Hozzászólások

  • Tibi 49710 számú kérdése
  • 2021-09-30

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Vásárolni szeretnék egy zártkerti ingatlant ami jelenleg szántó besorolású. Kivétele a szántóból megengedett a földhivatal oldaláról, azonban csak akkor kaphatja meg a "lakó és gazdasági épület udvar" besorolást amikor a ház felépült rá és használatba vételi engedéllyel rendelkezik.

Viszont így csak kifüggesztéses eljárás során lenne megvásárolható az ingatlan.

Az lehet-e egy megoldás, hogy az ingatlanon létesít a tulajdonos egy "gazdasági épületet/tárolót"és így a szántó besorolás lekerüljön a tulajdoni lapról, hogy ne kelljen kifüggeszteni?

Köszönettel:
Tibor

Kedves Tibor!
Elvileg jó ötlet is lehetne, de gyakorlatilag nem fog működni... az ingatlan egészének kivonása egyáltalán nem bizonyosan valósítható meg, azaz valamekkora rész szántó marad, akkor pedig marad a probléma is ...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Tibor 49699 számú kérdése
  • 2021-09-15

Tisztelt Ügyvédúr!

Csalódottan vettem tudomásul a "Tibor 49662 számú kérdése" -re adott válaszát.(dr. Nagy Zoltán válasza 2021-09-11).Sajnos válaszából nem derül ki hogy, "Mit lehetne csinálni, hogy a földhivatali besorolás „üdülő” besorolásra változzon (pl. az Önkormányzatnak van módja a változtatásra ) vagy az eladáskor a jövendőbeli Vevő jogutódként építkezhessen, vagy egyéb megoldás ?"
Vagyis mit tudnánk csinálni (15 tulajdonos) , hogy az üdülő besorolás megvalósuljon?Ha plussz adatra lenne szükség, szívesen megadnám.Esetleg a 15 tulajdonos nevében megbízhatnánk Önt a lebonyolítással?

Kedves Tibor!
Ha az ingatlanra lehet építeni 15 %-nyi üdülőt, akkor legalább akkora részben ki is lehet vonni a művelésből az ingatlant, de ahhoz meg kell valósítani az építkezést. Én itt nem látok megoldandó jogi problémát, ha jól látom, akkor eljutottak addig, ameddig el lehetett jutni, immár jöhet az építkezés, akár a jelenlegi tulajdonosoknak, akár a vevőiknek...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Barbara 49689 számú kérdése
  • 2021-09-07

Üdvözlöm!
Azt szeretném megtudni, hogy van-e arra lehetőség, hogy magánszemély a tulajdonában lévő szántóként bejegyzett zártkerti ingatlanját kivetesse művelés alól. Anélkül, hogy rendkívüli beruházás valósítana meg az adott területen (se bányászati tevékenység, se sportstadion építése nem tűnik valószínűnek az adott területen) . Olyan területről van szó, ahol már évtizedek óta nyilvánvalóan nem folyik mezőgazdasági tevékenység.
A 2017 év végéig érvényben lévő lehetőséget sajnos elszalasztottuk. Várható, hogy lesz még hasonló könnyítés a zártkerti ingatlanok átminősítése terén?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel,

Kedves Barbara! Nem tudok újabb ilyen lehetőségről - pedig nagyon hasznos és kívánatos lenne - mert a kivonás így ebben a helyzetben az egész ingatlanra vonatkozóan valószínűleg meg sem valósítható.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Diana 49631 számú kérdése
  • 2021-07-21

Tisztelt Ügyvédnő!

Szeretném megkérdezni, hogyha egy külterületi szántó megjelölés telek teljes részét kivonatom művelés alól, így a tulajdoni lapon "művelés alól kivont" fog szerepelni, akkor továbbra is vonatkoznak-e a Földforgalmi törvény rendelkezései a telekre? (Adásvételnél 60 napos kifüggesztés, illetve elővásárlási jogosultság)

Zártkertnél úgy tudom, hogy ilyen esetben ki is kerül a terület a Földforgalmi törvény hatálya alól, ezért merült fel bennem, hogy egy nem zártkerti külterületi teleknél is igaz-e ez.

Nagyon köszönöm a válaszát!

Tisztelt Cím!

A termőföld kategóriát az alábbi idézett jogszabályhely tartalmazza:
2013. évi CXXII. törvény
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
5.§ 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;

Tehát a művelési ág az irányadó. A zártkerti ingatlanok esetében 2015. május 2-án módosították az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, eszerint 2016. december 31-éig volt kérhető az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése.


Gyakorlatilag ott speciálisan művelési ág változtatást lehetett kérni, 2016.12.31-ig. Művelési alól lehet kivonni a területet, de ha nincs megváltoztatva a művelési ág, akkor ezzel nem tett még semmit. A terület termőföld marad.

Nem lehet egyszerű bejelentéssel kivonni a művelés alól a területet, ez csak kivételes lehetőség volt a zártkertek esetében. A szabályokat az alábbi rendelet tartalmazza, látható, hogy alapvető a kivonás célja:

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
47. A művelés alól kivett területek
50. § (1) Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott területeket.
(2) A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet, függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak,
b) a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen a földrészleten belül az épületek és építmények által elfoglalt területek, valamint ezekhez tartozó udvarok,
c) a közparkok, a közkertek és a belterületi élőfa-gyűjtemények (arborétumok),
d) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló - az egészségügyi miniszter által kijelölt - területek,
e) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok.
f) az 50/B. §-ban meghatározott esetben a zárkerti művelés alól kivett terület,
g) az 50/C. §-ban meghatározott esetben a zártkerti művelés alól kivett terület, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellege.
(3) A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) az üzemek telepei, meddőhányók és egyéb lerakóhelyek,
b) a felszíni művelésű, működő vagy felhagyott bányák és bányatavak,
c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek,
d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
e) a szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
f) az állandó jellegű mezőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.),
g) az állandó jellegű növényházak által elfoglalt területek,
h) a szennyvíz természetközeli tisztítására vagy utótisztítására szolgáló területek,
i) állati hulladéktemető, készenléti dögterek,
j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek,
k) az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti létesítményhez tartozó területek, valamint az erdészeti magánút, erdei vasúti pálya,
l) a vásárterek és a kiállítási területek,
m) a temető céljára kijelölt területek,
n) kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője,
o) állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó.
p) a 62/A. § és 62/B. §-ban foglalt feltételek fennállásától függően beruházási célterület, és beruházási terület.
(4) A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a 47. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem állandó jellegű erdészeti magánút kivételével a magánutak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,
b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja,
c) a közforgalmú és saját használatú vasutak,
d) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe,
e) a kikötők szárazföldi területe,
f) a távközlési építmények működtetéséhez szükséges terület,
g) a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 hektárt meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület.
(5) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület:
a) a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztározók, horgásztavak, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem,
b) a vízi szállításra használható csatornák, valamint azok tartozékai,
c) a belvízelvezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok,
d) a védtöltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak), továbbá a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad,
e) az önálló földrészletként nyilvántartott patakot, csatornát szegélyező erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó terület.
(6) A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek céljára állandóan igénybe vett területek,
b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza,
c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.
d)
(7) A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül
a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat - a (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - "Állami terület I.",
b) a belügyminiszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat "Állami terület II.",
c) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat "Állami terület III."
megnevezéssel művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti "Állami terület I." megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a honvédelemért felelős miniszter határozatával honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött - a honvédelemért felelős miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként "honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület" megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.
(8a) A (7) bekezdés b) pontja szerinti "Állami terület II." megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a belügyminiszter határozatával a feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött, - a belügyminiszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként "a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított terület" megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.
(8b) A (7) bekezdés c) pontja szerinti "Állami terület III." megjelölésű területek közül azokat, amelyeket az igazságügyért felelős miniszter határozatával a feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött, - az igazságügyért felelős miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként "az igazságügyért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított terület" megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.
(9) A tulajdonosi joggyakorló kérelmére a (8) bekezdés szerinti területek tényleges művelési ágát és minőségi osztályát a Nemzeti Földalapról szóló törvényben előírt környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítés szükségtelenségét, illetve megtörténtét igazoló hatósági bizonyítványnak az ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követően meg kell állapítani és a vonatkozó előírásoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban a változást át kell vezetni.
(10) Ha az ingatlan állami tulajdoni hányadot is tartalmazó közös tulajdonban vagy az állami tulajdonú ingatlan osztott vagyonkezelésben áll, a (7) bekezdés szerinti megnevezést a (7) bekezdés a)-c) pontjai szerinti szervek által vagyonkezelt hányad arányában kell nyilvántartani az azzal nem érintett ingatlanrész valós művelési ágba sorolása mellett.





Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Máté 49627 számú kérdése
  • 2021-07-19

Tisztelt dr.Nagy Zoltán, Ingatlanjog.hu!

Próbálok választ találni egy termőfölddel kapcsolatos kérdésre, és azt remélem a korábbi tapasztalatok alapján hogy Önöktől minden bizonnyal pontosabb válaszra lelek, mint eddig.
Alapvetően a Facebook csoportjukba írtam volna amit rendkívül kedvelek és hasznosnak találok, ugyanakkor mivel nyilvános csoport, így a privát üzenetküldés mellett döntöttem.
Az 1/1 tulajdonomban van egy földterület, mely tulajdoni lap szerint külterület, pontosabban rét, legelő, tehát mezőgazdasági terület.
A föld mintegy 15 éve került a tulajdonomba szüleim vásárlása által (akkor még kiskorú voltam), azóta pedig édesapám szívességi földhasználóként használja a területet.
Emlékeim szerint soha nem írtam alá szívességi földhasználati szerződést.
Még kiskorú voltam, amikor a nevemre került a terület, nagy eséllyel ekkor került vált édesapám földhasználóvá.

A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy van rá lehetőség, hogy egyoldalúan, a földhasználó (édesapám) beleegyezése nélkül felbontsam ezt a "szerződést"? Ha igen, mi ennek a menete, illetve szükséges valamiféle ellentételezés (mint egy ingatlannal kapcsolatos haszonélvezet megszüntetésekor)?
Illetve ha megvan a vevőm a területre, továbbléphetünk az adásvételre, és hivatalból törlődik a földhasználati jog?
(https://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/47/FOLDH00059
" a bejegyzett használat olyan földhasználati szerződésen alapul, amely szerződés szerinti jogosultság jogszabály alapján megszűnt,")

Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Üdvözlettel,
Máté

Kedves Máté,
tájékoztatom, hogy a Fétv. 68.§ (3) bekezdése szerint a szívességi földhasználati szerződés megszűnik
a) a határozott időtartamú szerződés esetén az időtartam lejártával, a lejárat napján,
b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,
c) felmondással,
d) azonnali hatályú felmondással,
e) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon,
f) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családi mezőgazdasági társaságban fennálló tagsági viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon.
(4) A határozatlan időre kötött szerződés 60 napos felmondási idővel mondható fel.

A szívességi használatra vonatkozó szerződést valószínűsíthető, hogy a gyámhivatal hozzájárulásával a törvényes képviselői, szülei írhatták alá, az Ön nevében és képviseletében eljárva.

A szerződés tartalmának megismerése érdekében a szerződést ki lehet kérni az illetékes földhivataltól, illetve, mi is annak ismeretében tudunk további tájékoztatást adni.

Kérdés, kérés esetén állunk szíves rendelkezésére.

