Hozzászólások

  • Jázmin 49483 számú kérdése
  • 2021-04-09

Lakásommal együtt, társasházi teremgarázshelyet (osztatlan közös tulajdonban lévő) értékesítek.
Kérdéseim:
Elővásárlási jog a társasház lakóit vagy a többi beállóhely tulajdonosát illeti meg?
Ha vevőm jelenleg is elővásárlási jogosult (előbbi válaszból adódóan garászhelye van, és/vagy lakó), akkor is ki kell függeszteni a felhívást (kiértesíteni minden tulajdonost)? Hiszen elővásárlási jogával élőnek adnám el a garázst  
Köszönettel:
Jázmin

Kedves Jázmin!

Az alapító okiratot is ismerni kellene a korrekt válaszhoz, de az bizonyos, hogy a teremgarázs tulajdonostársait elővásárlási jog illeti meg a garázs tulajdoni hányad eladása vonatkozásában - vagy a felek döntése szerint a lakás+garázshányad kommbinációjában - ún. dologösszesség - is fennállhat az ev. jog. Az alapító okiratot pedig azért kellene ismerni, mert a lakások vonatkozásában is fennállhat az ev. jog - bát társasházakon belül ritkább eset, de ettől még előfordul.

A kérdés azért is fontos, mert az ev. jog megsértésével kötött adásvételek kapcsán nagyszámban indulnak hatálytalansági perek, amelyek elsősorban a vevő jogszerzését érintik, de az eladónak is jelenthetnek problémát és költséget.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Viktor 49478 számú kérdése
  • 2021-04-06

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ingatlan eladással kapcsolatban szeretnék érdeklődni ha lehetséges.

Röviden arról van szó, hogy van egy családi ház, amelynek örököltem 1/4 tulajdon részét.
Nem új keletű dolog, 2007-ben történt.
A másik tulajdonossal nem tartok kapcsolatot, ezért kicsit komplikáltabb a dolog.

Az lenne a kérdés, hogyan lehet ezt a legegyszerűbben eladni.
Olyanokat olvastam, hogy kell egy Vevő aki hivatalosan ajánlatot tesz.
Ezt a másik tulajdonos megkapja, eldönti él-e az elővásárlási joggal vagy nem.
De látatlanban nyilván nagyon nehéz Vevőt találni.
Nekem az is tökéletes lenne, ha másik Tulajdonos megveszi, nem tudom lenne-e rá anyagi lehetősége.

Előre is köszönöm a válaszát.

Üdvözlettel,
Viktor

Kedves Viktor! A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a tulajdonostárssal közösen tudná eladni a teljes ingatlant vagy ő váltaná magához az Ön részét. Ez még akkor is igaz, ha nem tartanak kapcsolatot, meg kell próbálni...

Ha nem sikerül, akkor kereshet vevőt az 1/4 részre, és elérheti, hogy a tulajdonostárs élve az ev. jogával, megvegye az ön részét. Itt azzal kell számolnia, hogy rendkívül nyomott áron tudja csak értékesíteni a saját hányadát.

Ha a fentiek nem vezetnek eredményre, akkor marad a közös tulajdon megszüntetési per, ami elvezet a célhoz, azaz az ön részét valaki meg fogja venni a per nyomán...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Dominika 49466 számú kérdése
  • 2021-03-28

Vásároltam egy lakoingatlant 58/42a tulajdoni jog.
Az a kérdésem hogy én vettem az 58%ott tehát a másik félnek mennyi bele szólás van bizonyos dolgokba vagy milyen jogai vannak? Köszönöm előre is!

Tisztelt Dominika!
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonú ingatlan birtoklására és használatára. Ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és érdekeinek sérelmére.
A tulajdonostársakat az ingatlan hasznai is tulajdoni hányaduk arányában illetik meg és ilyen arányban terhelik őket az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is.
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Eszter 49452 számú kérdése
  • 2021-03-20

Tisztelt Ingatlanjog.hu,

Férjemmel telket szeretnénk vásárolni a XI. kerületben, önálló, családi ház építéshez.

Nézegettük Madárhegy környékét, viszont sajnos az ingatlan hirdetések többsége befektetőknek szól, nagy telek méretre.
Felmerült bennünk a kérdés, hogy mivel nem vagyunk egyedül, akik családi házat építenének, esetleg valakivel együtt meg tudnánk vásárolni egy nagyobb méretű telket, és osztatlan közös tulajdonban használni.

Ha jól tudom, a XI kerületben legalább 1000nm-nek kell lennie a teleknek, hogy önálló egységre lehessen bontani, viszont kisebb felosztás esetén az osztatlan közös tulajdon szóba jöhet.

A kérdés a következő: megoldható-e, hogy megveszünk közösen egy pl. 1500nm-es telket, melynek feltételesen két házaspár lenne a tulajdonosa, majd használati vagy társasházi szerződéssel "felosztani" magunk között a telket 750-750nm-re, és két, ÖNÁLLÓ házat építeni rá, a beépíthetőségi % szabályai alapján. Ha jól láttam, többnyire 20%, tehát akár 2x150nm alapú házat is lehetne építeni.

Kérdés, hogy ez járható út-e? Megoldható, hogy két önálló ház legyen, anélkül, hogy összeérnének?
Lehet-e ez esetben is társasházi szerződést kötni (vagy ahhoz valamilyen szinten muszáj "összeérnie" a két háznak)?
Van-e olyan akadály, hogy stílusban hasonlónak kell lennie a két háznak?
Van-e minimális telek méret, hogy két db önálló lakóegységet építsünk?
Van-e egyéb tényező, amire érdemes odafigyelni ilyen megállapodás során?

Köszönettel!

Kedves Eszter!

A helyi építési szabályokat az építési hatóságtól kérdezzék meg, de néhány megjegyzés/válasz:

1. A tervük elvileg végrehajtható, tehát közös tulajdonba megszerezhetik a telket és azon akár két lakásos társasházat, akár két lakóházat is elhelyezhetnek.

2. Ha társasházban gondolkodnak, akkor ahhoz össze kell érnie a két felépítménynek, bár ezt akár egy közös garázs(fal) is meg tudja valósítani.

3. Nem feltétlenül szükséges a társasház, egy ún. használatmegosztási szerződés rendezett jogi viszonyokat teremt egy ilyen esetben, azaz mind a tulajdonjogi, mind a használati, költségviselési, felelősségi szabályokat megfelelően "megosztja" a tulajdonosok között.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Laura 49450 számú kérdése
  • 2021-03-18

Tisztelt Tanácsadó!
Az alábbi ügyben szeretném a tanácsukat kérni.
Volt párommal közös tulajdonú ingatlan részemet szeretném eladni. Az ingatlant 5 évvel ezelőtt vásároltuk 50-50% arányban, azonban teljes körű felújításon esett át az első évet követően. Mivel a volt párom finanszírozta a felújítást, a felújítás megkezdése előtt (2016) szerződést íratott velem, mely szerint az ingatlan eladása esetén én fix árat kapnék (11 millió forintot, az akkori értéknek a felét). Az ingatlanárak robbanásszerű növekedéséből ezáltal kimaradok (ma az ingatlan 40 millió forintot ér), de feltételezem, ezzel már nem tudok mit kezdeni, hiszen aláírtam a szerződést. A volt párommal 2 éve nem élek együtt (azóta is a volt párom lakik a közös tulajdonú lakásban, én pedig albérletben).
Eddig én nem voltam hajlandó eladni a részemet a volt páromnak, pedig ő állítólag megvette volna, mert szerettem volna jogi megoldást és kiutat találni a veszteségemből. Most azonban, hogy elkönyveltem a veszteséget, és szeretnék megszabadulni az ingatlantól, akár 11 millió forintért is, a volt párom nem hajlandó megvásárolni a részemet, mondván, hogy akkor számára újra kezdődne az 5 év az adómentesség eléréséig. Azt állítja, hogy el akarja adni az ingatlant, viszont tartok tőle, hogy csak az időt akarja húzni, egy árajánlat sem lesz neki megfelelő, hiszen ő ingyen lakik benne, én pedig nem jutok hozzá a pénzemhez. Kérdésem tehát a következő lenne: amennyiben az egyik fél 5 év után a másik féltől megvásárolja az ingatlan másik felét is, az 5 év az adómentesség eléréséig valóban újra kezdődik-e?
Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Laura!
Igen, újrakezdődik. Ez a rossz hír. A jó hír, hogy Ön viszont jogosult egyrészt a közös tulajdon megszüntetését követelni, sőt akár ún. többlethasználati díjat is követelhet tőle. Mindkét követelését megpróbálhatja peren kívül érvényesíteni, de ennek sikertelensége esetén perben is ki tudja kényszeríteni. Az ún. többlethasználati díj követelése feltehetően serkenteni fogja őt a közös tulajdon megszüntetésére! Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 49436 számú kérdése
  • 2021-03-03

Tisztelt Ügyvédúr!
9/10 tulajdonjoggal eladhatom-e a lakásomat az 1/ 10 tulajdonos beleeggyezése nélkül?
Válaszát előre is köszönöm:
Krisztina

Tisztelt Krisztina!

Köszönjük a megkeresését, az alábbi tájékoztatással tudunk szolgálni:

Szükséges az 1/10-ed tulajdoni hányaddal rendelkező fél beleegyezése is az ingatlan eladásához.

Első sorban az lenne a legjobb megoldás, ha az 1/10-ed tulajdoni hányadot megillető tulajdonossal meg tudnának egyezni vagy közösen értékesítik az ingatlant vagy Ön megváltja a tulajdonrészt. Amennyiben erre nincs lehetősége úgy a közös tulajdon megszüntetése lenne a megoldás, amelyet bármely tulajdonostárs követelhet. Erre vonatkozóan a törvény kimondja, hogy elsősorban természetben kell megosztani az ingatlant, amely a jelen esetben nem valószínű, hogy alkalmazható.

A következő lehetőség az lenne, hogy a megfelelő ellenérték fejében a bíróság az Ön tulajdonában adja az ingatlant, azonban erre csak indokolt esetben kerülhet sor. Véleményem szerint indokolt eset lehet, hogy a 9/10-ed tulajdoni résszel rendelkező tulajdonos kéri a tulajdonrész megváltását, legfőképpen ha semmi nem indokolja az 1/10-ed tulajdoni hányad visszatartását.

Ha ez sem vezetne eredményre és más módon sem lehet a közös tulajdont megszüntetni az ingatlant értékesíteni kell, akár árverés útján is. Ebben az esetben a vételár kerül megfelelően felosztásra a tulajdonostársak között.

A fent említettek közül azonban a bíróság nem alkalmazhat olyan módot a közös tulajdon megszüntetésére, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Összegezve célszerű lenne peren kívül megegyezni és megváltani a tulajdonrészt, amennyiben mégis bírói útra kerülne az ügy könnyen egy hosszadalmas és költséges eljárássá alakulhat, de végeredményként a megfelelő ellenérték megfizetésének a fejében valószínűleg megváltható lenne a szükséges tulajdonrész.

Amennyiben további kérdése merülne fel forduljon hozzánk bizalommal!



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Zsolt 49429 számú kérdése
  • 2021-02-26

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az unokatestvéremmel együtt 15 évvel ezelőtt eltartási szerződést kötöttünk a nagymamám eltartására. A nagymamának haszonélvezeti joga van, és szerződésben kikötötte, hogy nem lehet őt idősek otthonában vagy kórházi osztályon elhelyezni. ( A lányát, édesanyámat, kitagadta a szerződés megkötésekor). Az utóbbi években a nagymama állapota nagyon sokat romlott, demenssé vált, és napi szintű gondozása túl nagy terhet jelent a számunkra. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van (Budapesti ház két különálló lakással, egy telken.) Lenne vevő a házrészünkre (aki az ápolást is vállalná), de úgy tudjuk, hogy elővásárlási joga van a másik félnek. Érdeklődni szeretnék, hogy van e lehetőség arra, hogy a tulajdonrészünket eladjuk, még a nagymamám életében. Ha az unokatestvérem nem él az elővásárlási joggal, megakadályozhatja –e az eladást?
Köszönettel várom válaszát.
Zsolt

Kedves Zsolt, az ingatlanrészét eladhatja, a tulajdonostárs elővásrlási joga "csak" annyit jelent, hogy előjoga van a kialkudott feltételekkel megvenni az ingatlanrészt, más módon megakadályozni nem tudja az Ön eladását.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ikerfel 49423 számú kérdése
  • 2021-02-23

Tisztelt ugyvéd úr!

Ikerfelben lakunk Budapest 16. kerületében. Társasházként vagyunk, a ház maga saját tulajdon, a kocsibeálló, kert, tető viszont osztatlan közös tulajdon.
A telek szerencsére szerencsés elrendezésű, pont elfelezhető, nem er senkit hátrány, építésétől kezdve kerítés választ el bennünket.

Saját villany, és vízóránk van (főóra), gáz nincs a telken. Viszont a vízóra akna, és a csatorna akna a mi területünkön van, es nyilvan a mi telkünkön fut végig az ő csatorna csövük, és vízcsövük.

Szabad bejárást nem szeretnénk engedni nekik, mivel voltak rossz tapasztalataink, nyitva felejtett kertajtó, széttaposott virágoskert, és mivel 3 gyerek is tartózkodik velünk a nyitva felejtett kertkapu nem ad megnyugtató érzést.

Kérdésem, hogy most közös használat esetén köteles vagyok-e szabad bejárást biztosítani az építéskor már elkülönített területemhez? Kérésére eddig is beengedtem, mind szerelési munkák idejére (volt hogy pont e miatt szabadságot is vettem ki), leolvasás idejére, illetve mindig amikor kérte. (Valamiért szeret oda lemenni??)

Illetve ha lenne egy használatbavételi megállapodás a telekhatárról, akkor köteles lennék bejárást biztosítani?
Valamint ha van használatbavételi megállapodás, és az ő csatorna/vízvetetékével baj van, és a mi területünkön történt a hiba, akkor a helyreállítási károkat ki téríti meg? (pl fel kell bontani a kocsibeállót)

Köszönöm szépen előre is a válaszát

Kedves Kérdező!

A kialakult használati rend szerint engedje neki a használatot, ennél többet ő csak a használat bírósági úton történő rendezése útján kérhet.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • József 49419 számú kérdése
  • 2021-02-21

Tisztelt Ügyvéd úr
Segítséget szeretnék kérni
Adott egy helyrajzi számú telken 3 különálló ,külön bejáratú ingatlan található. Az én tulajdonom 3/6 rész, testvérem 2/6 rész, sógornőm 1/6 rész. Szeretnék felvenni jelzáloghitelt az én ingatlanomra tetőcsere miatt.. Az ő részük egy különálló lakóépület van. A többi tulajdonos nem akarja aláírni. Milyen lehetőségeim vannak? Ha használati megosztási szerződést kötnénk, akkor lehetséges? Van még egy lehetőségem, ha a telekre még egy helyrajziszámot kérnék, de csak 150 négyszögölös a telek, sehol sem találom Budapesten mi a minimális terület. Válaszukat előre is köszönöm

Kedves József! Az ingatlan természetbeni megosztása - mg egy hrsz. - feltehetően nem működik, BP.-n 1000 m2 körül van a helyben kialakítható telekméretek alsó határa. Önnek azonban a használatmegosztási megállapodás is megfelelő lenne, amelyben ha a jelenlegi használati viszonyokat rendeznék,az a banknak is megfelelne.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Renáta 49417 számú kérdése
  • 2021-02-21

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A nagymama után hagyatéki eljárásba került egy ingatlan végrendelet hiányában. A nagymamának 2 házassága volt, mindkét férj elhunyt és a második házasságból - akivel együtt a házat építették - két fiú született, A. és L., ők jelenleg is a házban élnek. Az első házasságából született egy lány, P., és egy fiú G., a fiú/férfi elhunyt, viszont két gyerek maradt utána, ifj. G. és Zs. A kérdésem az lenne, hogy az elhunyt után maradt két gyermek 1/8-ad arányban örököl-e? Illetve, ha A. és L. akik az ingatlanban laknak nem tudják/akarják kifizetni a tulajdoni hányadra eső összeget a többi örökösnek, akkor milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? Igaz az, hogy ők többségi tulajdonosként megvétózhatnak egy esetleges értékesítést?
Válaszát nagyon köszönöm.
Renáta

Kedves Renáta!

A törvényes öröklés rendje szerint a nagymama gyermekei örökölnek egyenlő arányban. Ha valamelyik gyermek kiesik az öröklésből - meghal pl. - akkor az ő részét az ő gyermekei öröklik. Az Ön számítása tehát jó.

A többségi - kisebbségi tulajdoni helyzetnek abból a sezmpontból nincs jelentősége, hogy egyik sem bír előjoggal egy közös értékesítés esetén, ahhoz ugyanis mindenkinek hozzá kell járulnia, mindenkinek eladóként részt kell vennie az ügyletben. Amennyiben ebben nem tudnak megállapodni, akkor a közös tulajdon megszüntetése iránti per kínálkozik lehetőségként.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Eszter 49410 számú kérdése
  • 2021-02-17

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő:
Édesanyám osztrák volt élettársa ( nem bejegyzett) 2002-ben vásárolt egy házat Magyarországon és mivel ő rokkant, a segítségért cserébe édesanyámra iratta a fél házat.
2011-ben megromlott a viszonyuk, visszaköltözött Ausztriába mondván csináljon a házzal amit akar. Azóta egyedül fizet mindent a garázsadótól a rezsiig.
Múltkoriban felhívtam, hogy elmondjam neki édesanyám súlyos daganatos beteg és a hugom férje is meghalt, lehet magához veszi ésesanyámat. Már belátom, hogy nem volt jó ötlet, azóta egy ismerősével irogattat, hogy egy hónapunk van kigondolni hogy fizetjük ki őt mert neki kell a pénze.
Nagyon bánjuk, hogy egyáltalán felvettük vele a kapcsolatot, amíg a hagyatéki eljárás le sem zajlott.
Ez esetben is érvényben lett volna 15 év után az elbirtoklás? Ki teheti édesanyámat a házból, ha ő nem szeretné eladni?
Köszönöm előre is válaszát!
Üdvözlettel:
Eszter

Kedves Eszter!
Ha 2011-ig használta az ingatlant, akkor azóta még nem telt el a 15 éves elbirtoklási időtartam.
A jelek szerint szeretné a közös tulajdont megszüntetni, amihez egyébként, mint társtulajdonosnak, joga van. Ezt megtehetik egy peren kívüli megállapodás keretében, de ennek sikertelensége esetén akár a per is szóba jöhet.

Tekintve az Ő lehetőségeit, javaslom a közös megegyezéses megszüntetést, ami a közös értékesítést jelentené, minden más megoldás többe fog önöknek kerülni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Dóra 49404 számú kérdése
  • 2021-02-16

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Élettársammal az ingatlan, ami tehermentes, közös tulajdonban van, 50-50%-ban.
Útjaink külön válnak. Élettársam igényt tart az ingatlanra, nem akar költözni, ennek ellenére kifizetni sem szeretne.
A javaslatom, hogy kifizetem, költözzön el, nem fogadja el.
Mit tehetek?

Kedves DÓra!
HA egy jogvita a felek között egyezség útján, peren kívül nem tud megoldódni, akkor nem marad más lehetőség, mint a peres úton történő rendezés. Ön előtt is ez a lehetőség áll, ha a lebonyolításban segíthetünk, úgy kérem, hogy keresse az irodánkat!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Lilla 49389 számú kérdése
  • 2021-02-09

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2 éve vettük meg az osztatlan, közös tulajdonjogú, használati megállapodással rendelkező ingatlanunkat férjemmel. Az ingatlan elrendezése a következő: a teljes felső szint a miénk, illetve az alsó szint egy része is, a szomszéd része csupán az alsó szint maradéka, viszont a kerítéssel elválasztott telek nagyobb része az övé, így az ő tulajdoni hányada 60%, a miénk pedig 20-20 %. Az ingatlan sarokház, a 2 bejárat a 2 különböző utcából nyílik, tehát alapvetően jól el vagyunk szeparálva egymastól. A szomszéd ide van bejelentve, de nem itt él, bérlők laknak alattunk. Fő problémánk a közös megoldást igénylő feladatok mögüli kihátrálasa rossz anyagi helyzetére hivatkozva, illetve a kapcsolattartás nehezített volta, mivel bármiben a segítségét kérnénk az a reakciója, hogy nem veszi fel a telefont, sms-re nem válaszol. Jelenleg 2 igen komoly, ingatlannal kapcsolatos problémánk van. Tavaly több alkalommal beázott a tető, több ács is megnézte, mindenki cserét javasolt, melyet egyébként a tető kora is indokolna. Ezt jeleztük a szomszédnak, de ő annyit reagált, hogy a tető a mi részünk felett van, úgyhogy egyrészt nem az ő problémája, másrészt pénze sincs, harmadrészt nem hiszi el, hogy le kell cserélni. A megosztási szerződés konkrétan nem tér ki a tetőre, illetve van egy olyan pontja, mely szerint azok a részek, amikről nincs külön megállapodás, azokkal kapcsolatban a Ptk. az irányadó. Ekkor felvettük egy ügyvéddel a kapcsolatot, aki szerint a tetőcsere költségeit a tulajdoni hányad arányában kell rendezni, így egy fizetési felszólítast küldtünk a hölgynek, melyre nem reagált. Egyébként tekintettel az anyagi helyzetünkre való jelentős különbségre azt is felajánlottuk, hogy nem ragaszkodunk a 60%-os költségvállaláshoz, csak jussunk el valamilyen kompromisszumig, mert akkor is azt a stratégiát választotta, hogy nem reagált a megkereséseinkre. A tavalyi év során végül nem került sor a tetőcserére, mert az ács, aki bevállalta a kivitelezést szintén eltűnt (igazi sikertörténet). Idén újra nekiugranánk, van új ácsunk, aki tavasszal elvégezné a munkálatokat, viszont a szomszéd hozzáállása miatt már a teljes rá eső költséget követelnénk, főleg egy újabb, most januárban kialakult problémával kapcsolatos felháborító viselkedése miatt. Korábbi beltéri lépcsőnk lebontását követően gipszbeton lépcső kialakítása történt. A kedvezőbb és kényelmesebb kiosztás céljából a felső szinthez való érkezésnél a kivitelező levésett egy 31 cm vastag darabot a korábbi kialakításból. Ebből kifolyólag előkerült egy számunkra ismeretlen védőcső, melyben a szomszédot ellátó elektromos vezetékek húzódnak. Ezzel a nap végén szembesült férjem, mikor hazaért a munkából. Továbbá a lépcső további burkolásávál és befejezésével megbízott szakemberek felhívták a figyelmünket arra, hogy a kivésett 31 cm-es darab a födémkoszorú része volt, így statikai szakvéleményt kellett kérnünk, hogy egyáltalán lakható-e a ház. A statikus szerencsére nem talált komolyabb negatív következményt, ettől függetlenül ezt majd jelezzük a kivitelezőnek. A nagyobb gond a vezeték. Természetesen azonnal jeleztük a szomszédnak telefonon, hogy gond van, azt mondta, hogy őt különösebben nem érdekli, mert nála minden rendben van. A lépcsőnk jelenleg nem használható biztonságosan, az utolsó foknál keresztbe megy egy vastag vezeték, amit még külön át kell lépni, illetve amíg ez így van, a burkolás és helyreallítás teljesen kivitelezhetetlen. Ezt természetesen részleteztük neki, valamint azt is, hogy jelenleg várandósságom 9. hónapjában vagyok, de továbbra is érdektelenséget mutatott az üggyel kapcsolatban. Regisztrált elműs villanyszerelő véleménye alapján a vezeték csak úgy szüntethető meg, ha a szomszédnál teljesen önálló rendszert alakítanak ki. Felajánlottuk ennek az egésznek a költségvállalását hangsúlyozva, hogy nekünk nagyon fontos és sürgős lenne a megoldás, hogy biztonságos körülmények közé hozzuk haza kisbabánkat. Arra sem volt hajlandó, hogy eljöjjön és megnézze, hogy mi a pontos helyzet, azóta pedig nem veszi fel a telefont. Egyelőre várjuk, hogy maga az Elmű is kiszálljon, de félünk, hogy a szomszéd hozzájárulása nélkül semmire nem megyünk, holott ez azért vis major helyzet. A hölgy jövedelme valóban kevés lehet, tudtunkkal egy pláza mosdójának végzi a mindennapos karbantartását, de azt gondolom, hogy ez nem lehet állandó kifogás arra, hogy miért nem tartja karban az egyébként elég rossz állapotú ingatlanját. Korábban felajánlottuk, hogy megvesszük a részét, de egy teljesen irreális összeget kért volna, így ettől akkor elálltunk. Kérdésem a következő a tetővel kapcsolatban: így, hogy feltehetően a hölgy jövedelme minimális, viszont van ingatlan a nevén, semmiben nem együttműködő és nem igazán elérhető van értelme bármilyen jogi procedúrának, láthatunk mi ebből valaha pénzt? Ez elektromos vezeték megszüntetését illetően bizakodunk abban, hogy esetleg az Elmű előáll egy kreatív javaslattal, a villanyszereő szerint ezt házon belül nem tudjuk megoldani/eltüntetni/bebetonozni (a szomszéd ezt javasolta és nem fogadja el, hogy ez kivitelezhetetlen). Erre az esetre van esetleg olyan rendelet, ami segíthet az ügy megoldásában? Tekintettel a hozzáállására már eszünkben sincs az ő tulajdonát érintő munkálatok költségeit megtéríteni, persze ha a törvény erre kötelez minket, akkor igen.
Javaslatait és szaksegítségét előre is köszönöm!

Kedves Lilla!

El lehet indulni - megfelelő dokumentálással - a közös tulajdon közös teherviselése irányába, ill. el lehet gondolkodni a közös tulajdon megszüntetésének folyamatában is, amit első kísérletre visszautasított ugyan, de ez perben is kikényszeríthető.

Szóval érdemes lenne egy ügyvéddel - akár velünk is - konzultálni a lehetőségekről ...



Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 49375 számú kérdése
  • 2021-01-31

Üdvözlöm!
Szakértő segítségét szeretném kérni az alábbi esethez:
Adott egy ügyvédi megosztásos ikerház (ikerszomszéd + mi) illetve egy a mi oldalunk felöli jószomszéd.
Kb. 9 éve átadtam a mi telekterületünk hátsó részéből a telekszomszédnak egy kb. 80m2-es területet, melyhez akkor az ikerszomszéd -igaz csak szóban- hozzájárult, elővételi joggal nem kívánt élni. Ezért csak a kerítés lett áthelyezve, nem tettük hivatalossá. Macerás lett volna az akkor még szereplő banki jelzálog miatt.
(A kérdéses telekrész az ikerszomszéd részére az utcáról ill. a telkéről nem hozzáférhető.)
Azóta a jelzálog megszünt, eladnánk a házunkat (az ikerszomszéd is), szeretnénk lepapírozni, hivatalossá tenni!
Időközben az ikerszomszéddal némiképp megromlott a viszony.
Mennyire függünk tőle a fentiek alapján a folyamat végigvitelében?
Mennyire tudja meghiúsítani?
Illetve a telekrész szerződésben szereplő vételára lényeges lehet-e?
Kell-e kb. piaci árat szerepeltetni vagy akár meghatározhatunk jelképes összeget is?
Szükséges-e az ikerszomszéd bármilyen hozzájárulása, ha igen, de nem nyilatkozik, van-e határidő ami után nem kell várnunk rá?
Az önkormányzat a hozzájárulását adta.
Vagy lehetséges-e megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, hogy ne legyen beleszólása.
Ha lehetséges, akkor ezt milyen módon tehetjük meg?
Köszönöm!

Kedves Gábor!
Az ikerszomszédnak mindössze elővásárlási joga van, más módon nincs lehetősége megakadályozni az Önök eladását.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Erzsébet 49369 számú kérdése
  • 2021-01-27

Tisztelt Ügyvéd Úr
Kérdésem a következő:
Van egy üzlethelyiségünk, melyben 5-en vagyunk egyenlő arányban tulajdonosok.
Ebből 4-en már nem dolgozunk az üzletben / fodrászüzletről van szó/
1 személy még nem tudjuk meddig akar dolgozni benne, és nem akarja az üzletet sem megvenni,sem eladni.
Kérdésem a következő, hogy lehetséges rákényszeríteni a szóban forgó személyt, hogy vagy vegye meg, vagy egyezzen bele az üzlet eladásába?
Mindannyian 72 Éven felüliek vagyunk és szeretnénk lerendezni az ingatlan sorsát még az életünkben A benne dolgozó személy is 72 -éves.
Válaszát előre is köszönöm .

Kedves Erzsébet! Javaslom, hogy az ingatlanjog.hu honlapon a közös tulajdonról szóló archívum rovatban olvassa el a korábban, ebben a tárgyban keletkezett kérdéseket és válaszokat, úgy vélem, teljes körű választ fog kapni a kérdésére. Ami ráadásul még pozitív is lesz az Ön számára, tehát kikényszeríthető a közös tulajdon megszüntetése.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: