Hozzászólások

  • Gábor 49489 számú kérdése
  • 2021-04-13

Tisztelt Uram!

Társasházunk egy felújítási munka megvalósításához egy 2.5 milliós összegű célbefizetést határozott meg a közgyűlésen.A befizetési határidő lejárt,és csak kb. 800 ezer forint gyűlt össze.A közgyűlési határozatban rögzítettük,hogy a nem fizető lakóknak ügyvédi felszólítást küld,majd behajtást kezdeményez a közös képviselő,ezt azonban vonakodik megtenni.
A kérdésem,hogy az általam befizetett összeg visszajár e,vagy felhasználhatja.Milyen módon tudok a pénzemhez jutni,amennyiben a többiek nem fizetnek.

Köszönöm segítségét Gábor

Kedves Gábor!

A határozatnak kellett (volna) erre is kitérni, hogy mi történik a célbefizetéssel, ha nem tud megvalósulni az adott cél. Alapvetően egyébként visszajárna, de ehhez meg kell állapítani a cél meghiúsulását a TH-n belül.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ági 49485 számú kérdése
  • 2021-04-11

Jó napot,

Most költözünk egy 3épületes új társasházi lakásba amelyben épületenként 4-4 lakás került kialakításra. Összesen 12 lakás. Legalábbis hisszük mi.. a társasházi alapító okirat most kerül csak aláírásra, de számunkra gyanús, hogy az építtető a hivatalosan padlástérnek nevezett helyiségeket (amelyek kialakításuknál fogva megfelelnek lakásnak) irodának vagy lakásnak kívánja a jövőben eladni, használni. Ez számunkra gond, mert azért vettük meg az első emeleti lakást, hogy ne legyen felettünk senki. Az alapító okiratban minden lakás a nm alapján van meghatározva a közösből, az építtető nevére van egy 4 nm-es tároló adva 32hányaddal illetve a padlástér kizárólagos használati jogával. (minden épületben) Sajnos szerintünk ez azt vetíti elő, hogy a tárolót majd egybenyitja a padlástérrel és eladhatja. Meg tudjuk ezt akadályozni? Van jogi lehetőségünk?

Köszönöm válaszát
Ági
Köszönöm

Kedves Ági!

Ha már tulajdonosok az ingatlanban, akkor alapító okirat csak az önök aláírása mellett jöhet létre érvényesen, értelemszerűen az önök által is elfogadott tartalommal.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 49440 számú kérdése
  • 2021-03-09

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán!

Társasházi problémával kapcsolatban lenne kérdésem. Nem sikerül közösképviselőt váltanunk, pedig minden eszközt bevetettünk amire jogszabály szerint is lehetőségünk van. Egyszerűen nem adják át az iratokat, nem ismerik el a leváltásukat. Milyen lehetőségeink vannak? (leváltó közgyűlés megvolt, új képviselőt választottunk, megbízási szerződésüket felmondtuk, bankszámla át van írva az újra, de az iratokat és semmi mást nem adnak át, jegyzőnél törvényességi felügyeleti eljárást kértünk, de neki se adják át az iratokat). Nem ismerik el a leváltást, a tulajdonosoknak emailben azt kommunikálják, hogy ők a közösképviselet még mindig, megtámadták egy barátjuk tulajdoni hányadát kihasználva bíróságon a leváltó közgyűlési határozatot, ami ellentmondás nélkül bírósági meghagyássá vált. Mit tudunk tenni?
Közben kiderítettük, hogy a ház megtakarításit a megtakarítási számláról (kb. 7 millió) saját vállalati kötvényekbe fektették 2 évre lekötve 8% kamattal. A pénz már vissza került kamattal együtt, de soha nem volt téma közgyűlésen, hogy a megtakarítási számlán lévő pénzünket megforgathatják, és azt milyen összegben, mennyi időre, mibe tehetik (állampapír, kötvény, stb.). A lekötési idő alatt esedékes lett volna egy lift felújítás, amiről közgyűlési határozat van, de elmaradt. Ima közösképviselet hasznláhatja a megtakarításunkat ilyen célokra a beleegyezésünk nélkül? A cég több társasházat épített már a kerületben, 8 cégük van, egy pénzügyi Zrt.jük is.

Köszönettel

Kedves Krisztina!

Körülbelül azokat tudtam volna javasolni, amiket megírt. Leváltás, jegyzői bejelentés. A bírósági pernek előbb-utóbb vége lesz, remélhetőleg az önök számára kedvező végeredménnyel. Amit még megtennék, az egy ingó kiadása iránti per a TH iratai érdekében, a pénzek kapcsán pedig egy rendőrségi feljelentés szerintem serkentené őket visszatalálni a jogszerű működés ösvényére.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Gábor 49372 számú kérdése
  • 2021-01-28

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Pár hónapja vásároltuk meg egy 6 lakásos társasház egyik lakását. Jelenleg nincs közös költség, közös képviselő, sem biztosítás a közös tulajdonban lévő ingatlanrészekre. Ha jól tudom, ez jogilag rendjén is van, mivel a Tht. helyett a Ptk érvényes ebben az esetben. Azonban készült 1970-es keltezéssel egy Társastulajdont alapító okirat, amely az akkor hatályos 1924 évi XII. törvény értelmében tartalmaz szabályozásokat ebben a témában is, így előírja többek között a közös képviselő választását, közös költség fizetést, illetve biztosítás kötését az épületre.
Az a kérdésem, hogy a fent említett alapító okiratban leírtak jelenleg is érvényben vannak e, vagy a törvényváltozások miatt hatályát vesztette és kizárólag a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó paragrafusai érvényesek ebben az esetben?
Ha érvényesek az alapító okiratban leírtak, és nem hajlandó minden lakó betartani az ott leírtakat, van valamilyen jogi eszközöm a szabályok betartatására?

Tisztelettel,
Gábor

Kedves Gábor!
Jelenleg társasházról beszélünk, annak szabályait pedig az alapító okirat és a THT határozza meg. Ezek összevetéséből lehetne kitalálni, hogy pontosan hogyan is kellene műdködnie a háznak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zoltán 49366 számú kérdése
  • 2021-01-25

Tisztelt Assznyom!
Társasházunkban van osztatlan közös tulajdon, szeretnénk a tulajdonosok között felosztani és önálló helyrajzi számot kérni. A veszélyhelyzet alatt mi az eljárási szabály?

Köszönettel:

Zoltán

Tisztelt Cím!

Az alábbi jogszabály tartalmazza a veszélyhelyzeti eltéréseket, amik alapján a lényeg az, hogy nem lehet közgyűlést tartani, azaz a módosítás csak ügyvéd, közjegyző előtt aláírt társasház-alapító okirattal lehetséges, és természetesen szükséges hozzá előzetesen a változási vázrajz elkészíttetése is.


502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet
a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről
10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek.
11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.
12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható
a) a nyilatkozattevő személye,
b) a nyilatkozat tartalma,
c) a nyilatkozat megtételének időpontja és
d) a címzett személye.
13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest - akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá - csökken.
14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).
(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.
(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni.
(4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

drkoczkajudit@gmail.com

Közösségi oldal:


  • János 49351 számú kérdése
  • 2021-01-18

Az alábbi garázshasználati kérdésben kérek tanácsot:
Az ingatlan egy társasház, a társasházban lévő teremgarázs az adásvételi szerződés, és a társasház alapító okirata pontosan nevesíti a garázsban használt helyet. A garázs úgy van kialakítva, hogy a garázsajtó felől egymás mellett kettő gépkocsi fér el, ezek előtt a beállók előtt szintén van egy egy gépkocsi beálló, amelyet csak akkor lehet elfoglalni, ha a külső (garázsajtó mögötti) beállókon nem áll autó. Ugyanígy kiállni is csak akkor lehet, ha a garázsajtónál helyet foglaló gépkocsik kiállnak, és kiengedik a belül állókat. Ez azonban súrlódásokat eredményez, a tulajdonosok között.
A kérdés, milyen kötelezettségei és jogai vannak az benti és a kinti gépkocsibeállók tulajdonosainak egymás viszonyában.
Magyarán, a kinti gépkocsibeálló tulajdonosa, kötelezhető-e arra, hogy bármikor rendelkezésre álljon amiatt, hogy a benti beálló tulajdonosa be/ki állhasson? Mi a jó megoldás?

Tisztelt János!

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonú ingatlan birtoklására és használatára. Ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és érdekeinek sérelmére. Az Ön leírása szerint a teremgarázson belüli parkolóhelyek beosztása nem túl szerencsés, azonban a parkolóhelyek használatnak rendjét a társasház szervezeti és működési szabályzatában kell rendezni. Érdemes lenne esetleg megvizsgálni, hogy van-e lehetőség újra osztani a parkolóhelyeket, azok számának csökkentése nélkül?


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Közösségi oldal: