Hozzászólások
- Ilona 50136 számú kérdése
- 2023-03-29
2011-ben édesapánk halála után öcsémmel örököltük a 22. kerületben lévő lakás fele tulajdonjogát. A lakásban édesapánk és második felesége lakott. Felesége haszonélvezeti jogot kapott a haláleset után. Most 12 év után egy beszélgetés elé nézünk a lakással kapcsolatban.
Tudni szeretném, hogyha a tulajdonjogunk - ez fájó pont a másik félnek - milyen módon váltható meg a feleség részéről?
Amennyiben szóba kerül a megváltás, a lakás mostani értékével kell számolni?
A választ előre is köszönöm.
Kedves Ilona!
Részben egyszerű a megoldás, hiszen "csak" meg kell állapodni az érintetteknek, hogy a haszonélvező megveszi/megváltja az önök tulajdoni hányadát. a megállapodás ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratba kell foglalni, bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartáshoz és teljesíteni a pénzügyi vállalást.
Amennyiben a haszonélvezőnek "fáj" az önök tulajdonjoga, akkor a hagyatéki eljárásban már tehetett volna lépéseket ez ellen, hiszen feltehetően saját házastársi közös szerzeményére alapítva lenne neki igénye, ezt jogában állt volna érvényesíteni.
Visszatérve az első mondathoz, a megváltás a mostani értéken történik, de alapvetően szabad megállapodás tárgya, a feleknek tehát nagy a szerződéskötési szabadsága.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Katalin 50117 számú kérdése
- 2023-02-28
Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy az osztatlan közös zártkerti kategóriába sorolt ingatlanok mikortól léteznek ?!
1980-ban már igen? Többségi társtulajdonosok vagyunk egy olyan telken, / 1960 m2 az 1580 m2-hez képest/, amelyet a régi tulajok elfelejtettek 2017-ig a művelésből kivetetni és a hivatalos megosztást kérni. Viszont önhatalmúan lekerítették az értékesebb / közelebbi, beton melletti / telekrészt , mi több - engedély nélkül - építettek is rá és most ragaszkodnak ehhez a sokkal értékesebb telekrészhez, mondván, hogy mi tegyünk egy nagy kerülőt, és földútról közelítsűk meg a telkünket.. Az ingatlan jogi megosztása még nem történt meg, most szeretnénk a birtokszerkezetet rendezni, de azt sem szeretnénk, hogy ez a mi sérelmünkre történjen! Szerencsére hajlamosak az egyezségkötésre, de azelőtt nekünk szükséges lenne tudni a mi jogainkat.. Hálásan köszönjük a segítséget! Üdvözlettel : Katalin
Tisztelt Katalin!
1980 előtt is léteztek már tudomásom szerint zártkerti ingatlanok, ismert 1970-es Korm. rendelet, amely a zártkertekre vonatkozott.
Az Ön által leírt helyzetben több dolog merül fel: ráépítés osztatlan közös tulajdonban álló területre, ráépítés termőföldre, birtoklás és használat rendjének szótöbbséggel történő kialakítása és a telekalakításra vonatkozó technikai lehetőségek. Azt javasolom, a fenti, sokrétű, több jogviszonyt érintő helyzetben inkább keressenek fel egy jogászt, aki közvetlenül tud Önöknek tanácsot adni ill. tájékoztatni Önöket arról, hogy az Önök szándéka szerinti végeredmény eléréséhez milyen jogi lépések szükségesek. Az Önök pontos céljainak, a helyszínnek ismerete nélkül felelős tanácsadásra véleményem szerint egy ilyen internetes fórum nem biztosít megfelelő teret. Első kérdés, hogy van-e lehetőség telekalakításra, ha igen, ez egy eljárási irány, amely kizár minden mást. Ha nincs technikai lehetőség, akkor a használat megosztását lenne célszerű rendezni földmérő bevonásával és egy megállapodással. Ez megint egy másik irány. Célszerű lenne feltárni, hogyan alakultak ki a jelenlegi birtok- és használati viszonyok, van-e esetleg ráutaló magatartással a tulajdonostársak között létrejött szerződés, stb.
Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254
gforgacs@t-online.hu
- Gábor 50114 számú kérdése
- 2023-02-24
Szép napot! Olyan kérdéssel fodulnék Önhöz, hogy a tulajdonomban lévő ingatlanban 2/4 részem van. Ez egy közös osztatlan ingatlan egy több mint száz éves családi házól beszélve. Kaptam egy információt miszerint van egy olyan lehetőség, hogy használati megállapodás. Erről szeretnék egy kicsit részletesebben kérdezni, hogy ez hogy is van mi az előnye van-e hátránya? menniybe kerül egy ilyen ügy elintézése. Elsődlegesen hitel felvétel céljából érdekel. Előre is köszönöm a válaszukat. További szép estét és kellemes hétvégét kívánok.
Kedves Gábor!
A közös tulajdon minden egyes pontja a tulajdonostársak közös tulajdonában van, a meghatározott arányok szerint megosztva. Nem lehet azt mondani, hogy ez a rész az enyém, a másik rész a tied. Ezt hidalja át némiképp a használatmegosztási megállapodás, amely nyomán azt lehet mondani, hogy "ezt a részt én használom", a "másik részt te használod". Ez egy külső - banki vagy állami - finanszírozásnál nélkülözhetetlen, enélkül egy tulajdoni hányad nem vonható fedezeti körbe. Egyébként ezt ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratba kell foglalni, a díja ügyvédenként változhat!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Dorottya 50100 számú kérdése
- 2023-02-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A szüleim ingatlanvagyonának nővérem és köztem történő elosztásával kapcsolatos kérdésben kérem az Ön szakértői véleményét.
A szüleim ingatlanvagyona jelenleg egy nagy budai családi házból áll.
A családunk – illetve tulajdonjogilag én - rendelkezik egy kis nyaralóval is a Szentendrei szigeten, amit még a nagypapám hagyott az édesanyámra.
Körülbelül tíz évvel ezelőtt a szüleim úgy döntöttek, hogy eladják ezt a nyaralót, amelynek az akkori becsült értéke 7-10 millió Ft volt.
Mivel a kis ház közel áll hozzám, illetve már akkor is várható volt, hogy az ára erről a minimálisról csak felfelé indulhat, nagy nehezen rávettem a szüleimet, hogy ne adják el. Megállapodtunk, hogy a nyaralót én öröklöm, és azt a nevemre is iratták már akkor, vagyis a tulajdonjog hozzám került. A nyaraló nővéremre eső részét, ami akkor 3-5 millió Ft lett volna, nem fizették ki a nővéremnek.
Ezt követően a szüleim és a nővérem is használták, és máig használják a nyaralót. Fontos megjegyezni, hogy ezt követően az ingatlan fenntartási költségeit a szüleim állták. Én kisebb ráfordításokkal javítottam a kis ház állagán. A nővérem csak használta az ingatlant, de nem költött rá anyagilag.
A szüleim most tervezik eladni a nagy családi házat, és ismét felmerült a nyaraló örökségének a kérdése.
A szüleim úgy számolnak, hogy az örökségünk alapja a családi ház és a nyaraló összértéke, amin a nővéremmel fele-fele arányban osztozunk.
Ha csak a családi házon osztoznánk, akkor a 100 milliós családi ingatlan rám eső fele 50 millió Ft lenne. Ebben az esetben a ma 40 millió Ft-ot érő nyaraló teljes egészében az én tulajdonom lenne, ami összesen 90 millió Ft vagyonnövekményt jelentene az örökségből.
Ha családi házat és a nyaralót együtt vesszük az örökség alapjául, akkor a 100 millió Ft-ot érő családi ház és a 40 millió Ft-ot érő nyaraló összesen 140 millió Ft. Ennek a rám eső fele 70 millió Ft.
A különbözet 20 millió Ft, ez a nyaraló felértékelődésén realizált nyereség fele, amin utóbbi esetben fele-fele arányban kell osztoznom a nővéremmel, a családi házból származó örökségem terhére, ami szerintem nem igazságos.
Ön hogy látja igazságosan elszámolhatónak a helyzetet?
További kérdésem az üggyel kapcsolatban, hogy mivel a nővérem mindvégig használhatta a nyaralót, és költeni nem költött rá, lehet-e felé bármiféle követelésem.
Jogi szempontokat figyelembe véve és általánosságban is nagyon kíváncsi vagyok az Ön véleményére a helyzetről.
Tisztelettel, Dorottya
Kedves Dorottya!
Huhhh....
Jó kérdés.
Minden megoldás mellett lehet jogi és erkölcsi érveket is találni.
Nekem úgy tűnik, hogy a nyaraló - bár az ön nevére került bejegyzésre - továbbra is a család közös tulajdonát képezte, mindenki így kezelte még akkor is, ha egyesek csak a használat szintjén, mások a használat és a fenntartás szintjén is. Ha ez így van, akkor most van 140 mFt ingatlanvagyon, amit 70-70 mFt arányában kell elosztani, azaz kap ön egy nyaralót, és a hát eladásából származó bevételből további 30 mFt-ot.
Nyilvánvalóan más számításra jutunk, ha a korabeli nyaralószerzést akkor értéken figyelembe vesszük, mint az Ön "előrehozott" öröksége és azt betudva, 110 mFt lesz a hagyaték, amelyből Ön 10 mFt-ot kapott meg, a fennmaradó részt kell úgy osztani, hogy ez a 10mFt-os rész kompenzálva legyen a nővérénél.
Én az első verzió mellett tenném le a voksomat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
- Somogyi Melinda 50095 számú kérdése
- 2023-02-14
Tisztelt Dr. Kollár Andor!
Egy most épülő lakás vétele előtt állok. A teleknek, amin 3 ikerház fog épülni, jelenleg 2 tulajdonosa van.
Az egyik tulajdonosnak bejegyzett önálló zálogjoga van, illetve elidegenítési és terhelési tilalom is van a tulajdonrészen. Ennek a tulajdonosnak a telken már meglévő épületen van a hitele ( ami a földhivataltól lekért tulajdoni lapból kiderül). Ez az épület is átépítésre kerül, valamint 2 teljesen új ikerház épül. Ebből az egyik újonnan épülő lakást tervezem megvenni. A lakások nem lesznek külön albetétesítve, hanem használati megosztási szerződés lesz írva. A kérdésem az lenne, hogy érint-e engem hátrányosan, hogy az azonos helyrajzi számon az egyik tulajdonos vett fel jelzálogot az ő telek tulajdoni hányadára? Ha esetleg ő nem fizetnè a hitelt, engem kötelezhetnek-e a kifizetésére?
Köszönettel:
Somogyi Melinda
Tisztelt Somogyi Melinda!
Nem érinti hátrányosan a tulajodnostársak által felvett hitel. Önt nem kötelezhetik a tulajdonostársak által felvett hitel kifizetésére.
Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu
- Balázs 50087 számú kérdése
- 2023-01-30
Tisztelt Uram/ Hölgyem!
Egy kérdéssel fordulnék Önökhöz. Közös osztatlan tulajdonnal rendelkező, közös válaszfalú ikerház egyik felét szeretnénk hőszigetelni, a homlokzatot és a lapostetőt is. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a szigetelési munkálatokhoz engedélyt kell kérnünk az ikerház másik felének a tulajdonosától? 1/2 - 1/2-ed a tulajdoni rész. Amennyiben igen, milyen dokumentumot kell ehhez készíteni?
Válaszkat előre is köszönöm.
Kedves Balázs!
Már csak a tulajdostárssal fenntartandó jó viszont és az ingatlan egységes képe miatt ezt érdemes lehet összehangolni, és papírra vetni. A formaságokat tekintve egy egyszerű megállapodás, aláírva a két tulajdonossal és esetleg még két tanúval elégséges lesz.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu