Tisztelt Cím!
Ha nem költözik el önként, és van kiskorú gyermeke, akkor a végrehajtó felé ezt előzetesen be kell jelenteni, és a gyámügy részéről és megy majd valaki a kilakoltatáskor, ugyanis a szülőt lehet utcára tenni, de a gyermeket nem. Ezért, ennek elkerülése érdekében, amikor már ott tart a végrehajtás, a normális szülő, annak érdekében, hogy ne vegyék el tőle a gyermeket, önként elhagyja az ingatlant.
A befogadó nyilatkozatot az "internet" ismeri, a https://hitelmax.hu/mi-a-befogado-nyilatkozat-mikor-szukseges oldalon lehet olvasni róla, például.
Érdemi jelentősége a büntetés-végrehajtási intézet elhagyása során van. https://lorik.hu/letoltheto-dokumentumok/
Jogi relevanciája az alábbi rendelet szerinti kötelezettség miatt van, ha eleve van Önnek olyan kötelezettsége, hogy a bérlő lakásáról gondoskodjon. A jogszabályt Ön is megtekintheti a www.njt.hu oldalon.
14/1979. (IX. 17.) IM rendelet
a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról
63. §
(1) Ha a jogcím nélkül lakó jóhiszemű kötelezett számára megfelelő lakásról a végrehajtást kérő vagy más köteles gondoskodni, a végrehajtást kérő által bejelentett lakás megfelelőségéről a bíróság a végrehajtási lap kiállítása előtt végzéssel határoz. A végzés meghozatala előtt a feleket meg kell hallgatni.
(2) Az (1) bekezdés megfelelően irányadó akkor is, ha a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kiállítása után jelenti be a lakást. Ilyenkor a lakás megfelelőségéről a végrehajtást foganatosító bíróság határoz.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett végzés ellen a felek halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek.
(4) E § megfelelően irányadó akkor is, ha a jogcím nélkül lakó rosszhiszemű kötelezett elhelyezéséről - bár erre nem köteles - a végrehajtást kérő gondoskodik. Ilyenkor a fellebbezésre a 68. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
LÉnyegesek ezért a Lakástörvény rendelkezései:
1993. évi LXXVIII. törvény
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
26. § (1) Állami vagy önkormányzati lakás esetén a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést rendes felmondással, írásban abban az esetben mondhatja fel, ha egyidejűleg a bérlő részére beköltözhető és megfelelő lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel ugyanazon a településen - a fővárosban a főváros területén - bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő három hónapnál rövidebb nem lehet.
Ezt is megtalálja a www.njt.hu oldalon.
2014. március 15-ig minden bérbeadó esetében létezett a cserelakás-felajánlási kötelezettség, amit tipikusan a felek a szerződésben kizártak. 2014. március 15. óta csak az állami és önkormányzati bérlakások esetében van ilyen bérbeadói kötelezettség, tehát az Ön esetében nincs is.
A lakásba való bejelentkezésre önmagában a két tanú előtti szerződés is alkalmas, tehát a bérleti szerződés. A törvény szerint nem kell külön hozzájárulás az Ön részéről. Sőt, még közjegyzői okirat sem, a sima két tanús bérleti szerződés elegendő. De az ott lakásra nem jogosít. Ha el kell hagyniuk a lakást, Ön bejelentheti, hogy a lakcím fiktív. A bérleti szerződés alapján való bejelentkezés lehetőségét tartalmazza ez a tájékoztató oldal is. https://www.kormanyhivatal.hu/hu/hirek/a-lakcimbejelentes-az-alberletek-eseteben-is-kotelezo
A jogszabályi alap az alábbi:
1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
27/A. § (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.
Nem tudom, válaszoltam-e minden kérdésre, de remélem, igen. Tehát, az, hogy kiskorú is költözik, igazából csak serkenti szerintem a végrehajtás eredményességét, ha nem akarja a szülő, hogy a gyámügy elvegye tőle a gyermeket.
Igaz, a Vht., a bírósági végrehajtásról szóló törvény csak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése esetében tartalmazza, hogy a gyermeket a végrehajtó a gyámügy részére átadja, de a gyakorlatban ezt más ingatlankiürítésnél is így csinálták, Békéscsabán legalábbis.
Nincs semmilyen törvényi tilalom, vagy speciális szabály a kiskorú gyermekre a kilakoltatás terén.
A moratórium, ami november 15. és április 30. között van, mindenkire vonatkozik, nem lehet kiküszbölni. Abban az időszakban a végrehajtó nem fog menni kilakoltatni.
Vht. 182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
drkoczkajudit@gmail.com