Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Viktor 22302 számú kérdéseBékés2007-12-28
Tisztelt Ügyvédnő!

A barátnőmmel ki akartunk venni egy albérletet. A hirdetésben az állt, hogy összkomfortos lakás 35 000 Ft+rezsi. Megnéztük és tetszett a lakás, de nem volt benne sem hűtő, sem mosógép. Azt mondta a tulaj, hogy megoldja december 28-ig, amikor is költöztünk volna. Oda adtunk 35 000 Ft kaukciót, amiről papírt is írtunk feltüntetve az adatainkat és az összeget. A mosógépet és a hűtőt nem szerezte be a tulaj és szeretnénk elállni a lakástól. Még semmilyen szerződést nem írtunk csak az 1 havi kaukciót adtuk oda. A kérdésem az volna, hogy visszajár -e az így odaadott kaukció? Természetesen szeretnénk visszakapni a pénzünket. Mit tanácsol?

Tisztelettel.
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2008-01-04
Tisztelt Cím!

MIvel semmilyen szerződést nem írtak alá, az elállást sem kell írásban közölni a másik féllel. A 35.000.-Ft átadott kauciót azonban, amennyiben a másik fél annak önkéntes visszaadására nem hajlandó, bíróság előtt kell követelni. Fizetési meghagyás elnevezésű nyomtatványt kell kérni a bíróságon, aminek a kitöltése nem bonyolult. Az illeték 3.000.-Ft, amit a nyomtatványra kell bélyegben ráragasztani.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Andrea 22301 számú kérdéseBudapest2007-12-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám (1/6-od rész) és testvére (5/6-od rész) tulajdonában van a szülőktől örökölt vidéki ház, melyben a testvér lakik. Először a testvér ügyvéden keresztül felajánlotta, hogy megvásárolja anyukám tulajdonhányadát, de anyukám alacsonynak tartotta az összeget, majd ő is ajánlott egy árat, amit a testvér nem fogadott el, ill. nem reagált a megadott határidőig, mely lejárta után anyukám pert helyezett kilátásba.
Túlhasználati díj idén április (nagymama halála) óta "ketyeg", melyről testvér tud, de eddig nem fizetett.
Hogy jobban lássa a helyzetet, anyukám és a testvér nem beszélnek egymással, igen rossz a viszony kettőjük között.

Kérdésem:
- közös tulajdon megszüntetése iránti pert hol kezdeményezhet (hova címezzen) anyukám (ha nem muszáj, ügyvédet nem szeretne fogadni)?
- milyen költségekkel kell anyukámnak számolnia a per során?
- ha terheli őt költség, kérhet-e költségmentességet és milyen címen?
- a túlhasználat díját is rendezheti e peren belül?
- mire kell nagyon odafigyelnie a per kapcsán, amiről a fentiekben esetleg még nem esett szó?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Üdv.: Andrea
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-28
Tisztelt Andrea!
1. Az alperes lakhelye szerinti helyi bíróságon, ami feltételezésem szerint Kiskunhalason van.
2. A pertárgy értékének 6 %-a lesz az eljárási illeték, ehhez meg kell becsülni a testvér tulajdonában lévő 5/6-od rész értékét, de nem szükséges értékbecslőt igénybe venni. A per során szakértő fogja majd meghatározni az ingatlan értékét, ennek költségét is előlegeznie kell majd. A költségek kapcsán az édesanyja költségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog iránti kérelmet terjeszthet elő, ehhez a bíróságon meg tudja kapni a kitöltendő formanyomtatványokat.
3. Igen, a többlethasználati díj is érvényesíthető ugyanebben a perben.
4. Erre nehéz válaszolni, elvileg a bíró a jogi képviselő nélkül eljáró felet folyamatosan tájékoztatja a történésekről és lehetőségekről, de váratlan helyzetekben nem "ártana" az ügyvédi segítség...

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Monika 22300 számú kérdésePest2007-12-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szüleim, édesanyám testvérével egy kétegységes családi ház megépítésébe kezdtek. Édesanyám testvére befejezte az építkezést, azonban szüleim időközben elváltak, így az ő részük befejezetlen maradt.
Ez az ingatlan hugom és az én nevemen volt, azonban én élettársammal úgy döntöttem, hogy befejezzük az építkezést, ezért hugomat kifizettük, így az én nevemre került az osztatlan közös tulajdon 1/2-ed része.

Megromlott a kapcsolatom az élettásammal, elköltözött tőlem, de folyamatosan fenyeget, hogy költözzek el a lakásból.
Kérdésem: Köteles vagyok-e kiköltözni, mikor az én nevemen van az ingatlan?
Követelhet-e tőlem bármit is a volt élettásam?

Köszönöm a válaszát: Mónika
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-28
Tisztelt Mónika!
A kérdéséből nem derül ki az élettárs igényének jogossága. Attól függetlenül ugyanis, hogy az ingatlan-nyilvántartásban kizárólag Ön szerepel tulajdonosként, Neki is lehet tulajdonjogi igénye. Ezt a kérdést az dönti el, hogy az Ön húgának a kifizetése és az építkezés milyen vagyon terhére történt. Ha kizárólag az Ön vagyonáól történt mindez, akkor a volt élettársnak nem lehet megalapozott igénye. Ha viszont élettársi közös vagyon terhére - akár csak részben is - úgy az igénye megalapozott lehet.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

zsuzsa 22299 számú kérdéseBudapest2007-12-28
sok kérdésem van, igyekszem rövid lenni
1. Eladtam egy lakóházat, a vételárat megkaptam, a vevő tulajdonjogát bejegyezték.
2. Vevő kérte a szerződés felbontását, az eredeti állapot visszaállítását.Megkötöttük a szerződést, a vételárat visszaadtam, a szerződést még az előző adásvétel évében benyújtottuk a földhivatalba, az elbírálás folyamatban van.
3. Az első adásvételt szerepeltetnem kell-e a tárgyévi adóbevallásomban?
4. Ha az eredeti állapotot visszaállítják, kell-e illetéket fizetnem, és mi alapján?
5. Az eredeti állapot visszaállításával visszaszerzem-e korábbi tulajdonszerzési időpontjaimat /építés, válási vagyonmegosztás/
adózási szempontból, mivel az ingatlant el akarom adni?
6.Amennyiben nem szerzem vissza korábbi tulajdonszerzési időpontjaimat, akkor az újabb adásvételkor milyen szerzési értéket számolhatok el, és milyen okirat alapján?

Mielőtt én ebbe belementem, tájékozodtam, de egy újabb vélemény teljesen rombadöntött, emiatt várom mielőbbi korrekt válaszát, hogy ha lehet, több hibát már ne kövessek el.

Köszönettel
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-28
Tisztelt Zsuzsa!
1. Nem kell az adóbevallásban szerepeltetni.
2. Nem kell illetéket fizetnie.
3. Igen, az eredeti állapot ilyen értelemben is visszaállítja az Ön jogait.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Margó 22298 számú kérdéseBács-Kiskun2007-12-28
Tisztelt dr. Baksa Erika!
A kérdésem az lenne, hogy mit jelent, ha egy ingatlan nem tehermentes? Ez olvasható az ingatlaniroda ajánlatán. Meg szabad-e venni egy ilyen lakást, illetve ha egy banktól is kellene az ügylethez felvennem kölcsönt az időben és lehetőségben milyen nehézséget okozhat?
Köszönöm előre is válaszát. Margó
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2007-12-28
Tisztelt Margó!

