ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Ilona 20639 számú kérdéseBudapest2007-10-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A férjem édesanyja halála után a két testvérével együtt örökölt egy III. kerületi lakást. A kérdésem az, hogy a testvére (akinek a lakástulajdon 50%-a része) jelzálogot akar felvenni a lakásra. Megteheti ezt a másik két tulajdonos beleegyezése nélkül is?

Augusztus 22-én kötöttek egy kizárólagos megbizási szerződést egy ingatlanközvetitő irodával. A férjem testvérének a gyereke megvenné a lakást. Akkor is ki kell fizetni az ingatlanközvetitőnek a 3%+ÁFA közvetitői díjat, ha családon belül adjuk el a lakást?

Válaszát előre is köszönöm.
Juhacsek Péterné

dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Ilona!
1. Igen, de csak a saját részére, ill. ezen esetben is kérni fog a bank egy ún. használatmegosztási megállapodást, ami egy lakás esetében eleve problematikus lehet.
2. Erre a szerződés ismeretében lehetne választ adni, de feltehetően igen.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor 20638 számú kérdéseSomogy2007-10-06
Jó napot!
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy:
van egy lakás amiben a feleségem a tulajdonos és a nagymamája a haszonélvező.csak mi lakunk ott a nagymamájának van saját háza.kiváncsi lennék arra hogy a nagymama követelhet-e tőlünk pénzt azért mert ott lakunk?!és ha igen, akkor maximum mennyi lehet és mi van akkor ha ezt mi megtagadjuk??ki rakhat-e minket, úgy hogy a feleségem 6hónapos terhes.
elöre is köszönöm..
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2007-11-07
Kedves Gábor!

A haszonélvező jogosult a haszonélvezeti jog gyakorlását másnak ellenérték fejében is átengedni, ha ugyanolyan feltételekkel a tulajdonos a dolog használatára nem tart igényt. tehát követelhet önöktől használati díjat, melynek mértéke az ingatlan nagyságától, konfortfokozatától és a helyi kereslet-kínálati viszonyoktól függ. Amennyiben a használati díj mértékében nem tudnak megállapodni, akkor ebben a kérdésben a haszonélvező kérésére a bíróság dönthet, ugyancsak bírósági úton kérheti a lakás kiürítését is.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

eva 20637 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2007-10-06
szép napot!ferjemé az ingatlan,enyem a haszonélvezet 1M500e-tartozast csinaltunk,otp-egyeb bankoknal,ez miatt elvihetik amink van?kiakarjuk mi fizetni-csak nehezen megy.fizetesunkbol lelehetne vonni?vagy mittehetunk?koszonom.eva
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

rózsa 20636 számú kérdésePest2007-10-06
Édesanyám halála után, Édesapám kifejezett kérésére hazaköltöztem az öröklés szerint 1/2 részű tulajdonomba, ami Édesapám haszonélvezeti jogával van terhelve. Közben elváltam, és Apám el akarta adni a házet, amibe nem egyeztem bele, mert az ellenértékéből amit kettéosztanánk, nem tudnék másik lakhatásra alkalmas ingatlant venni. Ezért, Ő használati díjat akar kérni, és azt, hogy válasszam le a fogyasztókat, hogy külön eladhassa a ház alsó szintjét. A probléma az, hogy egy külső feljáróval elkülönítette a felső szintet, ami után a közös használatú konyha, és egy külön külső bejáratal rendelkező helység ( amit a mosásra használtam), számomra el lett zárva. Igy jelenleg én 42 nm2-t Ő 68 nm2-t használ. Én viszont, az eredeti használati viszonyoknak megfelelő részt fizetek a közös költségekből, ami az évi 500 ezer ft körüli fenntartási összegből 300 ezret fizetek, vagy azt meghaladóan, mivel a gázfűtés ennyibe kerül.A tetőtérbeépítés , amiben lakom, külön gerendázatra felfüggesztett könnyűszerkezet, ami miatt ott teljeskörű háztartást nem lehet vezetni, mert az esetleges vízlefolyási problémákat csa a szerkezet bontásával lehet kiküszöbölni. Egyébként sem arra lett építve, hanem csak elkülönült tartózkodásra, még mielőtt férjhez mentem A jelenlegi állapotba nem is költöztem volna be.
Ezek után a következő a kérdésem:
-mennyire terjed ki a haszonélvezet, hogy az életvitelszerűen ottlakó társtulajkdonos lakhatási körülmányeit ne veszélyedzetesse?
- amennyibe ez a korlátozás veszélyezteti a felső rész állagának használhatósági szintjét, kérhetem e, hogy biztosítson nekem a földszinti részen főzés és mosásra lakalmas helyet? ( ami lenne is, kívűlről megkötzelíthetően, az ő életvitele, és használatban lévő helységei területén kívül eső hely)
Előre is köszönöm válaszát. rózsa
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Rózsa!
A haszonélvezet az ingatlan felére kiterjed, a másik felét az édesapja a tulajdonjog okán használja, így az Ön használati joga jelenleg ingatag lábakon áll, és annak mértékét, módját a jogosulttal kötött megállapodás határozza meg.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Emőke 20635 számú kérdéseSomogy2007-10-06
Tisztelt Ügyvédnő!
Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz,hogy 2001-ben egy újépítésű lakás vásárlásnál igénybe vettük a szocpol kedvezményt a már meglévő két gyermekünkre.Van egy családi ház ami nagyobb kb 20 nm-rel mint a mostani lakásunk,de olcsóbban tudnánk megvenni 2,5 millióval mint a lakás vételára ugyanis még hogy lakhatóvá tudjuk tenni körülbelül 4-5 millió forint felújítási kölcsönt kell felvennünk.A 10 év elidegenítés nem telt le mert csak 6 éve lakunk itt így van-e rá lehetőség,hogy átvigyük a szocpolt és az áfavisszatérítési kedvezményt a másik ingatlanra?Ha igen ennek mennyi körülbelül az átfutási ideje?
Tisztelettel köszönöm válaszát:Emőke.
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2007-11-07
Kedves Emőke!

A jogi szabályozás ezt lehetővé teszi. A helyi önkorményzat jegyzője adja ki az ehhez szükséges határozatot. Az ügyintézési határidő 60 nap.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Erzsébet 20634 számú kérdéseFejér2007-10-06
Tisztelt ügyvéd úr!
Édesanyám élettársi kapcsolatot létesített,oly módon, hogy saját lakását kiadta albérletbe és a pasihoz költözött.
2001-ben készült egy élettársi közös vagyonnyilatkozat, melyben 1/2-1/2 arányra tették az addig közösen szerzett vagyontárgyakat ill. a továbbiakban még közösen szerzett vagyontárgyakat, mig az életközösség fennáll.(autó,mosógép,hűtő,gáztüzhely,szám.gép.)A pasi elismerte és alá is írta.Édesanyám 03.01.-én hosszú betegsé után meghalt.A pasi kijelentette, hogy nem ad és nem fizet semmit hiába van a nyilatkozat.Történt hagyatéki tárgyalás, melyben a fele részeket természetesen megörököltem.Ugyebár a pasi fellebezett, arra hivatkozva, hogy ő ápolta édesanyámat ő vitte dokihoz és még hitelt is kellett felvennie,ezért őt illeti meg az én örökségem.Édesanyám nyugdíja+alb. díj:200.000.-ft, a pasi nyugdíja pedig:67.000.- !!!Szeretném kérdezni, hogy kérhetem-e azt, hogy ne természetben fizessen ki a pasi,hanem az ingóságok fele értékét fizesse meg?Továbbá kérhetem-e azt, hogy mivel minden nála van és használja is ezeket az ingóságokat, fizessen napi használati díjjat utánuk? Különösen az autó után mert egyszer sem kaptam meg hiába is kértem tőle.Sőt még a márciusi albérleti díjat is kicsalta az albérlőtől,02.27.-én azt hazudva, hogy hozza a kórházból haza édesanyámat. Egyedül ő tudta (orvosok által)hogy meg fog halni. Az albérlő még azt is elmondta, sőt bizonyítani is tudja, hogy az ablakok cseréjére előre elkértek tőle 150.000.-ot.Az ablak meg ugye a pasi lakásába van beépítve.Csak anyagi haszonszerzés miatt kellet neki édesanyám!Mit tehetnék még hogy legalább engem ne semmizzen ki ez az ember?

Köszönönettel

Erzsébet
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Erzsébet!
Jogosak és végrehajthatóak az Ön által felvetett lépések, de érdemes lenne ezt jogi képviselet segítségével megtenni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Bea 20633 számú kérdésePest2007-10-06
Tisztelt ügyvéd Úr!

A párom vett egy telket, amire idén elkezdtünk építkezni. Nem vagyunk házasok, a tulajdoni lapon 1/1 tulajdonosként szerepel. Az építési engedélyt a kettőnk nevére adtuk be, a hitel a kettőnk nevén van. A ház felépülése után úgy szeretnénk, hogy a telek maradjon az ő nevén, az ingatlan pedig 50-50%ba közös tulajdonba. Azt hallottam, hogy ezt nem tudják így bejegyzeni a tulajdoni lapon, hogy én nem szerepelhetek, mert nincs tulajdonom a telekbe. Igaz-ez?Akkor mi alapján határozzák meg hogy kinek mennyi joga van, ha eseleg bármi történik?

Köszönettel
Bea
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Bea!
Ügyvéd által készített és ellenjegyzet okiratban Önöknek kell meghatározni a bejegyezni kívánt tulajdoni arányokat, amely az ingatlan egészére fog kihatni, azaz nem válik (nem válhat) külön a házban és a telekben a tulajdonjog, és ez a tény meghatározza a számítás menetét is, hiszen így a párjának feltehetően magyobb tulajdoni hányada lesz, hiszen a telek az Ő különvagyona, legalábbis a kérdésből számomra úgy tűnik... Problémát jelenthet a banki teher bejegyzése, mert ha ez már megtörtént, akkor a bank hozzájárulása is szükséges az ügylethez.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsa 20632 számú kérdésePest2007-10-06
Tisztelt Ügyvéd úr !
Egy fél éve vettem egy ingatlant, amin a tulajdonos nagymamájának haszonélvezeti joga volt. A nagymama már néhány éve maghalt. A szerződésben az ügyvéd kérte a haszonélvezeti jog törlését és csatolta a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és benyújtotta a szerződést a földhivatahoz. Három hónap elteltével azt a választ kaptuk, hogy nincs csatolva a halooti anyakönyvi kivonat másolata. Miután ez t az ügyvéd benyújtotta újból eltelt három hónap, és érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy vagy az eredeti okiratot, vagy egy hitelesített másolatot kell benyújtani. Kérdésem az, hogy mivel nem érjük el a régi tulajdonost, az anyakönyvi hivataltól én is kérhetem ezt az iratot, vagy egy másolatot (ami már van), de azt, hogy lehet hitelesítetni. Köszönettel : Zsuzsa
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Zsuzsa!
Valóban be kell nyújtani, vagy legalább fel kell mutatni az eredeti példányt. A jelenlegi helyzetben az érdekeik bemutatása mellett kellene kérni a kibocsátót, hogy egy eredeti vagy egy hitelesített másolatot adjon át Önnek.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

K.László 20631 számú kérdéseBudapest2007-10-05
T.Ügyvéd Úr!
2003 juliusában barátnőm is és én is eladtuk saját tulajdonú lakásainkat és egy közöset vettünk. Ő 2.5 M-ft-ot, én pedíg 8 M ft-ot fektettem be,valamint közösen felvettünk 2 M ft. hitelt. Házassági szerzödés nem készült. A lakás /szerelem, bizalom.stb. miatt/ 50-50 %-ra lett bejegyezve az adás-vételi szerződésen.
2003 novemberében megházasodtunk.
Ez év szeptemberében feleségem elhidegülésre való hivatkozással hirtelen beadta a válókeresetet és követeli a lakás forgalmi értékének az 50%-át.
Kérdésem:
1. Mennyi lehet a valős követelése?
2.Inditsak-e pert a közös tulajdon felbontására és a valós tulajdonhányad megállapítására?
3.Egyáltalán mi lenne számomra a legjobb megoldás?
A volt lakásom eladása, közvetlen a vétel elött történt. A befektetett összegek adás-vételi szerződésekkel, dokumentálható.
Köszönettel várom válaszát! K.László
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt László!
1. 3,5 és 9 mft arányban lehet meghatározni az ingatlan jelenlegi forgalmi értékére vetítve.
2. Nem szükséges külön pert indítani, ezt a folyó perben is el lehet bírálni.
3. ua. mint 2. válasz.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

