Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

2020.szeptemberében kötöttem előszerződést es fizettem foglalót egy újepitesű ingatlanra.A lakás szeptemberre el is készült de idöközben az építtető többmilliárdos hitelt vett fel a nem éppen kecsegtetően álló többéves projektre.Kérdésem milyen esellyel jár vissza a foglaló amennyiben nem kívánok szerződni a hitellel terhelt ingatlanra? (az előszerződes egyértelműen kimondta hogy az ingatlan saját finanszirozásban épül majd)

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Tavaly vásároltam az élettársammal egy ikerház ingatlant.
2020.09.30. volt az átadás határideje. Az adás-vételi szerződés magában foglalja hogy az ingatlan saját mérőórákkal lesz felszerelve. Mai napig nincsen villanyóránk, építési áramot használunk amelyet a kivitelező fizet, de ez nem megoldás, szeretnénk mihamarabb lezárni ezt az ügyet. Nemrég kint volt az ELMŰ munkatársa aki behúzta a földkábelt az ingatlanig, de nem tudta befejezni a munkát, mert szerelési hiányosságot talált amelyet a kivitelező villanyszerelőjének lenne szükséges pótolni. A kivitelezővel nem lehet érdemben beszélni, egyeztetni, mindig azt mondja hogy folyamatban, majd egyszer jönnek az emberei.

Kérem a tanácsát hogyan érvényesíthetem a jogaimat!? Hogyan lehet felszólítani hogy haladéktalanul intézkedjen ellenkező esetben szankcióval sújtják.

Új építésű társasházban vásároltam lakást.Már az építkezés kezdete óta szerződésben rögzített vételár részleteket fizetek. Saját számításom szerint egy részletet még nem fizettem meg,viszont úgy tűnik az építtetőnél már kifizetettként van elkönyvelve a lakás(nem igénylik az utolsó részletet,nem kaptam számlát és felszólítást a fizetésre,napokban lesz a birtokbaadás).Kérdésem: felvessem ,jelezzem ezt az építtető felé vagy megúszhatom az utolsó részlet kifizetését?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Újépítésű, még átadás előtt álló társasházban szeretnék egy lakást venni. Van azonban a lakásnak egy szobája, ami nem fog szerepelni a tulajdoni lapon (nem tudom miért nem, amennyire látom, nem szobaként, hanem verandaként indult, ezért verandaként van feltüntetve az alaprajzon is). A társasházi alapító okiratban azonban szerepel ez a plusz szoba is. Ez így szabályos? Hitelezhető így az ingatlan?

Köszönöm előre is a válaszát!

Tisztelt ingatlanjog.hu, tisztelt dr. Nagy Zoltán!

Adott egy helyzet, amiben a segítségét kérném. Érden épülő ikerházról van szó, mely 2019.októbere előtti bejelentéssel épül - enaplóval vezetve. Mi az első felét vettük meg - mint új lakás, önerő+ÁFA+CSOK+CSOK hitel+Piaci hitel konstrukcióban, az önerőt kifinanszíroztuk, a többit szépen utalja a bank elkészültekor - illetve ha megvan a használatba vétel. Azonban a hátsó szomszéddal problémák adódtak, ők építési kölcsönként vettek fel hitelt és sajnos valami gond támadt a kivitelezővel. Emiatt most áll az egész épület, a mi részünkkel haladnának tovább, de félő, hogy hiába készül a mi lakásunk, a hátsó elkészülte nélkül nem fogunk tudni beköltözni(a két ház mindössze egy tárolónál érintkezik) illetve a használatbavételit sem kapjuk meg és társasházzá sem tudjuk alapítani - előzetes társasházi már be van adva a földhivatalnak. Kérdésem az volna, hogy a másik lakás elkészülte nélkül tudunk mi bármit előrelépni ez ügyben? vagy ha esetleg egy hosszas jogi vita lesz, akkor "keresztet vethetünk" a mi lakásunkra is? van-e esetleg valami módja, hogy a hátsó épület nélkül megkapjuk ami a miénk és a bank is utaljon?

Köszönöm,

Sándor

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Új építésű lakóingatlant szerettünk volna venni. Az ingatlanos és az építtető (eladó) sürgető magatartása eredményeként egy nap alatt vételi szándéknyilatkozatot írtunk alá (eladó által biztosított ügyvédi közreműködéssel), és egyben át is adtuk eladó részére az ingatlan értékének közel 8%-át biztosítéki összegként (nem előleg, nem foglaló). A szándéknyilatkozat szerint arra vállaltunk kötelezettséget, hogy egy meghatározott napig adásvételi előszerződést kötünk egymással.

A nyilatkozat szerint amennyiben valamely fél érdekkörébe eső bármely okból az adásvételi előszerződés nem jön létre, úgy vevő esetén a vevő lemond erről az összegről, míg eladó esetén az összeget az eladó köteles visszafizetni.
A szerződés tervezetét a szándéknyilatkozatban megjelölt napon, délután kaptuk meg. Mint utóbb kiderült számunkra, akkor még az építési engedély/bejelentés nem lett benyújtva. Megkezdtük a szerződés tervezetének egyeztetését (írásban és telefonon), de a műszaki dokumentációban több hibát is találtunk, és a szándéknyilatkozat mellékletét képező műszaki tartalmat is csak később tudtuk alaposan megnézni, és módosításokat kezdeményeztünk benne, de az eladó nem mutatott partneri magatartást, csak plusz források bevonásával.

Mindezek alapján elvesztettük a bizalmunkat és az átadott pénz visszafizetését kezdeményeztük. Az eladó kijelentette, hogy semmilyen összeget nem áll módjában részünkre megtéríteni.

Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e fizetési meghagyásos eljárást/polgári pert indítani eladó ellen, megalapozott lehet-e követelésünk.