Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd úr,
a következő kérdés megválaszolásában kérném a segítségét. Örököltem egy házrészt édesapám testvére után. Édesapám már korábban meghalt, így örököltem én meg az ingatlanrészt. Eladtuk a többi örökössel együtt és szeretném tudni, hogy milyen költségem merül most fel:
-kell illetéket fizetnem? (én úgy tudtam, hogy ezt a nav szabja ki, eddig még nem érkezett semmi)
-kell szja-t fizetnem az eladás után? ha igen, akkor mi képezi az szja alapját (azt olvastam, hogy ha a hagyatékban megállapítják az ingatlan értékét, az számít adóalapnak, az csökkenthető elszámolható költségekkel és ha pedig olcsóbban kerül értékesítésre, adómentes).
köszönettel
Krisztina

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A feleségem most örököl egy házat vidéken az édesapja után, amin az édesapja 3/5-öd részben volt tulajdonos a haláláig. A másik két tulajdonos két férfi, akik a feleségem apjának második feleségének fiai (nem közös fiúk). A két fiú az anyjuk után örökölt a házból fejenként 1/5 részt 2015-ben, de soha nem laktak a házban, és soha nem voltak oda bejelentkezve sem, bár tudom, hogy ez itt most nem lényeg.

A feleségem édesapja lakott a házban folyamotsan, életvitel szerűen. Az öröklés utáni években több végrahajtócégtől is érkezett a ház címére felszólító levél. A tulajdoni lapon az évek alatt több "Végrehajtási jog" nevű terhelés is megjelent a 10ezer forinttól egészen 2 millióig különféle behajtócégek nevével, de mindegyik a két fiú valamelyikéhez köthető, egyik tartozás sem a feleségem apukájáé. Abban szeretném a tanácsát kérni, hogy mi most a feleségem számára a tényállás? Mert több ismerős is azt tanácsolta a feleségemnek, hogy mivel tartozások vannak a házon, mivel hárman vannak tulajok, hiába csak az egyikük vagy másikuk hozta a tartozást, az mindhármukat terheli, és ha több a tartozás, mint a ház értéke, akkor feleségem inkább mondjon le az örökségéről a hagyatékin, nehogy bajba kerüljön, vagy átverje a két másik tulaj. A két másik tulaj szeretné eladni a házat, és a feleségem is. Én úgy tudom, hogy a tartozás csak az adott férfihoz tartozik, és az ő 1/5-részéhez, a feleségem részét nem érinti, így ő rosszul nem járhat. Vagy rosszul tudom? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlöm .Segitséget szeretnék kérni.Adott egy ingatlan mely a Nagypapám és a Nagymamám tulajdonában
volt. Nekik van 3 gyermekük (A-B-C). Nagypapám elhunyt 1986-ban így
az apai köteles rész a 3 gyermekre került. Nagymamám holtig tartó
haszonélvezeti jogot kapott. A 'C' gyermek elhalálozott , neki van
egy leszármazottja. Az A-B gyermek 2018-ban Eltartási szerződést
kötött a Nagymamámmal. Nagymamám 2021 -ben elhunyt.
A kérdésem az lenne, hogy az apai köteles részre jogosult -e a 'C'
gyermek leszármazottja vagy nem? Én lennék a c gyermek
leszármazottja. Semmilyen infót nem kaptam a hagyatékiról és az
a és b gyermek nem adja ki nagymamám pontos adatait. Sajnos
édesanyám kapcsolata nagymamámmal megromlott nagypapám halála után .Én próbáltam vele tartani a kapcsolatot azóta is sokszor kerestem .Ő nem volt rám kíváncsi.
Így nagymamám pontos adatait nem tudom
Édesanyám 2012 évben elhunyt.
Testvérem 2021 évben.Anyu hagyatékánál nem szerepelt a nagymamámék ingatlanja.
Rossz ingatlant írtak be hagyatéknak amelyben anyunak nem volt
tulajdonjoga mert testvéremé volt az ingatlan teljes tulajdona
haszonélvezet jog nélkül .köszönöm a válaszokat.Annyi kérdésem lenne még az ügyhöz hogy holtig tartó haszonélvezettel az ingatlanra köthetett eltartási szerződést?Köszönöm.Elnézést a kérdést úgy értettem hogy ugye édeanyám és két testvére volt a tulajdonos a nagymamám haszonélvező volt .így kötötték a két tulajdonossal a tartási szerződést ezért kérdeztem ha haszonélvezete volt arra köthetett e eltartási szerződést. köszönöm.Annyi kérdésem még lenne honnan tudhatom meg hogy pontosan mikór kötötték a szerződést mert csak annyitt tudok hogy 2018ban és hogy pontosan mikor hunyt el .a nevét és a leánykori nevét tudom csak kőszőnőm

T. Ügyvéd Úr!
Édesanyám tavaly novemberben ajándékozási szerződést kötött a húgom/ aki 7 éve elhalálozott/ nagyobbik lányával arra a leányfalusi ingatlanra, amiben most is laknak. Anyám volt 50/100-ban a tulajdonos, most holtig tartó haszonélvezeti joga van. Mindezt úgy tették, hogy ezt véletlenül tudtam meg, és semmi okot nem adtam erre a lépésükre. Jó viszonyban voltam anyámmal. Állítólag / amiről semmilyen iratot nem láttam/ közjegyzőnél letétbe van vmennyi pénz! Ki sem merem írni, hogy milyen nevetséges összeget kapnék egy leányfalui 945 nm-es, ősfás 120nm-es ingatlanért.!!!! Érdeklődtem már, de az tényleg igaz, hogy ezt az ajándékozási szerződést nem lehet megtámadni???? Én a kisemmizésemet látom ezzel az ajánd. szerződéssel, amiről semmilyen papírt nem láttam, de megtörtént az biztos!!
Köszönöm, ha válaszol, hogy mitévő legyek, van-e vmilyen jogi út?
Tisztelettel
Tímea

Tísztelt Ügyvédnő!
Apa elhunyt. 3 gyerek van. Az élettárs azt állítja ő örökölte az ingatlant és mindent. Végrendelet ügyvédnél van állítólag letétben. Semmi konkrétumot nem mond. Bejegyzett élettársak is voltak állítása szerint. Nem magyar állampolgárok vagyunk, külföldön élünk. A hölgy telefonált, hogy lemond az örökségről 1 millió forint fejében és elmegy. Nincs pénze, a temetést is más fizette ki, úgytudjuk. Kötelesrészre jogosultak vagyunk e akkor is ha mindent a hölgy örökölt a végrendelet szerint? Ha az egyik testvérem kifizeti az 1 milliót és így ő lesz az örökös neki kell e adnia belőle nekünk, van e köteslesrész? Kell e fizetni örökösödési adót? Ha igen, az hány százalék?
Köszöm a válaszát
Tisztelettel

Üdvözlöm.
Olyan kérdésem lenne hogy édesapám 1 éve a féltestéremnek ajándékozta az ingatlan . Ajándékozás címet is került az ingatlan a nevére .
Édesapám idén áprilisban meghalt . Kérdésem az lenne hogy akkor én örökölhetek e ? Úgy tudom ha 10 év nem telt el akkor igen .
Válaszát előre is köszönöm.

Bátyám jogi helyzetére, lehetôségeire lennék kíváncsi.
Bátyám és élettársa, (akik nem bejegyzett élettársak) közösen hitelre vásároltak ingatlant (hitel kezdetekor 50-50% tul. hányaddal bejegyezték, ~20 éve) majd két hónapja végtörlesztettek bátyám (másik-) lakás eladásából. A végtörlesztés után egy hónappal sajnos élettársa elhunyt hosszas betegség után. A bátyám, aki eladta másik ingatlanát hogy kifizessék a lakáshitelt, nem örökölhet hiszen nem bejegyzett élettársak. Az elhunyt édesanyja igényt tart a "közös" lakás árának felére, bejár a közös ingatlanba, papírokat visz el, próbálja kicsinosítani az ingatlant, értékbecslôt hív, stb.
Hogyan fogjon a bizonyításhoz a bátyám, hogy a 20 éve bejegyzett 50% tul.rész ellenére nem egyenlô arányban törlesztették a hitelt? Álmában nem gondolta hogy ilyen gondja akad az anyósával, nyilván.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következőben leírt szituáció, ami a későbbiekben fog előállni. Ebben az esetben hogy zajlana az örökösödés?
Nagyszülői ingatlan öröklésénél (nincs házastárs) édesapám és az ő testvérének a fia maradtak örökösök. Az örökösödési részt befolyásolja, hogy az unokaöcs értelmi sérült, és csak részleges önállátásra képes? Valószínű, hogy gyám kinevezése szükséges lesz, ez is befolyásolja a folyamatot?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Ágnes

Tisztelt Ügyvéd úr!
Egy 1999-ben lezárt.hagyatéki úgy folytatásaként Pót hagyatéki tárgyalást írtak ki egy 1895m2 szántó 2/48-ad részre. A férjem 23 éve halott a hagyatéka egyetlen romos ház volt akkor semmi más.
Most 53000 Ft-os közjegyzői díj felét kellene meg fizetnem csak hogy haszonélvezőként szerepeljek egy 12000Ft értékű szántó hivatalos papírjain.
Ezt én sérelmezem. Én nem vagyok örökös, két élő gyermeke van a halott férjemnek, akik örökösök.
Hogyan lehetséges elkerülnöm ezt az igazságtalan intézkedést és mik a jogaim?
Semmiképp nem akarom ezen a zsebkendőnyi területen, érvényesíteni a haszonélvezeti jogomat és közjegyzői díjat fizetni sem akarok egy homok dombért.
Tisztelettel megköszönöm válaszát!
Aranka

Tisztelt Hölgyem/Uram!
2021 júliusában elhunyt édesanyám után megöröklöm lakása felét, a másik fele a nevemen van. A lakásban családi ismerősünk lakik, előre láthatólag hosszú ideig. Ezt jeleztem is az engem telefonon megkereső hagyatéki ügyintézőnek. A postai úton kézhezkapott értékbizonyítványban a forgalmi értéken belül kétféle összeg van feltüntetve, a beköltözhető 13.250.000,-Ft és egy lakott érték, mely 9.275.000,-Ft. Kérdésem, melyik összeg után kell fizetnem a közjegyzői munkadíjat vagy illetéket?
Válaszát előre is köszönöm