• Zsuzsanna 29948 számú kérdése
  • 2008-12-16

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Osztatlan közös tulajdonban négy lakás található. Az első lakás felét örököltük meg testvéremmel még 2000-ben. A második lakást nővérem megvásárolta 2004-ben és kiadta azt egy négygyermekes családnak 23000 Ft./hó bérleti díjért. Az első lakás másik felének tulajdonosa lett egy roma származású család, igen furcsa körülmények között. (Nem éltünk az elővásárlási jogunkal, de levelet írtunk az eljáró ügyvédnek, hogy az adás-vételi szerződés nem a valós adatokat tartalmazza. Nem az egész lakást hanem csak annak felét vásárolják meg.) Mégis megvették és beköltöztek az első lakásba. Az egészet használják.
Mi közöltük velük az előtte kialakult használati módot, azóta csak ordibálnak, fenyegetőznek velünk. (Jelen volt a többi társtulajdonos is.)
A második lakás bérlőjétől kaptunk egy levelet, hogy a roma család összeférhetetlensége, állandó zaklatása, kiabálása, kiterjedt vendégserege miatt a továbbiakban nem hajlandó fizetni csak 10000 Ft./hó bérleti díjat. Amennyiben ez nem felel meg elköltöznek.
Nagy a valószínűsége, hogy igazuk van mert velünk és a többi társtulajdonossal is minősíthetetlenül viselkednek a romák.
Szerencsére nem lakunk ott. A 3. 4. lakást tulajdoni hányaduknak megfelelően két rendes család lakja. Az egyik családdal már nem beszélnek a romák.
A kérdéseim a következők: 1. Az első lakás többlethasználati díján kívül kérhetjük-e a második lakás kieső jövedelmét az összeférhetetlen romáktól?
2.Mivel kell bizonyítani, hogy kiesik ez a jövedelem?
3. Mit lehet tenni ha nem fizetnek?
A beleegyezésünk nélkül felújításba kezdtek és a törmeléket nem hajlandók három hónapja elszállítani. Emiatt nem lehet járművel az udvarba bemenni, a tüzifát a többi lakáshoz kézben kellett behordani. 4. Ez birtokháborítás-e?



Tisztelt Zsuzsanna!1. Ön nem köteles a bérleti díjat módosítani, továbbra is követelheti a magállapodott összeget, persze ezzel kockáztatja, hogy felmondják a bérleti szerződést. A többlethasználat jogos, a további igény csak az elmondottakból kiindulva nehezen alapozható meg (bizonyítási nehézség, stb.)
3. Az Ön által felsorolt igények perben érvényesíthetők, jogerős bíróság általi marasztalás esetén pedig bírósági végrehajtás útján kényszeríthetők ki.
4. Igen: A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
Tisztelettel
dr. Adamik Péter ügyvéd
6800 Hódmezővásárhely, Medgyessy Ferenc. u. 6/c. fsz.6.
+36 30 9747027

adamikpeter@invitel.hu

Közösségi oldal: