Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Szakértők!

Tulajdonjogom van egy öröklésből származó ingatlanban. Sikerült is megegyezni két testvéremmel. A telken található egy nagy ház ami 2 lakásra van bontva, valamint egy egyéb építmény néven feltüntetett ház, amiben laknak is/albérlő/. Ezt az egyéb építményt szeretném átminősítetni lakóházzá, valamint külön bejárást és telekrészt leválasztatni, külön helyrajzi számmal és a közműveket leválasztatni a lakóházról. Kérdésem az lenne, hogy az elképzelésem jó-e, véghez vihető-e?
Köszönöm szépen válaszuk!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Budapest XXII. kerületének ipari övezetében van egy szabálytalanul épült épületem ( az épület elhelyezkedésével van kizárólag probléma, az oldalhatár távolság nem megfelelő), amelynek szabályossá alakítása sajnos nem opció.
Az épületnek használatbavételi engedélye és hatósági bizonyítványa nincsen, ezek iranti kérelmet elutasították a szabálytalanság miatt, azonban februárban az építéshatóság előirt egy helyszíni szemlét, melyet nem tartottak meg, mondván, hogy láthatóan az épület több, mint 10 éves, ezért szemlére nincs szükség.
Ezt az épületet szeretném vállalkozási célra használni. Az önkormányzat megerősítette, hogy a folytatni kívánt tevékenység ( motorkerékpár szerviz) minden további nélkül lehetséges azon az ingatlanon, de a Munkavédelmi felügyelet, a Katasztrófavédelem és talán még Nébih és Közlekedésfelügyeleti szakhatóság hozzájárulása szükséges. Kérdésem, hogy előfordulhat-e, hogy az épület szabálytalansága végett bukik ez az elképzelés vagy a felsorolt hatóságok ilyen szempontból nem vizsgálják a majdani telephelyet?
Hivatalos szerviz tehát lehet-e szabálytalanul épült épületből, folytatható-e abban gazdasági tevékenység?

Üdvözlöm! Az lenne a kérdésem, hogy van egy szántóföld minősítésű kerítéssel elzárt ingatlanom, amin van egy félig összedőlt vályog épület, kotelezhet-e az önkormányzat a lebontására mert életveszélyes?

Tisztel Ügyvéd Úr!
Pest megyei agglomerációs település külterületén élünk, amely mezőgazdasági kertes terület övezeti besorolású, 3 % beépíthetőséggel.
Az ingatlant 1995-ben egy faházzal vásároltuk, amelyet szabályosan feltüntettek a tulajdoni lapon, a közterületi telekhatároktól kb. 4 méterre elhelyezve, amelyre az akkori szabályok szerint lehetőség volt. A faházat 2006-ban, felújítási engedéllyel átépítettünk tégla épületté (a házalapot megtartva) mely módosítás, állandó fennmaradási engedéllyel történt és szerepel földhivatali tulajdonlapon is.
Városunkban a képviselőtestület ezévtől támogatja a beépíthetőség egyéni kérelemre történő emelését 3%-ról 10%-ra, településrendezési szerződés megkötése és településfejlesztési hozzájárulás megfizetése ellenében, amely HÉSZ módosítással járna, a jelenlegi MK1 övezetünket MK2-re módosítanák, amely előírja a 10 méteres távolságot a közterületi telekhatároktól. (amely a mi esetünkben korábbi engedéllyel 4 méter, két oldalról is, mert sarok telek)
Kérdésem, hogy az egyéni kérelemre történő HÉSZ módosítás befolyásolhatja-e a régi szabályok szerint, korábban elhelyezett gazdasági épület fennmaradhatóságát a telken, nem érvényteleníti-e ez az új övezeti átsorolás a korábbi engedélyeket és kötelezhetnek esetleg bontásra és az épület áthelyezésére a közterületektől 10 méteres távolságra, illetve nem szabhatják-e a 10% beépíthetőség feltételként az épület áthelyezését?
Válszát előre is köszönöm.

Üdvözlöm!
Szeretnék én, hogy mi a menete egy művelődési alól kivett területen lévő több mint 20 éve épült lakó ingatlan. Tervrajz és építési engedély nélkül épült.
Fennmaradási engedélyt szeretnék rá kérni.Ja és osztatlan közös.

Tisztelt ügyvéd Úr!
Hét éve vásároltam egy zártkerti (kivett) telket, rajta egy épülettel, ami már akkor is több éve állt.
A kataszteri térképen sajnos nem szerepel, illetve a jelenlegi HÉSz-nek sem felel meg 100%-osan (Tető kialakítása, illetve héjazat).
Milyen lehetőségek vannak ilyen esetben a jelentősebb rerorziók elkerülésére, illetve az épület fennmaradását illetően?

Válaszát előre is köszönöm!