ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Gyöngy Virág 11510 számú kérdéseSomogy2006-04-12
Tisztelt Ügyvédnő!
A férjemnek az előző élettársi kapcsolatából van egy 19 éves fia.1998-ban ráiratta a gyerek nevére a ház felét - fele az Apáé, fele a fiúé - ez még a mi megismerkedésünk előtt történt!2000-ben kötöttünk házasságot. A fiú és az apa között semmiféle kapcsolat nincs.A kérdésem az lenne, ha történne a férjemmel valami
- haláleset- mi lenne velem?Ki kellene költöznöm a házból vagy a haszonélvezet automatikusan átruházódna rám a férjem után? Maradhatnék a halálomig ott vagy kellene valami végrendeletet vagy haszonélvezet átruházást vagy ilyesmit írni?Tudom,hogy a gyereké a fél ház tulajdonjoga és az őt illeti, de mi lenne a megoldás arra,hogy ott maradhassak életem végéig.+ még egy kérdés: az én általam vitt tárgyakról készüljön külön egy lista a későbbi viták elkerülése miatt?Mindez azért lett sűrgős kérdés számunkra mert a fiú szeretné még az apja életében a "jussát" vagyis szerinte a jogos tulajdonát és nem szeretnénk ha váratlanul érne minket egy ilyen dolog.
Válaszát előre is köszönöm:Gyöngy Virág
dr.Schneider Erzsébet válasza2006-04-18
Kedves Hölgyem!

A férje életében a fiú követelheti a közös tulajdon megszüntetését, azonban a férje tulajdonrészére nem tarthat igényt, csak a halálát követően örökli meg a fél ingatlan tulajdonjogát. Ön pedig ennek a fél résznek az özvegyi haszonélvezeti jogát. A másik fél részre azonban önnek soha nem lesz haszonélvezeti joga. Mód van végrendelet készítésére, akkor ön tulajdonjogot fog örökölni.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu

N.Márta 11509 számú kérdéseBudapest2006-04-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám a közelmúltban halt meg. Édesanyámmal van egy közös fele-fele arányban lévő lakásuk. A kérdésem az lenne, hogy milyen arányban örökölök a lakásból, mivel van egy fél testvérem, akit édesanyám hozott az előző házasságából.Viszont az édesapámnak szintén volt egy korábbi házassága, amelyből 3 gyermeke van, akikkel a válás után kb. 35 év semmi kapcsolata nem volt. Sem Ő, sem Őt nem látogatták. Számomra tartózkodási helyük ismeretlen.

További kérdésem még, hogy mennyi az örökösödési illeték mértéke rám vetítve, illetve amennyiben eladjuk a lakást kell-e utána személyi jövedelem adót fizetni?.

A lakást szeretnénk eladni, mivel az édesanyám 1989 óta ágyban fekvő beteg - 58 éves - akit az édesapám ápolt, nem képes önmagáról gondoskodni. Ezért részére is szoc.otthon, vagy egyéb más lehetőséget kell találnunk. A lakás teljes értéke kb. 4 millió Ft.
Még annyit szeretnék megjegyezni, hogy nem értettem a Polgármesteri hivatal kérdését, amikor azt kérték tőlem, hogy mondjam be az örökösök nevét, hogy kik fognak örökölni. Ezt nekem kell tudni..? S mint fentebb említettem nem ismerem sem nevüket, sem tartózkodási helyüket az első házasságból származó gyermekeknek. Soha nem is láttam őket, és csak rövid ideje van tudomásom létezésükről. A temetés költségeit féltestvéremmel közösen fele-fele arányban rendeztük.
Várom szíves válaszát.

Tisztelettel: Márta
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

András 11507 számú kérdéseBaranya2006-04-12
Tisztelt Ügyvédnő!
Pécsi családi házunk eladásra kerül. A ház tullajdoni lapjának I. részén "Záradék"-ként elidegenítési és terhelési tilalom van feltűntetve. Ezt a tilalmat szüleink (4-en vagyunk testvérek) az ingatlan nevünkre iratásával egyidőben haszonélvezeti jogukkal együtt jegyeztették be.
Édesapánk meghalt, így joga(i) élő Édesanyánkra szálltak.
Kérdésünk: az ingatlan adás-vételi szerződésének aláírásakor és azon belül Édesanyánk nyilatkozhat-e arra vonatkozólag, hogy az eladáshoz hozzájárul, egyszersmind "felszabadítja" az elidegenítési és terhelési tilalmat?
Kiegészítésként: az elidegenítési és terhelési tilalom azért került bejegyzésre, mert az eltartási szerződésben (melyet szüleinkkel kötöttünk) ez mint védelmi kritérium szerepel.
Édesapánk halála óta (is) rendszeresen és Édesanyánk teljes megelégedésére látjuk el szolgálatainkat és szükséges teendőinket az Ő segítése és gondozása érdekében.
Mgejegyezni kívánjuk, hogy az eladás szándékával Édesanyánk teljes mértékben egyetért, s ebbéli egyetértését (ha szükséges) az adás-vételi szerződésen belül is hajlandó kinyilvánítani.
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-04-12
Tisztelt András!

Igen, édasanyja lemondhat (a vételárban bennefoglalt ellenérték fejében, vagy ingyenesen, ajándékozással) a haszonélvezeti jogáról és amennyiben az elidegenítési és terhelési tilalomnak is az Ön édesanyja a jogosultja, arról is nyilatkozhat. Erre az ingatlan adásvételi szerződésének megkötésekor külön figyelnie kell. Valószínű, hogy a tartási szerződést, mely az elidegenítési és terhelési tilalom alapjául szolgál szintén módosítani kell, vagy fel kell bontani ahhoz, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom törlésre kerülhessen.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Csaba 11506 számú kérdéseHeves2006-04-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!

2004 decemberében egy árverésen vettem meg egy zártkertet. Az árverést a területileg illetékes földhivatal hajtotta végre. A zártkert művelt bekerített állapotban került meghirdetésre. A zártkert előzőleg egy TSZ tulajdona volt, amelyet kiadott egy bérlőnek. A TSZ 1996-ban megszűnt, a telkeket ezért árverezték el. A bérlőnek 1987-től 2002-ig tartó bérleti szerződése volt. (nyilván a valóságban csak a TSZ 1996-os megszűnéséig) A bérlő kialakított rajta egy nyársalóhelyet, valamint két sor szőlőt, lugast és gyümölcsfák is vannak a kertben. Az árverés után a régi bérlő beperelt, hogy az általa a telken elhelyezett felépítményeket (kerítés, szőlő oszlopok, a nyársalóhely kövei, járólapok) elvihesse. A kérdésem: igaz-e, hogy a régi bérlőt csak az ingatlanon lévő tartozékok illetik meg (felszedhető járólap, fel nem használt építőanyag), viszont a kerítés, szőlőoszlopok, a nyársalóhely alkotórésznek minősülnek, tehát a követelése nem jogos?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

HAJNALKA 11505 számú kérdéseBács-Kiskun2006-04-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!A párommal 2002-től együtt élünk.2005-ben össze is házasodtunk.Mindkettőnknek saját háza va,egyikünk sincs a másikhoz bejelentkezve még ideiglenesen sem.Ha együtt veszünk egy ingatlant,hitellel,az ő nevére,közös tulajdonnak fog-e számítani?Köszönettel:Hajnalka
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Brigitta 11504 számú kérdésePest2006-04-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Építési telket vásárolnánk 1/2-1/2 tulajdoni arányban a férjemmel. Az férjem nevén már van öröklés révén 1/4 tulajdonrész a szülei házából, ill. tartási szerződés révén 1/2 tulajdon a nagyszülői házból. Mindketten 32 évesek vagyunk. Kérdésem az lenne, hogy én jogosult vagyok-e a 35 év alattiak első lakásszerzési kedvezményére a telekvásárláskor, mivel a nevemen nem szerepel lakástulajdon/hányad/vagyoni értékű jog. Válaszát előre is köszönöm
Brigitta
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Gergely 11503 számú kérdéseBaranya2006-04-11
Tisztelt Ügyvédnő!
Szeretnénk megvenni egy lakást, amire a jelenlegi tulajdonosok szocpolt vettek fel. Ők ezt nem szeretnék visszafizetni, hanem felfüggesztenék az elidegenítési tilalmat, és majd az új lakásukra jegyeztetnék be, miután megvették azt. Kérdésem az, hogy jelent-e ránk nézve kockázatot, ha így megvesszük a lakást: Egyáltalán lehetséges-e így a tulajdonjog bejegyzése illetve mi történik, ha ők nem vesznek másik lakást a türelmi idő alatt?
Válaszát előre is köszönöm
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-04-12
Tisztelt Gergely!

Ez Önökre nézve nem jelenthet hátrányt, ha az adásvételi szerződésben megfelelően szabályozzák ezt a kérdést.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Péter 11502 számú kérdéseBudapest2006-04-11
T. Ügyvéd Úr!
Adásvételi szerződést kötöttünk 2003. tavaszán új építésű ingatlanra, 2004. áprilisi átadással, részben baki hitelből. A pénzügyi teljesítés mellékletében a szerződés, a banki hitelből fizetendő rész kifizetését 2003. telére határozta meg (letéti számlára, mivel az építtető is hitelből finanszírozta a beruházást). Az átadás 9 hónapot csúszott, a bank pedig készültségi fok szerint szintén késve fizetett. Az adásvételi szerződés továbbá tartalmazza, hogy "a vevő nem esik fizetési késedelembe, ha a bank a banki hitelből fizetendő részt a használatbavételi engedély kiadását követően utalná". A késői beköltözéskor az építettő elszámolást készített, amely szerint ők deklarálták, hogy nem estünk fizetési késedelembe, továbbá kötelezettséget vállalták a nekünk járó kötbér kifizetésére, amit azóta sem tettek meg. Egy év elteltével a postaládánka dobott "sajtpapír" és számla útján "tájékoztattak", hogy fizetési késedelmünk volt és az ingatlan értékének közel 10%-át fizessük be késedelmi kamat címén. Kérdéseim: jogosan követelik-e a késedelmi kamatot? Vagy-e esélyünk, hogy a nekünk járó kötbért valaha is megkapjuk, egy per során vagy egy végrehajtási eljárásban, mivel önszántukból nem hajlandóak fizetni, sőt még ők követelőznek.
Köszönettel,
Péter
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Beáta 11501 számú kérdésePest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Pilisi ingatlan 1/2- 1/2 arányban van az én és férjem nevén. Az ingatlant szeretnénk a gyermekeink( 2 gyermek) 1/2- 1/2 arányban iratni. Mi ennek a módja és mi az anyagi vonzata. Köszönettel.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anett 11500 számú kérdésePest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A problémánk a következő: adva van a nagymamám kertes háza és ennek a végében lévő szomszéd telek, ahová az akkori tul. felépített egy betonkerítést amitől a tövében lévő szőlősor tönkrement.Ezt még nem is tettük szóvá, viszont egy olyan házat építettek oda, amelynek az emeleti terasza és ablakai a "szánkba"néznek.
Amikor a másik szomszédunk a házára épített egy plusz emeletet akkor kikérték a mamám véleményét is, hogy hozzájárul-e. Hogyan fodulhatott elő, hogy a közvetlen szomszédos telken lévő építkezésről ő hivatalosan semmiféle értesítést nem kapott.
Most próbálja ezt megvétózni valahogy. Félünk attól, hogy esetleg ha mi megörököljük a házat és a telket akkor a szomszéd terasza miatt mi nem tudjuk a házat bővíteni. Tudomásunk szerint vannak erre előírások, hogy mekkora ablak nézhet a szomszédra......

Tisztelettel várom válaszát
Anett
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kriszti 11499 számú kérdéseHeves2006-04-11
Adott egy önkormányzati földtulajdon!
A tulajdon szolgalmi joggal tehelt.

El szeretné a földet adni az ökormányzat,de a vevő csak úgy veszi meg,ha azon nincs szolgalmi jog.

A szolgalmi joggal rendelkező földtulajdonosok,vérszemet kaptak és a szolgalmi jogot értékesíteni akarják(pénzért lemondanának róla)

Mit lehet tenni?
A szolgalmi jog indokoltságát felül lehet vizsgálni?
A földek műveletlenek és nem kizárólag az önkormányzati földön keresztül közelítehető meg!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Zoltán 11498 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2002.-ben vettünk lakást, de az adásvételi szerződés megkötésekor élettársi kapcsolatban éltünk, ezért nem tudtuk igényelni a szoc.pol. támogatás megelőlegezését.
2003-ban és 2005-ben gyermekünk született, emiatt nagyobb lakásra van szükségünk, de erre jelenlegi anyagi helyzetünk mellet csak akkor van lehetőség,ha a korábban felvett hitelt át lehet terhelni az új lakásra.
Kérdés: 1.,Van-e erre lehetőség, és
2., az uj lakás adásvételi szerződésének megkötését követően jogosultak vagyunk-e a szoc.pol.-ra, ha egyéb feltételeknek megfelelünk?
Kiegészítésként annyit még, hogy változatlanul élettársi kapcsolatban élünk, párom
(a gyermekek anyukája) most múlt 30, én elmúltam 40 éves.
Válaszát előre is megköszönve: KZoltán.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

éva 11497 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Tisztelt Ügyvéd úr!
Kérdésem a következő:
Édesapám egyetlen gyereke vagyok a törvények szerint tehát én vagyok az egyedüli örököse. Édesanyám halála után élettársi kapcsolatot létesített egy hölggyel édesapám a saját házában.
A hölgy édesapám esetleges halála után támaszthat -e valamilyen igényt édesapám vagyonara?
Esetleg azért, hogy elhagyja az ingatlant, vagy valami pénzt kapjon az ingatlanból?
Ha igen akkor ez hány év együttélésnél következhet be?
Lehet-e tennem valamit ellene?

Másik kérdésem:
Pár éve anyósom rossz anyagi helyzete miatt vásároltunk egy vidéki házat, aminek a fele az anyósom tulajdona a másik félét pedig a két gyerekünk nevére irattuk. Így szerettünk volna segíteni neki, hogy a régi rossz állapotú házából egy jobba költözhessen. Időközben viszont megromlott a kapcsolatunk vele. Ő most is ebbe a házban él, de mi a kialakult helyzet miatt oda sem mehetünk.
Szeretnénk eladni a gyerekek részét, de anyósom nem akarja eladni. Gyerekek még kiskorúak.
Van-e valami lehetőségünk?
Köszönöm segítségét!
Tisztelettel: é
dr. Nagy Zoltán válasza2006-06-05
Tisztelt Éva!
1. Csak a közösen szerzett vagyon egy részére tarthat igényt a hölgy, amenniyben igazolja, hogy a szerzéshez ő is hozzájárult.
2. A közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatnak, amelyben lehet kérni azt, hogy az anyós vásárolja meg az Önök részét, vagy közösen értékesítsék az ingatlant...
Tisztelettel

Oévi 11496 számú kérdéseBudapest2006-04-11
Tisztelt dr. Nagy Zoltán Ügyvéd Úr!

Az elkövetkező napokban eladásra fog kerülni egy bp-i lakás, melynek vételi ára 6,4 millióra van felbecsülve. Nekem, aki most idén töltöm a 41 életévemet, haszonélvezeti jogom van a lakáson. Kérdésem a következő lenne: mekkora összeget kérhetek a lemondásomra hivatkozva, lehetőleg a maximumra optimalizálva? A teljes vételösszeg után kell kiszámítani, vagy ebből még levonandók a lakás vásárlásával és eladásával felmerülő költségek?
Tisztelettel: Oévi
dr. Nagy Zoltán válasza2006-06-05
Tisztelt Évi!
Számítási metódus a www.ingatlanjog.hu oldalon a haszonélvezetről szóló tájákoztató rovatban... a költségek nem befolyásolják a jog értékét.
Tisztelettel

István 11495 számú kérdéseKomárom-Esztergom2006-04-11
TC!

2001. év novemberében vásároltunk (élettársammal 50-50% arányban) használt családi házat államilag támogatott jelzálog hitel segítségével. A vásárlás időpontjában 1 gyermekünk volt, azóta született még 2 gyermekünk. Életkorunk 41 ill. 38 év. Igényelhető-e utólag szociálpolitikai támogatás?(pl. a felvett hitel tőkerészének csökkentéséhez)
dr.Lehőcz Réka válasza2006-04-14
Tisztelt István!
A lakástámogatási rendszer igen bonyolult, több körülménytől és feltételtől is függ. Ezért javaslom, hogy közvetlenül érdeklődjenek személyesen bármelyik pénzintézetnél.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
2800 Tatabánya, Béla király krt. 52.
+36 34 337466

drlehoczreka@t-online.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:


Cimkefelhő:
ingatlanjog webdesign ingatlanhirdetés haine online cégjog ügyvéd iphone speaker drágaköves ékszer

Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása

























Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.