Sajnos azt jelenti, hogy például kölcsöntartozás miatt jelzálogjog van rajta, esetleg ahhoz kapcsolódik egy elidegenítési és terhelési tilalom is, vagy holtig tartó haszonélvezeti joga van rajta valakinek, vagy esetleg végrehajtási jog terheli. Mindezek csupán példálózó felsorolásai a lehetőségeknek, ezért azt tanácsolom, hogy az ingatlanirodától kérje el az ingatlan tulajdoni lapját, és nézze meg, hogy mi is az a teher pontosan. Ezek egy része töröltethető az adásvétel során, mert nyilvánvalóan a vételárból először a terhek kerülnek kiegyenlítésre, azonban van olyan, amely nem, azaz a tulajdonos személyétől függetlenül fennmarad, hogyha a jogosultja ragaszkodik hozzá: ilyen a holtig tartó haszonélvezeti jog !
A teher konkrét voltát nem ismerve nem tudom megmondani, hogy meg szabad-e venni. Amennyiben Ön használni szeretné azt, amit megvesz, akkor például haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant ne vásároljon. Ez inkább befektetési célra jó. Amennyiben azonban valamilyen kölcsöntartozás terheli, amely a vételárba befér, és az eladó is akként kívánja eladni, hogy az előbb kerüljön visszafizetésre, megoldható.
A pénzintézeteknél általában nehézséget okoz a nem tehermentes ingatlan fedezet, ezért az esetek túlnyomó többségében ragaszkodnak ahhoz, hogy mire a hitelkérelem benyújtásra kerül, az ingatlan is legyen tehermentesítve, de vannak már rugalmasabbak is, ezért ezt személyes tájékozódás során javaslom szintén megérdeklődni.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B.
+36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

László 22297 számú kérdéseBaranya2007-12-28
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Két ingatlan értékesítése miatt kb 1 m. Ft részben már befizetett ingatlan értékesítésből származó jövedelem és a még meg nem fizetett adót szeretnénk a gyermekünk részére igénybe venni.
Az elképzelés szerint, a Pécsett lévő saját (apai tulajdont képező) ingatlanomból lakásrészt, vagy haszonélvezeti jogot, az adó visszaigénylésére alkalmas jogügyletet szeretnék kötni a gyermekem javára, de a lakás (üzleti célt is biztosító családi ház) nincs megosztva, a leányom csak 17 éves, (csak májusban lesz 18) de nem az apai házban lakik. A kérdés, hogy a dolog jogilag kivihető e, szükség van e az idei szerződés benyújtásra, és mivel használt lakásról van szó, elfogadja e az Apeh?
Köszönöm a válaszát László
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd válasza2008-01-12
Ingatlan tulajdoni illetőséget is vásárolhat édesapjától gyermeke. Mivel ő még nem nagykorú tulajdonszerzéséhez törvényes képviselőinek aláírása is szükséges. Ha nem 2008-as eladás kapcsán merült fel a kérdés, amit vélelmezek, akkor a régi jogszabályok vonatkoznak rá. Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Barbara 22296 számú kérdéseBaranya2007-12-27
Tisztelt Ügyvédnő!

2005 augusztusában vásároltam az élettársammal . fészekrakó program keretein belül egy 2 szobás ingatlant. Mivel akkor nekem még nem volt 3 hónap munkaviszonyom , ezért ő lett a fő hitelfevő, viszont az önrész egészét én hoztam az ingatlanba , mivel én otthonteremtési támogatásra jogosult voltam , és azt fektettük be önrésznek. Idő közben ez év 2007, februárjában , szétválltunk viszont az ingatlan még kettőnk nevén van , mert a bank közölte , hogy ilyen még nem volt a fészekrakó program keretein belül és nem tudják mit csináljanak. A volt párom lemondana javamra a tulajdonjogrol. Arra lennék kíváncsi , hogy valóban a bank részéről ez megoldhatatlan e, és hogy hogyan lehetne megoldani , hogy a lakás a tulajdonomba maradjon , a volt párom nevéröl a fele tulajdon az én javamra íródna, és hogy a hitelügyletet egyedül is folytathatnám e abba a konstrukcióba amibe felvettük ,élettárs nélkül.


Válaszát előre is köszönöm
üdvözletem

Boldog Új Évet:)
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd válasza2008-01-12
Tisztelt Kérdést feltevő!
Ingatlan tulajdonjogáról lemondnai nem lehet, csak azt átruházni valamilyen jogcímen. Javaslatom, hogy vegye meg élettársa tulajdoni illetőségét,vagy ő ajándélkozza azt Önnek, és Ön vállalja át a felvett hitelt, vagy kössenek közös tulajdon megszűntetésére vonatkozó megállapodást, melynek keretében Ön átvállalja a hitelvisszafizetését.
Az ön által leírtakból sajnos nem egyértelmű számomra mi is a pontos probléma.
Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Sándor 22295 számú kérdéseBudapest2007-12-27
Tisztelt Ügyvéd úr!

Éppen családi ház építése előtt állok. Olvastam, hogy ha az építendő ingtlan számított értéke a 245/2006.(XII.5.) kormányrenelet szerint meghaladja a 30 millió forintot akkor bejelentési kötelezettségem van az Építésügyi Hatósághoz és az APEH-hez. Kérdésem az lenne, hogy a 30 milliós határ nettó vagy bruttó összeg? A négzetméternél a nettó vagy a bruttó négyzetmétert kell figyelembe venni(az építési engedélyen csak nettó szerepel 177nm és 50 pince, de a bruttó 206 nm és 65 nm pince).
Szertném megtudni, hogy ez az ingatlant be kell-e jelentni?
Kérdésem lenne még az milyen következményei vannak, ha az APEH bejelentést elmulasztom(tartva egy esetleges vagyanosodási vizsgálattól).
Esetleg ha van információ arról, hogy egy ilyen bejelentés milyen mértékben adhat okot egy vagyonvizsgálatra, kérem ossza meg velem.
Válaszát előre is köszönöm.
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-28
Tisztelt Sándor!
Ezt az építkezést be kell jelenteni. A vagyonosodási vizsgálatok megindításának körülményeiről nem sokat lehet tudni, főként nem hitelesen, de akár ez a bejelentés is előidézheti, mint ahogy akár a bejelentés elmulasztása is...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ádám 22294 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2007-12-27
Tisztelt Ügyvédnő!

Az alábbiakban szeretném segítségét kérni. 2007-ben adtam el lakásomat és szeretnék telket vásárolni. Kérdésem, hogy ha a telek adás-vételére 2008. februárjában kerül sor, és az eladott ingatlanból származó jövedelem teljes mértékben a telek megvásárlására fordítódik, akkor be kell-e fizetnem az adót? Köszönöm segítségét. Tisztelettel: Ádám
dr. Bai Mónika ügyvéd válasza2008-01-10
Tisztelt Ádám!

Ha 2007 évben szerzett jövedelmet, akkor arra még a 2007. évi jövedelemadó szabályok vonatkoznak. De sajnos, ha az adóbefizetési határidőig nincs meg a ráépített lakásra a használatbavételi engedély, akkor az adót be kell fizetni, és a használatbavételivel lehet visszaigényelni.

De esetleg kérhet méltányosságból halasztást, ha igazolni tudja, hgy emberi időn belül kész lesz a ráépített lakás, és az kimondottan saját lakhatását szolgálja. Azt azonban, hogy biztos megkapja, nem garantálom. tavalyi évben azonban volt rá példa.



Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 96 618628

baimoni@t-online.hu

B. László 22293 számú kérdéseBudapest2007-12-27
Köszönöm, érdekelne a dolog. Írtam az e-mail-jére...
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

László 22292 számú kérdéseBudapest2007-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
22290 sz. kérdésemre adott válaszát köszönöm, de nem egészen értem.
A 2003-ban szerzett 1/8 esetében 2008-ban nem csak LAKÁS esetén lenne adómentesség?
A "régen" szerzett részre alapítandó haszonélvezet, úgy működik, mint a "régen" szerzett haszonélvezet eladása, azért adómentes?
Mert az SZJA szabályokból azt olvastam ki, hogy az eddigi 5-15 éves %-os csökkengetés nem alkalmaható haszonélvezetre, csak jövőre jön be LAKÁS esetén az 5 év alattti lecsökkenés.

Köszönettel és elnézést,
B. László

dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-27
Tisztelt László!
Mindkét részre alapíthatnak haszonélvezeti jogot ellenérték fejében 2008-ban úgy, hogy az alapításon (quasi eladáson) nem keletkezik jövedelem.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsanna 22291 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2007-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tízemeletes panel épület földszintjén lakom. A felettem lakó lakás étkezője járólapos. 2003-ban költöztünk be, és 2006. júliusáig a fentlakó szomszéd vállását hallgattuk, illetve az evvel járó zajokat. /bútor tologatás, rohangálások, kiabálások./ A Polgármesteri Hivatalnak írt levelem alapján a hivatal feljelentést tett az ügyészség felé a felettünklakóval szemben. A bíróságon a meghallgatáson /nem készülve, naivan érkezve/ mindent tagadott a család nevében az apa. Jószomszédi viszonyra való tekintettel megállapodtunk, hogy ne kötelezzék hangszigetelésre és ne kapjon pénzbírságot, hogy odafigyel a családra és arra is, hogy alattuk laknak. Ezt sajnos csak 3 hónapig élvezhettük. Mi léptünk és vettünk egy másik ingatlant, azzal a szándékkal, hogy elköltözünk, mert a mai napig nem értik meg, hogy alattuk is laknak. /Éjszaka mosnak, kopácsolnak, bútor étkező tologatása többször oda-vissza./
Kérdésem az lenne, hogy hova fordulhatnék panasszal, tekintettel arra, hogy a jelenlegi lakásunkat áruljuk és 3-an léptek vissza, hogy halottak a felettünk lakóról és viszonyunkról és nem kívánják így a lakást megvenni. Köteles vagyok tűrni ezt a végtelenségig. A levél írása közben is nem tudni, hogy mért kell az étkező felett oda-vissza többször tologatni a széket-asztalt, nem beszélve a gyerekek éjszakai hazajöveteléről, amikor is 11 éves gyermekem fel kell, hogy nem tud aludni, mert úgy dübörögnek. A hétköznapokban sajnos csak 23-24 óra között van lehetőségünk nyugodtan elaludni. Még csak annyi, hogy a megvásárolt ingatlan is számunkra plussz kiadásokkal jár.

Szíves válaszát várva!

Köszönettel:
Zsuzsanna
dr.Balla András ügyvéd válasza2008-01-09

Sajnos az Ön által vázolt helyzetre nehéz megnyugtató választ adni, mert az emberi problémákat a jog eszközeivel nehéz rugalmasan kezelni. Ezért csak az Ön által már egyszer bejárt utat tudom én is javasolni mint megoldást. Az ilyen jellegű magatartás, amit a felső szomszédja tanúsít kimerítheti a csendháborítás tényállását, így az szabálysértési eljárás alapját képezheti. Amennyiben nem tudják békésen rendezni a helyzetet forduljon a szabálysértési hatósághoz.

Megjegyzendő, hogy a birtoklásban történő zavarás esetén a polgári jog eszközeivel birtokvédelem is igénybe vehető, melynek folytán akár kártérítési igény is szóba jöhetne az alapul szolgáló ingatlan értékcsökkenése miatt, azonban az aalpul szolgáló magatartás jellegéből adódóan a bizonyítás gyakorlatilag lehetetlen.
Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 56 426-345

dr.balla@chello.hu

László 22290 számú kérdéseBudapest2007-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem haszonélvezeti joggal kapcsolatos. Adott egy osztatlan közös nyaralóingatlan, amelyben édesanyám összesen 2/8 tulajdoni hányaddal rendelkezik. 1/8 1980-ban örökléssel, a másik 1/8 2003-ban házassági vagyon felosztásával került a nevére (ez utóbbi egyébként előtte szintén az övé volt, csak új férje a nevére került, majd elváltak és visszakapta). Erre a 2/8-ra szeretne haszonélvezeti jogot alapítani a nagymamám javára, kb. 8 millió forint értékben, úgy hogy a nagymamám kifizeti ezt az összeget.
-Milyen adózási kötelezettsége lesz édesanyámnak, ha 2008-as a földhivatali leadás?
-És mi lett volna, ha idei? Megoldható-e ez még?
-Számít-e, hogy 1/8 "régen" szerzett, vagy haszonélvezet alapításnál ez nem számít?
-Illetve van-e %-os számítósdi?
Köszönettel: B. László
dr. Nagy Zoltán válasza2007-12-27
Tisztelt László!
1. Nem lesz adófizetési kötelezettsége.
2. Jövőre kedvezőbb lenne, ne siessenek...
3. Számít, többek között ezért nem lesz adófizetési kötelezettség.
4. Van, de az adózásnál nincs jelentősége.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Beáta 22289 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2007-12-27
Tisztelt Ügyvédúr!Szeretném megkérdezni Öntől,hogy
a tulajdonomban lévő ingatlan eladásából származó összegből vásárolhatnék-e ingatlant gyermekem részére?Gyermekem még kiskorú.Mennyi időn belül kell ingatlant vásárolnom,hogy adómentes legyen,és mennyi illetéket kell fizetnem ha pl:5 millioért adom el az ingatlant és 7,5 millioért vásárolok a gyermekemnek?Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:Beáta
dr.Balla András ügyvéd válasza2008-01-13
Tisztelt Beáta!

Kérdése összetett.

Természetesen vásárolhat ingatlant gyermeke részére.
Adózni akkor kell, ha az ingatlan eladásából jövedelme keletkezett, azaz az eladott ingatlan megvásárlásához kapcsolódó költségeket levonva annak eladási árából, pozitív különbözet keletkezik.
Ha a jövedelem még 2007. évben keletkezett, akkor az arra vonatkozó szabályok szerint 60 hónapja van ingatlan vásárlásra.

Ha 2008. évben keletkezik jövedelme az ingatlan eladásából, akkor az új szabályok szerint nem mentesít az adó megfizetése alól a jövedelem lakásvásárlásra történő fordítása, kivéve ha az alól a hatóság méltányosságból felmentést ad. Ebben az esetben ugyanakkor nem kell adóznia, ha az eladás az ingatlan megvásárlását követő 5. vagy azt követő évben történik.

Az illeték fizetésre vonatkozó kérdése tekintetében az alábbiak irányadók:

ha az értékesítést követő 1 éven belül vásárol ingatlant saját nevére, akkor az illeték alapja az eladott, valamint a vásárolt ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.

Ha gyermeke nevére történik a vásárlás, akkor természetesen a fenti kedvezmény nem irányadó.

Adott esetben az Itv. 26. § (6) bekezdése szerint a gyermekét megilletheti az első lakásszerzők illetékkedvezménye, amivel élve az illeték összeget maximum 40.000,- Forinttal még csökkenteni tudja.

Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 30 9640-826

dr.balla@chello.hu

Timea 22288 számú kérdéseVeszprém2007-12-27
Tisztelt Ügyvéd Úr! A kérdésem a következő lenne.86-ban a nagypapa halálakor ajándékozás címén a testvéremre és rám iratták az ingatlan 1/4 és1/4 részét.További 1/4 rész édesányámé, 1/4 rész az ő testvéréé.A nagymamának holtigtartó haszonélvezete lett bejegyezve.Az ingatlan akkor fel lett becsültetve,értéke 800000ft volt.Azóta a korszerűtlen levegőbefúvásos fűtés 2-szer korszerűsítve lett.Most van gázfűtés és kazános központifűtés is.Egyéb más dolgok is lettek felújítva az értékmegóvás felett.A múlt héten a nagymama meghalt.Ha a ház eladásra kerül,az egyes tulajdonosok mekkora részt kérhetnek a ház árából?Az akkori értéknek megfelelőt,vagy a mostaninak megfelelőt,illetve a mostani értéknek a ráfordított korszerűsítési kölcséggel csökkentett árát?86 óta szüleim laknak az ingatlanban.Először a testvérének lett felajánlva,hogy költözzön haza,de ő ezzel nem élt.Ekkor lett a nagymama része rám és testvéremre iratva.Évente1-2 alkalommal látogatta édesanyám testvére . Az utobbi időben teljes ellátásra és ápolásra szorult amit édesanyám végzett.A korszerűsítés szűleim és az én új családom érdeme.Előre is köszönöm válaszát!
dr.Németh Sándor ügyvéd válasza2008-01-03
Tisztelt Timea!

A közös tulajdoni hányad módosulását eredményezheti, ha az egyik tulajdonostárs a közös tulajdonban levő épületet bővíti, átépíti, ahhoz hozzáépít. A Legfelsőbb Bíróság azonban azt is megállapította, hogy nem lehet a tulajdoni arányok módosulását eredményező építkezésnek tekinteni az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munkát.- ide tartozik a fűtés korszerűsítése is.-De ettől fügetlenül ezen beruházási költségek arányos részének megtérítését önök követelhetik a testvértől.
Az 1986-os érték ma akkor sem lenne irányadó, ha semmit sem újítottak volna Önök fel az épületen, tehát alapvetően a mai értékből kell kiindulni.
Ha értékesítésre kerül sor, mindenképp célszerű egyúttal az Önök között fennálló elszámolási kérdéseket is rendezni, de a kérdés bonyolultságára tekintetel (haszonélvezeti jog, beruházások, tartás, gondozás stb.)mindenképp javasolom, hogy jogi képviselő segítségét vegyék igénybe.



Tisztelettel
dr.Németh Sándor ügyvéd
H-8200 Veszprém, Budapest u. 2/B.
+ 36 88 325-550

nemeths@gmail.com

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:









Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Homeinfo
www.homeinfo.hu

Munka Magyarországon
Munka Magyarországon







Cimkefelhő:
társasházi törvény cégjog öröklési illeték visszavásárlási jog elbirtoklás ingatlanügyletek szerződéstervezetei ingatlan szerződéstervezetek zálogjog ajándékozási szerződés adatai ingatlan adásvétel ingatlanok birtoka közös képviselő kölcsönszerződés adatai eladási jog, ajándékozási illetékmentesség ingatlan elbirtoklása ügyvédi munkadíj öröklési illetékmentesség ügyvéd ingatlan zálogjog ügyvéd közös tulajdon budapesti ügyvéd adófizetés ingatlan eladás esetén jelzálogjog alapítás adózás ingatlanvásárlás esetén fizetendő illeték öröklési illetékkedvezmény polgári per perköltség öröklési szerződés adatai keresetlevél szerződéstervezetek vételi jog adásvételi szerződés adatai ingatlanügyletek lebonyolítása kereset ajándékozási illeték közös tulajdon megszüntetése ingatlanjog iratminták vagyonszerzési illeték webdesign ügyvédi közreműködés illetékfizetés ingatlanok cseréje ingatlan jogszabályok társasházakról kölcsönszerződés birtokvédelem elővásárlási jog tartási szerződés adatai ingatlanügyletek iratmintái bérleti szerződés életjáradéki szerződés adatai csereszerződés adatai jelzálogjogot alapító szerződés adatai társasház adókalkulátor közös tulajdont megszüntető szerződés adatai ingatlanjogi problémák drágaköves ékszer bérleti szerződés adatai ajándékozási illetékkedvezmény jelzálogjog ingatlanhirdetés szerződésminta ingatlanjogi fogalmak birtoklás