Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Nagy Etelka 12763 számú kérdéseBács-Kiskun2006-07-04
Kedves Nagy Zoltán.

A szüleim 1995-ben építettek egy fagyizót Garán a község közepén. Az épület a övék, viszont a telek az önkormányzat tulajdona. Ők azóta havonta folyamatosan bérleti díjat fizetnek a telek után. A kérdésem az lenne hogy, lesz-e valaha lehetőségük a telek elbirtolásásra?

Hamarosan válaszolunk kérdésére!

István 12762 számú kérdéseBudapest2006-07-04
Tisztelt Ügyvéd úr!
Az alábbi ügyben szeretném kérni a véleményét:
Óbudán lakunk L4-III-Ke/2 (Kevert beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület) övezetben. Korábban itt csak családi házak voltak, mivel csatorna híján max. 2 lakásos házat lehetett építeni. Pár éve bevezették a csatornát, azóta már max. 6-lakásos társasházak is épülhetnek, és azóta szinte csak ilyenek épülnek. Szomszédunkban is 6-lakásos épület felépítésére kaptak 4 éve engedélyt. Csak az alapig jutottak, utána 2 év szünetet követően tulajdonosváltás történt. Az új tulajdonos engedélyt módosított(valószínűleg azért, mert a nagyobb lakásokra a kereslet visszaesett), amit 6 lakás plusz irodák felépítésére meg is kapott. Utóbb kiderült, hogy 6 lakásról plusz 6 irodáról van szó. A ház elkészült, jelenleg értékesítik, ugyanakkor feltűnő, hogy a lakások és irodák teljesen „csereszabatosak”, pl. mindegyik sarokfürdőkáddal van felszerelve. Mivel 12 tulajdonos lesz, az elkészült 6 garázs sem elegendő, ezért az előírt minimális zöldterület terhére(ami az ÓBVSZ szerint a telek min.55%-a) a beépített 30% és a leburkolt 15% területen kívül további kb. 150 m2-t leterítettek murvával, és ezen gépkocsi- beállókat alakítottak ki.
Fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni:
1. Ha az előírás szerint max. 6 lakás építhető, ez jelentheti-e azt, hogy a 6 lakás mellett irodák (jelen esetben még 6 iroda) is kialakítható? Ha igen, az erre vonatkozó információk hol találhatók?
2. Kell-e az irodának különböznie a lakástól? (Gondolok itt a sarokfürdőkádra)
3. Könnyű-e irodát lakásnak átminősíteni? Ugyanis a jelek arra utalnak, hogy így akarják megkerülni azt a rendelkezést, mely szerint max. 6 lakás építhető.
4. Lehet-e gépkocsi-beállókat létesíteni a minimálisan előírt zöldterület terhére?

Nekünk, mint szomszédoknak nem lehet közömbös, hogy mennyi család, mennyi gépkocsi , mennyi zöldterület van közvetlen mellettünk. És egyáltalán tehetünk-e valamit, vagy tűrnünk kell a kialakult helyzetet?
Szíves válaszát előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ibolya 12761 számú kérdéseBudapest2006-07-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A szüleim háza 25%-ban az én nevemre van írva. Ha a későbbiekben szocpol-t szeretnék igénybe venni, ez kizáró tényező lesz?
Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel
Szabó Ibolya
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Erzsébet 12760 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2006-07-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

2006.05.29.-én (12245 sorszámmal rögzítve) tettem fel ingatlan eladással kapcsolatos kérdésem, melyre még nem kaptam választ!

Megismételjem a kérdésemet?
dr.Fazekas Attila válasza2006-07-18
Tisztelt Erzsébet!
A kérdését késedelmesen ugyan, de megválaszoltuk.
Ezúton is köszönjük türelmét!

Tisztelettel
dr.Fazekas Attila ügyvéd
5000 Szolnok, Dózsa György u. 2. fsz.1.
+36 56 414420
http://www.drfazekas.hu
iroda@drfazekas.axelero.net

Ivett 12759 számú kérdéseBaranya2006-07-04
Tisztelt Ügyvédnő!

Egy ismerősöm tegnap kérdéssel fordult hozzám, amire én sajnos nem tudom a választ, és a segítségét kérem benne. Ismerősöm, Zsanett értékesítette garzonlakását, és már ki is nézett egy csodaszép kis házat Pécs belterületén. Sajnos kiderült, hogy az 1500 m2-en fekvő 60 m2-es kis ház gazdasági épületté van nyilvánítva. Erre ugye Zsanett nemt tud hitelt felvenni, de nagyon tetszik neki a ház. A kérdésem a következő. Milyen formában lehet lakóházzá minősíttetni, ennek mi a folyamata és költsége?
Válaszát előre is köszönöm: Ivett
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna válasza2006-07-05
Tisztelt Ivett!

Azt tanácsolom, hogy ebben a kérdésben a Pécs M. J. Város Önkormányzat műszaki osztályán érdeklődjék.

Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

éva 12758 számú kérdéseBudapest2006-07-04
Tisztelt Ügyvéd úr!
Jelenleg avolt ingatlanomban lakom, melyet tíz évvel ezelőtt sajnos egy kezességem miatt árvereztek. Az árverési vevő a becsérték 50%-ért megvásárolta a házat. Az árverési hirdetményben nem tüntette fel a végrehajtó, hogy lakott állapotban kerül az ingatlan árverésre. E miatt végrehajtási kifogást emeltem, de a Bíróság csak azt áűllapította meg, hogy lakott állapotban vette meg a vevő, az uj eljárásra vonatkozó kérelmemet elutasította, bár szerintem a hibás és hiányos eljárás miatt jogos volt a keresetem.Végül is a vevőt becsapta a végrehajtó, mert eljött két hét múlva és ki akart zavarni az ingatlanból, sőt később verőemberekkel is fenyegetett.Ezután hosszú pereskedés következett, kilakoltatást indított ellenem, majd ezt elsőfokon megnyerte, másodfokú fellebezésemre nekem adott helyt a bíróság.Megállapítást nyert, hogy használati és birtoklási jogom van az ingatlan vonatkozásában, és a lakástörvény szerinti bérlővel azonos jogok illetnek meg.Tekintettel arra, hogy a vevő az ingatlant 50 %.ért vásárolta meg, ezt köteles nekem biztosítani, ugy mond kényszerbérlelt keletkezett.Természetesen a vevő felülvizsgálati keresetét szintén elutasitotta a legfelsőbb bíróság, és megállapítást nyert , hogy az adóst az ingatlan lehetséges értékéhez hozzá kell juttatni, és ezért a másodfokú bíróság itéletét megerősítette.Az ingatlan használatáért irreális összeget kért az új tulajdonos, ezért keresetet adtam be a díj megállapítása miatt, mely szerint 30 ezer forintot fizetek havonta. Amiota a Bíróság megállapította a z összeget én fizete, viszont visszamenőlegesen nem tudtam kifizetni, ezért van tartozásom vele szenben. Én többször própáltam az elmúlt tiz év alatt egyezkedni a tulajdonossal, de nem volt hajlandó velem semmilyen kompromisszumot kötni.Az ingatlan állaga nagyon leromlott, ezért én folyamatosan tájékoztattam, a tet, kazn, nyilászárók stb. csere illetve javítáráról.Semmit nem akart tenni, ezért a tetőt megjavíttatam, ezért ujabb lakáskiüritési keresetet inditott, de a bíróság elutasította.A kszánt is kicseréltettem, de már ebbe beleegyezését adta.Jelenleg el akarja a házat adni és kizárolagos megbízást adott a Dunahaus ing. irodának.Az érdeklődőket be engedem, de mivel jelen esetben a jogi helyzet " bérlő" és nem albérlői, én tájékoztatom az érdeklődőket a fent leirtakról, ugyanis reklám áron 14 millióért hirdetik bérlővel, akit szerintük azonnal kirakhatnak. Az a kérdésem a Tisztelt ügyvédúrhoz, hogy igaz-e hogy a tulajdonos változás nem érintheti az én jogomat, ami határozatlan időre szól? Van-e elővásárlási jogom? Köteles vadgyok-e heti több alkalommal a magánszférámba beengedni idegeneket? Ez zajlik hetek óta, de gondolom az én szóbeli tájékoztatásom után senki sem akar lakott ingatlant vásárolni. Meddig vagyok Köteles türni, Hiszen én már tettem ajánlatot megvételre, de kapzsi ember lévé túl sokat akar. Ön szerint Bírósági úton lezárható-e ez az ügy? Még azt szeretném tudni, hogy az utólag megitélt dijtartozás miatt kilakoltathat-e? Köszönöm a türelmét és kérem sürgős válaszát.A fórumba kérem betenni az írásomat, mert lehetséges hogy mások számára is érdekes lehet.Még egy kérdés! Kérhetek-e pénzt a bérlői jogom lemondása miatt, mivel az önkormányzatok is A piavci érték 50%-át fizetik ilyen esetben.? Üdvözlettel Éva
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Eéka 12757 számú kérdésePest2006-07-04
Kedves Ügyvéd úr!

A kérdésem a következő:

Édesanyáméknál lakunk, ahol a felső szint beépítésre vár. Beszéltem az illetékhivatalban egy hölgygyel ajándékozási illeték témában, aki felvilágosított, hogy ez nagyon drága mulatság, és ennél jóval költségkímélőbb a RÁÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS megkötése édesanyámékkal, ahol az építtetést befejezvén a felső szint (amit beépítettünk) a földhivatalban is a nevünkre kerül. Meg szeretném tudni, hogy tényleg létezik-e ilyen? És ha igen, akkor ez pontosan mit takar, mennyivel kedvezőbb, mint az ajándékozási illeték? Segítségét megköszönve és nagyon várva, üdvözlettel:

Réka
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Horváthné 12756 számú kérdéseKomárom-Esztergom2006-07-04
Tisztelt Ügyvédnő ! Kérem segítségét !

Ikerház, osztatlan közös tulajdon, 50/100+50/100 két család tulajdona. A két tulajdoni illetőség komfortfokozatban és minőségben eltér egymástól, a bal oldali házfél jóval értéktelenebb, mint a jobb oldali család házrésze.

A jobb oldali család gyermeke, a jobb oldali házfél tetőterét beépítette, a 100/100 tulajdon valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával, közös tulajdon keletkezett ráépítő és valamennyi tulajdonos között.
Ráépítő megkapta a használatbavételi engedélyt is.

Ráépítő csak a jobb oldali (szülői) házrész 50/100 tulajdoni illetőségéből akarja ráépítéssel szerzendő tulajdoni hányadát kifejezni, ebben írásban is megállapodtak a szülőkkel és a bal oldali család sem engedi, hogy a tetőtérbeépítés az ő bal oldali 50/100-ad tulajdonát, illetve annak arányát csökkentse vagy bármilyen módon érintse !

Tehát a bal oldali 50/100-ad tulajdon nem változik, ez feltétel a tulajdonosok részéről !!!
A ráépítést kizárólag a jobb oldali tulajdonból lehet kifejezni !!!

Most volt értékbecslés, mely szerint a jobb oldali 50/100-ad tulajdoni illetőséghez képest a ráépítés 42%-ot tesz ki, azaz 21/100-adot. Az értékbecslő számszerűen összevetette a 100/100-adhoz képest is a ráépítést, így 28%-ot tesz ki a ráépítés értéke, azaz 28/100-adot. De mivel nem érinti a bal oldali 50/100-adot a ráépítés, ezért értékcsökkentő tényezőként annak beszámítása és figyelembevétele a jobb oldali tulajdonból történő bejegyeztetésnél aránytalanságot okoz, vagyis ráépítő így 7/100-ad tulajdoni hányaddal többet szerezne meg, mint ami valóban járna neki a jobb oldali 50/100 tulajdoni hányadból kifejezve.

Ugyanis a bal oldali házrész értéktelenebb 50/100-ad, mint a jobb oldali 50/100-ad házrész, és a ráépítő nem részesül a bal oldali 50/100-adból, ezért azt nem is veheti figyelembe, csak a jobb oldali 50/100-adot.

Ha a 100/100-adot vesszük alapul akkor, 28/100-ad, ha a szülői 50/100-adot nézzük, akkor 21/100 illetőség jár a ráépítőnek ! Vagyis szerintem a helyes elosztás : bal oldali tulajdonos 50/100, ráépítő 21/100, jobb oldali tulajdonos 29/100 illetőség tulajdonosa !

Önnek mi a véleménye ?
Mennyi illeti meg a ráépítőt, ha nem változik a bal oldali 50/100-ad tulajdoni arány ?

Hálásan köszönöm segítő válaszát Tisztelettel Horváthné
dr.Lehőcz Réka válasza2006-07-04
Tiszelt Horváthné!

A törvény szerint ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Ez a szabály arra az esetre vonatkozik, ha a ráépítő jóhiszemű. Egy igen költségek és hosszadalmas peres eljárás elkerülése érdekében javaslom, hogy a tulajdonosok és a ráépítő kösszenek kompromisszumot, szerződéssel rendezzék viszonyaikat.


Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd
2800 Tatabánya, Béla király krt. 52.
+36 34 337466

drlehoczreka@t-online.hu

piroska 12755 számú kérdéseBudapest2006-07-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szociális bérlakás bérleti joga örökölhető-e, hagyatéki leltárba kell venni?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Adrienn 12754 számú kérdéseBudapest2006-07-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Vidéken értékesitettem lakásomat és szeretnék a fővárosban vásárolni egy új építésűt.
A problémám a következő.
Az értékesített lakásomat a szüleim lakásának eladás utáni értékének kb.70 százalékából vásároltam és a szuleimmel laktuk.
A szuleim nem akarnak velem költözni és ragaszkodnak,hogy vásároljak részükre egy kisebb értékű lakást, de nem akarják ,hogy a nevükön legyen.
A szociálpolitikai kedvezményt szerettem volna igénybe venni, de nem tudom, hogyan tudnám megoldani.
Amennyiben saját nevemre, vagy a fiaméra vásárlom meg szüleim részére a lakást ez biztos kizáró ok lenne.
Egyébként saját részünkre csak egy kb. 45nm-est, szüleimnek kb. 50 nm-t vásárolnánk.
A lakásomat 10,8 M ft-ért adtam el a két lakás összértéke kb. 20M ft lenne.

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Üdvözlettel,
Nagy Adrienn

Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Viktória 12753 számú kérdéseBudapest2006-07-03
Tisztelt Dr.Nagy Zoltán!

A páromnak és az öccsének (féltestvér,azonos édesapa) a Balatonon van egy nyaralója 50-50% tulajdoni hányaddal. A párom a nagymamájától örökölte az ingatlan felét, az öccse ajándékozás útján jutott az Ő ingatlan részéhez. A ház 25%-án (a párom tulajdoni hányadának felén) az édesapjának holtig tartó haszonélvezete van. Bár a fenntartási költségeket a fiúk fizetik, az apjuk mégis minden tiltás ellenére kiadja a nyári időszakban a nyaralót. Rengeteg családi vita alakult ki. A kérdésem, hogy milyen formában lehetne eltiltani az ingatlan kiadásától, ha a tulajdonosok nem járultak hozzá? Lenne esetleg jogilag lehetőség arra, hogy az ingatlan csak az év, a tulajdonosok által meghatározott negyedében kerülhessen a haszonélvezőhöz? Előre is köszönöm a segítségét!

Tisztelettel:

Viktória
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Gyula 12752 számú kérdéseBudapest2006-07-03
T. ügyvéd úr!

Társasházunk 2005 januárjában új társasházkezelő céget bízott meg a ház kezelésével. A társasházat 2002–2004 között üzemeltető cég a közgyűlés határozata alapján a vízdíjat a vízórával nem rendelkező tulajdonosoktól az ingatlan területével arányosan szedte be. Az új társasházkezelő megbízásakor a közgyűlés úgy döntött, hogy a továbbiakban a vízórával nem rendelkező lakások tulajdonosai a vízdíjat a – magasabb – közös költség megfizetésével egyenlítik ki. A közös költséget és a vízdíjat rendre megfizettem, ezt mind az ingatlant korábban kezelő cég, mind a jelenlegi társasházkezelő éves elszámolásában nyugtázta, utoljára 2006. márciusi dátummal. 2006. májusában azonban arról értesített a társasházkezelő cég, hogy közel 100.000 Ft vízdíj tartozásom van.
Érdeklődésünkre a közös képviselő a következő felvilágosítást adta: kiderült, hogy a korábbi közös képviselő a vízdíjat (vagy annak egy részét) nem fizetette meg a szolgáltatónak, és ezt a 2002–2004 között felhalmozódott tartozást most szétosztották a vízórával nem rendelkező ingatlanok tulajdonosai között (jelenleg a tulajdonosok körülbelül 5 százaléka).
A közös képviselő a közgyűlés áprilisi határozatára hivatkozott. Ez a szóban forgó tárgyról a következőt tartalmazza: „X. Y. ismerteti a társasház előző közös képviselője által ki nem fizetett vízdíj számlákat. Ezek a 2002–2004 közötti időszakot tartalmazzák. Minden tulajdonosnak kiszámoltuk az akkori árakkal a fogyasztását m2 alapján amit ki fogunk küldeni. Amennyiben a kiküldött elszámolással nem értenek egyet, egyeztetést kezdeményezhetnek.”
A kiküldött elszámolás által a 2002–2004 évre ingatlanom esetében megállapított „tartozás” többszöröse az általam 2002–2004 között befizetett vízdíjnak, ami megfelel a közgyűlés által a tárgyévekre megállapított összegnek. A megállapított összeg befizetésére vonatkozó határidőt nem tartalmazott az elszámolás.
A közös képviselőnek bemutattam a közgyűlés által megszavazott közös költség és (2002–2004 közötti) vízdíj összegét és annak befizetését igazoló dokumentumokat. Ő azonban változatlanul fenntartja követelését vízdíj jogcímen, és ezt az összeget nyilvántartásában vízdíj tartozásként tünteti fel.
Kérdéseim:
Támaszthat-e követelést vízdíj tartozás jogcímen a társasházkezelő velem szemben?
Az idézett határozat feljogosítja-e vízdíj követelésére?
Elkönyvelheti-e követelését azonnal tartozásként?
Amennyiben nem értek egyet a követeléssel, milyen további lépéseket tehetek?
Válaszát előre is köszönöm.


Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Viktória 12751 számú kérdéseBudapest2006-07-03
Tisztelt Ügyvéd úr!

Férjemmel most adjuk el házasság előtt vásárolt ingatlanjainkat. Férjem lakásán édesanyjának haszonélvezeti joga volt. Az én lakásomban pedig édesanyámnak 1/3 tulajdon joga. A két lakásból egyet szeretnénk venni úgy, hogy a szülőket kihagyjuk, ugyanakkor nekik ne kelljen adózni az eladás után. Úgy tudom, van olyan rendelet, amely lehetőséget ad, hogy a szülő eladásból származó pénzét felajánlja a hozzátartozó részére lakásvásárlásra. Ekkor adókedvezmény jár. Igen ám, de mennyi és mi a lebonyolítás menete. Haszonélvezetnél is ugyanez-e a helyzet? A lakásvásárlás 1 éven belül megtörténne.

Várom válaszát
Üdvözlettel: Varga Viktória
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Krisztina 12750 számú kérdéseBudapest2006-07-03
Tisztelt Nagy Zoltán!

Társasházba költöztünk (sajnos) és már az elején gondjaink adódtak, az alábbiakra szeretném a tanácsát kérni:

A 2005. április alakuló közgyűlésen az építtető a "birka" lakókkal elfogadtatta, hogy a közös költséget attól az időponttól kell fizetnie minden lakónak.
Mi akkor még csak előleget fizettünk a lakásra, a lakáshitelt pedig csak az idén kaptuk meg.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor joggal követeli a közös képviselő, hogy tavaly áprilistól be kell fizetnünk visszamenőleg a közös költséget, vagy attól a naptól kell ezt fizetni, amikor a lakás átadás - átvétele megtörtént?
Ha igen, akkor van valamilyen magyarázat arra, hogy miért kell nekem a közös villanyt, szemetet, vizet stb. fizetnem, amikor nem is lakom abban a házban?

Nagyon köszönöm a válaszát.

Üdvözlettel:
R. Krisztina
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kovács Brigitta 12749 számú kérdéseBudapest2006-07-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Nagymamám 3-évvel ezelőtt elhunyt. A lakás önkormányzati, ahol a mamám volt a főbérlő. Nagypapám évek óta elköltözött onnan, és 1966-ban elváltak. Születésem óta oda vagyok bejelentve és ott is éltem. Nagymamám halála után, nagyapám mégis kiharcolta magának az önkormányzattól, hogy ő legyen a főbérlő. A kapcsolatot teljesen megszakította velem, a lakásba be sem léphetek azóta, és közölte velem, hogy engem és testvéremet aki még kiskorú kijelentette a lakásból. Kérdésem az lenne, hogy a kijelentést, ami nekem 23-éve az állandó lakcímem nélkülem is megtehette? Válaszát előre is köszönöm: Kovács Brigitta
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:





















Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Homeinfo
www.homeinfo.hu





Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása

Cimkefelhő:
ügyvédi munkadíj adókalkulátor szerződésminta közös tulajdon budapesti ügyvéd ingatlan jogszabályok öröklési illeték drágaköves ékszer öröklési illetékmentesség szerződéstervezetek ügyvéd elővásárlási jog bérleti szerződés adatai ajándékozási illetékkedvezmény társasházi törvény ajándékozási illetékmentesség zálogjog

Ingatlan - Add el magad

Munka Magyarországon
Munka Magyarországon