ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Hegedűs Adrienn 29299 számú kérdéseBudapest2008-11-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy hónappal ezelőtt lefoglalóztunk egy ikerházat, melynek átadása 2009. őszén lesz. Eddig még konkrét szerződést nem írtunk alá, hanem egy vételi szándéknyilatkozatot, amely tartalmazza a foglaló összegét valamint a ház főbb paramétereit, fizetési ütemezést. Csatolva hozzá megkaptuk a tervrajzokat. A tervrajzra kézzel ráírták, hogy a ház alapterülete várhatóan 1,5 m2-el csökken, ezt tudomásul vesszük. Majd aláírtuk, anélkül, hogy bármit szóltunk volna vagy kértünk volna cserébe.
Tegnap megkaptuk a végleges, módosított tervrajzot, ám ezen már 2.68 m2 a ház alapterületének csökkenése. A ház ára pedig, hogy ugyanannyi maradjon, emelték a m2 árat. Kérdésem az lenne, hogy kérhetem-e a 2.68-1.5 = 1.18 m2 árat, vagyis, hogy annyival csökkenjen a ház ára? A foglalónál a 1.5 m2 csökkenést még szó nélkül elfogadtuk, de ez már majdnem a duplája.
Ha nem engednek az árból emiatt, és nem írjuk alá a végleges szerződést, akkor visszakaphatjuk-e a foglaló összegét? Hiszen csökkentették a ház alapterületét. Illetve mit tudunk tenni ebben az esetben? Minden változtatást el kellene szó nélkül fogadnunk?
Az számít-e, hogy a foglalózás pillanatában még nem volt jogerős építési engedélyük? Mert ezek szerint nem volt, bár nekünk azt mondták, hogy van.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Hegedűs Adrienn
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-07
Tisztelt Adrienn!
Az építési engedély meglétének nincs jelentősége, az érdemi válasz pedig az aláírt okirat tartalmától függ elsősorban, de valószínűsíthető, hogy lehet elállási joguk, ill. jogosultak akár a foglaló kétszeresét is visszakövetelni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anna 29298 számú kérdéseFejér2008-11-02
Tisztelt ügyvédnő!

Ismerőseimnek kölcsönadtam több millió forintot. A visszafizetési határidő már lejárt. Mivel nem kaptam vissza az emlitett összeget, megállapodásunknak megfelelően, az ügyvédnél kötött jelzálogjogot bejegyeztettem az ingatlanukra. Azóta is hitegetnek, hogy egy hónap múlva visszakapom a pénzemet. Egyenlőre még tűrelmes vagyok, de az a kérdésem, meddig várhatok a feljelentéssel. Van-e meghatározott idő amit be kell tartani a teljesítés dátuma és a feljelentés között.

Köszönettel: HA.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ágota 29297 számú kérdéseBudapest2008-11-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben az új ingatlant nem veszem birtokba (mivel a használatbavételhez szükséges feltételek (közüzemi csatlakozások üzemszerű és biztonságos bekötését tanúsító hatósági engedélyek, mint pl. TIGÁZ, Kéményseprők, ÉMÁSZ, Vízmű, akik előzetesen műszakilag átveszik az ingatlant, és erről tanúsítványt állítanak ki) nem biztosítottak), köteles vagyok-e a teljes vételár fennmaradó részét kifizetni (ami a birtokbavétel feltétele)? A fennmaradó részletet kell-e kifizetnem vagy a szerződésben megállapított kötbérrel csökkentett utolsó részletet?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-07
Tisztelt Ágota!
A válasz attól függ, hogy az utolsó részlet fizetése mihez van kötve: időponthoz, feltételekhez stb.
A kötbér kapcsán is hasonló a helyzet, de elvileg nincs akadálya a beszámításnak.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Attila 29296 számú kérdéseBékés2008-11-02
Tisztelt Ügyvédnő!
2 éve vásároltunk egy családi házat, aminek a vízellátása műszakilag úgy lett kialakítva, hogy a szomszéd ingatlan udvarán található vízóraaknából került átvezetésre, külön mérőórával, úgynevezett "ikresített" megoldással. Ezt kb. 30 éve - amikor a ház is épült - azért így oldották meg, mert az utca ezen szakaszán nem volt fővezeték, csak a keresztutcákban. Az összes ingatlan vízellátása így van megoldva, egy aknában 2-3 óra található. Jelenleg sincs fővezeték, és nem is tervezik ennek a kiépítését. A 85 éves szomszéd bácsi a víz elzárásával fenyeget, ha nem vezetem körbe, mert azt szerinte mindenki "feketén" csinálta meg annak idején. Ezt a problémát 20 éven keresztül jelezte a helyi vízműnek, ahol "megértették" panaszát, de természetesen nem történt semmi, hiszen ez így lett kialakítva 30 éve, s mivel nincs kiépített fővezeték, nem változott semmi. A Békés Megyei Vízművekhez fordultam, és azt a választ kaptam, hogy teljesen rendben van minden, de a szolgalmi jogot - ha eddig nem történt meg - be kell jegyeztetni a Földhivatalnál.
Hogyan tudnám bejegyeztetni a szomszéd bácsi tulajdonlapjára a szolgalmi jogot, amikor Ő a víz elzárásával fenyeget??? Sajnos elképzelhetőnek tartom, hogy meg is teszi, amihez ugyan nincs joga, de attól még víz nélkül marad az ingatlan.
Hab a tortán, hogy a házunkat el szeretnénk adni, és szomszédunk nagy igyekezettel próbál minden érdeklődőt kifigyelni, hogy elmonhassa: "Úgy vegyék meg, hogy nem lesz víz a házban, mert elzárom!"
A Vízügytől kapott levelet hiába mutatom meg a szomszédomnak, hiszen abban csak az szerepel, hogy legális az ingatlan vízellátása, de a szolgalmi jogot be kell jegyeztetni.
Tudomásom szerint szolgalmi jogot alapító okiratra lenne szükség, de a történetből kiderül, hogy kivitelezhetetlen.
Mit tehetek ilyenkor? Hová kell fordulnom?
Kitől, vagy honnan kell hivatalos értesítést kapnia a szomszéd bácsinak, amiben az szerepel, hogy ez így legális és szabályos, a vizet nem zárhatja el.
Megtisztelő válaszát előre is nagyon köszönöm!
Attila
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2008-11-04
Tisztelt Cím!

Szerintem a szóban forgó szomszéd bácsi senkire nem hallgatna, ezért az lenne a legmegfelelőbb, ha a bácsi ingatlanán, ott az csapoknál lenne egy olyan műszaki megoldás, pl. zárható szekrény a csövön, amely fizikailag megakadályozza, hogy a bácsi az Önök vezetékét elzárja.

A szolgalmi jogot a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (Bp.) határozata alapján jegyeztetheti be, az alábbiakben beidézem a vonatkozó jogszabályrészeket.


1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodásról
20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervnek határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog).
(2) A vízügyi igazgatási szerv kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető (vízhasználati szolgalmi jog).
27. § Az e törvény 20. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési szolgalmi jogot és vízhasználati szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, továbbá a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterület, továbbá a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján (a település nevének és helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba - külön törvény szerint - fel kell jegyezni.
(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a vízügyi hatóságot vagy hatóságokat, valamint a vízügyi igazgatási szervet vagy szerveket.

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
4. § (1) A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) a miniszter irányítása alatt működő, önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Székhelye Budapest.
Vízügyi igazgatási szervek kijelölése
22. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi igazgatási szervként
a) a VKKI-t, valamint
b) az igazgatóságot
jelöli ki.
(2) Vízügyi igazgatási szervként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az igazgatóság jár el.
23. § A VTT tv. 4. §-ában foglalt vízügyi igazgatási szervként a VKKI jár el.






Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Katalin 29294 számú kérdéseBudapest2008-11-02
Tisztelt ügyvéd Úr!
Szüleim a házukat eladták,mivel idősek otthonába költöztek egészségi állapotuk megromlása miatt!
Szüleim a nővéremet kérték illetve adásvételi szerződésben rögzítve meghatalmazták a ház értékének felvételével. A szerződésben nem tértek ki arra hogy a felvett pénzösszeget adja át számukra.
A nővérem ezt az összeget azóta sem adta át a szüleimnek, többszöri kérésükre sem. Ezért azt szeretném megtudni, hogy szülim szülőtartási kötelezettséget kérhetnek-e a nővéremtől, mivel az otthonban való tartózkodásuk díja egyenlő a kettőjük nyugdíjának összegével, így nincs szabadon felhasználható pénzük, más egyéb dolgokra / pl.tisztálkodó szerek, gyümölcs/.
Történt-e ügyvédi mulasztás amikor nemtért ki a felvett ház vételárnál nincs leirva hogy az összeget át kell adni az eladók vagyis a szüleim részére?
Mivel én is a szüleim gyermeke vagyok, de így a szüleim vagyonából én így nem kaptam, kötelezhetnek- e engem szülőtartásra, ha nővérem nemtudja fizetni tartásdíjat? A nővéremnek 2 nagykorú dolgozó gyereke van.
Őket kötelezhetik-e arra hogy édesanyjuk helyett ők fizessenek tartásdíjat a nagyszülőknek, hiszen ők is öröklik ezt az egész dolgot. Vagy nem?
Szeretném a szüleimet megnyugtatni, és tisztába lenni azzal mit lehet ilyenkor tenni.
Köszönettel várom válaszát!
Sz Katalin
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-02
Tisztelt Katalin!
A pénz a szüleit illeti, azt a nővérének át kellene adni, ezt akár bírósági úton is kikényszeríthetik. Én ezt a megoldást javasolnám, a szülőtartás kérdése így fel sem merülne.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

amarettó 29293 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-11-01
Üdvözletem !
Kérdésem a következő :
Egy rokon bácsinak nincs hozzátartozója, csak mi. Mi segítünk Neki, ha szüksége van bármire. Kerestünk Hozzá egy nénit aki Vele van éjjel, nappal.Félretette a temetésére a pénzét báttya. lekötötte. Ha baj éri, akkor nekünk kell majd eltemettetni, de a lekötött pénzéhez nem vagyunk hozzárendelve, hogy baj esetén hozzájuthassunk. Kínos dolog megkérni rá, hogy jelöljön meg kedvezményezettnek minket, hogy el tudjuk temettetni. Nehogy félreértsse, hogy halálát várjuk. Ha meghalna, mi a saját pénzünkből kell, hogy eltemettessük, vagy hozzá tudunk-e majd jutni ehhez az összeghez, amit Ő félretett, de nem jelölt meg kedvezményezettnek minket ? Ha nem jelöl meng minket, akkor ebből a pénzből le kell adózni, amit lekötött? HOgyan tudjuk majd visszakapni a pénzünkte? A bácsi eltartási szerződést kötött egy nénivel, de Őt sem jelölte meg kedvezményezettnek. Rá hagyja majd gondviselésért a házát. Ez a néni hajléktalan volt, nincs pénze, tehát hiába fogja majd örökölni a vagyonát, nem tudja eltemettetni. Mi ilyenkor a teendő?
Köszönöm válaszát !
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-11-03
Tisztelt Amarettó!
Amennyiben az örökhagyó nem jelölte meg önt kedvezményezettként a lekötött összegnél és nem is örököse, úgy nem tud hozzájutni az összeghez, mert eltérő rendelkezés hiányában azt az örökösöknek adja majd ki a bank, a temetésről is nekik kell majd gondoskodni.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3.
+36 30 289 2889
mail@drszegedi.hu

Mario 29292 számú kérdéseBudapest2008-11-01
Tisztelt ügyvéd úr

Szüleim vásároltak Romániában Csanálos községben egy régi házat 1978-ban. a házhoz eredetileg 60 ár belterület tartozott. Amikor ezt a házat eladták, a belterület az állam tulajdonában volt. Ugyanakkor a régi ház, sem a telek nem volt senki nevén telekönyvezve. A régi tulajdonos aki természetben birtokolta eladás előtt az államtól visszavásárolt két és fél árat épitési telek céljából, arra új házat épitett, ekkor adta el a régit.
Rendszerváltás után a belterület a régi, vagy az új házhoz járt-e vissza, ha a régi tulajdonosnak soha nem szerepelt a nevén. A régi házat a szüleim telekkönyvezték először, de már csak sokkal kisebb területttel, mert a régi tulajdonos kapta a telek nagy részét. Jogos volt-e, hogy igényt tartott a régi házhoz visszajáró belterületre, vagy pedig az a régi házhoz kellett volna visszacsatolni? Mit mond erről az 1991-ben hozott román 18-as törvény?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-02
Tisztelt Mario!
Ez az oldal - révén csak magyar ügyvédek szerkesztik - csak magyaroszági jogi problémákra tud megoldást kínálni, a román jogszabályokat sajnos nem ismerjük.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Katalin 29291 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-11-01
Kedves Júlia!
Kérdésem a következő: az Önkormányzat és egy általa alapitott Ingatlankezelő Kft. között létrejött ÖK.-i ingatlanokkezelésére kötött megbízási szerződés az alábbi mondatot tartalmazza :Társasházak(pl. 1db lakás esetén)
más szervezetek által üzemeltetett épületekben a Kft. feladata:
- a közgyűlésen való részvétel,azÖnkormányzat tulajdonosi érdekeinek képviselete,egywdi tulajdonosi döntés alapján stb.Ez a szerződési pont helyettesítheti-e a törvényes meghatalmazást ?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-07
Tisztelt Katalin!
Nem!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

György 29290 számú kérdéseBács-Kiskun2008-11-01
Tisztelt Ügyvédnő!
Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni:
Édesanyánk 1994-ben vásárolta meg az 1+2 fél szobás önkormányzati öröklakást 35 éves részletfizetésre, olyan megkötéssel, hogy tulajdonosként 1/2 ill.1/2 hányadban öcsém és én, holtigtartó haszonélvezőként édesanyánk szerepelt a földhivatali bejegyzésben.
A lakásban édesanyám, öcsém és az ő barátnője(élettársa) lakott. Én 1984-től a családommal máshol élek. Édesanyánk 2008 agusztusában elhunyt. Szeretném az 1/2 tulajdon részemet eladni, (piaci áron) amit felajánlottam Öcsémnek illetve élettársának, ugyanis azt közölték, hogy Ők ott szeretnének maradni a lakásban.
A problémák (követelések) a vételár közlésekor robbantak ki:
1. Közölték, hogy köteles vagyok visszamenőleg 5 évre a közös költség és lakásvásárlás törlesztő részleteinek felét megfizetni.
2. Szeptembertől fizessem a közös költség, távhődíj és törlesztőrészletek felét. (úgy , hogy ők továbbra is ott laknak a lakásban)
3. A vételárat tulzottnak tartják, jóval a piaci ár alatti összeget szeretnének fizetni.
Kérdéseim:
Köteles vagyok-e visszamenölegesen bármit is fizetni? Édesanyánk halála után kit milyen mértében terhel fizetési kötelezettség? Kérhetek-e a 1/2 tulajdonrészemre használati díjat, mivel ők használják az egész lakást? Meddig kell várnom, ha szeretném értékesíteni a tulajdonrészemet?

Köszönettel várom mielőbbi válaszát!
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2008-11-02
Tisztelt György!

Az adásvételi szerződés tartalmának, és az annak megkötésétől édesanyjuk haláláig eltelt időben történtek ismerete nélkül nem nagyon tudok pontos választ adni.

A lakásvásárlás törlesztő részletének fele iránti igény 5 évre visszamenőleg sajnos lehetséges, hogy megállna, például, ha Önök testvérével vevőként szerepeltek a szerződésben azzal, hogy a vételárat Önök fogják megfizetni, és az Ön kezében semmiféle bizonyíték (pl. csekk a havi törlesztésekről) nincs, amivel bizonyítani tudná a követelés alaptalanságát. Ez ugyanis nem csak akkor jogalap nélküli, ha Ön pl. rendszeresen fizette, de akkor is, ha pl. édesanyjuk fizette azt mindig, csakhogy ezt Önnek tudni kellene bizonyítani, mert gondolom, testvére most azt állítja, hogy eddig mindig ő fizetett. (Feltételezem, hogy az ő kezében vannak a csekkek.) A közös költségből, azonban annak csak a felújítási alaphoz tartozó hányada vonatkozásában ugyanez a helyzet.
Azért követel egyebekben 5 évre visszamenőleg testvére, mert annyi az általános elévülési idő, azaz legfeljebb annyi időre lehet visszamenőleges követelést érvényesíteni.

Ezzel szemben azonban Ön pedig igen, követelheti testvérétől és párjától édesanyjuk halálát követő időszakra a többlet lakáshasználat díját, hiszen azóta ők ketten használják kizárólagosan azt a lakást, amelynek Ön ½ hányadban tulajdonosa, azaz használják az Ön tulajdonában lévő részt is, amelyért Önt ellenérték illeti meg.

Amennyiben Ön nem lakik abban a lakásban, míg testvéréék viszont igen, úgy a használattal felmerülő minden kiadást, ekként a távhődíjat, közös költség használattal kapcsolatos hányadát (pl. lépcsőház világítás, szemétszállítás, stb.) nem Ön, hanem ők, mint használók kötelesek viselni.

Tulajdonrészét bármikor értékesítheti, persze, amennyiben talál rá így vevőt.


Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Pista 29289 számú kérdéseNógrád2008-11-01
Családi házak között (telekszélesség 20 méter) a szomszédom 8 lóval és szaporulatával lovas iskolát és lovas tábort üzemeltet. Az ingatlant feltöltötte hatalmas 400 m2-es ipari jellegü csarnokot épített a telkem teljes hosszában és ehhez kapcsolódó lóistálókkal takarmány tárolókkal. A telkem ezáltal teljes hosszában leárnyékolódott. A konyhaablakunktól a ló ugrató 8 m-re van. A lovagoltatással kapcsolatosan hatalmas por száll az év minden napján, mivel a terület lefedett. Ez mellett szenvedjük a lovak büzét a 8 ló trágya tárolása szabadon történik, ez mellett folyamatos a hangoskodó vendégfogadás, a gépkocsi parokolás ehhez a tevékenységhez nem megoldott. Igy elöfordul, hogy házunkból nem tudunk kimenni. Kérdésem az lenne kötelesek vagyunk-e a 8 ló tartását valamint az ezzel járó tevékenységeket és a táboroztatást eltürni, melyhez nem adtuk hozzájárulásunkat. Ki adhott ki erre müködési engedélyt mert ezt a hatóságok közül senki nem tudta megmondani. A helyi önkormányzat panaszunkat válaszra sem méltatta.
dr.Czudar Sándor ügyvéd válasza2008-11-05
Tisztelt Kérdező!


Problémája kezelésére elsődlegesen a birtokvédelem jogintézményének alkalmazását javaslom. Az eljárás a területileg illetékes jegyző előtt kezdeményezhető, szükség esetén peres eljárás is indítható.

A jogintézmény szerint ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtokháborítás a dolog feletti hatalom megsértése, amely két módon történhet:
- a birtokos megfosztása a birtoktól úgy, hogy a birtokháborító a dolog feletti hatalmat magának megszerzi,
- a birtoklásban való zavarás, amely nem vonja el a dolog feletti hatalmat a birtokostól, de akadályozza abban, hogy a hatalmat zavartalanul gyakorolja. A birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja.

Ha a szomszédja olyan tevékenységet végez, amellyel Önt ingatlana zavartalan használatában korlátozza, a jogvita a szomszédjogi szabályok és a birtokvédelem szabályainak együttes alkalmazásával bírálható el (Ptk. 100. §, 188. §, 191. §).

Ha az önkormányzati hivatal megkeresésükre nem reagál, panasz tehető a közigazgatási hivatalban.

Tisztelettel
dr.Czudar Sándor ügyvéd
2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.
+ 36 35 500031

sandor.czudar@czudarugyved.hu

Richárd 29288 számú kérdéseBács-Kiskun2008-11-01
Tisztelt Ügyvédnő!

1 hónapja vásároltam egy 1 szobás ingatlant. Még nem lakok benne, éppen a felújítás folyik. Pár napja jelezte az alsó szomszéd, hogy ázik. Az ázás már régóta fennáll és ő ezt többször jelezte az előző tulajdonosoknak (vevőknek), de nem történt rá lépés. Az eladó ezt a tényt velem nem közölte én nem tudtam róla.
A kérdésem az, hogy ezek után mire van lehetőségem, tudok-e szavatossággal élni?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Richárd
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2008-11-02
Tisztelt Richárd!

Nem tudok egyértelmű választ adni kérdésére, mert tudni kellene, hogy az alsó szomszéd mitől ázik. Amennyiben ez egy felújításra szoruló lakás, akkor vélhetően a vizes-blokk is felújításra szorul, amely ha megtörténik, az ázás is megszűnik. Ezt egy vízszerelő tudná nyilvánvalóan egyértelműen megmondani, de ha csak erről van szó, akkor álláspontom szerint kárigényt nem érvényesíthetne az eladóval szemben.
Amennyiben ellenben ez valami olyan rejtett hiba, amelyet az eladó bizonyíthatóan eltitkolt Ön elől, és amely a felújítás során nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel szüntethető meg, akkor meg lehet próbálni egyezség során a megfelelő mértékű vételár-csökkentést, illetőleg azt peres úton érvényesíteni.



Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Judit 29287 számú kérdéseFejér2008-11-01
Kedves ügyédnő

Nagyon kérem, válaszoljon az alábbi nagyon fontos kérdésemre.
2008.szept,05-én eladtam Bp-i lakásomat 15400000 összegért, és még aznap vettem Gárdonyban 13700000 értékben lakást. A budapesti lakás az én nevemen volt, de a Gárdony-i lakás tulajdonosa a fiam, én a haszonélvező vagyok.Életkorom 61 év. Ugyanebben a hónapban fiam eladott egy ingatlant -amit apai nagyszülőjétől örökölt, de az örökösödési illeték már kifizetésre került -Mezőkövesden 4900000 összegért.
Most iga az a kérdésem, hogy az illeték kiszámitásnál figyelembe veszik azt, hogy a fiam nevére került egy ingatlan-ami haszonélvezettel terhelt , de ugyanakkor el is adott ingatlant.
Nagyon várom mielőbbi szives válaszát.
Üdvözlettel Judit
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Csanád 29286 számú kérdésePest2008-11-01
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha 2004.júniusában vettem egy ingatlant, amelyet 2008.szeptemberében eladtam, hogyan kell figyelembe venni az eltelt időt a vagyonszerzési illeték tekintetében?
4 évvel kell számolnom és a számított összeg 70%-val csökkentett értékének 25%-t kell befizetnem, vagy a hónap-nap értéket is figyelembe kell/lehet venni, így esetleg az ötödik évbe lépve adómentességben reménykedhetek?

Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Csanád
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-01
Tisztelt Csanád!
Csak az évet kell figyelni, tehát az Önre nézve kedvezőbb számítás az irányadó.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Claudia 29285 számú kérdéseBudapest2008-10-31
Tisztelt Ugyved Ur!

Adott egy haz, melynek 4 testver a tulajdonosa egyenlo (1/4) aranyban, a testverek edesanyjanak ozvegyi joga van. Az egyik testver megvasarolhatja-e egy masik testver tulajdoni hanyadat a maradek 2 testver hozzajarulasa, tudta nelkul? Mi a helyzet ajandekozas eseten?

Koszonom.
Claudia.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-01
Tisztelt Claudia!
Akár az adásvétel, akár az ajándékozás végrehajtható a leírt módon.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

sztankovits sándor 29284 számú kérdéseBudapest2008-10-31
Tisztelt Cím!

Ezúton köszönöm meg a gyors Válaszukat, további jó munkát kívánok !

29207 sz. kérdéssel...

Tisztelettel: Sztankovits Sándor
dr. Nagy Zoltán válasza2008-11-01
Szívesen!


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:









Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.











Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása



Cimkefelhő:
webdesign iphone speaker ügyvéd cégjog drágaköves ékszer ingatlanhirdetés ingatlanjog haine online