ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Ica 11391 számú kérdéseBács-Kiskun2006-04-04
Élettársammal 1,5 éve költöztünk össza az én saját tulajdonú ingatlanomba.Amikor odaköltözött a korábbi kapcsolatából kifizette az élettársa, kapott 1 200 000,-Ft-ot,melyből az én igatlanomba befektetett kb 400000,- Ft-ot, a többi pént elköltötte saját magára.Kb 1 éve be is engedtem jelentkezni. Időközben megromlott a kapcsolatunk, de ő most csak akkor hajlandó elköltözni, ha kifizetem neki az 1 200 000,- Ft-ot,a közösen vásárolt dolgokon felül.
Kérdésem az lenne, jár e neki a 4oo 000,-Ft-on felül vissza a teljes összeg.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Nóra 11390 számú kérdéseHajdú-Bihar2006-04-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám nászajándékként nevemre iratna egy 6,5 ha-os igen jó termőföldet (kb. 10-12 m Ft). Még nem döntöttük el, hogy mi legyen a sorsa, elképzelhető, hogy gazdálkodnánk rajta, de az is, hogy értékesítjük, majd egy új ingatlan építésébe fektetnénk.
Több kérdés is foglalkoztat az üggyel kapcsolatban:
1. Mekkora mértékben kellene illetéket fizetnem ajándékozás esetén?
2. Esetleg elkerülhető lenne-e az illeték fizetés, vagy legalábbis csökkenthető?
3. Újabb illetéket kell-e majd fizetnem, ha értékesítem és új telket vásárolok, majd építkezek?
4. Mi a termőföld eladásának törvényes menete?
5. Lehet-e valami haszna annak, hogy még soha, semmilyen ingatlan nem volt tulajdonomban (esetleg károm)?
6. Értékesítésnél még adóznom is kell majd?

Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel: P. Nóra
dr.Rácsai Lajos válasza2006-04-08
Tisztelt Kérdező!

Amennyiben az Ön által szolgáltatott adatok helytállóak, és az Önnek ajándékozandó termőföld értéke 10-17 millió Ft, úgy Önnek ezután 5,5% illetéket kell fizetni. Az illetéktörvény rendelkezései alapján amennyiben az ajándékozó gyermeke részére ajándékoz ingatlant, az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11%. Az illetéktörvény 17. § (3) bekezdése alapján a termőföld tulajdonjogának ajándékozás esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni. Ezen rendelkezések alapján jön ki – az Ön által szolgáltatott adatokra figyelemmel – az 5,5%-os mértékű ajándékozási illeték. Egyéb kedvezményre nem jogosult.

Amennyiben adásvétel jogcímén kerülne a tulajdonába az ingatlan, az illeték mértéke némiképpen alacsonyabb lenne, azonban ebben az esetben az édesapját feltehetően személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, bár erre konkrétan csak abban az esetben tudnék nyilatkozni, ha ismerném a jogügylettel összefüggésben felmerülő adatot, így többek között azt az évet, amikor édesapja a termőföldet megszerezte.

Amikor az ingatlant értékesíti, illetéket nem, viszont személyi jövedelemadót fizetnie kell az SZJA törvény rendelkezései alapján.

Az adófizetési kötelezettség alól mentesülhet, amennyiben az értékesítésből befolyó jövedelmet saját maga, vagy közeli hozzátartozója ún. lakáscélú felhasználására fordítja az értékesítést követő 12, de legfeljebb 60 hónapon belül.

A lakáscélú felhasználásnak egyik lehetséges verziója építési telek vásárlása, majd erre lakóház építése. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt rendelkezések alapján tud ilyen esetben mentesülni az adófizetési kötelezettség alól – vagy tudja visszaigényelni a már befizetett személyi jövedelemadót.

A termőföld értékesítésénél hasonlóan kell eljárni, mint minden ingatlan adásvételénél, azonban vannak plusz kötelezettségek. Szükség van egy ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződésre, amelyet a földterület fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatalnál ki kell függeszteni annak érdekében, hogy a termőföldről szóló törvény értelmében elővásárlási joggal rendelkezők jogukat gyakorolhassák az erre nyitva álló határidő alatt. Ez az a többletelem, amelyet termőföld értékesítése esetén – amennyiben az nem zártkerti ingatlan – el kell végezni. Természetesen az okiratot szerkesztő ügyvéd irodájában erről az eljárásról részletesebb felvilágosítást kaphat.

---
Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
4026 Debrecen, Piac u. 3. V.60.
+36 52 432326
http://web.t-online.hu/racsaidr
racsaidr@t-online.hu

SJ ANDRÁS 11389 számú kérdéseBudapest2006-04-04
Tisztelt Ügyvéd Úr !

Az alábbi esettel kapcsolatban kérném tanácsát.
Édesapám 2001-bel elhunyt.Édesanyámmal volt egy közös tulajdonban lévő 59 nm2 budapesti es panellakásuk. A család 3 tagú maradt.
Édesanyám, Öcsém, és Jómagam. A hagyatéki tárgyaláson a tulajdonomba került az adott lakás 1/8 része.Öcsém szintén 1/8 résszel rendelkezik. Édesanyámé az összes többi tulajdonrész. Édesanyám Özvegyi haszonélvezeti joggal rendelkezik.
Időközben megnősültem, és afelöl szeretnék érdeklődni, hogy ha az adott ingatlanból eredendő tulajdonrész értékére (ami jelenleg engem megilletne kb 1.375.000.- ft ) szükségem lenne, családalapítás, saját lakásvásárlás szempontjából, milyen jogok illetnének meg, hogy a fenti részemhez jussak.

Köszönettel:

SJ András
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Diána 11388 számú kérdéseBudapest2006-04-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Budapesten szándékozom önkormányzati lakás venni, illetve annak csupán a bérleti jogát. Sok kérdésben azonban bizonytalan vagyok a témát illetően. Azt szeretném megtudni, hogy melyek ennek a "szituációnak" a hátulütői és hátrányai, mire kell odafigyelni a szerződés megkötésekor.
Milyen feltételekkel tudom esetlegesen továbbadni az általam megvásárolt bérleti jogot? Hogyan örökölhető a lakás? Csak az lehet erre jogosult személy, aki ott is él vagy külön élő gyerek is folytathatja a bérleti jogot?

Válaszát előre is köszönöm!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

képvisel? 11387 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2006-04-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ez év márciusában adás-vételi szerz?dést kötöttem egy új építés? tátsasházai lakásra. A szerz?dés úgy fogalmazódott meg, hogy a "...fentnevezett eladó eladja az X hrsz alatt felvett X alapterület? társasházi lakását a hozzátartozó PXX számú parkolóhellyel és az lapító okíratban meghatározott eszmei hányaddal együtt..." Tehát józan ésszel azt gondoltam volna - ráadásul azért is írodott így a szerz?dés - hogy nem kell illetékezni . Ennek ellenére az illeték hivatal értesített hogy a parkolóhelyet helyszíni szemlén megtekintette és felértékelte és tájékoztat hogy illetéköteles vagyonszerzés alá estünk. Mellesleg az alapító okiratban is a lakáshoz tartozóként említik a parkolóhelyet. Érdekesen alakult ennek a parkolóhelynek az eladása is mivel már az el?szerz?dés után ajánlotta fel az eladó hogy lenne egy ilyen lehet?ség a társasház udvarában 2-3 százezr közötti értékben. Akkor mind a 13 leend? lakó az illetékre hivatkozva nem akarta hogy külön értékben és mint külön helyrajzi számú terület szerepeljen. Magyarul így senki nem akart venni... erre felajánlották hogy úgy is megoldható az A-V szerz?dés ha azt a parkolót belevesszük mint lakáshoz tartozó valamit. Frankón bele is ment mindenki s?tt volt aki mindjárt így kett?t is vett. Kérdés. Hogy van ez az illetékezés ebben az esetben? Jogos ez így? Bár az illetékhivatalt még nem láttam tévedni , de hátha mellényúltak most. Ha pedig igazuk van akkor ezt az eljáró ügyvédnek tudnia kellet volna szerintem és akkor az az eset forog fenn hogy a kegyes közbejárásával meglettünk etetve. Azt meg már csak félve feltételezem hogy esetleg el?re meg is beszéltték az illetékhivatallal és talán az ebb?l befolyó bevételb?l némi honoráriumra is futja. Sajnos ebben az országban már mindent ellehet képzelni. Valójában nem nagy összegr?l van szó de nem tudom annyiba hagyni ha velem is mocskoskodnak. Ráadásul az is nevettséges amit az illetékhivatal írt: "helyszíni szemle" Pl az én leend? parkolómon jelenleg is jelent?s építési anyag van felhalmozva és még utána a mellette lév?kön is. Azt sem látni hogy ven e már betonkocka lerakva. Minenesetre a 13 leend? tulaj kell?képpen fel van tüzelve.
Köszönöm el?re is a szakértést.
Üdvözlettel: a képvisel?
dr.Fazekas Attila válasza2006-07-19
Tisztelt Képvisel?!

Mivel nem rendelkezem kell? információval az Önök problémájára vonatkozóan, ezért kérem, hogy jelölje meg:
1, az Illetékhivatal pontosa milyen jogszabály helyre hivatkozással állapította meg az illetéket
2, milyen jogalapot jelölt meg a parkolóhelyek garázzsá min?sítése kérdésében.

Tisztelettel
dr.Fazekas Attila ügyvéd
5000 Szolnok, Dózsa György u. 2. fsz.1.
+36 56 414420
http://www.drfazekas.hu
iroda@drfazekas.axelero.net

Tiesto 11386 számú kérdéseBudapest2006-04-04
T. Válaszadó !

Kérdésiem a következők:

1.

Köthet - e a Polgármester és az Önkormányzat Jegyzője testületi felhatalmazás, döntés nélkül olyan szerződést, amelyben egy teljesen idegen vállakozás hitelére a bank az Önkormányzat ingatlanaira 1.5 milliárd forint jelzálogot jegyez be. Törvényes - e vagy büntetőjogi kategória ?

2.

Érvényes e az a szolgalmi jog megállapodás, amelyet csak az Önkormányzat Jegyzője ír alá egyedül a Polgármester nem jegyzi ellen, nincs iktatva és bélyegzővel ellátva, és a tűrésre kötelezett ingatlan tulajdonosának aki jogi személyiséggel rendelkező társaság felelős vezetője nem látta el kézjegyével, nincs cégszerűen aláírva, a cég bélyegző lenyomata hiányzik az okiratról, az okirat aláírója pedig az Rt egy harmadik vonalbeli alkalmazottja.
A megállapodás mintegy két és fél évvel később datálódott mint ahogy a vízjogi engedélyben ennek meg kellett volna történni a szolgalmi jog 15 éve nincs a tuladjoni lapra rávezetve és szolgalmi jog díjat nem fizettek érte.
Kérdéseim: Érvényes -e a szolgalmi jog megállapodás vagy büntetőjogi kategória ?

3.
Az 1992 -ben történt mezőgazdasági részvénytársaság tagjainak juttatott 20 AK értékű földek osztatlan közös tulajdonban vannak a mai napig. A juttatás időpontjában a juttatottal az írásos dukomentáció szerint csak azt közölték, hogy milyen helyrajzi szám alatt kapta meg a 20 AK tulajdonát de azt, hogy ez részben vagy egészben szántó, vagy más művelési ágba tartozik vagy ezen művelési ágak milyen arányt képviselnek a tulajdoni hányadon belül azt már nem. Időközben történt tulajdonváltozások közben most az új tulajdonosok akik nyilván egyre nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkeznek a vásárlások következtében, a lejáró haszonbérleti szerződések után művelési cserére törekednek az Rt - vel mert mindenkinek ez az érdeke.
Az Rt az új tulajdonosnak a művelési cserében csak tulajdonában álló össz aranykorona értékből csak a szántó részt hajlandó művelési csereként az általuk megegyezett területen kiadni az erdőben lévő aranykorona értékre művelési cserét nem hajlandó kötni, arra hivatkozással hogy az erdő birokosságból fakadóan Ő a bejelentett vezető.

Meggyőződésem szerint a tulajdonosváltás következtében a lejáró haszonbérleti szerződések következményeként nem minden esetben rendelkezik az Rt többségi használai joggal az erdő területéből, így kétséges a vezető szerepe.

Várom pozitív válaszát !

Tisztelettel: Tiesto
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Lala9 11385 számú kérdésePest2006-04-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szüleim - különélés miatt - saját, közös tulajdonú családi házukat rám, illetve az öcsémre iratnák 50-50 % arányban (mindketten nagykorúak vagyunk), édesanyám maradna a haszonélvező. A családi ház tetőterét szeretném beépíteni, hogy ott feleségemmel s kisfiunkkal lakjunk, illetve lecserélném az elavult hullámpala tetőt, új hőszigeteléssel (DRYVIT) és korszerűbb fűtéssel felújítanám az egész házat. Kérdésem az lenne, hogy milyen illetékkel kell számolnom az átíráskor, jár-e kedvezmény annak mértékéből, ha eddig semmilyen ingatlannal nem rendelkeztünk.

Válaszát várva, üdvözlettel:

Klacsán Lajos
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ferenc 11384 számú kérdéseBaranya2006-04-04
Tisztelt Ügyvédnő!

Azt szeretném megtudni, hogy milyen jogszabályok rendelkeznek a szoba/félszoba nagyságával kapcsolatban. Vettem egy lakást, aminek a "szobája" 16,8 m2, amely egybe van építve egy 3,9 m2-es konyhával (egy légtér). A szobából nyílik egy "félszoba" (7,2 m2). Ez így az eladásnál másfél szobás lakásnak minősült. Viszont az albetétesítés során kiderült, hogy hivatalosan 1 szobásnak számít. Kérdésemre az eljáró ügyvéd a műszaki tervdokumentációra hivatkozott, amelyen a a két lakószoba között nincs nyílászáró betervezve, tehát egy szobának minősül...

Megkerestem a kivitelezőt, aki azzal érvelt, hogy az érvényes jogszabályok szerint, a lakás legalább egy szobájának nagyobbnak kell lennie 17 m2-nél, ha a szoba egybe van építve konyhával akkor legalább 23 m2-nél. A szoba+konyha nem érte el a 23 m2-t, így egy nyílászáró-kihagyásos trükkel a félszobát is hozzácsapták. Meglett a 23 m2, viszont eltűnt a félszobám...

A "Az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) " 105 §-ban megtaláltam a 17 m2-re vonatkozó előírást, a 23 m2-est viszont nem. Létezik egyáltalán ilyen jogszabály?

Válaszát várva, tisztelettel: Ferenc
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-04-04
Tisztelt Ferenc!

A lakás egy helyisége legalább 17 m2 kell legyen, de ebben benne lehet a főzőhelyiség is. A félszoba mérete 6-12m2 között mozoghat.
Nincs arra vonatkozó szabályozás, hogy a konyha+szoba együtt legalább 23 m2 legyen.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Zoltán. 11383 számú kérdéseBudapest2006-04-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nemrégiben költöztem haza örökségembe, mit szeretnék átépíteni, ill. felújítani. Ehhez jelzálog alapu kölcsönt kívánok igényelni. Mikor a bankoknál érdeklődtem, elutasítottak, mert a jelen ingatlan nincs megosztva, csak bejegyeztek a tulajdoni lapra. Én a sját részemet kívánom beterhelni, ezért érdeklődöm önöknél, hogy lehetséges az ingatlant társasházzá nyilvánítani.
Problémát jelent a benne lakók hozzáállása is. A bent élő 4 családból 3 félnek pozitív a részvétele, viszont a 4. fél elzárkózik az efféle megosztástól.
Ha van törvényes lehetőség, ill. ha a tulajdoni többség szeretné a fent említett társasházzá nyilvánítást, akkor lehetséges-e a maradék egy felet kötelezni erre?
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: Zoltán.

Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Gallicus 11382 számú kérdéseKomárom-Esztergom2006-04-04
T. Válaszadó !

Kérdéseim a következők:

Köthet -e a Polgármester és az Önkorányzat Jegyzője testületi felhatalmazás, döntés nélkül olyan szerződést, amelyben egy teljesen idegen vállalkozás hitelére a bank az Önkormányzat ingatlanaira 1.5 milliárd forint jelzálogot jegyez be. Törvényes - e vagy büntetőjogi kategória ?


2.
Érvényes -e az a szolgalmi jog megállapodás amelyet csak az Önkormányzat jegyzője ír alá egyedül a Polgármester nem jegyzi ellen nincs iktatva és bélyegzővel ellátva és a tűrésre kötelezett ingatlan tulajdonosának aki jogi személyiséggel rendelkező társaság felelős vezetője nem látta el kézjegyével, nincs cégszerűen aláírva, a cég bélyegző lenyomata hiányzik az okiratról, az okirat aláírója pedig az Rt egy harmadik vonalbeli alkalmazottja.
A megállapodás mintegy két és fél később datálódott mint ahogy a vízjogi engedélyben ennek meg kellett volna történni a szolgalmi jog 15 éve nincs a tulajdoni lapra rávezetve és szolgalmi jogdíjat nem fizettek érte.
Kérdésem érvényes -e a szolgalmi jog megállapodás vagy büntetőjogi kategória ?

3.
Az 1992 -ben történt mezőgazdsági részvénytársaság tagjainak juttatott 20 AK értékű földek osztatlan közös tulajdonban vannak a mai napig. A juttatás időpontjában a juttatottal az írásos dukomentáció szerint csak azt közölték, hogy milyen helyrajzi szám alatt kapta meg a 20 AK tulajdonát de azt, hogy ez részben vagy egészben szántó , vagy más művelési ágba tartozik vagy ezen művelési ágak milyen arányt képviselnek a tulajdoni hányadon belül azt már nem. Időközben történt tulajdonváltozások közben most az új tulajdonosok akik nyilván egyre nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkeznek a vásárlások közvetkeztében, a lejáró haszonbérleti szerződések után művelési cserére törekednek az Rt-vel mert mindenkinek ez az érdeke.
Az Rt az új tulajdonosnak a művelési cserében csak a tulajdonában álló össz aranykorona értékből csak a szántó részt hajlandó művelési csereként az általuk megegyezett területen kiadni az erdőben lévő aranykorona értékre művelési cserét nem hajlandó kötni, arra hivatkozással hogy az erdő birtokosságból fakadóan Ő a bejelentett vezető.

Meggyőződésem szerint a tulajdonosváltás következtében a lejáró haszonbérleti szerződések következményeként nem minden esetben rendelkezik az Rt többségi használati joggal az erdő területéből, így kétséges a vezető szerepe.

Várom pozitív válaszát:

Őszinte Tisztelettel:

Gallicus


dr.Lehőcz Réka válasza2006-04-10
Tisztelt Gallicus!
Kérdései jóval bonyolultabbak annál, hogy néhány sorban írásban válaszolni tudjak. Ismerni kellene bővebben az egyéb körülményeket és az egész történetet, kiragadott kérdésekre felelősségteljes válasz nem adható. Ezért személyes megbeszélésre lenne szükség. A magam részéről Önkormányzati ügyekben képviselettel nem foglalkozom, célszerűnek tartanám helyi jogi képviselő megkeresését tekintettel arra, hogy a címzés szerint a T. Cím soproni illetőségű.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
2800 Tatabánya, Béla király krt. 52.
+36 34 337466

drlehoczreka@t-online.hu

Marcsi 11381 számú kérdéseBaranya2006-04-04
Tisztelt Ügyvédnő!

Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszát nagyon sokat segített.A munkájához további sikereket kívánok.
Maradok tisztelettel:Marcsi
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Vadászné 11380 számú kérdéseBács-Kiskun2006-04-04
Tisztelt Uram!

Vásároltunk egy családi házat,és ki szeretnénk bővíteni egy szobával.Van 2 gyermekünk,melyre nem használtuk fel a szocpolt.Érdekelne,hogy megkapjuk-e a félszocpolt,és nekem először kikell bővíteni ahhoz hogy utalják a pénzt,vagy a tervrajz után megkapjuk???Előre is köszönöm
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Teréz 11379 számú kérdésePest2006-04-04
Tisztelt Nagy Zoltán !
A férjem tulajdonában van egy lakás, melyet értékesíteni szeretnénk, hogy egy régebbi építésű családi házat vásároljunk. A különbözet banki hitelből származna.
A férjem 39 éves, én 31. két gyermekünk van, mindkettő 6 év alatti.Még semmilyen állami támogatást és juttatást nem vettünk igénybe eddig.(És a kiszemelt bank szerint nem is kaphatunk )
Jogosultak vagyunk-e a "Szocpol" felére? Vagy más támogatásra?
Segíségét köszönöm!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Zsuzsa 11378 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2006-04-04
Tisztelt ügyvéd úr!Az ügyvéd ill. a közjegyző előtt aláírt megbízási szerződéshez kellenek-e tanúk is.mert a hugom szeretné ha helyette is én intézkednék az örökölt ház eladása ügyében.Előre is köszönöm a válaszát.
dr.Tóth László válasza2006-04-13
Kedves Zsuzsa!
Az ügyvéd és a közjegyző előtt aláírt dokumentumokhoz nem kell tanu.

Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Károly 11377 számú kérdéseVas2006-04-04
Tisztelt Ügyvédnő!
Közös megegyezéssel kíván válni feleségem. Közös tulajdonban lévő ingatlanunkat én szeretném magamnak megtartani, mert az örökségemet beleadtam a vásárláskor. Kérdésem a következő: a közös megegyezésben ezt rögzítenem kell, vagy kérnrm kell a vagyonmegosztást és per során lehet esetleg az enyém az ingatlan?
Válaszát köszönöm
Tisztelettel: Károly
dr.Kocsis Rita válasza2006-04-05
Kedves Károly! Az én gyakorlatom az, hogy ha a felek megegyezésére van remény, a tárgyalás előtt rögzítem egyezségüket és aláírva be is adjuk a bíróságra, mert gyorsabb és költségkímélőbb. Ha tehát peren kívül meg tudnak állapodni az ingatlan tekintetében, érdemes írásba is foglalni. Önnek jogos igénye, hogy ne 1/2-1/2 részben történjék a vagyonmegosztás, mivel ezk szerint bizonyíthatóan van benne külön vagyona, amelyet Ön fleé kell elszámolni. Ha ezt felesége vitatja vagy nem megy bele abba, hogy a házastársi ingatlan vagyonközösség megosztására ne felesben kerüljön sor, perbe kell emelnie vagy a bontóper során vagy külön peres eljárásban, ahol számolnia kell azzal, hogy bizonyítási eljárás lesz lfolytatva, valamint ha Ön nem részesül személyes költségmentességben, akkor az eljárási illeték a pertárgy-érték 6%-a és még lehet, hogy szakértői kirendelés is szükséges (ha vita tárgya az ingatlan értéke), amely szintén jó pár 10.000,-Ft, közel a 100.000,-Ft-hoz.
Összegezve: peren kívül megegyezhetnek az ingatlan sorsában (tehát abban, hogy Ön magához váltja felesége jutó részét) és a neki jutó összegben (amely mivel Ön különvagyont tett bele nem az 1/2 rész, hanem kevesebb) /ez a jobbik/. Amennyiben pedig békésen nem megy, nem marad más, mint a bírói út.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
forcekft@forcekft.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:




Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.















Cimkefelhő:
ingatlanjog ingatlanhirdetés iphone speaker webdesign cégjog drágaköves ékszer ügyvéd haine online

Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása