ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
jános 22424 számú kérdéseBaranya2008-01-03
Tisztelt ügyvédnő!Osztatlanközös tulajdonú termőföldet szeretnék vásárolni.Kell-e értesítenem irásban a tulajdonosokat hogy elővásárlási jogukkal élni kivánnak-e,vagy elég eljárni a kifüggesztés szabályai szerint?Én nem vagyok tulajdonostárs.Következő kérdés:eladható-e a haszonélvezetijog,illetve az özvegyijog?Ha egy szántó haszon és özvegyijoggal is terhelt,melyik a magasabb értékü,amelyik elöbb keltezett?Vagy fele-fele arányban jogosultak a szántó hasznainak szedésére?Válaszát köszönöm!
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd válasza2008-01-12
Tisztelt János!

A tulajdonostársakat, akiknek elővásárlási joguk van külön is értesíteni kell.
Ha nagy számuk miatt ez nehézségbe ütközik arra lehet azonban hivatkozni a földhivatal felé.
Ha egymás mellett fennálló haszonélvezeti jogokról van szó, akkor mindkét személyt egymás mellett egyidejűlehg illeti meg a használat joga. Egyik sem értékesebb mint a másik, csak más a jogi tartalma van. Meg kell állapodniuk a használat megosztás módjában vagy idejében egymás között.
Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Teresa 22423 számú kérdéseBudapest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Magyar állampolgár vagyok. 2007-ben két lakásingatlant adtam el (mindkettő kizárólag a saját tulajdonom volt) és egyet vettem. Az új ingatlan értéke meghaladja a két eladott értékét összesen. Érdeklődöm, hogy mindkét eladott ingatlan értéke levonódik-e az újnak az árából a lakásilleték kiszámolásánál?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Teresa
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Teresa!
Csak az egyik, amelyik közvetlenül megelőzte vagy követte a vételt és ezek közül, amelyik Önnek kedvezőbb.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Lívia 22422 számú kérdésePest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

2006-ban volt férjemmel vásároltunk egy ingatlant 9 millió forintért, 3/4(saját)1/4(volt férjem) arányban.Szeretném az ingatlant eladni,(13.000.000ft-ért), és másik ingatlant vásárolni, de azt már csak 1/1 arányban. Azt szeretném megtudni,hogy kell- e adót fizetnem, ha az új ingatlan vételára 8.500.000 forint.

Köszönettel:Szakács Lívia
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Lívia!

Az eladáson 3 mFt jövedelme keletkezik, amely után adót kell fizetnie, de a lakásvásárlására tekintettel az APEH ez alól felmentést adhat.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gabi 22421 számú kérdéseBudapest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi problémával fordulok Önhöz.
2008.márciusban lakóingatlant vásárolnánk 9 mill.Ft értékben az alábbiak szerint:
4 mill.Ft értékben beszámításra kerülne egy (1994.évben vásárolt)saját tulajdonomban lévő lakás ,másrészről pedig, egy másik lakóingatlan eladásából származó 5 mill.Ft kp.-ben lenne kiegyenlítve.(ez az ingatlan a párom tulajdona, várhatóan 2008.tavaszán lesz meg a lakhatási engedély rá) Kérdéseim a következők:
- a beszámított, illetve az eladásra szánt ingatlan után van-e adófizetési kötelezettségünk?
- a 9 mill.Ft-os ingatlan után , vagy csak a 9 mill és a 4 mill. közti különbség után kell illetéket fizetnem?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Gabi!

Az Ön által eladott lakás után nincs adófizetési kötelezettsége.
A párja kapcsán nem tudok nyilatkozni - adatok hiányában, de a számítási metódust megtalálja a www.ingatlanjog.hu oldalon az adózásról szóló tájékoztató rovatokban.

Az illeték alapját külön kell meghatározni Önnél és a párjánál, mindenkinél az eladott és a vásárolt ingatlanhányad forgalmi értékének különbsége az alap, ez után pedig 2, ill. 6 % az illeték.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

papisa 22420 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Hölgy/Úr,,

Az új adózási ( 2008-as)szabályokról szeretnék érdeklődni konkrét példámmal mivel nem teljesen egyértelmű a megfogalmazás .
A földhivatali bejegyzés 2004 .január.15-én történt.
Az idén szeretném eladni és ezek szerint 2008.jan.15-én lesz 4 éve a tulajdonunkban az ingatlan .
„A rendelkezés mindenütt úgy fogalmaz hogy az ötödik évben a lakáseladásból származó jövedelem 0%-a után kell adót fizetni .”
Nem egyértelmű számomra hogy 2008. jan .15 után vagy 2009. jan 15 után lesz 0% az adó ebben az esetben ?
( a rendelkezés csak ötödik év-ként írja és nem 5 év eltelte után )

Következő kérdésem :

Az adó alapja a vételi és az eladási ár különbözete lesz vagy csak az eladási ár ? 3 millió forintos banki kölcsön terheli az adott ingatlant amit eladás után vissza kell fizetnem .Ez csökkenti 2008-tól az adóalapot ?

Előre is köszönöm
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Eszter 22419 számú kérdéseBudapest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Zuglóban bérelek lakást hat hónapja, 24 m2-t 50.000 Ft-os havi lakbérért. Erre jön még rá a közös költség 5060 Ft (ami a lakás megtekintésekor még csak 4000 párszáz Ft volt) + rezsiköltségért. A közös költségben benne van az éjszakai udvari világítás (amivel csak ez a lakás nem rendelkezik), a fűnyírás (itt még senki el sem tolt egy fűnyírót), az elektronikusan üzemeltetett csengő (ez nálam a mai napig nem került beszerelésre), valamint a kerti locsolás (ehhez azt fűzném hozzá, locsoljon, akinek vannak növényei). Mindezek ellenére, a közös költséget fizetni kell. A lakásban, amit bérelek egy szoba van, ebben három konektor. Egy nem használható, nem figyelmeztetett rá a főbérlőm, ebben eddig 3 db 10.000 Ft-os meghaladó értékű műszaki eszköz ment teljesen tönkre. Októberben és novemberben is figyelmeztettem erre a főbérlőt, majd felajánlottam, hogy megcsináltatom én, és ezt levonjuk a lakbérből. A válasza az volt rá, ez drága lenne, majd ő hív egy ismerőst. Az ismerős azóta is jön - és valahogy sosem ér ide, így konektoronként 6 db energiafogyasztó van bedugva - és félek, ez tüzet fog okozni, hiába a folytonos áramtalanítás, valamint attól, hogy mindig le kell kapcsoljam őket az áramról, több készülék is meg fog hibásodni a hirtelen energiavisszatérésektől.
A lakásban 1 db konvektor van és a belmagasság kb. 360 cm, 3 helyiség, kifűthetetlen. Ennek következtében, valamint annak, hogy a nyílászárók nincsenek megfelelően szigetelve folyamatosan víztócsa áll az ajtó előtt és nedves a belső párkány az ablak alatt, valamint minden bebüdösödik és penészedik (főleg az élelmiszerek és a ruhaneműk). Úgy gondolom, hogy mivel a lakás tartós használati cikkeiért a főbérlő felel, neki kéne rendberakni a nyílászárókat, valamint párátalanítót vásárolni, illetve nem illeti meg a havi 5060 Ft, amiért semmit nem kapok, de költözni jelenleg sajnos nem tudok, valamint féltem a penészedés és a párás levegő miatt az egészségemet, családomban gyakori az asztma illetve a légúti megbetegedések, nekem is többször volt problémám a tüdőmmel.
Kérem tisztelettel szíves véleményét leírni, hogy mit tehetnék ezzel a helyzettel.
Köszönettel: Eszter
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Eszter!
A bérbeadói kötelezettségeket helyesen látja, az más kérdés, hogy érdemes lehet-e ezek érdekében bírósághoz fordulni, ha "szép szóval" nem lehet eredményt elérni. A közös költség kapcsán részben igaza van, de azok megosztására, módosítására, fizetés alóli menteség kapcsán a társasházi közgyűlés jogosult dönteni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Kitti 22418 számú kérdéseBács-Kiskun2008-01-03
Tisztelt Dr.Baksa Erika ügyvédnő!

22314-es számú írásomhoz kapcsolódva kérdezném,h az általam nyújtott tartás értéke mi alapján kerülhet kiszámolásra?Az öröklési szerződést is ügyvéd készíti?
Válaszát előre is köszönöm!Tisztelettel:Kitti
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2008-01-04
Tisztelt Kitti!

A tartás értéke attól függ, hogy az mit foglal magában. Tehát először is ezt kell – szerintem minél részletesebben – eldönteni. Amennyiben pl. akként állapodnak meg a szerződő felek, hogy a tartás magában foglalja az eltartott napi háromszori - ebből naponta legalább egyszeri meleg - étkeztetését, továbbá a háztartási teendők, úgy mint eltartottra történő főzés, mosás, takarítás ellátását, a ház körül szükséges teendők elvégzését, felmerülő hivatalos és nem hivatalos ügyek intézését, eltartott betegsége miatt a szükséges ápolásáról, orvosi kezeltetéséről és gyógyszerekkel való ellátásáról, valamint halála esetén illő eltemettetéséről történő gondoskodást, stb., akkor azért a helyben szokásos piaci árak alapján annak értéke kiszámolható akár napi tételekben, vagy ami gyakoribb, havi összegben. Nyilvánvalóan vannak olyan kiadások - pl. élelmezés, gyógyszerek, stb. -, amelyek értéke konkrétan meghatározott, és vannak olyanok, amelyek értéke megegyezés tárgya kell, hogy legyen, pl. háztartási teendők, vagy ahol kert van, ott annak művelése, de ezeknél alapul szolgálhat a helyi háztartási alkalmazottak óradíja vagy az aktuális napszám összege. Összességében tehát ezekkel a „mankókkal” érdemes megegyezni és meghatározni legalább az egy havi tartás értékét, továbbá konkrétan leszögezni azt a dátumot, amikor az kezdődött, ekként a későbbiekben csupán be kell szorozni őket, és így kisebb a valószínűsége a vitának.
Igen, amennyiben az öröklési szerződés ingatlant érint, akkor azt is ügyvéd előtt kell kötni.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B.
+36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

jutkati 22417 számú kérdéseBudapest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

1994-ben vásároltuk meg férjemmel 50-50%-os tulajdonosként lakásunkat az Önkormányzattól, 500 ezer forinttért, majd egy évvel később férjem részét újabb 500 ezer forintért megvettem, az ő holtig tartó haszonélvezeti joga bejegyzése mellett. 1996-ban a szomszédtól 1 millió forintért megvásárolt 1 szobával bővítettük a lakást, majd 11 évvel később, tavaly, 2007-ben 22 millióért eladtuk. Férjem a vételárba foglalt ellenérték fejében mondott le a haszonélvezeti jogáról, egymás közötti megállapodásban azt rögzítettük, hogy a vételár 5%-a után ő fizeti az SZJA-t.

1.) Jól értelmezem-e, hogy férjemnek a vételár 5%-a, azaz 1,1millió forint után kell 25% SZJA-t fizetnie, de illetékfizetés nem terheli?

2.) Jómagam pedig a vételár 95%-a után, azaz 20,9 millió forint után adózom, de abból levonandó az önkormányzati vételár fele, a férjemtől megvett rész költsége, a bővítés költsége és minden egyéb ráfordított költség, majd az egész csökkenthető az időarányos 80%-kal, vagyis a maradék 25%-a az adó?

3.) Nem szándékozunk újabb lakást venni, hanem egy ingatlancégtől határozatlan időre bérelünk egy lakást. Ez a költség vajon érvényesíthető-e, mint lakáscélú felhasználás, és ha igen, milyen formában érdemes e szerződést megkötni ill. módosítani. Havi bérleti díjként, vagy bérleti jogként? Az elszámoláshoz milyen iratok kellenek?

Válaszát előre is köszönöm. Jutkati
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Jutkati!
1. A férjének a haszonélvezeti jog ellenértékén realizált jövedelem után kell 25 % adót fizetni, illetéket az eladás nyomán nem kell.
2. Ez a számítási menet helyes.
3. Idézet: "lakás - legalább a megszerzésről szóló szerződés megkötésének éve és az azt követő öt évre szóló - haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése; " ez minősül olyan lakáscélú megvalósításnak, amely a fizetendő adó csökkentésére szolgálhat.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ramóna 22416 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd úr!

A szüleim közös tulajdonú családi házban éltek.
2007 tavaszán édesapám halála után édesanyám (és mi, a 3 testvér, mint tulajdonosok) eladtuk a nagy családi házat. Mivel a szerzéskori érték ( öröklési érték ) és az eladáskori érték között pozitív különbözet keletkezett, adót kellene fizetnünk. (25%)

Mivel az édesanyámnak sikerült vennie egy kisebb értékű lakást a saját nevére a családi ház értékesítése előtt 3 hónappal, Jogosultak vagyunk-e a lakásvásárlás kapcsán, mint gyermekei az adó meg nem fizetésére , kedvezményre?

Mivel a testvérek a közeli hozzátartozójuk (édesanyjuk) számára lakáscélú felhasználásra fordítottuk azt az összeget, ami után egyébként adózni kellene. Édesanyám nevére lett minden számla kérve.
Érvényesíthetik-e a testvérek adóbevallásukban a lakásszerzési kedvezményt, tehát nem kell fizetnünk ez után 2008-ban?!

Tisztelettel: Kocsisné
dr.Balla András ügyvéd válasza2008-01-13
Tisztelt Kocsisné!

Ha jól értelmezem a leírtakat, az összes érintettnek összesen keletkezett jövedelmét lefedi az édesanyja által vásárolt lakás értéke.

Ebben az esetben a szükséges egyéb feltételek megléte esetén nem látom akadályát az Ön által vázolt megoldásnak.

Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 30/9640-826

dr.balla@chello.hu

Anikó 22415 számú kérdéseBudapest2008-01-03
Tisztelt dr. Nagy Zoltán!
Elöször is boldog új évet kivánok.
Lenne egy érdekes kérdésem. Melyik bir nagyobb "hatalommal"? A tulajdonos vagy a haszonélvező?
Lakásról lenne szö. A férjemtöl elváltam és vele vannak vitáim!
Elöre is köszönöm a válaszát.

Tisztelettel

Anikó
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Anikó!
Viszont kívánom Önnek is!
Nehéz a kérdésére egy szóval válaszolni. Ha a birtoklás és a használat lehetőségét nézzük, akkor ezekre a haszonélvező a tulajdonost is megelőző módon jogosult. Ha az eladás, a megterhelés lehetőségét, ezek viszont kizárólag a tulajdonost illetik meg.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Petra 22414 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Valószínűleg ezerszer válaszoltak már az általam feltett kérdésre, de sajnos a kereső programokkal nem találtam meg.

A gondom az, hogy 2006-ban vettem egy 70 m3 lakást. A lakás új építésű társasház 2005-ben épült. Nekünk az idei tél ez első itt. A tapasztalatokat most gyűjtjük. Az első gondom akkor kezdődött mikor a lányom szobája elkezdett vizesedni. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a kb. 12 m3 szoba fala 5 méteren keresztül a külső fallal érintkezik. Így nagyon hideg. Szélső lakás. Az építés során ezt a falat csak levakolták. Az első emeleten lakunk. Az alattunk lakó szinttől egybeöntött vasbeton födém választ el. Valamilyen szigetelés ugyan lázszik a födém körül, de a szigetelő anyag vizesedik. A szobák fűzése egyedi központi fűtés. A nappaliban a termosztát 23.5 Co-ra van állítva éjjel és nappal is. A gyerek szoba radiátora 6-on működik. Ennek ellenére a vizesedő helyen a ( ami szemben van a radiátorral. kb. 2.5 m-re ) hőmérséklet 15-16 Co között mozog. A páratartalom a lakásban 54-64 %. Ami egy 23 Co esetén nem okozna gondot. Így viszont kicsapódás keletkezik. A szobában egy gyerek él. Ruhaszárítás és egyéb páraképző tevékenység nem folyik. A problémát 12. hó 6-án jeleztem a kivitelezőnek. Az ünnepek előtt érdeklődtem , de azt a választ kaptam hogy sajnos elkutyulták a papíromat de elnézést és majd intézkednek. Kérdésem az lenne mi ilyen esetben a teendő. Mennyi idő múlva kötelesek válaszolni a bejelentésre.? Ha nem tudunk megegyezni milyen jogi utat javasol? Van e lehetőségem a lakóktól függetlenül az én külső falamra szigetelést rakatni? Ha igen mi az eljárás módja? Szavaztatni kell? Lakógyűlés stb?

A pontos tényekhez hozzátartozik még az is, hogy az alattam lakó nem fűt. Valószínűleg ( mivel közöttünk nincs szigetelés) azért is alacsonyabb a hőfok a fal mentén. Van e módom az alattam lakót kérni a temperáló fűtésre. Ha igen milyen módon?

Köszönöm megtisztelő figyelmét és várom válaszát.



Tisztelettel:
Petra
dr.Balla András ügyvéd válasza2008-01-09

Kedves Petra!

A falak szigetelésnek illetve a födém rétegrendjének az általános építési normáknak való megfelelősége ingatlanszakértői kérdés.

Amennyiben ezek hiánya vagy hibás mivolta a laikus számára is nyilvánvalóak, abban az esetben a 181/2003 (XI.5) Korm. Rendeletben foglalt jótállási jogait gyakorolhatja az építtetővel szemben.

Ezen jogszabályhely 3. § szerint
„(1) A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év.
(2) A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti."

A rendelet meghatározza, hogy mely épületrészekre vonatkozik jótállás (ebben megtalálható a födém is):
„1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei:
a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei,
b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is),
c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,
d) a lakóépület kéményei,
e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,
f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek,
g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat."

A fentiek szerint tehát Önnek jogosan áll fenn igénye az építtető vállalkozóval szemben. A jótállási jogok gyakorlására a polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni, ami alapján Ön kérheti a kijavítást, a Jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A társasháznak ezen munkálatok elvégzésébe nincsen beleszólása, hiszen ez az Ön és az építő/vállalkozó között fenn álló jogviszonyból ered.

Amennyiben a kivitelező által kínált megoldás nem megfelelő, és a vállalkozó saját költségén nem hajlandó az Ön által kért kijavítási munkát elvégezni, az érdekérvényesítés valószínűleg csak peres úton lehetséges.

Az Ön alatt lakó temperáló fűtésre kötelezése csak abban az esetben lehetséges, ha a társasházat alapító okirat vagy az ahhoz tartozó Szervezeti és működési szabályzat tartalmaz ilyen klauzulát amelyben a lakókat kötelezi minimális szintű fűtésre.

Tisztelettel
dr.Balla András ügyvéd
5000 Szolnok, Mária u. 31.
+36 30/9640-826

dr.balla@chello.hu

zsolt 22413 számú kérdésePest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

két éve költöztünk egy újépítésű tetőteres családi házba.Az első évben már jeleztük az eladónak, hogy a szobák menyezetén vizes foltok jelentkeztek.Akkor abba maradtunk, hogy megvárjuk a következő telet hátha csak a sok pára , építési viz. Az idén télen újra jelentkezett a probléma. Szakértőt hivtunk aki megállapította, hogy hiányzik a párazáró fólia.Az egész állmenyezetet le kel szedni és újra gipszkartonozni.
Kit terhel ennek a költsége, ez beletartozik e a szabvatosság körébe?.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Zsolt!
Igen, ez jótállási körbe tartozik, és minden költsége az eladót terheli.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Papp György 22412 számú kérdéseBudapest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Keresztanyám ajándékozással 2001-ben ingatlanhoz jutott. Most fia nevére szeretné íratni az ingatlant (aki házas és első lakáshoz jutó) milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek az 'eladónak' illetve a lakáshoz jutónak. Ingatlan értéke 7 M Ft. Milyen más költséghatékony módszer létezik családon belüli tulajdonosváltáshoz? Köszönettel: Papp György
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt György!
A két legkézenfekvőbb megoldás, azaz az ajándékozás esetén 350 eFt, adásvétel esetén 260 eFt illetéket kell a vagyonszerzőnek fizetni. Adófizetési kötelezettség az eladónál egyik estben sem merül fel.
Az utóbbi esetben még 40eFt kedvezmény elképzelhető, ha nem töltötte be a 35. életévét. Más, költséghatékonyabb megoldás nincs, bár el lehet gondolkodni a tartási, életjáradéki, öröklési szerződéseken, de azok sem "olcsóbbak".
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Kriszta74 22411 számú kérdésePest2008-01-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Idei évre terveztem a házépítést.
Az Isaszegen lévő telken már áll édesanyám háza, de a beépíthetőség lehetővé teszi, hogy még egy házat felépítsünk rajta.

34 éves leszek idén, kisfiamat egyedül nevelem, nagyobb megtakarítással nem rendelkezek, így szeretném megtudni, hogy első ház építése kapcsán 2008-ban milyen kedvezmények illetnek meg engem.

A tanácsát kérem abban, hogy az ingatlan tervezése, építése kapcsán milyen folyamatot tartsak (tervező, hatóságok, bank), hogy ne kelljen mindenhova feleslgesen visszamenni.
Mik az általános buktatók az építsére felvett hitelek kapcsán?

Segítségét köszönöm

Kriszta74
dr. Nagy Zoltán válasza2008-01-04
Tisztelt Kriszta!
Az építés kapcsán megilleti a gyermeke után 900 eFt "szocpol", más támogatásról nem tudok, esetleg az önkormányzat adhat még iylet. Elérhető kedvezmény lehet még az építésre egy támogatott lakáshitel, ez ügyben pedig valamelyik banknál kell a részletek felől érdeklődni.
A folyamatot tekintve nem lehet egyértelmű választ adni, gyakorlatilag a felsoroltakkal párhuzamosan kell foglalkozni. Egyébként már a tervezésél is figyelni kell az építési szabályokra, mint ahogy a finanszírozási lehetőségekre is.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika 22410 számú kérdéseBács-Kiskun2008-01-03
Tisztelt ügyvédnő!

Köszönet a gyors válaszért,amit 22366 számú kérdésemre kaptam!
Van benne egy olyan bekezdés, amit igazán nem tudtam pontosan értelmezni.Idézem:Ugyanakkor, ha ez a férjnek ez az új is különvagyona,úgy ön a lakás elhagyásával egyidejűleg fizetendően kérheti tőle a lakás használati jog ellenértékének önre eső részét,mely a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értéke különbözetének1/3-a, amennyiben a gyermekek önnél kerülnek elhelyezésre, úgy rájuk figyelemmel2/3 és mely.... Amit előzőleg nem említettem, hogy ezt a lakás 1,5 milóval kevesebbért vettük, mint amazt eladtuk, és szintén a férjem nevén maradt.Akkor ezek szerint én, úgy értelmezem, hogy ez is a férjem különvagyona, és én kérhetném a lakáshasználati jog ellenértékének az énrám eső részt.De pontosan ez mit takar ?
A gyerekekről lemondott, nálam lennének elhelyezve, ilyenkor a gyerekek miatt jár -e valami , hogy ne maradjunk fedél nélkül? Előre is köszönöm válaszát

Tisztelettel : Erika
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2008-01-03
Tisztelt Erika !

Szívesen a választ.
Jól értelmezi, a lakás férje különvagyona, ezért Ön a lakáshasználati jog ellenértékének Önre (1/3) és a gyerekekre (+1/3) eső részére jogosult. Ez utóbbi az, ami jár „a gyerekek miatt”, és tulajdonképpen – többek között – azért jár a lakáshasználati jog ellenértéke, hogy Önök „ne maradjanak fedél nélkül”. (Megjegyzem, hogy amennyiben Ön még azt megelőzően, hogy megállapodnának, és különösen, hogy férje megfizetné a lakáshasználati jog ellenértékének Önökre eső részét, önként elköltözik otthonról a gyerekekkel, nem fog járni!) Másrészt pedig azért jár, mert maga a lakáshasználat joga egy vagyoni értékkel bíró jogosultság. Eddig négyen használták a lakást, amennyiben házasságukat a bíróság felbontja, és Ön a gyerekekkel elköltözik onnan, úgy férje már csak egyedül, azaz kizárólagosan fogja használni, tehát „többlethez jut”, hiszen attól, hogy az a lakás az ő különvagyona, jelenleg még nem csupán ő jogosult ott lakni, hanem – mint együttélő házastárs – Ön is, és különösen a kiskorú gyerekeik is. Ez utóbbi azt jelenti jogilag, hogy attól még, hogy a lakás férje különvagyona, Ön és a gyerekek nem jogcím nélküli lakáshasználók (ebben az esetben nyilvánvalóan nem járna ellenérték), hanem jogcímmel rendelkeznek, azaz használati jogosultságuk van. Amilyen mértékben Önök használják a lakást, nyilvánvalóan olyan mértékben férje – akinek kizárólagos tulajdonát képezi az – „korlátozva” van ebben, de jogszerűen. Amikor Önök elköltöznek, ez a „korlát megszűnik”, ennek azonban vagyoni értéke van, amelyet meg kell térítenie.
Ez egyébként egy meglehetősen nehéz és bonyolult jogintézmény a családjogon belül, nem is túl régi, mert egy 1986-os törvénymódosítás eredménye, ezért - amennyiben érvényesíteni akarja - lehet, hogy érdemes lenne ügyvédhez fordulnia...

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B.
+36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:




Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása






Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.



Ingatlan - Add el magad








Munka Magyarországon
Munka Magyarországon

Cimkefelhő:
öröklési illeték ügyvéd zálogjog birtokvédelem ingatlanvásárlás esetén fizetendő illeték ajándékozási illetékkedvezmény ingatlanok birtoka ingatlan jogszabályok iratminták kölcsönszerződés ingatlan szerződéstervezetek jelzálogjog alapítás visszavásárlási jog jelzálogjog adófizetés ingatlan eladás esetén közös tulajdont megszüntető szerződés adatai webdesign