Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
82 éves apukám az én tulajdonomban lévő ingatlanban lakik, övé a haszonélvezet az ingatlanon. Felhalmozott 860 000ft cetelem bankos hitelkártya tartozást. Apukám demens én vagyok a gondnoka. Sajnos nyugdijából vonnak 30 % ot. Felhívtam a bankot közölték ha vége a moratóriumnak valószínűleg a nyugdija 50% át kellene utalni. Így neki a megélhetésre csak 50 000 ft marad.
Kérdésem az, ha nem tudja , tudjuk fizetni a hitelt akkor az én tulajdonomban lévő ingatlant elveheti a bank??- apukámnak nincs ingatlana.
Nekem semmi közöm apukám hiteléhez! Csak most derült ki hogy neki hitele van.
Válaszát köszönöm!
Valamint kérdezném, hogy van e lehetőség arra, hogy a férjem nevén lévő autónak én is tulajdonosa lehessek. Közösen fizetjük a törlesztő részletet.
Köszönettel!

Tisztelt Ügyvédnő !
A kérdésem a következő, a volt feleségemmel szemben vagyon megosztási eljárást kezdeményeztem. Ő először elzárkózott a tulajdon részem megváltásától, majd a közös értékesítés gondolatától is. Többszöri álláspont változtatás után jelen pillanatban az az álláspontja, hogy az édesanyja után megörökölt lakást hajlandó a tulajdon részem megváltására, felajánlani, mivel pénzbeni megváltást nem tudja vállalni.Tulajdonképpen egy lakáscsere történne, részemről ez milyen költségekkel járna ez az ügylet ha belemegyek, illeték, adó. Másik része a kérdésnek, hogy mennyi idő után értékesíthetem az ingatlant, ha úgy döntök, hogy eladom.
Megtisztelő válaszát várom
Tisztelettel:
László

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretnék érdeklődni, hogy szülők tulajdonában álló ingatlanokkal mi történik abban az esetben ha elválnak de ez egyik ingatlanban a nagykorú gyermekük lakik. A gyermek abba az ingatlanba van bejelentve ahol jelenleg a szülők laknak, azonban a másik ingatlanban lakik. Lehetséges, hogy a válás esetén a gyermeknek el kell hagynia a házat, eladják a feje fölül az ingatlant?

Köszönöm előre is a válaszát!

Üdvözlettel, Lilla

Jo napot
Olyan ügyben kérnék segitséget hogy most vennénk egy házat. És anyukám venné meg de én adnám hozzá a hitelt. De a ház késöbb az én nevemre kerülne. Amiért nem most hogy éppen váló félben vagyok és nem szeretnénk ha köze lenne a házhoz a volt páromnak. A bankok a hitelnél viszont nem engedélyezik a hitelt csak ha ö a volt párom is benne van a hotelben vagy ha alàir egy papirt amiben lemond a házról amibe költöznénk de erre semmi esély hogy aláírja.
Hogy tudom én öt kikerülni hogy a bank ne tudjon belekötni de az exet is ki tudjam hagyni? Három gyerekkel szeretnénk költözni.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretnék segítséget kérni egy tulajdonrész eladással kapcsolatban.
2020.12.31-én vásároltunk barátommal (nem bejegyzett élettársi kapcsolat) egy sorházi lakást(25.5 millió Ft) , banki hitel (16.5 millió Ft) segítségével. Az önerőt én adtam (9 millió Ft), melyet örökségből szereztem (testvérem kifizette nekem az örökölt lakás árának a felét).
Az adásvételi szerződésben és a tulajdoni lapon is rögzítve vannak a tulajdoni hányadok.
A vagyonszerzési illetéket 2021.májusában fogom elkezdeni törleszteni. A hitelt barátom kapta meg, én, mint adóstárs vagyok az ügyben, az ő számlájáról vonják a havi törlesztőt, én a rezsi és egyéb költségeket fizetem.
Kérdésem az lenne, hogy a banki hitellel terhelt ingatlanban való tulajdoni hányadomat eladhatom-e és ha igen, ezzel hova fordulhatok, milyen lehetőségeim vannak arra, hogy megszabaduljak (akár az önerőm elvesztése árán is) ettől a tulajdonomtól? A vagyonszerzési illetéket ekkor is fizetnem kell? A banknál mindkettőnk aláírása, szereplése kell ehhez az eladáshoz?

Válaszát, segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel : O. T.

Üdvözlöm A kérdésem az lenne,hogy van egy közös tulajdon a volt férjemmel egy családi ház A gyerekeimmel lakunk benne. A férjemnek van e joga ki / be járni az udvaron illetve a házban.?? Bár mikor belyöhet ha kedve rartja?? Köszönöm válaszát

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A kérdésem az ingatlan nyilvántartási eljárás során kötelező jogi képviselettel kapcsolatos. Az Inytv. 26. § (2) bekezdése alapján a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Az Inytv. 32. § (3) bekezdése szerint pedig a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Felmerül azonban az a kérdés, hogy mi a helyzet az ingatlan nyilvántartáson kívüli szerzésmódok (mint pl. az elbirtoklás, ráépítés, házassági vagyonközösség) esetén. Abban az esetben, ha a házasfelek a házassági vagyonközösség megléte alatt szereztek közösen egy ingatlant, de az ingatlan nyilvántartásba csak az egyik házasfél tulajdonjoga van bejegyezve, akkor a másik házasfél a Ptk 5:37. §-a alapján igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ebben az esetben gondolom szükség van annak a félnek az engedélyére akinek a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba már be van jegyezve. Mivel annak a félnek, aki szeretné bejegyeztetni a tulajdonjogát, a jogcíme házassági vagyonközösség lesz, ezért számomra nem egyértelmű, hogy az Inytv 32. § (3) bejegyzését kell-e alkalmazni jelen esetben, mert ez nem egy konstitutív, hanem deklaratív hatályú bejegyzés, hiszen a bejegyzés nem a tulajdonjog keletkezésére, módosulására vagy megszűnésére vonatkozik, hanem a már meglévő tulajdonjog feltüntetésére, azaz a régóta fennálló valós állapot deklarálására. Ez alapján tehát számomra nem világos, hogy kötelező-e a jogi képviselet egy ilyen esetben.

Előre is nagyon köszönöm a válaszát.

Az lenne a kérdésem. A feleségemel együtt vettünk csokra egy házat de közbe élválunk én vagyok az ados ö meg adostárs, a feleségem gyerekeire vettük fel a csokot én fizetném a hitelt de nem hajlando elhagyni a házat milyen lehetöségeim vannak?