IMRE 20630 számú kérdéseBudapest2007-10-05
TISZTELT ÜGYVÉD ÚR !
2003 MÁJUS 10.-ÉN HUNYT EL ÉDESAPÁM.2006 MÁJUSÁBAN ZÁRTA LE A KÖZJEGYZŐ A HAGYATÉKI ELJÁRÁST.ÖRÖKÖLTEM EGY INGATLANT,MELYET 2008-BAN SZERETNÉK ÉRTÉKESÍTENI,DE MIVEL AZINGATLAN ÖRÖKLÉSKORI ILLETÉKE ÉS JELEN ÁLLAPOT KÖZÖTT,15-MILLIÓ FORINT POZITÍV EGYENLEG VAN,DE A KORMÁNY TERVE SZERINT ,2008-TÓL,HA A SZERZÉS, 5 ÉVET MEGHALADJA NEM KELL ADÓT FIZETNI ./PERSZE EZ MÉG CSAK TERVEZET/,DE SZERETNÉM TUDNI,HOGY AZ 5-ÉV HONNANTÓL SZÁMÍTANA. APÁM HALÁLA NAPJÁTÓL?VAGY A KÖZJEGYZŐ HATÁROZATÁTÓL? VÁLASZÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM:SZÁNTÓ IMRE
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Imre!
Öröklés esetén a szerzés napjának az öröklés megnyíltának - azaz az édesapja halála - napját kell tekinteni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

László 20629 számú kérdéseBudapest2007-10-05
Tisztelt ügyvédúr!

Nem akarunk elválni, jól kijövünk egymással, de mégis sokat foglalkoztat a kérdés: A feleségem nevén lévő házban van- e, lehet-e tulajdonrészem, és ha igen, akkor mekkora, és ezt hogyan tudnám a földhivatalnál, hivatalossá tenni? Húsz éve ismerkedtünk meg. A feleségemnek, (akkor még csak élettársamnak) volt egy frissen vásárolt romos, kb. 40 négyzetméteres házrésze. Ezt közösen felújítottuk. Három év után összeházasodtunk, és egy felújításra szoruló magánházra cseréltük a lakást. Mivel síma csere volt, ezért ez a ház is egyedül a feleségem nevére került. Ezt a (80m2-es) házat is felújítottuk, és most ebben élünk. Véleményem szerint ez a ház ma legalább négyszer annyit ér, mint egy olyan házrész (persze mai áron) mint ami a feleségemé volt, amikor megismerkedtünk. Az értéknövekedés közös anyagi ráfordítással és nagyon sok sajátkezű munkával jött létre. Szretném tudni, hogy az elmúlt húsz év alatt a lakásba, házba fektetett energiámat tulajdonrészben meg lehet-e állapítani. Azzal a feleségem is egyetért, hogy van benne részem, de a tulajdonrész nagyságában, ha nagy vita nincs is, de nem egyformán látjuk a dolgokat.

Köszönöm a választ.
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt László!
Az elmondottak alapján valóban van valamekkora tulajdonrésze a házban, ill. lehet tulajdonjogi igénye. Enek mértékét ennyi info alapján természetesen nem lehet meghatározni, de az Ön része feltehetően nem éri el az 50 %-ot.
A problémát egyébként rendezni lehet egy ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratban - amennyiben a mértékben egyetértenek - ill. akár bírósági perben is, ahol lehet bizonyítani a különvagyoni és közös vagyon részére történő ráfordításokat.
Az első megoldáshoz visszatérve érdemes lenne kiválasztani egy ügyvédet, és az Ő segítségével meghatározni a valós tulajdoni arányokat, ill. azt kérni feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ádám 20628 számú kérdéseVas2007-10-05
Tisztelt jogsegélyszolgálat !



1999 –óta van szomszédom és köztünk vita , már több alkalommal per a szomszédom által
megépített ,de még teljes terjedelmében el nem készült kerítés miatt mely az oldalhatáron épült, de érinti az utca fronti részét is , mivel így a bejáratunk szélessége is lecsökkent. A szomszéd mikor az utca fronti szélesség szóba került elismerte a hibát és kijelentette, hogy majd gondoskodik róla hogy a térképi vázrajzon a már elkészült utca fronti kerítés szerepeljen. Ezek után következtek a bonyodalmak, ugyanis hívott egy földmérőt ki nekilátott méricskélni, majd a következő héten karókat vert a szomszéd által jónak mondott helyekre, igaz mint a földhivatal vezetőjétől megtudtuk ,az általa készített mérés alkalmatlannak bizonyult hogy az alapján kitűzést végre lehessen hajtani, így a vezető utasította a területi illetékes kollégáját, hogy végezzen el méréseket. A mért területek akkor azt tükrözték, hogy a mi területünk több mint 100 négyzetméterrel nagyobbnak kell hogy legyen. Sajnos mivel ezen eljárást megfellebbeztük az eredménye az lett , hogy a kialakult többlet négyzetmétert a szomszédos ingatlanokra leosztották, de a mérésekről a kiadott határozaton kívül semmilyen jegyzőkönyvet nem készítettek, köteles példányt a változásról nekünk át nem adtak.
A méréseket követően a már fent említett földmérő technikus szintén kitűzéssel próbálkozott, de velünk szemben olyan magatartást tanúsítottak mindketten , hogy a levert karókat mi kihúztuk,a kitűzést mondanom sem kell szinte ugyan oda tették melyet a földhivatal vezetője is kifogásolt. Ennek eredménye bírósági per lett, mivel mi megakadályoztuk a kitűzést, igaz azt se tudtuk meg hogy voltaképp ki is volt ott, mivel a földmérő magát egy sapkával próbálta meg felismerhetetlenné tenni, de az autó rendszáma alapján a földhivatal vezetőjétől megtudtuk az illető ugyan az volt ki kezdetben próbált eljárni. A bírósági tárgyaláson szakértő kirendelését kezdeményezte az eljáró bíró. A kiérkezett szakértő aki állítólag az igazság kiderítése lett volna a feladata, olyan látszat munkát végzett , melyet el sem mertünk volna képzelni, például a már digitálisan bemért területeket analóg eszközökkel mérte úgy hogy az elé kerülő építményt egyszerűen átmérte, de sajnos az akkori ügyvédemre hallgattam így ezen eljárást a bíró ítélte. A szomszéd a kerítést ezek után kezdte építeni. Az eljáró földmérő technikust a hivatal vezető eltiltotta a lakó helyünk ill. ezen területeken végzendő munkáktól bizalmatlanságra hivatkozva.
Ezt követően a területet most mi mérettük fel és kiderült, hogy az ítélet ellenére sincs meg a mi területünk, így mi fordultunk keresettel a bírósághoz aki szintén kijelölt egy igazságügyi földmérőt aki véleményében leírta, hogy a megépített kerítés a földmérési hibahatáron belül van így az ott megfelelő, igaz az elkészített vázrajz nem hasonlít a hivatal által elkészítettel és van olyan rész a kerítés szakaszon ahol 40 cm eltérés is mutatkozik kárunkra.. Ez esetbe ítélet nem született. A szóban forgó mezsgyénél épített a szomszédom egy gazdasági épületet is melyet a mai napig a vázrajzon nem tüntetnek fel. A helyi építési előadó igaz megállapította, hogy az engedély nincs rá , de azonkívül mindent rendben talált, és minket szomszédokat kötelezett, hogy a földhivatalnál vezettessük fel a változási vázrajzra .Az említett építményét is szeretné bekeríteni, de ezt mi nem engedtük, mivel még azt a szomszédom elmondása szerint a mezsgyére építette.
A kérdésem a következő, ezek után , hogy született egy bírói ítélet, annak ellenére, hogy a földhivatal részéről csak egy jogerős határozat került kiadásra, de az a számadatokon kívül a mezsgye változását nem tükrözte, velünk alá nem írattak semmit mi kötelezne bennünk a végrehajtott mérések által bekövetkezett változások tudomásul vételére, hogy lehetne az elbirtokolt területet jogszerűen visszakapni, valamint az engedély nélkül épített építményeinek pontos hely meghatározására ki lenne hivatott, mivel az építésügyi hatóság érdemben sajnos nem foglalkozik az üggyel.
A következő kérdésem, hogy a két épület közt a szomszéd a felém eső oldalhatáron a kamrának tervezett, helyiségben kialakított egy főzőfülkét, arra engedély szükséges-e , mivel a gáz is oda van bekötve? Az építést már nem a terven szereplő nyílászárókkal látták el ,mivel azok méreteit tekintve is nagyobbak, így a helyiségekből/ másik helyiség WC-fürdő/ akadálytalanul átlátnak, átkiabálnak, nem utolsó sorban az átáradó ételszag is irritál. Ezeket jelezve az építésügyi előadó azt mondta – Ha zavar a zaj, akkor használjunk füldugót!
Hát ezen eljárások és hozzáállások után hová, és kihez forduljunk hogy megoldást találjunk problémáinkra?
Válaszát várva tisztelettel:.M. Ádám
dr.Kocsis Rita válasza2007-10-06
Tisztelt Uram, kedves Ádám!Azt kell átnézni, hogy a bírsóági döntés valóban megfele-e minden törvényes előírásnak, mert ha még mód van rá időben, felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Legf.Bíróságra, persze, ha az első fokú ítéletet megfellebbezték anno. Perújításra akkor van csak lehetőségük, ha új tény (novum) merült fel, amely ha akkor is előjött volna, más ítélet születhetett volna. Az építésügyi hatóság köteles érdemben foglalkozni a kérelemre indult ügyükkel az engedély nélküli építkezés tárgyában. De a tapasztalatom, hogy ált. nem köteleznek bontásra, hanem megkéretik a fennmaradási engedélyt. Eljárást kezdeményezhetnek a kamrának nevezett főzőfülke miatt és a tervtől történt eltérés végett, amelyben szintén kell, hogy szülessen valamiféle határozat, amellyel szemben jogorvoslatnak lehet helye. Ha a hatóságnál nyoma van annak, hogy Önök eljárást kezdeményeztek, arra kötelesek érdemben választ adni, amellyel esetleg tovább lehet lépni. A földhivatal tekintetében esetleg kezdeményezhető egy ismételt felmérés, egy panasz a megyei földhiv.felé..."Ostromolni" kell őket és írásban, amelynek nyoma van. El kell gondolkodni, hogy a jelenlegi állapotra peren kívüli szakértést eszközöljenek, bízzanak meg egy erre jogosult személyt és esetleg indítsanak eljárást az eredeti állapot helyreállítása iránt, amelynek végkimenetele tekintetében, hogy Önökre nézve kedvező lesz, abból, amit leírt, egyértelműen pozitív eredményt nem lehet előre vetíteni. A keletkezett eddigi iratokból, dokumentumokból, a bírósági elj. anyagából és természetesen a jogi feltételek fennállásából lehet csak kijelenteni, hogy újabb bírói út igénybe vehető-e és lenne-e esély a pernyertességre.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
forcekft@forcekft.hu