Üdvözlettel:
dr.Kósa-Kovács Kitti LL.M
végrehajtási jogi szakjogász
alkalmazott ügyvéd
Dr.Nagy Zoltán Ügyvédi Iroda
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsuzsa 49615 számú kérdése
  • 2021-07-08

Tisztelt szakértők! Az alábbi esetben szeretnék tanácsot kérni: eladásra kínáltunk egy vetésvédő erdősávot, ami két darabban lett meghirdetve kifejezetten a potenciális vevő kérésére. A kifüggesztéshez megadott értékek is a potenciális vevő javaslatára lettek az ügyvéd előtt megkötött szerződésben meghatározva. A kifüggesztés és az ehhez kapcsolódó hatósági engedélyeztetés lefutott, aminek az lett az eredménye, hogy a kisebbik darab földet egy elővásárlásban előrébb álló másik vevő vette meg a szerződésben meghatározott összegért, így a másik (mind területben, mind aranykorona értékben a kisebbik darab dupláját kitevő) területet kellene az eredeti, potenciális vevőnek megvennie. Csakhogy ez a potenciális vevő először kitalálta, hogy a 1,5 millió Ft értékű darabot 100 ezer forintért, majd egy későbbi bedobott ajánlata alapján 500 ezer Ft-ért venné meg, amire mi nemet mondtunk. Bár hajlandóak lettünk volna alacsonyabb áron odaadni neki a földet, de ezt a két ajánlatot nagyon alacsonynak tartjuk. Mindazzal együtt, hogy eredetileg az eladó és a vevő között (még az ügyvéd által megírt szerződés és a kifüggesztés előtt) a teljes erdősávra volt egy olyan szóbeli megállapodás, ami a szerződésben leírt összegnél jóval alacsonyabb összegről szólt, mivel az erdősáv kisebbik darabra eső része szemetes volt. Az akkori szóbeli megállapodás úgy szólt, hogy az alacsonyabb összeg és az erdősáv kitarkarítása fejében kaphatja meg a földet, de ez így nem lett leírva. Írásban egy megbízást kapott a potenciális vevő, hogy a szemét eltávolítása mellett a rossz, illetve eltört fákat kiveheti és azt hasznosíthatja munkadíj fejében. Ehhez képest a legutóbbi terepszemlélnk alapján úgy tűnik, hogy több fát "tisztított ki" az erdősávról, mint kellett volna. Effektíve alig maradt fa (amiből, attól tartunk, még gond lehet).
A kifüggesztéses hatósági eljárás lefutása utnán viszont a megítélésünk szerint több paramétere is változott ennek az előzetes szóbeli egyezségnek, köztük az is, hogy a nagyobbik darab földnél nem a szemét volt a probléma, az alig volt szemetes, ezért éreztük irreálisan kevésnek a felkínált összeget. Ezután viszont a potenciális vevő mindenféle mondva csinált okokra hivatkozva (köztük azt is kijelentve, hogy ő fizetésképtelen) kijelentette, hogy akkor neki mégsem kell a földdarab. Csakhogy van egy általa is aláírt szerződés, amiben egyebek mellett az is áll, hogy a hatósági értesítéstől számított 5 napon belül a vételárat megfizeti az eladónak, amit most nem akar teljesíteni. (Az 5 napos határidő már kb 1 hete letelt). Ilyenkor mit lehet tenni? Ki lehet-e tőle kényszeríteni, hogy megvegye a földdarabot a szerződésben leírt összegen (annak dacára, hogy most épp fizetésképtelennek valja magát) vagy célravezetőbb a szerződés felbontása? Olyat is bedobott, hogy hoz egy másik vevőt. Újabb kifüggesztés nélkül lehetséges-e “vevőcsere”?

Kedves Zsuzsa! Az aláírt és engedélyezett adásvételi szerződés rendelkezései szerint kell eljárni, akár tetszik a jelenlegi helyzet a vevőnek, akár nem ...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • János 49579 számú kérdése
  • 2021-06-13

Szántó haszonbérleti szerződésem tartalmazza: "Mind két fél a haszonbérleti szerződést felmondhatja egyoldalúlag bármikor"
A haszonbérlő ( sikeres elfogadó nyilatkozat útján lett haszonbérlő) nem fogadja el a felmondást, arra hivatkozva, hogy a haszonbérleti szerződés felmondását a földtörvény szabályozza, így hiába szerepel a szerződésben: "Mind két fél a haszonbérleti szerződést felmondhatja egyoldalúlag bármikor", ez a szerződésben szereplő kitétel nem érvényes, és nem alkalmazható, a haszonbérlő szerint.

Tisztelt János!

A határozott időre kötött haszonbérleti szerződés megszűnésének esetit a Fétv. szabályozza, az attól eltérni nem lehet. Az Ön által idézett felmondás nem szerepel a jogszabályban.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Viktor 49575 számú kérdése
  • 2021-06-11

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Zártkerti ingatlanommal szomszédos, szintén zártkerti fekvésű, szőlő művelési ágú ingatlanok adás-vételére irányuló szerződést függesztettek ki lakóhelyemen. Az én ingatlanom művelési ága "zártkerti művelés alól kivont". Elfogadó nyilatkozat tétele esetén megjelölhetek elővásárlási jogot, mint "helyben lakó szomszéd", vagy csupán a "helyben lakó földműves" státusz állja meg a helyét ez esetben? A földforgalmi törvényben "szomszédos föld"-ként van említve a szomszédos ingatlanra vonatkozó meghatározás, annak fekvésre, művelési ágra vonatkozó meghatározása nélkül.
Köszönöm a segítségét!

Tisztelt Viktor!

A nem termőföld besorolású ingatlan nem minősül jogi értelemben szomszédos földnek, erre nem tud tehát hivatkozni.

A törvény egyérteélműen föld esetében ismeri csak a szomszédságot. (Fftv. 5. § 10. a))


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • János 49562 számú kérdése
  • 2021-06-03

Több föld egybefoglalt haszonbérbe adása esetén, az előhaszonbérleti rangsor megállapítása milyen alapon történik kettő település esetén? Tegyük fel kettő településen van egy-egy szántó, egybefoglalt haszonbérként szól a szerződés.
Az egyik településen helyben lakó szomszéd, a másik településen: legfeljebb 20 km van az üzemközpontontól előhaszonbérleti sorrend állapítható meg. A legfeljebb 20 km-re van az üzemközpontontól vehető figyelembe? mert ez mind két településre igaz?

Tisztelt János!

A törvény szerint több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha a földek egymással szomszédosak, vagy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója ugyanaz a személy.

Az első tisztázandó kérdés tehát az, hogy melyik feltétel alapján kerül sor az egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásra?

A főszabály mellett több részletszabály is alkalmazandó, amelyhez a haszonbérlettel kapcsolatos minden részlet ismeretére szükség lenne.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Miklós 49528 számú kérdése
  • 2021-05-13

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Olyan kérdésem lenne, hogy van a tulajdonomban, egy külterületi szántó, mely egyébként a családom birtokában elég régóta. A szomszéd ezt a területet beültette akáccal , engedély nélkül, valamint az Országos Erdészeti nyilvántartásba is bekerült, mint szabad felhasználású erdő, de a tulajdoni lapon maradt a szántó megnevezés. A telket nem adtam a szomszédnak bérbe. Az lenne a kérdésem, hogy a fa ami rajta van a telkemen az az én tulajdonomat képzi? Szeretném eladni a telket, és hiába szántó szerepel a tulajdoni lapban jelenleg ott egy "erdő" van tehát szántóként nem hasznosítható, valamint így maga a telek értéke is esett, hiszen amin erdő van ott a telek általában a szántók mindössze 50%-át érik! Az lenne a kérdésem, hogy milyen jogi lépéseket tudok tenni, illetve el tudom e adni a telket, valamint a szomszéd kötelezhető e a telek állapotának visszaállítására( itt meg kell jegyezni hogy a fákat nem lehrt csak úgy kivágni), van e lehetőség kàrttérítést kérni illetve földhasználati díjat úgy hogy nem volt bérleti szerződés mert nem adtam bérbe, engedély nélkül használta?

Tisztelt Uram!

Valószínűleg nem Önök vannak birtokban, hanem a szomszéd, aki könnyen lehet, hogy elbirtoklási igénnyel lép majd fel Önökkel szemben. Az erdő művelési ág szempontjából az minősül erdőnek, ami az Országos Erdőállomány Adattárban annak van minősítve, így a szabad felhasználású erdő is erdő, attól függetlenül, hogy a tulajdoni lapon nem az szerepel. Először is birtokba kellene lépniük, aztán rendelkezniük az ingatlannal (pl. értékesíteni)Ha nincsen haszonbérleti szerződés Önök között, bérleti díjat nem követelhet.


Tisztelettel:

dr.László Tamás ügyvéd
6000 Kecskemét, Hornyik János krt. 4. 1/4.
+36 20 576 0010
+36 20 576 0010
laszlo.tamas.dr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Dóra 49519 számú kérdése
  • 2021-05-04

Kedves Zoltán,
az alábbi zártkerti ingatlan eladással kapcsolatban kérném a segítségét:
Mogyoródon egy zártkerti ingatlant szeretnénk értékesíteni, amely szőlő művelési ágban volt vonva.
Első lépésként - azt az információt kaptuk -h ki kell vonni szőlő művelési ágból amelyhez talajtani szakvéleményt készítettünk. A határozatot a Földhivataltól a kivonásról pár hete megkaptuk.( végleges más célú hasznosítás lakóház és udvar kialakítása céljából).
A határozat földvédelmi járulékot állapít meg ( Ak érték) amely megfizetésére kötelez. ( még nem történt meg az átutalás)
A vevőnk is megvan a telekre azonban, a tulajdoni lapon még fel van tüntetve az aranykorona érték, így értékesítése a vevő ügyvédje szerint ebben az állapotban nem lehetséges.
Kérdésem az alábbi:
Amennyiben rendezzük az aranykorona értéket, az lekerül a tulajdoni lapról?
Az adásvételi szerződés ez esetben is ki kell függeszteni?
Összességében szeretnénk tovább lépni az ügyben , kérdés h mit kell még tennünk h a területet értékesíteni tudjuk?

Előre is nagyon köszönöm a tájékoztatást!

Dóra

Kedves Dóra!
Az első felvetésem, hogy nem kell az eladáshoz kivonni a művelésből az ingatlant. MIvel ez a folyamatban elsőként eldöntendő kérdés, és minden ettől függ, ezért elsőként ezt kell tisztázni. Ha a folyamat megindult, akkor is bármelyik pillanatban eladható az ingatlan, legfeljebb még termőföldnek minősül, és ennek megfelelő szabályok vonatkoznak rá. A válasz további része pedig attól függene, hogy milyen megállapodást kötöttek a vevővel...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Béla 49500 számú kérdése
  • 2021-04-20

2016 ban közjegyző közreműködésével elindítottunk egy földingatlan eladását, és ügyvéd által megkötöttük az adásvételi szerződést is. Örökség volt a föld (mi nem vagyunk földhasználók ) ezért ismerőssel kötöttük a szerződést és a későbbiekben nem foglalkoztunk a szerződés sorsával. Az adás-vétellel kapcsolatos tennivalókat a vevő és az ügyvéd intézte. 2018-ban a közbeeső eljárási határidő elmulasztása miatt új szerződést írtunk, de kiderült, hogy az adás-vételi szerződés nem került a mai napig a Földhivatalhoz benyújtásra és az új tulajdonos bejegyzésre. 2021-ben a vevő elhalálozott. nincs jogvita, de kérdezem, hogy érvényes e a szerződés? Tudomásom szerint a földet nem használta. Előre is köszönöm.

Kedves Béla!
A szerződés érvényességét a vevő halála nem befolyásolja, az örökösei jogosultak a szerződés "megöröklésére" és teljesítésére, amely önnek továbbra is kötelezettsége.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: