Tisztelt Cím!
A termőföld kategóriát az alábbi idézett jogszabályhely tartalmazza:
2013. évi CXXII. törvény
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
5.§ 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
Tehát a művelési ág az irányadó. A zártkerti ingatlanok esetében 2015. május 2-án módosították az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, eszerint 2016. december 31-éig volt kérhető az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése.
Gyakorlatilag ott speciálisan művelési ág változtatást lehetett kérni, 2016.12.31-ig. Művelési alól lehet kivonni a területet, de ha nincs megváltoztatva a művelési ág, akkor ezzel nem tett még semmit. A terület termőföld marad.
Nem lehet egyszerű bejelentéssel kivonni a művelés alól a területet, ez csak kivételes lehetőség volt a zártkertek esetében. A szabályokat az alábbi rendelet tartalmazza, látható, hogy alapvető a kivonás célja:
109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
47. A művelés alól kivett területek
50. § (1) Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott területeket.
(2) A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet, függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak,
b) a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen a földrészleten belül az épületek és építmények által elfoglalt területek, valamint ezekhez tartozó udvarok,
c) a közparkok, a közkertek és a belterületi élőfa-gyűjtemények (arborétumok),
d) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló - az egészségügyi miniszter által kijelölt - területek,
e) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok.
f) az 50/B. §-ban meghatározott esetben a zárkerti művelés alól kivett terület,
g) az 50/C. §-ban meghatározott esetben a zártkerti művelés alól kivett terület, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellege.
(3) A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) az üzemek telepei, meddőhányók és egyéb lerakóhelyek,
b) a felszíni művelésű, működő vagy felhagyott bányák és bányatavak,
c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek,
d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
e) a szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
f) az állandó jellegű mezőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.),
g) az állandó jellegű növényházak által elfoglalt területek,
h) a szennyvíz természetközeli tisztítására vagy utótisztítására szolgáló területek,
i) állati hulladéktemető, készenléti dögterek,
j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek,
k) az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti létesítményhez tartozó területek, valamint az erdészeti magánút, erdei vasúti pálya,
l) a vásárterek és a kiállítási területek,
m) a temető céljára kijelölt területek,
n) kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője,
o) állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó.
p) a 62/A. § és 62/B. §-ban foglalt feltételek fennállásától függően beruházási célterület, és beruházási terület.
(4) A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a 47. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem állandó jellegű erdészeti magánút kivételével a magánutak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,
b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja,
c) a közforgalmú és saját használatú vasutak,
d) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe,
e) a kikötők szárazföldi területe,
f) a távközlési építmények működtetéséhez szükséges terület,
g) a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 hektárt meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület.
(5) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület:
a) a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztározók, horgásztavak, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem,
b) a vízi szállításra használható csatornák, valamint azok tartozékai,
c) a belvízelvezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok,
d) a védtöltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak), továbbá a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad,
e) az önálló földrészletként nyilvántartott patakot, csatornát szegélyező erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó terület.
(6) A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek céljára állandóan igénybe vett területek,
b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza,
c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.
d)
(7) A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül
a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat - a (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - "Állami terület I.",
b) a belügyminiszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat "Állami terület II.",
c) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat "Állami terület III."
megnevezéssel művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti "Állami terület I." megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a honvédelemért felelős miniszter határozatával honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött - a honvédelemért felelős miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként "honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület" megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.
(8a) A (7) bekezdés b) pontja szerinti "Állami terület II." megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a belügyminiszter határozatával a feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött, - a belügyminiszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként "a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított terület" megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.
(8b) A (7) bekezdés c) pontja szerinti "Állami terület III." megjelölésű területek közül azokat, amelyeket az igazságügyért felelős miniszter határozatával a feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött, - az igazságügyért felelős miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként "az igazságügyért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított terület" megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.
(9) A tulajdonosi joggyakorló kérelmére a (8) bekezdés szerinti területek tényleges művelési ágát és minőségi osztályát a Nemzeti Földalapról szóló törvényben előírt környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítés szükségtelenségét, illetve megtörténtét igazoló hatósági bizonyítványnak az ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követően meg kell állapítani és a vonatkozó előírásoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban a változást át kell vezetni.
(10) Ha az ingatlan állami tulajdoni hányadot is tartalmazó közös tulajdonban vagy az állami tulajdonú ingatlan osztott vagyonkezelésben áll, a (7) bekezdés szerinti megnevezést a (7) bekezdés a)-c) pontjai szerinti szervek által vagyonkezelt hányad arányában kell nyilvántartani az azzal nem érintett ingatlanrész valós művelési ágba sorolása mellett.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
drkoczkajudit@gmail.com