Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő esetben szeretném a segítségét kérni: Az örökhagyó 2020. szeptember 1-jén hunyt el és egy ingatlan képezi a hagyatékot. 4 fiúgyermeke közül 1 már nem él. Az elhunyt fiúgyermeknek 3 gyermeke van, így ők örökölnek helyette. Eszerint az örökhagyó 3 élő gyermeke egyenként 6/24 arányú tulajdonosa az ingatlannak, míg az elhunyt testvérük 3 gyermeke egyenként 2/24 arányú tulajdonosa az ingatlannak. Az ingatlant már meghirdették eladásra.
Az örökhagyó hosszú évekig együtt élt az ingatlanban az unokájával, aki tulajdonképpen ott is nevelkedett fel. Az örökhagyó legkedvesebb unokája volt. Az unoka az egyik élő fiúgyermek gyermeke. A 6/24 arányú tulajdonosok megegyeztek róla szóban, hogy az unoka egészen addig ott lakhat a házban, amíg az ingatlan eladásra nem kerül, csak a rezsit kell fizetnie. A többi tulajdonosnak sem volt eddig kifogása ez ellen. Azonban most szót emelt az egyik 2/24 arányú tulajdonos és ügyvédi levelet küldött az unokának, amiben a Ptk. 5:11 § (3) bekezdésére hivatkozva visszamenőleg 2020. szeptember 1-től minden hónap 10. napjáig 15.000 Ft használati díjat követel. Ez alapján 2020. szeptember 1-től 2021. február 28-ig terjedő időszakra 90.000 Ft hátralékot követel 8 napon belül. Ezenfelül 2021. március 1. napjától kezdődően minden hónap 10. napjáig követeli a 15.000 Ft használati díj megfizetését. Ezen elmaradások esetén jogi úton kívánja érvényesíteni követelését. Az ingatlanban lakó unoka családjával, vagyis feleségével és 2 éves gyermekükkel lakik bent és kevés jövedelemből élnek meg. Azt szeretném kérdezni, hogy a 2/24 arányú tulajdonosnak valóban joga van használati díjat követelni, akár visszamenőleg is és az elkövetkező időszakra, annak ellenére, hogy a nagyobb hányaddal rendelkező tulajdonostársak megállapodtak róla szóban, hogy csak a rezsit kell fizetnie az ingatlan használójának, semmi mást? Egyáltalán visszamenőleg lehet ilyen fajta követelést érvényesíteni? Tudna esetleg paragrafusokat is írni? Előre is köszönöm szépen a válaszát!