Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Mária 30020 számú kérdésePest2008-12-28
Bocsánat Ügyvéd Úr, még azt felejtettem el megkérdezni, hogy a menyem követelhet e a férjétől és a lányától lakáshasználati díjat, mivel ő már egy éve nem lakja a házat , de hetente egy napra hazajárt. Köszönöm! T. Mária
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Mária!
Véleményem szerint igen, amennyiben ő tulajdonos, márpedig a jelek szerint az.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Mária 30019 számú kérdésePest2008-12-28
Tisztelt Ügyvéd Úr! Várom nagyon a válaszát a következő kérdésemre! A fiam és a menyem egy éve külön élnek. A menyem elhagyta a közös házukat és a fiam és a 18 éves unokám ott maradtak a házban. Tegnap megbeszélték, hogy elválnak, illetve a menyem beadja a válást., de ugy néz ki, hogy közös megegyezés alapján. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan szokott ez lebonyolódni. Kell e becsüst hívni a ház felértékelésére? Ugyanis elég bonyolult a helyzet. A fiam még legény korában ajándékba kapta a telket a nagymamájától. Vagyis a telek a fiam nevén van. Ezen a telken van egy műhely, ami szintén a fiam nevén van, bár akkor még együtt voltak amikor ezt építette a fiam és az édesapja, de a rajz szerint a fiam nevén van. A közös lakóházat melyet a menyem elhagyott, 70%-ban a férjem illetve a fiam édesapja segítségével lett felépítve. Mi adtuk a munkásokat mint írtam 70%-ban, és az anyagokat is. Nagyon szépen kérem írja meg, hogy mi ennek a jogi elintézése, és annak is, hogy az unokám ott maradt és el sem akarja hagyni az apját, van e ennek jogilag plusz értéke, ugyanis az unokám tanul és fizetett iskolába jár és bizony ennek az összege nem kevés amit a menyem nem ad meg neki csak a fiam. Nagyon kérem, hogy válaszoljon, hogy mit kell tennünk, hogy hogyan lesz így jogilag elosztva a ház? Nagyon várom a válaszát, és köszönöm, hogy részletesen válaszol a kérdésemre! További jó egészséget kívánok Önnek és a Családjának! Tisztelettel: Mária
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Mária!
1. Nem kell becsüs, ha a felek megállapodnak az értékben,akkor felesleges.
2. Ha a felek a közös megegyezéses válás mellett döntenek, akkor a vagyonmegosztásban is ezt az elvet kellene követni, leülni velük egy asztalhoz, és megbeszélni, hogy kinek miylen igényei vannak ebben a helyzetben, ill. ki mit tud vállalni a másik fél irányába. Remélehetőleg az elvezet egy megállapdáshoz, és nem lesz szükség arra, hogy a valós tulajdoni viszonyokat elemezve egy vagyonjogi per kimenetelét elemezgessük...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Kocsisné Zsuzsa 30018 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2008-12-28
A lakásunkkal szemben kocsma van,melynek nincs parkolója.A kocsmavendégek előttünk parkolnak nem tudunk beállni a saját telkünkre.Kérhetem-e az önkormányzatot hogy kötelezze a kocsmárost saját parkoló kialakítására?Ugyanis mi hiába füvesitjük nyirjuk és tartjuk rendbe az elöttünk levő közterületet ,a kocsmázók tönkreteszik,ha szólunk nekik áll feljebb ,mert közterület.
Azonkivül a kocsma nagykapu állandóan nyitva van, és mivel ennyire közel vannak az udvaron ülők mindent kénytelenek vagyunk látni és hallani.Jogunk van -e kérni hogy legyen csukva akapu és tegyen rá nádszövetet vagy amit akar ,csak nelássuk őket.
Azért lenne fontos a válasz, mert most tulajdonos váltás van és az ujtól már ezt a két dolgot várnánk el mint szomszédok.Ugyanis eddig az önkormányzat sose értesitett bennünket a kocsma nyitásról,és nem tudtuk előre elmondani észrevételünket.Menetközben meg már nem foglalkoznak vele.
Köszönettel Kocsisné
dr.Balla András ügyvéd válasza2009-01-28

Tisztelt Hölgyem!

Az Önök telkének megközelítését és így annak rendeletésszerű használatát gátló tényezők esetében birtokvédelem illeti meg Önöket.

A birtokviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van. Ez alapján ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg. A birtokviszony abszolút szerkezetéből következően a birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt a személyt, akitől ő maga a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A Ptk. a birtokvédelem háromféle eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, igazgatási úton és bírói úton. A birtokvédelem mindhárom eszköze a tilos önhatalommal szemben nyújt védelmet. A tilos önhatalom, azaz a birtoklás zavarása vagy az attól való megfosztás objektív kategória, sem rosszhiszeműség, sem vétkesség nem szükséges hozzá. A tilos önhatalomnak minősülő magatartásokat általánosságban birtokháborításnak nevezzük.

A jogos önhatalom

A legegyszerűbb (és legősibb) birtokvédelem a jogos önhatalom. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.

Birtokvédelem igazgatási úton

Az állami (közhatalmi) eszközökkel való birtokvédelem első útja a közigazgatási, ami a bírói utat nemcsak időben, hanem jogilag is megelőzi. Főszabály szerint birtokháborítás esetén először ezt az utat lehet igénybe venni. Az igazgatási út a birtoklás tényén alapuló egyszerűbb, gyorsabb birtokvédelem. A birtokvita eldöntésére a községi, városi jegyző az illetékes. Birtokháborítás esetén a birtokos egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Egyszerűbb esetekben ez az eljárás tehermentesíti a bíróságokat, de a felek érdeke is a helyben történő, gyors ügyintézés. A jegyző határozatával helyreállítja az eredeti birtokállapotot és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy a birtokos nem volt jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozatát haladéktalanul közölni kell az érintettekkel, és három napon belül végre kell hajtani, mégpedig akkor is, ha az érdekelt fél a bíróság előtt keresetet indított.
Birtokvédelem bírói úton: a birtokper
A birtokvédelem bírói útját rendes (hagyományosan: petitórius) birtokvédelemnek nevezzük. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, döntése ilyen értelemben - szemben a jegyző határozatával - véglegesen lezárja a birtokvitát. A birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezni kell, az ellenbizonyítás a másik felet terheli, aki saját jogosultságára hivatkozik.

A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság elé:
- ha a jegyző határozatát - akár a birtoklás, akár a hasznok, károk, költségek kérdésében, vagy mindkét vonatkozásban - sérelmesnek tartó fél a határozat megváltoztatását kéri;
- ha a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kéri;
- ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, és a birtokos ezért közvetlenül a bírósághoz fordul.

A fenti szigorúan jogi megközelítést követően konkrét kérdésére azt tudjuk, válaszolni, hogy álláspontunk szerint minden olyan megoldás kérhető, mely a saját ingatlanuk szabadon és rendeltetésszerű használatának a szomszéd kocsma általi zavarását megszüneti.

Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 56 426-345

dr.balla@chello.hu

Éva 30017 számú kérdéseBudapest2008-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A 29974 sz. kérdésemre adott válaszát ezúton is köszönöm és az alábbi kiegészítéssel kérném a segítségét:
Ténylegesen 96/960-ad tulajdoni hányadot vásároltam. Az adás-vételi szerződésben az szerepelt, hogy a 96/960-ad rész a négy lakásból egy teljes lakást jelent udvarral melléképülettel együtt. A többi ingatlan hányadtól kerítéssel el van választva.
Utóbb kiderült, hogy a 96/960-ad tulajdoni hányad az általam birtokba vett ingatlannak csak a fele. A társtulajdonosok mondták,
utána jártam és igazuk van.
Az adás-vételi szerződést megtámadni állítólag nem lehet, mert már eltelt az egy év.
A fenti kiegészítéssel kérném a 29974 sz. kérdésemre a szíves tájékoztatását.
Válaszát köszönve: Éva!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Éva!
Nem fogok tudni segíteni, a kérdésénél is jobban bele kellene merülni a szerződésbe és a használati viszonyokba, így hajlok arra, hogy nem sok lehetősége van.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Pécsi Zsolt 30016 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2008-12-27
Kérdésem a következő lenne:feleségemmel közös tulajdonunkban van egy családi ház,mely az én nagymamám holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelt.Viszonyunk a nagymamával megromlott ki szeretné tiltani az én és a feleségem családját, hogy ne látogassanak minket.Szeretném megkérdezni hogy erre van e joga,mert mindig azzal fenyegetőzik hogy ügyvédhez megy és joga van ahhoz hogy megszabja ki jöhet és ki nem.Lassan mindennapi feszültség adódik ebből ezért szeretném tudni, hogy ilyen esetben kinek mihez van joga.Köszönöm válaszát.Tisztelettel:Pécsi Zsolt és neje
dr. Bai Mónika ügyvéd válasza2009-01-22
Tisztelt Zsolt!

Az a rosszhírem, hogy ilyen feszültséget jogi eszközzel ritkán sikerül megoldani, ráadásul a haszonélvezeti jog erősebb, mint a tulajdonjog, mert a haszonélvező jogosult az ingatlant használni, hasznosítani, tehát ő mondhatja meg, ki használhatja. Mivel Önöknek megengedi a használatot, kérdéses, hogy megtilthatja-e a látogatóik fogadását, de jogi eszközt nem látok a megoldásra, csak emberit.

Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 20 3593147; + 36 96 618628;

baimoni@t-online.hu

Kata 30015 számú kérdéseBudapest2008-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Hárman vagyunk testvérek, öröklés útján birtoklunk egy családi házat,melyben nagymamánk él. Egyik testvérünk a tulajdoni részét szeretné eladni nekünk, erre pontos összeget is mondott, amit mi túl magasnak találunk. Ha megpróbálná eladni a tulajdonrészét BÁRKINEK, akkor ebben az esetben él-e az elővásárlási jogunk? Bár tulajdoni lapon nincs bejegyezve, úgy olvastam az Önök jogi magyarázatában, hogy ettől függetlenül a jogszabály szerinti elővásárlási jog illet bennünket. Magyarul tulajdonostársat MINDENKéppen illet elővásárlási jog? Még ha erre nincs is szerződés, vagy nincs a tulajdoni lapra rávezetve? EZzel ellentmond amit szintén az Önök honlapján olvastam: "Amennyiben az elővásárlási jogot nem jegyezték be, úgy a jóhiszemű vevő érdekei lesznek fokozottabban védve, tehát Ő az ingatlan tulajdonjogát megszerzi. Az elővásárlási jogosult ebben az esetben kártérítési igénnyel léphet fel a korábbi tulajdonossal szemben."
Mi érvényesül a mi esetünkben: tehát van-e esélyünk egy potenciális vevővel szemben vagy nincs? Még egy kérdés: utólagosan, tulajdonosi többséggel bejegyezhető-e elővásárlási jog a tulajdoni lapra?
Várom szíves válaszát, Üdvözlettel,
Kata
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Kata!
Igen, van elővásárlási joguk, amellyel a konkrét vételi ajánlat ismeretében kell/lehet nyilatkozniuk. Ez független a bejegyzéstől, tulajdonostársak esetében ez a jog jogszabálynál fogva illeti meg Önöket. Nem is kell azt bejegyeztetni, felesleges...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Kovács Gábor 30014 számú kérdéseBudapest2008-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr,

Házasságunk felbomlófélben van, így szeretnék tisztán látni az alábbi ingatlanjogi kérdésben.

Még házasságunk előtt vettünk egy lakást (2001), melynek felét én fizettem, másik felére hitelt vettünk fel.
A lakás 50-50 százalékban a feleségem és az én nevemen van.
Lehet-e ezekkel a feltételekkel különvagyonomnak tekinteni egy mostani vagyonmegosztáskor azt a részt, amit annak idején én adtam (a házasságkötés előtt) az ingatlan vásárlásához?
Köszönettel
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Gábor!

Igen, lehet, az valóban a különvagyoni része, az más kérdés, hogy ezt vele is el kell fogadtatnia, vagy perben kell igazságot szereznie a felvetésnek, hiszen a tulajdoni arányok ennek a ténynek ellentmondanak.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

anett 30013 számú kérdéseHeves2008-12-27
Tisztelt Ügyvédúr!Kérdésem az lenne,hogy szeretném a férjemre iratni az előző házasságomból szerzett 1/2 tulajdonhányadomat,valamint az édesapám után örökölt 1/8 részemet.Mindkét részen végrehajtási bejegyzés van egy korábbi kezességem miatt.Lehetséges ez igy?Ha igen milyen jogcimen?Ajándékozás,vagy adás-vétel?Melyik járna kevesebb kölséggel,és mennyi ennek az átfutása?Válaszát előre is köszönöm.
dr.Boros László ügyvéd válasza2009-01-06
Tisztelt Anett! A bejegyzett végrehajtási jog nem akadálya az átruházásnak, de a végrehajtási jog természetesen az átruházást követően is fenn fog maradni. Azt, hogy milyen jogcímen olcsóbb az átruházás, az ingatlan értéke határozza meg. Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Szilvi 30012 számú kérdéseCsongrád2008-12-27
Úgy hallottam, hogy 2009.január 01től magánházat csak úgy lehet eladni ha a szerződéskötés előtt egy hivatalos értékbecslést kell elvégeztetni (sajnos nem jegyeztem meg a pontos kifejezés nevét) amit a Földhivataltól kell kérvényezni. Igaz-e? Jobban járok-e ha még az idén kötöm meg a végleges szerződést? Köszönöm.
dr. Adamik Péter ügyvéd válasza2009-01-03
Tisztelt Szilvi!
Nem hallottam ilyenről, s ha hallanám se hinnék a fülemnek, nem tudom mire gondolhat. Tisztelettel
dr. Adamik Péter ügyvéd
6800 Hódmezővásárhely, Medgyessy Ferenc. u. 6/c. fsz.6.
+36 30 9747027

adamikpeter@invitel.hu

Tamás 30011 számú kérdéseBudapest2008-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal alább megfogalmazott kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni, melyhez némi háttér információt szeretnék megadni.

Öcsémmel 5 éve 1/2–1/2 arányban kaptunk a családtól egy 10,6 millió Ft-os ingatlant, amelyhez 2 millió Ft-os jelzálogot vettünk fel.
A hitelnél Édesanyám az adós, a férje (3.), az öcsém (2.) és én (1.) lettünk az egyetemleges adóstársak (a zárójeles sorrendben), a tőketörlesztés ügyében az öcsém nevére kötött életbiztosítás jelenti fedezetet.

Jelenleg öcsém szeretne külön költözni, és ezért kéri, hogy a részét fizessem ki neki, és itt merültek fel a kérdések /a leírásban a vételi árat használom, mert a környéken nem változott az ingatlanok értéke/:
1) Szerintem a „részének” a meghatározásakor „csak” a 10,6-2=8,6 millió felét jogos kérnie, hiszen a többi jelzálog a lakáson, melyet nyilván a lakásban maradónak kell tovább törlesztenie, ő az egész 5,3 milliót kéri tőlem, így ezzel számolok a lentiekben.
2) Ha egyben kifizettem a „részét”, akkor hogyan vezethető át ez az ingatlan nyilvántartásba, hiszen a tulajdonjog rendezése nélkül nem szeretném átadni a pénzt. Feltételezem ehhez a jelzálog szerződés miatt a bank beleegyezése is szükséges, illetve a hitelszerződés módosítása is, ha nem kérem, nyugtasson meg.
3) Jelenleg „csupán” 2,5 millió Ft áll a rendelkezésemre, azaz a többit hitelből vagy „egymás közötti” hitelből tudnám fedezni. A hitel felvétel (megmaradt 2,8 millióra) jelzálog lehetőség nélkül nem reális a már létező miatt, azaz öcsémnek kéne szerződésszerűen törlesztenem. Ezt a helyzetet, hogyan lehet és érdemes szerződésbe foglalni, hogy a tulajdonjog számomra is megnyugtatóan rendezésre kerüljön. Azaz a 2,5 millió átadása után is legyen nyoma, hogy már nem a korábbi tulajdoni hányad áll fent, de öcsém részéről a teljes lemondás előtt már biztosítéka legyen a maradék összeg törlesztésére is. Ha egy ilyen ügylet nem járható, akkor milyen ötletek állhatnak fönt?

Köszönöm megtisztelő válaszát, és elnézést az esetleg túl részletes leírás végett.
Üdv.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Tamás!
1. Osztom a véleményét, valóban csak a tehermentes rész arányos része "jár" neki, hiszen a hitelt valakinek fizetnie kell. Az más kérdés, hogy a megfizetett hitelrészleteket is figyelembe kell venni!
2. Önök között egy adásvételi szerződés kell, ill. a bank hozzájárulása is szükséges lehet. (A bank kapcsán a kölcsönszerződés rendelkezései az irányadóak, ezért csak valószínűsítem, hogy szükséges a hozzájárulás.)
3. Nem kizárt az újabb zálogjog, az ingatlan értéke azt elvileg el is "bírja". Érdemes lehet pénzintézetet megkérdezni, de akár járható út lehet...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Balázs 30010 számú kérdéseBudapest2008-12-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Előre is elnézést a hosszú levélért.
Telek eladás-vásárlás, házépítés, valamint szocpol tekintetében kérném szíves segítségét. (Budapest)
Édesapám nevén van több mint, 15 éve egy családi ház építésére alkalmas telek. Édesapám azt szeretné, hogy erre építkezzünk, viszont én egy jobb elhelyezkedésű telekre cserélném a most meglévőt. Arra lennénk kíváncsiak, hogy ez a telek eladás illetve telek vásárlás milyen többlet költségekkel járhat. (Egyik alternatív tényező, hogy túl nagy kiadás teher mellett bele se vágunk az adás-vételbe, a másik, hogy a mai „válságos időkben” kellene eladnunk a jelenlegi telket, mivel csak ebből tudnánk kiegyenlíteni az új vételárát.) A jelenlegi ingatlanunk értéke kb. 30 millió Ft, a kiszemelt ingatlan 22 millió Ft (egy másik kerületben) illetve van egy másik jelöltem is, amely 32 millió Ft. A fentiekből fakadóan lennének az alábbi kérdéseim:
1. Eladás miatt milyen és mekkora költségekkel kellene számolnunk? kell e szja-t, áfa-t fizetni, mekkora ügyvédi díja van az ügyletnek kb, milyen és mekkora összegű eljárási díjakat kell fizetni, stb.
2. Vásárlás miatt: kell e áfa-t fizetni, mekkora ügyvédi díja van az ügyletnek kb, vagyonszerzési illetéket kell fizetni, annak ellenére, hogy építkeznénk a telekre?, milyen és mekkora összegű eljárási díjakat kell fizetni, stb. Érdemes e már az én nevemre vásárolni a telket vagy az öröklés útja költséghatékonyabb?

Amennyiben rendelkezésre áll a telek, elkezdődik az építkezés – már ha kapok elegendő hitelt – és max. egy év alatt be is fejeződik. Tekintettel arra, hogy még nem nősültem meg a szocpolt később igényelném.
3. Szocpol: Amennyiben az én nevem van az ingatlan, igénybe vehetem e? Van e egyáltalán lehetőség arra, hogy ezt a szubvenciót később is igénybe vegyem? Lehet, hogy rosszul tudom, de a jogerős lakhatási engedély kézhezvételéig ez megtehető, nem igaz?

4. Technikai kérdés: Ilyen nagy összegű pénzmozgásnál mi a legmegbízhatóbb formája, hogy az eladásra szánt telek ellenértékét biztosan megkapja az ember. Készpénz, átutalás? Hogyan történik ez?

Amennyiben kérdéseim ismerete szerint nem fednek le minden fontos információt, kiegészítését, illetve a fentiek ismeretében esetlegesen felmerülő tanácsát, javaslatát szívesen fogadom.
Köszönöm szépen türelmét és várom megtisztelő válaszát.
Üdvözlettel:
Balázs
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Balázs!
1. Az eladás sem adó, sem illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. Az eladásnál az ügyvédet várhatóan a vevő fogja fizetni, és Önöknek egyéb költsége sem merül fel.
2. ÁFA csak akkor van, ha az eladó áfa-körbe tartozik, ezt ő tudja megmondani. Ügyvédi díj a vételár 0,5-1 %-a között - ügyvédenként változó, a mi Irodánknál a kisebb %-oz közelebb... Illeték elvileg 10 %, de ha vállaják, hogy négy éven belül felépítik a lakóházat, akkor mentesülnek a megfizetése alól.
3. A későbbi szocpol igénylés csak házasként lehetséges, és csak két gyermeket "bevállalva", ha az építkezs hamarabb befejeződik, akkor erről "lecsúsznak", majd egy másik ingatlanvásárlásnál/építésnél vehetik igénybe.
4. Többféle megoldás létezik, nyilván a vevő lehetőségeitől is függ,de mindenképpen megvalósítható a biztonságos lebonyolítás!

Egyéb: Mivel az ügyletek egy részénél (eladás) indokolt és célszerű, más részüknél (vétel) nélkülözhetetlen az ügyvédi közreműködés, ezért érdemes a megfelelő jogi képviselőt már a kezdetekkor kiválasztani, aki végignavigálja Önöket az ügyleteken. Ebben az Irodánk is készséggel a segítségükre tud lenni!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zoltán 30009 számú kérdésePest2008-12-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő lenne:
1. ha 2009. januárban eladom az építési telkemet és helyette 1 éven belül egy másik telket veszek - vagy építési telket, vagy üdülőövezeti telket - akkor valamelyik új vétel után kell-e majd illetéket fizetnem?
2. És ha lakást veszek az építési telek vételárából, akkor kell-e illetéket fizetnem?
Köszönöm fáradozását. Tisztelettel: Zoltán.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Zoltán!

1. A telek vásárlása nyomán 10 % illetéket kell fizetnie, ha lakóház építésre alkalmas a telek, akkor mentesülhet az illeték fizetése alól, ha vállalja - és teljesíti - azt, hogy négy éven belül lakóházat épít a telekre.

2. Igen, ez esetben a lakás után négymillió ft-ig 2, az azt meghaladó rész után 6 % illetéket kell majd fizetnie.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Péter 30008 számú kérdésePest2008-12-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Vásároltam egy új építésű lakást Bp.X.kerületében. A lakás műszaki átadása 2008.nov.20-án megvolt. Kérdésem az lenne, hogy a beruházó mennyi idő múlva köteles beadni a lakhatási engedély kérlemet az Ökormányzathoz.
A beruházó megállapított egy közös költséget, amit nekem neki kellene megfizetnem(?).
Jogszerű-e ez?
Köszönettel:
Péter
dr. Nagy Zoltán válasza2008-12-28
Tisztelt Péter!
A szerződés ismerete nélkül nem tudok biztos választ adni, de az engedély iránti kérelmet már be kellett/lehetett volna adni, a közös költség kapcsán viszont ismét csak a szerződésre és az alapító okiratra tudok "mutogatni".
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika 30007 számú kérdéseNógrád2008-12-26
Tisztel Ügyvéd Úr!

1998. márciusában vásároltam a férjemmel egy
építési telket a Községi Önkormányzattól.
Ekkor még csak egy üres telek volt, semmi közmű nem volt kiépítve. 1999-ben elkezdtük az építkezést a vizet nagy huzavona után kiépítették ekkorra,de az elektromos hálózatot csak akkor mikor már tető alatt volt a ház.
A szerződésben ez áll szó szerint:
Eladó kötelezettséget vállal az ingatlanhoz kapcsolódó út, víz földgáz elektromos hálózat kiépítésére négy éven belül. Vevőket az előzőekben leírt infrastuktúra kiépítéséért
fizetési kötelezettség nem terheli.
Mindennek ellenére még nincs járda ,sánc út,
földgáz. Már alig tudunk közlekedni az utcában, mind gyalogosan és autóval. Számtalanszor kértük a polgármestert, hogy ez már tűrhetetlen állapot ,de csak annyi a válasz, hogy nincs pénz. A kommunális adót pedig fizetnem kell!
Mit Tehetnék ez ellen?
Előre is köszönöm válaszát
Deákné
dr.Czudar Sándor ügyvéd válasza2009-01-07
Tisztelt Hölgyem!

Amennyiben az Önkormányzat felhívásra önként nem tesz eleget szerződésben vállalt kötelezettségének, akkor a teljesítést és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését (pl. a közmű és út hiánya miatt az ingatlan kevesebbet ér) bíróság előtt kérheti.

Emellett az önkormányzat magatartása ellen panaszt jelenthet be a regionális közigazgatási hivatal előtt.

Tisztelettel
dr.Czudar Sándor ügyvéd
2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.
+ 36 35 500031

sandor.czudar@czudarugyved.hu

istván 30006 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2008-12-26
Tisztelt Ügyvéd Nő!

Feleségemtől 1998-ban elváltam. A bírósági határozat szerint az 1/1 arányú tulajdonomban lévő lakás használatát a bíróság oly módon osztotta meg, hogy 20 m2-t nekem ítélt, 13 m2 a volt feleségemnek. Az összes többi négyzetméter közös használatba került. Megállapodtam a volt feleségemmel az ingatlan értékének elosztásában 60 % az enyém, 40% volt feleségemé. A válás után élettársi kapcsolatot tartottunk fenn volt feleségemmel és két gyermekemmel 2006. októberig. Ez idő alatt az összes rezsiköltséget én álltam, a fizetésemet a családra is fordítottam, illetve vásároltam gépkocsit, használati tárgyakat. Nem fizettem külön gyermektartást (20-20%-ot).
2007. áprilisában elköltöztem az ingatlanomból. Volt feleségem, illetve a gyerekek (nagykorúak) bent laknak az ingatlanban. Megpróbáltuk az ingatlant értékesíteni, ezidáig sikertelenül. Meg szeretném szüntetni a közös lakáshasználatot. Elmondásuk alapján használják az én bíróságilag megállapított 20 m2-emet, illetve idegenek is használták. Mit tehetek? Mi lenne a legésszerűbb megoldás? Többlethasználatban gondolkodtam. Van-e esélyem rá? Illetve minél előbb szeretném a 60% tulajdonrészem pénzbeli értékét megkapni. Volt feleségem nem járul hozzá a ház albérletbe adásához, illetve nem akar a házból kiköltözni, sem a részemet kifizetni. Mit lehet annak érdekében tenni, hogy elhagyja az ingatlant és bérbe lehessen adni, vagy engem kifizessen?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel: István
dr. Bai Mónika ügyvéd válasza2009-01-22
Tisztelt István!

Többlethasználati díjat kérhetne, sőt a közös tulajdon megszüntetését is kezdeményezheti peres úton azzal, hogy kéri, hogy a felesége váltsa maghoz az Ön részét. De erre csak akkor kötelezhető, ha teljesítőképes és erre hajlandó. Tehát nincs egyszerű helyzetben. meg kellene próbálni peren kívül megegyezni, akár egy harmadik személy, akár egy ügyvéd közbenjárásával.

Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 20 3593147; + 36 96 618628;

baimoni@t-online.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:





Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.



Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása

Cimkefelhő:
ajándékozási illetékmentesség ingatlan elbirtoklása öröklési szerződés adatai iratminták eladási jog, öröklési illetékmentesség cégjog visszavásárlási jog öröklési illetékkedvezmény ajándékozási illeték ingatlanok cseréje ingatlan adásvétel kereset kölcsönszerződés adózás