Ingatlanjogi kérdés-válasz archivum

Tisztelt Ügyvéd Úr!
50%-os tulajdonos vagyok egy osztatlan közös ingatlanban (egy telek 2 különálló családiházzal). A helyi építési szabályzat alapján, a telek méretéből adódóan nem osztható ketté.
Saját részemet szeretném eladni, de másfél év elteltével sem sikerült megegyezésre jutnunk egy használati megállapodásban az osztatlan szomszéddal. Emiatt már több érdeklődőt elvesztettem, mert nincs ilyen megállapodásunk, pedig szinte mindenki kérné.
A kérdésem a következő: Bíróság által lehet-e kötelezni a szomszédot a megegyezésre és a megállapodás aláírására?
Ha igen, akkor mi ennek a menete?
Köszönettel: Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy 1327 nm osztatlan közös telek, rajta két egymástól teljesen különálló ingatlan, külön bejárattal, külön órákkal.
Ebből az én ingatlanrészemet (1/2 rész) lassan 2 éve szeretném eladni. Az ingatlanrészem több évtizede (kb. 1930-40) a családunk tulajdonában állt, de most már csak én vagyok az egyedüli tulajdonos.
A telek egy kerítéssel van elválasztva, ami 30 éve így van lerakva és a jelenlegi szomszéd (ügyvéd, bíró, jogban jártas személy) is így vette meg 2012-ben az előző tulajdonosoktól a másik részt. Akkor az új szomszéd adásvételéhez lett csatolva egy vázrajz, amin szerepel egy kerítés, de az adásvételben szerepel, hogy ez a vázrajz nem lett benyújtva a földhivatalhoz.
Ez a vázrajz 1993-ban készült, amikor az előző tulajdonosok szerették volna megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, szétválasztani a két telket hivatalosan is, de a mérete miatt nem lehetett.
A meglévő kerítés nem pont a vázrajz szerint van kihúzva, az előző tulajdonosok megegyezése alapján lett lerakva, erről semmilyen formában nincs megállapodás. Hivatalos, földhivatalnál fellelhető telekmegosztási megállapodás sincs, nem is volt, vagy nem tud róla senki.
2022. januárjában jeleztem a szomszédnak, hogy szeretném eladni az ingatlanomat és mint elővásárló esetleg érdekli a megvétel, és innen kezdődött a kálváriám.....
A szomszéd közölte, hogy úgy tudja az én részem nagyobb, a kerítés nincs jó helyen, át kell helyezni, igazságügyi földmérőt akart, és telekhasználati megállapodást.
Mivel nem sikerült eljutni vele odáig, hogy a telek közösen legyen lemérve, a kerítés helye kitűzve, ezért én kértem fel egy földmérőt, mert ment az időhúzás, feljelentéssel fenyegetőzés.
A mérés alapján kiderült, hogy tényleg nagyobb az általam használt telekrész 22 nm-rel, bár a teljes telekméret már kisebb, mint amit 1993-ban mértek.
A szomszéd a mérés után a többlet használatért pénzt kér 5 évre visszamenőleg, amire kitalált egy 2000 Ft/nm/hó összeget, hogy miért ennyit azt nem indokolta meg és azt sem, hogy miért most jön ezzel, hiszen több, mint 10 éve vette már meg a tulajdonát.
Azóta többször próbáltam a kerítést áthelyezni, de fenyegetőzött, hogy egyoldalúan nem tehetem meg, illetve a többlethasználati díj megfizetésével kapcsolja össze, ezért azóta sem tudtam megszüntetni a többlethasználatot.
Telekhasználati szerződést sem hajlandó addig aláírni, amíg nem fizetek neki. Ezért már több vevőjelöltet is elveszítettem.
A 2000 Ft/nm/hó összeget próbáltam lealkudni, mert nagyon sokallom, de azóta már mivel a többlethasználatot nem sikerült megszüntetnem, az inflációra hivatkozva, már a követelése 3,5 millió Ft.
Tanácsot, segítséget szeretnék kérni:
- Jár a szomszédnak a többlethasználati díj, még akkor is, ha így vette meg a telket és csak most jelezte ez irányú szándékát?
- Amennyiben jogos a követelése, akkor honnan tudhatnám meg, hogy négyzetméterenként mennyi jár neki?
- Áthelyezhetem egyoldalúan a kerítést, így megszüntetve a többlethasználatot, hogy ne növekedjen ez az összeg, ha mégis fizetnem kell?
- Hogy tudnám minél előbb elintézni a telekhasználati szerződést?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot kérni: 2015-ben megvásároltam egy ikerház 1/2 részét. A telek viszont osztatlan közös tulajdonban van. A gyakorlatban közel fele arányban helyezkedik el a telek a két ingatlan homlokzati fala előtt, középen járda osztja ketté.
A szomszédom az ő oldalán lévő 50%-ot teljesen kihasználja, én ott semmit nem használok/tárolok. Az én oldalamon lévő 50% részen áll egy tároló, aminek a használatára megállapodás van, miszerint szintén felerészben használjuk. A probléma az, hogy a szomszédom ezt a használatában lévő tárolót szeméttárolónak használja. A tároló balesetveszélyes, rohadó anyagokat, tűzifát, vegyszereket, szemetet tárol. Az ingatlanom ablakából ezt a szeméttelepet látom közvetlenül. Kérésemre, hogy távolítsa el és rendezze a tárolót, az elmúlt 8 évben folyamatosan szóbeli ígéreteket kapok, de nem történik semmi javulás, sőt. Kérhetem-e a közös osztatlan kert/telek megosztását jogi úton a használati megállapodás ellenére? Megilleti-e a szomszédot a saját házrésze előtt lévő 50% telekhasználaton felül még az én oldalam 30%-nak használata, vagy az már túlhasználatnak minősül? Hamarosan szeretném az ingatlant eladni, és szeretnék jóhiszeműen az új tulajdonosnak jogilag tisztázott helyzetet átadni. Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd úr!

Egy társasház osztatlan közös tulajdonú és saját helyrajzi számmal rendelkező padlásteréből vennék valamennyi hányadot (600 nm²-ből 1/20-ot)

Kérdésem, hogy ha haszálati megosztási szerződést kötnék az összes tulajdonossal, hogy kizárólag haszálhassam a hányadom szerinti nm² területet, akkor oda építhetnék? Illetve felújíthatnám?
Az ottani szigetelés, falazás, közművesítés az én tulajdonom lenne?

Másrészről ha egyik tulaja vagyok egy ilyen ingatlannak, akkor meg tudják terhelni az én hányadom? Mást érintő jelzálogjog / végrehajtási jog az én tuladoni hányadom is terheli? Felelek a "tulajdonostársamért"?

Harmadrészről korlátozhatják, hogy mit csinálok a szerződés szerinti hányadom területén?
A végső cél egy "egyéb helyiség" lenne, vízzel és árammal.

Köszönöm a segítséget.

Tisztelt Ügyvédnő!
A következő ingatlanjogi felállásban kérem tanácsát. Az ingatlan 1/2, 1/4, 1/4 tulajdonban van. Az egyik1/4 tulajdonos egy éve elhunyt, de a hagyatéki eljárás még nem zárult le. A közjegyzői irodánál azt a választ kaptunk, sajnos úgy néz ki, még egy jó ideig eltart. ( gondolom a cég miatt húzódhat mert tulajdonosa volt, ...nem tudom) Tudomásunk szerint egy örököse van. A probléma az, hogy az ingatlant el kívánjuk adni, legalábbis a 3/4 tulajdonrészt. A fél rész tulajdonosa id otthonába költözött, a másik negyed rész tulajdonosa nem tart igényt az ingatlanra. A felmerülő költségek terhet jelentenek. Mivel még nem került a várható örökös nevére, hogy lehet megnyilatkoztatni, hogy mint leendő 1/4 rész örököse tart-e az ingatlanra igényt, elővásárlási joggával élve? Nagyon hosszúnak tűnik az ügy lefolyása. A felmerülő költség mindenkinek nagy teher, az ingatlan üresen áll. A hagyaték lezárulása nélkül, hogy tudjuk a 3/4 tulajdonrészt eladni?
Segítő válaszát köszönöm t. Hajasné Varga Irén

2011-ben édesapánk halála után öcsémmel örököltük a 22. kerületben lévő lakás fele tulajdonjogát. A lakásban édesapánk és második felesége lakott. Felesége haszonélvezeti jogot kapott a haláleset után. Most 12 év után egy beszélgetés elé nézünk a lakással kapcsolatban.
Tudni szeretném, hogyha a tulajdonjogunk - ez fájó pont a másik félnek - milyen módon váltható meg a feleség részéről?
Amennyiben szóba kerül a megváltás, a lakás mostani értékével kell számolni?
A választ előre is köszönöm.

Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy az osztatlan közös zártkerti kategóriába sorolt ingatlanok mikortól léteznek ?!
1980-ban már igen? Többségi társtulajdonosok vagyunk egy olyan telken, / 1960 m2 az 1580 m2-hez képest/, amelyet a régi tulajok elfelejtettek 2017-ig a művelésből kivetetni és a hivatalos megosztást kérni. Viszont önhatalmúan lekerítették az értékesebb / közelebbi, beton melletti / telekrészt , mi több - engedély nélkül - építettek is rá és most ragaszkodnak ehhez a sokkal értékesebb telekrészhez, mondván, hogy mi tegyünk egy nagy kerülőt, és földútról közelítsűk meg a telkünket.. Az ingatlan jogi megosztása még nem történt meg, most szeretnénk a birtokszerkezetet rendezni, de azt sem szeretnénk, hogy ez a mi sérelmünkre történjen! Szerencsére hajlamosak az egyezségkötésre, de azelőtt nekünk szükséges lenne tudni a mi jogainkat.. Hálásan köszönjük a segítséget! Üdvözlettel : Katalin

Szép napot! Olyan kérdéssel fodulnék Önhöz, hogy a tulajdonomban lévő ingatlanban 2/4 részem van. Ez egy közös osztatlan ingatlan egy több mint száz éves családi házól beszélve. Kaptam egy információt miszerint van egy olyan lehetőség, hogy használati megállapodás. Erről szeretnék egy kicsit részletesebben kérdezni, hogy ez hogy is van mi az előnye van-e hátránya? menniybe kerül egy ilyen ügy elintézése. Elsődlegesen hitel felvétel céljából érdekel. Előre is köszönöm a válaszukat. További szép estét és kellemes hétvégét kívánok.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A szüleim ingatlanvagyonának nővérem és köztem történő elosztásával kapcsolatos kérdésben kérem az Ön szakértői véleményét.
A szüleim ingatlanvagyona jelenleg egy nagy budai családi házból áll.
A családunk – illetve tulajdonjogilag én - rendelkezik egy kis nyaralóval is a Szentendrei szigeten, amit még a nagypapám hagyott az édesanyámra.
Körülbelül tíz évvel ezelőtt a szüleim úgy döntöttek, hogy eladják ezt a nyaralót, amelynek az akkori becsült értéke 7-10 millió Ft volt.
Mivel a kis ház közel áll hozzám, illetve már akkor is várható volt, hogy az ára erről a minimálisról csak felfelé indulhat, nagy nehezen rávettem a szüleimet, hogy ne adják el. Megállapodtunk, hogy a nyaralót én öröklöm, és azt a nevemre is iratták már akkor, vagyis a tulajdonjog hozzám került. A nyaraló nővéremre eső részét, ami akkor 3-5 millió Ft lett volna, nem fizették ki a nővéremnek.
Ezt követően a szüleim és a nővérem is használták, és máig használják a nyaralót. Fontos megjegyezni, hogy ezt követően az ingatlan fenntartási költségeit a szüleim állták. Én kisebb ráfordításokkal javítottam a kis ház állagán. A nővérem csak használta az ingatlant, de nem költött rá anyagilag.
A szüleim most tervezik eladni a nagy családi házat, és ismét felmerült a nyaraló örökségének a kérdése.
A szüleim úgy számolnak, hogy az örökségünk alapja a családi ház és a nyaraló összértéke, amin a nővéremmel fele-fele arányban osztozunk.
Ha csak a családi házon osztoznánk, akkor a 100 milliós családi ingatlan rám eső fele 50 millió Ft lenne. Ebben az esetben a ma 40 millió Ft-ot érő nyaraló teljes egészében az én tulajdonom lenne, ami összesen 90 millió Ft vagyonnövekményt jelentene az örökségből.
Ha családi házat és a nyaralót együtt vesszük az örökség alapjául, akkor a 100 millió Ft-ot érő családi ház és a 40 millió Ft-ot érő nyaraló összesen 140 millió Ft. Ennek a rám eső fele 70 millió Ft.
A különbözet 20 millió Ft, ez a nyaraló felértékelődésén realizált nyereség fele, amin utóbbi esetben fele-fele arányban kell osztoznom a nővéremmel, a családi házból származó örökségem terhére, ami szerintem nem igazságos.
Ön hogy látja igazságosan elszámolhatónak a helyzetet?
További kérdésem az üggyel kapcsolatban, hogy mivel a nővérem mindvégig használhatta a nyaralót, és költeni nem költött rá, lehet-e felé bármiféle követelésem.
Jogi szempontokat figyelembe véve és általánosságban is nagyon kíváncsi vagyok az Ön véleményére a helyzetről.
Tisztelettel, Dorottya

Tisztelt Dr. Kollár Andor!

Egy most épülő lakás vétele előtt állok. A teleknek, amin 3 ikerház fog épülni, jelenleg 2 tulajdonosa van.
Az egyik tulajdonosnak bejegyzett önálló zálogjoga van, illetve elidegenítési és terhelési tilalom is van a tulajdonrészen. Ennek a tulajdonosnak a telken már meglévő épületen van a hitele ( ami a földhivataltól lekért tulajdoni lapból kiderül). Ez az épület is átépítésre kerül, valamint 2 teljesen új ikerház épül. Ebből az egyik újonnan épülő lakást tervezem megvenni. A lakások nem lesznek külön albetétesítve, hanem használati megosztási szerződés lesz írva. A kérdésem az lenne, hogy érint-e engem hátrányosan, hogy az azonos helyrajzi számon az egyik tulajdonos vett fel jelzálogot az ő telek tulajdoni hányadára? Ha esetleg ő nem fizetnè a hitelt, engem kötelezhetnek-e a kifizetésére?
Köszönettel:
Somogyi Melinda

Tisztelt Uram/ Hölgyem!

Egy kérdéssel fordulnék Önökhöz. Közös osztatlan tulajdonnal rendelkező, közös válaszfalú ikerház egyik felét szeretnénk hőszigetelni, a homlokzatot és a lapostetőt is. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a szigetelési munkálatokhoz engedélyt kell kérnünk az ikerház másik felének a tulajdonosától? 1/2 - 1/2-ed a tulajdoni rész. Amennyiben igen, milyen dokumentumot kell ehhez készíteni?

Válaszkat előre is köszönöm.