Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Kivet tó területét (V01-es besorolású) ,szeretném átmínősítettni .Külterületen van.
Tanya vagy bármely olyan besorolásúvá, amire már tudok építeni lakóházat.
Van erre mód vagy megoldás?

Előre is köszönettel
András

Tisztelt Ügyvéd Úr!
1993 márciusban családiház toldalék építményre fennmaradási engedélyt, illetve annak továbbépítésére és meglévő ház tetőtérbeépítésre engedélyt kapott, 93-ban megépült. Az engedély és a hozzátartozó záradékolt tervek alapján nem derül ki, hogy hol határolódott el az akkor már megépült építményrész a tovább építendőtől. A határozatban a fennmaradást nem kötötték a záradékolt tervekhez, a továbbépítést igen, de a záradékon szerepel a fennmaradás is. A záradékolt tervek nem a már megépült rész szerintiek, a toldalék kisebb a terveken, mint az akkor már kész szerkezet, a hatóság ezt nem vizsgálta, holott volt kint a helyszínen, a tervező is hibázott ezt lenyilatkozza. Az engedély kiadásakor a már megépült rész ami fennmaradást kapott a határozattal szabálytalan, a beépítettség nagyobb. Az eljárás során igazságügyi szakértőt vontak be (március), a véleményéhez csatolt fotók alapján bizonyítható az akkori készültségi fok (és nagyság), a fennmaradáshoz kiszabott bírság kifizetésre került. Kérdésem: jelenlegi fennmaradási engedély kérelem esetén az akkor már fennmaradást kapott, bizonyíthatóan elkészült toldalék rész tekinthető-e meglévőnek, és ez által elfogadottnak a határozat kiadásakori állapotában. Az akkor már kész építményrész fennmaradásának a joga megilleti-e az építtetőt ha az engedély a záradékolt tervektől eltér, és ez objektíven bizonyított? Kérhető-e csak a továbbépítése fennmaradás/használatbavétel?
Még egy fontos kérdés: ha a fentiek miatt csak használatbavételi engedély kérhető és 93-ban két építtető volt, 28 év elteltével kötelező-e a másik építtető bevonása, ha már nem tulajdonos? Építtetői joggal még mindig rendelkezik? Mit lehet tenni, ha már nem elérhető?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt ügyvéd úr!

Szeretnénk egy 6819m2 es területet megvásárolni ami legelő, gyep, nádasként van számontartva. Kiderült, hogy a rajta lévő 3800m2 es régi tó meder időközben védetté lett nyilvántartva. Kérdésem az lenne, hogy az eledó, ha külön helyrajzi szám alá veteti a tavat és mi megvesszük a másik helyrajzi számon lévő területet, akkor arra ebben az esetben építhetünk-e a meglévő szabályozás betartásával, ha a terület szomszédos a környezet védelemet élvező tó mederrel?
Nagyon szépen köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő. A társasházi lakásomban az erkélyre vezető ajtó melletti ablakot szeretném úgy kicseréltetni, hogy a párkány alatti falrész is kibontásra kerülne és így tulajdonképpen az ablak a padló szintig üveges lenne. Ez kívülről nem látszana, hiszen az erkély takarja, de nem kaptam egyértelmű választ arra vonatkozóan senkitől, hogy ezt az átalakítást megtehetem engedély nélkül, vagy kell a lakók beleegyezése is.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Családi házunkat eladásra hirdettük egy ingatlanirodán keresztül, egy 2 gyerekes családdal meg is kötöttük az adásvételi szerződést, azonban a bank a hitelnyújtást visszautasította, mivel a térképvázlaton nem szerepel a terasz, valamint az előszoba. Az épület több, mint 50 éve így van, a 2010-es Google műholdfotón is jól látható, viszont földmérés az adásvétel előtt nem történt, így derült ki, hogy meghaladjuk a beépíthetőségi százalékot. Egy ikerházról beszélünk, ahol telekfelvásárlásról nem eshet szó a szomszédos telkekről, a fent említett ház részeinek bontását szeretnénk mellőzni. 35% a beépítettség, építészeti hatóság így nem engedélyezi. Azt szeretnénk kérdezni Öntől, hogy miként tudnánk az ingatlant jogilag rendezni bontás nélkül? Válaszát előre is köszönjük!

#e-mailJelentem!2021.06.27. 09:32
Tiszteletem! Az alábbi témában kérnék tanácsot, tippet.
Volt egy szántónak nyilvántartott területem két helyrajzi számon, közös tulajdonban. Időközben ezt a területet belterületbe csatolták. Én megszüntettem közös tulajdont, a két helyrajziszámot összevonattam, mivel mind a kettő virsli széleségű volt. Építési teleknek szántam, de így is csak 11.5 m lett. Az önkormányzati ügyintéző végig azt mondta, hogy lehet rá építeni hosszú házat ( 1341 m2 ). a belterületi határozatnan azt írta a kormányhivatal, hogy hozzá járul a lakóingatlan létesítéséhez. Tavaly eladtuk a telket mint építés telket. Most jelezte a vevő, hogy nem lehet építeni a telekre mivel nincs 14 m, így az építési osztály nem ad engedélyt. Mi az eladáskor szavatoltuk, hogy lehet építeni. Most teljes a tanácstalanság, nem tudom, hogy hogyan tovább. ( Időközben a vevő már be vezette a vizet költött rá. ) Mi a vételárból felújítottunk, senki nem szeretne vissza lépni, csak nem tudjuk , hogy mi lenne a megoldás. ( Fundanenta felhasználásból építenének )
Minden segítő véleményt meg köszönök.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
1993-ban egy családi házat átépítettek, az engedélytől eltértek. Akkor fennmaradási és továbbépítésre engedélyt kapott bírság fizetése mellett. Használatbavételi engedélyezésre nem került sor, a tulaj tévesen úgy gondolta, hogy a fennmaradási engedély elegendő. (2006-ban az önkormányzat felszólította a használatbavétel megkérésére, ennek tévedésből nem tett eleget.) Mit lehet jelen állapotban tenni, van-e mód a helyzet rendezésére, az építmény az akkori előírásoknak megfelelt, az önkormányzat több felszólítást nem küldött. Jelenleg honnan lehet kikérni a régi terveket, engedélyeket? Jelenleg vevő lenne rá, így derült ki a helyzet. Eladható-e így?
Köszönöm és várom válaszát.

Osztatlan közös tulajdonban lévő házra kötöttünk szerződést, és már rész-fizettünk belőle. A ház 3 különálló része önállóan használható, elhatárolt, használati megállapodássel rögzített. Az érintett traktus egy kisebb része - mint kiderült - nem szerepel a térképmásolaton. Fennmaradási engedélykérelem elutasításra került (most). Ezért a bank a vételár egy részére nem ad hitelt. Az elutasítás oka, hogy az épület telepítése a jelenlegi szabályozásnak nem felel meg. Az épület jelenlegi állapotában jóval több, mint 10 éve épült, tehát már elbontatni, bírságolni nem lehet, forgalmi értéke azonban így kétséges. Kérdés, hogy az eredeti állapot helyreállítása visszakövetelhető-e ebben a helyzetben, illetve ha az nem, akkor az értékcsökkentés védhető-e? Korábban az előszerződésben vállatuk, hogy ellenőrízzük az ingatlant, de azt csak tetőtér beépíthetőségét illetően...

Üdvözlöm!
Lakókertünkben a korábbi játszótér területén járdát építettek, lecsökkentve az amúgy is kis zöld felületet. Mivel a trambulin korábbi helyére épült a járda, ezért áthelyezték közvetlenül az ablakom elé. 4 méteres átmérőjű és magasságú, melyet minden nap, folyamatosan használnak a gyerekek, így folyamatos a zajterhelés és látványnak sem kellemes. Tudom, hogy a játszótér létesítése/megszüntetése közgyűlési határozat alapján lehetséges. Abban szeretném segítségét kérni, hogy melyik jogszabály határozza meg, hogy egy ilyen, kiemelten hangos elemet milyen távolságra kell elhelyezni az épülettől, ablakoktól?
Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel, Tünde

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Külterületen építkeztünk , építési engedélyt beadtuk , de a ház 27 NM2 helyett 97 NM2 lett . Bírságokat kifizettük . Bontási határozatot is bejegyezték a tulajdoni lapra 11 éve . A beépíthetőség azóta se lett több . A Fennmaradási ez esetben kérhető ?

Köszönöm !

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Leendő induló vállalkozásom számára telephelyet szeretnék vásárolni. A kiszemelt telephellyel kapcsolatban lekértem frissen térképmásolatot és tulajdoni lapot is. Ezek alapján két fontos kérdésben szeretném a véleményét kérni:
1. Az adott ingatlanon természetben áll egy 150 nm-es műhely, mely a térképmásolaton sincs feltüntetve, illetve a tulajdoni lapon sem, mert a tullapon a művelési ág: "kivett beépítetlen terület"! Jól gondolom, hogy az épület feltüntetést a jelenlegi tulajdonosnak kellene rendeznie még az adásvétel előtt, mert egyébként ha az ingatlanban később vállalkozói tevékenységet szeretnék bejelenteni, akkor ez aggályos lehet, hogy a földhivatali nyilvántartásokban az épület seholsem szerepel?
2. Az térképmásolat lekérdezése után kiderült, hogy a szóbanforgó telephelynek szánt ingatlant közúton nem lehet megközelíteni, mert minden oldalról magánterületű (Kft. a tulajdonos) "kivett út" elnevezésű ingatlanok szegélyezik! Jól gondolom, hogy a megközelíthetőséget útszolgalmi jog biztosításával kérhetem? Ha igen, mi ennek a kérelemnek a menete, illetve az idegen telkek tulajdonosa elzárkózhat-e a szolgalmi jog biztosításától?

Válaszait előre is nagyon köszönöm, tisztelettel!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Pár éve vásároltam egy ingatlan, most hitelt szerettem volna felvenni rá, ami nem lehetséges a tervrajzban nem szereplő bővítések miatt. A hozzáépítések és átalakítások egy része a 80-90-es években létesült, de van ami 10 évnél "fiatalabb" toldás. Kérdésem milyen módon tudom rendezni jogilag az ingatlan helyzetét, hogy elkerüljem a fennmaradási engedéllyel járó büntetést, de az értékbecslés sikeres legyen. Olvasva az előző hozzászólásokat, a 10 évnél régebbi bővítésekre nem kellene fizetnem, de a pár évvel ezelőtti esetében hogy tudom rendezni? Az értékbecslő számításai szerint a telek beépítési szintje a maximális alatt van.
Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlöm !

Szeretnék vásárolni külterületen egy müv.ág alól kivont zártkertet.
Áll rajta egy kb 20nm könnyűszerkezetes gazdasági épület . A tulajdoni lapon is rajta van .
Szeretném felújítani , és 30nm-re bővíteni könnyűszerkezettel. Betartva a beépíthetőségi szabályokat, és törekszem rá hogy 100 légköbméter alatt maradjon ,és 4,5m gerinc magasságot ne haladja meg .
Arról tájékoztattak hogy ez esetben nem kell építési engedély ,csak bejelentés köteles.
Mivel ferde tetős lenne az építmény, nehéz pontos légköbmétert számolni a tetőtér beépítés esetében. Alul 66 légköbmétert számoltam.
Azt szeretném meg kèrdezni, ha csak bejelentési kötelezettségem van , akkor azt ha megtettem, milyen ellenőrzésekre számíthatok?
Ki jön-e bármilyen hatóság ezt megnézni és pontosan lemérni hogy belül bele fértem-e a 100 légköbméterbe, vagy esetleg túl léptem azt egy picivel?
Ha igen , milyen büntetésre számíthatok ?
Kell-e bármi más engedély miután befejeztem a bővítést?
Köszönöm szépen a válaszát!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2018-ban vásároltam egy 140m2-es családi házat. Ekkor az ügyvéd elmulasztotta kikérni a térképmásolat, nem is tudtam róla, hogy létezik ilyen dokumentum, sem azt hogy szükséges az adás-vételhez. Most, az otthonfelújítási hitel kapcsán értesültem róla, hogy kelleni fog a hitel igénylésekor, így lekértem a Takarnetről. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a ház jóval kisebb rajta (nem szerepel rajta a garázs, a nappali, a szélfogó), mint most. Írtam az Építésügyi Hatóságnak, akik tájékoztattak, hogy egy igen költséges eljárás vár rám, ha rendezni kívánom ezt a helyzetet. Mit tehetek ez ügyben?
Segítségét előre is köszönöm!

Kedves Ügyvédúr!
Adott egy külterületen lévő szántó művelési ágú terület. ( 1 minosztály- nem tudom, hogy ez fontos-e).
1956 m2-nyi.
Lehet-e fészert, zárt épületet, ami nem alkalmas ott lakásra, csak szabadidő eltöltés lenne, füvesítéssel. Eddig lovak legeltek rajta. Egy tároló és néhány árnyékolót szeretnék felállítani. Jól értelmezem, hogy 3 %, azaz 58m2nél nem nagyobb betonalapú épület,- ami tároló - elhelyezhető?
Előre is köszönöm a szives válaszát! Gabi