ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Márti 11222 számú kérdéseBaranya2006-03-28
Tisztelt Ügyvédnő!
A közeljövőben olyan telket szeretnénk venni, amelyen egy garázs és egy pince található. A telken 4 éven belül szeretnénk családi házat épiteni. Kérdésem az lenne, hogy vonatkozik-e ránk az illetékmentesség?
Köszönettel!
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-03-28
Tisztelt Márta!

Álláspontom szerint nem tudják igénybe venni az illetékmentességet, mert az a telek, amelyen gazdasági épület áll, már nem tekintendő lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak. Illetékekről szóló törvény, 102. § (1) l. pontja szerint: lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet.
Javaslom, hogy a biztonság kedvéért kérdésével keresse fel az illetékhivatalt is.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Marianna 11221 számú kérdésePest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az lenne a kerdesem, ha az ismerosom 1988-ban csaladi hazat (2 tanacsi lakasert csereltek) a XVI. keruletben a masodik ferjevel, aki 97. decembereben meghalt, tehat az o reszet akkor kapta meg, ha most eladja a hazat, mekkora ado terheli? Idokozben a 3. ferjevel Ausztraliaban el kinn, ezert erdekelne a hazeladas utan mennyit kell fizetnie?

Köszönettel

Marianna
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Andras 11220 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd úr!

A társasházi szmsz-el kapcsolatban az alábbiakat szeretném megkérdezni:
Úgy tudom, hogy az szmsz-t nem kell ügyvéddel ellenjegyeztetni, de
a.) kell- e valakinek, vagy valakiknek az aláírásukkal hitelesíteni, mert a törvény nem szól erről sem?
b.) ha módosítják, egységes szerkezetebn kell-e ezt a földhivatali benyújtáshoz elkészíteni( tudomásom szerint az alapító okiratot módosítását egységes szerkezetben szokták benyújtani ) ?
c.) ha nem egységes a szerekzet, akkor a módosítást tartalamzó iratot, alá kell e írni mint az a.) pontban?
d.) A házirend megalkotásához meg kell-e formálisan napirendként hirdetni az szmsz módosítását, vagy elég napirendként a házirend megalkotását megjelölni?
e.) A házirend tervezetét, mint az szmsz-t meg kell-e küldeni 15 nappal előbb?
f.) a házirend minek minősül, az szmsz mellékletének, vagy részének?
g.) ha melléklete, és később alkotják meg, akkor ennek létrehozására kell-e erre (annak egyben módosításaként) utalni az szmsz-ben( hogy egyáltalán ilyet a korábbi szmsz-hez képest keresni kell)?
h.) A házirendet be kell-e nyújtani a földhivatalaba?
i.) A házirendet, ha melléklet, és nem az szmsz-el együtt, hanem később alkották meg, a tartalom hitelesítséeként alá kell-e írni valakinek( ha egybefúzve van, akkor gondolom külön ez felesleges) ?
j.) Ha a közgyűlési jegyzőkönyv csak hivatkozik a házirend megalkotására, és annak megszavazására(minden pontot külön külön nem szavaznak meg), mi hitelesíti az esetleg minden aláírás nélküli szöveget?

Tisztelettel: András
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Szabolcs 11219 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

1/1 tulajdonomban van egy lakás, melyen édaesapámnak és édesanyámnak is haszonélvezeti joga van. A lakást kiadjuk bérbe.

Kérdésem: kit és milyen arányban illet a befolyó bérleti díj? Azaz csak a haszonélvezők osztoznak-e a bevételen, vagy a haszonélvezők akarata ellenére a tulajdonosnak is kell-e adni belőle? Változtat-e valamit az osztozkodáson, hogy ki intézi a kiadással kapcsolatos munkákat?

Köszönettel,

Szabolcs
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kata 11218 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem az, lenne, hogy mielőtt fontos lépésre szánnám el magam, miszerint férjhez mennék szeretném megtudni a következőt.

Két fiam van és saját tulajdonú lakásom, a leendő páromnak szintén saját tulajdonú lakása van, -jelenleg nőtlen és gyermeke sincs -., betegségéből adódóan nem valószínű, hogy közös gyermekünk lehetne. Édestestvére van, aki máshol él, de őneki van gyermeke, örököse.

Kérdésem a T. Ügyvéd úrhoz, ha én férhez mennék és a két ingatlanból egy családi házat vennénk, és idővel párommal történne valami - meghal, elveszteném - amit persze egyátalán nem kívánok. Ilyen esetben, hogy rendelkezik a törvény? Kik örökölnek és milyen arányban?
Lehet-e a leendő férjem testvérének illetve annak fiának követelése párom elvesztésével?

Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelettel: Kata
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Zsigmond 11217 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasházunk 8 éve épült. Az éppítettő az egyik tulajdonosnak örökös kizárólagos használati jogot biztosított közös területen, amit le is falazott. Annál a lakásnál, amelyhez lefalazással hozzácsatoltak közös területet, már több tulajdonosváltás is történt.
Az lenne a kérdésem, hogy az építtető által biztosított kizárólagos használat érvényes-e a többi tulajdonosra, vagy csak a lakást megvásárló első tulajdonosra vonatkozik??
Az újabb tulajdonosoknak nem kellett volna írásbeli nyilatkozatot kérni a mindenkori lakóktól a túlhasználathoz történő hozzájáruláshoz??
És amennyiben nem érvényes a jelenlegi tulajdonosra a kizárólagos használat, milyen törvényes úton lehet őket kötelezni a fal elbontására (ezt nekik kell, avagy a Társasháznak)?

Köszönettel: N. Zsigmond
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Sándor 11216 számú kérdéseHeves2006-03-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
8 évvel ezelőtt épült társasházunknál az építtető (és egyben alapító is) mint egyszemélyes tulajdonod kizárólagos használati jogot biztosított 2 lakástulajdonos számára. Az érintett területet (lépcső + lakás előtti bejárati rész) falazással leválasztotta a többi közös területtől. Sem engedélyezési terv, sem használatbavételi engedély nincs a falazásról, a Földhivatalban és az Alapító Okiratban is közös területként szerepel az érintett két rész. A falazás miatt nem lehet szellőztetni és a benapozásis nagy mértékben csökkent. A 2 jelenlegi tulajdonos a bontással kapcsolatos lakógyűlési határozatokat bíróság előtt mindig megtámadja, és a legutóbbi ítélet szerint, mivel a rendes gazdálkodás körét meghaladja a bontás, így 4/5-ös szavazat-többség kellett volna. Viszont a 2 lakó nélkül ezt nem tudjuk biztosítani. Igazságügyi és tűzoltósági szakértői vélemény szerint a falazás nem felel meg az élet és vagyonbizonságnak.
A kérdésem a következő lenne: ilyen esetben egyáltalán szükség van-e a lakóközösség határozatára a bontással kapcsolatban, ill. a bontás után a 2 érintett tulajdonos kártérítési igénnyel léphet-e fel a társasházzal szemben, vagy a jogelődökön keresztül az építtetőtől követelhetik az őket ért anyagi kárt.
Előreis nagyon szépen köszönöm válaszát.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

U Imre 11215 számú kérdésePest2006-03-28
Társasházunkban a számvizsgáló bizottság minden tagjának a közös képviselővel kettős aláírási joga van, és ugyanezek a személyek végzik időközönként a könyvelés ellenőrzését is!
Kérdésem: nem összeférhetetlen a két feladat?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Krisztián 11214 számú kérdéseBudapest2006-03-28
Tiszteletem

Öt évvel ezelőtt testvéremmel megörököltük- 50-50% arányban- szüleink lakását. Hamarosan sikerült is értékesítenünk. A vevő a vételár egy-részét készpénzben kifizette majd, később banki kölcsön felvételével a fennmaradó részt is.
Az ingatlaneladásról nem készült hiteles, ügyvéd által aláírt adásvételi szerződés, továbbá értékbecslés sem történt. Az egyetlen írásos dokumentum az a hármunk által aláírt (a vevő, testvérem és én) papír arról hogy a vételár
második részének kifizetését a vevő banki kölcsön igénybevételével pótolni fogja meghatározott időn belül. Ráadásul a vevő még mindig nem fizetett illetéket, és nem íratta nevére az ingatlan. A kérdés: az átíratás hiánya miatt mi vagyunk-e még mindig az ingatlan tulajdonosai és van-e jogi lehetőségünk az ingatlant visszaszerzésére?
Válaszát köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Rita 11213 számú kérdésePest2006-03-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő lenne. 1996 óta van folyamatban az építkezésünk. 2 gyermekünkre még akkor megkaptuk a szoc.pol. támogatást. Sajnos a házat nem tudtuk befejezni,még nincs rajta lakhatási engedély. 2005 decemberében megszületett 3. gyermekünk. megigényeltük az ő utána járó 1400000 ft-ot. Azt a tájékoztatást kaptuk,hogy csak akkor kaphatjuk meg ha a költségvetésünk 55%-át számlával igazoljuk. Már nincsenek meg a számláink,de ez az összeg elég lenne a befejezéshez. segítségét előre is megköszönöm. Üdvözlettel Rita
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Petra 11212 számú kérdéseBudapest2006-03-27
Tisztelt Ügyvéd Ur!
Szives tanácsát kérném a következő kérdésekben.
Jelenleg van egy lakóingatlan, melyet a férjemmel 50-50%-ban birtokoljuk és amelyet jelenleg árusitunk. A becsült értéke jelenleg 18,6 Mill. Ft.. Miután ingatlanirodán keresztül kizárólagos szerződéssel árusitunk ezen ingatlan eladása után annak eladási árából 4,2%+Áfa dij kerül levonásra vételár kifizetéskor, azaz maradt számunkra 17.662.560,- Ft. Ugyanakkor még ebben az évben (rövidesen) vesszünk ahelyett egy 17,5 Mill. Ft.-os lakoingatlant. A régi lakásunk 13 évvel ezelőtt vettük 4,1 Mill. Ft.-ért. Kérdésem milyen összeg után, milyen adókat és milyen mértékben kellene fizetnünk, ha egy tárgyéven belül (2006) lebonyolódik mind két ügylet?

Másik kérdésünk lenne, hogy mi történik abban az esetben, ha ismerőstől időzavar miatt a régi lakásunk értékesitéséig (áthidalásként) az új lakás 2/3-a ill. teljes összegben kamatmentes kölcsönt kapnánk, azzal a kikötéssel, hogy annak feljében jelzálog kerülne az új lakásunkra, amig a kölcsön nem kerül visszafizetésre, ill. mi a régi lakás eladásából vissza nem fizetjük a kölcsönt (határidő 1 év). Közben megmaradt a régi lakásunk értékesités céljából, de már az újban laknánk. Ilyenkor milyen adók, miután és milyen mértékben kellene fizetni, ill. javasolna e megoldást, ill. milyen rizikót látna e megoldásban?

Esetleges helyesirási hibákért szives elnézését kérek,mivel a német az anyanyelvem. Gyors és egyértelmű válaszait- tanácsait előre is megköszönöm Tisztelettel Petra
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ágnes 11211 számú kérdéseZala2006-03-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Örökölt ingatlan eladásával kapcsolatban lenne kérdésem. Egy nyaralóról van szó, ami a szüleim nevén volt (1982 óta) fele-fele arányban. Édesanyám 2003 végén meghalt, így az ő 50%-át örököltem. A nyaralót 4,8 millióra értékelték, így 2,4 millió után megfizettem a 264 ezer Ft illetéket. Tavaly édesapámmal eladtuk a nyaralót 4 millió Ft-ért, amiből 2 millió az enyém. Kérdésem az, hogy kell-e adót is fizetnem vagy az illeték megfizetésével letudtam a kötelezettségeket?
Köszönettel
Ágnes
dr.Szűcs Vince válasza2006-03-28
Tisztelt Ágnes!
Önnek az eladás után nincs jövedelme, ezért fizetési kötelezettsége sincs. Vagyonszerzési illetéket a vevő fizet.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Marcsi 11210 számú kérdéseBudapest2006-03-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem, kérésem a következő: házunkat 30 éve építettük, a kerítések is akkor készültek el. Most szomszédunk közölte, hogy szerinte a két telek közötti kerítés nem jó helyen van, az ő telkéből elvettünk 70 cm-t. Az önkorményzatnál már jártunk, ott megadták a telek alapterületét, méréseink alapján nem vettünk el az ő telkéből semmit. 30 év után ő perelhet minket a fentiek miatt? Hol tudok pontosan a telek méretének, elhelyezkedésének utánanézni? Illetve ha az eddigi sima dróthálós kerítést át szeretnénk építeni zárt kerítésre, akkor kell-e a szomszéd engedélye (a kérdéses kerítés a mi ingatlanunkhoz tartozik). Munkáját előre is köszönöm!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

P Éva 11209 számú kérdéseBudapest2006-03-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az ingatlanok átminősítéséről milyen jogszabály rendelkezik, mitől függ, hogy át lehet-e minősíteni egy ingatlant, vagy nem?
Konkrétan nyaraló családi házzá minősítése érdekel. Mi a menete ennek, mennyi az átlagos ideje, mekkora költséggel kell számolni?
Banki hiteles adás-vétel esetén mi a célszerű fizetési mód, hogy se az eladó, se a vevő ne tudja kihasználni a köztes időszakot, a másik kárára lenni?

Üdvözlettel: P. Éva
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ágnes 11208 számú kérdésePest2006-03-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az éppítető az ingatlant 2006. Februárjában adta birtokunkba,azonban arra való hivatkozással, hogy az OTP 2005 decemberében már az ingatlant 100%-os készültségűnek nyilvánította egy 2005 decemberi számla alapján 25%-os áfatartalmat követel.
Az utolsó Otp részlet utalása a mai napig még nem történt meg!(9mio Ft)
A Szerződésünk netto+áfa tartalommal készült!
Volt e alapja 2005 decemberében az éppítetőnek 25%-os számlát kiállítania,vagy az adótartalom keletkezésének időpontja a tulajdonszerzés, vagy birtokbaadás ami egyértelműen 2006-ban történt, a számlakiállítás alapja, és akkor nekem van igazam?



Hamarosan válaszolunk kérdésére!

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:









Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.











Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása


Cimkefelhő:
ingatlanhirdetés ingatlanjog iphone speaker drágaköves ékszer webdesign haine online ügyvéd cégjog