Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Adott egy 292 nm-es 4 lakásos társasház ( azaz 300nm alatti), 2 szintes, 2 lakás lent 2 fent. A felső lakásokhoz franciaerkély van ( több mint 5 méter az út ). Az egyik lakásnál szeretném egy könnyűszerkezetes erkéllyel kiegészíteni a franciaerkélyt, mármint helyette (kb 4-5nm). Lenti szomszéd beleegyezett. Kivitelező szerint mindenféle gond nélkül hozzáépíthető...

A kérdés : kell-e hatósági engedély, bejelentés köteles-e, minden lakó beleegyezése kell? Mi lehet a buktató?

Köszönöm válaszát

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A problémám két évvel ezelőtt kezdődött. A FŐTÁV uj hőközpontott épitetett a lakóépület pincéjébe,az elkészülte után folyamatos zajproblémák jelentek meg a lakásomba.Először a primer melegvízcső kezdett csattogni a hőerőmüből beérkező forróvíz hatására,amit rögtön jeleztem is feléjük.Több hónap után számtalan e-mail és telefon hívás után voltak hajlandóak a promlémával foglalkozni.A megoldásuk az lett hogy a fönyomócsövet egyszerűen oda hegesztették a faláttörésben lévő csőhéjhoz ami után a csattogás megszünt,ellenben a fütési szezon elindulásával a csőhéj minden hangot felhoz a lakásba.Mindez nem elég a két hőközpontot összekötő csöveket minden hang-és rezgéscsillapitás nélkül a faláttörésekre helyezték és ahogy odakint egyre hidegebb és a csövek befeszülnek úgy növekszik a zaj és a rezgés a lakásomba.Először el sem akarták ismerni hogy ezeket a csöveket ők rakták le,azt mondták az a társasház tulajdona ez nem az ő problémájuk,végül is a közösképviselővel való helyszini egyeztetés után ismerték el hogy a hőközpont felujjításakor ezeket a csöveket ők fektették a falra.Többször kijöttek a zajpanaszom kivizsgálására mindíg csak annyi volt hogy a hőközponban lévő szivattyú fordulatszámát lejjebb vették,de a hang nem szünt meg csak valamennyire halkult egy ideig mert vissza kellett venni fordulatszámot hogy a távolabbi lakásokat is megfelelően el tudják látni megfelelő fűtéssel.Már mérnökök is voltak kint ők is elismerik hogy nem szakszerűen lettek a csövek lefektetve ,teljes hang és rezgéscsillapitás hiányzik,de mivel a lakásomba 28-30db mértek szerintük én köteles vagyok ezt elviselni.Ez a hang egy sivitó hang olyan mikor az embernek folyamatosan cseng a füle,már teljesen bele őrülök ebbe a folyamatos hangba.,plusz még egy alacsony frekvenciájú hang is van közbe mint mikor távolról halattszik egy mélynyomó hangja.
A kérdésem az lenne hogy én tényleg kötelező vagyok ezeket a hangokat hallgatni az életem végéig,annak ellenére hogy minden munkatársuk elismeri hogy nem szakszerüen lettek ezek a csövek beépítve? Egy szakembernek megmutattam neki az a véleménye hogy két faláttörést kellene kibőviteni hogy ne érjenek a csövek a betonhoz,meg a melegvíz főnyomó csövet alulról megtámasznani és ezáltal meglehetne szüntetni a csőhéj hegesztését akkor teljesen megszűnne ez a hang.De mivel ez a főtáv illetékességi körébe tartozik igy csak nekik van joguk ezt megcsinálni.Ki tudom-ezt valahogy kényszeríteni akár peres eljárás igénybevételével a főtávtól?Megjegyzem nem a hőközpont felett lakom csak a lakásom alatt lett elvezetve a cső.

