Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
SzÁgi 12567 számú kérdéseBaranya2006-06-19
Férjem tulajdonában lévő lakásunkat eladtuk 9150000Ftért. Családi házat vennénk 14800000 Ftért, itt 50-50% lenne a tulajdon. Férjem elmúlt 60 éves, nyugdíjas, a lakás 12 éve tulajdona volt.
Én 35 év alatti vagyok, ez lenne az első ingatlanszerzésem (hitelt nekem kell felvennem), bár édesapám után van örökrészem is.
Nem tiszta számunkra az, hogy mekkora illetékre kell számítanunk, hogyan kell ezt kiszámítani.
Közsönettel: SzÁgi
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-06-21
Tisztelt Ági!

A férje kérheti a különbözet szerinti illetékszámítást, azaz 9.150.000,- Ft és az ő tulajdoni hányadának megfelelő 7.400.000,- Ft különbözete utáni illeték számítást. Ez után az illerték mértéke 2%.
Ön a tulajdoni hányadának megfelelő 7.400.000,- Ft után fog illetéket fizetni, mégpedig arányosítva, tehát 2.000.000,- Ft-ig 2% mértékű, míg az ezen összeget meghaladó rész után 6%-os mértékű illetéket. Ön nem jogosult a 35 év alattiak illetékkedvezményére, mert a vásárolt ingatlan értéke meghaladja a 8.000.0000,- Ft összeget.
Tájékoztatom toábbá, hogy az illetékhivatal nem köteles elfogadni az önök által megjelölt vételárat (azaz a 14.800.000,- Ft összeget), az illetékhivatal saját értékbecslője által megállapított forgalmi értéke alapján fogja meghatározni az illetéket.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

Edina 12566 számú kérdéseHeves2006-06-19
Tisztelt ügyvéd úr!
Kérdésem eltartási szerződéssel kapcsolatos.
Édesanyám 1997-ben eltartási szerződést kötött szüleivel. Nagypapám 2001-ben, nagymamám ez év májusában hunyt el, 11 hónap, ágyban fekvő betegeskedés után, saját otthonában. Anyu 2002-től élt vele, ápolta, gondozta, feladatait maradéktalanul ellátta. Édesanyámnak van egy testvére, aki az anyja halála után 3 héttel abban az ügyben kereste meg anyut, hogy az ingatlan egy részére igényt tart, hivatkozva nagypapánk egy korábban tett szóbeli ígéretére, mely szerint, haláluk esetén ő a ház értékének felét megkapja. Erről az ígéretről írásbeli egyezmény nem született. Fontos megemlítenem, hogy nagypapám halála után a testvér édesanyjával semmilyen módon nem tartott kapcsolatot. Anyja betegségével tisztában volt, de még telefonon sem érdeklődött állapota felől. Ezek után perrel fenyegetőzik.
Kérdésem az, hogy jogosan tart-e igényt az ingatlan bármekkora hányadára?
Válaszát előre is megköszönve: Edina
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

István 12565 számú kérdéseBudapest2006-06-19
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Monoron szeretnék 1000 nm-es építési telket vásárolni, a telek a HÉSZ szerint lenne telekosztással kialakítva egy jelenleg 3300 nm-es telekből. Az eladó(k)nak azonban elmondása szerint még illetékfizetési kötelezettsége van a jelenleg még osztatlan, 3300 nm-es telekre, mintegy2,6 millió forint összegig. Három testvér a tulajdonos. A vételárat 5 millió forintban állapítottuk meg. Ám tudomásuk szerint amíg illetékteher van a telken addig nem tudják a tulajdonjogot a nevemre írni, ezért azt kérik, hogy fizessem ki az illetéket, amit természetesen beleszámítanának a vételárba.
Kérdésem, hogy lehet-e ezt szerződéssel megnyugtatóan rendezni? Tudniillik, hogy én átadom nekik az illeték összegét, és ők eztán elállnak eladási szándékuktól.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel István
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Samu 12564 számú kérdéseFejér2006-06-19
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Testvéremmel közösen örökölt Székesfehérvári lakásunkat 2005 októberében vételre ajánlottuk fel, amelyhez a válófélben lévő kétgyermekes vevőt ingatlanközvetítő hozta és az adásvételi szerződéssel kapcsolatos formalitásokat is elvégezte. A vevő foglalót tartalmazó előleget fizetett, a vételár fennmaradó részét banki hitelből (beleértve a szoc.pol. támogatást is) kívánta kiegyenlíteni, amelynek lerendezésére legkésőbb 2005 december 31-ig a szerződésben kötelezte magát. Ellenkező esetben a ettől a dátumtól kezdődően lakáshasználati díjat fizet. Mivel a szerződés dátumátől számított 120 napon belül válásról határozat nem született (bank szerint a szoc.pol támogatáshoz 120 nap után a szerződés érvénytelen), az adásvételi szerződést fel kellett bontani és egy vételi szándéknyilatkozatot követően egy új szerződést kellett kötni, amelybe társként felvetette új barátját. Ennek megkötésétől számítva szintén letelik a 120 nap, válási határozat nincs. 2006 június közepén a vevő bejelenti, hogy pénzügyi okokból nem tudja megvásárolni a lakást. A vevő a lakást 2005 novemberében vette birtokba, némi beruházást hajtott végre, amelynek ellenértékéről a szerződés felbontása esetén írásban lemondott. A testvérem ezalatt az idő alatt külföldön dolgozott, a nevében meghatalmazással (be kellett szereznem eddig 3-szor) kellett eljárnom és mint magán vállalkozótól, rengeteg időt vett el a vevő kiszámíthatatlansága.
Kérdésem: milyen kártérítési követeléssel léphetek fel a vevővel szemben?
Mielőbbi válaszát megköszönve maradok tisztelettel. Samu.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Richárd 12563 számú kérdéseHeves2006-06-19
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Most tervezem a két éve épített nyaralóm eladását. Amennyiben jó értelmezem az oldalon leírtakat, az eladási árnak levonhatom a 75%-át (mivel nem tudom igazolni az építésére fordított összeg pontos értékét), és az így kapott összeg 25%-át kellene nekem adó formályában befizetnem, amennyiben nem kívánok 1 éve belül más ingatlant vásárolni?

Ha 5 éven belül mégis ingatlanba fektetek, akkor ennek az adónak a teljes mértékét vissza tudom igényelni?

Válaszát előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anikó 12562 számú kérdéseBaranya2006-06-18
Tisztelt Ügyvédnő !
Azt szeretném Öntől megkérdezni, hogy a telki szolgalmat, pontosabban az átjárási jogot, ha a bíróság azt évekkel ezelőtt indított keresetemre nem szüntette meg, - holott az ingatlan másik utról megközelíthető - milyen mértékű ellenszolgáltatással lehetne az uralkodó ingatlan tulajdonosának beleegyezése esetén megváltani? A körülmények azóta ugyan jelentősen változtak, de újabb per helyett annak kockázata miatt inkább a megegyezést keresném. Ez esetben az útként szolgáló ingatlanrész értéke huszadának a ötszöröse a reális , irányadó, vagy ennek a használati jognak az értéke másképp számítandó ?
Tisztelettel : F. D. Anikó
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-06-19
Tisztelt Anikó!

A telki szolgalom megszűnik, ha a jogosult - aki csak a tulajdonos lehet - arról lemond. A lemondás lehet egyoldalú nyilatkozat, de alapulhat szerződésen is, az lehet ingyenes, de visszterhes is. Nincs azonban alakszerűséghez kötve, így érvényes akkor is, ha szóban, illetve ráutaló magatartással történik. Megjegyzem azonban, hogy a telki szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése mindenképpen közokirati, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát kíván.
Az Ön által hivatkozott számítási mód egyrészt csak a vagyoni értékű jogokra vonatkozik, másrészt pedig csak az illetékekről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben alkalmazandó.
Az Ön esetében az ellenszolgáltatás szabad megállapodás tárgya.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

csilla 12561 számú kérdéseSomogy2006-06-18
Tisztelt Ügyvédnő! Segítségét kérem,zártkerti ingatlanban lakunk,amit szeretnénk bővíteni ha lehetne.mekkora épületet lehet zártkerti területre épülni,ha 1200nm a terület? Minden közmű adott a területen már. Köszönettel ! Csilla címem:csicsi.1@freemail.hu
dr.Schneider Erzsébet válasza2006-06-22
Kedves Csilla!

Ha a terület nics kertvárossá nyilvánítva, akkor a terület 20%-a építhető be, maximum 6m magas épülettel. Kertvárosban 30%, az épület magassága pedig 12,5m lehet. Bővebb felvilagosítás érdekében keresse az építésügyi hatóságot vagy egy tervezőt.
Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@axelero.hu

Cecília 12560 számú kérdéseBudapest2006-06-18
Tisztelt dr. Nagy Zoltán!

Budapesti lakásomat el kívánom adni, amelynek 1/1 arányban vagyok tulajdonosa, az ingatlant mindkét szülő haszonélvezeti joga terheli.
Az adásvétellel egyidejűleg a haszonélvezetről le kívánnak mondani (vételár-részre mint a haszonélv. értékére nem tartanak igényt)

A szülőknek szja-t kell fizetniük vagy a lemondás (ajándékozás) után illetéket? Azaz jövünk ki jobban?

A vételárból egy Pest megyei zártkerti ingatlant szeretnék venni. Itt mivel kell számolni?
- A pesti lakás eladásából származó vételár után mindenképp kell szja-t fizetnem?
- A szerzés után mennyit kell adózni (illeték)?
- ÁFA-s a vételár?

Ezek elengedésére a gyakorlat szerint lehet-e méltányosságot kérni, mivel ez lesz az egyetlen nevemen lévő ingatlanom, és állandó lakhatás céljára vásárolom?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Cecília 12559 számú kérdéseBudapest2006-06-18
Tisztelt dr. Nagy Zoltán!

Budapesti lakásomat el kívánom adni, amelynek 1/1 arányban vagyok tulajdonosa, az ingatlant mindkét szülő haszonélvezeti joga terheli.
Az adásvétellel egyidejűleg a haszonélvezetről le kívánnak mondani (vételár-részre mint a haszonélv. értékére nem tartanak igényt)

A szülőknek szja-t kell fizetniük vagy a lemondás (ajándékozás) után illetéket? Azaz jövünk ki jobban?

A vételárból egy Pest megyei zártkerti ingatlant szeretnék venni. Itt mivel kell számolni?
- A pesti lakás eladásából származó vételár után mindenképp kell szja-t fizetnem?
- A szerzés után mennyit kell adózni (illeték)?
- ÁFA-s a vételár?

Ezek elengedésére a gyakorlat szerint lehet-e méltányosságot kérni, mivel ez lesz az egyetlen nevemen lévő ingatlanom, és állandó lakhatás céljára vásárolom?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

István 12558 számú kérdéseBudapest2006-06-18
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Röviden csak azt szeretném kérdezni, hogy pár napja kötöttem egy Bérleti szerződést egy albérletre.
Kaució jogcímen kifizettem 60.000 Ft-ot, de sajnos, közbejött egy családi haláleset így sajnos nem tartok igényt a bérlrményre, vagyis el se kezdtem a lakás bérlését, még át sem adták csak a szerződést írtuk meg 3 napja.
Kérdésem: visszakaphatom-e a kaució összegét?
Válaszát előre is köszönöm: István
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Erzsébet 12557 számú kérdésePest2006-06-18
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakban szeretnék kérdéseket feltenni Önnek társasház alapítással kapcsolatban.
A saját tulajdonunkban egy 1000 m2-es telken 2002-ben épült ingatlan, amely áll egy kisebb és egy nagyobb családi házból, a kis ház egyik falával a nagyhoz épült, ezen kívül teljesen önálló saját gáz, fűtés, stb. A teleki is elosztható, a kisházhoz kialakítható még külön kapubejáró is, úgy véljük tehát, hogy az ingatlan műszakilag megosztható.
Az egész ingatlan hitellel terhelt, ezért szeretnénk eladni a kisházat olyan adásvételi szerződéssel, amely a vételi árból tehermentesítené az ingatlant, majd a társasházzá nyilvánítatva az egészet a vevő tulajdonába bocsájtaná a kisházat, mint társasházi részt.
Van-e ennek jogi akadálya? Mi ebben az esetben a társasház alapítás folyamata (műszaki megosztás, alapító okirat, földhivatali bejegyzés, stb.) és ezzel kapcsolatban milyen díjak, illetékek terhelnek minket? Kell-e adót fizetnünk a vételárból, ha az egészet a hitelek kifizetésére és az alapításra fordítjuk, esetleg egy különbejáró elkészítésére?

Várom válaszát, köszönettel: Erzsébet
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

József5 12556 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2006-06-18
Társasházunk az alapitó okirat módosítására készül.
Sajnos néhány tulajdonostárs nagyon nehezen érhető el (tartós külföldi tartózkodás, stb...).

Kérdésem; hogy a haszonélvezők is beleszólhatnak-e az alapitó okirat módosításába, vagy mindenképpen meg kell keresni a tulajdonosokat?

Válaszát előre is köszönöm...
dr.Tóth László válasza2006-06-19
Tisztelt József!

A haszonélvező nem járhat el a tulajodnos helyett, csak kifejezett ilyen irányú meghatalmazással. Az újabb törvényi szabályozás könnyített a szavazati arányokon, így érdemes pontosan megnézni, hogy az adott kérdésben milyen arányú szavazatot követel döntés esetén a törvény. Külföldön is lehet meghatalmazást készíteni, ottani közjegyző vagy ügyvéd előtt, amit Magyarországon lefordítva teljes hatályúnak ismer el a jog.

Tisztelettel
dr.Tóth László ügyvéd
3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1.
+36 46 340233

tothl@tiszavas.hu

Andrea 12555 számú kérdésePest2006-06-17
Tisztelt Ügyvéd úr,

Az alábbiakban leírt problémámra szeretnék tanácsot kérni: Adott egy horgásztó, amelynek az önkormányzat a tulajdonosa, és a helyi horgászegyesület a kezelője. Ám ennek a tónak kb. az egytizede - 10.000 m2 gyep (rét) minősítéssel - önálló helyrajzi számmal magántulajdonban van. A parcellából mintegy 1000 m2 a tó partjára esik, a további 9000 m2 a tó medrében vízzel borított terület. A kérdésem, hogy ez a tulajdon milyen jogokat biztosít az önkormányzattal és a horgászegyesülettel szemben. Feljogosít-e esetleg arra, hogy ezen a területen horgászegyesületi tagság nélkül is horgászhassunk? Továbbá, milyen kötelezettségeket von maga után?
Tisztelettel várom válaszát, melyet előre is köszönök.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Klári 12554 számú kérdéseVas2006-06-17
Tisztelt ügyvédnő!

Azt szeretném megtudni, hogy a tulajdoni hányad megállapításánál csak az épületet veszik alapul,- vagy pl. figyelembe veszik az ingatlanon lévő melléképületeket /faházakat,stb/ is ?
Várom válaszát, köszönettel:
dr.Kocsis Rita válasza2006-06-21
Kedves Klári! A teljes ingatlan az irányadó mindennel egyetemben, tehát az össz alapterület a mérvadó.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
forcekft@forcekft.hu

Anna 12553 számú kérdéseCsongrád2006-06-17
Az előző problémámmal kapcsolatban szeretnék még valamit kérdezni az Ügyvédnőtől: Megnéztem újra, immáron századjára az adásvételi szerződésünket és abban szó szerint ez áll:
„Vevők a fennmaradó vételár hátralékból 450.000.-Ft.-ot a Szociálpolitikai támogatásból kívánnak megfizetni, a szociálpolitikai támogatást az OTP bankon keresztül fizetik meg készpénzben az eladó kezeihez, a BANKI HITEL FOLYÓSÍTÁSÁT MEGELŐZŐEN”
Ha ez nem így történik, az nem szerződésszegés?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:


Ingatlan - Add el magad











Cimkefelhő:
illetékfizetés drágaköves ékszer vagyonszerzési illeték közös tulajdon kölcsönszerződés ingatlanok birtoka ingatlan elbirtoklása szerződéstervezetek ingatlan adásvétel eladási jog, polgári per öröklési szerződés adatai csereszerződés adatai adózás ingatlan szerződéstervezetek visszavásárlási jog kereset








Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.



Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása

Munka Magyarországon
Munka Magyarországon