ingatlanjog.hu

Gazdasági társaságok tulajdonosai, vezetői: Aktuális cégjogi kötelezettségek 2013. február 1-ig!

Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Marianna 28919 számú kérdéseBács-Kiskun2008-10-07
Tisztelt Ügyvédnő!
Párom felesége 2 éve halt meg.2 kiskorú gyermek maradt utána,13 és 17 éves,akik nem a párom gyerekei.15 milliós házuk anyai részét a gyerekek örökölték,másik fele páromé,az egész házra vonatkozik a haszonélvezeti joga.A gyerekek gyámja a volt anyósa,aki ezen a jogon a házban él.Az együttélést viselkedésével lehetetlenné teszi,így mi külön élünk.Párom semmilyen jogát nem tudja érvényesíteni,semmit nem tud onnan elhozni.A házon maradt 4 millió ft lakáshitel,amiből a nagymamának 4 hónapja elmaradása van.(mi fizetjük a ránk eső részt pontosan).Mivel a párom nevén van a hitel,neki kell ennek minden következményét viselni,amik elég súlyosak,esetleg elveszíthetjük emiatt az otthonunkat is.(Egyébként 8 hónapos várandós vagyok)A gyámhivatal segítségét kértük,de ők semmit nem tesznek.Párom bútorait nagymama osztogatja szét a családjában úgy hogy meg sem kérdezi.Elindult egy"lavina"és egyszerűen nem tudunk sehol segítséget kapni.A mama cinikusan közölte,hogy bármit megtehet,mert ő a gyám.Valóban semmit sem lehet tenni?
tisztelettel várom válaszát!
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2008-10-08
Tisztelt Marianna!

De igen: bírósági peres úton érvényesíteni igényét a gyerekekkel szemben, ekként gyámjukkal szemben is.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Krisztina 28918 számú kérdéseSomogy2008-10-07
Tisztelt Ügyvéd Nő!

Tavaly vásároltunk a férjemmel egy új építésű családi házat, melynek vételára kifizetésre került még decemberben. Az ingatlant birtokba is vettük (hivatalos elszámolás- ügyvéd előtt- még nem volt). Kötöttünk az építtetővel egy szerződést -ügyvédnél- melyben az elmaradt munkákat (pl.: kerítés, gépkocsi-beálló, kaputelefon, teraszlépcső stb) legkésőbb ez év május 31.-ig elvégzi, kötbér kikötés a szerződésben nem szerepel. A fenti munkák csak részben teljesültek.
Kérdésem:
Lehetnek-e az építető felé (anyagi)követeléseim -a határidő csúszások miatt-, azokat hogyan érvényesíthetem?
Milyen jogszabályokra hivatkozhatok (PTK ? szakasz, "a szerződésben nem szabályzott kérdésekben a PTK ide vonatkozó részei az írányadók")?

Köszönettel: Krisztina
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2008-10-14
Kedves krisztina!

A ptk. 305.§-ára, illetve 405.§-ára hivatkozhat. A hibvák kijavítását vagy árleszállítást kérhet.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu

Gina 28917 számú kérdésePest2008-10-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
HA az apeh elárvereztetti az ingatlanomat, ami jelzáloggal terhelt és az árverezésen kapott összeg nem elegíti ki az Adó Hivatalt és a bankot , akkor mi történik?
Válaszát előre köszönöm!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt Gina! A tartozás fennmaradó részét mindkét intézmény (APEH, bank) másra irányuló végrehajtások útján próbálja majd behajtani (munkabér, ingóságok).
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Edit 28916 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-10-06
Tisztelt Ügyvédnő!
Szocpollal kapcsolatos kérdésben szeretnék Öntől segítséget kérni. Építkezni szeretnénk, van már két gyermekünk, most várjuk a 3. babánkat, akivel 2008. március 10-re vagyok kiírva. Tudom, hogy az építkezés költségvetésének 18,5 millió Ft-nak kell lennie, a házunkban lévő szobaszámok miatt. A kérdésem pedig arra irányulna, hogy a 3. baba a használatbavételi engedély előtt , de a szocpol igény leadása után fog megszületni. Így rá hogyan kaphatjuk meg a szocpol öszegét, és kell-e pótköltségvetést benyújtani, ami szintén a 18,5 millió Ft-ot nem haladhatja meg a szobaszámok miatt. Így nem igazán értem, hogy akkor két költségvetés kellene, egy az első ami kevesebbről és a második pótköltségvetésként pedig az utólag megigénylet szocpol összegét hozzáadva kikalkulált 18,5 millió Ft-ról? Ne haragudjon, remélem érthetően írtam le a kérdésemet.
Tisztelettel és köszönettel várom válaszát!
Molnárné B. Edit
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Norbert 28915 számú kérdéseHeves2008-10-06
Üdvözlöm!

A problémám a következő lenne. Adott egy 939nm-es ingatlan, amely a Magyar Állam tulajdonában áll, és a Közlekesésfejlesztési Koordinációs Központ a vagyonkezelője. Ezt az ingatlant hivatalosan 2001. január elsejétől testvérem, mint magánszemély bérli, de már 1988-ban építettünk rá egy éttermet, ami tavaly nyárig üzemelt. Az építéskor nem voltak ilyen szigorú jogszabályok mint most, így elegendőnek tartottuk, hogy a helyi Önkormányzat (akkor még tanács) engedélyt adott az építkezésre. 2000-ben kerestek meg a Magyar Állam vagyonkezelőjétől (akkor KPM) ma már Magyar Közút Kht, hogy fizessünk bérleti díjat a telek használatáért. Mi meg is kötöttük a szerződést, amely 2010ig hatályos, de biztosítottak minket, hogy utána meghosszabbíthatjuk majd a szerződést. Ugyanakkor a bérleti szerződés ellenére az ingatlan művelési ága nem lett kellőképpen rendezve, ugyanis ez szerepel rajta: kivett, rendezetlen funkciójú épület 2db.
Na most ezzel nem is lett volna semmi probléma, mert a vagyonkezelő sem igazán foglalkozott a dologgal, megelégedtek, hogy rendszeresen fizetjük a bérleti díjat. A probléma ott kezdődik, hogy az épület sajnos tavaly augusztusában villámcsapás okozta zárlat következtében leégett. Én és a családom, (aki egyébként 10m-re lakunk a volt étteremtől) elhatároztuk, hogy újjáépítjük az éttermet, mert amellett hogy sikeres vállalkozás volt, a környék turisztikáját is igencsak fellendítette. Emiatt teljes mértékben élvettük a helyi Önkormányzat bizalmát, ők mindenben segítségünkre vannak. Szóval elkezdtük a tervezési folyamatot (ma már kész is van), és az engedélyezési folyamat kapcsán felvettük a kapcsolatot az illetékes Építéshatósággal, akik azt mondták, hogy az építési engedélyhez szükség van a közműengedélyekre( ez már megvan), a tervezési folyamat egyeztetésére (megtörtént), a kül. szakhatósági engedélyekre: Tűzoltóság, ÁNTSZ, Állategészségügy stb. Ez már mind megvan, de az engedély fontos részét képezi a Magyar Állam tulajdonosi hozzájárulása, valamint a művelési ág földhivatali rendezése. Na most, ahhoz hogy a Magyar Államtól beszerezzük a hozzájárulást, először hozzájárulást kellett kérni a Magyar Közút Kht Heves Megyei Kirendeltségétől (megvan), majd ezt továbbítottuk a KKK-hoz, akik kiállították a vagyonkezelői hozzájárulást, és azt mondták hogy ezeket a papírokat tovább kell küldeni az MNV Zrt-hez a hiteles tulajdoni lappal valamint a helyszínrajzzal együtt plusz egyéb dokumentumokkal. Ez megtörtént, az MNV Zrt ezt elküldte a Heves megyei kirendeltségükre, akik helyszíni szemlét tartottak. Az illetékes úr azt mondta, hogy továbbítja a papírokat (magyarán vissza küldik a Központba Pestre) és ott kell érdeklődni az engedély után kb. 1 hónap múlva. (Ez kb. 1 hete volt) Közben lépéseket tettem a művelési ág megváltoztatására a Földhivatalnál: az Építéshatóság állásfoglalása szerint ahhoz hogy engedélyt kapjunk, át kell minősíteni a területet beépítetlen területté, és azt mondták hogy ez ügyben a helyi Önkormányzatnak kell megtenni a lépéseket a Földhivatal felé. Ezt ők készséggel meg is tették, hoztak egy képviselő testületi határozatot erről, majd felvették a kapcsolatot a földhivatallal. A földhivatal ezt elsőkörben elutasította, mert nem készült törlési vázrajz plusz ezt az átminősítést állásfoglalásuk szerint az MNv Zrt-nek mint tulajdonosnak kell kérvényeznie. Ezután ismét elmentem az MNV Zrt. Heves M. Kir.-hez és elmondtam nekik mindezt, akik azt mondták, hogy továbbítják kérelmemet Pestre, de nem biztos, hogy ott elfogadják, mert a Magyar Állam sok esetben ódzkodik a tulajdonában lévő telkek átminősítésétől, és az ilyen bonyolult viszonytól hogy mi a sorsa az állami területen lévő épületnek. Mert főszabály szerint az épület osztja a telek sorsát.
És most itt tartunk, hogy várom a válaszát az MNV Zrt-nek, csak ebben a kusza helyzetben azt nem értem, hogy amíg nem említettem, hogy művelési ág változást is nekik kell kérvényezni, semmi gond nem volt, most meg kétséges az engedély is. Plusz a vagyonkezelő, a KKK simán megadta a hozzájárulást. Mért van ez? Mire számítsak kb.? Plusz ugye a tulajdoni lapon az szerepel hogy, rendezetlen funkc. ép. 2db, és ezt kellene átminősíttetni beépítetlen területté, de mi minősül beépítetlen területnek? Mert az étterem leégése után megmaradt az ép alap, a közművesítés: csatornázás, víz, áram stb. is megmaradt, plusz az alapba épített pincehelyiség is megmaradt. Ezek után kétségeim vannak, hogy ez kimeríti a beépítetlen terület fogalmát, ami révén hivatalosan elvileg nem is lehetne törlési vázrajzot építeni, ami kell az átminősítéshez. Éppeszű ember pedig nem fogja csak azért eltávolítani a több millió ft-os alapot, plusz a pincét, hogy aztán az átminősítés után újra nekilásson azt megépíteni. Szóval Ön szerint megkérdezzem-e az Építéshatóságot, hogy ne új építkezésnek fogja fel a dolgot, hanem felújításnak, és akkor csak a felújításra kell engedélyt kérni. És ha ez lehetséges akkor utána hogyan tudom rendezni a telekviszonyokat, hogy normálisan fel legyen tüntetve, hogy a telek az Államé, az épület pedig a miénk. Megjegyzés: a vagyonkezelő azt mondta, hogy a telek rajta van azon a listán, amelyet az állam eladásra kínál. Ez lehetséges-e? Mert ha igen akkor ha minden kötél szakad, akkor még a telekvásárlás útján is tudjuk rendezni a dolgot. De elsődleges érdekünk az lenne, hogy valahogy a bérleti jogviszony keretei között rendezzük a dolgot, mert így is jelentős kiadásaink lesznek az építkezés miatt. s majd 2010ben szeretnénk megvásárolni a telket. Szóval az ügy rendkívül bonyolult,az egyeztetések során egyes kérdésekben maga a Földhivatal, az építés hatóság, sőt az Mnv Zrt. sem tudott konkrét választ adni, és miután mondták mi a teendő én úgy cselekedtem és így alakult ki ez a helyzet. Kérem adjon tanácsokat, hogy tudnám ezeket a dolgokat rendezni, talán az ügy rendezése után majd ebből írom a szakdolgozatomat, ugyanis én is jogra járok.
Tisztelettel: Norbi
dr.Boros László ügyvéd válasza2008-10-09
Tisztelt Norbert! Én az Önök helyében elsődlegesen azzal foglalkoznék, hogy biztosítsam magamnak a felépítendő, bizonyosan nagy értékű ingatlan tulajdonjogát, tehát hogy megkössem a földtulajdonos Magyar Állammal a megállapodást, mely szerint az épület tulajdonjoga engem illet. A leírtakból nem tudtam egyértelműen megállapítani, hogy ez a folyamatban lévő ügyintézés részét képezi-e. Ha sikerül megkötniük ezt a megállapodást, akkor a használatbavételi engedély megszerzését követően az épülete(ke)t önálló ingatlan(ok)ként tudják majd feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban, a telek pedig - ha nem veszik meg - marad az Állam tulajdonában. Az eljárási útvesztőkkel kapcsolatban sajnos nem tudok konkrét tanácsot adni, mivel a hatóságok és az ügyintézők gyakorlata nem egységes, azt a megoldást célszerű választani, amit az ügyben eljáró személyek elfogadnak. Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Eszter 28914 számú kérdéseTolna2008-10-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi problémára szeretnék választ kapni:

Egy társasházban vagyok közös képviselő, és az egyik tulajdonos társsal a közös költség megállapításánál merült fel vitám. A tulajdonos társ lakásának alapterülete 42 m2, amihez tartozik egy 13 m2-es fedetlen terasz.

Kérdésem az lenne, hogy a 13 m2-es terasz bele tartozik-e a lakás hasznos alapterületébe, vagy sem, ugyanis felújítási alap kiszámításánál nem mindegy, hogy terasszal, vagy anélkül számolunk. A tulajdonos nem akarja kifizetni, a 13m2 után a díjat, pedig az alapítóokiratban azzal együtt számolták ki a hasznos alapterületet.

Válaszát előre is köszönöm.

Üdv.: Eszter
dr. Forgács Gábor ügyvéd válasza2008-10-11
Kiegészítve a korábbiakat, ha az alapító okiratban hasznos alapterületként van feltüntetve, akkor mindenképpen be kell számítani, a tulajdonos ugyanis elfogadta a vételkor magára nézve az alapító okiratot kötelezőnek.

Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Edit 28913 számú kérdésePest2008-10-06
Jó napot kívánok!

Férjemmel két közös ingatlanunk van, mindkettőnek 1/2-1/2 arányban vagyunk a tulajdonosai. Egyik kb. 14 milliót ér, a másik 8-at. Válunk. Házastársi vagyonközösségünket olymódon akarjuk megszüntetni, hogy én kapom a nagyobb értékű ingatlant, férjem a kisebbet, a különbözetet pedig ingóságokkal fedezem, hogy a végén egyenlő arányban részesüljünk a közös vagyonból, és egyikünknek se keletkezzen illetékkötelezettsége.
A probléma az, hogy a válóperes tárgyalást dec. 4-re tűzték ki, mi pedig nem tudunk addig várni a kisebbik ingatlan eladásával, mert férjem annak az árából fog építkezni, és indulna az építkezés. Ha eladjuk az ingatlant, akkor a bevétel házastársi közös vagyonnak számít? Bevehetjük-e ezt az összeget az ingatlan helyett a vagyonmegosztási megállapodásba, hogy ne keletkezzen illeték-kötelezettségem? Természetesen a megállapodáshoz csatolnánk az adásvételi szerződést, ami bizonyítaná, hogy épp most adtuk el a közös ingatlant. Válaszát előre is köszönöm.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt Edit!
jogosultak a bontópert megelőzően rendezni a vagyoni viszonyokat, és ezt oly módon tehetik meg, hogy nem lletékfizetési kötelezettségük.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tóti Zsófi 28912 számú kérdéseBudapest2008-10-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

1 Mit jelent a tulajdonközösség megszüntetése egy lakás esetében?
2. Hogyan lehet rábírni egy válást követően a lakásban maradó tulajdonostársat arra, hogy a volt házastársat kifizesse, legalább részben?
Azt gondolom, hogy egy 50% tulajdon rész megszerzése esetén felajánlott 25%-os fizetési igény igazán méltányos.
3. Van erre bírósági lehetőség, arra, hogy a másik felet fizetésre kötelezze, ha az nem mutat hajlandóságot a megegyezésre?
Köszönettel: Tóti Zsófi
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt Zsófi!
Van ilyen bírósági lehetőség, amelyet a közös tulajdon megszüntetése iránti pernek hívank,, és amelyről részletesen olvashat a közös tulajdonról szóló tájékoztató- és archívum rovatokban.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

viola80 28911 számú kérdéseBudapest2008-10-06
T. Ügyvéd Úr!

Szeretném a segítségét kérni az alábbiakban:
Nagymamám új építésű ingatlant szeretne vásárolni október hónap végén lesz a végleges szerződés kötés. Az ingatlan ára Kb. 16 millió ft.
Úgy döntött, hogy az én nevemre írná az új lakást és nem édesanyámra mivel néhány év mulva úgyis édesanyám átiratná az én nevemre.
Mivel két lánya van nagyanyámnak és mindkét lányának két-két gyereke van, nem tudom hogy a nagynéném nagymamám halála után felléphet-e azzal, hogy jog szerint neki is jár valami az új lakásból hiába már az én nevemre iratta a lakást. (Az el szeretném mondani, hogy kettőjük kapcsolata az utóbbi időben megromlott).
Élne ebben az esetben a kötelező jog ill. ezen a jogcímen követelhet -e bármit a nagynéném nagymamám halála után?
Vagy Ön szerint nem is lenne jó csak egyik lánya unokájának a nevére iratni a lakást a nagynéném egyik gyerekének a nevére is kellene írni a lakást nemcsak az enyémre?
Azt el szeretném mondani, hogy nagynéném nagynéném és a gyerekei is nem magyar állampolgárok.
Válaszát várom.

Köszönöm!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tistelt Lilla! HA jól sejtem, akor éppen ma beszéltünk meg egy személyes találkozót, így a válaszadást mellőzöm - majd személyesen :-)Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Eszter 28910 számú kérdéseBudapest2008-10-06
Tisztelt Ügyvéd úr!

2008. tavasza óta béreli a lakásomat a bérlő. Egy alkalommal két hónapra meghosszabbítottuk a bérleti szerződést. A bérleti szerződés szept. 30-án lejárt. A lejárat előtt levélben tájékozattam, hogy a lakást kiürítve adja át. Ennek a felhívásnak nem tett eleget, majd a határnap elmúltával október 2-án ismét írtam egy felszólítást hogy haladéktalanul költözzön ki. A volt bérlő, merthogy már jogcím nélküli lakáshasználó folyamatosan fenyegetőzik, hogy nem fog kiköltözni, meg egyébként hogy képzelem, hogy az utcára rakom gyerekkel. A viselkedése is okot ad az aggodalmamra, mert a lakáshoz tartozik egy pince amit nem adtam bérbe, és megtörtént, hogy lecserélte a zárat és lement, aztán megakadályozta, hogy a lakás használatot ellenőrizzem mint tulajdonos, és a kertemet is használta,(ami a lakáshoz tartozik) holott azt sem adtam bérbe.A szomszéd elmondása szerint kétes külsejű alakok járnak oda esténként többen. A lakást csak 3 személynek adtam ki. Félek, hogy valami kárt tesz( nek) a lakásban.
Szeretném megtenni a szükséges lépéseket, de előtte szeretném tudni, hogy milyen lehetőségek vannak, és milyen határidőben kell cselekednem.
Üdvözlettel:Eszter
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt Eszter!
Tulajdonosként - bírósági úton - követelheti az ingatlan elhagyását, ill. a használat időszakára használati díjat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

György 28909 számú kérdéseBudapest2008-10-06
Tisztelet Ügyvéd Úr!
Idén tavasszal szerződést kötöttem egy építendő társasházi lakás megvásárlásról. Jelenleg még egy kapavágás sem történt, de az APEH már felszólított az illetékelőleg megfizetésére. Az illetékelőleg megegyezik az illetékkel.
Ez így jogszerű? Hiszen lehet, hogy az építkezés meg sem valósul, vagy csődbe megy a bank, ahol a pénzem van, vagy egyéb más ok miatt sohasem lesz enyém a lakás.
Ha ez így jogszerű, lehet-e részletfizetési kedvezményt kérni?
Mielőbbi szíves válaszát előre is nagyon köszönöm.
Üdvözlettel:
György
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt György! Az APEH eljárása jogszerű, és Ön jogosult részletfizetési kedvezményt kérni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ági 28908 számú kérdésePest2008-10-06
Tisztelt Ügyvéd úr!
A 28823-as kérdésemre megkaptam válaszát, amelyben azt írja élettársi kapcsolat esetén megoldás lehet a végrendelet, de csak akkor ha nincsennek kötelesrészre jogosultak. Mit jelent pontosan a köteles részre jogosultság. Válaszát köszönöm. Tisztelettel.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt Ági!
Ebben az esetben a gyermekek és a szülők lehetnek a kötelesrészre jogosultak, azaz Őket végrendelettel nem lehet kihagyni az örökségből, annak egy részére - kötelerész címén - mindenképpen jogosultak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Norbert 28907 számú kérdéseBudapest2008-10-06
Tisztelt ügyvéd úr!

Párommal már több éve együtt élünk, nem vagyunk házasok. Nemrégiben lakást vásároltunk, ami az én nevemre került (az önerőt én álltam, a hitelt is én vettem fel). A párom a közelmúltban nagyobb összeghez jutott, amit szeretnénk a lakáshitel törlesztésére fordítani.
Kérdéseim:
1) Ebben az esetben (tehát ingatlan esetén) hogyan érvényesül a Ptk.-nak az élettársi viszonyról szóló azon rendelkezése, hogy az élettársi viszonyban szerzett javak tulajdonjoga az élettársakat a szerzés arányában illeti meg?
2)Egyáltalán fordítható-e az élettársam pénze az én tulajdonomban álló lakásra?
3) Hogyan biztosíthatom az élettársamat arról, hogy az ő lakásba folyt pénze az ő számára nem "elveszett pénz" lesz?
4) Megoldás lehet-e erre élettársi vagyonjogi szerződés (és hogyan biztosítja egy ilyen szerződés a vagyon elkülöníthetőségét)?

A családinet oldala ezt írja:

"Nincs ezért jelentősége annak, hogy az élettársi kapcsolat fennállása idején vásárolt ingatlan mindkét fél nevére került-e, vagy az adásvételi szerződésben csupán az egyik élettárs szerepelt vevőként, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kizárólag az ő javára történt. A tulajdonosként a nyilvántartásban nem szereplő élettárs ugyanis bármikor felléphet élettársával szemben azzal az igénnyel, hogy mint élettársával együtt szerző, az ingatlan-nyilvántartásba tulajdoni igénye bejegyzést nyerjen."

5) Ezek szerint bejegyezetethető az élettársam is tulajdonosként? (az ingatlan jelenleg jelzáloggal terhelt)

Válaszát előre is köszönöm.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt Norbert!
1. Az ingatlan közös tulajdonuk, annak ellenére, hogy csak egyikük szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A korábbi és a mostani ráfordítás alapján lehet megállapítani a tulajdoni arányokat.
2. Igen, természetesen.
3. Akár vagyonjogi szerződéssel, akár a másik fél tulajdonjogának feltüntetésével - az utóbbival "erősebben" - lehet orvosolni a problémát.
4. Lásd előző válasz.
5. Igen, a zálogjog ezt nem is akadályozza meg, bár lehetséges - ez a kölcsönszerződésből állapítható meg - hogy a jogosult hozzájárulása szükséges hozzá.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Págerné Alma 28906 számú kérdésePest2008-10-06
Tisztelt Ügyvéd úr!
Köszönöm 28867-es kérdésemre válaszát,de a 2.-at nem értem.(A gyermekek elvileg kérhetik az özvegyi jog megváltását, ami a költözéshez is vezethet, bár ez esetben tulajdonosa lesz az ingatlannak, tehát természetesen nem ingyen történik mindez.)Ezen azt érti,hogy én kifizethetem őket,és akkor enyém a ház?vagy ők fizethetnek ki engem,és akkor mennem kell?Köszönöm ha válaszol ismét!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-10-07
Tisztelt Alma!
Igen, mindkét leírt verzió elképzelhető a közös tulajdon megszüntetése során.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ági 28905 számú kérdéseFejér2008-10-06
Tisztelt Ügyvédnő!

2008. augusztus 1-vel bérbevettem egy ingatlant. A szerződés 1 évre szólt, mely a szerződés szerint a lejárat előtt 2 hónappal meghosszabbítható. 2 hónap felmondás időben állapodtunk meg.
2 havi kauciót fizettem, és az augusztusi bérleti díjat is.
Augusztus végével felmondtam a bérleti szerződést, mert egy ismerősöm lakásába költözhettem, ami nekem anyagilag havonta több tízezer Ft megtakarítást jelentett.
Az előző lakásból kiköltöztem, kitakarítottam, a közüzemi órákat leolvastuk, és visszaadtam a kulcsokat.
A bérbeadó kijelentette, hogy az én visszalépésem miatt őt kár érte, és mivel a mai napig nem tudta az ingatlant újra kiadni, a kauciót nem áll módjában visszaadni, még részben sem, viszont amennyiben új bérlőt talál, akkor a kaució részbeni visszafizetéséről tárgyalhatunk.
Kérdésem az lenne, hogy megilleti őt a kaució ebben az esetben? Nekem abból valóban nem jár vissza semmi, csak akkor, ha új bérlőt talál a hónap letelte előtt?
Várom válaszát!
Köszönettel
Ági
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:












Cimkefelhő:
cégjog ingatlanjog ingatlanhirdetés haine online ügyvéd drágaköves ékszer iphone speaker webdesign











Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.



Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása