ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Laci 30981 számú kérdéseBács-Kiskun2009-02-23
Tisztelt Ügyvédnő,


Saját lakásunkat az építkezés befejezése után sajnos válás miatt el kellett adnunk.
Azt szeretném megtudni, hogy a személyi jövedelem bevallásunkban az építési költségek azonos arányban oszthatók-e meg, mint ahogyan a vételárat osztottuk meg magunk közt?


Egy példán keresztül:

Eladási ár: 10mFt
Számlával igazolt építési költség: 8mFt
Különbözet: 2mFt, ami után adózni kell.

A vételárat: 7,5mFt + 2,5MFt (3/4+1/4) arányban osztottuk meg magunk közt.

Kérdésünk: Az adóbevallásunkban a költségeket is 3/4+1/4 arányban oszthatjuk meg magunk közt?



Köszönettel:


László
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2009-02-23
Tisztelt Laci!

Abban az esetben lehetséges ez, ha a házastársi közös tulajdont megszüntető egyezségi okiratba – melyben a vételár ekként történő megosztásában egyeztek meg – ezt is belefoglalják, de azt javaslom, hogy mindenképpen konzultáljanak könyvelővel is.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

B. 30980 számú kérdéseKomárom-Esztergom2009-02-23
Tisztelt Ügyvédnő.

12 lakásos társasházban lakom, ahol a földszinti lakó a tulajdonában álló lakást, ahova a cége be van jelentve, raktárnak használja (kávé, üdítő).
Mivel ez a többi lakót zavarja (áru ki- és bepakolások, szemét, kisteherautó forgalom), az lenne a kérdésem, hogy ez ellen mit tudnánk tenni?

Válaszát előre is köszönöm.

B.
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2009-03-01
Kedves B.,

amennyiben az alapitó okirat vagy az SZMSZ nem szabályozza az ehhez hasonló helyzeteket, nem látok rá sok reményt, hogy változtatni lehetne.

Esetleg birtokvédelemmel a jegyzőhöz fordulhat, aki intézkedhet.

Polgári törvénykönyv:
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2)
(3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
(4) A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.
192. § (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.





Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Adrienn 30979 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2009-02-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő:Nagymamám elhalálozott és Édesanyám örökölt utána gazdálkodásra hasznosítható termőföldet.
Édesanyám a termőföldet bérbeadta.A helyi Földhivatalban bejegyzésre került a tulajdonjog megváltozásának ténye,de a bérlő a bérleti szerződést nem mutatta be a hivatalba
ebből kifolyólag pénzbírságot szabtak ki Édesanyámra.Kinek a kötelezettsége bemutatni a szerződést a hivatal felé?Édesanyámé vagy a bérlőé?Hol találok erre vonatkozó konkrét jogszabályt?
dr.Balla András ügyvéd válasza2009-03-06

Tisztelt Adrienn!


Az Illetékekről szóló jogszabály (Itv.) 26. § (7) bekezdésének érelmében

„A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.”

Bérleti szerződés esetén a Bérlő lesz a jogosult, és ebből eredően a bemutatásra kötelezett, amennyiben a megállapodásból más nem következik.

Azaz, ha a szerződésben példázul van olyan kitétel, miszerint az Ön édesanyja köteles a földhivatali eljárásról, bejegyeztetésről gondoskodni akkor helyt foghat a fenti eljárás.


Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 56 426-345

dr.balla@chello.hu

Erzsébet 30978 számú kérdéseTolna2009-02-22
Tisztelt Ügyvéd úr!
Az élettársam 1/1 tulajdonában lévő ingatlant szeretnénk átépíteni,bővíteni, felújítani.Az ingatlan jelenlegi becsült értéke kb.13.m Ft.
A beruházás költségeit én finanszíroznám, vagyis nem a tulajdonos./ kb. 13.m.Ft/
Kérdésem! Mi módon tudnám a legmegbízhatóbban biztosítani magamat, hogy a lakásra fordított érték az enyém, vagy az örököseimé maradjon.

A fele rész tulajdonátírásával + haszonélvezeti jog?
Milyen illetéket kellene fizetnem?
Segítségét köszönöm
dr. Forgács Gábor ügyvéd válasza2009-02-28
Kedves Erzsébet,

így van, mindenképpen egy megállapodás kell, hogy a beruházás fejében Ön milyen tulajdoni hányadot szerez az ingatlanból, és természetesen a használatot is lehet úgy rendezni, hogy mindketten használhassák a teljes ingatlant.

Illeték szempontjából úgy gondolom, hogy egy adásvételnek megfelelő illetéket kell majd fizetni.

Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Andi 30977 számú kérdéseBács-Kiskun2009-02-22
Tisztelt Ügyvédnő!

2007-ben apám után örököltem 1/4 családi házat, 2,5 MFt után fizettem ki az örökösödési illetéket. Ezt a házat 2008-ban eladtuk 10 MFt-ért, így nem keletkezett jövedelmem belőle.
Kérdésem az lenne, hogy az adóbevallásban fel kell- e tüntetni az eladást?
A nagymamámé volt a ház fele, aki 1968 óta tulajdonosa, így neki sem kell adót fizetnie, de kell-e adóbevallást készítenie?
Válaszát előre is köszönöm
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2009-02-23
Tisztelt Andi!

Én úgy tudom, hogy a 2008-as személyi jövedelemadó bevallás nyomtatványon is van olyan rovat, melyben az ingatlan-értékesítésről kell számot adni függetlenül attól, hogy keletkezett adóköteles jövedelem vagy sem, azonban azt tanácsolom, hogy szíveskedjék egy könyvelővel konzultálni erről.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Minden Áron 30976 számú kérdéseZala2009-02-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mostohámmal 1/2-1/2 arányban birtoklunk egy nem lakott ingatlant, amit én szeretnék eladni, ő azonban az eladást mindig megakadályozza, de megvenni meg nem akarja. Kötelezhető-e a másik fél, hogy semmilyen formában ne tudja megakadályozni az eladást vagy arra, hogy vegye meg a fele tulajdonrészemet? Esetleg, mire van még lehetőségem? (Már így is jelentős vagyon- vesztést okozott a "se megvenni, se eladni" magatartásával.)
Köszönettel: Minden Áron
dr.Szűcs Vince ügyvéd válasza2009-02-23
Tisztelt Minden Áron! (?)
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A megszüntetés egyik módja, ha a mostohája megveszi az Ön tulajdonrészét, de erre - ha ő nem akarja - nem kötelezhető.
Lehetséges még a közös értékesítés is.
Amennyiben békésen nem sikerül megegyezni, a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését árverési értékesítéssel.

Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Kolozsvári Zoltánné 30975 számú kérdéseBudapest2009-02-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!
1./ Férjem eladta 2006-ban a vidéki lakását, mely után befizettünk - a 2007-ben elkészített 2006-os adóbevallásban bevalottan - 396.000 Ft-ot. Most 2009-ben lakást vásárolunk 50-50%-os arányban 12,5 MFt-os értékben, visszaigényelheti-e a férjem a befizetett adót, illetve ezt csak a 2009-es év adóbevallásában (2010 május) teheti-e meg?
2./ Édesapám meghalt 2008.novemberében. Édesanyám és én örököltük a kettőjük nevén lévő házat. Az önkormányzati adó-ingatlan becslő 25 MFt-ra értékelte a házat. Tehát örökösödési illetéket nem kell utána fizetni. Viszont ha ebben az évben eladják kb. 35 Mft-ért a házat, mennyit kell adózni utána és melyikönknek? Édesanyának semmit, mivel a szerzés éve 2000.
Köszönettel várom válaszát: Kolozsváriné

dr. Nagy Zoltán válasza2009-03-01
Tisztelt Kolozsváriné!
1. visszaigényelhető a befizetett adó a szerződés megkötését, ill. a vételár legarlább részleges megfizetése esetén egy külön kérelemmel, nem kell megvárni az adóbevallást.
2. Az Önre eső jövedelem az eladás esetén cca. 5 mFt lenne, annak pedig 25 %-a az adó.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor 30974 számú kérdésePest2009-02-22
Tisztelt Ügyvéd Úr
A településen lehetőség volna egy osztatlan közös tulajdonú telken lévő két ház egyikének megvásárlására. A telek nincs 200 négyszögöl. Azt szeretném tudni, hogy volna e mód a megosztásra, és milyen jogi nehézségek állnak fenn. Esetleges hiteligénylésre volna e mód, vagy csak a másik fél belegyezésével. Egyáltalán mennyire tudnánk függetleníteni magunkat a telek másik tulajdonosától. Későbbi értékesítés esetén mekkora értékcsökkenést jelent az osztatlan közös tulajdonú telek?

Köszönöm válaszát
dr. Nagy Zoltán válasza2009-03-01
Tisztelt Gábor!

A megosztás kapcsán a telek sajátosságait ismerni kellene, de a tényleges megosztásról csak az önkormányzat tud nyilatkozni.
Amennyiben a telek nem megosztható, úgy a társasházalapítással jogi értelemben két önálló ingatlan hozható létre, ez megfelelő megoldás lehet a jövőre nézve is. Amennyiben sem egyik, sem másik nem működik, úgy a közös tulajdon fennmarad, annak szabályait azonban érdemes ún. használatmegosztási szerződésben rendezni. Még ez utóbbi esetben is jól működő tulajdonostársi viszony jöhet létre, bár némi értékcsökkenést lehet tapasztalni az első két verzióhoz képest.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andi 30973 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2009-02-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!

1 évvel ezelőtt újépítésű ingatlant vásároltunk Férjemmel szoc.pol. felhasználásával. Egy gyermekünk van és még 1 gyermeket terveztünk így a megelőlegező kölcsön lehetőségét is felhasználtuk az ingatlanvásárlás során.
Sajnos megromlott a kapcsolatunk és felmerült a bontóper megindításának szükségessége is.
Kérdésem a következő lenne:
1., A kedvezmény ilyen esetben úgy gondolomvisszafizetendő, milyen kondíciókkal?
2., Az ingatlanon magas összegű hitel van, 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok, milyen lehetőségek vannak a válás kimondása után az ingatlan tulajdonjogával és a hitelösszeggel kapcsolatban?
Válaszátt előre is köszönöm, A.
dr.Tóth László ügyvéd válasza2009-03-23
Kedves Andi!
A válást úgy is kimondja a bíróság, ha önök az ingatlanon fennálló közös tulajdonukat nem is szűntetik meg. Ha meg akarják szűntetni, a közös tulajdon megszűntetés szabályai szerint, vagy valamelyikőjük magához váltja a másik ingatlan hányadát, vagy pedig közösen értékesítik, és megosztoznak a bevételen. Természetesen a tiszta bevétel megállapítása során kell elszámolniuk az ingatlant terhelő adósságokkal is. Ebbe tartozik a felvett, de nem teljesített gyermekek után járó kedvezmény is.

Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Kata 30972 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2009-02-21
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
2006. októberben eladtam a tulajdonomban lévő zártkerti ingatlant, szabályosan ügyvéd által készített adás vételi szerződéssel.
A napokban megkeresett egy ügyvéd azzal, hogy a vevő kérésére új adásvételi szerződést készített, mert 2006-tól nem került átírásra az ingatlan a vevő nevére. (Miért nem fogalmam sincs, ugyanis az adás vételi szerződést készítő ügyvéd vállalta ennek elintézését)
A jelenlegi állás szerint a régi vevő teljesen új adásvételi szerződést szeretne velem aláíratattni 2009. márciusi dátummal, és más tulajdonos megjelőléssel, magának csak a haszonélvezeti jogot tartaná meg.
2006-ban az általam eladott telken egy nyárilak(15m2) felépítmény volt, mely nem lakás célját szolgálta. Víz, villany nem volt a telken.
Azóta ők a házhoz hozzáépítettek, téliesítették, bevezetették a villanyt.
Tehát jelentős változást eszközöltek a "tulajdonukon".
Ezek után nem értem hogyan adjak el 1 ingatlant kétszer, más-más tulajdonosnak több mint 2 év távlatából.
Kérdésem: ha az új szerződést aláírom (mert számomra is fontos hogy az ingatlan a nevemről lekerüljön) milyen következményekkel kl számolnom, van ennek anyagi, jogi illetve más következménye?
Az engem megkereső ügyvédnek ezeket a kérdéseket szintén feltettem, de szerinte nekem egy 2009-es dátummal ellátott szerződésaláírásával semmilyen problémám nem lehet.
Engem viszont ez nem nyugtat meg, mert az eladásból származó pénzből 2007 évben egy másik telket vásároltam.
Kérem tanácsát, hogyan rendezhetném, hogy ez a telek a tulajdonomból minden jogi és anyagi következmény nélkül a Földhivatalnál lekerüljön a nevemről.
Válaszát és segítségét köszönöm: Kata
dr.Tóth László ügyvéd válasza2009-03-23
Kedves Kata!
Amennyiben aláírja a szerződést, számolnia kell azzal, hogy a vásárolt ingatlannál nem volt jogosult elszámolni az eladásból származó bevételt, de hozzá tartozik a dologhoz, a jelenlegi szabályozás szerint akkor adóköteles az eladásból származó bevétel, ha az eladott ingatlant 5 éven belül szerezte. Ha azt megelőzően, akkor valóban nem keletkezik adóköteles jövedelme, ahogy azt a kollega is mondta. Az illetéket a szerzés után a vevő fizeti, így annak kockázatát, hogy az illetékhivatal felértékeli, és magasabb illeték alapot állapít meg, a vevő viseli. Más költségek a vevői oldalon jelennek meg az ingatlan eladása kapcsán.

Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Csilla 30971 számú kérdésePest2009-02-21
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A szocpollal kapcsolatban lenne kérdésem. Párommal élettársi kapcsolatban élünk, született egy gyermekünk. Pár éven belül szeretnénk0 vállalni még egy gyermeket. Közös tulajdonunkban van egy családi ház, amelyet tavasszal emeletráépítéssel bővítünk, komfortemelés is lesz az építkezés folyamán, az építés saját erőből történik. ( az ingatlanon jelenleg van hitel, nem tudom ez mennyire befolyásolja a szocpol menetét?) A törvényi szövegezés alapján nem értem tisztán, hogy ez esetben kérhetek- e szocpolt, vagy csak félszocpolt és építkezés elött, vagy lakhatási engedély kiadása után, illetve ez esetben is kell- e a számlákat bemutatni, illetve banki közreműködés- újabb hitelfelvétel(?) szükséges-e?
Előre is köszönöm válaszát!
Csilla
dr. Nagy Zoltán válasza2009-03-01
Tisztelt Csilla!
Megelőlegező szocppolra csak háazstársak jogosultak.
Az első gyermek megléte miatt azonban már jogosultak szocpolra, de ennek részeleteit csak az eltervezett építkezés ismeretében megválaszolni, javaslom, hogy valamely pénzintézetet keresse fel.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Szilvia 30970 számú kérdéseBudapest2009-02-21
Tisztelt Ügyvéd úr!
Felszólítást kaptunk az önkormányzattól, hogy pótoljuk a hiányzó használatbavételi engedélyt az ingatlanunkra. Másfél éve vásároltuk az 1994-ben épült használt családi házunkat. Mi már a negyedik tulajdonosok vagyunk. A földhivatalban teljeskörűen bejegyeztek a tulajdoni lapra, szolgáltatóknál is minden rendben volt. Nem értjük, hogy 15 év után negyedik tulajdonosként miért rajtunk követelik ezt? Az építtető és minden előttünk itt lakó tulajdonos elérhető és tudomásunk szerint két hónapja ők is kaptak erre vonatkozó felszólítást, mely minden bizonnyal nem járt eredménnyel.
Tudomásunk szerint az építtető kötelezettsége az építési engedély és műszaki tervdokumntációk alapján a használatbavételi engedélyeztetési eljárás kezdeményezése. Mi, mint Kötelezettek erre vonatkozóan semmilyen dokumentummal nem rendelkezünk, adásvételi szerződés alpján kerültünk birtokba, melyben az eladók tejes körűen jogszavatosságot vállalnak az ingatlan per-, igény-, és tehermentes átruházásáért. Hivatkozott határozat indoklásában szereplő megállapítás, mely szerint „ Az építési engedély korábbi nevesítettje birtokon kívülre került, illetve elhalálozott.” nem felel meg a valóságnak, mert a tulajdoni lapon nevesített építtető és az őt követő tulajdonosok mind elérhetőek. Az építtetőt követő második tulajdonos halálozott el és mi az ő örököseitől vásároltuk az ingatlant. Tudomásunk van az éppíttető személyéről is , de nyilatkozatuk szerint sem ő sem az eladónk nem rendelkezik a dokumentumokkal.
Jártunk az önkormányzat építéshatósági munkacsoportjánál, hogy tájékozódhassunk a lehetőségeinkről, de érdemi segítséget nem kaptunk.
Rajtunk, mint jelenlegi tulajdonosokon véleményünk szerint jogszerűen nem követelhető az engedély beszerzése, mivel jóhiszemű vevőként az elvárható gondossággal kerültünk birtokba. Ezzel kapcsolatban szeretném megismerni az ügyvéd úr véleményét. Köszönettel: Szilvia

Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Judit 30969 számú kérdéseBudapest2009-02-21
Tisztelt Ügyvéd úr!
2007.december 12-én eladtam a lakásomat 8,900.000.-Ft-ért, ennek bevételét 2008.május 20-i szja bevallásomban megtettem. 2008.december 17-én vásároltam egy lakást, /amit még december 18-án a Körzeti Földhivatalhoz benyujtottunk, / melynek értéke 13.500.000.- Ft, ezt az összeget azonban csak 2008. április 31-én egyenlitettem ki. Kérdésem, kell-e fizetnem illetéket az egész vételár után, vagy csak az eladott ár és a vételár közötti különbözet után. Ugyanis fizetési meghagyást kaptam 650.000.-Ft megfizetésére, amit nem tartok jogosna.
Szives válaszát várom Tisztelettel.
dr. Nagy Zoltán válasza2009-03-01
Tisztelt Judit!
A kérdésében keverednek az adó- és illetékszempontokból fontos információk, de az illetékre vonatkozó kérdésében tudok állást foglalni. A szerzett lakás forgalmi értéke után akkor kell illetéket fizetnie, ha az eladás és a szerzés között több, mint egy év telt el. Jelen esetben nem írta meg, hogy az eladásról szóló szerződést mikor nyújtották be a földhivatalhoz. Ha 2007 december 18-án vagy utána, akkor jogosult az illetékkedvezményre.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Katalin 30968 számú kérdéseKomárom-Esztergom2009-02-21
Kedves Júlia!
Következő a kérdésem:
Van - e joga az önkormányzatnak kisajátítani ( elvenni ) egy területen álló 43 db tüzelőtároló használatban lévő kamrát és 10 db. garázst amik nélkül nem tudnak
az itt élő emberek létezni. Van -e joga úgy megalkotni egy társasházi Alapító Okiratot amelyből kihagyja a közöstulajdonból a fűtéshez szükséges tüzelőanyagok tároló kamráit. Van -e joga a lakáshoz tartozó tüzelő tároló kamrákat külön eladogatni és megtagadni
egyes jogosult lakásvásárlótól a kamra megvásárlását . Üdvözlettel Katalin
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2009-03-01
Kedves Katalin,

sajnálom, de a kapcsolódó iratok ismerete nélkül nem áll módomban véleményt nyilvánítani; nagyon komplexnek tűnik a probléma.


Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Éva 30967 számú kérdéseBács-Kiskun2009-02-21
Tisztelt Ügyvédnő! 2008. decemberében adásvételi szerződést kötöttünk, mely alapján 10%-os foglalót vettünk át. Bár a vevőnk azt mondta, hogy tájékozódott, és, hogy olyan kis összegű hitelt kíván felvenni, hogy azt biztosan megkapja, ez mégsem sikerült, így elállt a szerződéstől, és tudomásul vette, hogy a foglalót pedig mi megtartjuk. Azt azonban - így, hogy mégsem adtuk el a lakást azóta sem - nem tudjuk, hogy a személyi jövedelemadó bevallásban hogyan is kell nekünk erről a foglalóról számot adni, és több könyvelőt is megkérdeztünk már, de az az igazság, hogy többen többfélét mondtak, ezért ezúton Öntől szeretném ezt megkérdezni. Válaszát előre is köszönöm. (Néztem a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket válaszokat, de ilyen jellegűt nem találtam.)
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2009-02-21
Tisztelt Éva!

Álláspontom szerint a foglaló összegét az összevont adóalaphoz kell majd hozzáadniuk - amennyiben többen voltak eladók, akkor tulajdoni hányadaik arányában egymás között megosztva -, ugyanis az adásvételi szerződés meghiúsult, tehát nem beszélhetünk ingatlan értékesítésről, átruházásról (végülis nem lett eladva ennek a szerződésnek a nyomán), így ingatlan átruházásból származó bevételként sem kezelhető az a pénz.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:
















Ingatlan - Add el magad





Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása

Cimkefelhő:
ingatlanjog adókalkulátor csereszerződés adatai társasház webdesign ingatlanjogi problémák közös tulajdon megszüntetése kereset jelzálogjogot alapító szerződés adatai ingatlan szerződéstervezetek ügyvédi közreműködés birtokvédelem budapesti ügyvéd közös tulajdont megszüntető szerződés adatai kölcsönszerződés ügyvéd életjáradéki szerződés adatai




Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.



Homeinfo
www.homeinfo.hu



Munka Magyarországon
Munka Magyarországon