Tisztelettel:Gyula

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Adott egy több emeletes társasház tetőterének egy része, melyet nem használtak semmire. Mi megvásároltuk ezt a tetőtérrészt, amit lakássá szeretnénk alakítani.
El is kezdtük a munkálatokat (vezetékelést, betonozást), viszont kiderült, hogy a tető többhelyen beázik. Így elakadtak a munkálataink, mivel a beázások miatt nem lehet szigetelni, gipszkartonozni.
Többször kértük a közös képviselőt, hogy javítassa meg a tetőt, de ez mind a mai napig nem történt meg. Januárban végre beszerzett egy szakértői véleményt a tető hibáiról, és javítási tervről. Nyárra aztán beszerzett egy árajánlatot a javításról, amit a szeptemberi közgyűlésen nem szavaztak meg a lakók, sőt megkérdőjelezték a szakértői véleményt is.
A kerületi jegyzőnél kezdeményeztünk birtokvédelmi eljárást a közös képviselővel szemben, amit a jegyző azzal utasított el, hogy a közgyűlésnek kell határozatot hoznia, így a közös képviselő nem hibás.
Az lenne a kérdésem, hogy a társasház ellen összességében indíthatunk-e birtokvédelmi eljárást? Illetve milyen egyéb lehetőségünk van, hogy végre kikényszerítsük a társasházból a tetőjavítást?
Válaszát köszönöm!

Tisztelt Ügyvédek!

Ezzel a témával kapcsolatban a neten sem találtam hasonló bejegyzést, de talán nem jó kifejezéseket használok.
Van-e Magyarországon olyan szabály/törvény/rendelet, hogy egy társasházban a tulajdonosoknak milyen szinten kell biztosítaniuk a fűtést a saját lakásukban? Ha nincs, ez beemelhető-e a társasház SZMSZ-ébe?
Egy majdnem 100 éves házról van szó, aminek a szigetelése nyilván nem a mostani, nem is tudjuk van-e egyáltalán, de ettől függetlenül lehetnek hideg falfelületek és hőhidak...
A társasházban a földszinten van egy kb 50 nm-es fűtetlen tároló, egy 50 nm-es üzlet, ami kb egy éve használaton kívül van, így nincs is fűtve meg egy 30 nm-es lakás, ami szintén nincs fűtve. Egy 50 nm-es van fűtve. Az első emelet két lakása fűtve, a másodikon a két lakás közül az egyikben csak egy belső szoba van fűtve, majd a felső szinten 2 lakásból egy fűtve és felette egy sima szigeteletlen padlás. Kicsit hosszan részleteztem, de csak így lehet érzékelni a problémát.
Kötelezhető-e az a tulajdnonos, aki magára hagyta a lakását, hogy legyen nála temperáló fűtés, illetve az a tulajdnos, akit "körbefűtenek", hogy fűtsön "rendesen". Azok a területek penészednek a lakott lakásokban, ahol a szomszédos lakásokban nem fűtenek. Nem is ecsetelném, hogy ez mekkora gond kezd lenni...
Ez a téma esetleg egy külön jogszabály, vagy belefér "a tulajdnonosnak meg kell őriznie a saját lakása állagát" körbe? (Hallottam olyanról, hogy például Svájcban ha valaki elutazik vagy nem lakik a társasházi lakásában, a fűtésnek alapon kell mennie...)
Előre is köszönöm válaszukat.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2020 május közepén költöztünk be az ingatlanukba. Júliusban kezdődtek a problémák,amikor is egy nagyobb eső által a konyha ablaka felett csepegett le a víz a lányom szobáján leázás csíkok lettek és a fal is vízes volt.
A társasház biztosítója nevetséges összeget fizetett,ki se jöttek megnézni a vírusra hivatkozva.
A közös képviselőnek azonnal jeleztem mi történt,annyi választ kaptunk,hogy felettünk önkormányzati ingatlan van majd felkeresi őket.
Augusztusban ismét nagy eső és a lányom szobája még jobban elkezdett vizesedni,a fal ázott le,tiszta víz és az előtte ágyon lévő plüssök nagyon vizesek voltak. Ezt ismét jeleztem közös képviselőnek emailben és személyesen is voltam irodában de nem volt ott és a levelemre se kaptam választ.
Szeptemberre már a nappalink falán a festés az ázás miatt elkezdett hólyagosodni ez miatt. Tudni kell a felettünk lévő önkormányzati lakás ablakai rosszul vannak beillesztve,ezért ázunk de érdemleges lépés nem történt.
Ekkor ismét jeleztem ezeket a közös képviselő felé aki válaszra sem méltatott továbbra sem.
Októberben már elég durva ázás volt a lányom szobája falán és novemberben megjelent a penész is a folyamatos ázás álta.
A közös képviselő továbbra sem tett és nem tesz semmit pedig már nagy nehezen a mobilszámát kinyomoztam és többször beszéltem vele.
A polgármesternek hivatalos levelet írtam képekkel. A jegyzőhöz szeretnék majd bemenni.
Jelenleg a kislányom szobája ami beépített erkélyes szoba olyan állapotba került,hogy valószínűleg teljesen szét kell bontani,újra építeni és szigetelni,penészteleníteni,és persze az egész lakást festeni ezek költsége már eléri az 1 millió Ft.ot.
Kérdésem az hogy kártérítést hol tudok kérni? És jár e ez esetben?
Önkormányzat? Közös képviselet?
Biztosító nem fizet arra amire már fizetett,csak ha igazolom a javítást.
Már félek mindig ha esik eső mi lesz a következő. És persze a penész elég nagy gond mivel nehéz kiírtani és a szobában nem lehet aludni sem ezért. Egészségre ártalmas!

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel: A

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az elmúlt időszakban több ingatlanos illetve eladó irányából hallottam azt, hogy kisebb (3-4 lakásos) társasházak esetén szükséges közösképviselő, felújítási alap, bankszámla és közös költség, ezért maradnak osztatlan közös tulajdon. Számomra ez azért meglepő, mivel én is 6 lakásos társasházban élek és ezek közül egyikkel sem rendelkezünk. Mivel felvetésemre, hogy szerintem ez nem így van, általában nem reagálnak érdemben, így nem tudom, hogy igaz-e amit mondanak? Én úgy láttam, hogy kisebb társasházak működhetnek osztatlan közös szabályok szerint. Volt jogszabály-módosítás vagy csak tévednek?

Köszönöm!

Szép napot! Azt szeretném megkérdezni, hogy társasházunkban új kerítés épül. Jövőre kezdik meg a munkálatokat, de idén kell kifizetni. Mi egy két gyerekes, közalkalmazott család vagyunk, a ránk eső részt mi egyben nem tudjuk kifizetni, és mindkettőnknek van már hitele, milyen lehetőségeink vannak, hogy kikecmeregjünk ebből? Nem kaptunk lehetőséget semmilyen részletfizetésre, csak az ukázt, hogy azonnal.

Tisztelt Ügyvéd Úr
A fent említett cím társasházának tetőterében lakom, és a lakás esőzések alkalmával beázik.
A tetőtéri ablaknál az oldalfalon folyamatos a vizesedés a vízelvezető rossz állapota miatt. A közös képviselőnek már több alkalommal jelezve lett a probléma, amit azzal hárított, hogy az ablak az nem a tetőszerkezet része hanem a lakó tulajdonát képezi, ezért annak megjavítása is .
Segítségét abban szeretném kérni, hogy a jog ezt, hogy alkalmazza.
Tisztelettel:
Gerencsér Attila

Tisztelettel érdeklődöm, hogy ha egy társasházban az egyik lakó többeket zavaró tevékenységet végez. (Nevezetesen nőket visz fel és rendkívül hangosak az "együttléteik"), akkor a közös képviselő köteles-e felé jelezni a panaszt vagy bármi más módon intézkedni? Van jelentősége annak, hogy a lakók közül egyet, néhányat vagy több, mint a felét érinti a panasz?
Ha a szakértőválaszuknak díja van, kérem előzetesen jelezzék felém, mert a honlapon nem találtam erre vonatkozó információt!
Köszönettel:
K. D.

A segítségüket szeretném kérni, egy társasházi lakás beázásával kapcsolatban ,sajnos hiába jeleztük többször is a közös képviselő felé, 1 év alatt semmilyen előrelépés nem történt. Az egész problémánk vele onnan indult, hogy 2019 március végén, majd április-májusban a nagy esők idején a beázásunk többször előjött, valószínű a szigetelést kellene megcsináltatni a panelhézagnál,de mivel szakértő nem látta , ezért mi is csak sejtjük, hogy ez lehet a gond .(Az ázás nyomok már megvételnél látszódtak, amikor leszedtük a tapétát, de akkor azt mondták régi hiba és kijavították). Azóta is a nagyobb esőknél előjön az ázás, tehát nincs megoldva műszakilag a probléma. Erről szóltunk neki többször 2019 március-június között, de semmit nem tett a megoldás irányába illetve a 2019-as beszámolóra írásban is reagáltunk, de a feltett kérdéseinkre elég érdekes választ kaptunk. A beszámolóban volt egy szavazás ,egy cetlit kellett levágni és postaládába bedobva szavazni,egy 2006-os SZMSZ-on felül más szabályozás nincs a társasházra vonatkozóan

Tisztelt Dr. Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!
Az alábbi ügyben kérem szíves segítségüket. A lakásban történt ablakcsere miatt javíttatni szükséges a társasház már korábban is sérült homlokzatát. A közös képviselővel egyeztetve az ablakok körüli javítás rám eső részét elvégeztettem, most arra várok, hogy a közös képviselő megrendelje a társasház által fizetendő kőművesmunkát. Mivel nem akarok nagyon sokáig várni (redőnyt szeretnék felszereltetni), a folyamatot gyorsítanám azzal, hogy a költség megelőlegzésével a munkát elvégeztetem én. A kérdésem az lenne, hogy mit és hogyan kell intéznem, hogy a javíttatás költségét a társasház kifizesse majd a részemre (vagy figyelembe vegye közös költségként)? Köszönettel és üdvözlettel: Luca

Egy már 10+ éve álló és működő, de végleges használatba vételi engedéllyel nem rendelkező (és maradni is fog az ideiglenes engedély, mivel a korábbi építő cég a terveket megváltoztatva végezte el a kivitelezést, így 2 garázs nem készült el és így nincs elegendő a lakásokhoz a helyi szabályozás szerint) társasház lakói számára van-e lehetőség társasházzá alakulni vagy bármi egyéb jogi megoldásra, amellyel a ház napi ügyeit jogi személyként intézheti? Válaszukat köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasházunk egyik oldalához hozzá van építve egy garázs.
Ennek tetején egy terasz található. A terasz még három pincerekeszt is lefed.
A garázs új tulajdonosa jelezte, hogy beázik a teraszról.
A terasz kb 10-15 éve le lett szigetelve (lehetséges, hogy korábban is volt erre példa). A kivitelezés nem a legjobb, de a terasz tulajdonosa nem igazán tartotta karban a területet. Felfagyott fugák, törött járólapok is vannak, illetve az összefolyónál van a tekintélyesebb beázás. A terasz szélein is felfedezhető helyenként beázási nyom.
A garázs tulajdonosa szeretné, hogy közös költségen újíttassuk fel a teraszt.
Az Alapító okiratban az "alap főfalak" és a tető szerepelnek, mint közös tulajdonú részek. A födém nincs megemlítve. A garázs, pincerekeszek és terasz külön tulajdonként szerepelnek.
A "nagy ház" falai tartoznak az alap főfalakhoz, vagy a garázs falai is?
Kihez tartozik ebben az esetben a födém, a későbbiekben a födémre rakott szigetelés rétegek, burkolat, és korlát?
A felújítással járó munkafolyamatok, mint bontás, építés, rétegenként kit terhelnek?
Ha a terasz tulajdonosa a jövőben sem tartja karban a teraszát, akkor ismét a társasház költségén kell felújítani az egész teraszt?
A terasz tulajdonosának a felelőssége, hogy ne áztassa el az alatta lévő garázst és tárolókat?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tibor

T. Ügyvéd úr/hölgy,

Társasház közös tulajdonú helyiségében szeretnénk egy szaunát létrehozni.
Ehhez elég egy közgyűlési határozat/jóváhagyás?

Üdv
RG

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy társasházban a francia erkély felől nagy esőzéskor beázik az alattunk lévő lakás mennyezete. A kérdésem az lenne, hogy kinek a tulajdona az erkély, kinek kell ezt a hibát elhárítani?

Köszönöm válaszát!
Kata