Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tc!
Tisztelt Ügyvéd úr!
Az alábbiakban szeretnék tanácsot kérni.
Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, melynek két család a tulajdonosa.
Az egyik tulajdonos én vagyok 2/4 részben 2019 év óta.
Az ingatlanom saroktelken helyezkedik el, a szomszédtól teljesen független, leválasztva, ami ügyvéd által készített megállapodással, jóváhagyással készült. Külön bejárati kapuval, külön mérőórákkal rendelkezik az ingatlanom. Az én saját tulajdonrészem 356 m2.
A kérdésem az lenne, hogy van-e lehetőség a saját ingatlanomra külön helyrajzi számot kérni, mivel most a két ingatlan egy helyrajzi számon szerepel.
Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Cím!

Ikerházban élek, és szeretném megszüntetni az osztatlan közös tulajdont - tulajdonosi megegyezéssel és mi van akkor ha az ikerház másik részében élő nem szeretne beleegyezni.
Szeretnék érdeklődni a megszüntetés menetéről és költségeiről.
Várom válaszát.
Köszönöm
Ildikó

Tisztelt Ügyvéd úr! Egy lakásban 3x1/3 arányban vagyunk tulajdonosok, magam, fiam és élettársa halála után annak előző kapcsolatból született gyermeke ill. édesapja mint gyám. Ha utóbbi ragaszkodik az 1/3 rész kivásárlásához, és erre pénzeszközünk nincsen, peres úton kötelezhetők vagyunk-e más ingatlanunkat eladni, és annak árából fedezni a kivásárlást. Ilyen esetben előfordulhat-e olyan bírósági döntés, amely a lakás elárverezésével jár.

köszönöm

Üdvözletem! Segítséget szeretnék kérni, hogy jól látom-e a dolgokat, de szóljatok, kérlek, ha tévedek. Adott egy négylakásos osztatatlan közös tulajdonban lévő terület, egy hrsz, egy kiskapu-nagykapu kombo. A kaputól hátrafelé menet az utolsó lakásig - udvar tekintetében a jelenlegi közlekedési útvonal a lehető legrövidebb és legpraktikusabb. A nemrég odaköltöző, első házban lakó tulajdonostárs máris úgy viselkedik, mintha ő nyalta volna hegyesre a piramist, mindenki más az ő alárendeltje lenne az udvarban, és tereprendezésbe kezdett. A tulajdonostársakat nem érdekli, hogy a Használati megállapodásban megjelölt, az ő használatában lévő területtel mit csinál, de nem tetszik neki az, hogy a lakásajtajuk előtt jön-megy mindenki (ezen állapot akkor is ugyanígy volt, amikor ő csak potenciális vásárló volt). Eldöntötte önhatalmúlag, hogy áthelyezi a közlekedési útvonalunkat - van két opció - de mindkettő először is hosszabb hazajutást eredményezne a kerítéstől számítva, ezenkívül még itt kanyar, ott kanyar, és nem utolsósorban a zöldövezetünk nagymértékű csökkentésével is járna. Ezenkívül le akarja kerítéssel választani a "saját telekrészét", a napokban adta nekem elő, hogy felhúznak egy 2 m magas kerítést. Ő "nagylelkűen" a saját telekrészéből is hajlandó "veszíteni" az új bejárati szakasz kialakításában. Állítólag már beadta az Önkormányzatnál is a leválasztási kérelmet. "leválasztva lesz tegnap önkormányzatnál voltam bent és az engedélyezve van mivel szorgalmi utat adok így semmi akadálya. Ezért jön a földmérő." Aztán "Beszéltem a dasosokkal meg az önkormányzattal meg saját ügyvéddel azt mondtâk hogy leválasztani lehet mert saját telekrèszbôl adok."
Javítsatok ki, kérlek, ha tévedek:
Osztatlan közös tulajdon esetén nincs "saját telekrész", ami leválasztható/elkeríthető, ha éppen úri kedve úgy diktálja egyik tulajdonostársnak.
A közös közlekedési útvonalat önkényesen nem helyezheti át
Bárminemű tereprendezési terve esetén KÖTELES a többi tulajdonostárssal egyeztetni, és a terv akkor kivitelezhető, ha ebbe maradéktalanul mindenki beleegyezett.
Egyik tulajdonostárs tavaly meghalt, hagyatéki még nem volt, nincs jogutód per pillanat. Addig nem történhet semmi, míg a negyedik tulajdonos nincs kijelölve az adott lakásra.
Önkényesen fel akarja rúgni a Használatbavételi megállapodást, amit ő is aláírt és erre írásban fel is hívtam a figyelmét.
Hogy lehet megértetni őnagyságával, hogy a hosszabb útvonal nekünk nem segítség (ahogy ő hangoztatja), hanem pont nehezíti az életünket? (jövés-menés, bringatologatás, költözés, felújítás, vészhelyzet - minden esetben), és az udvarban lakó többiek nem a csicskáik, hanem TULAJDONOSTÁRSAK, ergo egyenrangú partnerek, és mielőtt bátrmit tesz, egyeztetni kell velük, mert KÖTELES ezt megtenni?
Feladott egy lakáshirdetést, melyben olyan orbitális félrevezetések és információk vannak, hogy csak pislogtunk, amikor elolvastuk. (na jó, a jófej szomszédok rendben van - de csak addig vagyunk azok, míg valaki az ellenkezőjét nem éri el a viselkedésével). A hirdetés úgy kezdődik, hogy majd az a telekrész saját helyrajzi számot fog kapni... - először is a telek 539 m2 összesen tokkal-vonóval - ennek a 6/16 részére HR számot nem fog kapni (friss infó Önkormányzattól). Aztán van a hirdetésben ajánlás... hogy munkásszálló, vagy panzió.... hogyan képzelte bárki is azt a részt, hogy panzióóóó? munkásszállóóóóó? egy magánemberek lakta területen? Ilyen hirdetést hogy lehet feladni? Az ingatlanos is megéri a pénzét, aki ilyen szövegeket ír...
Hogy lehet megértetni ezzel a tulajdonostárssal, hogy egy négylakásos osztatlan közös tulajdonban lévő területen ő önhatalmúlag nem rendezheti át a már régen kialakított közlekedési rendet? Én már minden jogi információt, amit találtam, elküldtem neki, felhívtam a figyelmét arra, hogy önkényesen akarja felrúgni a Használati megállapodást, amit ő is aláírt és tudomásul vett, de nem akar jobb belátásra térni.

Tisztelt Szakértők!

2020-ban vásároltunk egy ikerház felet, mely osztatlan közös tulajdon. A mi oldalunkra lakáshitet vettünk fel. A szomszéd oldalt szeretnék eladni, van egy komoly érdeklődő is, emiatt most derült ki, hogy az adásvételi szerződésben el lett rontva a tulajdoni hányad, ezáltal mindenhol, hitelnél, tulajdoni lapon is. Lehet ezt utólag módosítani valahogy, tulajdoni lapon + bankban is a jóra? Sajnos senki nem vette észre eddig..
Köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy osztatlan közös telken van 2 különálló ház (kerítéssel leválasztott, de a másik ház oldala a kerítésmentén van). A kerítés mentén levő szomszéd házának faláról omlott vakolat eddig kétszer. Két év alatt semmit nem tettek az omlás megakadályozására. Az Építésügyi hatóság most kötelezte a szomszédot az omlás területének lekerítésére, és az omlásveszély elhárítására. A lekerítést elvégezte, de nekem 12700 Ft-os számlát nyújtott be róla. (kb. 8 m piros-fehér szalag kihúzása) Nekem azon a házon tulajdonjogom nincs, a házam és a telket kizárólagos használattal vettem. Kérdésem: van-e bármilyen jogalapja annak, hogy a saját tulajdonával kapcsolatos bármilyen munkát nekem számlázza ki? Mert szerintem nincs. Köteles vagyok beengedni, de az ő házukon végzendő munkák megfizetése szerintem nem az én kötelezettségem. A határozatban "a használati megosztás nem képezi vizsgálat tárgyát az építésfelügyeleti eljárásokban, ezért a döntés meghozatala során nem kerül figyelembe vételre." Valamint hivatkoznak az Étv.51 §(1,4), és a 312/2012.R 16§(2). miszerint egyetemlegesen a tulajdonosokat kötelezi a veszélyhelyzet elhárítására.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Balatoni nyaraló egy emelet 6 szoba stb. mely négy testvér tulajdona és anyukánk haszonélvezetével volt terhelt idei elhunytáig.
A tulajdoni hányad 3x7/24 1x 3/24. Nekem 7/24. van. A hat szobából két testvér haszonélvező hozzájárulásával +1-1 szobát használt. Anyukánk már 100 éves kora miatt nem volt jelen.
Mivel haszonélvező elhunyt gondolom már az eddigi hozzájárulása is semmis.Ezért nekem ez az osztatlan közös megosztás későn született unokák miatt nem felel meg.Testvérek ( 7/24 részesek) hallani sem akarnak arról,hogy nyáron még csak ideiglenesen részemre pár hétre plusz szobát biztosítsanak még ha üres is és nem használják.Emiatt a hangulat vészes.
Mivel az osztatlan közösben mindenki mindent használhat ahogy írják és senki nem akadályozhat másokat a dolog használatában a kérdés a következő:
Be mehetek e a két szobába? Ha zárják most előlem akkor is? Betörhetem e az ajtót mivel nincs birtokháborítás? Oda tehetek pl.egy heverőt mert nem férünk el a nagyra nőtt családunkkal?
Tudok e kellemetlenkedni? Hogy tudom békésen vagy nem békésen kikényszeríteni?Az egyik tulaj ügyvéd ráadásul.
Az ingatlannal kapcsolatos közös költségekhez mindig hozzájárulok.
Használati díj részükről fel sem merült!!
Köszönöm a választ

Az általam vásárolt ingatlan lakás 1/2 tulajdonban van a földhivatalban bejegyezve tulajdonosként, a lányom a másik 1/2 tulajdonos. A részére bejegyeztettem a hoszonélvezeti jogot.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Négy lakásos osztatlan közös tulajdonon készülünk végre kizárólagos megosztási szerződést kötni, egyelőre még csak az egyeztetéseket kezdtük el. Az egyik tulajdonosnak olyan elképzelése van, hogy az ő általa használt ház oldalában, de az udvarból nyíló padlásfeljáró (minden tulajdonos kizárólag innen tudja elérni a padlását) és az előtte lévő járdaszakasz, valamint az én bejáratiajtómhoz vezető járdaszakasz egy részét az ő kizárólagos használataként kell feltüntetni, mivel az "ő háza" előtt vannak ezek a területek és majd nekünk ő "átjárási jogot" biztosít. Jól gondolom, hogy onnantól, hogy nekem és másoknak ezeket a járdaszakaszokat életvitelszerűen használnunk kell (nincs más megközelítési mód), ez a kérése egész egyszerűen képtelenség, hisz innentől ezen a területen nem lehet senkinek kizárólagos használati joga? Egy járda esetén pedig az átjárási jog az egész járda szabadon hagyását kell, hogy jelentse, tehát még értelmetlen is a követelése?

Kedves Ügyvéd úr,
Az alábbi problémával állunk szemben: A lakásunk egy osztatlan közös tulajdonú házban, egyenlő tulajdonarányban, kizárólagos kert részekkel.
A házhoz való bejárás jelenleg egy utca felöl biztosított minden lakás részére, de van egy másik utca tervben amivel csak ez a lakás kert része határos.
A kérdésem az volna hogy ilyen esetben kötelezhető vagyok arra hogy biztosítsak kijárást a jövőben egy tulajdonosnak erre az utcára ha neki ez kényelmi okok miatt igénye lenne?
A megosztási szerződés sajnos több mint 10 éves és egyik tulajdonos sem már az eredeti.
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr. Egy nagyon bonyolult kérdéssel fordulok őnőkhőz. Édesapám elhunyt 2001 be. Örököltem tőle a szülei tekeit Velencén. A telkek osztatlan közös tulajdon édesapám két testvérével. A tulajdon jogom 1/3 .Amit a 2 nagynéni el sem ismer. A nagy szülők már nem élnek.Az elmúlt 20 év alatt nem engedték hogy az ingatlanokon gyakoroljam a tulajdon jogomat.2022 04 04-én tudomásomra jutott hogy az idősebb nagynéném elhalálozott 2022 03 22-én. A telek szomszédaimtól tudtam meg. Mint azt is hogy el birtokolták az én részemet. Az egyik telken pereskedés van folyamatban és a helyi szemlén ezt mondták a bíró nőnek, a szomszédnőt idéztem. Most hogy a nagynéném 2/3 arányban tulajdonos én 1/3 -vagyok. A kérdésem hogy elbirtokolhatják -e a tulajdon jogomat? 2022 04 25-én le kértem az ingatlanok földhivatali papírjait ott még tulajdonosként szerepelek. A nagynéném már árulja a telkeket. A kérdésem hogy el tudja -e adni nélkülem? Az önök oldalán olvastam az elbirtoklásról de nekem nem egyértelmű. Egy föld részt el lehet birtokolni. De a tulajdon jogot nem. A telek osztható de pillanatnyilag osztatlan. Előre is köszönőm a válaszát. László

Jó napot kívánok! Szeretnék információt kérni Öntől! Tavaly tavasszal vettünk egy osztatlan közös tulajdonú ingatlant a férjemmel. Ez egy helyrajzi számon lévő 3 házból az egyik. 427m2 az egész. Amit tudni kell:
Tizenkettő harminchatod rész a miénk, a másik tizenkettő harminchatod rész három testvér tulajdona és a harmadik tizenkettő harminchatod rész egy idős nénié, aki tavaly nyáron vette, de el is akarja most adni.
Osztatlan közös tulajdon, viszont a három házrészből kettő le van kerítve (külön-külön). Mindkettőnek van telekrésze, a miénknek nincs, csak egy autóbeálló, ami nincs lekerítve, ez a mi "telkünk". A beálló és a házunk között van egy járda, ami a szorgalmi út, ez a mi részünk, ezen keresztül járnak be a lekerített telekrészükre. Elméletileg egy felosztás történt még régebben közjegyző előtt, amiről mi csak egy vázrajzot láttunk (email-ben kaptunk egy képet róla), hivatalos papírt nem kaptunk az előző tulajdonostól! Külön vízóra és villanyóra tartozik minden ingatlanhoz. Azt szeretném kérdezni, hogy újrafelosztást tudunk-e kérni csak mi ketten a 12/36-od részünkkel, vagy az összes tulajdonos beleegyezése kell-e hozzá!? A másik kérdésem az lenne, hogy kötelesek vagyunk-e szorgalmi utat biztosítani úgy, hogy mindkét telekrészre be lehet jutni a mögöttünk lévő útról, ahová mindkettőjüknek van ugyanúgy kiskapuja, mint előrefelé a mi részünkre!?

Tiszteletem!
Bátyám és én fele-fele arányban örököltük meg a szülői házunkat. Ő ott lakik, én már régen elköltöztem. Szeretném eladni, ő viszont nem; és kifizetni sem tud belőle. Felajánlottam, hogy én fizetem ki őt; de a fél ház árát nem akarja elfogadni, továbbra is ott akar élni. Bíróság által belekényszeríthető abba, hogy eladja nekem vagy egy harmadik félnek a részét? Jelen felállásban az én részem eladhatatlan... védi a jogaimat törvény/jogszabály?
Segítségét előre is köszönöm!

Hogyan lehet kitenni kisebbségi tulajdonost az ingatlanból? Az ingatlan 6/24- része lenne az övé,de ennél jóval többet használ,és a többi tulajdonosnak csak kárt és bosszúságot okoz. Válaszát várva Tisztelettel

Tisztelt Ügyvédúr !

Van egy elég nagy problémánk a kertünk kapcsán.
Adott volt egy téglalap alakú telek amit 21 évvel ezelőtt ketté osztottak. A telek egyik felén (jobb oldalt) állt már egy ház, de mivel nagy volt a telek ezért a tulaj a telek másik részét(bal oladal) eladta. Papír szerint felezve lett a telek. Valóságban az egyik (az akkor még üres bal oladali telek) kb 70 m2-rel nagyobb lett. ( össz telek méret 680 m2) Erről ügyvédi papír van, hogy kerítéssel van elválasztva a két telek ( de ezen a papíron is fele-fele tulajdonjog szerepel) Viszont valóságban így volt logikus az elválasztás, hogy a házakat szétválasztó falhoz került a kerítés. Az új ház 19 évvel ezelőtt megépült a bal oldali telekre ( ezt vettük meg 14 éve ) ez teljesen a telekhatáron van (a ház hátsó fal részéhez nem férünk, az a másik telekről látható) A régi ház kicsit beljebb van a telekhatártól, de épült egy lépcsőház,ráépítettek a mi házunkra ezért ikerháznak lett nyilvánítva a két ház. Ikerházként szerepel a nyilvántartásban. Tehát a házak csatlakozásánál folytatólagosan húzódott a kerítés elöl és hátul is a megbeszéltek szerint, minden rendben volt 19 évig. Sajnos a régi ház tulajdonosa meghalt, az örökösök nem fizették a hiteleket és ezért elárverezték az ingatlant. Először egy behajtó cég lett a tulajdonos majd egy család megvette kb 4 évvel ezelőtt. Az új tulajdonos most jelezte ( 4 évvel a vásárlás,beköltözés után) hogy szeretné a neki járó telket megkapni. Nehéz észrevenni,hogy nem egyforma a két telek mérete mert az ő házuk sokkal nagyobb alapterületű és mindenféle melléképületek vannak. Én is csak a saját telkem kézi lemérése után tudom, hogy ennyivel (kb 70m2 )nagyobb a mi részünk. A házak előtti szakaszon,előkertben a terület átadása kivitelezhetetlen mert a házunk jobb oldalában beépített garázs van (nem tudnánk bejutni a garázsba) valamint itt található a gázóra,villanyóra és vízóra akna is. A régi ház új tulajdonosa pedig mindenképp a hátsó részt szeretné. Itt szintén problémák vannak mert ha ezt a területet átadjuk akkor a vízelvezető ereszünktől kezdve, a fürdőszobai gáz kivezető csövön át egy hatalmas 140x140-es ablak is a szomszéd kert részébe nyílna (teljes átépítés kellene a házunkban, hogy szabályos legyen minden és ne sértse egyik építésügyi szabályt se) és ugye a saját házfalunkhoz sem férnénk ezen az oldalon sem ha felújítanánk stb. Kötelezhetnek ennyi idő ( 21/19 /14 év után) hogy oda adjuk azt a területet ? Mi lehet a megoldás? A földhivatali papíron a telek egyben van, nincs felosztás jelölve. Felmerült, hogy megvennénk a területet amit eddig elbirtokoltunk (tudtunk nélkül) de ebbe nem megy bele az új tulajdonosa, ő mindenképp a területet akarja. Előre is köszönöm válaszát!