ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Monika 22518 számú kérdésePest2008-01-06
22516 sorszámú válaszát megkapva, ismét kérdést tennék fel.
A kétegységes családi ház (egybeépítve, egy tetőszerkezet) s a volt élettársam a másik tulajdonhányaddal rendelkező akarata ellenére amikor a mi házrészünk építését befejeztük, az arculat miatt átszíneztette. A társtulajdonos kijelentette, hogy ő nem akar költeni a házra, neki megfelel, ahogy ő megépítette. Ennek ellenére történt a színezés.
Ilyenkor mi a helyzet, kell-e valamit tennie ezek után a másik tulajdonosnak, hogy ne szenvedjen a mi ügyünk miatt.

Monika
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt Mónika!
Az esetleges per vagy tulajdonjogi igény nem fogja érinteni a szomszédot/tulajdonostársat.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ibolya 22517 számú kérdéseBékés2008-01-06
Tisztelt ügyvédnő!Apósom 3éve meghalt.A sógprom AZÓTA NEM JELENTKEZETT.a HAGYATÉKIN SEM JELENT MEG.a HÁZBA ANYÓSOM LAKIK EGYEDÜL.a SÓGOROM ODA VAN ÁLLANDÓ LAKCIMRE BEJELENTVE.kÉRDÉSM AZ LENNE HA ANYÓSOMMAL TÖRTÉNIK VALAMI A SÓGOROM UGYANUGY ÖRÖKÖL?aNYÓSOMMAL NEM LEHET ERRŐL BESZÉLNI.vAGY MI TÉVŐK LEGYÜNK AZ ANYJÁRA RÁ SE NÉZ A FÉRJRM VAN OTT MINDEN NAP.KÖSZÖNÖM A VÁLASZÁT.
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2008-01-10
Tisztelt Asszonyom!

Ha csak az Ön anyósa ki nem tagadja az Ön sógorát, akkor a sógor is örököl az anyós után. Illetve a férje azon az alapon, hogy kettejük közül csak ő teljesíti a szlő gondozása, ápolása iránti kötelezettségét, a hagyatéki eljárásban hagyatéki hitelezői igényt terjeszthet elő, a gondozással, ápolással felmerült költségek felére. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az, hogy a sógor oda van bejelenkezve, nem jelent használati jogot az ingatlan tekinetetében, sőt, el lehet intézni az okmányirodánál, hogy töröljék a lakhelyeként azt a címet, mert ténylegesen nem lakik ott. Ebben az esetben, hacsak a sógor be nem jelenti időközben a címét, ahol él, a közjegyző nem tudja majd neki kézbesíteni sem a hagyatéki tárgyalásra való idézést, sem a hagyatékátadó végzést. AZ ismeretlen helyen tartózkodó sógor képviseletére a hagyatéki eljárásban egy gondnokot, egy ügyvédet rendelnek majd ki.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Monika 22516 számú kérdésePest2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Köszönöm a 22508 sorszámú kérdésemre adott válaszát. Újabb kérdésem merült fel.
Mint irtam az ingatlan osztatlan közös tulajdonon fekszik 1/2 tulajdon hányad az enyém.
A másik 1/2-ed tulajdonhányad tulajdonosát fenyegeti-e veszély, abban az esetben, ha az én volt élettársam számlákkal alátámasztva követeli a tulajdonhányadának bejegyzését a bíróságon?
Nyugodtak lehetnek-e, mert jelenleg nagyon nehezen viselik a helyzetet. Van-e garancia arra, hogy ők nem kerülnek ki ebből az ügyből vesztesen?
Köszönettel: Monika
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt Mónika!
Úgy vélem, hogy őket nem fenyegetheti veszély, kivéve, ha az Ő részükben is végzett beruházásokat a volt élettárs.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Szilvia 22515 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-01-06
Tisztelt Ügyvédnő!

2007. októberében adtuk be építési engedély iránti kérelmünket az illetékes önkormányzathoz.
Sajnos még mindig nem kaptuk meg az engedélyt és attól tartunk, hogy a megváltozott építési törvény miatt át kell alakítanunk a terveket.
Az lenne a kérdésem, hogy a beadáskor érvényes építési törvény alapján kell elbírálnia az önkormányzatnak a kérelmünket, vagy már az új idei törvények alapján?

Köszönettel,
Szilvia
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Rita 22514 számú kérdéseSomogy2008-01-06
Négylakásos házban vásároltam egy lakást. Az ingatlanhoz tartozó udvar osztalan közös tulajdonban van a szerződés szerint (csak tulajdoni hányadok vannak meghatározva). A ház nem társasház. Az egyik lakó az udvar egy részét lekerítette kerítéssel a többi lakó beleegyezése nélkül. Mivel a kerítés sérti a lakók érdekeit azt szeretnénk lebontatni, az eredeti állapotot, valamint az osztatlan közös tulajdont visszaállítani. Kihez kell fordulnunk jogorvoslatért és milyen jogcímen?
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2008-01-14
Kedves Rita!

A helyi jegyzőhöz tehetnek birtokháborítás miatt bejelentést.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu

Viktória 22513 számú kérdéseBudapest2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem, hogy el lehet-e adni egy bank által jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakást pld. úgy, hogy a vásárló szintén jelzáloghitelt vesz fel rá és olyan szerződést írni esetleg, hogy miután megkapta a hitelt , annak összegét az én hitelező bankom által kijelölt bankszámlára utalja és a bank leemeli a még fennálló tartozás összegét? Főleg arra gondolok, hogy akkor mi van, ha a vevő más banknál venne fel jelzáloghitelt? Van erre valamilyen jogyzabály, vagy minden bank azt csinál, amit akar? Azért is kérdezem, mert nemrég elcserélhettük volna a lakást úgy, hogy nem kellett volna fizetnünk semmit és a bankban azt mondták, hogy nem lehet átrakni a jelzálogot másik ingatlanra csak esetleg akkor, ha veszek még fel hitelt. Pedig bizonyos szempontból jobban járt volna a bank, hiszen nagyobb értékű ingatlanra került volna rá a jelzálog.
Előre is köszönöm a válaszát.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt Viktória!
Az eladás a kérdés első részében említet módon végbemehet, a bank akár a másik banknak közvetlenül is fizetheti a hitelt vagy annak egy részét. Jogszabály mindezt egyébként nem szabályozza, de így az egyes bankok saját üzleti döntéseinek elég nagy tere van/lehet.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Éva 22512 számú kérdésePest2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm az eddigi válaszait:
kérdésem:
Osztatlan közös telken, kétegységes családi ház társasházzá nyilvánítására van-e lehetőség? Ha igen, mi az a legrövidebb idő, amely alatt megtörténhet? Mit kell ez ügyben tenni? Mit kell beszerezni?

Üdözlettel: Éva
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt Éva!
Elvileg igen, ügyvédi közreműködés mindenképpen szükséges hozzá, és egyelőre csak annyi biztosat tudok mondani. Nem kizárt, hogy szintenkénti alaprajzot is kell csináltatni, ha az építés időpontjában készült már nincs meg vagy már nem aktuális.
Az iratok elkészítése és benyújtása viszonylag gyorsan meg tud valósulni, a fh-i bejegyzés vehet több időt igénybe.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

András 22511 számú kérdéseBudapest2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd úr!

Köszönöm az eddigi két kérdésemre adott válaszát sokat segített a megértésében.
(2008 adóváltozás, Tartási szerződés)
Most amit kérdezek arra valószínűleg nem lesz túl jó válasz, de ez az én naivságomnak köszönhető. Azért megkísérlem.

2003-ban Margit körúti ingatlan (exemé) volt fedezet 100% ban egy új (első lakáshoz jutó) VIII. kerületi ingatlannak amit vettem magamnak.
Időközben az értéke növekedett és fedezet cserét hajtottunk végre a banknál.
Eddig okés az ügy.

Exem korábban holtig tartó haszonélvezetet kért a VIII.ker. lakás ha nem törlesztenék és kikerülne alóla a Margit körúti ingatlan (fedezet).
Most hogy végéhez ért a fedezetcsere (mivel elég számító ember a „kedves”) hirtelen nem szeretné levetetni magát a VIII. ker. ingatlanomról ami 100% tulajdonom.
Viszonyunk nem túl rózsás. Senki sem szereti ha élősködnek rajta.

Milyen megoldási javaslata van? Bíróság? Korábban nem fektettük le (sajnos!) írásba, hogy lemond a haszonélvezetről ha megtörténik a fedezetcsere. Nem volt köztünk se házassági, se élettársi jogviszony hivatalosan. Tanuk nincsenek, bár az Ö haverjai bármikor állítanak azt amit kér tőlük. (Én fizettem a haszonélvezeti díjának illetékét, és most a banki, közjegyzői, földhivatali költségeket is)

Köszönöm a válaszát.

Ui.: így nem tudok hitel felvenni a lakásra, mert nem írja alá mint haszonélvező.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt András!
Az elmondottak alapján nem túl nagy eséllyel indulna egy bírósági perben, egyébként pedig a közös megegyezés áll Ön előtt mint lehetőség.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Imre 22510 számú kérdésePest2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönönjük gyors és segítőkész válaszát!
Három kérdés merült fel válaszával kapcsolatban:
1., Pontosan mi minősül lakóháznak?
2., A jelenlegi állapot szerint a telek külterületi besorolású és csak várhatóan a közeljövőben kerül átminősítésre. Ha most vásároljuk meg a telket, az illetékmentességet most is igénybe tudjuk venni?
3., Ha ezen a külterületi telken van egy 18m2-es faház, abban az esetben is van eladónak adókötelezettsége?

Segítségét előre is köszönjük!

Tisztelettel

Imre


ELŐZŐ LEVÉL:

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy telek megvásárlásával kapcsolatban kérjük segítségét. A telek amit kinéztünk, jelenleg külterületi besorolású, víz, villany, csatorna közművekkel és az önkormányzat elmondása szerint a közeljővőben fogadják el a terület szabályozási tervét és át fogják minősíteni belterületi üdülőövezetté, 10%-os beépíthetőséggel. Jelenleg egy budapesti saját tulajdonú tehermentes társasházban lakunk és a tervünk, hogy ha megtörténik a telek átminősítése, akkor szeretnénk ott építkezni, bejelentkezni és állandó jelleggel ott lakni.
Kérdéseink a következőek lennének:
1., Abban az esetben, ha eladjuk a budapesti ingatlant és a terület átminősítése megtörténik üdülőövezeti belterületté, akkor erre a területre igényelhetünk-e szocpolt, vagy az csak lakóövezeti belterületre vehető igénybe?
2., Korábbi jogszabályok szerint, a telekre lehetett illetékmentességet kérni, abban az esetben ha 4 éven belül lakóházat építünk rá. Hallottunk arról, hogy 2008-ban a jogszabály érvényét vesztette. Igaz ez? Ha igen, akkor valamilyen módon tudunk-e rá illetékmentességet kapni?
3., A jelenlegi lakás, ahol lakunk egy 2003-ban épült társasházi lakás, amire 400.000,- Ft ÁFA visszatérítést igényeltünk. A lakás eladása esetén tovább tudjuk-e vinni a terhelést az építésre kerülő új lakásra vagy vissza kell fizetnünk a pénzt?
4., A telek jelenlegi tulajdonosának van-e adókötelezettsége az új jogszabályok szerint, ha több mint öt éve van a birtokában a telek, vagyis az öt év utáni adómentesség érvényes-e külterületi telekre is?

Segítségét előre is köszönjük!

Üdvözlettel

Imre

Tisztelt Imre!
1. a szocpol nem a telek minősítéséhez, hanem a felépítésre kerülő építmény minősítéséhez kapcsolódik, azaz ha lakóházat építhetnek a telekre, akkor járhat a szocpol.
2. Rémhír... az eredeti szabályozás hatályban van továbbra is.
3. Továbbvihető.
4. Az "ötéves" időszakhoz kapcsolódó adómentesség csak lakóház vagy lakás esetén alkalmazható, telek esetén nem.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt Imre!
1. emberi lakás céljára a fennálló építési szabályok mellett létesített felépítmény, amely ilyenként van feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban.
2. Nem.
3. Az eladás nyomán adót kell fizetnie - ha az eladáson jövedelme keletkezik.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Mária 22509 számú kérdéseBékés2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd Nő!

Tetőri ablak, illetve első ablak elhelyezésével kapcsolatosan lenne kérdésem.
Nem közvetlen szomszéd, hanem a "másdik" szomszédok ablak elhelyezésével van problémám.
Egy régebbi ingatlan lebontását követően a második szomszéd telekre 2-szer három, tetőtér-beépítéses ingatlant, úgymond társasházat építettek fel. Ami a kérdésemben szerepel, csak a hozzánk közelebbi 3 lakást érinti. A lakások elhelyezkedése: az utcafrontnál egy, mögötte egy kis szünettel kettő egybeépítve.
Az utcafrontra épült lakáson felénk nézve van egy tetőtéri ablak, a mögötte lévő lakáson nem a tetőn, hanem a tetőtéri szint első falán kettő nagy ablak a ház falával vízszintesen.
A mi házunk, régi parasztépítésű ház, hosszú, végig tetővel ellátott folyosóval.
A problémánk az, hogy mind a tetőtéri ablakon, mind pedig a másik lakás ablakain átlátni a mi folyosónkra, illetve a szobákba is. Mivel mi is látjuk Őket, Ők is látnak minket. Tehát különösebben zavartalanul nem tartózkodhatunk sem a folyósonkon, sem a lakásunkban, csak akkor, ha elhúzzuk a sötétítőt, amire eddig nem volt szükség.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mit lehet tenni, egyáltalán hogyan engedélyezhették ezeket az ablakokat. A mi nyugalmunkat nagyon zavarja, mert sosem tudjuk, hogy éppen ki figyel minket.
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2008-01-10
Tisztelt Cím!

Az Ön által az ingatlanjog.hu oldalán felvetett kérdéshez kapcsolódik az alábbi Legfelsőbb Bírósági döntés:

BH1993. 161.
A szomszédos épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkező - az elkerülhetetlenül szükséges mértéket meghaladó - kárt (kilátáselvonás, intimitásvesztés) a későbbi építtető akkor is tartozik megtéríteni, ha építési engedéllyel és az építési szabályok betartásával építkezett [Ptk. 100. §].
A H. községben Z. utca 19., 35., 41., 43. és 45. szám alatt levő ingatlanok tulajdonosai a felperesek, akik a lakóépületeiket 1988-ban létesítették. A felperesek ingatlanaihoz képest magasabb fekvésű területre esnek az 53., 54., valamint a 11. és 12. hrsz.-ú ingatlanok. Ezek a magyar állam tulajdonában és tanácsi kezelésben állottak. Az ingatlanok kezelői jogát - ellenérték fejében - lakásépítés céljára 1988 júniusában az I. rendű alperes OTP szerezte meg, a létrejött megállapodásban azt rögzítve, hogy az építési területen a tanács beépítési tervvel rendelkezik, és az építendő lakások kivitelezését az OTP a mindenkori rendezési tervek szerint köteles teljesíteni. Az építési engedély kiadása a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak bevonása nélkül történt meg. A felperesek későbbi jogorvoslati kérelmei alapján tervmódosításra került sor, majd ezt követően a kivitelezés megkezdett módja szerint építést engedélyező jogerős határozat született, végül fennmaradási és továbbépítési engedélyt hozott az illetékes hatóság. A perbeli területen történt építkezések idején a rendezési tervnek nem minősülő 1983-as beépítési terv és az OÉSZ rendelkezései voltak irányadók. Az I. r. alperes részére adott jogerős engedélyek alapján megvalósított kivitelezés az OÉSZ általános rendelkezéseit nem sérti, de eltér az ajánlat jellegű 1983-as beépítési tervben rögzített kivitelezési módtól.
A felperesek eredetileg az I. rendű alperessel szemben terjesztettek elő keresetet, amelyet arra alapítottak, hogy az építésügyi hatóság előtt eredménytelenül támadott építési engedélyek alapján befejezett alperesi építkezés a családi házas beépítésű ingatlanaik zavartalan használatát nagy mértékben sérti, az épületeik eredeti panorámára kilátását szinte teljesen megszünteti. Ez az ingatlanaik használati és ezzel forgalmi értékét olyan mértékben csökkenti, amelyért az építtető helytállni tartozik. Később kiterjesztették a keresetüket a helyi önkormányzat II. rendű alperesre is, akit az I. rendű alperessel egyetemlegesen kértek az ingatlanaik értékcsökkenésének megfizetésére kötelezni.
Az alperesek tagadták mind a jogalapot, mind az összegszerűséget.
Az elsőfokú bíróság által aggályatlannak elfogadott szakvélemények és a per egyéb adatai alapján a bíróság tényként a következőket állapította meg.
Az érintett területre vonatkozó kötelező érvényű rendezési terv hiányában az adott területen folytatott építkezéseknél az OÉSZ általános előírása érvényesült, amely szerint a rálátás és a kilátás védelméről való gondoskodás a 4. § (1) bekezdése értelmében kötelező, azzal azonban, hogy a 4. § (4) bekezdése szerint a kilátás védelme a kilátás irányába eső építési telkek megengedett beépítését nem akadályozza. Az ennek az előírásnak megfelelő, az adott területen folytatandó építkezésekre optimális iránymutatást adó 1983-as beépítési terv nem kötelező, de ajánlott beépítési módjától az I. rendű alperes az engedélyezett tervek alapján folytatott építkezéssel több vonatkozásban eltért. Úgy valósította meg a lakások sorházas jellegű kialakítását, hogy a 11. hrsz.-ú ingatlanra az 1983-as beépítési tervben tűzfalával a közös farmezsgyére felhúzottnak tervezett és így a felperesi ingatlanokra merőleges (kelet-nyugati tájolású) homlokzatvonal helyett 90%-os elforgatással észak-déli tájolású, ugyancsak sorházi csatlakoztatást alakított ki. Ennek eredményeként az épületek közötti, tervezett szabad sávokat megszüntette. A földszint+tetőtér kialakítású épületeknek szabályos homlokzati magassága a felperesek ingatlanai felöli oldalon a terepszint kiegyenlítése miatt olyan lábazat kialakítását tette szükségessé, amely a sík terepviszonyokat feltételezetten az eredetileg engedélyezettnél lényegesen magasabb beépítési szint létrejöttét eredményezte.
Az 1983-as beépítési terv szerint külön építési területen, tömbösített formában létrehozandó garázsok helyett a garázsok kivitelezése a lakóépületek utcafronti oldalán az épület alapterületét megnövelve úgy történt, hogy az előkert elhagyása mellett ez az alapterület-növelés a belső telkek előirányzott 14-16 m-es mélységét 6,18-6,85 m-re csökkentette.
Mindez összhatásában azt eredményezte, hogy a lakóépületek közötti szabad sáv megszüntetésével a felperesi ingatlanokról a kilátás horizontálisan ugyan nem, de vertikálisan nagymértékben csökkent. A telkek belső mélységének átlagos 10 (ezen belül felperesi oldalon 2-3, alperesi oldalon 7-8) méterrel történő leszűkítése a felperesi ingatlanok igen jelentős intimitásvesztésével járt. Mindez a családi házas jellegű felperesi ingatlanok forgalmi értékében az adott ingatlannak az alperesi sorház tömbjéhez viszonyított elhelyezkedése szerint eltérő százalékos mértékű, de egyértelműen kimutatható csökkenést hozott létre.
Az így megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy az építési (fennmaradási) engedélyt kiadó II. rendű alperes felelőssége a felperesnek kimutatható és az engedélyezett építkezéssel okozati összefüggésben keletkezett károsodása ellenére azért nem állapítható meg, mert az adott területre kötelező érvényű rendelkezési terv hiányában az OÉSZ előírásainak egyébként megfelelő engedélyek meghozatalával a II. rendű alperes törvénysértést nem követett el. Ezért vele szemben a keresetet teljes egészében elutasította.
Megállapította azonban, hogy az I. rendű alperes a Ptk. 100. §-ára is figyelemmel a Ptk. 339. §-a alapján köteles a felpereseknek az ingatlanaik értékcsökkenésében jelentkező károkat megtéríteni, mert ezt a beépítési tervtől eltérő és emiatt a felperesi ingatlanok részleges kilátáskorlátozását és intimitásvesztését eredményező építkezése engedélyeztetésével és az ennek alapján folytatott kivitelezéssel az I. rendű alperes okozta.
A kárként jelentkező értékcsökkenés összegét az elfogadott ingatlanforgalmi szakvélemény alapján határozta meg, és az I. r. alperest a felperesek javára az így elfogadott összegnek, valamint 1990. január 1. napjától számított késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte. Vele szemben csupán az ezt meghaladó keresetet utasította el.
Az ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a felperesi kereset teljes elutasítása iránt. Másodlagosan az ítéletet oly módon kérte megváltoztatni, hogy a kártérítésért a másodfokú bíróság 50%-os mértékben a II. rendű alperes helytállási kötelezettségét rendelje el.
A felperesek és a II. rendű alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az I. rendű alperes másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatban a másodfokú bíróság arra mutat rá, hogy a követelés jogosultja a II. rendű alperes helytállási kötelezettségének hiányát megállapító és ezért vele szemben a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet fellebbezéssel ebben a részben sem támadta meg. Ehhez képest alperesi pozícióban perben állók egyikének a pertársa felelősségét is állító fellebbezése alapján a felperes által elfogadott elutasító rendelkezést a felperes vonatkozásában az alperesi pertárs terhére nem lehet megváltoztatni. Az alperesek belső viszonyára tartozó és a közöttük esetleg megindítandó perre tartozó kérdés az, hogy a marasztalt I. rendű alperes az általa fizetendő kártérítés összegét átháríthatja-e, és ha igen, milyen mértékben a II. rendű alperesre. A fellebbezés és az ellenkérelem keretei között tehát csupán az volt vizsgálható, hogy az I. rendű alperes marasztalásának jogalapja valóban megállapítható-e, és a marasztalás összegszerű meghatározása megalapozottnak fogadható-e el.
Ebben a keretben az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítási anyag okszerű és helyes mérlegelésével helytállóan állapította meg, így azt ítélkezése alapjául a másodfokú bíróság is elfogadta. A jogi következmények helyes levonásával kapcsolatban a másodfokú bíróság arra mutat rá, hogy a perbeli jogvita elbírálásának jogszabályi alapja a Ptk.-nak a szomszédjogokkal kapcsolatos, a 100. §-ban megfogalmazott az a rendelkezés, amely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A Ptk. e szakaszához fűzött jogszabály-magyarázat és a Legfelsőbb Bíróságnak az ezzel kapcsolatos, következtetésen folytatott iránymutató gyakorlata szerint a tulajdonjogot a társadalmi rendeltetésének megfelelően kell és lehet gyakorolni, amely az érdekek összhangba hozatalának kötelezettségét, az együttélés körülményei szerint kölcsönös együttműködést és az elvárhatóság mértékéig való gondosságot teszi az érintettek által tanúsított magatartás megítélésének mércéjévé. Ez a megközelítés a szomszéd magatartása miatt kárt szenvedő fél jogi helyzetét ezek nem a speciális követelményeknek a tükrében teszi rendezhetővé.
Ha tehát az építési engedély birtokosa az építkezés során harmadik személynek kárt okoz, akkor az építkező és a harmadik személy között polgári jogviszony keletkezik, amelyre a szerződésen kívül károkozás szabályait kell alkalmazni. Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy az épület elhelyezése és építési szabályoknak, illetve a kiadott építési engedélynek megfelelően történt, nem zárja ki az építtető kártérítési felelősségét. Az építtetnek az építkezés során olyan módon kell eljárnia, hogy a saját építkezésével a már fennálló szomszédos épületben, adott esetben az ingatlan egészének forgalmi értékét csökkentő károsodást szükségtelenül - ha az kellő gondosság és körültekintés mellett elkerülhető - ne okozzon.
Ehhez képest nincs értékelhető jogi jelentősége annak az alperesi fellebbezésben is hangoztatott érvelésnek, hogy az építési előírások betartásával építkezett, a 11. hrsz.-ú ingatlan felépítményeinek az ajánlotthoz képest 90 fokos elforgatása (a villamosvezeték védőtávolságának betartásán túl) a kedvezőbb tájolás kialakítása és a szennyvízelvezetés költségkímélő kivitelezése érdekében történt, illetve hogy a felperesek a belső udvar mélységét az ajánlott 15 méterhez képest maguk is átlagosan 3 méterrel csökkentették. A már hivatkozottak szerint ugyanis a később építtetnek a már meglevő épület adottságaihoz kell igazodnia és ehhez képest keresnie a feltétlenül szükséges károsítást meghaladó kárt kiküszöbölő kivitelezési módot.
A kereset jogalapját az I. rendű alperessel szemben megállapító elsőfokú ítélet tehát a fenti kiegészítéssel helyes volt. Az építkezésnek a kilátás elvonásában és a családi házas építkezési mód célzott előnyeit nagymértékben megszüntető "intimitásvesztésben" megnyilvánuló károsító hatása a másodfokú bíróság által is kellően indokoltnak és aggályatlannak tekintett szakvélemények alapján egyértelműen megállapítható. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a szakvéleményre alapítottan a felperesek ingatlanai értékcsökkenésének mértékét is, az egyes ingatlanokra károsítóként ható tényezők külön-külön történő értékelése mellett a forgalmi érték 4-9%-a közötti összegben. Ennek meghatározásánál különös figyelemmel volt a kilátásvédelemnek a hegyvidék lejtős részein folytatott építkezés speciális megítélésű szempontjaira és ebben a körben a fokozott szigorúságot igénylő, a különleges kilátást nyújtó kiemelt területek (pl. budai hegyek, a Mecsek lejtője stb.) beépítésére.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit pedig helybenhagyta [Pp. 253. § (2) bekezdés]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 875/1992. sz.)





Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Monika 22508 számú kérdésePest2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ismételten kérdéssel fordulok Önhöz.
Élettárssammal a tulajdonjogomban lévő befejezetlen ingatlant, amit még szüleim építettek,befejeztük 2007 évben. Megromlott a kapcsolatunk, elköltözött élettársam.
Kérdésem:
Amennyiben igazolja azt, hogy milyen összeggel szállt be az építkezésbe (számlák stb.), akkor akaratom ellenére bejegyezhetik-e a tulajdoni lapra, mint tulajdonos, vagy bírósághoz kell fordulnia. S ha az utóbbit megteszi, a biróság bejegyzéssel élhet-e? Jelenleg én egy kétegységes családi ház (ami nem társasház) 1/2 rész tulajdonosa vagyok.
Köszönettel: Monika
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt Mónika!
Az élettrása vagy az Ön hozzájárulásával egy közös okirat alaján vagy egy jogerős bírósági ítélettel jegyeztetheti be a (rész) tulajdonjogát. A bíróság dönthet úgy, hogy neki jogos tulajdonjogi igénye van, és kötelezheti ennek tűrésére Önt. A per megindítását pedig külön tényként már a kereset benyújtásakor kérheti az élettárs, biztosítva ezzel azt, hogy az ingatlan fedezetet jelenthessen a tulajdonjogi igényére.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Galgovszkiné Anikó 22507 számú kérdésePest2008-01-06
Tisztelt Ügyvéd Úr! Tulajdonos vagyok (Életjáradék szerződéssel),van egy haszonélvező és még 2 tulajdonos(az egyik ott is lakik és az enyém a nagyobb rész-10/12 rész az ingatlanból). A közmű a haszonélvező nagynéném nevén van. A másik tulaj(szintén rokon) nem fizet egy forintot sem a közműért(5-öd magával lakik a házban,nagynéném egyedül).Az ELMŰ-nek már több százezer forinttal tartozik,mert nem bírja egyedül fizetni a magas költséget a nyugdíjából.Kérdésem,hogy a későbbiekben lesz-e valami kárunk az ebből eredő költségekből,illetve van-e valami megoldás erre a problámára? Köszönettel: Galgovszkiné Együd Anikó
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt Anikó!
A szolgáltató a szerződő partnerén fogja a tartozásokat behajtani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

László 22506 számú kérdéseBudapest2008-01-06
T. Ügyvéd Úr!

Kérdésem az lenne, hogy egy ingatlanbefektető cégtől vásárolt építési telek után kell-e valakinek ÁFA-t fizetnie, ha 2008-ban történik az adásvétel?
Válaszát köszönöm!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-06
Tisztelt László!
Ha Ön a cégtől vásárol telket, úgy kénytelen lesz 20% ÁFA-t is fizetni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

József 22505 számú kérdéseBács-Kiskun2008-01-06
Tisztelt Ügyvédnő!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogyan lehetséges legcélszerűbben megoldani, hogy két gyermekem közül csak az egyik örökölhesse a feleségemmel közös összes ingó és ingatlan vagyonunkat. Milyen fizetési kötelezettség merül fel ennek elintézése során? A kizárt gyermekem nem tudja ezt megtámadni, illetve ténylegesen nem örököl semmit?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2008-01-06
Tisztelt József !

Több megoldás is lehetséges: pl. végrendeletet készítenek, vagy öröklési szerződést kötnek, azonban mindkettő megtámadható, amelyet követően végrendeletnél biztos, hogy jár a kötelesrész, öröklési szerződésnél pedig attól függ, hogy az ún. szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennáll-e az egyenértékűség vagy sem, azaz a szerződés alapján teljesített tartás elérte-e, ill. kimerítette-e már az örökség értékét. Amennyiben nem, úgy a „maradék”-ból jár a kötelesrész.
Ugyanakkor létezik az kitagadás, amely tulajdonképpen még a kötelesrészből történő kizárás is, de ennek eseteit a Ptk. nagyon szigorúan meghatározza (pl. érdemtelenség, az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekmény elkövetése, törvényes eltartási kötelezettség súlyos megsértése, erkölcstelen életmód folytatása, jogerősen öt évi vagy azt meghaladó mértékű szabadságvesztésre ítélték a kitagadott személyt).
Költségek: ügyvédi munkadíj az ügy részletes ismeretét követően megegyezés szerint, végrendelet esetén letétbe helyezési díj 5.000.- Ft, öröklési szerződés esetén földhivatali ig. szolg. díj ingatlanonként 6.000.- Ft, öröklési szerz. esetén az eltartó oldalán vagyonszerzési illeték, amelynek mértéke több dologtól is függ: pl. az ingatlan jellegétől, az eltartottak életkorától, valamint felmerülhet az szja. fizetési kötelezettség is, de ehhez is az eset összes körülményét ismerni kellene a megalapozott válaszhoz.
Kizárt gyermeke a kötelesrészt, azaz az egyébként járó örökség felét örökölheti tehát, amennyiben azonban van kitagadási ok ellene, mellyel Önök élnek, úgy nem örökölhet semmit.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B.
+36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Klára 22504 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2008-01-06
Tisztelt Tanácsadó!
Termőföldet szeretnék bérbeadni a 2008-as évtől. Ez a mezőgazdasági szántó a Tsz-ek feloszlatása után örökségként került a tulajdonomba, osztatlan tulajdonként. A többi tulajdonos számomra ismeretlen, nagyrésze nem is tud a tulajdonáról, így a területet megosztatni, saját tulajdonrészemet kiméretni nem tudom. A hagyatéki eljárás során megkapott földhivatali tulajdoni bejegyzésből tudom, hogy a szántóföldem 0.82 ha, 7,2 aranykorona értékű. Egy családi gazdálkodó szeretné bérbe venni. Kérdésem: Milyen kötelezettségeim keletkeznek bérbeadási szerződés megkötése esetén, pl. az APEH, önkormányzat stb felé. Illetve milyen feltételekkel érdemes szerződést kötni, hogy a lehető legkevesebb kötelezettségem keletkezzen?
Köszönettel: Klára.
dr.Tóth László ügyvéd válasza2008-01-23
Kedves Klára!

A bérbeadásból származó jövedelem is adóköteles, bérleti szerződést kell kötni, ami föld esetén lehet haszonbérleti megállapodás. Amennyiben bérleti díj ki van kötve, azt be kell vallani és megfizetni utána az adót. A földadó, ha van, a helyi adók között van, az a tulajdonost szokta terhelni, amit legfeljebb a bérleti díjban tovább érvényesíthet a bérbevevővel szemben. Meg lehet állapodni bizonyos termény átadásában is.

Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Munka Magyarországon
Munka Magyarországon





Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása

Cimkefelhő:
elbirtoklás szerződéstervezetek ingatlanok cseréje polgári per öröklési illeték ingatlanjogi fogalmak tartási szerződés adatai birtokvédelem bérleti szerződés ingatlanügyletek lebonyolítása vételi jog ingatlanjog öröklési illetékmentesség társasházakról adózás társasházi törvény ingatlan jogszabályok

Homeinfo
www.homeinfo.hu







Ingatlan - Add el magad