ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Maryanne 29524 számú kérdéseVeszprém2008-11-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy érinti-e családi házunk becsült forgalmi értékét a férjem nagyszüleinek haszonélvezeti joga, abban az esetben, ha a válófélben lévő férjem kifizetné a korábban az ingatlanban vásárolt 2/10-ed részemet. Lehetséges, hogy az én tulajdonrészem értéke kevesebbet ér a haszonélvezet miatt? Ha így van, akkor a 2/10-edes tulajdonrészem bejegyzésekor kellett volna, hogy tájékoztatást kapjak erről? Mert ha tényleg így van, abban a pillanatban , hogy megvásároltam, már kevesebb is lett az én részem értéke? Úgy tudom, a haszonélvezet a teljes ingatlanra vonatkozik.
dr.Németh Sándor ügyvéd válasza2008-11-20
Tisztelt Maryanne!

Amennyiben a haszonélvezet a teljes ingatlanon fennáll, úgy ön is csak úgy vásárolhatta meg a 2/10-ed részt, hogy azon haszonélvezeti jog van.
Amennyiben a haszonélvező idősebb 65 évesnél, úgy a haszonélvezet értéke az érintett tulajdoni hányad értékének 20%-a, vagyis egy 10MFt-os ingatlannál 2 MFt (a példánál maradva az ön 2/10-es hányada ennek megfelelően nem 2MFt-ot ér, hanem -20%. 1.6MFt-ot)Azon persze mindig lehet vitatkozni, hogy mennyit ér az egész ingatlan.

Tisztelettel
dr.Németh Sándor ügyvéd
H-8200 Veszprém, Budapest u. 2/B.
+ 36 88 325-550

nemeths@gmail.com

Norbert 29523 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-11-16
Tisztelt ügyvéd Úr!
Szeretnénk vásárolni egy új építésű családi házat 24500000Ft-ért. Vidéken 8000000Ft-ért adunk el egy házat amelyen 3. gyerekre 700eFt szocpol van, illetve édesanyám nevén van 10 éve egy lakás 11M Ft, amit szintén szeretnék beletenni a házba.
Kérdésem az lenne hogy:
kell-e ajándékozási adót fizetnünk az édesanyám nevén lévő ingatlan után?
Ha az illetékhivatal jóvá hagyja a vásárlási értéket akkor mennyi lenne az illeték?
Ha már kihasználtam a szocpolt 3.gyerekre 2 éve700.eFt-ot átvihetem-e azúj ingatlanra illetve megkapom e az 1.4Mft-ot új lakásvásárlásra?
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-11-24
Tisztelt Norbert!
A lakásvásárlás illetékét az alábbi linken tudja kiszámolni:
http://www.ingatlanjog.hu/illetek.php
Ha az édesanyja az ingatlan vagy az értékésítéséért kapott pénz önöknek ajándékozza, akkor kell illetéket fizetniük, kivéve ha ez takarékbetétkönyvben történik.
Arra a gyermekre vonatkozóan, akire egyszer már igénybevették a szocpolt, mégegyszer nem lehet felvenni.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3.
+36 30 289 2889

mail@drszegedi.hu

laci 29522 számú kérdéseZala2008-11-16
Tisztelt Tanácsadók!

Házastársammal 1998-ban vásároltunk egy lakást, fele-fele arányban voltunk tulajdonosok. Válásunk után, 2004-ben megvettem házastársam részét 5,5 millió ft-ért, így az egész lakás az enyém lett, és most szeretném eladni 13 millió ft-ért. Annyit tudok, hogy az akkor kifizetett vételár és a mostani eladási ár különbözetének 30% után kell adóznom (az eltelt 4 év miatt), csak azt nem találom sehol, hogy milyen összeg alapján kell ezt az adót kiszámítani? Mert nyilván nem az 5,5m és a 13,5 m ft különbsége az adóalap, de akkor mié? L lakás eladási árának a felével kell a különbözetet kiszámolnom? Kérem, segítsenek.

Köszönöm:

L.

dr.Szűcs Vince ügyvéd válasza2008-11-18
Tisztelt Laci!
Ön a lakás felét 10 éve vásárolta, eladásakor adófizetési kötelezettsége nem lesz. A másik felét vásárolta 2004-ben, adót erre fizet az eladáskor. A jövedelme (adóalapja) 1 millió Ft.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

István 29521 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-11-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy ingatlant szeretnék venni a sógorommal. A sógorom Olasz állampolgár, Magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik. 1/2-1/2 tulajdoni arányban szeretnénk megvásárolni egy társasházi lakást. Van-e speciális teendőnk, mivel a sógorom Olasz állampolgár és Olaszországban is lakik, Magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik. Megoldható-e az, hogy Ő ne utazzon ide Magyarországra és engem meghatalmazzon meg arra, hogy a nevében is én vásároljam meg a lakás 1/2 tulajdonrészét, én írjam alá a nevében a szerződést, én fizessem ki a nevében a lakás ellenértékét. Kell-e valamilyen engedélyt kérnie a sógoromnak, hogy Magyarországon ingatlant vásároljon. Ha igen honnan kell kérni az engedélyt és ennek milyen költségei vannak ennek.

Válaszát előre is köszönöm.
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-11-24
Tisztelt István!
Megoldahtó a probléma, van lehetőség arra, hogy meghatalmazással eljárhasson a sógora nevében. A közigazgatási hivatal engedélye kell a tulajdonszerzéshez, 50000 Ft az illetéke.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3.
+36 30 289 2889

mail@drszegedi.hu

Andi 29520 számú kérdéseBudapest2008-11-16
Tisztelt Ügyvédúr!

Átépítéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Egy társasházban egy nem lakás céljára szolgáló helyiség, mely külön tulajdonban van, szeretne átépíteni. Egy belső válaszfalat szeretne kiiktatni. Van róla statikai szakvéleménye, mely szerint megvalósítható a dolog. Milyen engedéjek szükségesek még?
A többi tulajdonos engedélye kell? Ha jól értelmeztem a törvényt, nem, mert nem közös tulajdon és nem von maga után alapító okirat módosítást. ??
Megakadályozhatja a lakóközösség az átépítést, ha nincs racionális indok rá?

Válaszát eéőre is köszönöm szépen!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-16
Tisztelt Andi!
Az építési enegdély kapcsán nem feltételenül osztom a véleményét, ezt érdemes lenne megérdeklődni az önkorm. műszaki osztályán. Ha kell enegdély hozzá, akkor kérni fogja az önkorm. a társasház hozzájárulását is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

kétségbeesett család 29519 számú kérdéseCsongrád2008-11-16
Minden megvan egy lakóház használatbavételi engedélyhez kivéve az előző kivitelező Felelős műszaki vez. nyilatkozata.(meg­van, de vállalkozó megtagadja a kiadását) Mit tegyünk, hogy lehet ezt pótolni-kiváltani? Építési szakértői anyagot csináltatnánk, FMV hiány miatti építési bírságot is kifizetnénk.Se­gítsenek ebben, mi a teendőnk?Nagyon – nagyon sürgős volna, az építési hatóságnak nincs javaslata, azon kívül, hogy emiatt nem adja ki az engedélyt.Bank miatt ez nonszensz. Köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

meli 29518 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2008-11-16
Az alábbiak miatt kérném a tanácsát. Vásároltunk egy üdülőöveznek nyilvánított telket.Volt rajta egy gyümölcstároló kb 30 négyzetméteres kis tégla ház.Úgy ahogy azt kell tervezővel készítettünk tervrajzot és szabályos papírokkal augusztusban meg is kaptuk rá az építési engedélyt.Egy 87 négyzetméteres tetőteres házat keztünk rá épiteni. Persze a sok kertszomszéd irásos aláirásával ami az engedélyekhez kellett szabályosan megtörtén. Most hogy a tetőteret megcserepezték, a jobboldali kert szomszédom megfenyegetett minket, hogy bemegy az Önkörmányzatra mivel a mi házunk tetőráépítése miatt mostantól az ö ablakába nem süt be a nap, mert leárnyékolja.Ha ö ezt tudja hogy ennyire árnyékot kap a háza akkor nem irta volna alá a papírjainkat.Kérdésem ilyen esetben mi a helyzet.Mert mi teljesen szabályosan jártunk el mindenben.És a szomszédainkkal sem szeretnénk rossz viszonyba lenni. Részünkről minden szabályosan engedélyekkel történt mindvégig.Várom szíves tályékoztatását.
dr. Bai Mónika ügyvéd válasza2008-11-17
Tisztelt meli!

A polgári törvénykönyv ismeri a szomszédjogok kategóriáját, amely jogerős hatósági engedélyek megléte esetén is megengedi vizsgálni, hogy az épület a szomszéd épületét milyen mértékben zavarja, illetve adott esetben a benapozás az új épület miatt biztosított -e. Jogerős ítéletek állapítottak meg a szomszéd ingatlan-tulajdonosának javára kártérítést, ha szakértő azt állapította meg, hogy a benapozottság mértéke csökkent vagy megszűnt, és így az ingatlan forgalmi értéke csökkent. Tehát nem megalapozatlan jogi értelemben, amit a szomszéd mond, ha valóban megvalósul, amit állít. Ezért ajánlom, tárgyaljanak vele, ha olyan, akivel lehet, hogy mit szeretne.


Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 20 3593147; + 36 96 618628;

baimoni@t-online.hu

Gyula 29517 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2008-11-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy Társasházban lévő lakásokat (mindegyik más-más tulajdonosú). szeretném kiadni magánszállás keretein belül. Mindenki megigényelte az Önkormányzattól a magánszálláshoz szükséges engedélyt.
A kérdésem a következő lenne: Jogilag én hogy tudom kiadni a lakásokat? (én vagyok a háznak a közös képviselője is egyben, és ad mindenki meghatalmazást).
Válaszát előre is köszönöm.

dr.Balla András ügyvéd válasza2008-12-02
Tisztelt Cím!

A kérdésére történő pontos váalszadáshoz szükséges lenne tisztázni, hogy Ön mit ért "magánszállás keretein" belül történő bérbeadásáon.

Kérjük, hogy ennek részletezésével egészítse ki kérdését.

Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 56 426-345

dr.balla@chello.hu

Zsuzsa 29516 számú kérdéseBudapest2008-11-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2004-ben történt válásom után volt férjem nem fizeti (nem tudja fizetni?) a megítélt gyermek-, ill. házastársi tartásdíjat. Most felajánlotta - mivel nem tud fizetni -, hogy a tartásdíj fejében lemond az 50-50%-os közös tulajdonú ingatlanainkban levő részéről az én javamra. (Az egyik budai lakást a szüleim pénzéből vásároltuk, a szüleim holtig tartó haszonélvezeti joga van rajta, jelenleg is ők laknak benne. A másik egy családi ház, szintén Budán, ahol a 3 gyermekemmel én lakom.)
Azt szeretném kérdezni, hogy lehetséges-e a peren kívüli megegyezés ebben a tárgyban, ha igen, akkor mi ennek a hivatalos módja? Mik a felmerülő költségek? Kell e tulajdonszerzési illetéket fizetnem, hiszen mindkét ingatlan 1/1 arányú tulajdonosává válnék?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Zsuzsa
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-16
Tisztelt Zsuzsa!
Természetesen helye lehet a peren kívüli megoldásnak, hiszen a szándékuk hasonló, így elégséges mindezt ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratba foglalni. Költségként az ügyvédi munkadíjjal kell számolnia/számolniuk, az illeték kapcsán egyelőre nem tudok biztosat mondani, azt nem feltétlenül lehet "megúszni", de a hiteles válaszhoz több információra lenne szükség.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

György 29514 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2008-11-16
Tisztelt uram!2006-ban elhunyt nagymamám, és ezáltal édesapám,a testvére és annak fia örökölt egy kertes házat,amelyben én jelen pillantaban is lakom édesanyámmal.Édesapám és a testvérének a fia szintén 2006-ban halt meg, így édesapám után én és két testvérem, az apukám testvérének a fia után pedig annak gyermeke az örökös.A jelen állás szerint tehát 5-en vagyunk birtokosa annak a háznak amelyben élek.én a felének a harmadát birtoklom.Az édesapám testvére szeretné a részét a házból,így bírósághoz akar fordulni,mert nem tudom azt kifizetni neki.Kérdésem a következő:
Kirakhatnak-e engem és édesanyámat az utcára,ha nem fizetek neki? Kötelezhet e a bíróság valamiféle bérleti díjra engem mint használót?
Válaszát előre is köszönöm.
dr.Balla András ügyvéd válasza2008-12-02

Tisztelt György!

Amennyiben a közös tulajdon megszüntetését követeli perrel a tulajdonostárs, akkor a következő szabályok szerint kell eljárni: a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A tulajdonostársa a vonatkozó rendelkezések szerint – ha a feltételek egyébként adottak - valóban követelhet Öntől többlethasználati díjat.

Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 56 426-345

dr.balla@chello.hu

Róbert 29513 számú kérdéseHajdú-Bihar2008-11-16
Üdvözlöm.
Kérdésem az lenne hogy ha eladom az ingatlanomat akkor én köteles vagyok csak ingatlanba befektetni az összeget, vagy felhasználhatom másra is?
esetleg egy részét 20-30%-át egy nem az én nevemen szereplő ingatlan felújítására, de a mádik részét szabadon szeretném felhasználni.
-milyen plusz kiadásokkal jár ez nekem?
tidztelettel RR
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2008-12-05
Tisztelt Kérdező!

Ingatlan értékesítésével kapcsolatos levelével keresett meg a napokban.
Kérdésére az alábbi választ tudom Önnek adni:

Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel szabadon felhasználható. Főszabály szerint ehhez kapcsolódóan nincs semmilyen jogszabályi korlát.

Az a korábban érvényes törvényi rendelkezés, miszerint adófizetési kedvezményben részesül az a személy, aki az ingatlan értékesítéséből származó bevételét másik lakás vásárlására fordítja, jelenleg már nem hatályos. Így ilyen kedvezmény igénybevételére ma már nincs lehetőség.

Ezen kívül még a lakásépítési/vásárlási kedvezmény (szocpol) igénybevételénél lehet esetleg jelentősége annak, hogy az értékesített ingatlanból származó bevételt milyen célra használja fel.
Leveléből viszont nem derülnek ki olyan körülmények, miszerint ezen támogatás igénybevételét tervezi.

Összefoglalva azt tudom Önnek mondani, hogy a leveléből nem derülnek ki olyan információk, miszerint akadálya lenne annak, hogy az ingatlan értékesítéséből származó bevételt szabad belátása szerint használhassa fel, illetve, hogy ez valamilyen plusz kiadással járna az Ön számára.

Természetesen az ingatlan értékesítése estén az ebből származó jövedelem után a személyi jövedelemadót meg kell fizetni.
Ezt azonban nem a teljes, az ingatlan értékesítéséből származó bevétel után kell fizetni, ennek összege ugyanis meghatározott tételekkel csökkenthető.
Így, az értékesítésből származó jövedelem összegét csökkenteni kell:
- a megszerzésre fordított összeggel, és ezzel összefüggő más kiadások összegével
- az ingatlanon végrehajtott értéknövelő beruházások összegével
- az átruházással kapcsolatos kiadások összegével.
A bevételnek a fenti tételekkel csökkentett összege az úgynevezett számított összeg.
Ha az értékesítésre a megszerzés évében vagy azt követően kerül sor, ezen összeg 100%-a után kell a személyi jövedelemadót megfizetni. Az évek előrehaladtával azonban a számított összegnek egyre kisebb hányada után kell csak adót fizetni,s a szerzéstől számított ötödik vagy azt követő évben való értékesítés esetén a bevétel mentessé válik a személyi jövedelemadó alól.

Ezt a személyi jövedelemadót attól függetlenül kell megfizetni, hogy az értékesítésből származó jövedelmet mire használja fel.
Azaz abban az esetben is, ha a bevételt másik lakás vásárlására fordítja. Ezen kedvezmény igénybevételére tehát már nincs lehetőség, pontosabban csak nagyon szűk körben van lehetőség. Nevezetesen, abban az esetben nem kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, ha az értékesítésből származó bevételt a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló intézményben biztosított férőhely megszerzésére használja fel.

Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu

Évi 29512 számú kérdéseBudapest2008-11-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Birósági Határozat kötelezte az egyik társtulajdonost, hogy az általa okozott kárt, az osztatlan közös tulajdonban lévő egyik lakásban
állítsa helyre.
A bíróság részitéletet hozott melyben megitélte a birtokháborítást is és egyben szünetelést rendelt el.
A szünetelés alatt a károkozó nem az eredeti állapotot állította helyre hanem a saját elképzelése szerint tovább bontott és építkezett. Tehát nem a Bírósági Határozatnak megfelelően járt el. Építési engedélye nincs és mi (társtulajdonosok 85 %) sem járultunk hozzá. Megszüntette a padlásfeljárót, újrafalazta az egyik fő falat, vízszigetelés nélkül, 3 méteres üvegfal helyett beépített 1db. 90X120-as hőszigetelt ablakot, kicserélte a bejárati ajtót egy lépcsőházakban használatos hőszigetelés nélküli használt ajtóra. Felverte az össszes helyiség aljzatát és két helyiséget lebetonozott szintén szigetelés nélkül.
A szennyvízet rákötötte a mi általunk szabályosan, tervszerint épített belső (udvari) csatornánkra, nem a bejövö csonkra. Nem is fizetett bele a csonkba sem. (Szennyvízdíjat sem)
Ha nem kezdeményezzzük a per folytatását az megszünik.
Ennek a lerombolt és szakszerütlenül felújított lakásnak csak 50 %-ban tulajdonosa. (Az összes 10 %-a.)
1. A többi társtulajdonos mit tud tenni a saját tulajdona védelmében?
Nem tudunk vele semmiben megegyezni. 2. A többlethasználati díjat külön perben kell kérelmezni? 3. A szakszerütlenül elvégzett felújításokhoz nekünk hozzá kell anyagilag járulnunk?
A külső vakolást valóban szépen megcsinálta egy kőműves, de nem volt rá szükség. 4. Az előző vakolat még 20 évig is birta volna, ezt hogyan tudjuk utólag bizonyítani?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-16
Tisztelt Évi!
1. Az elmondott és elmérgesedett helyzet alapján én elsősorban a közös tulajdon megszüntetése iránti pert javasolnám, amely véglegesen megszünteti mind a közös tulajdont, mind a jelenlegi áldatlan helyzetet.
2. A többlethasználat iránti igényt a folyó perben is lehet kérelmezni.
3. Nem.
4. Tanúkkal lehet egy iylen kérdést a bíróság előtt bizonyítani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Norbert 29511 számú kérdésePest2008-11-15
Tisztelt Ügyved Ur!

A nagypapam szeretne ha ajandekozasi szerzodeskent nekem adni a csaladi haz 1/4reszet(+haszonelvezet)...a kulonbozo koltsegeknek utana olvastam(ugyved+illetek).Kerdeseim a kovetkezoek lennenek:papam halala utan a ket orokosnek(edeanyam+unokaocsem) kell-e valamit fizetnem?A papam neven ezen kivul mas ingatlan nincs, illetve nem vegrendelkezik.En ugy gondolom, hogy nem kell mivel nem lesz mar a neven ingatlan.Vagy rosszul gondolom?
Valaszat elore is koszonom!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-16
Tisztelt Norbert!
A két örökös kötelesrészre jogosult, azaz bár hagyatéka a nagypapájának esetleg már nem lesz, de az ajándék okán Önnek ki kell fizetnie az ő kötelesrészüket, ami összességében az ajándék 1/4-1/4-ed része lehet.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

István 29510 számú kérdésePest2008-11-15
Tisztelt Ügyvéd Ur.

Lenne egy nagy próblémám, közös ossztatlan tulajdonról van szó. Használati megálapódás szerint,1830m2-ből 1330 az miénk és 500m2 az övéké.Ennek ellenére még is 60-40% -ba van levállasztva az Ő javára. feljelentett engem lopás vádjával mert uj kerítést csináltattam és kivágtm 2db fát ami már nem hozott gyümölcsöt.szeretnék véget vetni ennek az egész dolognak.Mit tehetek ha immár 5 éve használja a telekrészemet és nem a használati megosztás szerint van a kerítés kösztünk.nem férek hozzá 600m2-er telkemhez.Lehet kár igényem?Ha igen akkor mi alapján szabják ezt meg?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-16
Tisztelt IStván!
Többféle megoldás elképzelhető:
1. Birtokvédelmi eljárást kezdeményez bírósági úton vagy
2. közös tulajdon megszüntetése iránti pert indít - szintén bíróság előtt.
Az 1. a jelenlegi tulajdoni viszonyok megtartása mellett a használati viszonyokat rendezi, a 2. viszont megszünteti a közös tulajdont, azaz vagy kivásárolják egymást az ingatlanból vagy közösen értékesítik azt.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tünde 29509 számú kérdéseBudapest2008-11-15
Tisztelt Ügyvéd Úr,

2 lakásos ikerház felét vettük meg, illetve egyik lakását, a másik felét egy másik család. A lakások teljesen szeparáltak, külön tető alatt, egymásnak háttal vannak építve, egy 680 m2-es telek közepébe, de a telek természetben osztva van a metszőfal irányában, az építtető még az eladás előtt kerítést húzott, így mindenki a rá eső kertrészt használja, rendezi. Az építési engedély, illetve a használatbavételi engedély két lakásos ikerházra volt kiadva. Mindkét család az általa megvásárolt lakásra eső közüzemi szolgáltatások díját saját maga rendezi a szolgáltatokkal szemben. Egy tulajdon-lapra lett bejegyezve a 4 tulajdonos ¼ - ¼ részben, így felmerült a társasházasítás lehetősége.
Elolvastam a társasházasítási törvényt, de sajnos nem vagyok biztos benne, hogy ez a legjobb megoldás számunkra. Nincsenek közös költségeink, nincs szükség közös képviselőre; a tető, a lakrészek alá eső alap, illetve csatornázás teljesen szeparált, az egyetlen közös tulajdon a válaszfal és a kertet elhatároló kerítés. Kérem tanácsát, hogy miként lehetne a közösítés helyett szeparálni a lakásokat telekkönyvileg; a telket a mérete miatt sajnos nem áll módunkban elosztani, de a meglévő kerítés tökéletesen elhatárolja a családokra eső részt.
Előre köszönöm válaszát.
Tisztelettel, Tünde
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-16
Tisztelt Tünde! A közös költség és a közös képviselő - különösen egy két lakásos társasháznál - nem szükségszerű, és nem kell túlzottan formális dolgokra gondolni. A megosztásra csak a társasházasítás kínál megoldást, más megosztási mód jelen esetben nem lehetséges. Ezzel egyébként létrejönne két jogi értelemben önálló ingatlan - ami némiképp tisztább viszonyokat jelent, mint a jelenlegiek - de nem kötelező ezt megtenni, maradhatnak a jelenlegi jogi konstrukcióban is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:


Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása









Cimkefelhő:
webdesign iphone speaker ügyvéd haine online cégjog ingatlanjog drágaköves ékszer ingatlanhirdetés








Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.