Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Uram,
Azt szeretném kérdezni, hogy egy családi házat tervezünk megvenni, aminek 3 tulajdonosa és 1 holtig tartó haszonélvezeti joga van. Ebből 1 tulajdonos és a haszonélvező külföldön tartózkodik, EUn kívül. Nem tudnak haza jönni.
Hogyan tud lekerülni az ingatlanról a holtig tartó haszonélvezeti jog? Hogyan tud megvalósulni az Adásvételi szerződés ha az egyik fél nincs Magyarországon?
Köszönöm előre is a választ!
Tisztelettel!

Tisztelt Cím!
Ingatlan ajándékozási szerződéssel kapcsolatos a kérdésem.
Édesapámmal1/2-1/2 arányban vagyunk tulajdonosai egy lakásnak. Szeretné a részét ajándékozással nekem adni, azonban külföldön él, elég idős, (sajnos beteg is) és a járvány kezdete óta nem látogat Magyarországra. Ügyvéd tanácsára letöltöttük erről az oldalról az ingatlanajándékozási szerződés mintát és ez alapján a releváns adatokkal kitöltve elkészítettük az ajándékozási szerződést. (Ezt az ügyvéd átnézte és rendben találta, de nincs általa hitelesítve, mert azt mondta, hogy ezt a konzulátuson intézzük.) Az ősszel meglátogattam édesapámat és együtt elmentünk a konzulátusra aláírni a szerződéseket. A szerződés aláírási részét tehát a konzulátuson hitelesítették.
Mikor a földhivatalt felhívtam, hogy mikor tudnám az átírást elintézni azt mondták, hogy csak ügyvéd által hitelesített szerződéssel foglalkoznak az esetleges visszaélések kizárása miatt. A konzulátusi aláírás hitelesítés ezek szerint nem elég, valóban új, ügyvéd által hitelesített szerződésre van szükség? Hogy írjuk alá, ha én Magyarországon vagyok, édesapám meg külföldön?
Köszönöm megtisztelő válaszukat.

Tisztelt dr. Nagy Zoltán!
A férjem örökölt az édesanyjától idén egy lakást, amit át szeretne íratni 2 kiskorú gyermekünk nevére. Jól értelmeztem-e, hogy a gyermekeknek történő ajándékozás illetékmentes?
Jelent-e gondot, ha ezt az örökléstől számított 5 éven belül tenné meg?
Köszönettel:
Sarolta

33 évvel ezelőtt a tanácsi bérlakás-privatizáció során a bérlő egyik leszármazottja és a férje az adásvételi szerződés szerint mint állagvevők megvásároltak egy bérlakást, a bérlő holtig tartó haszonélvezeti joga mellett. Az adásvételi szerződés vszínüleg színlelt és ingatlan ajándékozást leplez, mivel a részlet-törlesztést 5 hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig a haszonélvező fizette és a haszonélvezete sem volt de jure fenntartva, mert azt nem jelentették be a Földhivatalba. Az egyik állagvevő "ajándékozott lakás"-ként írt a lakásról egyik e-mailjében. Az ingatlan ajándékozást azért kellett leplezni, mert az akkori törvények megengedték, hogy a bérlő a leszármazottjának vegye meg a lakást, de nem tehette volna azt meg a veje számára.

33 évvel ezelőtt a tanácsi bérlakás-privatizáció során a bérlő egyik leszármazottja és a férje az adásvételi szerződés szerint mint állagvevők megvásároltak egy bérlakást, a bérlő holtig tartó haszonélvezeti joga mellett. Az adásvételi szerződés vszínüleg színlelt és ingatlan ajándékozást leplez, mivel a részlet-törlesztést 5 hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig a haszonélvező fizette és a haszonélvezete sem volt de jure fenntartva, mert azt nem jelentették be a Földhivatalba. Az egyik állagvevő "ajándékozott lakás"-ként írt a lakásról egyik e-mailjében. Az ingatlan ajándékozást azért kellett leplezni, mert az akkori törvények megengedték, hogy a bérlő a leszármazottjának vegye meg a lakást, de nem tehette volna azt meg a veje számára.

A kérdésem az, hogy a fenti okok miatt lehet-e részben vagy egészben hatálytalan, érvénytelen vagy semmis a szerződés? Ha igen, milyen jogi eljárás szükséges hozzá? Sikeres megtámadás esetén része illetve tárgya lehet-e az ingatlan a hagyatéki leltárnak és az öröklésnek?

Köszönettel:

Mária

Tisztelt Ügyvéd Asszony, Ügyvéd Úr!
Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot, tájékoztatást kérni;
Egy ingatlant szerettünk volna megvásárolni ügyvéd által kötött Adásvételi szerződéssel, az ingatlant albirtoklással birtokba vettük. 5.400.000 foglalót és 1.800.000. Ft állami pénzt adtunk át eddig. A CSOK hitelt a bank az ingatlanra róható hiba miatt elutasította. Ezt követően mi másik ügyvédet és új adásvételi szerződést szerettünk volna, az eladó ettől elhatárolódott, kizárólag az addigi, saját ügyvédjével és a meglevő Adásvételi Szerződés módosításával volt hajlandó fenntartani az adás-vételt. Ekkor került képbe egy ismerőse, aki hitelközvetítéssel foglalkozik és állításuk szerint gyorsabban intézi az ügyet mintha mi adnánk be hitelkérelmet. Aláírtuk a megbízási szerződést, de a hitelkérelmünk május óta ezidáig nem került elbírálásra. Az ügymenetről alig alig kaptunk tájékoztatást, azt is leginkább akkor amikor véletlenül el tudtuk érni telefonon. Felmerült a gyanú hogy esetleg szándékos az akadályoztatás, ezt az eladó felé jeleztük. Gyanunk tovább erősödött a hitelbírálat elindításának napjának kapcsán, amikor is több dátum is felmerült, míg végül megpróbáltunk magától a banktól tájékozódni. A hitelkérelmünk elbírálása sem június 30.-án, sem 28.-án, sem július 2.-án, 4.-én, de jelenleg sem indult el. Közben a mostani, egész városrészt (ahol az ingatlan található) érintő felhőszakadások alkalmával jelentkezett a ház rejtett hibája : beázott a tető a bejövő magasfeszültségnél a biztosítékoknál illetve a gázkazán felett is. A tető hibáját szemrevételezéssel nem láttuk, az eddigi kisebb esőknél sem jelentkezett, tudomásunk nem volt róla. A tetőteret az eladó bépítette, így a tetőszerkezethez hozzáférni belülről nehézkes. A tetőtér beépítése 3, - 4 évvel ezelőtt történt ami arra engedett következtetni hogy a tetőszerkezet felújított. A beázásról tájékoztattuk az Eladót aki a beázás tényét nem vitatta, sőt, írásban ismerte el hogy ez már nála is előfordult korábban. Közölte továbbá hogy a nevére szóló, de a velünk fizettetett ( negyedévenként 10.000 Ft feletti összegek) lakásbiztosítását megszüntette, az már nem él. A harmadik felhőszakadás közben készült és megküldött fotókra már az Adásvételi Szerződés azon részének fotójával válaszolt, amely rész arra tér ki hogy az ingatlanban keletkezett károkért a vevő a felelős. Ellentmondásunkra úgy reagált hogy a továbbiakban nem érdeke nekünk eladni az ingatlant, a kifizetés a határidőt követő 30 napig nem történik meg, és az ingatlant szeptember 22.- én adjuk át. Ezzel párhuzamosan az Adásvételi szerződést készítő ügyvédnek és az eladónak is megküldött e-mailben kértük a tető javíttatását, amely levélre válasz nem érkezett. Az ügyvéddel telefonon is felvettük a kapcsolatot, tájékoztattuk a hitelkérelmünk állapotáról is. Javasolta hogy próbáljunk megállapodni az eladóval az adásvétel folytatásához, és a földhivatali függőbentartás hosszabítását. Az eladó időközben azt nyilatkozta hogy amennyiben továbbra is meg akarjuk venni az ingatlant hajlandó a függőbentartáshoz aláírni a papírokat, de minden mástól elhatárolódik. A telefont már fel sem veszi hogy átbeszéljük a dolgokat, új helyre költözött pár hete, a címét nem tudjuk hogy személyesen beszélgessünk vele. Mi az ingatlant továbbra is megvásárolnánk de az eladó magatartása miatt nincs felé tovább bizalmunk. Az írásos beszélgetéseink arra utalnak hogy esetleg tudomása lehetett a hitelkérelmünk akadályairól. A banki ügyintéző elmondása szerint is a hitelközvetítő nem adta át megfelelően az információkat sem neki, sem nekünk, nem kérte, vagy nem megfelelelő formátumban kérte, és továbbította a hitelbírálathoz szükséges dokumentumokat, így a továbbiakban nem tudunk bízni a hitelközvetítőben sem, ez által nem látjuk biztosítva a megfelelő hitelbírálatot. A helyzetet tovább rontja hogy a banki ügyintéző akinél a hitelek eddig beadott dokumentumai vannak mától két hét szabadságra megy, a bankfiók felújítás miatt bezár, így még nem tudja melyik bankfiókban fog dolgozni, és hogy mikor lesz ideje a hitelünkkel foglalkozni. Az ingatlan kifizetési határideje 22.-én lejárt, a 30 napos türelmi időben vagyunk. Tisztelettel kérem és várom az Ügyvéd Asszony, Ügyvéd Úr véleményét, javaslatát a helyzet megoldására. A leírtak alapján elállhatunk-e az adásvételtől, a szerződés megszűnésével vissza kaphatjuk-e a foglalót, vagy csak peres úton kaphatjuk vissza?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel,
K.I.

Kedves Ügyvéd Úr!
Örököltünk egy több örökös házat, eladásra kerül
, és a lányom aki egyben egy örökös is , de külföldön él és engem mint édesanyját felhatalmazni, hogy képviseljem az eladásnál , és nem tudjuk, hogy milyen meghatalmazást kellene írni, hogy saját magamat és őt képviselni , haza nem tud jönni a gyermekei iskolába járnak . Ebben szeretném tanácsát kérni , hogy hogyan tudjuk ezt megoldani.

Köszönettel :
P.

Tisztelt dr. Nagy Zoltán ügyvéd úr!

A nevemen volt egy budapesti lakás, amiről később a beleegyezésemmel levették a tulajdonjogot, és holtig tartó haszonélvezettel lett terhelve a javamra. A lakás az évek során ki volt adva, mivel nem állt szándékomban beköltözni, sem a környék, sem az ingatlan nem volt szimpatikus, élhető számomra. A lakbérből én nem részesültem. De soha megkérdezésük nélkül nem adtam volna el az ingatlant megkérdezésük nélkül, állítólag rokonaim ettől tartottak. Nem hogy eladni nem állt szándékomban, (pláne egyeztetés nélkül!)de évekig a közelébe se mentem a kiadott ingatlannak.
Rokonaim a tudtom és megkérdezésem, beleegyezésem nélkül ügyvéddel levetették a holtig tartó haszonélvezeti jogot a lakásról, így az ingatlan tulajdonjoga átkerült egy családtag nevére. Nem láttam a szerződést, nem tudom ki írta azt meghatalmazásom nélkül helyettem és nevemben alá (vélhetően a "család barátjaként") számon tartott ügyvéd. Mindezt utólag hónapok múlva tényként közölte a család velem. A lakás később eladásra került úgy 2-3 éve. Kérdésem hogy jogos, törvényszerű volt-e amit az ügyvéd tett, és ha nem tehetek-e ellene ezért panaszt vagy kérhetek-e tőle kártérítést?
Nem is annyira az elvesztett lakás és az ára bosszant hanem az ügyvéd cselekedete, ami szakmaiatlan és vélhetőleg jogszerűtlen is. Nem szeretném ha ezt másokkal is megtenné. Időközben rokkantnyugdíjas lettem, felőröltek az ilyen és hasonló családi konfliktusok. Kérem adjon tanácsot érdemes-e valamit tennem, és ha igen akkor mit.
Köszönettel várom válaszát, tanácsát.
Judit

Tisztelt Uram,

Adott egy belvárosi ingatlan, amelyet 2020 első felében egy vevő elindította a lakás megvásárlását. Foglalót tett, majd egy első részletet (!), a foglalót követő 3 hónapon belül. Eddig azt gondoltuk, hogy egyenesben vagyunk. Ezt követően már 4x módosított a szerződésen fizetési határidőt (az ő költségére), mert nem tudott fizetni. Eleinte a pandémiás helyzetre tekintettel. de ebből tanulva a második módosításkor már beleírattuk, hogy ő tisztában van a jelenlegi pandémiás helyzettel, tehát erre hivatkozva már nem módosíthatja. De talált más indokot, nem tud fizetni egyenlőre. Kötbér fizetése készpénzben történik, viszont nincs róla semmiféle átvételi papír. Mindenképpen szeretnénk eladni a lakást, viszont ez már nagyon aggaszt minket. Mindig 2-3 hónappal meghosszabbítja, de nem történik érdemben semmi. Az utolsó verzió az az volt, hogy banki hitelt vesz fel és már a kérelmet benyújtotta. Kérdésem a következő lenne. Mivel lassan már 13-14 hónapja zajlik az adásvétel, meg lehet fogni valamivel? arra gondolok, hogy az vásárlási előleggel "ne érezze magát annyira nyeregbe" és meggyorsítani az ügyet. Mivel nincs papír a kötbér fizetéséről, esetleg ezzel a ténnyel? illetve bátyám vásárolt egy ingatlant, számított erre a pénzre, viszont nem kapta még meg. Ugyan ebben a cipőben járok én is. Esetleg arra hivatkozva, hogy megkárosított bennünket? Mivel bátyám számított erre a pénzre és szerződés kötés után vágott bele a saját ingatlan megvásárlásába, akár csak én, erre is látok laikusként egy apró reményt.

Köszönöm megtisztelő válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tanácsot szeretnék kérni Öntől, már jó ideje nézegettünk házakat vidéken és pár hete beleszerettünk egybe. Megegyeztünk az eladókkal, hogy megvesszük, egy kissé gyanúsan sürgős nekik, mindössze 4 hónapot hagytak a teljes vételár kifizetésére, de belementünk, mert úgy gondoljuk valószínűleg annyi idő elég, hogy eladjuk a jelenlegi lakásunkat. A probléma az Ügyvédnél kezdődött, akihez nagyon rövid időn belül eljutottunk, ugyanis az eladó kedvesen felajánlotta, hogy mehetünk ahhoz az Ügyvédhez, aki a korábbi adásvételeit intézte. Az Ügyvéddel több emailt váltottunk, majd pár nap alatt szerződéstervezetet is kaptunk és mehettünk másnap aláírni. A hölgy meglepődött, amikor megtudta, hogy a CSOK támogatást még nem vettük fel, mert ő az eladóktól úgy tuta, hogy már felvettük, én közöltem vele, hogy azt adásvételi szerződés nélkül nem tudjuk megigényelni, így nyilvánvalóan nem vettük még fel. Ez volt az első gyanús pont, majd annak ellenére, hogy tudott róla, hogy el fogunk adni egy lakást és annak árából lesz kifizetve a teljes vételár nekem kellett kérnem, hogy jelöljük be azt a részt, miszerint várhatóan az elkövetkező egy évben el fogunk adni lakást. Erre egyébként nem került sor, mert miután ott előttem kereste ki a jogszabályt a telefonján, közölte, hogy neki ehhez kellettek volna egyéb papírok és késő van (este 6 körül jártunk), de majd ha a NAV kiszabja az illetéket, ezt el lehet intézni, erről továbbra sem tudom valóban így van-e. Ma voltam a bankban a CSOK-kal kapcsolatos első megbeszélésen, ahol közölték velem, hogy az adásvételi szerződést a támogatás igényléséhez teljesen másképp kellett volna megírni és így nem fogadhatják el. Ezzel nem csak a támogatás összegétől, de az illetékmentességtől is elestünk, illetve a 15 millió forintig járó illetékmentességet sem biztos, hogy megkaphatjuk.
Tisztában vagyok vele, hogy nagyrészt nekem róható fel, hogy nem voltam elég tájékozott és így vágtam bele a szerződés aláírásába, de azt feltételeztem, hogy egy ügyvéd ezekkel a dolgokkal tisztában van. Most az lenne a kérdésem, hogy azon kívül, hogy természetesen megkérem az Ügyvédet, hogy javasoljon erre valamilyen megoldást nekünk, milyen lehetőségeink vannak? Van esetleg valami, amivel javíthatunk a helyzeten, amennyiben az Ügyvéd nem szeretne együttműködni ennek a problémának a megoldásában?

Köszönettel,
Eszter

Üdvözlöm.

Olyannal fordulnék Önhöz, hogy anyósomék vásároltak egy ingatlant körülbelül 30 évvel ezelött, akkor minden sikeresen zajlott az adá-vételnél, az ő nevükre kerult a ferjével közösen a ház.

 Mikor felvették a szocpolt 21 évvel ezelőtt a felső szint beépitéséhez, akkor elvileg kellett társ tulajdonos a házhoz, nos ők akkor ügyvéd segitségével irtak egy új adásvételi szerződést, amiben ők lettek az új társtuéajdonosok.

De mikor le kellett volna őket venni a tuéajdoni lapról, akkor ügyvédi hiba történt, anyósomékat vette le mint tulajdnosok, és az újak maradtak meg.

Ők akkor (mint hibáztak) nem nézték át rendesen a papirt, továbbra is épitkeztek, éltek a házben, meg továbbre is élnek. Én mikor be jelentkeztem állandó lakosként a házba akkor derült ki, hogy nem, is ők a tulajdonosok.

Akkor elmentek hozzájuk, ők állitották hogy nem is tudták , hogy a nevükön maradt az ingatlan. Mint kiderült mind végig tudták, mert tartozásokat tettek rá. Mi kértük hogy fizessék ki nem tették, igy nem sikerült vissza iratni az ingatlant. Később az ő másik házukat elárverezték és az azon lévő tartozást át irták a jelenleg nevükön lévő ingatlanra, amiben anyósómék élnek. Anyósómék parirokkal birják igazolni hogy ők vették, ők csináltak csatornázást, mindent ők fizettek.

Felkerestük az ügyvédet aki hibázott, ő nem tud ellene mit csinálni, mert mint hogy 21 évvel ezelőtt történt. A kamara is visszadobta az ügyet hogy elévült.

El szeretnék adni az ingatlant, de mivel tartozások vannak rajta és nem a nevükön van, igy nem tudják.

Ebben kérem a segitségét kihez forduljunk, és mit tegyünk hogy legalább az árát visszakapják.

Előre is köszönjük szépen.

Jó estét kívánok. Szeretnék érdeklődni hogy ingatlan ajándékozás tört~nt de a szerződésben a megajándékozott lakcíme nem ugyan az mint ami a lacímkártyán szerepel. Ilyenkor újra kell kötni a szerződést? Vagy ez hamisításnak számít? Köszönöm szépen válaszát.

Tisztelt Ügyvéd úr!
Az a kérdésem, ha a vevő hozza az ügyvédet, és a szerződésben nem szerepel, hogy ki fizeti az ügyvédi költségeket, akkor van-e erre meghatározott jogszabály? Tehát, ki kell-e kötnöm a szerződésben, hogy a vevő fizeti az általa hozott ügyvédet?
Válaszát előre is köszönöm.
Gizella