Hozzászólások

  • Rágyanszki Mihályné 49997 számú kérdése
  • 2022-09-10

Jó napot kívánok. Ugyanabban a szolgálati lakásban lakok 39 éve. Már 3 éve nyugdíjas vagyok. Milyen feltételekkel vehetném meg ezt az elég rossz állapotban lévő komfortos lakást, amely egy ikerház egyik fele. 2007-ben felajánlották megvételre. Akkor 3306624Ft-ra becsülték az értékét. Akkor nem állt módomban megvenni. Most is benne lakok, mert megengedte az önkormányzat. Annyi bérleti díjat fizetek, mint aktív koromban. 13175 Ft-ot. Az érdekel, hogy tekintettel a hosszú-hosszú időre, amióta ott lakom, az aktuális ár hány %-át kellene megfizetnem. Remélem, mihamarabb válaszolnak nekem. Üdvözlettel: Rágyanszki Mihályné

Tisztelt Rágyanszki Mihályné!

A megvásárlás lehetőségét és a vételárat a tulajdonossal kell egyeztetnie. Ha az önnel kötött bérleti szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a bérlet időtartamától függ a vételár, akkor nincs jelentősége a vételár mértékének meghatározásánál, hogy ön hány éve lakik a szolgálati lakásban.
Viszont a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét a vételárból le kell vonni.
Ha állami vagy önkormányzati tulajdonú szolgálati lakásról van szó, abban az esetben a a vételár megfizetésére - kérelemre - 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztián 49993 számú kérdése
  • 2022-09-05

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő ügyben szeretném a tanácsát kérni: idős szomszédunk többször jelezte, hogy a telkét a későbbiekben mindenképpen nekünk szeretné eladni. Eddig szerencsére teljesen egészséges volt, de most hirtelen kórházba került, és úgy néz ki, tartósan benn is marad. Feltűntek nála egy barátjának a hozzátartozói (a szomszédnak semmilyen fokon nem rokonai!), akik azelőtt nem tartottak vele kapcsolatot, nem foglalkoztak vele, nem látogatták stb. Attól félünk, hogy valamiféle "örökösödés" reményében jelentek meg hirtelen. Köthetünk-e most a kórházban lévő szomszéddal adás-vételi szerződést úgy, hogy azt később ne lehessen megtámadni "korlátozott beszámíthatóság" vagy valami hasonló címen? Hogyan tudnánk "szentesíteni" a korábbi szóbeli megállapodást a jelen körülmények között?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Krisztián

Kedves Krisztián! Ha a tulajdonos szellemi képességi rendben vannak, azaz nem cselekvőképtelen, akkor lehet vele szerződni, akár adásvételi, akár más típusú szerződés is elképzelhető.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Péter 49966 számú kérdése
  • 2022-08-03

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdekelne egy balatonkenesei lakóövezeti telek, amely a tulajdoni lap szerint a Balatonkenesei Református Egyházközség tulajdona.
Merre induljak, hogy olyan illetékessel tudjak beszélni, aki érdemben nyilatkozni tud, hogy nyitottak-e az eladásra?
Milyen speciális eljárás keretében van mód, ha van egyáltalán, magánszemélyként ezt az ingatlant megvásárolni?
Amennyiben válaszában az idevonatkozó trv., illetve jogszabályt is megadná, nagyon hálás lennék.
Köszönettel,
Péter

Kedves Péter!
Az egyházközséget keresse meg, ők tájékoztatni fogják a saját speciális szabályaikról is, de természetesen az "állami" szabályok a fő irányadók. Egyébként ha megbíz egy ügyvédet - ezt a vétel során úgysem tudja elkerülni - akkor ő nyilván felgöngyölíti a részleteket...
Magának az adásvételnek egyébként jogi értelemben nincs akadálya.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Erika 49946 számú kérdése
  • 2022-07-21

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Szüleim halála után megörököltem egy 2 szobás lakást , én vagyok az egyedüli tulajdonos. Mivel én és a férjem nem ott lakunk, ezért 2010-ben állandó lakóként bejelentettem a fiamat, a fiam párját ( nem a felesége és nem is hivatalos élettárs) a hölgy előző házasságból származó lányát és a közös gyermeküket, az unokámat. 2019-ben a fiam meghalt. Egyedüli örököse az unokám lett. A hagyatéki tárgyalásra kitöltött nyilatkozatban a "menyem " céges jogászuk tanácsára SZÍVESSÉGI LAKÁSHASZNÁLÓKÉNT írta be magukat. 2010-es beköltözésükkor semmilyen szerződést nem írtunk. Szóban úgy állapodtunk meg, hogy ők nem fizetnek lakbért, viszont minden számla és azok fizetése a fiam nevére került.A számlákat a mai napig is a "menyem" fizeti. A kérdés ami mostanában felmerült, az az ELBIRTOKLÁS ! Lehetséges, hogy 15 évvel a beköltözés után, igényt tartson a lakás tulajdon jogára elbirtoklás címen ?
Válaszát nagyon várom. Köszönettel : E. Tiborné

Kedves Erika, szívességi használóként nem lehet elbirtokolni egy ingatlant, mivel ez jogcímes használatot takar, ami viszont kizárja az elbirtoklás alkalmazhatóságát. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Katalin 49935 számú kérdése
  • 2022-07-09

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Adott egy lakás, aminek a volt élettársam és én vagyunk a tulajdonosai. A lakást 25 évvel ezelőtt vásároltuk, az élettársam 24 évvel ezelőtt külföldre költözött, és azóta semmilyen kapcsolata nincs a lakással sem tartozkodás, sem fizetés terén. Most el szeretném adni, és Ő követeli a lakás árának a felét. Az lenne a kérdésem, hogy el tudom birtokolni tőle?

Tisztelt Katalin!

Az elbirtoklás utólagos megállapítása valóban a lehetséges irány lehet, ami feltétele a 15 éven keresztül sajátként való birtoklás. Az ilyen alapon való tulajdonszerzés bejegyzése ugyanakkor meg kell, hogy előzze az eladást, azaz ha nincs megegyezés a felek között, még egy pert is le kell folytatni. Annak kimenetele sok tényezőtől függ, nem pusztán az eltelt évek számától, amelyet tulajdonostárssal szemben különös gonddal kell vizsgálnia a bíróságnak. A folytatásban - amely ezen fórum kereteit meghaladja - szívesen segítek.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Ágnes 49933 számú kérdése
  • 2022-07-06

Tisztelt Ügyvéd Úr! Húgommal örököljük édesanyám ingatlanát, ami egy nagy családi ház egy nagy telken (telek+ház Gyömrőn), vita van az arányokról. Fele-fele részben örökölnénk, de ő és a férje a házra még édesanyám engedélyével ráépítettek egy szintet, így lett 3 szintes a ház, az egész ingatlan (telek+ház) pedig osztatlan közös tulajdon. A 3. ráépített szint egy önálló bejáratú tetőtéri lakás. Jóindulattal legyen a ház egyharmada. A telekből azonban szerintem nem az egyharmada jár neki (hisz a tetőtér nélkül fele-fele arányban örökölnénk a húgommal) . A jogszabály szerint a ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megépíteni. Ugye ez nem azt jelenti, hogy a telek felén túl még a telek egyharmad része is a sógóromékat illeti, akik egyébként már 30 éve élvezik a teljes ingatlant? A tulajdoni lapon egy helyrajzi szám van, és csak édesanyám nevén szerepel minden. Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Ágnes!
Kissé összetettebb a kérdés, mint hogy ezen a fórumon meg tudjam válaszolni, ezért érdemes lenne egy ügyvédi konzultációt igénybe venni, akár tőlünk is. A ráépítés egyébként azt jelenti, hogy az adott ingatlan egészéből szerez meg X tulajdoni hányadot a ráépítő.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ilona 49899 számú kérdése
  • 2022-05-25

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy ingatlanbejegyzési ügyben szeretném kérni a segítségét.
Adott egy kis hétvégi ház ,amelyet szeretnék megvásárolni,de sajnos a földhivatali adatok egyenlőre nem teszik lehetővé.
A ház 1/2-ed részben egy testvérpár egyik tagjáé, a másik egy Bt. nevén van, ami már 2004-ben megszűnt .Ennek tagjai a másik testvér, az édesanya és édesapa.A Bt-nek a megszünésekor nem volt más vagyona,csak ez az 1/2-ed ingatlan,melyet forintban meghatározva egymás között elosztottak és erről készítettek egy dokumentumot.Sajnos a földhivatalnál az 1/2-ed tulajdon még mindig a már nem létező Bt. nevén van.És így sajnos a kis ház eladhatatlan.
Az egészet még tetőzi, hogy időközben ,2017-ben az édesapa elhunyt,de a hagyatékba ezt a vagyont nem is vette bele a közjegyző,mondván, hogy a Bt már nem létezik, így nincs mit örökölni.
A földhivatal tanácstalan,egy javaslatuk volt, hogy bírósági úton esetleg megoldható lehet a tulajdonosok nevesítése és földhivatali bejegyzése .
A kérdésem az lenne, hogy esetleg lenne-e egy egyszerűbb útja ennek a földhivatali bejegyzésnek, vagy az ingatlan megvásárlásának?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel:Ilona


Kedves Ilona!
Ügyvédi közreműködés szükséges, egy speciális eljárást kell lefolytatni annak érdekében, hogy a Bt. "életre keljen", annyi időre, amíg az ingatlan tulajdonjogát átruházza másra.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Ilona 49893 számú kérdése
  • 2022-05-17

Tisztelt dr.Schneider Erzsébet ügyvédnő!

Egy ingatlanvásárlással kapcsolatos ügyben szeretném kérni a segítségét.
Szeretnék megvásárolni egy ingatlant,melynek a fele egy magánszemély nevén van, a másik fele pedig egy Bt nevén.
A Bt.tagjai az édesapa, édesanya és a fiúgyermek,az ingatlan másik felének a tulajdonosa pedig a lánygyermek, aki nem volt a Bt. tagja.
A gond az , hogy a Bt.felszámolással 2004-ben megszűnt, egyetlen tulajdona a fél ingatlan volt. A fél ingatlan tulajdoni elosztásáról készült egy dokumentum, melyben pénzösszeggel nevesítve meg lett határozva a 3 tag tulajdoni hányada.
Időközben 2017-ben az édesapa elhunyt, de mivel a Bt.már nem létezett ,a hagyatéki végzésbe ezt a tulajdoni hányadot a közjegyző nem vette bele.
Ezt az ingatlant szeretném megvásárolni,de a földhivatalnál a fél ingatlan még mindig a nem létező Bt. nevén van, ahol ráadásul az egyik tag már elhunyt.A tulajdonosok szeretnék eladni az ingatlanjukat,de sajnos így lehetetlen.A közjegyző készítene egy póthagyatékozást, de azzal csak az elhunyt tag részének öröklése oldódna meg, a Bt. helyett a magánszemélyek tulajdonjogának bejegyzése a földhivatalhoz sajnos nem.
Azt szeretném megkérdezni, hogy vajon milyen lehetőség van ilyen esetben, hogy a földhivatalhoz be lehessen jegyeztetni a Bt. 2 tagjának a tulajdonjogát, hogy az ingatlan eladható legyen?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel:Ilona

Tisztelt Ilona!
Sokszor keveredik a végelszámolás és a felszámolás intézménye a köztudatban. Azt kell pontosan megtudnia, hogy felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg a társaság. Ezt a cégbíróságon megtudhatja.
Ha felszámolással szűnt meg, akkor a felszámolótól kell kérni a pótlólagos vagyonrendezést, ha végelszámolással, abban az esetben a cégbíróságon kell vagyonrendezési eljárást kezdeményezni.



Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Közösségi oldal:


  • Bogi 49892 számú kérdése
  • 2022-05-17

Tisztelt Szakértő!

Budapesten nézegetek eladó ingatlanokat, és azt vettem észre, hogy van egy olyan alacsonyabb árú kategória, amikor többnyire társasházak alatti, talajszint alatt kialakított (szuterén-félszuterén), raktárnak/irodának minősített, de lakássá átépített ingatlanokat próbálnak eladni. Az egyik zuglói ingatlannál (https://ingatlan.jofogas.hu/budapest/XIV__kerulet__Nagy_Lajos_kiraly_utja_127435574.htm) elmentem a főépítészig, hogy mi a feltétele annak, hogy lakássá minősítsék, és azt a választ kaptam, hogy pl az egyik kritérium, hogy a padló talajszint fölött legyen. Ebből következik, hogy ha én egy ilyet megveszek, azt nem lehet áminősíttetni semmi áron. A célom az lenne vele, hogy megveszek egy ilyet, és legálisan, szerződéssel, tisztességesen adózva utána, kiadom albérletbe pl egyetemistáknak, gyermekteleneknek, olyanoknak, akiknek nem gond, ha nincsenek állandóra, vagy tartózkodási helyre bejelentve. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogi buktatói lehetnek ennek az egész procedúrának.
Kezdve attól, hogy pl ha osztatlan közös tulajdon, és a társasházhoz tartozik, egyáltalán eladhatják-e, vagy kell hozzá valamiféle felosztást kérni hivatalos szervtől.
Attól, hogy nincs lakássá minősítve, mi történhet, ha én lakásra használom, vagy másnak bérbeadom?
Valami helyi hatóság/nav/önkormányzat/társasházkezelő/bárki beleszólhat abba, hogy mire használom?
Bárki megbüntethet bármiért?
Van olyan téma, amit nem kérdeztem meg, és hátulütő lehet?

Nagyon új vagyok még a témában, nem volt még saját tulajdonú ingatlanom, ezért köszönöm a türelmet, és a szíves választ!

Kedves Bogi! Javaslom, hogy a facebook-on lépjen be az ingatlanjog csoportba, ott nagyon sok hasonló kérdésben írták már meg mások - de akár én is - a különböző ingatlanokhoz kapcsolódó lehetőségeket, jogszabályokat stb.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Zsóka 49891 számú kérdése
  • 2022-05-17

Tisztelt Dr. Nagy Zoltán Ügyvéd Úr!
Adásvételi szerződést kötöttünk egy iker félház megvásárlására Bp. XIV. kerületében. A vételár 10%-val lefoglalóztuk, mert az elmondás, külső megtekintés alapján elfogadhatónak tűnt. A banki kölcsönszerződés megkötésekor derült ki az értékbecslő leírásából, hogy az építmény nem 1981-ben épült, amit a vevő mondott, illetve ilyen terveket adott (a tulajdoni lapon sajnos ez időből csak vezetékjog bejegyzés látszik) . Építés éve 43 évvel több, azaz 1938. Értékbecsléskor a tulajdonos megerősítette. Hol ott az ingatlanközvetítő oldalán is másképp hirdetett. Ekkor szakértőt vittem, aki megállapította, hogy a ház szigeteletlen, vizesedik, salétromos a bútorokkal és lambériával eltakart fal, valamint az elektromos szekrényben égésnyomok/kisülések vannak.
Kértük, hogy elállunk ezen oknál fogva a szerződéstől, nem kívánjuk megvásárolni, kérjük vissza a foglaló értékét 70 mill Ft-ot.
Válaszul ügyvédi ellenjegyzéssel állította, hogy a fal nem vizesedik, és ha nem fizetjük ki a rendelkezésre álló idő alatt a teljes vételárat, elveszítjük a foglalót. Széljegyen vagyunk szeptemberig. Mindenképpen szeretnénk elállni, mit tegyek?
Köszönöm Zsóka

Kedves Zsóka!
MIvel már elkezdtünk együtt dolgozni, így itt a válaszadást mellőzöm ...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Attila 49799 számú kérdése
  • 2022-01-31

Üdvözlöm.
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, van egy 1800 nm-es telkem ez művelés alól kivont terület, de mellette közvetlen van egy 2000 nm-es "szántónak" minősített terület. Ezt szeretném megvásárolni. Hogyan tudom ezt megtenni? Valamint az eladó nagyon jó barátom, van erre valami más lehetőség, esetleg átminősíttetni vagy művelés alól kivenni? Úgy hogy elkerüljük a kifüggesztést?
Köszönöm szépen előre is a válaszukat.

Kedves Attila! Elvileg meg lehet próbálkozni a művelés alól történő kivonaással, de egyáltalán nem biztos, hogy ez eredményes lesz. Ha nem lehet, akkor marad termőföld és maradnak a szabályok is (kifüggesztés, engedélyezés).
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal:


  • Krisztina 49786 számú kérdése
  • 2022-01-18

Tisztelt Ügyvéd úr!

Szeretnénk egy ingatlant vásárolni, ki is néztük, tudtunkkal senki nem lakik benne évek óta.
Tulajdoni lapot lekértük, és egy olyan egyesület/egyház nevén van akik már kb. 2014 óta megszűntek jogutód nélkül, és semmilyen elérhetőséget nem találtunk róluk, ahol tudnánk érdeklődni.

Ilyen esetben, hogy tudnánk az ingatlant megvásárolni, milyen módon kitől?

Köszönöm válaszát!

Tisztelt Krisztina!

Köszönjük megkeresését. A kérdésének maradéktalan megválaszolásához szükséges lenne tisztázni, hogy egyesületről vagy egyház valamely alábbiakban felsorolt formájáról van e szó. A jelen szabályozásoknak megfelelően jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség ma Magyarországon a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget kizárólag a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba, illetve törölheti jogutód nélküli megszűnése esetén az azt elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján. Bevett egyház, nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház jogutód nélküli megszűnésekkor vagyonának, illetve jogi viszonyainak sorsáról elszámolási eljárás keretében kerül sor, amely azon az alapon történik, mint bármely más gazdasági társaság esetében. A lefolytatott eljárást követően a megmaradt vagyon az államra száll és közcélú tevékenységre kell fordítani.

Egyesület esetében, amennyiben a megszűnéskor volt vagyona, azt elsősorban a tartozások kiegyenlítésére kell fordítani. Ha nincs tartozása, vagy a tartozások kifizetése után is maradt vagyona, akkor a vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
Ha az alapszabály erről nem rendelkezett, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, akkor a vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg, és civil szervezeteket támogatnak belőle. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
Ha a feloszlás kimondása előtt rendezni tudja vagyoni viszonyait, azt az alapszabály szerinti tisztségviselők, képviselő teheti meg. Ha a legfőbb szerve már kimondta a feloszlást, és még vannak rendezetlen vagyoni kérdések, akkor a szervezet által kijelölt végelszámoló rendezi a vagyoni viszonyokat. Amennyiben egyszerűsített törlési eljárásnak volt helye, akkor nem kell végelszámolót kinevezni.

Mindenek előtt szükséges lenne tisztázni, hogy egyház vagy civil szervezetről van e szó, illetve látnunk kellene az érintett ingatlan tulajdoni lapját, hogy pontos iránymutatást tudjunk adni.

A részletes és többrétegű jogszabályok következtében, azonban abban az esetben ha a felsorolt lehetőségek alapján nem sikerült kideríteni az érintett ingatlan jogi sorsát úgy kérem forduljon személyesen Ügyvédi Irodánkhoz és készségesen segítséget nyújtunk kérdése mielőbbi tisztázásához.



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@gmail.com

Közösségi oldal:


  • Rita 49779 számú kérdése
  • 2022-01-09

Tisztelt Uram/Hölgyem!
Találtunk megvételre egy ingatlant. A tulajdosnossal megállapodtunk a vételi összegben, a tulajdonos szóban és e-mailben (írásban) elfogadta az árajánlatunkat, sőt már az adásvételi szerződés megszerkesztésébe is belekezdtünk. Ennek ellenére a tulaj eldöntötte, hogy mégsem akarja eladni a házát és erről minket emailben értesített. Foglaló/letét megfizetése, illetve előszerződés aláírása nem történt. Ingatlanközvetítő sem vett részt a folyamatban. A kérdésem az, hogy lehet-e valamit tenni ebben az esetben, hogy a szóbeli és e-mailben történt megállapodást érvényesítsük. Vagy ez így rendjén van és ilyet lehet tenni, az eladó visszavonhatja az eladási szándékát?
Válaszukat köszönöm

Kedves Rita!
Nem javaslom, hogy ebbe különösebb energiát tegyenek, a szóbeli és e-mailes kommunikáció nem alkalmas arra, hogy kikészíerítsék - bírósági úton - a szerződés létrehozását.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Közösségi oldal: