Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Nő!
Az ügyben írnék önnek hogy egy ingatlant örökölt édesanyám de három részre oszlik a tulajdonjog. Jelenleg édesanyám szeretne használni az ingatlan mert nem tud albérletet fenn tartani magának és a család sem tud mindig segíteni ebben. Kérdésem az lenne édesanyám addig amíg az ingatlan a tulajdonukban van használhatja-e addig az ingatlant míg el nem adtak az ingatlant?! Ha igen akkor milyen módon tudja ezt testvérei számára nyomatékosítani hogy jelenleg élet körülményei nem biztosítottak egy albérlet fenn tartására mire az ingatlan eladásra kerül.
Köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Mira

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Két kérdést szeretnék feltenni Önnek.
Hét lakásos házat (nem társasház), ha valamelyik lakótárs (vagy többen) társasházzá szeretnék alakíttatni,-és miután ez elég költséges- mindenkinek bele kell-e egyezni? /Eddig,mint lakóközösség jól működött,minden szükséges munkálatokra össze tudtuk az anyagiakat szedni./
A másik kérdésem,pár lakást szigeteltetni szeretnének.Ez valóban célszerű lenne és a fiatalabb lakóknak még meg is térül,de 3-4 lakásban 70-85 év közöttiek laknak, és Ők már erre nem tudnak a nyugdíjukból áldozni. Kötelezhetőek -e erre,ill. hány % -os szavazati arány kell a nagy beruházásokra,ami nem állagmegóvás,,vagy hibaelhárítás,hanem esetleg modernizálás is.
Köszönöm szépen válaszát: Marianna

Egy Budakeszin található osztatlan közös tulajdonú lakóház 10/16 tul.hányadú tulajdonosai vagyunk férjemmel és lányommal. Szomszédunk halála után az örökösök eladják 6/16 tulajdoni hányadukat. 2021. okt. 18.-án és 19.-én ingatlanközvetítő útján (DH) átadtak részünkre egy adásvételi szerződést és egy az elővásárlási jogról lemondói nyilatkozatot, a válaszadásra 8 napot kaptunk a szerződés szerint. Mindenképp szerettünk volna élni elővásárlási jogunkkal, de mivel mi nyugdíjas korúak vagyunk és a vásárláshoz hitelre is volt szükségünk, ezért a lányunk akart az elővásárlás jogával élni, és okt. 24. és okt. 26. között telefonon, e-mailben, ajánlott elsőbbségi tértivevényes levél útján is tájékoztattuk az érintetteket (eladókat és a vevők ügyvédjét) a szükséges dokumentumokat mellékelve. A mi ügyvédünk elküldte a mi adásvételi szerződésünket az eladóknak. Nov. 3.-án a volt vevőjelölt ügyvédje arról tájékoztatott, hogy nem veheti meg a lányunk a 6/16-od házrészt, mert ő a kiértesítésük pillanatában a tulajdoni lapon még csak széljegyen volt bejegyezve.
Erről a jogi problémáról se az én ügyvédem, sem a vevők ügyvédje semmilyen tájékoztatást nem adott korábban. A vevők ügyvédjét telefonon is időben tájékoztattam az elővételi szándékunkról és kérdeztem, hogy most mi az én teendőm az elővásárlással kapcsolatban. Teljesen jóhiszeműen jártunk el és örültem, hogy ha lányom hazajön külföldről lesz saját otthona. Ha tudjuk, hogy ő nem élhet az elővásárlási jogával, akkor közösen vettük volna meg a házrészt. Nem értem, ha átadnak egy lemondó nyilatkozatot, amivel arra utalnak, hogy van elővásárlási jogod, aztán ha élni kívánsz a törvényesnek hitt jogoddal akkor közlik, hogy van egy 2/2009 PK vélemény és még sincs elővételi jogod. Mit tehetek?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő problémával fordulok Önhöz: adott egy ingaltan, osztatlan közös tulajdon, több tulajdonossal, én vagyok az egyik. Az ingatlant nem lakja senki, használaton kívül van, ezért szeretnénk értékesíteni, de az egyik tulajdonostárs (kb.25% tulajdonrésszel) nem hajlandó beleegyezni az eladásba. Elővásárlási jogával nem él. Van-e rá lehetőségünk, hogy kötelezzük az eladásra?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Adott egy lakás, mely a hagyatéki tárgyalás után a következő felosztásban kerül a tulajdonosokhoz:
T1: 1/2
T2: 1/4
T3:1/4
Jelenlegi helyzetben T1nek van 1/4ed része, papám után, 1/2 része mamámé (aki közben elhúnyt neki nem volt még hagyatéki tárgyalása) a maradék 1/4ed apukámé( aki szintén eltávozott mamám hagyatéki tárgyalása előtt)
T1 azóta is az ingatlanban él, és terheli az ingatlant, már a behajtótól kapjuk az értesítéseket apukám nevére.
Szeretném megkérdezni, milyen lépéseket tehetünk (T2,T3 közösen) hogy az ingatlan eladhassuk, mivel T1 sem eladni, sem kivásárolni minket nem szeretne, viszont a lakást azóta is terheli.
Az ő terhei ránk milyen formán hatnak?
Jogi úton megkerülhető-e az ő beleegyezése az eladásba?
Mindenképpen végrehajtás alá kerül az ingatlan?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán!

Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlant vásároltam 4 éve, egy helyrajzi számon 3 ingatlan van. Én a középsőben lakom. Az utcáról való bejárat a szomszédom udvarán vezetett keresztül ez év nyaráig, hiszen 2 év után rájött, nem tetszik neki, hogy az udvarán keresztül közlekedem a családommal. Egyik alkalommal közölte, megszünteti a régi bejáratot és kialakít számomra egy 90 cm széles bejáratot az ő bekerített udvara és a szomszédház 8 méter magas tűzfala között. Jeleztem a szomszédomnak, hogy ez a 90 cm nagyon keskeny, legalább 130-150 cm széles bejárat lenne elfogadható részemről. Ő nem akarta ezt elfogadni, szóbeli vita alakult ki, levélben leírtam, mik lennének az elvárásaim, ha elfogadom az általa felajánlott bejárati részt, de ő azt elvetette, és anélkül, hogy én beleegyeztem volna, végül kialakított egy 100-110 cm széles bejáratot, ami 7 méteren keresztül vezet az én telkemre és lezárta előttem a régi bejáratot, valamilyen szinten kényszerített, hogy más bejáratot használjak, mint addig. Sajnos, ez egy olyan helyzetben lévő ingatlan, hogy az én lakásom benyúlik az ő lakásába, például a fürdőablakom az ő teraszára nyílik, a konyhaablakom pedig a pincelejárata fölött van, vagyis a pincéje az én lakásom alatt helyezkedik el.
Tehát, ez a szomszéd teljesen körbe kerítette az ingatlanát, sőt, most a konyhaablakomat is körbe akarja keríteni, mindezt az én beleegyezésem nélkül, sőt, ez utóbbit nem is jelezte nekem. Kamerát is szerelt a teraszára, a konyhaablakom és a fürdőablakom közé, ami hangot is felvesz és az én bejáratomra, vagyis arra a folyósóra van irányítva, amit ő alakított ki számomra. Ez egy 180 cm magas paravánnal van elválasztva az ő udvarától. Azzal is problémázik, hogy azt a folyósórészt ne használjuk kutyafuttatóként, csak be meg kijárásra. Ez normális, elfogadható?
Amit még fontosnak tartok, a megosztási szerződés, amiben nem lettek részletek megfogalmazva, csak annyi, hogy a kizárólagos használatomban lévő ingatlanrész bejárata kizárólagosan az adott utca felől található. Ezt hozza fel számomra a szomszéd, hogy ő biztosította ezt számomra.
A padlásfeljárat mindkét lakás részére az én udvaromon keresztül vezet. A szomszéd úgy zárta körbe a telkét, hogy átjöhessen az udvaromon keresztül a padlásra. Viszont, én egy idő után megszüntettem számára ezt az átjárást, ő se jöhessen át az én telkemre, főleg, amikor nem tartózkodom itthon. Azt kértem, jelezze, mikor szeretne feljutni a padlására és akkor szabaddá teszem az utat számára. Jelenleg az a problémája, hogy állandó átjárást kér tőlem a padlására, alakítsak ki számára egy útvonalat, hiszen ő is biztosítja számomra, hogy bejuthassak a lakásomba. Pillanatnyilag erre nem látok utat, lehetőséget, hol tudnék egy külön részt biztosítani számára.
A kérdésem az lenne, hogy egy osztatlan közös tulajdonú, jelen ingatlan esetében az egyik tulajdonos megteheti az általam leírt dolgokat a másik tulajdonos beleegyezése nélkül? Kamerát szerelhet fel? Építkezhet úgy, hogy az én jogomat sérti? Jogilag támadható az, hogy én nem biztosítok a szomszédom részére állandó feljutást a padlására? A padlásra való feljutás egyenlő a lakásba való bejutással?

Nagyon szépen köszönöm előre is válaszát!
Tisztelettel,
Kinga

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán!

Adott egy frissen vásárolt, osztatlan közös tulajdonban lévő ikerház, melynek 50/100-os eszmei hányadát birtokoljuk az adásvételi szerződés és tulajdoni lap szerint. A telek területe felépítménnyel együtt 650 m², az aláírt szerződésben az szerepel, hogy az utcafronti lakás a miénk, az eszmei hányadrész mellett hozzá tartozik a:

"felépítményt is magában foglaló, az ingatlan udvarterületéből az alapító okirat mellékletét képező változási vázrajz szerinti, kb. 327 m² alapterületű udvarrész jogutódokra is kiterjedő hatályú, kizárólagos használatának és birtoklásának a joga, mely területrészen maga a felépítmény is található."

Ezzel szemben az ingatlan leíró adatainál az szerepel, hogy

"A lakáshoz tartozik 3,24m2 területnagyságú belépő, továbbá a lakásingatlan másik lakással közös elválasztó falától az utcafronti kerítésig terjedő, a lakás bejárati falával egy vonalban lekerített területrész (udvarrész) mely területrészen maga a lakóépület is található (jogutódokra is kiterjedő) használatának és birtoklásának joga."

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződésben foglalt kb. 327 m² alapterületű udvarrészből fizikailag kb. 220 m² a miénk, a 430 m² a szomszédé, melyre a szomszéd igényt is tart a földhivatali információs rendszerben szereplő adatok szerint.

Nem értjük, hogy az alapító okiratba és az ingatlan leíró adataiba mi alapján kerültek fel az információk.

Kérdésem az lenne, van-e lehetőségünk jogot formálni az 50/100-ad fizikai értelemben történő birtoklására, azaz a közös udvarrész egyenlő arányban történő megosztására?

Tisztelettem az volana a kérdésem hogy kötelezhet e bármilyen úton módón a társtulajdonosom. A jelenleg osztattlan tulajdonú házrész hogx legyen osztott tulajdonú házrész. Kezdemenyezheti megtamadhat e birosagi úton hogy én is legyek a ő érdeke mellett. De közben elváltak a társtulajdonosomék és kell e mind a kétt félnek az ellenem való akkár birósagi inditványhoz hogy egyezek bele az osztot tulajdoni rész elinditásába. Vagy elég ha az egyik fél akarja a pert. A 2/3 tőbbsége az én részem tulajdonom az adasveteli szerződésen minden ingóság hózzám tartozó épület fel van sorolva és a kétt társtulajdonosom ezt az adás vételkor aláírásal elfogatták ügyved es tanuk előtt. Mit kell tennem ebben a helyzetben az volna a legfőbb kérdésem köszönettel János

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következőkben szeretném kérni a segítségét.
Az Olajbogyó utcában lévő 74 lakásos társasház IV emeletén lévő lakást igyekszünk értékesíteni. 2007-ben épült, se albetét, se használatbavételi engedély, se használati megosztás nincs. Anno minden lakás eladásra került annak módja szerint: adásvételi, bitrokba adás, hrsz alapján, majd a beruházó csődeljárást indított és lelépett. Azóta a műszaki alaprajzot sem tudjuk beszerezni a földhivataltól sem senkitől ami az albetét egyik alap fő pillére lenne. Használati megosztás 74 lakásos társasház esetén nem reménytelen csak nemileg nehezen kivitelezhető. Természetesen jóval áron alul értékesítjük az ingatlant , de mégis majdnem mindenki valami biztosítékot szeretne kérni mint pl használati megállapodás ami ebben az esetben nagyon időigényes. Létezik e az, hogy bármilyen adatot szeretnénk lekérni a földhivatal archívumából az mindig egy másik dokumentum hiánya miatt akadályba ütközik és nem tudjuk beszerezni vagy esetleg azt mondjak nincs meg pl műszaki alaprjaz, szintenkénti lakások alaprajza…? Az albetétesítés befejezésére felkértek egy céget a társasház lakói, de eredményessége igencsak kérdőjeles! Mi lenne az Ön tanácsa, hogyan értékesíthetjük “legegyszerűbben” a lakást?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Attila

Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Biatorbágy Öreg hegyen rendelkezem egy telek 50% tulajdonjogával a, illetve a válóperi vagyon megosztás alapján a 100%-val. Az átírásával nem foglalkoztam mert jó viszonyt ápolok a volt feleségemmel, és a telek nem igazán értékes, viszont így teljesen értéktelenné vált számomra. Rajta végrehajtottak egy adósságot, így a telek 50%-t megvásárolta egy fiatalember. Írtam neki, hogy megkívánja-e vásárolni a telek másik felét a válasza igen volt. Az árat amit ajánlott elfogadtam, viszont azóta nem válaszol az üzeneteimre.
Én külföldön élek Máltán, úgy tudom ez nem akadálya az eladásnak.
A kérdésem az mit tudok tenni ebben a helyzetben?

Tisztelt Ügyvédnő!
Röviden. Mamám Papám meghalt így Apukám és 2 testvére örökölt egy ingatlant egyenlően.
Ebbe az ingatlanba lakik az egyik testvér.
Sajnos Apukám is meghalt így én örököltem az ő részét,viszont eltartási szerződést kötöttek az ott élő testvérrel és a másik testvér is lemondott a részéről.
1 kérdésem. Így nekem megmaradt a részem ,mert azt állítják ,hogy nem.
2. Ha megmaradt akkor mi lesz a köztartozásokkal amit az eltartók csinálnak. Mert sajnos az is van már.
Nekem is ki kell fizessem a" részem?"

Üdvözlöm !

Kérdezni szeretném, hogy abban az esetben, ha 2 tulajdonosnak van 95% egy ingatlanban, a többi 5 % további 7
( hozzávetőlegesen több mint 50 éve elhunyt ) személy nevén van, akkor a 2 többségi tulajdonos egymásnak eladhatja a tul.részét
a többi 7 tulajdonos hozzájárulása nélkül?
Nincs szükség van a többi 5% tulajdonrész elbirtoklására?

Tisztelt Ügyvéd úr!
Debrecenben a Káka utca 24 szám alatt 2 ingatlan található, két tulajdonossal egy osztatlan közös tulajdonú telken. Meg szeretnénk osztani, hogy külön helyrajzi számot kapjanak a telkek. Mi ennek a menete? Milyen nyomtatvány szükséges hozzá? Milyen költségekkel jár?
Tisztelettel : Nagy Éva

Tisztelt Ügyvéd Asszony!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy osztatlan közös tulajdonú ingatlannál (saját) honnan tudhatnám meg, hogy a telken lévő épületnek mekkora az összterülete? A tulajdoni lapon és más egyéb iratban sincs feltüntetve (ott csak a telek mérete van meg). Az ingatlan rám eső részét (25%) szeretném eladni, de a másik fél (a szomszéd) még "követel" magának részt az ingatlanból (kiemelte, hogy neki a házból kell és nem a telekből). De ha sehol nem találom a ház méretét akkor, honnan tudom meg, hogy jogosan követel-e és hogy kinek mennyi jár? A szomszéd sem hivatkozott semmire, csak hogy "egyértelműen" én túlhasználó vagyok az ingatlanban stb...Van állítólag valahol épületfeltüntetési vázrajz, de sajnos azt nem tudom hol kell kikérni.
Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. Anikó

Tisztelt Ügyvédnő!
Édesanyám és testvére közös tulajdonában van egy külterületi szántó és egy külterületi tanya, ezekből 2/3 rész édesanyámé, 1/3 rész a testvéréé. Édesanyám szeretné eladni a részét, a testvére használja az ingatlant és a szántót is, ott lakik, kiadja a földet és a bevétel is az övé. Semmilyen kommunikációra nem hajlandó, nem lehet vele békés úton egyezkedni.
A kérdéseim a következők lennének:
-Mihez van joga édesanyámnak? Meghirdetheti-e eladásra az egész tanyát és szántót, vagy csak a saját 2/3 részét árulhatja?
-A közös tulajdon megszüntetése peren kívül is kérhető?
-Mi az eljárásrend ilyen esetben? Milyen sorrendben kell intézni az ügyeket, hogy törvényes és szabályos legyen?
-Ha perre kerülne sor körülbelül milyen ügyvédi költségekkel kell számolni?
Válaszát előre is köszönöm!