Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Lefoglalóztunk, illetve további vételárrészleteket is fizettünk egy általunk megvásárolni kívánt ingatlan felé.
Az eladó azonban önhibáján kívüli okok miatt úgy döntött, hogy eláll az adás-vételi előszerződésünktől.
Levelet kaptunk az ügyvédjétől, melyben az eladó vállalja átutalás útján visszafizetni az eddig megfizetésre került összegeket.
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e törvényben megadott határidő, ameddig a foglalót a vevőnek számunkra vissza kell fizetnie?
Illetve mit tehetünk, amennyiben ez nem történik meg?
Köszönettel,
Zsófia

Jó napot kívánok. Ugyanabban a szolgálati lakásban lakok 39 éve. Már 3 éve nyugdíjas vagyok. Milyen feltételekkel vehetném meg ezt az elég rossz állapotban lévő komfortos lakást, amely egy ikerház egyik fele. 2007-ben felajánlották megvételre. Akkor 3306624Ft-ra becsülték az értékét. Akkor nem állt módomban megvenni. Most is benne lakok, mert megengedte az önkormányzat. Annyi bérleti díjat fizetek, mint aktív koromban. 13175 Ft-ot. Az érdekel, hogy tekintettel a hosszú-hosszú időre, amióta ott lakom, az aktuális ár hány %-át kellene megfizetnem. Remélem, mihamarabb válaszolnak nekem. Üdvözlettel: Rágyanszki Mihályné

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő ügyben szeretném a tanácsát kérni: idős szomszédunk többször jelezte, hogy a telkét a későbbiekben mindenképpen nekünk szeretné eladni. Eddig szerencsére teljesen egészséges volt, de most hirtelen kórházba került, és úgy néz ki, tartósan benn is marad. Feltűntek nála egy barátjának a hozzátartozói (a szomszédnak semmilyen fokon nem rokonai!), akik azelőtt nem tartottak vele kapcsolatot, nem foglalkoztak vele, nem látogatták stb. Attól félünk, hogy valamiféle "örökösödés" reményében jelentek meg hirtelen. Köthetünk-e most a kórházban lévő szomszéddal adás-vételi szerződést úgy, hogy azt később ne lehessen megtámadni "korlátozott beszámíthatóság" vagy valami hasonló címen? Hogyan tudnánk "szentesíteni" a korábbi szóbeli megállapodást a jelen körülmények között?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Krisztián

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdekelne egy balatonkenesei lakóövezeti telek, amely a tulajdoni lap szerint a Balatonkenesei Református Egyházközség tulajdona.
Merre induljak, hogy olyan illetékessel tudjak beszélni, aki érdemben nyilatkozni tud, hogy nyitottak-e az eladásra?
Milyen speciális eljárás keretében van mód, ha van egyáltalán, magánszemélyként ezt az ingatlant megvásárolni?
Amennyiben válaszában az idevonatkozó trv., illetve jogszabályt is megadná, nagyon hálás lennék.
Köszönettel,
Péter

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Szüleim halála után megörököltem egy 2 szobás lakást , én vagyok az egyedüli tulajdonos. Mivel én és a férjem nem ott lakunk, ezért 2010-ben állandó lakóként bejelentettem a fiamat, a fiam párját ( nem a felesége és nem is hivatalos élettárs) a hölgy előző házasságból származó lányát és a közös gyermeküket, az unokámat. 2019-ben a fiam meghalt. Egyedüli örököse az unokám lett. A hagyatéki tárgyalásra kitöltött nyilatkozatban a "menyem " céges jogászuk tanácsára SZÍVESSÉGI LAKÁSHASZNÁLÓKÉNT írta be magukat. 2010-es beköltözésükkor semmilyen szerződést nem írtunk. Szóban úgy állapodtunk meg, hogy ők nem fizetnek lakbért, viszont minden számla és azok fizetése a fiam nevére került.A számlákat a mai napig is a "menyem" fizeti. A kérdés ami mostanában felmerült, az az ELBIRTOKLÁS ! Lehetséges, hogy 15 évvel a beköltözés után, igényt tartson a lakás tulajdon jogára elbirtoklás címen ?
Válaszát nagyon várom. Köszönettel : E. Tiborné

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Adott egy lakás, aminek a volt élettársam és én vagyunk a tulajdonosai. A lakást 25 évvel ezelőtt vásároltuk, az élettársam 24 évvel ezelőtt külföldre költözött, és azóta semmilyen kapcsolata nincs a lakással sem tartozkodás, sem fizetés terén. Most el szeretném adni, és Ő követeli a lakás árának a felét. Az lenne a kérdésem, hogy el tudom birtokolni tőle?

Tisztelt Ügyvéd Úr! Húgommal örököljük édesanyám ingatlanát, ami egy nagy családi ház egy nagy telken (telek+ház Gyömrőn), vita van az arányokról. Fele-fele részben örökölnénk, de ő és a férje a házra még édesanyám engedélyével ráépítettek egy szintet, így lett 3 szintes a ház, az egész ingatlan (telek+ház) pedig osztatlan közös tulajdon. A 3. ráépített szint egy önálló bejáratú tetőtéri lakás. Jóindulattal legyen a ház egyharmada. A telekből azonban szerintem nem az egyharmada jár neki (hisz a tetőtér nélkül fele-fele arányban örökölnénk a húgommal) . A jogszabály szerint a ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megépíteni. Ugye ez nem azt jelenti, hogy a telek felén túl még a telek egyharmad része is a sógóromékat illeti, akik egyébként már 30 éve élvezik a teljes ingatlant? A tulajdoni lapon egy helyrajzi szám van, és csak édesanyám nevén szerepel minden. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy ingatlanbejegyzési ügyben szeretném kérni a segítségét.
Adott egy kis hétvégi ház ,amelyet szeretnék megvásárolni,de sajnos a földhivatali adatok egyenlőre nem teszik lehetővé.
A ház 1/2-ed részben egy testvérpár egyik tagjáé, a másik egy Bt. nevén van, ami már 2004-ben megszűnt .Ennek tagjai a másik testvér, az édesanya és édesapa.A Bt-nek a megszünésekor nem volt más vagyona,csak ez az 1/2-ed ingatlan,melyet forintban meghatározva egymás között elosztottak és erről készítettek egy dokumentumot.Sajnos a földhivatalnál az 1/2-ed tulajdon még mindig a már nem létező Bt. nevén van.És így sajnos a kis ház eladhatatlan.
Az egészet még tetőzi, hogy időközben ,2017-ben az édesapa elhunyt,de a hagyatékba ezt a vagyont nem is vette bele a közjegyző,mondván, hogy a Bt már nem létezik, így nincs mit örökölni.
A földhivatal tanácstalan,egy javaslatuk volt, hogy bírósági úton esetleg megoldható lehet a tulajdonosok nevesítése és földhivatali bejegyzése .
A kérdésem az lenne, hogy esetleg lenne-e egy egyszerűbb útja ennek a földhivatali bejegyzésnek, vagy az ingatlan megvásárlásának?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel:Ilona

Tisztelt dr.Schneider Erzsébet ügyvédnő!

Egy ingatlanvásárlással kapcsolatos ügyben szeretném kérni a segítségét.
Szeretnék megvásárolni egy ingatlant,melynek a fele egy magánszemély nevén van, a másik fele pedig egy Bt nevén.
A Bt.tagjai az édesapa, édesanya és a fiúgyermek,az ingatlan másik felének a tulajdonosa pedig a lánygyermek, aki nem volt a Bt. tagja.
A gond az , hogy a Bt.felszámolással 2004-ben megszűnt, egyetlen tulajdona a fél ingatlan volt. A fél ingatlan tulajdoni elosztásáról készült egy dokumentum, melyben pénzösszeggel nevesítve meg lett határozva a 3 tag tulajdoni hányada.
Időközben 2017-ben az édesapa elhunyt, de mivel a Bt.már nem létezett ,a hagyatéki végzésbe ezt a tulajdoni hányadot a közjegyző nem vette bele.
Ezt az ingatlant szeretném megvásárolni,de a földhivatalnál a fél ingatlan még mindig a nem létező Bt. nevén van, ahol ráadásul az egyik tag már elhunyt.A tulajdonosok szeretnék eladni az ingatlanjukat,de sajnos így lehetetlen.A közjegyző készítene egy póthagyatékozást, de azzal csak az elhunyt tag részének öröklése oldódna meg, a Bt. helyett a magánszemélyek tulajdonjogának bejegyzése a földhivatalhoz sajnos nem.
Azt szeretném megkérdezni, hogy vajon milyen lehetőség van ilyen esetben, hogy a földhivatalhoz be lehessen jegyeztetni a Bt. 2 tagjának a tulajdonjogát, hogy az ingatlan eladható legyen?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel:Ilona

Tisztelt Szakértő!

Budapesten nézegetek eladó ingatlanokat, és azt vettem észre, hogy van egy olyan alacsonyabb árú kategória, amikor többnyire társasházak alatti, talajszint alatt kialakított (szuterén-félszuterén), raktárnak/irodának minősített, de lakássá átépített ingatlanokat próbálnak eladni. Az egyik zuglói ingatlannál (https://ingatlan.jofogas.hu/budapest/XIV__kerulet__Nagy_Lajos_kiraly_utja_127435574.htm) elmentem a főépítészig, hogy mi a feltétele annak, hogy lakássá minősítsék, és azt a választ kaptam, hogy pl az egyik kritérium, hogy a padló talajszint fölött legyen. Ebből következik, hogy ha én egy ilyet megveszek, azt nem lehet áminősíttetni semmi áron. A célom az lenne vele, hogy megveszek egy ilyet, és legálisan, szerződéssel, tisztességesen adózva utána, kiadom albérletbe pl egyetemistáknak, gyermekteleneknek, olyanoknak, akiknek nem gond, ha nincsenek állandóra, vagy tartózkodási helyre bejelentve. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogi buktatói lehetnek ennek az egész procedúrának.
Kezdve attól, hogy pl ha osztatlan közös tulajdon, és a társasházhoz tartozik, egyáltalán eladhatják-e, vagy kell hozzá valamiféle felosztást kérni hivatalos szervtől.
Attól, hogy nincs lakássá minősítve, mi történhet, ha én lakásra használom, vagy másnak bérbeadom?
Valami helyi hatóság/nav/önkormányzat/társasházkezelő/bárki beleszólhat abba, hogy mire használom?
Bárki megbüntethet bármiért?
Van olyan téma, amit nem kérdeztem meg, és hátulütő lehet?

Nagyon új vagyok még a témában, nem volt még saját tulajdonú ingatlanom, ezért köszönöm a türelmet, és a szíves választ!

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán Ügyvéd Úr!
Adásvételi szerződést kötöttünk egy iker félház megvásárlására Bp. XIV. kerületében. A vételár 10%-val lefoglalóztuk, mert az elmondás, külső megtekintés alapján elfogadhatónak tűnt. A banki kölcsönszerződés megkötésekor derült ki az értékbecslő leírásából, hogy az építmény nem 1981-ben épült, amit a vevő mondott, illetve ilyen terveket adott (a tulajdoni lapon sajnos ez időből csak vezetékjog bejegyzés látszik) . Építés éve 43 évvel több, azaz 1938. Értékbecsléskor a tulajdonos megerősítette. Hol ott az ingatlanközvetítő oldalán is másképp hirdetett. Ekkor szakértőt vittem, aki megállapította, hogy a ház szigeteletlen, vizesedik, salétromos a bútorokkal és lambériával eltakart fal, valamint az elektromos szekrényben égésnyomok/kisülések vannak.
Kértük, hogy elállunk ezen oknál fogva a szerződéstől, nem kívánjuk megvásárolni, kérjük vissza a foglaló értékét 70 mill Ft-ot.
Válaszul ügyvédi ellenjegyzéssel állította, hogy a fal nem vizesedik, és ha nem fizetjük ki a rendelkezésre álló idő alatt a teljes vételárat, elveszítjük a foglalót. Széljegyen vagyunk szeptemberig. Mindenképpen szeretnénk elállni, mit tegyek?
Köszönöm Zsóka

Üdvözlöm.
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, van egy 1800 nm-es telkem ez művelés alól kivont terület, de mellette közvetlen van egy 2000 nm-es "szántónak" minősített terület. Ezt szeretném megvásárolni. Hogyan tudom ezt megtenni? Valamint az eladó nagyon jó barátom, van erre valami más lehetőség, esetleg átminősíttetni vagy művelés alól kivenni? Úgy hogy elkerüljük a kifüggesztést?
Köszönöm szépen előre is a válaszukat.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Szeretnénk egy ingatlant vásárolni, ki is néztük, tudtunkkal senki nem lakik benne évek óta.
Tulajdoni lapot lekértük, és egy olyan egyesület/egyház nevén van akik már kb. 2014 óta megszűntek jogutód nélkül, és semmilyen elérhetőséget nem találtunk róluk, ahol tudnánk érdeklődni.

Ilyen esetben, hogy tudnánk az ingatlant megvásárolni, milyen módon kitől?

Köszönöm válaszát!

Tisztelt Uram/Hölgyem!
Találtunk megvételre egy ingatlant. A tulajdosnossal megállapodtunk a vételi összegben, a tulajdonos szóban és e-mailben (írásban) elfogadta az árajánlatunkat, sőt már az adásvételi szerződés megszerkesztésébe is belekezdtünk. Ennek ellenére a tulaj eldöntötte, hogy mégsem akarja eladni a házát és erről minket emailben értesített. Foglaló/letét megfizetése, illetve előszerződés aláírása nem történt. Ingatlanközvetítő sem vett részt a folyamatban. A kérdésem az, hogy lehet-e valamit tenni ebben az esetben, hogy a szóbeli és e-mailben történt megállapodást érvényesítsük. Vagy ez így rendjén van és ilyet lehet tenni, az eladó visszavonhatja az eladási szándékát?
Válaszukat köszönöm