ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Hilda 11624 számú kérdéseBaranya2006-04-20
Tisztelt Ügyvédnő!
Kérdésem a következő:
Egy olyan személy akinek nincs haszonélvezete az ingatlanon de ugyan együtt él a haszonélvezővel tehet olyat, hogy a haszonélvező fiát kirakhatja megszabhatja, hogy mikor és mennyi ideig használhatja az ingatlant?
Az élettárs aki nem haszonélvező, nem tulajdonos használhatja az ingatlant?
Megjegyzésképpen: Az ingatlan tulajdonosa a haszonélvező fia aki szüleivel együtt használta az ingatlant születése óta.
Az egyik szülő meghalt, pár éve "belépett" az élettárs aki nem az Ő vagyona felett dirigál.
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-04-25
Tisztelt Hilda!

A tulajdonos használati jogát a haszonélvezeti jog, tehát a haszonélvező korlátozza. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt, tehát a tulajdonos hozzájárulása nélkül ezt csak ingyenesen lehet megtenni. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Ildi 11623 számú kérdéseBudapest2006-04-20
T.Ügyvéd Úr!


A következő problémával fordulok Önhöz:Férjem előző házasságábol született gyermekére 2000-ben igénybe vette-első feleségével- a szoc.pol.-t,arra házra amitt együtt építtettek és melyre hitelt vettek fel.2004-ben elváltak és első feleségét-aki kiköltözött a házból- kivették,engem pedig belevettek a hitelkötelembe.2005 decemberében megszületett közös gyermekünk,kire szerettük volna érvényesíteni a további szoc.pol. kedvezményt,ám a bank elutasította,avval az indokkal,hogy nem én vagyok az eredeti építettő.Kérdésem tehátaz,hogy erre hívatkozva valoban nem érvényesíthetjük a kedvezményt?
Előre is köszönöm válaszát.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Andrea 11622 számú kérdéseBudapest2006-04-20
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Én azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a férjem az édesanyja halála után,az ingatlanát eladták és 2.000.000.- ot örökölt, ami után be fizzetük az illetéket. Kérdésem nekem ezt be kell -e vallani az adóbevallásba és le kell-e még adóznom? KÖszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Viki 11621 számú kérdéseBudapest2006-04-20
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Nagyon jónak tartom az oldalt, amihez szeretnék gratulálni.
Két kérdésre szeretnék választ kapni:
1. Lehet -e házassági vagyonjogi szerződést kötni ügyvéd nélkül is? Úgy értem, ha szerződésbe foglaljuk amit szeretnénk, és aláírjuk, akkor az érvényes -e úgy is, ha nem működik közre ügyvéd.

2. Kézzel írott végrendelet érvényes -e ügyvéd közreműködése nélkül?

Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Viki
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Alliena 11620 számú kérdéseCsongrád2006-04-20
Szép reggelt :-)
Kérdésem a következő lenne: Szeretnénk egy újépítésű lakást vásárolni és nem tudom hogy a szocpol hogyan vehető rá igénybe. Egy gyermekem már van, és még szeretnénk kettőt. Van-e arra lehetőség hogy a két - még meg nem született gyermekre - is felvegyük a szocpolt? Ha igen, hogyan?
választát előre is köszönöm

Alliena
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kriszti 11619 számú kérdéseBudapest2006-04-20
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Fölöttünk lakó szomszédaink életmódjukkal évek óta lakhatatatlanná teszik lakásunkat. Édesanyám nem sokkal beköltözésünk után birtokvédelmet kért, de hiába. Azóta 6 év telt el, semmi nem változott, igaz egy másik szomszédunk egyszer rendőrt hívott ki hozzájuk. Egy idő után édesanyám tehetetlenségében (kölcsönkenyér visszajár alapon) úgy döntött, hogy akkor ő zenét fog hallgatni. A zene természetesen megy éjjel és nappal, de hangsúlyoznunk kell, hogy minimális hangerővel. Szomszédaink erre birtokvédelmet kértek ellenünk. Három kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:
- Beletartozik-e ez az eset a "birtokvédelem jogos önhatalommal" kategóriába (hiszen azért szól a zene, hogy ne a felettünk lakók üvöltözését kelljen hallgatnunk)?
- Lehet-e arra hivatkozni, hogy a "birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt a személyt, akitől ő maga a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg"? Hiszen amennyiben "a birtoklást zavaró magatartást tilos önhatalomnak nevezzük", akkor ez az ő életmódjukra is tökéletesen illik.
- "A birtokvédelmi eljárás során a birtokosnak csak azt kell igazolnia, hogy birtoklásában megzavarták." Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ennek a szabálynak hol van a határa. Ennyi erővel mi is bármire az égvilágon ráfoghatjuk, hogy zavar minket. Meddig terjed a szomszéd joga arra, hogy a mi életünkbe beleszóljon? Hiszen ha előírják nekünk, hogy mi a saját lakásunkban mikor és mennyi zenét hallgatunk, azzal a mi birtoklásunk, a "a dolog feletti hatalom békés gyakorlásához" való jogunk sérül. Kérjünk talán birtokvédelmet?:)
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel
Kriszti
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Skatalin 11618 számú kérdéseBudapest2006-04-19
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ingatlanközvetítőként dolgozom (hivatalosan bejegyzett) és szeretném a segítségét kérni abban, hogy a Végrehajtásból kihozott ingatlanokról hol és melyik jogszabályokat kell áttanulmányozni.
Ki az aki ezeket az ingatlanokat árulhatja jogosan, mire kell figyelni, az adósságokat pl: ki rendezi, stb.

Sajnos egyre több közvetítőnél látom és hallom, hogy a végrehajtó mellett ül valaki, aki kihozza ezeket az ingatlanokat, persze mélyen ár alatt. Ezek olyan árak amiken az ember elgondolkodik.

Nem tudom hol van benne a " csavar" , ha van egyáltalán.

Köszönöm válaszát, üdvözlettel:
Spirek Katalin
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

János 11617 számú kérdésePest2006-04-19
Üdvözlöm!

Néhány kérdéssel szeretném zavarni.

1. Új családi ház építésénél használatbavételi engedély megkérése elött állunk. Sehol nem találtunk arra vonatkozó szabályzatot, hogy mit takar pontosan a "rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válás" tág fogalma.

2. Üres telek vásárlása úgy tudom -amennyiben adott idő alatt beépítésre kerül- illetékmentes. Mi a helyzet abban az esetben, ha egy a nevemre szóló építési engedéllyel építkezek, ráépítési engedéllyel egy családtagom tulajdonában lévő telekre. A telken csak az általam folyamatban lévő építkezés zajlik és közben nekem ajándékozza, vagy megvásárlom a telket. Ilyenkor milyen költségek terhelik az eladót ill. a vevőt?

3. Ugyanebben (2) helyzetben ha örökösödés során a tulajdonomba kerül a telek, úgy annak értékének megállapításakor csökkentő tényező-e az, hogy a házat én építettem saját pénzből?

Köszönettel,

János
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Espár Sándor 11616 számú kérdéseCsongrád2006-04-19
T.ügyvédnő!
Egy tanyai házat szeretnék megszerezni!
Ezen háznak jelenleg 8 tulajdonosa van,ebből 2 már meghalt,1-nek pedig lakhelye sem ismert.Az egyik tulajdonos feleségem nagyapja,aki sokakkal együtt lemondana a tulajdonjogáról az én javamra.
Sajnos a halottak részéről hagyatéki tárgyalás sem volt tartva.
Kérdezném hogy van-e reális esélye a tulajdon megszerzésére,és ha igen akkor hogyan kell elindulni ilyen esetben?Az eljárásig használatba vehetem e az ingatlant,zárat cserélhetek-e?Egyébként a házat már évek óta nem látogatja senk.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Margit 11615 számú kérdéseFejér2006-04-19
Üdvözlöm!

Dunaújvárosban szeretnék építési telet vásárolni. Ez a telek 559 m2 nagyságú. Alatta egy pince található, melynek bejárata egy másik tulajdonos ingatlana felől megközelíthető.
Kédésem az lenne, hogy az álalam megvásárolni kívánt telek alatt található pince, törvényileg kinek a tulajdonát képezi. A jelenleg külön helyrajzi számon nyilvántartott összesen 4 telek, valamikor egy telek volt, csak fel lett osztva, így került egy másik személy tulajdonában lévő telekre a pince bejárata.

Köszönettel Margit
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Éva 11614 számú kérdéseBaranya2006-04-19
jelenleg egy 2 szobás használt lakásban lakunk 2 gyermekünkkel 14 és 7 évesek 1 szobával nagyobb használt lakásra szeretnénk ezt cserérni kérdésem az hogy megjár -e ilyenkor a fél szocpol 39 évesek vagyunk a két lakás különbözetét szeretnénk a szocpolból kifizetni köszönöm válaszát
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-04-26
Tisztelt Éva !

A fél szocpol igénybevételére két esetben van lehetőség: az egyik az, amikor a három vagy több gyermeket eltartók a 2001 aug. 1-én már tulajdonukban lévő lakást értékesítette és helyette legalább 1 lakószobával nagyobbat vásárol; a másik eset az, amikor a 35 év alatti házuastársak a használt lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében otthonteremtési támogatást kapnak, feltéve, hogy a megvásárolni kívánt lakás vételára megyei jogú városban a 12 millió forintot nem haladja meg.
Javaslom, hogy forduljanak lakáshitellel foglalkozó pénzintézethez, lehetséges, hogy ők megtalálják a megoldást az Ön problémájára.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Katalin 11613 számú kérdéseKomárom-Esztergom2006-04-19
Üdvözlöm!
Azért fordulok Önökhöz, mert az ingatlanjog labirintusában nem találtam választ a kérdéseimre.. Tehát azt szeretném kérdezni, ha van egy tatai tömblakásom, amit el szeretnék adni, ill. már néztem is egy házat amit meg szeretnék vásárolni, ez azonban külterületi, akkor hogy alakul az illeték, ill. adó. Egy egy éves házról van szó, érvényes építési és használatba vételi engedély is van rá. Csak éppen külterület. Ha eladom a lakást, és utána (lehetőség szerint) 1-2 hónapon belül megveszem a házat, akkor mind a kettő után kell fizetnem adót vagy illetéket?
Kicsit bonyolult, de remélem sikerült érthetően megfogalmaznom a dolgokat..
Segítségét nagyon köszönöm!
dr.Lehőcz Réka válasza2006-04-20
Tisztelt Katalin!
Az eladott ingatlanból származó bevétel után személyi jövedelem adó kötelezettség keletkezik, a vásárolt ingatlan után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
Az illeték kedvezmény, amire Ön utal lakástulajdon eladása és lakástulajdon vásárlása esetén vehető igénybe, tehát ha az eladott és vásárolt ingatlan is az ingatlan-nyilvántartás szerint lakásnak minősül. Idézem az illeték törvény ide vonatkozó rendelkezését: Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő 1 éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
Ingatlan átruházásából származó bevétel után (tatai lakás) adófizetési kötelezettség keletkezik, azonban a bevételből le lehet vonni bizonyos költségeket, valamint a befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) egyes esetekben. Idézem a személyi jövedelem adóról szóló törvény ide vonatkozó rendelkezéseit:
Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni.
Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
b) a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet;
c) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
d) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
e) a belföldön fekvő lakás legalább a (6) bekezdésben meghatározott időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
f) az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).
(3) A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése előtt történt, akkor az adóbevallásában érvényesíti.
(4) A lakáscélú felhasználás igazolására a következő okiratok szolgálnak:
a) lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b) lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat;
c) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
d) idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
e) az a)-d) pont szerint megállapított okirat, valamint rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt.
(5) Amennyiben a (2) bekezdésben említett cél megvalósítása a magánszemély és/vagy más magánszemély által igénybe vett, a következő források felhasználása terhére (is) szervezett ügyletben történik
a) az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem,
b) adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás,
c) kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel,
d) lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg,
e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatás,
f) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsön,
g) az e törvény szerint törlesztési adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel,
akkor a magánszemély az adott ügyletben nem érvényesíthet lakásszerzési kedvezményt az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmének arra a részére, amely e jövedelem és az a)-g) pontban említett források együttes összegéből a (4) bekezdésben említett okiratok által igazolt összegek együttes értékét meghaladja.
(6) Ha a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló lakást, jogot a megszerzéséről szóló szerződés megkötésének - építés, építtetés, bővítés esetében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének - évében vagy az azt követő öt évben átruházza, akkor az átruházás adóévében ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemként veszi figyelembe a magánszemély által a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget. E rendelkezés irányadó akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló jog bármely más ok (kivéve a magánszemélyen, közeli hozzátartozóján, volt házastársán kívülálló okot) miatt az említett időtartamon belül megszűnik.

Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
2800 Tatabánya, Béla király krt. 52.
+36 34 337466

drlehoczreka@t-online.hu

Balázs 11612 számú kérdéseBaranya2006-04-19
Tisztelt Ügyvédnő,

A következő probléma ügyében kérném véleményét:
Többgenerációs családi házunk már egy ideje társasházként működik. A benne levő lakások még a szűk család különböző tagjainak tulajdonában vannak. Az alapító okiratban elővételi jogot kötöttünk ki, annak elkerülésére, hogy a többiek tudta nélkül idegen kézbe kerüljön az ingatlan bármely része. A földhivatalban derült ki, hogy az egyik tulajdonos időközben öröklési szerződést kötött kívülállókkal. A kérdésem az, hogy e szerződés megtámadható-e a többi tulajdonos által az elővételi jogra való hivatkozással, azaz kötelezni lehet-e a szerződő tulajdonost, hogy felbontsa az öröklési szerződést és ugyanolyan feltételekkel az elővásárlásra jogosultak közül valakivel azt újrakösse?
Ha a fennálló helyzet jogilag rendben is volna, nem kellett volna a szerződés tartalmát a tulajdonostársakkal megismertetni? Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel,

Balázs
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-04-25
Tisztelt Balázs!

Az öröklési szerződés végrendeleti elemeket hordoz.
Álláspontom szerint az elővásárlási jogukra hivatkozva nem tudják hatálytalanítani az öröklési szerződést.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Ilona 11611 számú kérdéseHeves2006-04-19

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Férjem szüleivel és két hugával 1957-ben költözött önkormányzati ( akkor még tanácsi ) lakásba. Az évek folyamán hugai férjhez mentek, elköltöztek. édesapja meghalt, édesanyjával megvásárolták az önkormányzati lakást a férjem nevére 1992-ben. Az édesanyja haszonélvező lett. Az édesanyja halála után ismerkedtünk mi meg, és házasodtunk össze. Eladtuk az én lakásomat és az ő lakásába költöztünk, azóta is itt élünk. A lakás azóta is a férjem nevén szerepel. Mindezt azért írtam le ilyen részletesen, mert tudni szeretnénk, hogyha a férjem hal meg előbb (még ez nagyon soká legyen) kié lesz a lakás.(A férjemnek nincs gyermeke.)

Válaszát előre is köszönöm

Tisztelettel:
Ilona
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Edina 11610 számú kérdéseBudapest2006-04-19
Tisztelt Ügyvéd Úr!

35 éves elmúltam, 3 gyermeket egyedül nevelek. Gyermekeim édesapjával az elmúlt évben váltunk el. Közös ingatlanunk eladása után lakásvásárlás esetén jogosult vagyok-e a szociálpolitikai kedvezmény felére? Mind a kormányrendelet, mind a bankok gyakorlata ellentmondásos ebben a kérdésben.
Köszönöm válaszát!

Edina
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.






Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása









Cimkefelhő:
ügyvéd ingatlanjog cégjog ingatlanhirdetés drágaköves ékszer webdesign haine online iphone speaker