nem tudom még az összeget, mennyiért, mert nem árulja el.
Másik testvéremmel is megegyezett már de nem tudom mennyiben.
Az élettárs fele részt is kiváltaná, de itt sem tudom miben egyeztek meg.

Kérdés! Mit tehetek? Mondhatom hogy nem adom el nagyon olcsón? Kérhetek hogy becsültesse fel értékebcslővel? Ilyenkor ennek költségét ki állja?
Ha nem megyek bele az adás -vételbe, mert az összeg méltánytalanul alacsony, a másik két fél igen, mi történik?
Használhatja az ingatlant?
Engedélyeznem kell hogy a tanyát bármi célra használja? Stb.

Köszönöm megtisztelő válaszát.

Üdvözlettel:
Krisztina

Tisztelt Hölgyem!

Amikor Ön megörökölte a tanya 1/6 részét, a közjegyzői hagyatékátadó végzésben szerepelt, hogy mennyire értékelték az örökség tárgyát képező ingatlant. Ez az összeg irányadó lehet abban a kérdésben, hogy mennyiért adja el Ön a saját részét.
Mivel nem olyan nagy értékű lehet az elmondása alapján a tanya, az értékbecslést felesleges költségnek gondolnám.
Javaslom, hogy fontolja meg az eladást, mivel így a továbbiakban az építési törmelék elszállíttatása - amely legvégső esetben a tulajdonosokat terhelné - nem az Ön gondja lesz.
Ha nem adja el a saját részét, a nővére pedig megszerzi a többiekét, akkor elméletben Ön követelhetne többlethasználati díjat a testvérétől az egész ingatlan használatáért, ennek az érvényesítése azonban problémás lehet.

Tisztelettel:

dr.László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
www.drlaszlotamas.hu
laszlo.tamas.dr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • József 49178 számú kérdése
  • 2020-09-09

Üdvözlöm

Közlekedés céljára használt, osztatlan terület használható e saját tulajdonú gépjármű állandó parkolására?
A tulajdonosok között nincs megállapodás.
Válaszát köszönöm.

Kedves József!

Ki a tulajdonos? Enélkül nem lehet megadni a választ. Ha azok a tulajdonosok, akik használják is, akkor pedig nagyban függ a parkolás attól, hogy akadályozza-e közlekedést... Egyébként a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni, azaz mindenki jogosult használni az ingatlant, a többiek hasonló jogát nem sértve.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Andrea 49173 számú kérdése
  • 2020-09-03

Üdvözlöm!
Lakásvásárlás előtt állok és a kiválasztott ingatlan úgy tünik egy helyrajzi számon van bejegyezve a felette lévő ingatlannal, de külön lakásként árulják. A tulajdoni hányad 69/130. Kérdésem az lenne, hogy ez jogi szempontból milyen buktatókat rejt és erdemes-e ilyen ingatlant vásárolni.
Köszönöm szíves válaszát.

Kedves Andrea!

Nem kizárt, hogy jó ötlet egy ilyen lakás megvásárlása, de ez közös tulajdont jelent, amelynek a szabályait - használati viszonyok, költségviselés stb. - külön megállapodásban le kell fektetni, elkerülendő a későbbi vitás helyzeteket.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 49168 számú kérdése
  • 2020-08-29

Üdvözletem! Férjem 1/12-ed részben tulajdonosa a szülői háznak,amitől 350 km-re lakunk. A ház lakhatatlan, a kert elhanyagolt. Két testvér él még a közelben, de egyiket sem érdekli az ingatlan. Felszólítást kaptunk a jegyzőtől kaszálásra és állagmegóvásra. Kérdéseim: hogyan tudna megszabadulni a tulajdonrésztől, ha egyik testvér sem fogadja el ajándékként. Büntetés esetén 1/12-ed részt kell-e fizetni, vagy az egészet. Lehet-e esetleg az önkormányzatnak ajándékozni. Elsősorban szeretnénk valamilyen módon kilépni a tulajdonosok közül, lehetőleg minél előbb. Nagyon köszönöm a segítséget.
Krisztina

Kedves Krisztina!
A tulajdonosoknak meg kellene állapodni a közös értékesítésben, ha jól értem, egyikük sem használja az ingatlant. Ez lenne a leggyorsabb és legkézenfekvőbb megoldás. Ezt egyébként - tulajdoni megállapodás nélkül - akár perben is ki lehet kényszeríteni.

Az ajándékozás során az ajándékot a másik félnek el kell fogadnia, tehát elvileg szóba jöhet az önkormányzat, de ez is csak a velük kötött megállapodáson alapulhat.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Szandra 49166 számú kérdése
  • 2020-08-27

Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvédúr!

lenne egy fontos kérdésem. Van egy ház, melynek 2 tulajdonosa volt, az édesanyám és a nagymamám. Édesanyám 2017.09.13-án elhunyt, így az Ő ház részét megörököltük a testvéremmel. Tavaly 2019.10.14-en elhunyt a nagymamánk (a mamánknak 3 lánya volt, így az Ő ház része 3 felé oszlik) viszont Anyukánk meghalt így az Ő 1/3 át a bátyámmal örököltük, aki lemondott az Ő részéről a javamra. A másik két élő lánya miután meghalt az Anyukánk, felvettek németországban ( ott élnek) hitelt a nagymamám( édesanyjunk) el tartásához. Na már most, hogy szegény meghalt a két élő lány tőlem akarják azt a hitelt és "temetkezési díjat" el kérni, pontosabban követelik. Tudtommal magyarországon szülőtartási kötelettség van érvényben, a gyerekek részéről nem az unokákéról. (Azért irtam " " így mert a mama hamvait antsz engedély nélkül ki vitték németországba és otthon tartják. ) Tartási jogcímen követelik ezt az összeget, mondván az anyukámra (aki meghalt) járó részt nekem kéne ki fizetni, de a hitelt nem a nagymamám vette fel hanem a lányai. Szerintük nekem a nagymamám részéből nem jár és, hogy Tőle veszem el ( már elhunyt... ) Tudna nekem segíteni, hogy jogos-e a követelésük? Előre is köszönettel: Szandra

Kedves Szandra!
A hagyatéki végzések ismeretében lehetne választ adni a kérdésére, hogy ki és mivel tartozik, de addig az a véleményem, hogy "hadd követeljenek".

Abban természetesen nincs igazuk, hogy önnek és a testvérének a nagymama után ne járna örökség, természetesen jár, hiszen az elhunyt édesanyjuk része Önöket illeti meg!

Ami viszont a fentieken túl problémás lehet, hogy közös tulajdonban van/lesz velük, annak a használata, esetleges eladása újabb konfliktusforrás lesz majd.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: