ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Péter 11502 számú kérdéseBudapest2006-04-11
T. Ügyvéd Úr!
Adásvételi szerződést kötöttünk 2003. tavaszán új építésű ingatlanra, 2004. áprilisi átadással, részben baki hitelből. A pénzügyi teljesítés mellékletében a szerződés, a banki hitelből fizetendő rész kifizetését 2003. telére határozta meg (letéti számlára, mivel az építtető is hitelből finanszírozta a beruházást). Az átadás 9 hónapot csúszott, a bank pedig készültségi fok szerint szintén késve fizetett. Az adásvételi szerződés továbbá tartalmazza, hogy "a vevő nem esik fizetési késedelembe, ha a bank a banki hitelből fizetendő részt a használatbavételi engedély kiadását követően utalná". A késői beköltözéskor az építettő elszámolást készített, amely szerint ők deklarálták, hogy nem estünk fizetési késedelembe, továbbá kötelezettséget vállalták a nekünk járó kötbér kifizetésére, amit azóta sem tettek meg. Egy év elteltével a postaládánka dobott "sajtpapír" és számla útján "tájékoztattak", hogy fizetési késedelmünk volt és az ingatlan értékének közel 10%-át fizessük be késedelmi kamat címén. Kérdéseim: jogosan követelik-e a késedelmi kamatot? Vagy-e esélyünk, hogy a nekünk járó kötbért valaha is megkapjuk, egy per során vagy egy végrehajtási eljárásban, mivel önszántukból nem hajlandóak fizetni, sőt még ők követelőznek.
Köszönettel,
Péter
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Beáta 11501 számú kérdésePest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Pilisi ingatlan 1/2- 1/2 arányban van az én és férjem nevén. Az ingatlant szeretnénk a gyermekeink( 2 gyermek) 1/2- 1/2 arányban iratni. Mi ennek a módja és mi az anyagi vonzata. Köszönettel.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anett 11500 számú kérdésePest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A problémánk a következő: adva van a nagymamám kertes háza és ennek a végében lévő szomszéd telek, ahová az akkori tul. felépített egy betonkerítést amitől a tövében lévő szőlősor tönkrement.Ezt még nem is tettük szóvá, viszont egy olyan házat építettek oda, amelynek az emeleti terasza és ablakai a "szánkba"néznek.
Amikor a másik szomszédunk a házára épített egy plusz emeletet akkor kikérték a mamám véleményét is, hogy hozzájárul-e. Hogyan fodulhatott elő, hogy a közvetlen szomszédos telken lévő építkezésről ő hivatalosan semmiféle értesítést nem kapott.
Most próbálja ezt megvétózni valahogy. Félünk attól, hogy esetleg ha mi megörököljük a házat és a telket akkor a szomszéd terasza miatt mi nem tudjuk a házat bővíteni. Tudomásunk szerint vannak erre előírások, hogy mekkora ablak nézhet a szomszédra......

Tisztelettel várom válaszát
Anett
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kriszti 11499 számú kérdéseHeves2006-04-11
Adott egy önkormányzati földtulajdon!
A tulajdon szolgalmi joggal tehelt.

El szeretné a földet adni az ökormányzat,de a vevő csak úgy veszi meg,ha azon nincs szolgalmi jog.

A szolgalmi joggal rendelkező földtulajdonosok,vérszemet kaptak és a szolgalmi jogot értékesíteni akarják(pénzért lemondanának róla)

Mit lehet tenni?
A szolgalmi jog indokoltságát felül lehet vizsgálni?
A földek műveletlenek és nem kizárólag az önkormányzati földön keresztül közelítehető meg!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Zoltán 11498 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2002.-ben vettünk lakást, de az adásvételi szerződés megkötésekor élettársi kapcsolatban éltünk, ezért nem tudtuk igényelni a szoc.pol. támogatás megelőlegezését.
2003-ban és 2005-ben gyermekünk született, emiatt nagyobb lakásra van szükségünk, de erre jelenlegi anyagi helyzetünk mellet csak akkor van lehetőség,ha a korábban felvett hitelt át lehet terhelni az új lakásra.
Kérdés: 1.,Van-e erre lehetőség, és
2., az uj lakás adásvételi szerződésének megkötését követően jogosultak vagyunk-e a szoc.pol.-ra, ha egyéb feltételeknek megfelelünk?
Kiegészítésként annyit még, hogy változatlanul élettársi kapcsolatban élünk, párom
(a gyermekek anyukája) most múlt 30, én elmúltam 40 éves.
Válaszát előre is megköszönve: KZoltán.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

éva 11497 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd úr!
Kérdésem a következő:
Édesapám egyetlen gyereke vagyok a törvények szerint tehát én vagyok az egyedüli örököse. Édesanyám halála után élettársi kapcsolatot létesített egy hölggyel édesapám a saját házában.
A hölgy édesapám esetleges halála után támaszthat -e valamilyen igényt édesapám vagyonara?
Esetleg azért, hogy elhagyja az ingatlant, vagy valami pénzt kapjon az ingatlanból?
Ha igen akkor ez hány év együttélésnél következhet be?
Lehet-e tennem valamit ellene?

Másik kérdésem:
Pár éve anyósom rossz anyagi helyzete miatt vásároltunk egy vidéki házat, aminek a fele az anyósom tulajdona a másik félét pedig a két gyerekünk nevére irattuk. Így szerettünk volna segíteni neki, hogy a régi rossz állapotú házából egy jobba költözhessen. Időközben viszont megromlott a kapcsolatunk vele. Ő most is ebbe a házban él, de mi a kialakult helyzet miatt oda sem mehetünk.
Szeretnénk eladni a gyerekek részét, de anyósom nem akarja eladni. Gyerekek még kiskorúak.
Van-e valami lehetőségünk?
Köszönöm segítségét!
Tisztelettel: é
dr. Nagy Zoltán válasza2006-06-05
Tisztelt Éva!
1. Csak a közösen szerzett vagyon egy részére tarthat igényt a hölgy, amenniyben igazolja, hogy a szerzéshez ő is hozzájárult.
2. A közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatnak, amelyben lehet kérni azt, hogy az anyós vásárolja meg az Önök részét, vagy közösen értékesítsék az ingatlant...
Tisztelettel

Oévi 11496 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Tisztelt dr. Nagy Zoltán Ügyvéd Úr!

Az elkövetkező napokban eladásra fog kerülni egy bp-i lakás, melynek vételi ára 6,4 millióra van felbecsülve. Nekem, aki most idén töltöm a 41 életévemet, haszonélvezeti jogom van a lakáson. Kérdésem a következő lenne: mekkora összeget kérhetek a lemondásomra hivatkozva, lehetőleg a maximumra optimalizálva? A teljes vételösszeg után kell kiszámítani, vagy ebből még levonandók a lakás vásárlásával és eladásával felmerülő költségek?
Tisztelettel: Oévi
dr. Nagy Zoltán válasza2006-06-05
Tisztelt Évi!
Számítási metódus a www.ingatlanjog.hu oldalon a haszonélvezetről szóló tájákoztató rovatban... a költségek nem befolyásolják a jog értékét.
Tisztelettel

István 11495 számú kérdéseKomárom-Esztergom2006-04-11
TC!

2001. év novemberében vásároltunk (élettársammal 50-50% arányban) használt családi házat államilag támogatott jelzálog hitel segítségével. A vásárlás időpontjában 1 gyermekünk volt, azóta született még 2 gyermekünk. Életkorunk 41 ill. 38 év. Igényelhető-e utólag szociálpolitikai támogatás?(pl. a felvett hitel tőkerészének csökkentéséhez)
dr.Lehőcz Réka válasza2006-04-14
Tisztelt István!
A lakástámogatási rendszer igen bonyolult, több körülménytől és feltételtől is függ. Ezért javaslom, hogy közvetlenül érdeklődjenek személyesen bármelyik pénzintézetnél.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
2800 Tatabánya, Béla király krt. 52.
+36 34 337466

drlehoczreka@t-online.hu

Nett 11494 számú kérdésePest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Családi házunkat egy olyan telekre építettük, melyen már volt egy bontásra ítélt ingatlan. A házunk felépült, a romos épületet lebontottuk. Ekkor került elő a szomszéd házfala, melyen egy 180*60-as konyhaablak virít. A szomszéd háza telekhatárra épült és a lebontott régi épület közvetlen mellette volt: az ablakkal nem nagyon foglalkoztunk. Nem is tudtuk, hogy milyen helység ablaka. Azonban most igen sok gondot okoz számunkra ez a konyhaablak. Pont a hálónkkal és a teraszunkkal szemben van, csak egy függöny választ el a szomszédainktól, akik mint kiderült nem egy halk család. Megpróbáltuk megkérni őket, hogy lehetőség szerint akkor szellőztessenek, mikor mi nem vagyunk kint, mert a családi életük nem tartozik ránk. Plussz kértük őket arra is, hogy az üvegre ragasszanak vmilyen átlátszatlan fóliát. Ennek eredménye az lett, hogy borzalmasan felháborodtak, mit képzelünk mi, ők már itt laknak 30 éve, és ez az ablak már itt van X éve stb.
Próbáltuk őket ezután kicsit erősebben rábeszélni, miszerint ez az ablak olyan helyen van ( szomszéd telkére néz), hogy ha mi ezt bejelentjük, az építésügyi hatóság azonnal bezáratja. A kész válasz persze meglepett minket, hogy ez az ablak már akkor is itt volt mikor mi megvettük a telket, így ha akkor nem zavart minket mostmár nincs mit tenni. Valószínűleg bárki megkérdezése nélkül tették be azt az ablakot, hiszen a telken a romos épületben 15 éve senki nem lakott, így hát nem volt kitől.
Mit tehetünk? Van rá reális esélyünk, hogy jogi úton kiharcoljuk a saját igazunkat. Egy "száz" éve jogsértő módon meglévő ablak már örökre a helyén maradhat?
Válaszukat előre köszönöm!
dr. Nagy Zoltán válasza2006-06-05
Tisztelt Nett!
a kérdése alapján nem lehet egyértelmű választ adni, de akár a szomszédnak is igaza lehet...

Ha harminc évvel ezelőtt megépítették a házat és az ablakot, akkor valóban nem lesz rá érdemi lehetőség, h ez a helyzet megváltozzon...

Tisztelettel

Ildikó 11493 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Problémám a következő: 2000. májusában adtuk be, volt férjemmel a közös megegyezésen alapuló válási papírjainkat, melyet követően 2000. novemberében házasságunkat fel is bontotta a bíróság. Válásunk elinditásakor úgy állapodtunk meg, hogy a közös budai villáról lemondok és gyermekeimmel a férjem által számunkra vásárolt lakásba költözünk. 2000. 04. hóban (még házasságunk felbontása előtt) vásároltunk számomra és a két gyermek számára egy Ó-budai ingatlant. A vásárláskor ill. a vállás során közreműködő ügyvéd azt modta, hogy ezután az ingatlan után, mivel házassági vagyonközösség felbontása során került a tulajdonomba, nem kell illetéket fizetnem. Ennek ellenére a napokban levelet kaptam az illetékhivataltól, hogy a 2000-ben vásárolt ingatlan után fizessek illetéket ill. az azóta felmerült késedelmi pótlékot. Kérdésem az lenne: jogos-e az illeték kiszabása ill. ha nem mi a teendőm.
Mivel az Illetékhivatal már behajtásra adta az ügyet, sűrgősen várnám válaszát. Segítségét előre is köszönöm: Ildikó
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Magdolna 11492 számú kérdéseBékés2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Adótartozás, az adóhatóság által történt törlését követően mennyi időn belül köteles a jelzálogjogot töröltetni az ingatlanról és amennyiben ezt elmulasztotta mi a teendő?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

D.Verona 11491 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Munkahelyemtől 1998-ban kaptam a XV. kerületben egy vállalati bérlakást. Ugyanebben az évben a cég értékesítette az 1.sz. lakónak 64 %-ban az általa bérelt lakást. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonú. Tavaly számomra is lehetőség nyilt a Cég-től az ingatlanrész megvásárlására. (többszőr beadtam vételi szándékomat) Volt kint értékbecslő. Egy héttel ezelőtt felhívott a lakáseladással foglalkozó előadó, hogy "milyen viszonyba vagyok a szomszédommal, mert elővásárlási joga van" Azzal indokolta, hogy Ő már szerzett tulajdonjogot - a két fia - az ingatlanon, s elővásárlási joguk van. Természetesen meglepődtem, hogy nem nekem van, aki bérlője vagyok az ingatlannak. Kollegáim megígérték, hogy "utánajárnak", mert nincs okom idegeskedni, ugyanis nem csak én vagyok ilyen helyzetben. Ezt szeretném T. Címtől tudni, hogy ténylegesen ki jogosult elővásárlásra. Köszönettel
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ilona 11490 számú kérdéseHajdú-Bihar2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A férjemmel családi házat vásároltunk 2005 decemberében, amikor is kifizettük a vételár 90%-át. Szerződés szerint 2006. május 31-én kell kiköltözniük a házból a mostani tulajdonosnak, és ekkor történik az utolsó 1 millió Ft átadása, illetve a földhivatalnál a bejegyzés. A problémánk az, hogy közölték velünk, hogy nem tudnak határidőre kiköltözni, csak előreláthatólag augusztus végéig. Mi természetesen addig nem szeretnénk kifizetni az utolsó részletet, és mivel nem tudunk beköltözni, ezért nekünk további költségeink merülnek fel (havi albérleti díj). Szeretnénk szerződésmódosításban rögzíteni, hogy az ő hibájukból kifolyólag nem teljesült határidőre a szerződés. Van-e lehetőség arra, hogy a módosításba beleveszünk egy pontot miszerint amíg nem költözik ki a házból, havi kötbért vonunk le az utolsó részletből, mely nem kerül kifizetésre? Jár-e ez valamilyen kötelezettséggel (adófizetés, stb)? Megjegyzem, hogy már az illetékelés megtörtént az eredeti szerződés szerint. (Természetesen bérleti szerződést nem kötünk velük az adózás elkerülése végett! ) Válaszát előre is köszönöm!
dr.Rácsai Lajos válasza2006-04-14
Tisztelt Kérdező!

Van lehetőség arra, hogy egy szerződésmódosítás során megállapodjanak abban, hogy amíg az eladó nem költözik ki, addig őt kötbérfizetési kötelezettség terheli, amely levonható az Önök által kifizetendő vételár-hátralékból, bár mindenképpen szerencsés lett volna, ha ez a szerződéses kikötés már az eredeti szerződésben is szerepel.

Abban az esetben, ha a kialakult helyzetre tekintettel olyan megoldás mellett döntenek, hogy csökkentik az eladónak még átadásra kerülő vételárhátralékot, akkor elkerülhetik az adófizetési kötelezettséget.

Ha az eladó nem hajlandó a szerződésmódosítást aláírni, tőle többlethasználati díj követelhető a birtokbaadás szerződésben rögzített időpontja, valamint a tényleges birtokbaadás közötti időszakra.
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
4026 Debrecen, Piac u. 3. V.60.
+36 52 432326
http://web.t-online.hu/racsaidr
racsaidr@t-online.hu

Detti 11489 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Szeretném megkérdezni a következőket: szüleim nevén levő telket szeretnénk eladni és abból a pénzből számomra lakást venni (legalább is a pénz a lakás árának egy részét fogja fedezni). Miket kell fizetni? Mivel a telek 20 éves, nem kell jöv adó az eladása után. A pénzt nekem akarják adni/venni egy lakást és azt nekem adni, melyik a jobb és mit kell fizetni, illeték, adó stb?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

András 11488 számú kérdésePest2006-04-11
T. Ügyvédúr.
2005. Decemberében eladtuk feleségemmel 50-50% tulajdonjogi panellakásunkat 8.5 M ft-ért. Vásároltunk egy családiházat 14 M ft-ért.
6.5 M bankkölcsönt + 1.2 M ft szem.kölcsönt (felújításra,) vettünk fel a ház vásárlására. A banki törlesztés kb:90.000 e ft/hó. Össz jövedelmünk 200.000e ft. Van egy 10 éves kisfiúnk is. A rezsi kifezetése után a megélhetésre kb: 60 e ft marad. Az Illetékhivataltól 170 e ft illetékfizetési kötelezettséget kaptunk.
A kérdésem, van e valamilyen lehetőségünk az illetékmentességre, csökkentésére,vagy részletfizetésére.

Válaszát előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.













Cimkefelhő:
ingatlanjog webdesign ügyvéd drágaköves ékszer cégjog haine online ingatlanhirdetés iphone speaker








Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása