Hozzászólások
- Györgyi 49716 számú kérdése
- 2021-10-13
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Végrendeletet készülök írni. Halálom után házas ingatlanom két féltestvér fiamra szándékozom hagyni.
Hogyan védhető ki, hogy közvetlen halálom után a végrendelet kihirdetéséig (vagy akár azt követően bármelyikük is végakaratommal ellentétben) beköltözzön az ingatlanba, ily módon kitúrva a másikat az örökségből?
Kedves Györgyi!
A beköltözéssel nem túr ki senki senkit az örökségből. Az ingatlan közös tulajdonba kerül, ahol a nem beköltözőnek is lesznek jogi lehetőségei aze setleges beköltözővel szemben akár többlethasználati díj, akár közös tulajdon megszüntetési per formájában.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gábor 49690 számú kérdése
- 2021-09-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Örökléssel kapcsolatos a kérdésem. Isaszegen található az ingatlan. Édesanyám 50 %-ban tulajdonos, én 1/4 részt örököltem, bátyám szintén 1/4 részt örökölt édesapánktól, aki 14 éve halott. Sajnos a bátyám is elhalálozott 1 éve, igy az ő 1/4 részét gondolom 2 örökbefogadott lánya örökli, de miután erről nem volt tudomásuk, még mindig a bátyám nevén van az 1/4 ingatlan rész. Én mondtam nekik, hogy kérjenek póthagyatéki eljárást, ott kiderül az öröklés joga. Az egész ingatlanon Édesanyám haszonélvezeti joga van. A kérdésem az, hogy abban az esetben, ha Édesanyám is elhalálozik, az Ő 50% ingatlanrészét én fogok csak örökölni, vagy halott bátyám gyermekei is.
Válaszát köszönöm,
Maradok tisztelettel: Gábor
Kedves Gábor! Ön és a testvére örökölnének, de az ő kiesése folytán a rá eső rész az örökbefogadott gyermekei között fog megoszlani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zsuzsa 49686 számú kérdése
- 2021-09-05
T.Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem,hogy van egy anyosóm aki a haszonélvezö és van egy fia ö a tulajdonos és sajnos nem rég halt meg a fia az én férjem ,ebben az esetben ki örökli a lakást , én mint feleség vagy a fiúnk? Ha a fiúnk milyen adót kell fizetni?
Kedves Zsuzsa! Azt kellene tudni, hogy ez az Önök által - mint házastársak által utolsóként használt lakóingatlan volt-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy a gyerek örökli. Amennyiben nem, úgy Ön és a gyerek közösen.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Gábor 49683 számú kérdése
- 2021-09-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Isaszegen található ingatlanról van szó. Édesanyám 50 % ban tulajdonos, 1/4 rész az enyém, 1/4 rész a bátyámé édesapánk halála után örököltük a fél házat úgy, hogy édesanyám haszonélvezete van az egész házon. Sajnos a bátyám tavaly meghalt, és az 1/4 részt igy két lánya örökölte meg, de a hagyatéki eljárás során nem lett ez az örökösödés bejelentve. Mondtuk nekik, hogy kérjenek az Önkormányzatnál póthagyatéki eljárást.
A kérdésem az, hogyha édeanyám is elmegy, hogy alakul az örökösödés? Csak én fogom örökölni édesanyám 50 %-os tulajdonjögát, vagy a két lány is örökölni fog ?
Válaszoát előre is köszönöm,
Tisztelettel: Gábor
Kedves Gábor!
A lányok is örökölnek. Az édesanyja részének a felét Ön, a negyedét-negyedét pedig a lányok.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Anett 49644 számú kérdése
- 2021-08-01
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Olyan ügyben fordulok Önhöz, hogy jók e az értesüléseim azzal kapcsolatban, hogy a hagyatéki leltárkor megállapított ingatlanról kiállított értékbizonyítvány ellen egy éven belül lehet fellebbezni, vitatva a túl alacsony értéket, illetve a póthagyatéki eljárás is csak egy éven belül lehetséges. Mivel ez nem történt meg, a lakás másik tulajdonosa (öröksége 1/2 rész, mint nekem) hívhat e értékbecslőt, és én köteles vagyok e kifizetni az általa iderendelt értékbecslő által megállapított összeget?
A holnapi nap folyamán lett volna a tulajdonátruházási szerződés aláírása, ám ő múlt héten meggondolta magát, és kitalálta, hogy ez a lakás nem 6 milliót ér, hanem szerinte 10 milliót, és én köteles vagyok az általa meghatározott összeg felét még ez év decemberéig kifizetni. Irreális dolgokra akar kötelezni, követelőzik, perrel fenyeget, ki akar tenni a lakásból.
Ezek után mi alapján lehet meghatározni, hogy mennyit kell fizetnem?
Köszönöm előre is a fáradozását a problémám megválaszolásával.
Tisztelt Cím!
A hagyatéki eljárásban beszerzett adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, ami nem fellebbezhető, de a kiállító hatóság egy éven belül felülvizsgálhatja, megváltoztathatja.
Póthagyatéki eljárás akkor lehet, ha kimaradt egy vagyonelem az örökhagyó hagyatékából, az Önök esetében nem erről van szó, de ez határidő nélkül lehet.
Az 1/2-ed részben tulajdonostársnak bármikor lehet olyan igénye, hogy kér Öntől havi lakáshasználati díjat, mivel Ön több, mint a fele ingatlant használja,- kivéve, ha Ön kulcsot ad neki, és megengedi,hogy bármikor bemenjen, embereket beengedjen, - és ezzel egyidejűleg, kéri a közös tulajdon megszüntetését is. Kéri azt, hogy Ön vegye meg az Ö részét, vagy értékesítsék közösen. Ez alapvető tulajdonosi joga. Nem köteles kifizetni az általa kért értékbecslő által megállapított összeget, de értékbecslőt a másik fél hívhat. Ha maga nem engedi be, akkor az értékbecslő nem mehet be. Kivéve, ha adott kulcsot a tulajdonostársnak, akkor az értékbecslő is bemehet a kapott kulccsal.
Javaslom, közösen kérjenek fel értékbecslőt, és az alapján törekedjenek megegyezésre.
Perben igazságügyi szakértő határozza meg az értéket vita esetén, 150.000.-Ft - 250.000.-Ft szakértői díj ellenében, amit utóbb a felek tipikusan közösen viselnek. Ez alapján a bíróság ítéletben mondja ki, hogy ki kell-e Önnek fizetnie a másik felet, vagy bírói árverés útján kell-e értékesíteni az ingatlant, és mind a ketten megkapják a vételár fele részét. A peres illeték 6%, azzal, is kevesebb lesz Önöknek.
A Ptk. 2013. évi V. tv. vonatkozó része:
5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
drkoczkajudit@gmail.com
- Mária 49582 számú kérdése
- 2021-06-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2016-ban házasodtunk össze férjemmel. 2018-ban eladtam 1/1 tulajdonú lakásom (23,5 millió), és vettünk egy nagyobb lakást, amihez közösen hitelt vettünk fel (8 millió). Az új lakás tulajdoni lapján férjemnek 1/6 részben, nekem 5/6 részben van a tulajdoni jog bejegyezve. Az a kérdésem, hogy halálom esetén hogyan öröklődik az ingatlan? Nekem van egy gyermekem első házasságomból, férjemmel közös gyermekünk sajnos nincs. A teljes lakástulajdon fele-fele arányban öröklődik férjem és fiam közt, mivel közös vagyonszerzésnek minősül férjemmel, vagy csak az én tulajdoni részem fele öröklődik fiamra? Teszem azt 36 milliós lakás esetén 18 – 18 értékmegoszlás, vagy a 36 millió 5/6-a 30 millió feleződik 15 – 15 ? Előre is köszönöm a választ.
Kedves Mária!
Az ön ingatlanrészét a gyermeke örökli. Amennyiben ez az Önök utolsó közös lakhelye is, úgy a férje a gyerek által megörökölt ingatlanrészen holtigtartó haszonélvezeti jogot szerez.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Andrea 49556 számú kérdése
- 2021-05-31
Tisztelt Ügyvéd úr!
Kérdésem a következő lenne:
Édesapám tulajdonában van egy lakás. Második felesége sajnos olyan egészségi állapotban van amiből valószínűleg nem fog felépülni (demencia)egy otthonban lakik.A kérdésem: édesapám halála esetén a lakással kapcsolatban mi a teendőm a feleségével szemben? Illetve ,hogy a feleség családja (bátyja) igényt tarthat valamire?
Kedves Andi!
Ha az ingatlan kizárólag az édesapja tulajdona, és a feleség vagy az ő gyermekei pl. nem támasztanak tulajdoni igényt a lakásra, akkor az édesapja után kizárólag Ön örököl, de a feleség haszonélvezeti jogával, az pedig csak a halálával szűnik meg, tehát tehermentes ingatlana csak mindkettejük halála nyomán lehet. Ha az édesapja meghal, akkor érdemes lehet a haszonélvezeti jogot megváltani a gyámhatóság bevonásával, így már akkor is értékesíthető lehet az ingatlan.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Hrabovszki Pál 49540 számú kérdése
- 2021-05-22
Tisztelt ügyvédnő az lenne a kérdésem meghalt nagymamám öccse aki után örököltünk én és az öcsém és az unokahúgom milyen arányban örököltünk (nagymamám már meghalt neki két fia volt az egyik édesapám aki szintén meghalt és az öccse aki unokahúgomnak volt az édesapja aki szintén meghalt
Tisztelt Hrabovszki Pál!
Az örökhagyó gyermekének két gyermeke volt, azaz ők fele -fele arányban jogosultak a hagyatékra, és Ön az édesapja helyén szintén annak fele részére jogosult, azaz az 1/4-ed részre.
Tisztelettel:
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
drkoczkajudit@gmail.com
- Erika 49463 számú kérdése
- 2021-03-26
Érdeklődnék! Jár e öröklés annak a gyereknek az apja után, aki megtagadt Őt még életében és a nevét is levette?
Üdvözlettel Erika
Kedves Erika!
Pontosabban kellene ismerni a viszonyokat és a körülményeket a válaszhoz ...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Bogi 49461 számú kérdése
- 2021-03-25
Végrendelet, vagy jándékozási szerződés a biztosabb, hogy egy örököst kizárjanak?
Pl ajándékozási szerződés útján megkapott ingatlant az örökös meg tud-e támadni? Az az örökös, akinek egyáltalán nem akarják a jelenlegi tulajdonosok adni az ingatlant. Melyik jogi formát válassza a tulajdonos?
Kedves Bogi! A kizárásra mindkét megoldás megfelelő, mindkettőnek a tartalma és a formai megfelelősége lesz a döntő! Ismerni kellene pontosan az örökhagyók szándékát és a körülményeket, mert lehet, hogy a kizárástól súlyosabb megoldás is alkalmazható lenne... A végrendeletnél ajánlott, az ajándékozásnál kötelező az ügyvéd igénybevétele, érdemes tehát konzultálni eggyel - akár mi is tudunk segíteni - hogy az Önök által elérni kívánt célhoz milyen út vezet legoptimálisabban. I
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Krisztina 49388 számú kérdése
- 2021-02-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérésem, hogy ha a lányom férjem halála után lemondott az öröklésröl a lakásra a haszonélvezeti joga megmaradt?
Lakásnak 3 tulajonosa volt: Én, elhunyt férjem és a lányom. Én örököltem a férjem után.
Jelenleg a lakás tulajdonosa 2/3-ban én vagyok, 1/3-ban a lányom.
Kedves Krisztina!
A lemondás értelmezése kapcsán meg kell nézni a hagyatéki végzést, abból kiderül.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Zsuzsa 49338 számú kérdése
- 2021-01-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretnék ismét Öntől kérdezni. Előzmények férjem édesanyjától örökölt egy ingatlant.Mi a saját házunkat eladtuk és az örökölt ingatlanba költöztünk.Férjem nekem ajándékozta 2018 ban a fele ingatlant.Neki is és nekem is van előző házasságból 2-2 felnőtt gyerek. Nekünk van egy közös kiskorú gyerekünk. Ha velem történne valami 8 éven belül , akkor az előző házasságomból született gyerekeim nem örökölnének utánam semmit? Valamint ha a férjemmel történne valami 8 éven belül akkor viszont a nekem ajándékozott fél ingatlan is a köteles rész részét képezné? Férjem előző házasságából született gyerekei igényt tarthatnának a nekem ajándékozott fél ingatlanra? Nem rendelkezünk vagyonnal csak az ingatlan van.Valamint a férjem nevén van kettő autó.
Milyen lehetőségek lehetnének, hogy a fél ingatlan valóban az én tulajdonomba kerüljön?
Adás vételi szerződéssel a férjem nekem el tudná adni a fél ingatlant? Ez milyen pénzügyi kiadással járna? Vagy esetleg tudna valamilyen megoldást ajánlani?
Válaszát köszönöm!
Kedves Zsuzsa!
A gyermekei az Ön esetleges halála esetén az Ön hagyatékát - a halála pillanatában meglévő vagyonát - öröklik egyenlő arányban, beleértve a "korábbi" gyerekeit is. Ugyanez a férje esetében is, az Ő hagyatékát is három örökös örökölné egyenlő arányban ... Ott azonban a tíz éven belüli ingyenes átruházás okán felmerülhet a kötelesrész kérdése, de ennek megalapozottságát már nem lehet a jelen kérdés információi alapján megválaszolni. Ennek a megállapításnak a nyomán lehetne elgondolkodni azon, hogy kell-e/lehet-e valamit tenni az Ön helyzetének "javítása" érdekében...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu