ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Andrea 11234 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt ügyvéd úr! 265 lakásos új építésű társasházban lakunk. Most hívták össze az első lakógyűlést, melynek pontjait a közös képviselő határozta meg, és a társasházi törvény alapján azt írta, hogy új napirendi pontokat nem lehet felvetni. Mi már többen javasoltuk különböző, a lakóközösséget érintő napirendi pontok felvetését a közös képviselőnél (e-mailben, telefonon) ezek nincsenek benne a napirendben. Mi a hivatalos módja annak, hogy határozatképesen tárgyalhasson meg a lakóközösség a lakógyűlésen felmerülő problémákat? Lehetetlennek tartom, hogy külön, nem hivatalos lakógyűlés összehívása szükséges ahhoz, hogy összehívjunk egy olyan lakógyűlést, ami határozatképes és ahol érdemben tudunk döntéseket hozni. Mi lehet a megoldás? Hogyan lehet jelezni a napirendi pontokat, ha nem is közli velünk előre a közös képviselő, hogy lakógyűlés lesz? Köszönettel, Andrea
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Heni 11233 számú kérdéseFejér2006-03-28
Tisztelt Ügyvédúr!

Nekem van egy 51m2 hasznos alapterületű tetőtéri lakásom, melyen 2 400 000Ft szocpol,és 4 000 000Ft hitel van. Egy éve épült, de szeretném eladni, milyen lehetőségeim vannak arra, hogy tudjak másik lakást venni? Az itteni ingatlanpiacot figyelem kb. 10 500 000Ft-ot kérhetnék érte. Kérdésem meg lehet-e oldani, hogy a szocpolt átlehessen vinni másik lakásra, ami majd a tulajdonomba kerül.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Eni 11232 számú kérdéseCsongrád2006-03-28
Tisztelt Ügyvédnő!
lenne még egy kérdésem:
Ha tulajdonjogot szerzek 50%.-ban egy 50nm.-es házban,azt bővíthetem e?
Ha igen, a tulajdonostársnak kell-e a belegyezése?
S a szocpolt két gyerek után érvényesíthetem e
ha kb.60nm.-el bővítenék?
Köszönöm válaszát!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Eni 11231 számú kérdéseCsongrád2006-03-28
Tisztelt Ügyvédnő!
A következőkben kérném a segítségét:
Adva van egy 1000nm -es telek,rajta egy kis házzal.
A ház ill.a telek 2/4 része a nagynénémé,az 1/4
része a sógoromé,1/4 rész pedig a sógorom kisfiáé(12éves),ami az unokatestvérem(az anyukája) halála
után lett az övé.
A sógoromnak van egy építési engedélye,de nemkíván építkezni.
A nagynénémmel,hogyan tudnék én megegyezni,hogy én építhessek arra a telekre?
Ajándékozza el nekem a tulajdonrészét esetleg?
A sógoromat nem tudom kifizetni,hogy megvegyem az ő részét,ez biztos.


a másik kérdésem az lenne,eladható úgy ez az ingatlan,hogy a kisfiú még nincs nagykorú?
Ilyenkor a szülő dönthet helyette?

Köszönöm előre is a válaszát!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Pistike 11230 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt szakértő!

Társasházunkban egy társasházi tulajdonban álló lakásban egy olyan ember lakik (egykori házmester), aki a bíróság által megítélt bérleti díjat és a vízfogyasztás díját sem hajlandó fizetni.

Kérdésem, meg lehet-e szüntetni a lakás vízellátását, vagy legalább korlátozni lehet-e? Ha csak ez utóbbit, milyen mértékben?

Köszönettel, a lakóközösség egy tagja
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Major Pál 11229 számú kérdésePest2006-03-28
T.Nagy Zoltán Dr.
Én az Édesanyám érdekében kérném a válaszát, lakás ügyben??
A valamikori tanácsi lakások ,megvásárolhatok lettek és Anyukám is megvette azt amiben lakot!!
sajnos ez egy egykori társbérlet volt ,amiböl a társbérö külömbözö adminisztrativ trükkel 49%-
résztulajdonhoz jutott nekünk igy 51%-rész tulajdont jegyeztek be a kb-95nm -es lakásbol.
Az elsödleges probléma mégse ez ?!-hanem az hogy az immár saját részét elajándékozta egy
/- felekezet -/részére azza a kikötésel hogy őt ha eljön az ideje gondozák?!?
A vagyon átruházás és telekkönyvi bejegyzés megtörténte után értesültünk erröl?!-a tényröl ez az egyik problémánk??
a másik hogy ezáltal egy magánlakásbol,- szinte közterület lett ,társaság?!!!!
Hiába közös a komunális-és egyébb mellékhelység!!
hiába szol ugy a törvény hogy közös tulajdon esetében a tulajdonostásak nem tehetnek a másik fél rovására-vagy ellenében ez esetben ez nem érvényesithető töbszáz felekezeti tag esetébe,ha ugy döntenekhogy itt töltik az idejük egy részét,- vagy vidéki tagtársat akarnak elszálásolni mint egy szátmeneti száloként-használva a la lakást?!!?iSaját nyugalmunk magánéletünk esetleg ?!?!vagyontárgyaik is?!?!?igy veszélybe kerülhetnek??!Korábban felajánlottuk hogy vásárolják meg a részünket?!?!de olyan alacsony árat alyánlottak érte hogy azért a pénzért ugyanekkora-és konfort fokozatu lakást nem kaptunk!Egy ingatlanforgalmazással foglalkozó cég 35.000.000FT-ajánlott de csak egyben!!!az egyész lakásért Ök viszont nem halylandoak erre !!
Igy hát kialakult egy pathelyzet,- más igy a lakást csak lehetettlenül alacsony áron vagy sehogyse vásárolná meg!!!Kérem adjon tanácsot hogy lábaljun ki ebböl a állapotbol.
köszönettel. Major Pál
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Lia 11228 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr,
adott egy ötlakásos családi ház (osztatlan), a második lakásban élő szomszéd fia előszeretettel beáll trabijával az udvarra. Így marad kb. 70-80 cm közlekedésre az udvar mögöttük lévő részében élőknek. Mármost, ha csomag nélkül, vagy egy szatyorkával jön-megy valaki, akkor az rendben is van, de nagyobb csomagok esetén már nem lehet akadálymentesen közlekedni (amihez ugyebárt az Alkotmány szerint joga van az ottlakónak), nem beszélve arról, hogy biciklivel ki sem lehet menni, és ha vesz egy hátul lakó egy robogót, akkor azt tarthatja dísznek az udvar hátsó felében, vagy lesheti, hogy a gyerek mikor áll ki a kocsival, hogy tudjon azzal is közlekedni (ezenkívű a kapubejáró előtt is szavesn parkol ő is és a bátyja is, elzárva teljesen az útra kikerekezés lehetőségét). Ők azt állítják, hogy nekik 80 cm-t (vlmi. szolgalmi út) kell biztosítaniuk a hátul lakók számára, én ilyenről nem tudok, egy járda is min. 1 m széles kell, hogy legyen, ezen felül a lakászszerződésekben SZABAD ÁTJÁRÁST KÖTELES BIZTOSÍTANI áll, nem 80 cm. Van egy építészmérnök kollégám, megkérdeztem tőle, hogy van ez, ő azt mondta, hogy nem emlékszik pontosan, de 1 m vagy 1,5 m, nem 80 cm. kerestem a neten, de sehol sem találtam erről konkrét feljegyzést. Ezen kívül van egy 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, melynek VII. fejezetében a Járművek címszó alatt a 62 § (5) pontjában előírja, hogy ajtótól, ablaktól, menekülésre, kiürítésre szolgáló lépcsőtől (jelen esetben ez nincs, de a hátsók csak azon a keskeny szakaszon tudnának menekülni) 2 méter távolságban szabad elhelyezni járművet. Minthogy ez nem egylakásos ház, hanem 5 lakás van benne, ezért mások életéért is felel, ha bajt okoz, gondolom, ez a rendelet érvényes a szomszéd srácra is. De ő minden lelkiismeretfurdalás nélkül tárolta a benzineskannát is tavaly nyáron a közvetlen szomszéd hölgy ablaka alatt, és csak szájhuzogatva volt hajlandó eltenni azt onnan, azt is csak akkor, amikor a hölgy rászólt, hogy vigye onnan. Ezzel nemcsak balesetveszélyt, hanem életveszélyt is idézett elő. A 35/1996-os rendeletet figyelembe véve felszólítható a srác, hogy a Trabiját vigye az udvarból?
Üdv,
Lia
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Balázs 11227 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd úr!

Az luxusadóval kapcsolatosan lenne Önhöz néhány kérdésem.

A bátyámmal és édesanyámmal közösen építettünk egy házat a II. kerület szélén, egy építkezésre mindenki által alkalmatlannak tartott telken. Ehhez a három család eladta az összes ingatlanát, és ezekből sikerült nagy nehezen felhúzni az épületet.

A ház hivatalosan egy kétlakásos lakóház (erre szólt az építési és a lakhatási engedély), oly módon, hogy az egyik lakás a ház teljes alapterületének 40%-át foglalja el, a másik a 60%-át (amin belül helyezkedik el édesanyám lakrésze - jogilag nem önálló lakásként).
Tehát két, nem egyforma méretű lakásról van szó.

Tulajdonjogilag viszont a bátyámnak és nekem is 50-50% tulajdoni hányadunk van az egész ingatlanon (osztatlan közös tulajdon), édesanyánk haszonélvezetével terhelve.

A házat 4 éve 55 millióból építettük (mindenféle luxus nélkül), de most tartunk attól, hogy luxus-adó alá fogják vonni. (Négyzetméteráron számolva az egész ház értéke - tehát a két lakásé együtt - nagyjából 100 millió körül lehet.)

Kérdéseim a következők lennének:
- a luxusadó szempontjából a két lakás külön-külön fog adózni? Tehát a kisebbik lakásra is, meg a nagyobbikra is külön-külön fogják megállapítani? (Ez esetben vélhetőleg nem kerül adóztatás alá.)
- ha az számít, hogy osztatlan közös tulajon, és pl. az egész házat 110 millióra becsüli az önkormányzat, akkor - mivel pl. nekem csak egy fél ingatlanom van, vagyis csak 55 milliós részem - akkor megintcsak nem adózik az ingatlan?
- vagy pedig csak az számít, hogy ez egy mondjuk 110 milliós ingatlan, amire kivetik az adót, és szétosztják a két tulajdonos között? (Vagy éppen a haszonévezőre terhelik - ami a mi szempontunkból ugyanaz...)
- ha utóbbi változat az igaz (amitől - ismerve hazánkat - eléggé tartok), akkor a társasházzá alakulás megoldás lehetne-e? Ekkor ugye keletkezne két kisebb értékű albetét, ami ma még biztosan nem éri el a bűvös határt. Milyen éves, jogi természetű költségei vannak a társasházként való működésnek? (Kell-e kötelező könyvelés, stb.)

Előre is megköszönöm megtisztelő válaszát,
üdvözlettel:

Balázs
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

ildikó 11226 számú kérdéseBács-Kiskun2006-03-28
Tisztelt Ügyvédúr !

Kérdésem a "szoc.pol."-al kapcsolatos én 33 a párom 44 éves éettársi viszonyban élünk és 3 gyermekünk van. Mindkettőnknek van a nevén egy-egy családi ház , de szeretnénk nagyobba költözni. Milyen lehetőségünk van a szoc.pol. felvételére?
lehetősegek:
-a párom értékesíti az övét , igénybeveheti a vásárláshoz ?
-én nagyobbra cserélném ahhoz igénybe vehetem ?
-vagy mindkettőt el kell adni ?
Illetve ,hogyan befolyásolja a lehetőségeinket az,hogy nem vagyunk házasok ,vagy ha azok lennénk ?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel :Ildikó
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Yve 11225 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A probléma a következő, pesti ingatlan, a tulajdonosnak van cége (kft) mely felszámolás alatt áll. A lakásán haszonélvezete van egy rokonának. A felszámolást nem az illetékes bíróság hozta, a cég elköltözött a lakás címéről korábban, de nem vették figyelembe, ez ügyben folyik a levelezés. A kérdésem az lenne, hogy a cég ügyvezetője és tulajdonosa magánvagyonával felel-e felszámolás esetén, van rá esély hogy elveszítheti a lakásást? Hogy az apeh lefoglalja?

Köszönettel!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Marianna 11224 számú kérdésePest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A segítségét szeretném abban kérni, hogy ha egy családi házat az édesanya (100 % tuladonjoga van) a felét a gyermekének ajándékozza, amin jelzálog van bejegyezve ( a gyermek vette fel rá a kölcsönt 100 %-ban), előfordulhat hogy a bank valamely okból nem fogadhatja el vagy a földhivatal nem írja át ?
És ha nem, milyen okai lehetnek ennek?

Előre is köszönöm segítségét!

Tisztelettel

Nagyné Marianna
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Tóth Klára 11223 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Van egy telkem, érvényes építési engedéllyel 3 lakásra, amiből min. 2-t el szerettem volna adni. Közben magánszemélytől vásárolt ingatlanra már nem jár szocpol.
Ha átadom az építési jogot egy cégnek úgy, hogy a telek az enyém marad, így eladva a vevő tud-e igénybe venni szocpolt, támogatott hitelt? /Ugyanis ha a telket is eladom a cégnek, akkor a telek után befizetendő, de sehol vissza nem igényelhető ÁFA nagyon megdrágítja a lakásokat./
Ha van mg. melyik banknál?
Előre is köszönöm: Tóth Klára
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Márti 11222 számú kérdéseBaranya2006-03-28
Tisztelt Ügyvédnő!
A közeljövőben olyan telket szeretnénk venni, amelyen egy garázs és egy pince található. A telken 4 éven belül szeretnénk családi házat épiteni. Kérdésem az lenne, hogy vonatkozik-e ránk az illetékmentesség?
Köszönettel!
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-03-28
Tisztelt Márta!

Álláspontom szerint nem tudják igénybe venni az illetékmentességet, mert az a telek, amelyen gazdasági épület áll, már nem tekintendő lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak. Illetékekről szóló törvény, 102. § (1) l. pontja szerint: lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet.
Javaslom, hogy a biztonság kedvéért kérdésével keresse fel az illetékhivatalt is.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Marianna 11221 számú kérdésePest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az lenne a kerdesem, ha az ismerosom 1988-ban csaladi hazat (2 tanacsi lakasert csereltek) a XVI. keruletben a masodik ferjevel, aki 97. decembereben meghalt, tehat az o reszet akkor kapta meg, ha most eladja a hazat, mekkora ado terheli? Idokozben a 3. ferjevel Ausztraliaban el kinn, ezert erdekelne a hazeladas utan mennyit kell fizetnie?

Köszönettel

Marianna
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Andras 11220 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd úr!

A társasházi szmsz-el kapcsolatban az alábbiakat szeretném megkérdezni:
Úgy tudom, hogy az szmsz-t nem kell ügyvéddel ellenjegyeztetni, de
a.) kell- e valakinek, vagy valakiknek az aláírásukkal hitelesíteni, mert a törvény nem szól erről sem?
b.) ha módosítják, egységes szerkezetebn kell-e ezt a földhivatali benyújtáshoz elkészíteni( tudomásom szerint az alapító okiratot módosítását egységes szerkezetben szokták benyújtani ) ?
c.) ha nem egységes a szerekzet, akkor a módosítást tartalamzó iratot, alá kell e írni mint az a.) pontban?
d.) A házirend megalkotásához meg kell-e formálisan napirendként hirdetni az szmsz módosítását, vagy elég napirendként a házirend megalkotását megjelölni?
e.) A házirend tervezetét, mint az szmsz-t meg kell-e küldeni 15 nappal előbb?
f.) a házirend minek minősül, az szmsz mellékletének, vagy részének?
g.) ha melléklete, és később alkotják meg, akkor ennek létrehozására kell-e erre (annak egyben módosításaként) utalni az szmsz-ben( hogy egyáltalán ilyet a korábbi szmsz-hez képest keresni kell)?
h.) A házirendet be kell-e nyújtani a földhivatalaba?
i.) A házirendet, ha melléklet, és nem az szmsz-el együtt, hanem később alkották meg, a tartalom hitelesítséeként alá kell-e írni valakinek( ha egybefúzve van, akkor gondolom külön ez felesleges) ?
j.) Ha a közgyűlési jegyzőkönyv csak hivatkozik a házirend megalkotására, és annak megszavazására(minden pontot külön külön nem szavaznak meg), mi hitelesíti az esetleg minden aláírás nélküli szöveget?

Tisztelettel: András
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:










Cimkefelhő:
haine online ügyvéd ingatlanhirdetés drágaköves ékszer ingatlanjog iphone speaker cégjog webdesign