Tisztelt Címzett!
2020.09.22-én kötöttünk adásvételi szerződést egy Szirmabesenyői családi házra. Az ingatlan birtokba adása 2020.11.11-én történt meg. Az eladó ingatlant egy ingatlan hirdetési portálon találtuk, ahol a leírás alapján a ház "TÉGLA építésű 10 cm külső szigetelés" -el rendelkezett. Az épület megtekintésekor többször rákérdeztünk a falazat anyagára, és minden alkalommal azt a választ kaptuk, hogy tégla falazatú. Szemrevételezéssel, az épület falazatának megvésése nélkül csak a tulajdonosok által elmondottakra hagyatkozhattunk. Az adásvételi szerződés megkötésekor megkaptuk az épületre kiállított épületenergetikai tanúsítvány eredeti példányát, mely szerint a határoló szerkezetek 38-as téglából készültek. Az ingatlan felújítására több millió forintot költöttünk, többek között fűtéskorszerűsítési munkálatokat is végeztettünk, melynek során kiderült, hogy az épület határoló falazata körben a teljes épületen nem 38-as téglából, hanem kohósalakból készült, és a homlokzati hőszigetelés is az ígért 10 cm helyett csak 5 cm. A kohósalak semmilyen szempontból nem nevezhető egyenértékűnek a téglához képest, sem hőtechnikailag, sem állékonyság szempontjából, sem pedig értékben. A kohósalak épületekről rendkívül rossz tapasztalatok olvashatók, rossz a megítélése, állékonysági problémák léphetnek fel, adott esetben rákkeltő is lehet, a korrózió sem ritka a benne lévő vas részek miatt. Az ingatlan értéke nagyságrendekkel kevesebbet ér ha tégla helyett kohósalakból készült, értékesíteni szinte lehetetlen. Abban az esetben, ha megvásárlás előtt tudomásunkra hozzák, hogy az ingatlan kohósalakból épült, semmiképp sem vásároltuk volna meg. A kérdésem, hogy erre az esetre kiterjed-e az eladó jog- és kellékszavatossági kötelezettsége, ez rejtett hibának minősül-e, illetve egyáltalán milyen jogi lehetőségeim vannak ennek orvoslására, esetleg kártérítésre?
Előre is köszönöm válaszukat!