Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot kérni: 2015-ben megvásároltam egy ikerház 1/2 részét. A telek viszont osztatlan közös tulajdonban van. A gyakorlatban közel fele arányban helyezkedik el a telek a két ingatlan homlokzati fala előtt, középen járda osztja ketté.
A szomszédom az ő oldalán lévő 50%-ot teljesen kihasználja, én ott semmit nem használok/tárolok. Az én oldalamon lévő 50% részen áll egy tároló, aminek a használatára megállapodás van, miszerint szintén felerészben használjuk. A probléma az, hogy a szomszédom ezt a használatában lévő tárolót szeméttárolónak használja. A tároló balesetveszélyes, rohadó anyagokat, tűzifát, vegyszereket, szemetet tárol. Az ingatlanom ablakából ezt a szeméttelepet látom közvetlenül. Kérésemre, hogy távolítsa el és rendezze a tárolót, az elmúlt 8 évben folyamatosan szóbeli ígéreteket kapok, de nem történik semmi javulás, sőt. Kérhetem-e a közös osztatlan kert/telek megosztását jogi úton a használati megállapodás ellenére? Megilleti-e a szomszédot a saját házrésze előtt lévő 50% telekhasználaton felül még az én oldalam 30%-nak használata, vagy az már túlhasználatnak minősül? Hamarosan szeretném az ingatlant eladni, és szeretnék jóhiszeműen az új tulajdonosnak jogilag tisztázott helyzetet átadni. Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd úr!

Egy társasház osztatlan közös tulajdonú és saját helyrajzi számmal rendelkező padlásteréből vennék valamennyi hányadot (600 nm²-ből 1/20-ot)

Kérdésem, hogy ha haszálati megosztási szerződést kötnék az összes tulajdonossal, hogy kizárólag haszálhassam a hányadom szerinti nm² területet, akkor oda építhetnék? Illetve felújíthatnám?
Az ottani szigetelés, falazás, közművesítés az én tulajdonom lenne?

Másrészről ha egyik tulaja vagyok egy ilyen ingatlannak, akkor meg tudják terhelni az én hányadom? Mást érintő jelzálogjog / végrehajtási jog az én tuladoni hányadom is terheli? Felelek a "tulajdonostársamért"?

Harmadrészről korlátozhatják, hogy mit csinálok a szerződés szerinti hányadom területén?
A végső cél egy "egyéb helyiség" lenne, vízzel és árammal.

Köszönöm a segítséget.

2011-ben édesapánk halála után öcsémmel örököltük a 22. kerületben lévő lakás fele tulajdonjogát. A lakásban édesapánk és második felesége lakott. Felesége haszonélvezeti jogot kapott a haláleset után. Most 12 év után egy beszélgetés elé nézünk a lakással kapcsolatban.
Tudni szeretném, hogyha a tulajdonjogunk - ez fájó pont a másik félnek - milyen módon váltható meg a feleség részéről?
Amennyiben szóba kerül a megváltás, a lakás mostani értékével kell számolni?
A választ előre is köszönöm.

Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy az osztatlan közös zártkerti kategóriába sorolt ingatlanok mikortól léteznek ?!
1980-ban már igen? Többségi társtulajdonosok vagyunk egy olyan telken, / 1960 m2 az 1580 m2-hez képest/, amelyet a régi tulajok elfelejtettek 2017-ig a művelésből kivetetni és a hivatalos megosztást kérni. Viszont önhatalmúan lekerítették az értékesebb / közelebbi, beton melletti / telekrészt , mi több - engedély nélkül - építettek is rá és most ragaszkodnak ehhez a sokkal értékesebb telekrészhez, mondván, hogy mi tegyünk egy nagy kerülőt, és földútról közelítsűk meg a telkünket.. Az ingatlan jogi megosztása még nem történt meg, most szeretnénk a birtokszerkezetet rendezni, de azt sem szeretnénk, hogy ez a mi sérelmünkre történjen! Szerencsére hajlamosak az egyezségkötésre, de azelőtt nekünk szükséges lenne tudni a mi jogainkat.. Hálásan köszönjük a segítséget! Üdvözlettel : Katalin

Szép napot! Olyan kérdéssel fodulnék Önhöz, hogy a tulajdonomban lévő ingatlanban 2/4 részem van. Ez egy közös osztatlan ingatlan egy több mint száz éves családi házól beszélve. Kaptam egy információt miszerint van egy olyan lehetőség, hogy használati megállapodás. Erről szeretnék egy kicsit részletesebben kérdezni, hogy ez hogy is van mi az előnye van-e hátránya? menniybe kerül egy ilyen ügy elintézése. Elsődlegesen hitel felvétel céljából érdekel. Előre is köszönöm a válaszukat. További szép estét és kellemes hétvégét kívánok.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A szüleim ingatlanvagyonának nővérem és köztem történő elosztásával kapcsolatos kérdésben kérem az Ön szakértői véleményét.
A szüleim ingatlanvagyona jelenleg egy nagy budai családi házból áll.
A családunk – illetve tulajdonjogilag én - rendelkezik egy kis nyaralóval is a Szentendrei szigeten, amit még a nagypapám hagyott az édesanyámra.
Körülbelül tíz évvel ezelőtt a szüleim úgy döntöttek, hogy eladják ezt a nyaralót, amelynek az akkori becsült értéke 7-10 millió Ft volt.
Mivel a kis ház közel áll hozzám, illetve már akkor is várható volt, hogy az ára erről a minimálisról csak felfelé indulhat, nagy nehezen rávettem a szüleimet, hogy ne adják el. Megállapodtunk, hogy a nyaralót én öröklöm, és azt a nevemre is iratták már akkor, vagyis a tulajdonjog hozzám került. A nyaraló nővéremre eső részét, ami akkor 3-5 millió Ft lett volna, nem fizették ki a nővéremnek.
Ezt követően a szüleim és a nővérem is használták, és máig használják a nyaralót. Fontos megjegyezni, hogy ezt követően az ingatlan fenntartási költségeit a szüleim állták. Én kisebb ráfordításokkal javítottam a kis ház állagán. A nővérem csak használta az ingatlant, de nem költött rá anyagilag.
A szüleim most tervezik eladni a nagy családi házat, és ismét felmerült a nyaraló örökségének a kérdése.
A szüleim úgy számolnak, hogy az örökségünk alapja a családi ház és a nyaraló összértéke, amin a nővéremmel fele-fele arányban osztozunk.
Ha csak a családi házon osztoznánk, akkor a 100 milliós családi ingatlan rám eső fele 50 millió Ft lenne. Ebben az esetben a ma 40 millió Ft-ot érő nyaraló teljes egészében az én tulajdonom lenne, ami összesen 90 millió Ft vagyonnövekményt jelentene az örökségből.
Ha családi házat és a nyaralót együtt vesszük az örökség alapjául, akkor a 100 millió Ft-ot érő családi ház és a 40 millió Ft-ot érő nyaraló összesen 140 millió Ft. Ennek a rám eső fele 70 millió Ft.
A különbözet 20 millió Ft, ez a nyaraló felértékelődésén realizált nyereség fele, amin utóbbi esetben fele-fele arányban kell osztoznom a nővéremmel, a családi házból származó örökségem terhére, ami szerintem nem igazságos.
Ön hogy látja igazságosan elszámolhatónak a helyzetet?
További kérdésem az üggyel kapcsolatban, hogy mivel a nővérem mindvégig használhatta a nyaralót, és költeni nem költött rá, lehet-e felé bármiféle követelésem.
Jogi szempontokat figyelembe véve és általánosságban is nagyon kíváncsi vagyok az Ön véleményére a helyzetről.
Tisztelettel, Dorottya

Tisztelt Dr. Kollár Andor!

Egy most épülő lakás vétele előtt állok. A teleknek, amin 3 ikerház fog épülni, jelenleg 2 tulajdonosa van.
Az egyik tulajdonosnak bejegyzett önálló zálogjoga van, illetve elidegenítési és terhelési tilalom is van a tulajdonrészen. Ennek a tulajdonosnak a telken már meglévő épületen van a hitele ( ami a földhivataltól lekért tulajdoni lapból kiderül). Ez az épület is átépítésre kerül, valamint 2 teljesen új ikerház épül. Ebből az egyik újonnan épülő lakást tervezem megvenni. A lakások nem lesznek külön albetétesítve, hanem használati megosztási szerződés lesz írva. A kérdésem az lenne, hogy érint-e engem hátrányosan, hogy az azonos helyrajzi számon az egyik tulajdonos vett fel jelzálogot az ő telek tulajdoni hányadára? Ha esetleg ő nem fizetnè a hitelt, engem kötelezhetnek-e a kifizetésére?
Köszönettel:
Somogyi Melinda

Tisztelt Uram/ Hölgyem!

Egy kérdéssel fordulnék Önökhöz. Közös osztatlan tulajdonnal rendelkező, közös válaszfalú ikerház egyik felét szeretnénk hőszigetelni, a homlokzatot és a lapostetőt is. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a szigetelési munkálatokhoz engedélyt kell kérnünk az ikerház másik felének a tulajdonosától? 1/2 - 1/2-ed a tulajdoni rész. Amennyiben igen, milyen dokumentumot kell ehhez készíteni?

Válaszkat előre is köszönöm.