ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Monika 21085 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2007-10-29
Tisztelt Ügyvédúr!
Másfél éve van új közös képviselőnk és akkor készült el el két, egybetartozó lépcsőház társasházi alapító okirata. Sajnos azóta sem látta senki sem, hogy abban mi szerepel. Többször kértük a közös képviselőt, hogy hozzon belőle egy másolatot de sajnos sosem kaptuk meg. A válasz kérdésünkre az volt, hogy menjünk be az irodájába és ott meg lehet tekinteni.
Én azt hallottam, hogy vagy minden lakásban kell lenni egy másolatnak vagy a lépcsőhában kellene lennie egy példánynak.
Az lenne a kérdésem, hogy ez valóban így van-e vagy van-e jogon ezt kérni a közös képviselőtől.
dr. Bai Mónika ügyvéd válasza2007-11-08
Tisztelt Mónika!

Mindenképpen jogosult kérni az alapító okiratból, főleg ha az az Ön aláírását is tartalmazza, de e nélkül is. Persze ha megfelelő példányszámban nem készült el eredetiben, akkor csak másolathoz tud hozzájutni. Amennyiben a másolás csak költséggel oldható meg, esetleg azt a közös képviselő a közös költségből finanszírozhatja, vagy Önre háríthatja


Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 96 618628

baimoni@t-online.hu

Balázs 21084 számú kérdéseVeszprém2007-10-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám nem rég elhunyt és örököltem egy zánkai nyaraló 50%-t a másik 50% apu testvéréé. A hagyatéki leltárhoz beszereztük a földhivataltól a tulajdioni lapot és megleppetten tapasztaltuk hogy a szolgalmi jogok névre szólnak. Pontosabban fogalmazva a szolgalmi jogok nem a telkek helyrajzi számára vonatkoznak, hanem ugy ahogy annak idején 1968-ban névre szolóan a 3 telek tulajdonosa kölcsönösen egymást átengedte a terülteten.

Mivel a szomszéd telkén keresztül járunk be a mi területünkre, illetve a mi telkünkön keresztül a mi utánunk követekező ujabb telekre az ottani telek tulajdonosai s mivel ebből eddig vita nem, volt ugymond ezzel senki se törödött.

Idöközben már sajnos a 3 telek egyik eredeti tulajdonosa se él s ami a furcsa nekem, hogy eddig egyik korábban megtartott hagyatéki tárgyaláson se merült fel hogy ezzel gond lehetne. Illetve nem szúrt szemet senkinek???
A balatonfürdei földhivatalban mikor ezt meglátták még a hivatalvezető is hüledezve nézte pár percig mert ő még ilyent nem látott.

Kérdezem, ha most ez igy marad, azzal nem lesz gond? Mert ha szó szerint veszem ami a földhivatali papíron van akkor a telekre senki se mehet be.
Lehet e most ennek megoldását kérni a most következő novemberi hagyatékátadó végzésben? Vagy erre a volt nagyszülök esetében póthagytéki eljárás kellene?
Milyen lehetőségeim vannak?

Köszönöm mielőbbi válaszát.
dr.Németh Sándor ügyvéd válasza2007-10-30
Tisztelt Balázs!

A konkrét személy javára bejegyzett átjárási szolgami jogot örökölni nem lehet, így a hagyatéki eljárásban ennek rendezésére nincs mód. Amennyiben a tulajdonostársak között nincs vita, a kérdés rendezésének legegyszerűbb módja, ha újraalapítják a szolgalmi jogokat. Amennyiben erre egyes tulajdonostársak nem hajlandóak, úgy a Bíróságtól lehet kérni szolgalmi jog alapítását, bár ennek feltétele, hogy más módon a telkeket ne lehessen megközelíteni (a szolgalmi jog alapítás nem kényelmi szempontokat szolgál).

Tisztelettel
dr.Németh Sándor ügyvéd
H-8200 Veszprém, Budapest u. 2/B.
+ 36 88 325-550

nemeths@gmail.com

Betti 21083 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2007-10-29
Tiszelt ügyvéd ur!
Szüleim jelzalog hitelt vettek fel.
Fizették rendesen de sajnos gondok jöttek és már nem tudják fizetni.Én külön élek magamra nemtudom vallalni a hitelt.A hazból kiköltöztek,és szoc.othonba mentek.A Banknak ott hagyták a házat.A kérdésem öröklöm e a jelzálog hitel fent maradó részét vagy mi lessz.A hazon kivül mas nem volt a nevükön!
Várom a válaszát!
Tisztelettel.Betti
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2007-10-29
Tisztelt Betti!
Ha a házat örökli, akkor az azt terhelő hitel is Önre száll.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 5.
+36 42 402202
mail@drszegedi.hu

erika 21082 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2007-10-29
Kérem a tisztelt ügyvéd úr válaszát !Az ingatlanunkra felvettünk 2005-ben szabadfelhasználású jelzálog hitelt egy ausztriai banktól.Sajnos felmondták a hitelünket mert nem tudtunk fizetni.Végrehajtohoz került az ügyünk és megkezdte a végrehajtást,ami azzal járt hogy kiterjesztete a végrehajtást a teljes vagyonunkra is. Az lenne a kérdésem hogy jogában áll-e minden ingó és ingatlanra kiterjeszteni a végrehajtást?
dr.Tóth László ügyvéd válasza2007-11-16
Kedves Gerván Mártonné!
Feltételezem, hogy a péninzétzettel kötött szerződésben , ami közjegyző előtt kötöttek, tartalmazza azt a kitételt, hogy Önöknek a bárhol fellelhető vagyona fedezetet jelent a felvett hitel mögött.Kérem olvassál el a szerződést, abbaqn benne kell hogy legyen, ha nincs benne , akkor végrehajtási kifogást terjeszthetnek elő.Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Mónika 21081 számú kérdéseBudapest2007-10-29
Tisztelt ügyvéd úr!

Kérdésem adózással kapcsolatos, és remélem, hogy tud segíteni. Ez év nyarán értékesítettük családi házunkat, melyből a szerzéskori értéket, illetve a számlákkal igazolható költségeket levonva 19,8 millió Ft adóköteles jövedelmem keletkezik, melyet jövő év május 20-ig kell bevallanom és megfizetnem. Ebből a pénzből most lakást vásárolnék, mely csaknem teljes egészében lefedné az adóköteles jövedelmet. A kiszemelt ingatlant 19 millió Ft-ért venném meg.
Az ingatlan eladója azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az adásvétel zárására 2008. januárjában kerüljön sor, azaz a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó engedély csak 2008 januárjában érkezne be a Földhivatalba.

Tudomásom szerint jelenleg napirenden van a lakásszerzési adókedvezmény eltörlése, az ezzel kapcsolatos szja-szabály változása. Attól félek, hogy amennyiben az eladó ragszkodik az adásvétel 2008 januári zárásához, eleshetek attól, hogy a lakás megvásárlásával mentesüljek az idei házértékesítésből származó jövedelmem utáni adófizetési kötelezettség alól.

Hogyan győzhetném meg az eladót, hogy rosszul teszi, ha ragaszkodik a jövő évi birtokba adáshoz, mivel ezáltal ugyan 2008 májusáig valóban nem kell neki a lakása értékesítéséből keletkezett jövedelmét bevallania és megfizetnie, viszont az szja-törvény tervezett módosítása számára is becsukná a lehetőséget, hogy e jövedelme után élhessen a lakásszerzési adókedvezménnyel, mely vsz. már jövőre megszűnik?

(Ezt csak idei szerződéssel lehet kivédeni, és bár valóban be kellene fizetnie a keletkezett jövedelme adóját május 20-ig, azonban, ha azt öt éven belül lakásvásárlásra, -építésre fordítja, akkor legalább visszaigényelheti azt. Ha azonban a januári ügylet-záráshoz ragaszkodik, és közben decemberben átmegy az szja tv.-t módosító javaslat, 2009-ben a változásoknak megfelelően a 19 millió Ft 75 százalékának 25 százalékát mindenképpen be fogja fizetni személyi jövedelem adóként.
Elmondása szerint a pénzt 2008-ban megkezdendő családi ház építésre kívánja felhasználni, ami azonban május 20. előtt nem fog elkezdődni. Attól fél, hogy több millió Ft-ot be kell majd adóba fizetnie. Hiába mondom, hogy egy évre rá visszaigényleheti a házépítésre tekintettel, amennyiben a szerződésünk 2007. december 31. előtt tulajdonjog átruházással együtt bekerül a Földhivatalba, mert ez esetben még az idei szja-tv. fog vonatkozni rá, míg amennyiben jövő januári lesz a dátum, akkor a jelenlegi tervezetek szerint a vételár 75 százaléka mindenképp adóalap lesz, és 25 százalékos kulccsal le kell adóznia. Így ő is sokkal rosszabbul járna szerintem.)
Üdvözlettel:
Mónika Budapestről
dr. Nagy Zoltán válasza2007-11-11
Tisztelt Mónika!
Kössenek idén szerződést, azt nyújtsák be a földhivatalhoz, és a zárása lehet 2008-ban, az már nem fogja érinteni az Ön adófizetési kötelezettségét. Amennyiben további kérdései merülnek fel, úgy kérem, hogy keressen!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea 21080 számú kérdéseBudapest2007-10-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2002-ben végrendeleti örökösévé váltam egy ingatlannak. A közjegyző ideiglenes hatállyal tudta átadni részemre az örökséget,mert a törvényes örökösök nem fogadták el a végrendeletet.Végül több éves pereskedés után a Fővárosi Bíróság a 2006-ban felperesek keresetét jogerősen elutasította,a Földhivatal 2007-ben jegyezte be a tulajdonjogomat.
Kérdésem,hogy adózás szempontjából mely időpont számít,ill. melyik évben lettem az ingatlan tulajdonosa.A közjegyzői végzés szövegezése azt mondja ki,hogy a 2002-ben kelt ideiglenes hatályú végzés vált 2006-ban véglegessé.Köszönöm
dr. Nagy Zoltán válasza2007-11-11
Tisztelt Andrea!
A jövedelem szempontjából a hagyaték megnyílása - azaz az örökhagyó halála - a "kritikus" időpont.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Enikő 21079 számú kérdéseFejér2007-10-29
Tisztelt Ügyvédnő!
Köszönöm válaszát az ingatlancserével kapcsolatban.
Időközben felmerült még egy nem kis probléma.
A mi ingatlanunkon jelzáloghitel van és ameddig az nincs kifizetve nem áll velünk szóba a bank. Próbáltuk az adósságrendező hitellel megoldani de nem megy.
Viszont az én eladóm nem megy bele hogy kifizesse a jelzálogot.
Mit tudok tenni?
Köszönöm a segítségét előre is,
Enikő
Dr. Czenczi Anikó ügyvéd válasza2007-10-30
Amennyiben az eladó által nem sikerül az ingatlant tehermentesíteni, - tehát részéről készpénz kifizetés nem történik - úgy sajnos nem tudok mást ajánlani; adja el a lakását, és a jelzáloghitel kifizetése után fennmaradó összeget fordítsa az Ön által megvásárolni kívánt ingatlan vételárára.

Tisztelettel
Dr. Czenczi Anikó ügyvéd
ingatlanforgalmi szakjogász
8000 Székesfehérvár, Színház u. 8. fsz. 2.
+36 22 311925

czenczi@gmail.com

István 21077 számú kérdéseBudapest2007-10-29
4 lakásos társasházként működünk, viszont az egyik lakó nem fizeti a vízdíjat, ami egyre nagyobb összeg, mivel mániákus betegségben szenved. A Társasházi forma miatt az ő tartozását rajtunk 'veri le' a szolgáltató. Ha megszüntetjük a társasházat, akkor a főmérőre érkező fizetési felszólításnak már eséllyel ellent mondhatunk? Illetve TH megszüntetésekor milyen tulajdonformába váltunk, azaz pl. mi történik a ház alatti telekkel, ill. az 1-1 lakó kizárólagos használatban, de osztatlan közös tulajdonban levő kertrészekkel, ha nincs a 4. lakóval megállapodás és esetleg a bíróságnak kell döntenie?
dr. Nagy Zoltán válasza2007-11-11
Tisztelt István!
A Th megszűnésekor osztatlan közös tulajdon jön létre, ami önmagában nem fogja megoldani a problémát, hiszen azt sokkal jobban kezelhetné a Th forma. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anikó 21076 számú kérdéseBudapest2007-10-29
Kedves Ügyvéd Úr !

A következőkben kérném a tanácsát.
Pécelen van egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan mint egy 2000 nm-es.
Öröklés utján szereztem 14/80 ad részt.
A többi részben testvéreimé.
A gondot az okozza, hogy van rajta külföldi tartozkodási hellyel rokon akitől szeretnénk vagy megszerezni, vagy leválasztani az Ő tulajdonukat. Ők 20/80-ban tulajdonosok. 1960-as éveken mentek ki és azóta nem tudunk róluk semmit.
Mit lehet ilyen estben tenni, mert mindenki mást mond és már nem tudunk eligazodni.
Köszönöm előre is válaszát.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Mária 21075 számú kérdésePest2007-10-29
Tisztelt Ügyvédúr!

Ebben az évben értékesítettem két társasházi lakásomat,amelyek 1/1 arányban kizárólag az én nevemen szerepletek.Az egyiket 16.700.000Ft-ért (ezt 2006-ban 17.000.000-ért vásároltam),a másikat 12.500.000 Ft-ért( ezt 2005-ben ugyanennyiért,12.500.000_ért vásároltam) adtam el.
Ezután szintén ebben az évben,vásároltunk egy családi házat 26.000.000 Ft-ért,de ezt már 50-50% arányban a férjemmel.
Egyidejüleg, egy,a férjem nevén szereplő Bpesti családi háznak a felét viszont az én nevemre irattuk,ami úgy történt,mintha a férjem eladta volna nekem a felét,6.250.000Ft-ért.( A teljes értéke az ingatlannak 13.000.000Ft)
Az lenne a kérdésem,hogy ,mennyi lesz az adó és az illeték összege?
Mindketten elmúltunk 35 évesek,hitelt nem vettünk igénybe,és nem első lakásokról van szó.
Köszönettel:
E.Mária
dr. Nagy Zoltán válasza2007-11-11
Tisztelt Mária! Az elmondottak alapján egyiküknek sincs adófizetési kötelezettsége.
Az illeték kapcsán Ön fizet illetéket a Bp-iház fele része után (310 eFt), a férje a közös családi ház után 13000000-6500000=6500000 Ft után szintén 310 eFt-ot. Ön pedig ugyanezen ingatlan kapcsán vagy 17000000-13500000=3500000 Ft után (130 eFt) vagy 13500000-12500000=1000000 Ft után (20eFt) attól függően, hogy melyik ingatlan eladása volt időben közelebb a közös ház megvásárlásához.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

György 21074 számú kérdéseBudapest2007-10-29
Tisztelettel kérdezném:
Ha ugyanabban a házban tisztán praktikus szempontok miatt két azonos alapterületű és értékű társasházi lakást szeretnénk megcserélni milyen adó, illeték (vagyonszerzési, átírási) stb. anyagi konzekvenciákkal kell számolni és annak mi a mértéke?
Üdvözlettel
György
dr. Nagy Zoltán válasza2007-11-11
Tisztelt György!
Sem adó, sem illetékfizetési kötelezettség nem terheli az azonos értékben történő csere esetén. Így a szerződéskötés néhány ezer forintos kölségeivel (tulajdoni lapok, fh. igazgatási díjak) és az ügyvédi munkadíjjal kell számolnia.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Enikő 21073 számú kérdéseFejér2007-10-29
Tisztelt Ügyvédnő!

Ingatlancsere előtt állunk, az eladónk beszámítaná a általunk vásárolandó ház értékébe panel lakásunk árát. A kérdésem az, hogy az adás-vételt vagy a cserét tanácsolja inkább. Az adás-vételnél hamarabb kerül az én ingatlanom az eladó nevére így lesz egy idő amíg nekem már ill. még nem lesz ingatlan a nevemen. Nem rizikós ez, ki lehet valahogyan védeni?
A cserét én egyszerűbbnek és biztonságosabbnak érzem viszont azt hallottam, hogy az illetékhivatal nem fogadja el a csereszerződésben szereplő értékeket és előfordulhat, hogy magasabb illetéket szab ki. Ez így van?
Szíves segítségét előre is köszönettel,
Enikő
Dr. Czenczi Anikó ügyvéd válasza2007-10-29
Mindkét fél számára előnyösebb, ha a valós jogügylet kerül a szerződésbe, ami jelen esetben csere, még akkor is, ha értékkülönbözettel történik. Cserénél a két ingatlan tulajdonjogának átvezetése egyidejűleg történik. Adásvételi szerződés esetén az Ön panel lakása jelenti a megvásárolt ingatlan egyik vételárrészének a kiegyenlítését, rizikó ebben sincsen több, mint más adásvételmél, hiszen ha bármi oknál fogva az adásvételi szerződés alapján az eredeti állapotot kellene helyreállítani, úgy ezen "vételárrész" visszajár, tehát a panellakás ingatlan-nyilvántartási visszajegyzése megtörténik.
az illetékhivatal az ingatlan forgalmi értéke után szabja ki az illetéket, függetlenül attól, hogy mi a szerződés megnevezése. Csak azért, mert csereszerződésről van szó, magasabb illetéket nem szab ki az illetékhivatal

Tisztelettel
Dr. Czenczi Anikó ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Színház u. 8. fsz. 2.
+36 22 311925

czenczi@gmail.com

Gabriella 21072 számú kérdéseHajdú-Bihar2007-10-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A jövő év januárjában fogok eladni egy termőföldet aminek az értéke kb. 1,5 mFt. (Ezt a földet édesapám kb. 20 évvel ezelőtt kárpótlás
cimén kapta vissza, és ő akkor az én nevemre iratta.) Ezt az összeget én a fiamnak akarom adni lakásvásárlás céljára. A kérdésem az lenne hogy milyen adó, ill. illeték kötelezettségem van az eladással kapcsolatban?

dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2007-11-21
Tisztelt Kérdező!

Ingatlan adásvétel után az általános szabályok szerint az eladó személyi jövedelemadót, a vevő pedig vagyonszerzési illetéket köteles fizetni.

A személyi jövedelemadó alapja az ingatlan értékesítésével szerzett jövedelem, mértéke főszabály szerint 25 %, de a törvény differenciált szabályozást ad a megszerzés és az átruházás között eltelt idő függvényében. Amennyiben a megszerzés és az átruházás között több, mint 15 év telik el, úgy a törvény mentesít a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.

Amennyiben mégis adót kell fizetni, úgy fontos rendelkezés lehet Önre nézve az a rendelkezés, mely kimondja, hogy a befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó, amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

---
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
4025 Debrecen, Piac u. 1-3. II. em. 15.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu

Ágnes 21071 számú kérdéseVeszprém2007-10-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő. Megvásároltunk egy ingatlant és vele együtt egy bérlőt is.Ez egy 2 épületcsoportból álló ingatlan az egyik épületben mi lakunk a másik épületben a bérlő és az Ő épületéhez szervesen kapcsolódik 4 db Apartman. Mi a banki hitelünket az Apartmanok kiadásából szeretnénk visszafizetni, sőt mi több a családunk kinőtte a mi általunk lakott épületet és így igényt tartunk arra a sokkal nagyobb épületre , melyben jelenleg a bérlő egyedül lakik.Többek között van egy istálló melyet a bérlő birtokol teljes egészében attól függetlenül, hogy az előző tulajdonossal kötött szerződés alapján részarányban vehetné igénybe. Ő a bútorait tárolja benne, körbekerítette, beriasztózta így a mi lovaink kinnt fagyoskodnak a szabad ég alatt és Ő azt monja, hogy sajnos nem tudja hova vinni a bútorait ezért nem áll módjában kipakolni onnan. Állandóan akadályokat állít, nem akarja elfogadni, hogy nekünk mint új tulajdonosoknak jogunkban áll Vele a mi igényeink szerint új szerződést kötni (ezt már Önök tanácsa alapján "7687" 2007.09.08. mondom), új bérleti díj arányában , mert az Ő általa bérelt 313 m2 lakóházért és a kb 120 m2 istállóért + 4 db autója parkol itt állandóan, le van kerítve kb. 1000 m2 a kutyájának Ő MINDEZÉRT összesen 60.000.-Ft -ot fizet havonta. Ő meg is mondja, hogy az előző tulajdonossal megírt szerződése alapján amely szerint Ő még 1 évig + meghosszabbíthatja ezt az időt még 1/2 évvel, ezért az összegért itt FOG és itt AKAR maradni.
Az Apartmanokhoz az Ő általa bérelt házon belüli kazánházon keresztül megy minden (víz,gáz, villany)vezeték, melyek közül a vizet (hideg, meleg)Ő bármikor el tud zárni , mint ahogy azt tegnap is "véletlenül" megtette és így megpróbál bennünket sakkban tartani.
Nekünk ehez sem kedvünk sem energiánk, hogy egy ilyen játékba belemenjünk. A kérdéseim a következők:
1., Milyen jogaink vannak a bérlő által bérelt házat birtokba venni , oda beköltözni és Őt ezáltal kitenni.
3., Vagy felmondhatjuk e a szerződést azért mert Ő nem hajlandó több bérleti díjat fizetni?
2., Ha Ő mégis hajlandó több bérleti díjat fizetni, van e rá lehetőség az istálló használatára, a mi részünkről? Kirakathatjuk e vele a bútorait?
Megállás nélkül Ő akar diktálni, mert Ő úgy érzi , hogy az előző tulajdonos által megkötött szerződés alapján neki itt mindenhez joga van.
A múlt héten felhívta az ügyvédnőjét Bp.-en kihangosította a telefont a teraszon, hogy mi is jól halljuk, és fennhangon megkérdezte Tőle, hogy Neki milyen jogai vannak. Erre a höly biztosította Őt , mint ahogy Ők már erről egyszer beszéltek a szerződése alapján Neki jogában áll itt maradni. Mi mint bérbeadók megpróbálhatjuk őt kitenni, mert jogunk van hozzá, de akkor majd Ők Bíróságra mennek aztán szépen kihúzza itt ezt a pár hónapot még mi meg majd elpereskedhetünk. Ezután nevettek egy jó nagyot .
Sőt megfenyegetett, hogy nagyon tudnáajánlani, hogy mi Őt innen ne akarjuk kitenni, mert nagy nehézségeket fog nekünk állítani.
Hát ha őszinte akarok lenni , mi szeretnénk, ha Ő minél hamarabb kiköltözne innen.
Kérem segítsen. Mit tehetünk.
Tisztelettel: Ágnes
dr.Németh Sándor ügyvéd válasza2007-10-29
Tisztelt Ágnes!

Ahogyan az Ön által is hivatkozott levelében kollégám már írta, a bérleti szerződésban Önök jogutódai az eladónak, vagyis csak azon jogok illetve kötelezettségek illetik, amelyek a meglévő szerződés alapján gyakorolhatóak.
Vagyis Önöknak nincs más választásuk, mint hogy megkeressék, hogy a bérlő mely pontban sérti meg a szerződést, illetve a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit, és ha találnak ilyet, akkor ennek alapján rendkívüli felmondással élhetnek.Alaposan meg kell tehát vizsgálni, hogy a szerződés alapján mire jogosult a bérlő, de az azonnali felmondást megalapozza pl a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartása is.


Tisztelettel
dr.Németh Sándor ügyvéd
H-8200 Veszprém, Budapest u. 2/B.
+ 36 88 325-550

nemeths@gmail.com

Adri 21070 számú kérdéseBudapest2007-10-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy társasházban lakom, ahol az egyik lakó beépíti a tetőterét. A kérdésem az lenne, hogy mivel megváltoznak a tulajdoni hányadok, ezrt alapító okirat módisításra van szükség, ez kinek a feladata? A társasházé (azaz miden lakóé), vagy csak az építtetőé?

Továbbá az alapító okiratban 2 féle helyrajzi szám szerepel. A fedőlapon szerepel a jó (mert a tulajdoni lapokon is az a bizonyos helyrajzi szám szerepel és a földhivatalban is), viszont a belső lapokon egy szám véletlenül el lett ütve. Ebben az esetben kell módosítani az alapító okiratot? Ha igen kinek a költségén?

Az utolsó kérdésem az lenne, hogy a tetőteret a lakók többsége eszmei értékben akarja eladni az építettő részére. Viszont én ebbe nem egyezek bele (ily módon az adás-vételi szerződést sem kívánjuk aláírni), kinek kell elsőként bírósághoz fodulnia? Nekem mint kisebbségnek, vagy az építtetőnek?

Várom mielőbbi válaszait.
Köszönettel:
Adri
dr. Nagy Zoltán válasza2007-11-11
Tisztelt Adri!
1. Mindenkinek jó és célszerű, ha az alapító okirat módosításra erül, de annak költségeit annak kell viselnie - bár ettől eltérően is meg lehtene állapodni - akiek kezdeményezésére a módosítás megtörténik.
2. Mivel ez egy formális változtatás, ezért ennek külön költsége nincs, és szintén jogi és célszerűségi okok indokolják a megfelelő hrsz. alkalmazását.
3. Senkinek nem KELL, de mindkét félnek megvan a lehetősége rá. Feltehetően Önnek - mint kisebbségben maradó tulajdonostársnak kell megtámadni a társasház esetleges határozatát.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:







Cimkefelhő:
haine online ingatlanhirdetés ügyvéd ingatlanjog webdesign cégjog drágaköves ékszer iphone speaker

Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása




Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.