Hacsa Attila 20627 számú kérdéseKomárom-Esztergom2007-10-05
Tisztelt Nagy Zoltán Úr
Édesanyánk halála után örököltünk egy családi házat, a ház fele apánk tulajdona, aki 1988-tól nem lakik az ingatlanban, mert elváltak, vagyonmegosztás nem volt. Engem "kényszerítettek az ingatlan elhagyására, nem engedték meg hogy megvegyem., amit ráköltöttem /számlákkal tudom bizonyítani / sem fizették ki azt mondták hogy lelaktam.A ház másik felét örököltük meg hárman, a hagyatéki tárgyalás után az egyik testvérem meg akarja venni a gyermekének.
A kérdésem az lenne, hogy kényszeríthet-e az ingatlanrészem átadásásra ill.eladására, mert már bírósággal fenyeget.
Tisztelettel várom válaszát.
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Attila!
A tulajdonostársak közös tulajdon esetében jogosultak - akár bírósági úton is - a közös tulajdon megszüntetését kérni, amelynek egyik lehetséges módja, hogy egyik fél kivásárolja (megváltja) a másik részét. A bíróság ítélet kötelezheti arra az egyik felet, hogy adja át a tulajdoni háynadát a másik tulajdonostársnak. DE: Ennek a valós, és ingatlanpiaci szakértő által megállapított értéken kell megtörténnie, és a perben a ráfordítások elszámolására is lesz lehetőség.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ilona 20626 számú kérdéseBudapest2007-10-05
T Ügyvéd Úr!
A családiházam tetőterét át engedtem a lányomnak, hogy be épitse, lakást alakitson magának. Kérdésem: hogyan alakul a tulajdonhányad, és a telekből, /a bejáraton kivül/ van kötelező hányad, azaz a házból, hányad rész, illeti a lányomat.? Semmi meg -állapodás még nem történt, jelen pillanatban, az egész ingatlan az én nevemen van.
Köszönettel.
Ilona
dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Ilona!
A kérdésére a megállapodás fogja megadni a választ, de ilyen esetekben jellemzően az ingatlan egészén közös tulajdon vagy társasház tulajdon jön létre.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ágnes 20625 számú kérdéseBudapest2007-10-05
Tisztelt Ügyvéd Úr !

Hat évvel ezelőtt vettem egy régi házban található öröklakást. Azután önkormányzati támogatással a ház homlokzatát felújították. Befizettem a reám eső részt. Az én részemet nemhogy felújítottak, hanem inkább tönkretették a lakásom előtti részt. Ezért kifogásoltam az elvégzett munkát folyamatosan évek óta Bizonyítani nem tudom, de az akkori közös képviselő kifogásaimra azt válaszolta , ha adok neki egy összeget akkor rendbe tetei azt, amiért én egyébként már befizetéseimmel fizettem. Az új közös képviselő sem tett semmit azért, hogy a homlokzati részemet rendbehozza, megjavítassa. Arra hivatkozott, hogy az Ő előtt történtekhez semmi köze nincs, nem áll jogviszonyba a volt képviselővel. A ház egyik lakójának peres ügye során kiderült. A házunk mostani közös képviselőjének a megválasztási ideje lejárt. Ezt onnan tudom, hogy az alapító okiratunk 3 éves időtartamra írja elő a képviselő választását. A perben érintett lakótárs amikor a közös képviselő megjelent a tárgyaláson elmondta, hogy a képviselő már nem képviselő mert lejárt a három éves határidő. Ekkor jött a meglepetés. A mostani képviselő becsatolt egy megbízási szerződést amit a társasház nevében két tulajdonos írt alá. azt tartalmazta, hogy a képviselő megbízása határozatlan időszakra vonatkozik. Ez azt tartalmazza, hogy határozatlan időre választotta a közgyűlés a képviselőt. Ilyen határozat nem volt. Ezt a szerződést senki nem ismeri a házban, csak a per során került elő. Ekkor értettem meg, hogy egy-két tulajdonos szinte minden közgyűlésen miért vetette fel, hogy a képviselőnek semmihez nincs jogosultsága. Alapító okiratunk néhány éve lett módosítva tehát szinte új, szervezeti működési szabályzatunk pedig nincs. Ekkor merült fel a gyanú lehet, hogy az előző képviselőt is így választották, azért volt olyan magabiztosan elutasító a tatarozással kapcsolatos kérésem során. Összegyűjtöttem több év közgyűlési jegyzőkönyveit. Kiderült, hogy az előző képviselő idejében legalább öt hat éven keresztül nem volt újraválasztva. Nem is értem, hogy járhatott el hivataloknál és bárhol képviselőként. Ezért gondoltam, hogy őt is valamilyen szerződéssel bízták meg. Kértem tőle a megválasztását igazoló iratot. Persze elzavart, hogy már nem képviselő semmihez nincs köze. Akkor a mostani képviselőtől kértem, hogy mutassa meg azt a közgyűlési jegyzőkönyvet, amivel az elődjét választották meg. Válaszra sem méltatott. Kérdésem a következő ? A tatarozásra befizetett pénzem véglegesen elveszett e ? mert sem az előző sem a mostani képviselő nem hajlandó rendbe hozatni azt amit tönkretettek ? ( hiányzik a kifizetett bádogozás egy része, a homlokzati rész mállik, nincs a terasz felől vízelvezetés ) Meddig van lehetőségem tenni valamit és hova fordulhatok? A tatarozás befejezésétől már eltelt eredménytelenül egy két hónap híján öt év. Előre is köszönöm válaszát. ( Azt tudom igazolni, hogy minden előírt pénzt befizettem a megadott időben )

Tisztelettel: Póta Ádámné

Kérem ügyvéd Urat, hogy válasza esetén a nevemet ne írja ki.

dr. Nagy Zoltán válasza2007-10-14
Tisztelt Ágnes!
1. Nem a közös képviselőnek kellene rendbehozatni, hanem a társasháznak, ill. a vele jogviszonyban álló korábbi kivitelezőnek. A közös képviselő csak végrehajtója a társasház döntéseinek.
2. A célravezető a közgyűlés összehívása lenne, és ott a közös képv. utasítása a szükséges javítások elvégzésére. Amennyiben már korábban jelezték a vállalkozó felé a hibákat, úgy az ezzel kapcsolatos igények még nem is évültek el.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:




Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása


















Cimkefelhő:
ingatlanjog webdesign ingatlanhirdetés iphone speaker cégjog drágaköves ékszer ügyvéd haine online




Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.