Hozzászólások

  • Norbert 49551 számú kérdése
  • 2021-05-29

Tisztelt Ügyvéd Úr,

Ház vásárlása előtt állunk. Előre is elnézést kérek a hosszabb szövegért, de úgy gondolom ezek lényegesek a pontos megválaszoláshoz.

Az egyszerűség kedvéért bemásolnám a szövegreészletet:

Közös tulajdonban álló ingatlan használati megosztására irányuló megállapodás. Felek rögzítik, hogy 2020.09.15. napján a Gyömrő belterület 2002/3hrsz-ú ingatlan vonatkozásában a jogutódja is kiterjedő hatállyal "Közös tulajdonban álló ingatlan használati megosztásra irányuló megállapodást" kötöttek. Felek akként állapodnak meg, hogy a Gyömrő 2002/3 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában XY földmérő mérnök által elkészített új földszinti és emeleti alaprajz ők alapján új használati megosztási szerződést kötnek az alábbiak szerint, mellyel egyidejűleg 2020.09.15. napján használati megosztási szerződésüket a mai nappal hatályon kívül helyezik. Felek megállapítják, hogy közös tulajdonukat képezi a Gyömrő belterület 2002/3 hrsz. alatt nyilvántartott 1322 M2 alapterületű, természetben 2230 Gyömrő, Hattyú utca 2. szám alatt található kivett lakóház, melléképület, udvar 2 lakás megnevezésű ingatlan (továbbiakban ingatlan). Felek rögzítik, hogy az Ingatlanon a Hattyú utcai fronton álló felépítményben 4 darab önálló lakrész, a kert felől részen pedig 2 darab önálló lakrész került kialakításra. Az egész Ingatlan tulajdona 300/300 eszmei hányad részből áll.

Sehol nem látok sorház, ikerház vagy társasház megjelölést, csak felépítményt. Lényeges?

Továbbá 300/300 részt sem láttam még pedig két lakás eladások és vásárlások túl van a családunk.

Illetve, ha ebbe belevágnék, milyen hátrányok származik egy esetleges eladásakor? Mint egy osztatlan közös tulajdon esetében hogy bele kell egyeznie minden lakónak a részem eladásába? Az én részem 60/300 lenne.

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő válaszát.

Tisztelettel, Norbert

Kedves Norbert!

A sorház, ikerház laikus megnevezései egy felépítmény fizikai jellegének, ezekkel nem lenne "több" a szöveg. A társasház azért nem szerepel, mert ez nem társasház, hanem egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, amelynek épp az egyes ingatlanrészeit tervezik az érintettek megosztani.

A 300/300 aránnyal nincs baj, az pont egy egészet jelent, ha jól számolom.

A megvásárlás nem jelent hátrányt, egy ilyen tartalmú megállapodással rendezett jogi viszonyok lesznek, így az eladás sem fog hátrányt szenvedni. Eladásnál a tulajdonostársaknak nem kell beleegyezni semmibe - ergo semmit meg nem tilthatnak - max. az elővásárlási jogukkal élhetnek, de az sem hátrányos az ön számára.

Ha tudunk segíteni a megvásárlásban, szívesen tesszük, alább az elérhetőségeink ...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Cecília 49514 számú kérdése
  • 2021-04-28

Tisztelt Ügyvédnő!

A nyaralónk egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek elülső részén áll. A két telekrész külön használatban van, kerítéssel elválasztva, külön bejárattal. A hátsó telekrész nem közművesített, építési engedély nem adható ki rá, mert rendezetlen területen fekszik. Régebben kukoricát termeltek rajta, ma üresen áll. A tulajdonosa el szeretné adni. Jelentkezett is egy vevő rá, aki engem is megkeresett, lévén, építkezni szeretne és a vizet a mi telkünkön keresztül vezetné. Ez nagy károkat okozna nekünk, amit gondolom meg kellene térítenie, de mivel a megvásárolni szándékozott telek nem beépíthető, erről én tájékoztattam. Ezek után felhívott a telek tulajdonosa és megfenyegetett, hogy beperel, mert a vevőjét elriasztottam. A vétálár értékét fogja kártérítésnek kérni, továbbá csak azért is fel fogja ásatni a telekrészemet, mert joga van hozzá, hiszen osztatlan közös terület. Gondolom a perrel fenyegetésnek nincs komoly veszélye, de mégis megkérdezném, hogy követelhet-e kártérítést, mert megadtam a vevőjének azt a fekvilágosítást, amit neki kellett vona, és ami sokkal jobban aggaszt, hogy bosszúból tényleg felásathatja-e a kertemet, indoklás nélkül, vagy valami hazug indokkal kérvényezheti-e, hogy a vizet a telkemen keresztül, az övére vezessék? Mindezen problémák megszüntetésére kérvényezhetem-e az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, úgy is, hogy ő nem adja a beleegyezését?

Tisztelt Cecília!

A kérdései egy részére már előzőleg választ adtam. Ha a tulajdoni lapon nincs építési tilalom, abban az esetben a helyi rendezési tervből lehet megállapítani, hogy a telek másik tulajdonos használatában lévő része beépíthető-e. Az Ön által leírtak alapján nem tudok választ adni arra, hogy a vevő tájékoztatása miatt eredményesen követelhető-e Öntől sérelemdíj. Ha a tulajdoni lapon építési korlátozás van, akkor biztosan nem. Akkor is kétséges, ha a rendezési terv ír elő korlátozást, de figyelembe kell venni a vevő tényleges szándékát is.
A közös tulajdon megszüntetését bíróság előtt kezdeményezheti, de ha a terület nem megosztható, abban az esetben Önnek kell megvásárolni a másik részt. De konkrét vételi szándék esetén Önnek egyébként is elővásárlási joga van.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Magdi 49510 számú kérdése
  • 2021-04-26

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem az lenne, 98-ban meg halt a férjem, 2 kis korú gyerek 1/2, 1/2 részben örököltek, Én özvegyi haszonélvezeti jogot. Így az egész házon haszonélvezeti jogom van, és fél ház rész a nevemen. Akkori értéke a háznak 8 millió Ft volt. Azóta teljesen felújítva a ház, és hozzá építve egy másik. Így az egész házra jelzálog lett felvéve. Szeretném eladni a házat. Az egyik gyerek csak akkor hajlandó aláírni, ha ki fizetem a mostani ház eladási értékét. Ez értendő csak az Ő részére. Viszont akkor 8 mill. ért a ház. Ez 23 éve volt. Nem az akkori értékkel kel kifizetni??? A mostani ház értékében Ő nem segített, mivel 10 éve nem beszélünk. A másik lányom, és én növeltük az értékét a háznak.
Válaszát köszönöm.

Kedves Magdi!
Annyit kell fizetni a gyereknek, amennyi jár neki! DE: ennek eléréséhez indokolt lenne ügyvédi segítséget igénybevenni, mert a megfelelő megosztás és a közös tulajdon megszüntetésének elérése eléggé hosszadalmas és bonyolult procedúrának látszik.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Anita 49497 számú kérdése
  • 2021-04-19

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Osztatlan közös tulajdonban van 4 lakás és egy kb.20nm-es tároló. Nem vagyunk társasház. A tárolóban lakik egy család, akik nem fizetnek csatornadíjat (vizet is csak hellyel közzel), mondván nekik nincs csatornájuk. Ez igaz mert a hátsó óvoda emésztőjére vannak rákötve persze illegálisan. 600 ezer ft tartozás már a csatornadíj. Mit tudunk ez ellen tenni, merre induljunk, hogy ne nekünk kelljen ezt kifizetni a végén? Itt mindenkinek (kivéve nekik)van almérője és fizetjük is a vizet, csatornát. Van e ennek a tartozásnak esetleg elévülési ideje?
Behajtani náluk nem tudják mert senki nem dolgozik közülük, viszont a tároló az ő tulajdonuk. Ezzel esetleg lehetne kezdeni vmit?

Előre is köszönöm válaszát!

Kedves Anita!
Ezt - fizetési hajlandóság hiányában - perben lehetne érvényesíteni, az más kérdés, hogy jövedelem hiányában a végrehajtás problémás, de ott az ingatlanvagyon, ami fedezetet jelenthet a követelésre. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Jázmin 49483 számú kérdése
  • 2021-04-09

Lakásommal együtt, társasházi teremgarázshelyet (osztatlan közös tulajdonban lévő) értékesítek.
Kérdéseim:
Elővásárlási jog a társasház lakóit vagy a többi beállóhely tulajdonosát illeti meg?
Ha vevőm jelenleg is elővásárlási jogosult (előbbi válaszból adódóan garászhelye van, és/vagy lakó), akkor is ki kell függeszteni a felhívást (kiértesíteni minden tulajdonost)? Hiszen elővásárlási jogával élőnek adnám el a garázst  
Köszönettel:
Jázmin

Kedves Jázmin!

Az alapító okiratot is ismerni kellene a korrekt válaszhoz, de az bizonyos, hogy a teremgarázs tulajdonostársait elővásárlási jog illeti meg a garázs tulajdoni hányad eladása vonatkozásában - vagy a felek döntése szerint a lakás+garázshányad kommbinációjában - ún. dologösszesség - is fennállhat az ev. jog. Az alapító okiratot pedig azért kellene ismerni, mert a lakások vonatkozásában is fennállhat az ev. jog - bát társasházakon belül ritkább eset, de ettől még előfordul.

A kérdés azért is fontos, mert az ev. jog megsértésével kötött adásvételek kapcsán nagyszámban indulnak hatálytalansági perek, amelyek elsősorban a vevő jogszerzését érintik, de az eladónak is jelenthetnek problémát és költséget.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Viktor 49478 számú kérdése
  • 2021-04-06

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ingatlan eladással kapcsolatban szeretnék érdeklődni ha lehetséges.

Röviden arról van szó, hogy van egy családi ház, amelynek örököltem 1/4 tulajdon részét.
Nem új keletű dolog, 2007-ben történt.
A másik tulajdonossal nem tartok kapcsolatot, ezért kicsit komplikáltabb a dolog.

Az lenne a kérdés, hogyan lehet ezt a legegyszerűbben eladni.
Olyanokat olvastam, hogy kell egy Vevő aki hivatalosan ajánlatot tesz.
Ezt a másik tulajdonos megkapja, eldönti él-e az elővásárlási joggal vagy nem.
De látatlanban nyilván nagyon nehéz Vevőt találni.
Nekem az is tökéletes lenne, ha másik Tulajdonos megveszi, nem tudom lenne-e rá anyagi lehetősége.

Előre is köszönöm a válaszát.

Üdvözlettel,
Viktor

Kedves Viktor! A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a tulajdonostárssal közösen tudná eladni a teljes ingatlant vagy ő váltaná magához az Ön részét. Ez még akkor is igaz, ha nem tartanak kapcsolatot, meg kell próbálni...

Ha nem sikerül, akkor kereshet vevőt az 1/4 részre, és elérheti, hogy a tulajdonostárs élve az ev. jogával, megvegye az ön részét. Itt azzal kell számolnia, hogy rendkívül nyomott áron tudja csak értékesíteni a saját hányadát.

Ha a fentiek nem vezetnek eredményre, akkor marad a közös tulajdon megszüntetési per, ami elvezet a célhoz, azaz az ön részét valaki meg fogja venni a per nyomán...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Dominika 49466 számú kérdése
  • 2021-03-28

Vásároltam egy lakoingatlant 58/42a tulajdoni jog.
Az a kérdésem hogy én vettem az 58%ott tehát a másik félnek mennyi bele szólás van bizonyos dolgokba vagy milyen jogai vannak? Köszönöm előre is!

Tisztelt Dominika!
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonú ingatlan birtoklására és használatára. Ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és érdekeinek sérelmére.
A tulajdonostársakat az ingatlan hasznai is tulajdoni hányaduk arányában illetik meg és ilyen arányban terhelik őket az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is.
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal:


  • Ágnes 49462 számú kérdése
  • 2021-03-26

Üdvözlöm, ház építkezésbe szeretnénk kezdeni és ehhez találtunk egy nagyon szép panorámás zártkerti, művelés alól kivett ingatlant. A probléma "csupán" annyi, hogy a földhivatali nyilvántartás szerint a teleknek 22 tulajdonosa van. Ha a tulajdonosok 51%-a hajlandó eladni a telket, akkor a többi tulajdonosnak is rá kell bólintania az eladásra? Hogy zajlik az adásvételi szerződés megkötése ilyen esetben, mind a 22 tulajdonosnál meg kell jelennie egyszerre az ügyvéd előtt? válaszukat előre is köszönöm

Tisztelt Ágnes!
Elnézését kérem a késői válaszért, de a jelenlegi koronavírus okozta veszélyhelyzet és hivatali, valamint egyéb elfoglaltságaim miatt csak most jutott időm válaszolni a kérdéseire. Kérdéseivel kapcsolatos válaszaim az alábbiak.
Ha a tulajdonosok 51%-a hajlandó eladni a telket, de a maradék 49 % nem, úgy a „nemmel válaszoló maradék 49 %-nyi” tulajdonost nem lehet kötelezni a tulajdoni illetősége eladására.
Amennyiben Ön megszerzi a jelzett tulajdoni illetőségeket, úgy az ingatlan vonatkozásában osztatlan közös tulajdon jön létre és ezt követően intézkedhet érdemben a közös tulajdon megszüntetéséről. Ezen esetben amennyiben nem tudnak megegyezni, úgy Ön bírósághoz fordulhat, ahol kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Ennek keretében felmerülhet a természetbeni megosztás vagy a tulajdonostárs tulajdoni hányadának az Ön tulajdonba adása vagy ingatlan társasházzá alakítása (Ptk. 5:84. §), de a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A Ptk. kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére (Ptk. 5:74. §). A közös tulajdon megszüntetését a Ptk. az alábbiak szerint szabályozza. Ptk. 5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény] (1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. (2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik. Ptk. 5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése] (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit. (2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. (3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg. (4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti. (5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja. (6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Amennyiben mégsem kívánják megszüntetni a közös tulajdont, úgy például az udvar stb. használatának rögzítése érdekében javasolt, hogy írásban használati megállapodás keretében rögzítsék a használatot, a hosszabb időn át fennálló használati szokások is elfogadhatóak használati megosztásként. A használatra vonatkozó megosztásban a tulajdonostárak meghatározhatják, hogy az ingatlan mely része van az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában és mely területek közösek. Amennyiben a tulajdonostársak a használatról nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérelmére a bíróság dönt a használat szabályozásáról.
Amennyiben valamennyi (azaz mind a 22) tulajdonossal sikerül megállapodnia és létrejön az adásvételi szerződés, úgy nem feltétlenül szükséges, hogy mind a 22 eladó egyszerre jelenjen meg az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd előtt (külön-külön is történhetnek az aláírások).
Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges teljes körű információ és az egyes okiratok hiányában a kérdéseivel kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak valamennyi információ és az egyes okiratok, bizonyítékok rendelkezésre állása és a tényállás teljes körű tisztázása esetén tudok adni.

Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Eszter 49452 számú kérdése
  • 2021-03-20

Tisztelt Ingatlanjog.hu,

Férjemmel telket szeretnénk vásárolni a XI. kerületben, önálló, családi ház építéshez.

Nézegettük Madárhegy környékét, viszont sajnos az ingatlan hirdetések többsége befektetőknek szól, nagy telek méretre.
Felmerült bennünk a kérdés, hogy mivel nem vagyunk egyedül, akik családi házat építenének, esetleg valakivel együtt meg tudnánk vásárolni egy nagyobb méretű telket, és osztatlan közös tulajdonban használni.

Ha jól tudom, a XI kerületben legalább 1000nm-nek kell lennie a teleknek, hogy önálló egységre lehessen bontani, viszont kisebb felosztás esetén az osztatlan közös tulajdon szóba jöhet.

A kérdés a következő: megoldható-e, hogy megveszünk közösen egy pl. 1500nm-es telket, melynek feltételesen két házaspár lenne a tulajdonosa, majd használati vagy társasházi szerződéssel "felosztani" magunk között a telket 750-750nm-re, és két, ÖNÁLLÓ házat építeni rá, a beépíthetőségi % szabályai alapján. Ha jól láttam, többnyire 20%, tehát akár 2x150nm alapú házat is lehetne építeni.

Kérdés, hogy ez járható út-e? Megoldható, hogy két önálló ház legyen, anélkül, hogy összeérnének?
Lehet-e ez esetben is társasházi szerződést kötni (vagy ahhoz valamilyen szinten muszáj "összeérnie" a két háznak)?
Van-e olyan akadály, hogy stílusban hasonlónak kell lennie a két háznak?
Van-e minimális telek méret, hogy két db önálló lakóegységet építsünk?
Van-e egyéb tényező, amire érdemes odafigyelni ilyen megállapodás során?

Köszönettel!

Kedves Eszter!

A helyi építési szabályokat az építési hatóságtól kérdezzék meg, de néhány megjegyzés/válasz:

1. A tervük elvileg végrehajtható, tehát közös tulajdonba megszerezhetik a telket és azon akár két lakásos társasházat, akár két lakóházat is elhelyezhetnek.

2. Ha társasházban gondolkodnak, akkor ahhoz össze kell érnie a két felépítménynek, bár ezt akár egy közös garázs(fal) is meg tudja valósítani.

3. Nem feltétlenül szükséges a társasház, egy ún. használatmegosztási szerződés rendezett jogi viszonyokat teremt egy ilyen esetben, azaz mind a tulajdonjogi, mind a használati, költségviselési, felelősségi szabályokat megfelelően "megosztja" a tulajdonosok között.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Laura 49450 számú kérdése
  • 2021-03-18

Tisztelt Tanácsadó!
Az alábbi ügyben szeretném a tanácsukat kérni.
Volt párommal közös tulajdonú ingatlan részemet szeretném eladni. Az ingatlant 5 évvel ezelőtt vásároltuk 50-50% arányban, azonban teljes körű felújításon esett át az első évet követően. Mivel a volt párom finanszírozta a felújítást, a felújítás megkezdése előtt (2016) szerződést íratott velem, mely szerint az ingatlan eladása esetén én fix árat kapnék (11 millió forintot, az akkori értéknek a felét). Az ingatlanárak robbanásszerű növekedéséből ezáltal kimaradok (ma az ingatlan 40 millió forintot ér), de feltételezem, ezzel már nem tudok mit kezdeni, hiszen aláírtam a szerződést. A volt párommal 2 éve nem élek együtt (azóta is a volt párom lakik a közös tulajdonú lakásban, én pedig albérletben).
Eddig én nem voltam hajlandó eladni a részemet a volt páromnak, pedig ő állítólag megvette volna, mert szerettem volna jogi megoldást és kiutat találni a veszteségemből. Most azonban, hogy elkönyveltem a veszteséget, és szeretnék megszabadulni az ingatlantól, akár 11 millió forintért is, a volt párom nem hajlandó megvásárolni a részemet, mondván, hogy akkor számára újra kezdődne az 5 év az adómentesség eléréséig. Azt állítja, hogy el akarja adni az ingatlant, viszont tartok tőle, hogy csak az időt akarja húzni, egy árajánlat sem lesz neki megfelelő, hiszen ő ingyen lakik benne, én pedig nem jutok hozzá a pénzemhez. Kérdésem tehát a következő lenne: amennyiben az egyik fél 5 év után a másik féltől megvásárolja az ingatlan másik felét is, az 5 év az adómentesség eléréséig valóban újra kezdődik-e?
Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Laura!
Igen, újrakezdődik. Ez a rossz hír. A jó hír, hogy Ön viszont jogosult egyrészt a közös tulajdon megszüntetését követelni, sőt akár ún. többlethasználati díjat is követelhet tőle. Mindkét követelését megpróbálhatja peren kívül érvényesíteni, de ennek sikertelensége esetén perben is ki tudja kényszeríteni. Az ún. többlethasználati díj követelése feltehetően serkenteni fogja őt a közös tulajdon megszüntetésére! Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 49436 számú kérdése
  • 2021-03-03

Tisztelt Ügyvédúr!
9/10 tulajdonjoggal eladhatom-e a lakásomat az 1/ 10 tulajdonos beleeggyezése nélkül?
Válaszát előre is köszönöm:
Krisztina

Tisztelt Krisztina!

Köszönjük a megkeresését, az alábbi tájékoztatással tudunk szolgálni:

Szükséges az 1/10-ed tulajdoni hányaddal rendelkező fél beleegyezése is az ingatlan eladásához.

Első sorban az lenne a legjobb megoldás, ha az 1/10-ed tulajdoni hányadot megillető tulajdonossal meg tudnának egyezni vagy közösen értékesítik az ingatlant vagy Ön megváltja a tulajdonrészt. Amennyiben erre nincs lehetősége úgy a közös tulajdon megszüntetése lenne a megoldás, amelyet bármely tulajdonostárs követelhet. Erre vonatkozóan a törvény kimondja, hogy elsősorban természetben kell megosztani az ingatlant, amely a jelen esetben nem valószínű, hogy alkalmazható.

A következő lehetőség az lenne, hogy a megfelelő ellenérték fejében a bíróság az Ön tulajdonában adja az ingatlant, azonban erre csak indokolt esetben kerülhet sor. Véleményem szerint indokolt eset lehet, hogy a 9/10-ed tulajdoni résszel rendelkező tulajdonos kéri a tulajdonrész megváltását, legfőképpen ha semmi nem indokolja az 1/10-ed tulajdoni hányad visszatartását.

Ha ez sem vezetne eredményre és más módon sem lehet a közös tulajdont megszüntetni az ingatlant értékesíteni kell, akár árverés útján is. Ebben az esetben a vételár kerül megfelelően felosztásra a tulajdonostársak között.

A fent említettek közül azonban a bíróság nem alkalmazhat olyan módot a közös tulajdon megszüntetésére, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Összegezve célszerű lenne peren kívül megegyezni és megváltani a tulajdonrészt, amennyiben mégis bírói útra kerülne az ügy könnyen egy hosszadalmas és költséges eljárássá alakulhat, de végeredményként a megfelelő ellenérték megfizetésének a fejében valószínűleg megváltható lenne a szükséges tulajdonrész.

Amennyiben további kérdése merülne fel forduljon hozzánk bizalommal!



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Zsolt 49429 számú kérdése
  • 2021-02-26

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az unokatestvéremmel együtt 15 évvel ezelőtt eltartási szerződést kötöttünk a nagymamám eltartására. A nagymamának haszonélvezeti joga van, és szerződésben kikötötte, hogy nem lehet őt idősek otthonában vagy kórházi osztályon elhelyezni. ( A lányát, édesanyámat, kitagadta a szerződés megkötésekor). Az utóbbi években a nagymama állapota nagyon sokat romlott, demenssé vált, és napi szintű gondozása túl nagy terhet jelent a számunkra. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van (Budapesti ház két különálló lakással, egy telken.) Lenne vevő a házrészünkre (aki az ápolást is vállalná), de úgy tudjuk, hogy elővásárlási joga van a másik félnek. Érdeklődni szeretnék, hogy van e lehetőség arra, hogy a tulajdonrészünket eladjuk, még a nagymamám életében. Ha az unokatestvérem nem él az elővásárlási joggal, megakadályozhatja –e az eladást?
Köszönettel várom válaszát.
Zsolt

Kedves Zsolt, az ingatlanrészét eladhatja, a tulajdonostárs elővásrlási joga "csak" annyit jelent, hogy előjoga van a kialkudott feltételekkel megvenni az ingatlanrészt, más módon megakadályozni nem tudja az Ön eladását.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ikerfel 49423 számú kérdése
  • 2021-02-23

Tisztelt ugyvéd úr!

Ikerfelben lakunk Budapest 16. kerületében. Társasházként vagyunk, a ház maga saját tulajdon, a kocsibeálló, kert, tető viszont osztatlan közös tulajdon.
A telek szerencsére szerencsés elrendezésű, pont elfelezhető, nem er senkit hátrány, építésétől kezdve kerítés választ el bennünket.

Saját villany, és vízóránk van (főóra), gáz nincs a telken. Viszont a vízóra akna, és a csatorna akna a mi területünkön van, es nyilvan a mi telkünkön fut végig az ő csatorna csövük, és vízcsövük.

Szabad bejárást nem szeretnénk engedni nekik, mivel voltak rossz tapasztalataink, nyitva felejtett kertajtó, széttaposott virágoskert, és mivel 3 gyerek is tartózkodik velünk a nyitva felejtett kertkapu nem ad megnyugtató érzést.

Kérdésem, hogy most közös használat esetén köteles vagyok-e szabad bejárást biztosítani az építéskor már elkülönített területemhez? Kérésére eddig is beengedtem, mind szerelési munkák idejére (volt hogy pont e miatt szabadságot is vettem ki), leolvasás idejére, illetve mindig amikor kérte. (Valamiért szeret oda lemenni??)

Illetve ha lenne egy használatbavételi megállapodás a telekhatárról, akkor köteles lennék bejárást biztosítani?
Valamint ha van használatbavételi megállapodás, és az ő csatorna/vízvetetékével baj van, és a mi területünkön történt a hiba, akkor a helyreállítási károkat ki téríti meg? (pl fel kell bontani a kocsibeállót)

Köszönöm szépen előre is a válaszát

Kedves Kérdező!

A kialakult használati rend szerint engedje neki a használatot, ennél többet ő csak a használat bírósági úton történő rendezése útján kérhet.


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • József 49419 számú kérdése
  • 2021-02-21

Tisztelt Ügyvéd úr
Segítséget szeretnék kérni
Adott egy helyrajzi számú telken 3 különálló ,külön bejáratú ingatlan található. Az én tulajdonom 3/6 rész, testvérem 2/6 rész, sógornőm 1/6 rész. Szeretnék felvenni jelzáloghitelt az én ingatlanomra tetőcsere miatt.. Az ő részük egy különálló lakóépület van. A többi tulajdonos nem akarja aláírni. Milyen lehetőségeim vannak? Ha használati megosztási szerződést kötnénk, akkor lehetséges? Van még egy lehetőségem, ha a telekre még egy helyrajziszámot kérnék, de csak 150 négyszögölös a telek, sehol sem találom Budapesten mi a minimális terület. Válaszukat előre is köszönöm

Kedves József! Az ingatlan természetbeni megosztása - mg egy hrsz. - feltehetően nem működik, BP.-n 1000 m2 körül van a helyben kialakítható telekméretek alsó határa. Önnek azonban a használatmegosztási megállapodás is megfelelő lenne, amelyben ha a jelenlegi használati viszonyokat rendeznék,az a banknak is megfelelne.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Renáta 49417 számú kérdése
  • 2021-02-21

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A nagymama után hagyatéki eljárásba került egy ingatlan végrendelet hiányában. A nagymamának 2 házassága volt, mindkét férj elhunyt és a második házasságból - akivel együtt a házat építették - két fiú született, A. és L., ők jelenleg is a házban élnek. Az első házasságából született egy lány, P., és egy fiú G., a fiú/férfi elhunyt, viszont két gyerek maradt utána, ifj. G. és Zs. A kérdésem az lenne, hogy az elhunyt után maradt két gyermek 1/8-ad arányban örököl-e? Illetve, ha A. és L. akik az ingatlanban laknak nem tudják/akarják kifizetni a tulajdoni hányadra eső összeget a többi örökösnek, akkor milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? Igaz az, hogy ők többségi tulajdonosként megvétózhatnak egy esetleges értékesítést?
Válaszát nagyon köszönöm.
Renáta

Kedves Renáta!

A törvényes öröklés rendje szerint a nagymama gyermekei örökölnek egyenlő arányban. Ha valamelyik gyermek kiesik az öröklésből - meghal pl. - akkor az ő részét az ő gyermekei öröklik. Az Ön számítása tehát jó.

A többségi - kisebbségi tulajdoni helyzetnek abból a sezmpontból nincs jelentősége, hogy egyik sem bír előjoggal egy közös értékesítés esetén, ahhoz ugyanis mindenkinek hozzá kell járulnia, mindenkinek eladóként részt kell vennie az ügyletben. Amennyiben ebben nem tudnak megállapodni, akkor a közös tulajdon megszüntetése iránti per kínálkozik lehetőségként.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: