ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
thomas 13025 számú kérdéseKomárom-Esztergom2006-07-25
Tisztelt Ügyvédn?!

Egy ingatlant szerettünk volna eladni, megbizott ingatlanközvetit? segitségével. Talált is vev?t,létre jött az adásvétel megkötése ügyvédnél.a vev? 3 millió forintot tett le,a többit banki hitelb?l fizette volna ki. de sajnos mi elkövettük azt a hibát hogy a szerz?désben nem volt feltüntetve hogy foglaló-e vagy vételár el?leg.sajnos kulcsot is adtunk hogy a kertet tudja m?velni és utána tudjon tisztálkodni.sajnos a vev? 3 hét múlva irt nekünk egy levelet különböz? okokra hivatkozva hogy fel akarja bontani a szerz?dést kérdésem az lenne hogy ilyenkor bánatpénzt kérhetünk-e?
bizom gyors válaszában,amit el?re is köszönök.
Üdvözlettel:Thomas
dr.Leh?cz Réka válasza2006-08-02
Tisztelt Thomas!

A bánatpénz és a foglaló két különböz? jogintézmény. Ha a foglalót nem kötötték ki egyértelm?en, akkor nem jár. Azt, hogy a partner magatartása szerz?désszegésnek min?sül e vagy sem, csak a részletek pontos ismeretében lehet eldönteni.
Szerz?désszegés esetén a bizonyított kár érévnyesíthet?.

Tisztelettel
dr.Leh?cz Réka ügyvéd
2800 Tatabánya, Béla király krt. 52.
+36 34 337466

drlehoczreka@t-online.hu

Gábor 13024 számú kérdéseBudapest2006-07-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérem tájékoztasson, hogy Ciprus-i bejegyzés? cég milyen feltételekkel vásárolhat (lakás célú)on ingatlant.
Milyen illeték vonzata van az adásvételnek a Ciprusi cég számára.
Válaszát el?re is köszönöm!
Üdvözlettel:
Gábor
dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-04
Tisztelt Gábor!
Vásárolhat lakást, de közigazgatási hivatali engedély szükséges hozzá, az illeték mértéke pedig hasonló egy magyar vev?éhez... azaz négymillió forintig 2 %, azt meghaladó rész után pedig 6 %.
Más jelent?s eltérés vagy feltétel nincs a ciprusi vev? kapcsán sem, de az engedély miatt - vagy a megtagadás esetére pótmegoldásként - megfontolandó a ciprusi cég magyarországi cégalapítása, és az ezen keresztül történ? lakásvásárlás.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

A. Móni 13023 számú kérdésePest2006-07-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem az lenne, hogy 8 M Ft vételárú els? lakásvásárlás esetén mennyi illetéket kell fizetni?

Válaszát el?re is köszönöm: A.Móni
dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-04
Tisztelt Móni!
320 eFt-ot, amelyb?l bizonyos feltételek ( 35 év alatti els? lakásszerz?) teljesülése esetén 40,000 Ft kedvezmény vehet? igénybe.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsanna 13022 számú kérdéseCsongrád2006-07-25
Tisztelt Ügyvédn?!

Szeretnénk választ kapni a következ?re.Félszocpolt igénybelehet-e venni 3 gyermekkel,36 évesen, használt lakásvásárlásához.2001.júliusban adtuk el korábbi ingatlanunkat.Remélem gyors válaszában bízhatok, mert nagyon fontos lenne.

Köszönöm

Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Zsuzsa 13021 számú kérdéseBaranya2006-07-25
Tisztelt Ügyvédn?!

El?ször is elnézést kérek, nem tudom melyik témába kellett volna besorolnom a kérdésemet. Szeretném kérdezni, h. van-e valamiféle jogom, vagy van-e értelme, h. egy általam vásárolni kívánt önk. lakás esetén a PVV Rt-t?l rövidebb eljárást kérjek, ill. az adásvételi szerz?dést én nyújtsam be a Földhivatalba. A PVV ZRt adásvételi szerz. bonyolítása miatt 96.000.- ft-ot befizetett velem, de a szerz?dés bonyolítására semmilyen határid?t nem vállalt, szerz?dést nem kötött rá, pontosan azt sem tudom mit takar a 96000 Ft-os díj. A PVV ZRT szabadságolásokra, meg egyebekre hivatkozik, el?re biztosított arról h. még több havi bérleti díj megfizetésére számíthatok.. A tulajdonjog bejegyzésének bonyolításához ragaszkodik, mégpedig saját tulajdonjogának fenntartásával a kölcsön folyósításáig. (Azt a felvilágosítást kaptam, h. ilyen szerz?déssel nem is érdemes intézkednem...) A földhivatal tulajdonjogot nem jegyez be erre, a bank jelzálogot nem tud bejegyeztetni, így kölcsönt sem folyósít. Milyen lehet?ségek vannak ezt rendezni? Úgy tudom a bank ad egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyre az eladónak hozzá kellene járulnia, h. én mint vev? bejegyeztethessem a tulajdonjog vételemet. Ill. szeretném kérdezni, h.mennyire általános szokás az, h. az általam,mint vev? által aláírt szerz?dést nem kapom meg a szerz?déskötéskor, miután aláírtam, hanem várnom kell vele míg a PVV ZRt-nél arra jogosult személynek érkezése lesz rá aláírni.... közben pedig telnek a határid?k.

Köszönöm válaszukat
További jó munkát kívánok!

Zsuzsa
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Hercz Sándor 13020 számú kérdéseKomárom-Esztergom2006-07-25
Tisztelt Ügyvéd Asszony!

Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz. 1997-ben családi házat építettünk Piliscsabán, melyben két lakás lett kialakítva. Egyikben mi laktunk a családdal, a másikban a vállalkozásom irodája kapott helyet. 2001-ban elválltam feleségemt?l, közös megegyezéssel két gyermekünk Nála került elhelyezésre. A válásunk óta, nem a piliscsabai lakást használom irodának, hanem egy Tatabányai irodát bérel a cég, a lakás azóta üresen van. A házat 2006-ban meghirdettük eladásra 57 millió forintért (építési költség kb.: 32M Ft.). Az ingatlan értékesítése esetén, én lemondok a volt feleségem javára a rám es? részért járó összegr?l ? err?l írást is készítettem. Azért nem az értékesítés el?tt, mert akkor átírási illetéket is kell fizetni, ha jól tudom?
Jelenleg párkapcsolatban élek új barátn?mmel, és szeretnénk egy új 60-70 nm körüli lakást vásárolni (kb.: 18M Ft.). A lakást akkor szeretnénk megvenni, amikor a piliscsabai házat már eladtuk, akkor egyikünk nevén sem lenne ingatlan. Kérdés: Két gyermek vállalása esetén jogosultak vagyunk e az úgynevezett ?szocpol? felvételére? Amennyiben az ingatlan eladása után adófizetési kötelezettség lenne, azt mind magamra vállalom, ez ügyben elegend? egy nyilatkozat az APEH felé?
Egyéb: Volt feleségem szeretne egy kisebb házat vásárolni (kb.: 35M Ft.). A piliscsabai házban lév? két lakás, egy helyrajzi számon szerepel. Els? feleségemmel nem vettünk fel ?szocpolt? a ház építésekor.
Esetleges egyéb információt, észrevételeit el?re is köszönöm.
Köszönettel:
Hercz Sándor
dr.Leh?cz Réka válasza2006-07-25
Tisztelt Hercz Sándor!

A személyi jövedelemadóról szóló tv. ide vonatkozó rendelkezéseir?l tájékozatom:

61. § (1) Ingatlan, vagyoni érték? jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékb?l az egyéb jövedelemnek min?sül?, az ingatlannak, a vagyoni érték? jognak a szerz?déskötés id?pontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. Ilyennek min?sül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés id?pontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni érték? jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történ? szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerz?désben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
(2)-(3)
(4) A term?földr?l szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere e törvény alkalmazásában nem min?sül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerz? magánszemély egyéb jövedelmének számít.
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni érték? jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételb?l le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhel? következ? igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéb?l származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefügg? más kiadásokat;
b) az értéknövel? beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerz?dés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni érték? jog esetében a csereszerz?désben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni érték? jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett term?föld, erd? m?velési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szerepl? összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lév? lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerz?désben szerepl? tényleges vételárat kell érteni.
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követ? öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követ?en a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követ? évet els? évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy kés?bb történik, a számított összeg 100 százalékával.
(5) A vagyoni érték? jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je el?tt szerzett vagyoni érték? jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
(6)-(8)
63. § (1) Az ingatlan és vagyoni érték? jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására el?írt határid?ig kell megfizetnie.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni érték? jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének id?pontját megel?z? 12 hónapon vagy az azt követ? 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:
a) a belföldön fekv? lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerz?dés keretében történ? megszerzése;
b) a belföldön fekv? lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerz?dés keretében történ? megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett id?tartamon belül lakást épít, építtet;
c) a belföldön fekv? lakás építése, építtetése;
d) a belföldön fekv? lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történ? b?vítést eredményez;
e) a belföldön fekv? lakás legalább a (6) bekezdésben meghatározott id?tartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
f) az id?sek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított fér?hely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj el?re történ? megfizetését is).
(3) A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történ? bejelentésével egyidej?leg adóvisszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése el?tt történt, akkor az adóbevallásában érvényesíti.
(4) A lakáscélú felhasználás igazolására a következ? okiratok szolgálnak:
a) lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerz?dés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b) lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerz?dés és az összeg felhasználását igazoló okirat;
c) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a joger?s használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
d) id?sek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított fér?hely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
e) az a)-d) pont szerint megállapított okirat, valamint rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt.

Tudomásom szerint meg nem született gyermekekre szocpolt akkor lehet igényelni, ha az igényl?k házastársak. Azonban a lakástámogatási rendszer igen bonyolult, egyéb körülményekt?l is függ, pl. bizonyos esetekben életkortól, ezért javaslom, hogy szíveskedjék személyesen közvetlenül bármelyik pénzintézetnél érdekl?dni.

Amennyiben adót ténylegesen nem kell fizetni, tudomásom szerint akkor is be kell vallani az adót a jövedelem megszerzését követ? évben az adóbevallásban. Amennyiben Ön adófizetési kötelezettséget vállal magára, javaslom, hogy kérjen az APEH-t?l írásos tájékoztatót az erre vonatkozó eljárásról.



Tisztelettel
dr.Leh?cz Réka ügyvéd
2800 Tatabánya, Béla király krt. 52.
+36 34 337466

drlehoczreka@t-online.hu

Judit 13019 számú kérdéseNógrád2006-07-25
Tisztelt Ügyvéd úr,
telekhatár-problémában kérném a tanácsát.
Tavaly augusztusban vettük az ingatlant. A ház mintha a telekhatárra épült volna, azonban nekem ez nem egyértelm?: van ugyanis egy 50 cm magas betontalapzatú vasrácsos el?kertje, ami a ház háta vonalánál kb. 60 cm-re beljebb nyúlik a szomszéd telkére (vagy ha ez az igazi határ, akkor a ház ennél beljebb van). A ház mögött van még két sufni, és egy fészer. Amikor tavaly vettük a házat, akkor (és most is) a hátsó részen a kerítés a második sufni végénél van az el?kerthez hasonlóan lekerítve, tehát a fészer mögött már megint van a 60 cm távolság, és ugyanebben a vonalban folytatódik a kerítés a kertek között is.
Amikor vettük az ingatlant, én kérdeztem az eladónktól, hogy vajon most melyik az igazi határvonal: a két kerítés vonala, vagy a ház hátsó fala? Az eladónk azt mondta, hogy ? sem igazán tudja, de valószín?leg anyagtakarékosság miatt nem húzták ki a kerítést végig a ház mögött.
1. kérdésem: létezhet-e, hogy egy telekhatár nem egyenes, hanem két törés is legyen benne?
2. kérdésem: ha igen, akkor a salgótarjáni földhivatalban meg tudom-e díjmentesen nézni a térképen, hogy mi az igazság? A rajzokon ilyen "kis" részleteket is feltüntetnek?
Ez azért volna nekem fontos, mert bár k?alapokon áll a házam, de vályogból épült, és nagyon zavar, hogy közvetlenül a ház tövében gyep van, amit a szomszéd gondosan nyír, de ett?l még mállik le a vakolatom, és id?nként vakondtúrások is vannak, valószín?leg emiatt vizes a hátsó szobám, ezért szeretnék egy keskeny aszfaltsávot húzni a fal tövébe, de nem mindegy, hogy az a saját telkemre esne-e, vagy sem. S?t, ha a sajátom, akkor én szeretném lekeríteni, hogy ha bármilyen vakolatjavítás szükséges, akkor erre ne a szomszédtól kelljen engedélyért pitiznem.
További problémám, hogy tegnap, amikor a pitvar hátsó falát vakoltam, szólt a szomszéd, hogy majd le akarja bontani a kerítést mögötte, hogy ott is nyírhassák a füvet (azon a földdarabon, ahová én most kavicsokat raktam, hogy ne n?jjön oda se gaz, se f?), merthogy szerintük az még az ? területük, és csak ideiglenesen raktak a pitvar mögé kerítést, mert az én eladóm ott építkezett (ami azt jelenti, hogy lebontotta az ott lév? disznóólakat). Nekünk err?l tavaly az eladónk semmit se mondott, és a szomszédok sem, csak most, 11,5 hónappal a vásárlás után.
3. kérdésem: mit tehetek abban az esetben, ha ez a kis rész még tényleg az ? területük? Hiszen akkor az én eladóm nekem olyan területet is eladott, ami nem is az övé volt.
Válaszát el?re is köszönöm.
dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-05
Tisztetl Judit!
1. Elvileg igen.
2. A betekintésnek is van némi költsége, a telekhatárnak a töréseket is mutatnia kell.
3. az eladóval szemben lehet igénye, pl. arányos árleszállítás formájában.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

István 13018 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2006-07-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A fiammal 3 éve építjük jelenleg legalább 20 millió érték? családi házát. A ház nagymamai örökségb?l, a mi pénzünkb?l és a fiam által felvett 5 millió hitelb?l valósult meg . Már csak a tereprendezés, és a kerítés hiányzik.A ház teljes mértékben a fiam nevén van.
Pár hónapja megn?sült. A párja semmit nem hozott a házasságba. (el?tte 1 évig éltek élettársi kapcsoltban). Sajnos küls? szemlél?ként úgy látom a szép menyem behálózta a fiamat.
Tudom, hogy a ház fiam különvagyonának számít, de mi van, ha gyermek születik,(ami most hirtelen nagyon sürg?s lett a menyemnek) akkor válás esetén nem lehet kitenni a házból amit nagyrészt saját kez?leg építettünk? Egy aggodó após.
dr.Tóth László válasza2006-08-04
Tisztelt István!
Javaslom,hogy házassági vagyonjogi szerz?désben rögzítsék a vagyoni helyzetet és azt is hogy kit mi illet meg. Ebben részleteiben tudják szabályozni az Ön által felvetett kérdést is az akaratuknak megfelel?en.3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

János 13017 számú kérdéseBudapest2006-07-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Vidéki ingatlanunkat egy ingatlanirodán keresztül szerettük volna értékesíteni. Az történt, hogy az ingatlanreferens már a vev? által letett foglalóból levette az ?t "megillet?" jutalékot, viszont a tényleges adásvétel nem történt meg, mivel a vev? az ingatlanunk megvásárlásához egy banktól felvenni kivánt hitelt nem kapott meg. Az ingatlanreferens ráadásul egy olyan adásvételi el?szerz?dést, illetve szerz?dést is kezdveményezett - amelyet ügyvéd hitelesített - amelyben az áll, hogy a vev? által kifizetett foglaló összege a részére visszajár, amennyiben amiatt lép vissza a vételi szándéktól, ha a banki hitelkérelme elutasításra kerül. Viszont a foglalót csak abban az esetben kapja meg, ha mi egy másik vev?nek eladtuk az ingatlanunkat. (ez a kitétel is benne van a szerz?désben).
Azt szeretném megtudni, hogy
a) jogosan fölözte-e le az ingatlanos a foglalót úgy, hogy ténylegesen az adásvétel nem jött létre és hogy az általa levett jutalékösszeg visszajár-e nekünk, illetve, hogy
b) a vev?nek visszaadandó foglaló (bár a szerz?désben visszafizetés lett kikötve) jogilag ténylegesen visszajár-e, ha visszalépett, függetlenül attól, hogy milyen ok miatt tette meg ezt a lépést.
Várom miel?bbi jelentkezését és szíves válaszát!

Üdvözlettel: János
dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-05
Tisztelt János!
a. igen, ha a szerz?désük így szólt... egyébként ezt általánosan így "szokták" kérni a közvetít?k. Azt gondolom, h az Önök érdekeit nem feltétlenül tükrözte a megbízási szerz?désük.
b. a szerz?dés err?l egyértelm?en rendelkezik, a hitelhezjutás meghiúsulása esetén a foglaló jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak, azaz a foglaló visszajár.Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea 13016 számú kérdéseBudapest2006-07-25
Tisztelt Ügyvédúr!
Lakáseladásból kb. 3 M Ft-ot fogok szerezni, de ebb?l az összegb?l kb. csak a felét szeretném lakásvásárlásra fordítani. A fennmaradó összeget lakáshitelre (közjegyz?, ingatlanbecsl? stb), az új, megvásárolandó ingatlan illetékére és lakásfelújításra szeretném fordítani. Az új, megvásárolandó lakást a férjemmel 50-50 %-ban vásárolnánk meg. Az lenne a kérdésem, hogy mekkora illetéket kell fizetnem a 3 M után? A banki ügyintézésekre, ügyvédi díjakra, és az új lakás illetékére fordított összeg mentesít e adózás alól ?
Segítségét köszönöm!
dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-05
Tisztelt Andrea!
Az eladás nyomán nem kell illetéket fizetnie! DE: adóznia esetleg igen, de a kérdés nem tartalmaz minden szükséges adatot a válaszhoz, de javaslom megtekinteni a www.ingatlanjog.hu - adózásról szóló téjékoztató rovatát.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

arpad 13015 számú kérdéseHajdú-Bihar2006-07-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Örökségem egy lakástulajdon fele.A testvérem szeretné megvásárolni a tulajdonjogomat,de nem annyiért,amennyi az illetékkiszabás ill. a valós forgalmiérték.Én nem lakásvásárlásra,hanem a meglév? ingatlan korszer?sítésére ill.hitel/autó/törlesztésre fordítanám az összeget.Köteles vagyok-e az általa ajánlott összeget elfogadni?Mi a teend?,ha nem tudunk megegyezni?Kell-e forrásadót fizetnem,ha nem lakásvásárlásra fordítom az összeget.Válaszát köszöni :
Erdélyi Árpád
dr.Rácsai Lajos válasza2006-07-28
Tisztelt Kérdez?!

Adásvételi szerz?dés kötésekor a reális forgalmi értéknek is megfelel? vételárat kell kikötni, ugyanis az Illetékhivatal ? el?zetes helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok, valamint az illetékfizetésre kötelezett nyilatkozata alapján, szükség esetén küls? szakért? bevonásával ? ugyancsak a valós forgalmi érték alapján szabja ki a vagyonszerzési illetéket.

Ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25%, amelyb?l visszajár (vagy nem kell megfizetni) az ingatlan átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének id?pontját megel?z? 12 hónapon vagy az azt követ? 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja).

Ebb?l a szempontból lakáscélú felhasználásnak min?sül ? ingatlan korszer?sítés kapcsán - a belföldön fekv? lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történ? b?vítést eredményez.

Amennyiben testvérével a vételárban, illetve az értékesítés feltételeiben nem tudnak megegyezni, úgy közös tulajdon megszüntetése iránti pert kell indítani, amelynek során a bíróság szakért? bevonásával állapítja meg a vételárat, és a befolyó vételárat a tulajdonostársak között fel kell osztani.

Utolsó kérdése kapcsán ? összhangban a fentiekkel ? az alábbi esetekben vehet igénybe adókedvezményt.
a) a belföldön fekv? lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerz?dés keretében történ? megszerzése;
b) a belföldön fekv? lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerz?dés keretében történ? megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett id?tartamon belül lakást épít, építtet;
c) a belföldön fekv? lakás építése, építtetése;
d) a belföldön fekv? lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történ? b?vítést eredményez;
e) a belföldön fekv? lakás legalább a (6) bekezdésben meghatározott id?tartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
f) az id?sek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított fér?hely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj el?re történ? megfizetését is).


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
4026 Debrecen, Piac u. 3. V.60.
+36 52 432326
http://web.t-online.hu/racsaidr
racsaidr@t-online.hu

Gábor Cs. 13014 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2006-07-25
Tisztelt ügyvéd Úr!
A következ? ügyben szeretném tanácsát kérni:
Az apósóm és anyósóm 45 éve elváltak,apósóm egyetlen gyermeke feleségem.Apósóm a válás óta egyedül él általa épített ikerház jelleg? családi házában.Korára való tekintettel ,gondolván gondozására hozzáépítéssel oda szeretnénk költözni.Mi is rendelkezünk egy tehermentes lakással a városunkban. Úgy gondoljuk ,hogy még alakiítás el?tt célszer? lenne az ápós tulajdonjogát lányára vagy egyetlen vérszerinti ,különél? unokájára ruházni,hogy ne az emelkedett érték után kelljen majd illetéket fizetni. A kérdeseim a következ?k:hogy kell ezt az ügyletet végrehajtani?
Mennyi az illeték mértéke lánya,illetv unokája esetében?

Bízva gyors válaszában maradok
Tisztelettel: Gábor Móvár
dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-05
Tisztelt Gábor!
Többféle jogcímen kerülhet a felesége vagy a gyereke tulajdonába az ingatlan. Adásvétel (tartás, életjáradék) esteében a forgalmi érték négymillió forintjáig 2 %, az azt meghaladó rész után edig 6 %. Az ajándékozás illetékénél eltér? a két személynél alkalmazandó mérték, ill. az függ a forgalmi értékt?l is, de ezeket megtalálja a www.ingatlanjog.hu oldalon az illetékekr?l szóló tájékoztató rovatban.

Bármelyik megoldást is választják, a megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

N. Éva 13013 számú kérdéseZala2006-07-25
Tisztelt Ugyved Ur!

Tarsashazban lakunk, amely ugy van kialakitva,hogy korbefog egy kisebb kertet. A tarsashazhoz nem tartozo szomszedunkkal csak egy fal hataros. Az o tetojuk folyton beazik,igy szinte heti jelleggel rendszeresen jonnek-mennek a tarsashaz kertjeben. Megertem,hogy javitast kell vegezni, de leginkabb mar a hozzaallasuk haborit fel. Kitapostak a viragainkat, a tetorol a tormeleket neha otthagyjak, es kozben tragarul karomkodnak,hogy nekik jar a 60 centi a faltol.. Megjegyzem, ott nincs is semmi.. A garazsunk nem zavarja oket,pedig az egy kisebb szakaszon a fal melle epult,persze, hogy nem zavarja,hiszen az tartja a hazfalukat...
A kerdeseim:
1.ugy tudom,hogy a renovalas miatt koteles vagyok beengedni a kertbe..de nem kerhetem,hogy mielott bejon legalabb szoljon,hogy haho,szeretnenk bejonni?
2.ha kart okoznak,azt meg kell teriteniuk?
3. tenyleg kell 60cm a hazfaltol?
4.a tetojukrol a viz hozzank folyik, mert nincs ereszcsatornajuk.A kertunk lejt, igy minden viz a haz aljat mossa, illetve a garazsunkat aztatja felulrol. Lassan emiatt le is kell bontani. Ha lebontjuk es ledol a faluk,akkor mi lesz, kell hivni vkit,aki igazolja, hogy csak a mi garazsunk tartotta, es nem ledontottuk?
Elnezest a sok kerdesert,de ezek most igy egyszerre merultek fel.. Kerem segitsen,mert kisbabank van, es a reggeli fel hatos kalapacsolast es ordibalast o is megsinyli...
Koszonettel:
N. Eva
dr.Sz?cs Vince válasza2006-07-25
Tisztelt Éva!
Kérdése eléggé összetett, próbálom rá a jogszabály szövegével válaszolni.
Ha ... fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való...karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyeget? és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles t?rni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, használják, illet?leg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyeget? szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyeget? kár el?reláthatóan jelent?s mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személyt?l kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet.
Akit ...birtoklásában zavarnak, a jegyz?t?l egy éven belül kérheti ... a zavarás megszüntetését. A jegyz? a birtoksért?t e magatartásától eltiltja. Határozatot hozhat továbbá a jegyz? a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

1. Csak el?zetes értesítést követ?en köteles beengedni a szomszédot.
2. A kártérítésr?l már írtam.
3.A faltól számított 60 cm akkor jár, ha az a szomszédos ingatlanhoz tartozik.
4. A kártérítési kötelezettség erre is vonatkozik, de nnek is vannak teend?i a saját telke vízelvezetésének megoldására.

Tisztelettel
dr.Sz?cs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Lívia 13012 számú kérdéseFejér2006-07-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretnénk vásárolni egy házrészt osztatlan közös telken. A tulajdonosok nem rokonok, ráadásul a ház másik fele üresen áll, nem lakják. A ház 2 része külön bejárattal rendelkezik.
Mire kell ügyelnünk, ha megvásároljuk, mi lehet a hátrányunk ebb?l, azon kív?l, hogy a kert közös, amit addig nekünk kellene m?velni (f?nyírás, metszés..).
Nagyon tetszik a ház, de kicsit tartunk t?le.

El?re is köszönöm a válaszát!

dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-05
Tisztelt Lívia!
A közs tulajdoni hányad megvásárlása mellett (azzal egyid?ben) érdemes kötni egy ún. használatmegosztásról szóló megállapodást, amelyben a tulajdonostársak az egymáshoz és az ingatlanhoz kapcsolódó viszonyukat szabályozzák, ebben kell kitérni arra, hogy kinek milyen kötelezettségei (és jogai) vannak az egyes ingatlanrészekhez kapcsolódóan.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsi 13011 számú kérdéseFejér2006-07-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Bátyámmal közösen 1/2 -1/2 arányban birtokoltunk egy budaörsi házat, melyet a héten eladtunk 29,000,000 Ft-ért. A vételárból 1-1 ingatlant vásároltunk Etyeken, 10,750,000 és 12,800,000 Ft-ért, 1/1 tulajdonhányaddal. Tudomásunk szerint a fennmaradó összegnek nincs adózási vonzata, mert több mint 15 éve volt az ingatlan tulajdonunkban. A kérdésem viszont az illetékre vonatkozna, mégpedig:
Jól számolunk-e, ha az eladott tulajdonhányadunk értékével csökkentjük az új vételárat és a különbözet (elöjeltöl függetlenül) lesz az illeték alapja, és súlyozással megállapitva a 2 ill. 6% aránya. Az igazi kérdés az, hogy mindketten számolhatunk-e ezzel a kedvezménnyel, mert úgy hallottam, hogy eben az esetben csak egyszer lehet ezt igénybe venni, függetlenül attól, hogy mindketten vásárolunk ingatlant, ami egy kicsit meglepö lenne, mert mi alapján dönthetnénk el, hogy akkor ki vonhatja le és ki fizessen teljes illetéket. Kérem segitsen kiigazodni, hogy mivel számolhatunk, és létezik-e ilyen korlátozás, mert sehol nem találtam erre vonatkozó információt.
Köszönettel, Zsuzsi
dr. Nagy Zoltán válasza2006-08-05
Tisztelt Zsuzsi!
Adózniuk nem (csak) azért nem kel, mert lakást vesznek, hanem azért mert 15 év tulajdonlás utn adták el az ingatlant.!

Illetékalap:
1. 14,500,000 Ft - 12,800,000 Ft
2. 14,500,000 Ft - 10,750,000 Ft

Illeték:
1. a különbség 2 %-a
2. a különbség els? kétmillió forintjáig 2 %, az azt meghaladó rész után pedig 6 %.

Az illeték azonban csak akkor "igaz", ha a vásárolt ingatlan is lakás vagy lakóház...


Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:




Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása






Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.



Ingatlan - Add el magad








Munka Magyarországon
Munka Magyarországon

Cimkefelhő:
öröklési illeték ügyvéd zálogjog birtokvédelem ingatlanvásárlás esetén fizetendő illeték ajándékozási illetékkedvezmény ingatlanok birtoka ingatlan jogszabályok iratminták kölcsönszerződés ingatlan szerződéstervezetek jelzálogjog alapítás visszavásárlási jog jelzálogjog adófizetés ingatlan eladás esetén közös tulajdont megszüntető szerződés adatai webdesign