Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Géza 21774 számú kérdéseBudapest2007-11-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
37 éves férfi vagyok és 70 éves édesanyámmal lakok.Van egy nővérem aki követeli az édesapánk után járó 1/4 köteles részt,evvel tisztában is vagyok,hogy ki kell fizessük.Az ingatlant azonban nem szeretnénk eladni,amiért édesanyám egy egész életen át dolgozott.Kérdésem,hogy milyen lehetőség lenne a legjobb,eltartási,ajándékozási...stb szerződés(és ennek mennyi az illetéke?),hogy édesanyám esetleges 2/4 része az én nevemre kerüljön bejegyzésre,hogy hitelt tudjak felvenni,amiből a nővéremet kifizethetem.Válaszát előre is köszönöm
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Géza!
Jelenleg megalapozatlanul követeli a kifizetést, uyganis ebben a helyzetben nincs helye az özvegyi jog megváltásának, ill. ez kizárólag a felek egyetértése esetén valósulhat meg.
Egyébként a tartás megfelelő megoldás lehet az Ön tulajdonszerzésére.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Endre 21773 számú kérdéseBudapest2007-11-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Feleségem a tulajdonában lévő, örökölt ingatlanát eladta, az érte kapott ellenérték egy részéből vásároltunk egy alacsonyabb étékű ingatlant, amely átépítése az eladásból még fennmaradó pénzből fog megtörténni.
A vásárolt ingatlan 100%-os tulajdonosa feleségem maradt. Én az ingatlannak holtig tartó haszonélvezője lettem.

Kérdésem:
Kit milyen illetékfizetési kötelezettség terhel?
A már kiszabott viszterhes vagyonszerzési (utáni) illetékfizetésel szembeni fellebbezésnek van - e értelme, és van-e halasztó hatálya a fizetésre?


Köszönettel : Endre
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Endre!
MIndkettejüknek kell fizetni illetéket, de a felesége az eladott lakásra tekintettel kedvezményre jogosult. Van értelme a fellebbezésnek, ami halasztó hatállyal is bír, de lehet, hogy csak kijavítást kell kérni.
Az illetékek számítási metódusáról a www.ingatlanjog.hu illetékekről szóló tájékoztató rovataiban olvashat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Márta 21772 számú kérdéseVeszprém2007-11-28
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdésekkel kapcsolatban szeretném kérni szives állásfoglalását. Öröklés címén 1980-ban szerzett, saját tulajdonomat képező családi házban élek élettársi kapcsolatban 22 éve vagyis 1985 óta. Az élettársi közösség fennállása alatt- részben saját megtakarításból, részben a nevemre felvett személyi hitelből- a családi ház felújításra került és az élettársam tulajdonát képező, 2004-ben értékesített ingatlanból származó pénzből ingóságokat is vásároltunk, 300.000 Ft. nagyságrendű összeg pedig beépítésre került ebből a pénzből.
Nyugdíjas édesanyámmal együtt hárman élünk -közös háztartásban-a családi házban, 2001 óta élettársam is rokkantnyugdíjas ( előtte kb. 7évig rendszeres szoc.járadékban részesült és külön jövedelme nem volt.) Én aktív dolgozóként havonta magasabb keresettel rendelkezem.
Kérdésem, hogy az élettársi közösség megszűntetése esetén milyen arányú vagyonmegosztásnak van helye a fent említett tulajdoni és jövedelmi viszonyokat figyelembe véve.
Kötelezővé teszi-e a jog annak a pénzbeli vagyonnak a megosztását, amely az élettársi közösség fennállása alatt akár a hitelből, akár az ingatlanértékesítésből származik és -ami sajnos hivatalosan nem bizonyítható módon- zűrös életvitelű élettársam és családja körében került felhasználásra.
dr.Németh Sándor ügyvéd válasza2007-11-29
Tisztelt Márta!

Az élettársak vonatkozásában a jogszabályi rendelkezések alapján közös vagyon a szerzéshez való hozzájárulás arányában keletkezik. A vagyonközösség megszüntetésekor az elszámolások során tehát mindenképp a szerzéshez való hozzájárulás mértékét kell figyelembe venni.
Ha az Ön külön tulajdonában álló ingatlanon bővítési munkákat végeztek (szerkezeti elemeket is érintő átalakítás, bővítés), akkor az ehhez anyagilag hozzájáruló élettárs is (rész)tulajdont szerez az ingatlanban. Az egyes tulajdoni hányadok mértékének a megállapításánál ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy a ráépítéskor milyen összeget tett ki az egész ingatlan és a ráépített (hozzáépített) rész értéke.


Tisztelettel
dr.Németh Sándor ügyvéd
H-8200 Veszprém, Budapest u. 2/B.
+ 36 88 325-550

nemeths@gmail.com

piroska 21771 számú kérdéseBudapest2007-11-28
A párommal 9 éve vagyunk élettársak,a lakás az övé van egy gyermeke 1/1 arányban.A gyermeke nem lakik velünk.Mivel a páromnak évek óta nincs bejelentett munkaviszonya nekem kell fizetnem a rezsit.Nem vagyok ide bejelentve,viszont itt élek életvitel szerüen,ezt bizonyitani tudom a szomszédokkal,.Ha nem fizettem volna számlákat, már rég nem lenne lakása a páromnak. Az a kérdésem a fél lakásra lehet e igényem egyszer?Nekem csak az jut,hogy eltartsam és fizessem a rezsit?KÖSZÖNÖM MIELŐBBI VÁLASZÁT
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Piroska!
Önnek ezek a megfizetett költségek tulajdonjogi igényeket nem fognak megalapozni, csak megtérítési igénnyel léphet fel a tulajdonossal szemben - elévülési időn belül.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Beáta 21769 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2007-11-28
Tisztelt Ügyvédúr!
Szeptember 20.án a 20320 sorszám alatt feltüntetett kérdésekre várom a választ. A kérdések alatt még mindig azt olvasom,hogy hamarosan válaszolni fogunk. Elnézést,ha türelmetlennek vél,de az Ön válaszának reményében tudok csak lépni a továbbiakban.
Tisztelettel.Bea.
dr.Balla András ügyvéd válasza2007-11-30

Tisztelt Kérdező!

Elnézését kérjük az esetleges hosszabb időtartamért, amibe a kérdésére adott választ biztosítani tudtuk, azonban irodánk gyakorlatilag 1 hete foglalkozik érdemben az adott feladattal.

A kérésekre az alábbiakat tudjuk nyilatkozni:

1.) Megtehette az anyánk, hogy nem értesített bennünket az eladási szándékáról?

A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük az eladó választ, s ez esetben az elővásárlási jog a választott tulajdonostársat illeti meg.

A jogszabályi rendelkezések alapján kimondható álláspontunk szerint, hogy az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakat értesíteni kellene, azonban – amennyiben jól értelmeztük az Ön által leírt tényállást – jelen esetben nincs ennek jelentősége, mert az eladó szabadon választhat az annak gyakorlására jelentkezők közül.

2.) Kitagadhatott minket a köteles részből?

A kérdés nem teljesen értelmezhető az adott tényállásra, ugyanakkor nem tartozik szorosan jelen fórum tematikájához sem.

A fentiek ellenére az alábbi tájékoztatást tudjuk nyújtani:

A „kitagadás” öröklés jogi terminológia.

Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott.
A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Kitagadásnak van helye, ha a köteles részre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Jelen esetben – ha jól értjük – Ön kitagadásnak azt nevezi, hogy édesanyja tulajdonrészét adásvételi szerződéssel, ellenérték fejében átruházta.

A fentiek alapján ez nem minősül kitagadásnak, és azt a mindenkori tulajdonos szabadon megteheti.



3.) Az anyai részre eső gázosítás összegének visszafizetését kérhetjük az ott lakó testvértől?

A tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Tehát ha a tulajdoni arányának megfelelően vállalt részt a hivatkozott költségekből, akkor az kötelezettsége volt és nem kérheti azt vissza. Természetesen a beruházás növelheti az ingatlan tulajdoni hányadának értékét, mely a közös tulajdon esetleges megszüntetése esetén megtérülhet.

4.) A tudtunk nélkül a tulajdonunkat is lakó testvér,végezhet bármilyen felújítást a házon vagy annak udvarán?

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

Azonban a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz.

5.)A mi tulajdon részünk használatáért kérhetünk albérleti díjat?

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

A fentiek alapján, ha valamelyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használ valamely ingatlant, atekintetben a többieknek megtérítési igénye keletkezhet.

Természetesen teljes pontosságú választ az adott tényállás teljes körű ismerete és az alapul szolgáló tulajdoni lap birtokában lenne módunkban adni. Ezen kritérium az összes kérdésre adott válaszunk tekintetében is irányadó

( pl. jelen esetben terheli –e az Önök tulajdoni hányadát özvegyi haszonélvezeti jog, stb)


6.) Milyen úton juthatnánk hozzá,az édesapánk után járó örökséghez?
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

7.) Elbirtokolhatja a testvérünk a mi tulajdon részünket?

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként - ingatlan esetében tizenöt éven át - szakadatlanul birtokolja.

A hangsúly a „sajátként” történő birtokláson, illetőleg adott esetben az időtartamon van.
Nem gátja az elbirtoklásnak, ha tulajdonostárs hivatkozik ezen jogcímre tulajdonostársaival szemben, azonban ilyenkor a szükséges feltételeket szigorúbban kell vizsgálni.



Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 56 426-345
+36 30 9640-826
dr.balla@chello.hu

Mária 21768 számú kérdésePest2007-11-28
T. Ügyvéd Úr!

Illetékkiszabással kapcsolatos kérdésem lenne.

I. Volt egy lakástulajdonom, amit 9,2 M Ft-ért értékesítettem.
II. Egy éven belül 3/10 tulajdonrészt szereztem egy 15,5 M Ft értékű használt csal. házban. Az eladók miután nem tudtak egymással megegyezni, ugyanazon a napon keltezett, de külön-külön szerződésben váltak meg 1/2-1/2 tulajdoni hányaduktól. "A" eladó 9 M-ért, míg "B" eladó 6,5 M-ért értékesítette ugyannak a helyrajzi számú háznak a felét. Így én A eladótól 2,7 M Ft-ért, B eladótól 1,95 M Ft-ért jutottam tulajdonhoz.
Megérkezett a fizetési meghagyás az APEH-től a B eladóval történt adásvételről: az illetékhivatal gondolom a megosztott tul. hánydok (nekem a 4 M 30%-a és az 1/2 tul. hányad miatt annak is a fele) miatt csak 600 000 Ft-ig számította a 2%-os illetéket. Az általam értékesített lakás nem lett belekalkulálva az illeték összegébe.
Kérdéseim a következők:
1. A cserepótló illeték szempontjából ugyanazon helyrajziszámra, ugyanazon a napon, de A és B eladóval kötött szerződés egy vagy két tulajdonszerzésnek számít?
2. Amennyiben az előző kérdésremre pozitív számomra a válasza, azaz A és B üzlet összevonható, akkor az olvasottak alapján én az alábbiak szerint számítanám az illeték mértékét.
9,2-4,65=4,55 M Ft illeték alap
1,2 M Ft-ig 2%, felette 6%
Illeték 225 E Ft.
Helyes ez így? Kérném megerősítését vagy cáfolatát.
3. Ügyvédünk csak "A" vevővel kötött üzletre nyújtotta be anno a cserepótló illeték kérelmét. Ebben az esetben számításaim szerint NAGYON ROSSZUL járnék - feltéve ha számításaim helyesek.
9,2-2,7=6,5 M Ft illeték alap
0,6 M Ft-ig 2%, felette 6%
Illeték 366 E Ft + ezen felül B vevő utáni illeték 93 E Ft - azaz összesen 459 E Ft! - ez jóval több, mintha bele sem számolom az eladott lakás értékét!!!
Kérném cáfolatát vagy megerősítését számításomról, illetve kérdezném, hogy kérhető-e utólag, hogy tekintsenek el a cserepótó illeték alkalmazásától? Hiszen ezt mi kértük és most úgy döntünk, hogy mégsem kérjük. Sok esetben olvasom, hogy alapból az APEH csak a tulajdonszerzés alapján szabja ki az illetéket.
Köszönettel, Mária
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Mária!
1. Jó kérdés... :-) első lendületből azt mondanám, hogy ez két ingatlan vásárlása, de mire leírtam, már a másik álláspontot is tudnám képviselni. Érdemes lenne vitába szállni az Illetékhivatallal.
2. Igen, helyes a számítás.
3. valóban rosszabbul járna, de ez esetben nem kell igénybevenni a kedvezményt, amit akár most is visszavonhat, sőt az IH elvileg nem is fogja azt igénybevenni, ha Ön rosszabbul járna.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor 21767 számú kérdéseBudapest2007-11-27
Tisztelt Ügyvéd Úr !

A következő ügyben fordulok Önhöz: Éppen lakásvásárlás után vagyunk amikor egy érdekes problémával szembesültünk. a lakás bejárati ajtaja elött az előző elötti tulajdonos egy biztonsági rácsot szereltetett fel ami csak az érintett lakást "védi". az egyetlen szomszéd ajtaja a rácson kivül található. Leendő szomszédunk felvetette ( valószinüleg értesült a tulajdonos váltásról ) hogy a rácsot át kellene szereltetni úgy hogy az Ő ajtaja is a rácson belül legyen ( ezt nem pontosan ezzel indokolta, de erre most nem térek ki ) Legjobb tudomásom szerint a rács minden tűzvédelmi előírásnak megfelel ( nincsen mögötte tűzcsap, nem zár el menekülési útvonalat... stb. ) kötelesek lehetünk bármi oknál fogva arra hogy áthelyezzük a rácsot ? Ha igen akkor ez kinek a költségére kell hogy megtörténjen ? Ilyen rácsok felszerelése elött nem kell külön a szomszéddal vagy/és a közös képviselővel egyeztetni ?

Válaszát előre is köszönöm !
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Gábor!
Nem ismerem a rács elhelyezésének körülményeit, de ezt a társasházi tulajdonostársak eléggé szabadon szokták értelmezni, tehát nem kizárt, hogy a rács elhelyezését joggal támadja akár a szomszéd, akár a társasház. De az áthelyezésre nem látok okot, ettől még Ön ezt elfogadhatja, de úgy vélem, hoyg a költségek viselésére Ön semmiképpen nem kötelezhető, kizárólag méltányossági alapon vállalhat részt belőle.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Krisztina 21766 számú kérdéseBács-Kiskun2007-11-27
Tisztelt Ügyvédnő!
Köszönöm szépen a válaszát!Érdeklődnék,hogy a 2008-as adóváltozások értelmezése alapján a lakásra vonatkozó haszonélvezeti jogra is kiterjed-e az 5 éves elévülés értékesítés esetén?Köszönettel:Krisztina
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2007-11-28
Tisztelt Krisztina !

Szívesen a választ, de kiegészítettem a 21.516. számú kérdésénél, mert időközben megjelent a 2008-as adótörvények egységes szerkezetbe foglalt nyomtatott szövege, kérem nézze meg !
Jelen kérdésére pedig igen a válasz, lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog) átruházása (pl. ellenérték fejében arról történő lemondás) esetén a jövedelem a számított összeg 100%-a a megszerzés évében és az azutáni 1. évben;
90%-a a 2. évben;
60 %-a a 3. évben;
30 %-a a 4. évben;
0 %-a a megszerzés évét követő 5. és további évben. (2008-as Szja. tv. 62. § (6) bek. b.) pont)
Ugyanez vonatkozik értelemszerűen a lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) tulajdonjogának átruházására (2008-as Szja. tv. 62. § (6) bek. a.) pont).
Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B.
+36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Barbara 21765 számú kérdésePest2007-11-27
Létezik-e szivességi bérbeadás ingatlanok esetében, és mit kell tartalmaznia ennek a szerződésnek? Milyen jogi vonatkozása van a bérlőt illetve a bérbeadót illetően?
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Barbara!
Létezik bérleti jogviszony, amely tipikusan bérleti díj ellenében történik, ill. létezik ún. szívességi (lakás)használat, amely rendkívül laza jogviszony, a tulajdonos részéről tág lehetőségeket biztosítva a szerződés megszüntetésére.
A tulajdonos a lakás biztosítására kötelezett elsősorban, a használó pedig a rendeltetésszerű használatra.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erik 21764 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2007-11-27
Kedves dr Bai Mónika
Segítségét szeretném kérni.
A feleségemmel építkezni szeretnénk ,sajnos semmit nem tudok az illetékekrő ,adókról.A tervünk a köv. szülőktől kapot kölcsönből szeretnénk megépíteni a házat , ami ha elkészült (használatbavételi engedélyel)
szocpolt és banki kölcsönt vennénk fel rá.
Hogy járunk jobban ha magánszemélytől vagy ha cégtől vesszük meg az ingatlant?
Számít valamit ha a telek a mi nevünkre kerül, vagy jobb ha eggyütt vesszük meg az elkészült házzal.
Köszönettel Erik

dr. Bai Mónika ügyvéd válasza2007-11-30
Amennyiben telket vásárolnak, bárkitől, és azt vállaják 4 éven belül beépíteni, akkor az illetékhivalat kiszabja az illetéket, de annak befizetési kötelezettségét a 4 évre felfüggeszti, és e határidőn belül be kell nyújtani a használatbavételi engedélyt, és akkor törlik a fizetési kötelezettséget.

Ha kész lakást, vagy házat vásárolnak, akkor illetékkedezvezmény akkor jár, ha az ingatlan vállakozó által értékesítés céljára épített új építésű, de csak 15.000.000,- Ft-ig. Tehát a vételár ezt meghaladó része után meg kell fizetni a 2 és 6 % illetéket.


Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 96 618628

baimoni@t-online.hu

gabi 21763 számú kérdéseBudapest2007-11-27
Tisztelt Ügyvéd úr!
2004 11.08.-án 15.800 E Ft-ért vásároltunk építési telket Ürömön.Most úgy döntöttünk,h. nem fogjuk 4 éven belül(2008 végéig) beépíteni.Pontosan hogyan tudnánk kiszámítani a pótlék összegét,illetve az ürömi önkormányzatnál fogják-e a befizetendő összeg értékét megadni?
köszönettel:gabriella
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Gabi!
A tulajdonszerzéstől a beépíés meghiúsulásának bejelentéséig terjedő időszakra kell a mindenkori jegybanki alapkamatot figyelembevéve kiszámítani a fizetendő illetéket. Tegyék meg a bejelentést a Pest Megyei Illetékhivatalnál (Bp., XIV. Fogarasi út 1-3.), és Ők fogják kiszámolni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

zsolt 21762 számú kérdéseBudapest2007-11-27
T.ügyvéd úr.

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy testvéremmel 50-50%-ban tulajdonosok vagyunk egy 54nm-es ujpesti panellakásban édesanyám a haszonélvezöje.
Testvérem az elmult évben kb:1,5-2millio forint tartozást halmozot fel.Tudomásom szerint a végrehajtás fenyegeti,fizetni nem tud.Kérdésem a következő,az én tulajdomrészemet is elárverezhetik,és ha igen mennyiért,értesitést kapok-e az árverezésröl, jogot formálhatok-e az adosság kifizetésére és a testvérem tulajdon részének a megvásárlására.mi lesz a haszonélvezeti joggal?

köszönettel: Zsolt
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Zsolt!
Nem, az Ön tulajdoni hányada csak abban az esetben kerül árverési értékesítésre, ha Ön ezt kifejezetten kéri.
Az árverés haszonélvezettel terhelten fogja új tulajdonos tulajdonába adni az ingatlant, és az árverésen Ön is megjelenhet és licitálhat, vagy akár az is elképzelhető, hogy akár az árverés előtt kifizeti a tartozást és egyben adásvételi szerződést köt a testvérével.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Mihály 21761 számú kérdéseHeves2007-11-27
Tisztelt ügyvéd úr!
Idén megvásárolhatnánk szolgálati lakásunkat kedvezményekkel csökkentet 2.8M-ft ért részletre 25 évre,ha egyösszegben kifizetnénk további 40% kedv. figyelembe véve kb-1.9Mft-ért.Az ingatlan piaci értéke szerintem kb.5.5-6.5Mft.Kérdésem a következő,mennyi ill.kell fizetnünk a feleségemmel?Van-e jelentősége,ha az egyösszegű fizetéshez /még 40%kedv.-hez/ hitelt vennénk fel, az illeték nagyságának megállapításánál melyik összeget veszik figyelembe?
Másik kérdésem,ha eladom a lakást 1-2 illetve 6év múlva melyik összeg után /1.9M ; 2.8M; 6.5M/ kell és hány százalék adót fizetnünk?Ha az elladásbol befolyt összeget a 2001-ben felvett újépítésű lakáshitel még fennálló 3.9Mft hitel kifizetésére fordítanánk akkor kell-e adót fizetnünk? Előre is köszönjük!
dr.Boros László ügyvéd válasza2007-11-28
Tisztelt Mihály! Az illetéket a lakás forgalmi értéke alapján kell fizetni, a kedvezményes vételár és az esetleges hitel nem befolyásolják. 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6% a mértéke. A 2008. január 1-től hatályos szabályok szerint 6 év múlva már adómentesen adhatják majd el a lakást, 1-2 év múlva viszont az eladásból származó jövedelem /az eladási ár, mint bevétel és a megszerzésre fordított összeg (2,8 MFt vagy 1,9 Mft + az illeték), mint kiadások különbsége/ után 25% adót kell fizetniük. A szerzés évét követő első évben az eladásból jövedelem 100%-a, a másodikban a 90%-a után kell a 25% adót megfizetni. A lakáshitel visszafizetése ezt nem befolyásolja. Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Sz.Kati 21759 számú kérdéseSomogy2007-11-27
Kedves Ügyvédnő,

Édesanyám után örökölt ingatlanunkra, megállapították az öröklési illetéket. Mivel jelenleg sajnos munkanélküli vagyok, lehetséges-e, hogy kérvényezzek részletfizetést? Előre is nagyon köszönöm a választ.
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2007-12-10
Kedves Kati!

Jövedelmi, vagyoni helyzetének megfelelő igazolásával mód van arra, hogy pótlékköteles fizetési halasztást vagy részletfizetést kérjen.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu

Erzsébet 21758 számú kérdéseBudapest2007-11-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A fiam rendelkezik egy ingatlannal,melyre nekem haszonélvezeti jogom van.Az ingatlant most el szándékozik adni és másik ingatlant vásárolna hitel,valamint szoc.pol.igénybevételével.Azt a tájékoztatást kaptuk,hogy ebben az estben az új ingatlan nem terhelhető haszonélvezettel.Én szivesen lemondanék a haszonélvezeti jogomról ellenszolgáltatás nélkül.Ezt az adás-vételi szerződés megkötésekor,vagy előtte kellene megtennem és milyen módon,hogy ezzel kapcsolatosan már ne kelljen további illetékeket fizetnünk.

Koszonettel várom válaszát
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-01
Tisztelt Erzsébet!
A legegyszerűbb, ha az eladásról szóló szerződésben szünetik meg a haszonélvezeti jogot.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:


Ingatlan - Add el magad











Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása













Cimkefelhő:
iratminták webdesign ajándékozási illetékmentesség közös tulajdon cégjog jelzálogjog alapítás ingatlanjog bérleti szerződés adatai ügyvéd jelzálogjogot alapító szerződés adatai jelzálogjog ingatlan jogszabályok adásvételi szerződés adatai ügyvédi közreműködés öröklési illetékmentesség ingatlanok cseréje perköltség eladási jog, csereszerződés adatai adókalkulátor birtoklás bérleti szerződés öröklési illetékkedvezmény ingatlanjogi problémák ingatlan elbirtoklása elővásárlási jog ingatlanvásárlás esetén fizetendő illeték szerződéstervezetek kereset ingatlanok birtoka közös képviselő életjáradéki szerződés adatai drágaköves ékszer társasház társasházakról szerződésminta ajándékozási illeték ügyvédi munkadíj adófizetés ingatlan eladás esetén ingatlan zálogjog ajándékozási szerződés adatai vételi jog közös tulajdont megszüntető szerződés adatai ingatlan adásvétel vagyonszerzési illeték kölcsönszerződés tartási szerződés adatai ingatlanügyletek szerződéstervezetei ingatlanügyletek iratmintái budapesti ügyvéd öröklési illeték ügyvéd közös tulajdon megszüntetése zálogjog kölcsönszerződés adatai ajándékozási illetékkedvezmény elbirtoklás visszavásárlási jog keresetlevél ingatlanjogi fogalmak birtokvédelem öröklési szerződés adatai ingatlanügyletek lebonyolítása ingatlanhirdetés társasházi törvény ingatlan szerződéstervezetek illetékfizetés adózás polgári per